Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

Tiií’emfiiv f's mövészet diliméi! Száj feutfúra negvszers alkotásaival segítsétek ráüsk harcát a békéért.avirágaMaavararsráqírü

A választás: bizalmi szavazat a népi egység politikájára

Révai József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen

A z alábbiakba,| részleteket közlünk Révai és Gerő elvtársak beszédéből.

ílájus -3-án, esen a ragyogó taváéi vasárnapon, Szegeden mintegy Hetvenezer dolgozó gyűlt egybe, hogy két héttel a választások előtt, hírt adjon az ipari és a mezőgazda- sági termelés, a szellemi alkotómunka új eredményeiről és szilárd egységben felzárkózzon a népfront, dicső pártunk és a magyar nép vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak győzelmes zászlaja alá.

A nagygyűlés lelkes ünneplése köz. ben Révai elvtárs lépett a mikrofonhoz. hogy megtartsa beszédét.

Révai elvtárs beszéde elején megköszönte a bizalmat, amelynek alapján Szeged város és Csongrád megye dolgozói újból képviselőjüknek jelölték, majd így folytatta:

— A mostani választásokon éppúgy, mint RMŰ-ben. a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával induL Sok lista, több párt, — a munka, a kormányzás, a politika különböző. egymással szembenálló programmját Be’tételezi. ellenséges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai porondon. De müven programra lehetséges nálunk azon a programmon kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít? A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vitatkozni arról, vájjon helyes-e hogy a föld parasztoké? Az üzemek, s bankok, a közlekedés, a kereskedjem. a termelőeszközök nálunk a nép államának kezén vannak

Harcolnunk kell minden meggy őzödé sóért.

— Erős nemzeti kormányunk, Rákosi Mátyás kormánya mögé keli! tömörülnünk a választáson is. A választás: bizalmi szavazat a nép: egvség politikájára, helyeslése annak az építőmunkának, amelyet kommunista és nemkommunista dolgozók vállvetve végeznek. Minden magyar dolgozó a maga helyén, a maga. mód ján. a tudásával és igyekezetével cselekvő részese ennek a munkának. Lehet.e. hogy akad olyan dolgozó, magyar ember, aki nem álll ki saját jó'végzett munkája mellett? Lehet-e valaki közömbös aziránt, hogy ma jobban és szebben éljen, mint tegnap, holnap jobban, mint ma és gyermekei. unokái holnapután jobban és- szebben éljenek, mini ma és tegnap?

A közügyeik iránt közömbös emberekkel nem lehet szocializmust építeni Csak olyanokkal lehet, akik egyre tudatosabban látják, hogy saját munkájuk szerves része az egész nép nagy, estvséges. közös erőfeszítésének a jobb élet eléréséért. Számunkra nemcsak a szavazás puszta fenve a fontos, hanem az. hogy a politikai életben, a közligyekben való tudatos részvétel; szükségességét értejük meg minden egyes dolgozóval. Ezért kell harcolnunk minden egves ember, minden egyes szavazópotgár leikéért, meggyőződéséért, szavazatáért.

Révai elvtárs ä Magyar Filggct lenségi Népfront programmjáról szólt ezután, arról, hogy az első ötéves 'ervben lerakjuk Magyarországon a szocializmus alapjait, a második öt. éves tervben felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat,

— Ez azt jelenti, hogv fo’ytatjuk Magyarország iparosítását, Kossuth Lajos Óta kétségbevonhatatlan igazság. hogy üná.iló ipar nélkül nincs független ország. De Kossuth még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, amire Lenin és Sztálin tanított bennünket: önálló nehézipar nélkül nincs független ország.

— Ezzel a magyar fejlődés egyik alapvető évszázados baját orvosoljuk.

— Első és második ötéves tervünkkel megoldjuk továbbá a másik évszázados magvar bajt: mezőgazda«!

ST- termelésünk elmaradottságát. A régi rendszerben, amikor a dolgozók milliói nyomorogtak és éheztek, jutott exportra is növénytermelésünk és állattenyésztésünk alacsony hozama ellenére. Ma ez máskép van. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mező- gazdasági termelés jelenlegi elmaradottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma — és ez nemcsak az aszályos észtén dőkre vonatkozik — sokkal kevesebb mezőgazdasági terméket exportálunk, mint a régi rendszer alatt. A magyar paraszt, a magyar munkás ma nem éhezik és nyomorog. mint régen, sokkal több húst, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, kenyeret fogyaszt, mint a régi világban és ennek igy_ is kell lennie. Nőnünk igényei, amióta az ország gazdája lett, az élelmezés dolgában is megnövekedtek. Ugyanakkor száz ezrekkel nőtt és nő állandóan az ipari népesség. Vagyis nő % mezőgazdasági termékek összfotalán kezdjünk el vitatkozni arról, vájjon nem kellene-e a termelőeszközöket visszaadni a nagybirtokosoknak és a tőkéseknek? Megváló sítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második ötéves tervet — talán vita tárgyává tegyük, kellenek-e egyáltalán ötéves tervek? Lerakjuk a szocializmus alapjait, készülünk a szocialista. társadalom felépítésére — és most kezdjünk választási társasjátékot játszani arról, hogy mi jobb: a szocializmus, vagy a kapitalizmus?

Révai elvtárs hangsúlyozta: egységes választási listánk dolgozó népünk egységét, egységes programmját fejezi ki:

— A függetlenségi népfront választási szövetség közös célokért, közös munkában összeforrt kommunista és nemkommunisía dolgozók között, de ez az egység maga nemcsak választási egység. A Magyar Dolgozók Pártja irányító, vezető ereje a nép egységének, de mint eddig, ezután is együtthalad mindazokkal a nemkommunistákkal, párfon. kívttliekkel, akiknek tudását, mun. káját hasznosítani lehet és kell a haza javára. A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltlistáin ott vannak a kommunisták mellett a párthoz nem tartozó hazafiak is. És nemcsak a jelöltlistán vannak ott, hanem a kormányban is. az állami élet vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múltban, a jelenben és a jövőben, a munkában és a választáson egyaránt ez az építő és őszinte együttműködés a nemkommunista hazafiak kai.

e«ye* szavazó polgár >zava>atáért

gyasztáaa és ugyanakkor nő a fejenkénti fogyasztás is Ebből az következik. hogy mezőgazdaságunk hozamát hovatovább meg kell dupláznunk. Mi kell ehhez? Olyan ipar kell; amely el tudja látni megfelelő gépekkel, műtrágyával a mezőgazdaságot és százezer holdakon teremti meg az öntözés feltételeit. Ennek a feladatnak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá, bogy megteremtsük a nagyüzemi szocialista, mezőgazdaságot. Ennek a feladatnak a megoldása szintén sikerrel folyik: mezőgazdasági területünk 40 százaléka van már a szocialista szektorban. Végül az kell hogv megtanítsuk dolgozó parasztságunkat a földművelés és az állattenyésztés valóban tudományos, a Szovjetunióban bevált módszereire.

Révai elvtárs hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez hoz zátartoz.ik a kuliuráli« Igények kielégítésének biztosítása is.

— Ami kulturális fejlődésünket illeti, már most. az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész sor lökés országnál. Színházaink, ' mozijaink, kiállításaink Játo* gatottságát meg,irigyelhetné tövünk Angéla vagy Franciaország. Egye" dűl mozgóképszínházaink száma a régi rendszerhez viszonyítva hatszorosára nőit: 400-ról 2300"ra. Ké'-zárom esztendő alatt nem lesz község Magyarországon mozi nélkül. A második ötéves tervben pedig elkezdjük vidéki keskenvmozi'hálózatunk átszervezését állandó jci.egű nagy Roziikká.

Révai elvtárs megállapította: pro- grammunk jórésze már valóság, s nincs okunk kételkedni abban, hogy valósággá lesz az a része is, amely most még csak cél. A továbbiakban így folytatja:

— Jelentre ez azt. hogv nálunk már minden rendben van, hogy minién megy mint a karikacsapás? Korántsem jelenti! Vannak hatósági személyeink akiknek o papiros fontosabb mint az ember. Vannak ha* ‘ósáoi embereink, akik félnek a nép, ‘61. Vannak hatósági személyek-akik i törvény betűiébe takaróznak ugyan, de úgy alkalmazzák. hogy az eredmény: a nép zaklatása. — Egyes hatósági emberek a ku'.ákon nem hajtják be a beszolgáltatandó állatot, vagv terményt, ellenben kivetik a dolgozó parasztra, tekintet nélkül arra. hogy az illető már az utolsó grammig teljesítette beadási kötelezettségét. Aki ilyesmit csinál, íz a nép ellensége.

Révai elvtárs megállapította: központi és helyi hatósági szerveink nagy többsége nagyban és egészben nem rosszul teljesíti kötelességét az állam és a nép iránt, helyi tanácsainknak minteg„ 200 ezer tagja nagy tóbbségtoen rendesen, becsületesen végzi a munkáját,

— De ha ennek a 200 ezer ható" sági személynek csak egy százaléka olyan, aki nem értj a dolgát, aki a nép hrlyett a maga javát szolgálja, aki azt hiszi, hogy akinek az isten hivatalt adott annak már észt js adott hozzá, ha csak egv százalék olyan, aki a nép ellenségeinek szolgálatában áll: akkor ez már 2000 olyan ember, aki meg tudja keseríteni a nép életét.

Külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme.

Révai elvtárs ezután -a nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta:

— A mi külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme. Kijelenthetjük. hogv teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy moz* galínat. amely arra irányul, hogy a nemzetközi feszültség enyhüljön, hogy az öt nagyhatalom iközött béke- egye®ménv jöjjön létre,

— Mi nem akarunk kötekedni senkivel, de a jogainkból nem engedünk. Mi a magunk részéről is ké" szék vagyunk, szerény lehetőségeink hez képest, hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. így péiMájus 3-án sugárzó napsütésre ób" rétit a Tisaapart megífjodott nagyvárosa, Szolnok. Már a korareggeli órákban hatalmas, hömpölygő emberáradat indult a Koasutfrtér felé. hogy résatvegyen a népfront választás; nagygyűlésén, meghallgassa Gero Ernő elvtár® beszédét.

— A két hét múlva, május 17-én metgartandó országgyűlési választó" sok — kezdte Gero Ernő elvtárs beszédét, — hasonlóképpen, mint 1949- ben, népfroníválasztésok lesznek. Ez mindenekelőtt, azt jeleníti hogy a szocialista építésben, az ország építésében, a béke védelmében részvevő összes hazafias erők egysége" sen lépnek fel a mostani országgyűlési választásokon is. Kiküszöbölve a pártop közötti átkos viszályko- dást, a demagóg egymásralicítálást, félredobva a különféle csoportérdekeket, a küszöbönálló választásokon az összes országépítő erők a Magyar Dolgozók Pártjának veztésével ,egy séges, közös, orsizágépltó programmal lépnek fel amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront választási fel- lívása foglal magában.

Geró elvtárs ezután hangsúlyozta: az 1949-ben megtartott országgyűlési

választások óta népgazdaságunk,

munkásosztályunk, parasztságunk, ér tekniségünk nagy fejlődésen ment keresztül.

— Iparunk és általában népgiazda" ságuök fejlődését talán a legkézizel- foghatóbban a legfontosabb nyersanyagok é3 a viilamosenergia egy lakosra jutó termelésének alakulásán keresztül érzékelhetjük. Magyar" országon 1938-ban egy lakosra egy tonna szén jutott. 1952-ben pedig két tonna. Acélból megfelelően 70 kilogramm és 154 kilogramm. — Cementből 37 kilogramm Illetve 111 ki" jogramm. lS&S-ban az ország egy lakosára 153 kilowattóra vfllamoe- energia jutott, 1952-ben pedig 436 kilowattóra! Jelenlegi Magy&roretzá" gon az egy főre jutó acéltermelés kétszertR nagyobb, mint Olaszországban, vagy Japánban az egy főre jutó szóntermelé® pedig köze! kétszerese, olya^ fejtett gazdasággal rendelkező kapitalista országénak, minit Franciaország.

— Hatalmas változáson ment keresztül a múlt választások óta mezőgazdaságunk Is. Jelenleg mező" gazdaságunk közel 40 százaléka szocialista mezőgazdaság: termeiőszö- vetkezat vagy állami gazdaság.

Gerő elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárás kétségtelenül okozott és okoz nehézségeket. De a fagy és szá" razság ellenére fejlődésünk töretlenül ível felfelé majd igy folytatta:

— Nagy eredményeink mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak még nehézségeink vannak még bajaink, hogy még távolról sem számoltuk fel teljes egészében, a ■ múlt átkos örökségét. De vannak nálunk olyan türelmetlen emberei- is akik nehezen értik meg, hogy néhány esz" tendő alatt nem tehettük Magyarországot tejje’.-mézzel folyó Kánaánná. Vannak, akik elfelejtik, hogy még alig néhány évvel ezelőtt mun" kanélküliség és nyomor volt a dolgozók osztályrésze ebben az országban! A türelmetlenség nem rossz dolog, ha nagyobb erőfeszítésre, szór galmas munkára, keményebb küzdelemre ösztönöz. Mi hívei vagyunk a.z ilyen türelmetlenségnek, mert ez elő* revisz bennünket! De nem vagyunk hívei annak a türelmetlenségnek, amely Lekicsinyli eddigi hatalmas eredményeinket s ezzel kisebbíti saját népünk, munkásosztályunk érdemeit! Aki türelmetlen, aki azt akarja, hogy több és olcsóbb legyen naluni. az élelmiszer, több le" gyen a ruha, a cipő még. több kerékpárt, motorkerékpárt, rádiót bútort, stb. vásárolhassanak a dolgozók. az fogja meg a dolog végét, se" gíteen többet, jobbat, olcsóbban terdául egyik napról másikra meg lehetne szüntetni az éterben folyó hidegháborút. Mit látunk azonban? Azt hogy a szovjet kormány béke- kezdemérnyezései. Eisenhower étnek ismeretes beszéde óta az amerikai es londoni rádió még fokozza, butának elég buta, de annál hatástalanabb uszítóhadjáratált a magyar népi de" mokrácia ellen. Ez bennünket persze nem túlságosan izgat, de jellemző téti,,- azok részéről, akik tetteket követelnek a békeakarat jóhiszeműségének bizonyságául.

Révai e'vtárs megállapította: bár hogyan is akarják az ellenkezőjét bizonyos körök, a nemzetközi feszült ség enyhítésére irányuló törekvéseknek máris vannaik eredményei. Hangsúlyozta:

— Mindent meg kell tennünk, hogv a magunk részérő; i® hozzájáruljunk a béke kilátásainak további javulásához. Ehhez az kell, hogy törhe-tetie" nül támogassuk továbbra is a Szovmelnd! Csakis ezen az úton biztosíthatjuk további felemelkedésünket!

Gerő elvtárs ezután arról beszélt: szükséges, hogy a választási békeverseny lángja méq magasabbra lo" bogjon és segítségével újabb és újabb termelési győzelmeket arassunk; hogy ennek eredményeként sikerrel teljesítsük első félévi tervünket s ezeiel megvessük az egész 1953. év; terv sikeres telj esi lésének alap" ját.

A nemzetközi helyze'rő! szólva. Gerő elvtárs ezeket mondotta:

— Pártunk és kormányunk politikája következetes békepolitika! — Sztálin elvtárs tanításához híven, mi mindig .azt vallottuk és valljuk, hogy különféle társadalmi rendszerek békésen meglehetnek egymás melleit, sőt gazdaságilag együttműködhetnek egymással, ha mindkét oldalon megvan a hajlandóság és az akarat az együttműködésire. Ami 800 milliós béketábort illeti élén P Szovjetunió val. ez a hajlandóság, ez a készség miindiig megvolt és most is megvan. Megvolt és megvan nálunk a mi konmájnyunknáj is, n mi népi demo" kratdkus államunknál lg. Nálunk, ugyanúgy, mint a' Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, nincsenek ágyugyárosok. milliomos kapitalisták bankárok, akik megszedhetnék magukat egy háborún. Nálunk a gyárak bányák a bankok, a közlekedés, a termelőeszközök zöme a nép tulajdonába,n van,

s. a né^ nem rombolni, hanem to" vábbépAteni, továbbfejleszteni akarja ezt a hatalmas nemzeti vagyont saját maga és gyermekei javára. Mi következetesen küzdünk a béke fenntartásáért!

Az egész világon nagy visszhangot keltett a Szovjetunió Mimisz- 1 ért an ács a elnökének, Malenkov elv"

■ ág minden népének érdekeit képviseli.

Befejezésül a következőket mondotta:

— Ha május 17-én szavazni me«- ‘ek. abban á tudatban szavazzatok, hogy mi valamennyien, kormány és néo együtt, jó munkát végeztünk. A Himnusz költőiének sötét szavai nem érvényesek többé. A magyar nép kilábolt a kínok tengeréből, a bailors századokon, át valóban tépte, de ma már nem tépi. És a védő kar: önmagunk erős és dolgos karja, melv békés építésiünk, boldog életünk vé* delmében egybefonódik nyolpszóz- müHőnyi, barátunk és szövetségesünk karjával.

— Erre gondoljon mindenki amikor május 17-én a népfrontra. Ráko" sí Mátyás vígesztendőt hozó kemény zására szavaz! — fejezte be hosszantartó, viharos lelkesedéssel fogadott beszédét Révai József elv- társ.

társnak a Szovjetunió Legfelsó Ta" náfsa ülésén elhangzott ama kijelentése, hogv jelenleg a Szovjetuniónak nincsenek egyetlen állammal sem. beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is, olyan vitás kérdései, amelyeke-t ne lehetne békés úton tárgyaláson,. útján rendezni. Vala" mennyien nagy megelégedettséggel olvastuk a Pravda válaszcikkét Eisenhower amerikai köztársasági elnök beszédére, amelyet a magyar sajtó Eisenhower beszédével együtt, feíijes szövegében közölt. Népünk szolidáris a Szovjetunió álláspont javai a nemzetköz; helyzet kérdésében, egyetér; ezzel az állásponttal és minden erejéből, támogatja a Szovjetunió fáradozását a vitás kérdések békés rendezése, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Ami a m; álláspontunkat ebben a kérdésben Ülteti, ezt világosan és határozottan kifejezésre juttatta a .,Szabad Nép“ április 27"! vezércikke, melynek cű me: ,,A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia.“ Ehhez az állásponthoz nincsen hozzátennivalónk.

— A májú® 17-én megtartandó vá* '.ásatások b„ fogják bizonyítani, be kell, hogv bizonyítsák ezt az igazságot a vakoknak- és süketeknek ie! Ezért kel! mindent elkövetnünk, hogv május 17-in az összeg választók, mind egy szálig az urnák elé járuljanak és a függetlenségi népfront jelöltjeire adják szavazatukat! Ezért kell min* dienlkit felvilágosítanunk, hogy május 17-én a függetlenségi népfrontra szavazni azt jelenti, hogy orezág-vi" Mg előtt ikinyíilvániitjuk akaratunkat programmunk megvalósítására. Árunak a programúinak megvalósítására. amelyet a Magyar Független" ségi Népfront választási felhívása négy rövid szóban foglalt össze: béke, munka, jólét, felemelkedési

A SZOVJET SAJTÓ NAPJA

/II évvel ezelőtt, 1912 május 5-én jelent meg a Pravda első száma, ■rx s a Szovjetunióban évrííl-évrc ezen a napon Unncplik a szovjet sajtó napját. A Szovjetunió és vele együtt az egész világ haladó sajtója ünnepel ezen a napon, mert a szovjet sajtó nemcsak n győzelmes Nagy Októberi Forradalom hatalmas fegyvere volt, hanem a szocializmus, a kommunizmus építésére mozgósít otta és mozgósítja a szovjet népet; nemcsak a béke élenjáró szilárd harcosa, hanem példaképe az egész világ haladó sajtójának. Irány! mutat, meg tauft arra, hogy miképpen kell harcolni az újért, a nép boldog jövendő jéért, a legszebb, a legnagyobb eszmékért: a szabadságért, a szocializm usért, a kommunizmusért, az úi élet építéséért, a békéért!

A szovjet sajtó napja ebben az esztendőben olyan időre esik, amikor a magyar sajtó előtt különö sen fontos és nagy feladat áll: a választás munkája. A szovjet sajtóra támaszkodunk ebben a harcban 1», hogy példája nyomán százezreket és milliókat mozgósítsunk a választás, a termelés győzelmére, mint egyre szélesebbre táruló szép jövőnk biztosítékára,

A Pravda első számának vezér cikkében többek között ez állott: „A

4* munkásosztálynak ismernie k ell az igazságot. A Pravda munkás- újságnak méltón ak kell lenni a névé hez: hivatását ezzel tölti be“. Igazat mondani a népnek, ez a szovjet saj tónak az alapelve. Az igazat megmondani pedig annyit jelent, hogy a győzelem napjaiban éppé,, úgy, mint a nehézségek idején nem takargatni, hanem kimondani az igazságol. Igazat mondani annyit jeleni, hogy bírá latot gyakorolunk népünk érdekében, személy válogatás nélkül. Igazat mond ani annyit jelent, hogy meg van * bátorságunk megmondani, elismerni és helyrehozni hibáinkat.

A szovjet sajtó tekiniélyének, be folyásának, s nagy erejének legalapvetőbb forrása: a tömegekkel való kapcsolata. Tanít, segít a mindennapi munkában, s mindenekelőtt hűs égésén tolmácsolja, s viszi a tömegek közé a párt szavát. így válik a párt és a tömegek közötti mindennapos kapcsolat legfontosabb eszköz évé. A szoros kapcsolat követke*- ménye, hogy az újtipusú sajtónak milliónyi és milliónyi munkatárs* van. A munkás és paraszt levelezők hatalmas serege, mint százezernyi szál köti a nép sajtóját a tömegek hez, s ezek biztosítják, hogy közkinccsé váljon az új a termelőmunk ában, alakuló új életünk minden területén. Ez biztosítja, hogy idejében felfedjük a hibákat, s keményen visszaverjük azoknak támadásait, aki k haladásunkat akarják gátolni, utunkba állnak. A magyar sajtó sok at tanult már a szovjet sajtótól, » ennek köszönhető, hogy a felszabadulás óta hatalmasat fejlődött. Világ»- gosan látnunk kell, hogy sok még a tennivalónk. Fejlődésünk kezdetén vagyunk, g ezért fontos számunkra, hogy szüntelenül tanulmányozzuk * szovjet sajtó tapasztalatait, alkalmaz zuk a mi viszonyainkra, mert csak igy felelhetünk meg azoknak az egy re növekvő feladatoknak, amelyeke*, a párt, hazánk fejlődése, s népünk állandó fejlődő igényei állítanak elénk.

F

orró szeretettel köszöntjük ezen a napon nagy példaképünket. Lenin és Sztálin tanításainak hirdeiőjét, a békéért folyó harc élenjáróját, — a szovjet sajtót.

jetunió békepoEtikáját amely a viESőre a Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért!

Gerő Ernő elvtárs beszéde a szolnoki választási nagygyűlésen