Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-05 / 103. szám
Kg-ység- aw, építésben — egység a választásokon! Lelkes békegyűlést tartottak a villányi járás dolgozói Vasárnap reggel fellobogózott fogatok indultak Villány felé a járás Minden községéből. A kocsikon a Járás békeharcos küldötteinek tagjai énekeltek, hozták a dolgozók tizene- .ű, békevédelmi szerződéseit, szebb- "H-Szebb díszes béketamznyában. v , villányi járási kultúroti hon”a" összegyűlt békehsu-eosok a bé. e'I'8gygyü!és előtt megtekintették * MSZT ,.ötéves tervünk a béke erv0“ című képkiállítást' Különösen [ jySy volt az öröm, amikor a képe* , ,*? a sok gyár, új iskola között fedezték Papp Máriának,, az új- Petrei gépállomás traktorosának teyképét, amint éppen szántást vé- Papp Mária is o-tt volt a kük képét* között és büszkén nézte fény, , A járási békénagygyülés 260 rószt- tejőjének több, mint féle németajkú “^eharc-os volt, akik a németnyelvű «kedalokban újra tanúbizonyságát ^tták annak, hogy hazánkban a ««metajku dolgozók egyenlőok, épp- *SJ kivehetik a részüket mindenben, ?lat ahogy a magyar és dé'tezliáv a°%ozók. Lajcsik Imréné elvtársnő, a villá- .járási pártbizottság agitáció« 08 Propaganda osztálya vezetőjének /iSnyitö szavai után megváiasztot- 1 ,.k a díszeinökeéget. Mindenkit őröm '°gott el, amikor Toppert Józsefné, villányi tsz németajkú elnöke, * villányi járás dolgozóinak képvi. e'djelűitje ' elfoglalta a díezelnöki Széket. Jeppert elv tárén 6 megnyitó szavai ,an Vasiagh Miklós, a villányi já- as munkaérdemrende? agronómusa értolta, meg beszámolóját. Előadását ’l'gig nagv érdeklődés kísérte. B íj., Gsnámolt arról, hogy i élharcosai nem szűkölködnek járás tet- zajlott le-------------------, amelyeket ja knál', az utcákban, udvarokban, a mezőn, vagy üzemekben tartot- * meg a békeharcosok. Az elmúlt '®khelli no bökekisgyűlé. I?1’*'«« második felében hetekben több, mint 8.500 dolgozóval beszélgettek a békebizottságok a választásokról, a nemzetközi helyzetről, a koreai kérdésről.- a választásokra munkával való felkészülésről, A sikeres békekisgyűléask nagy len, dülietet adtak a tavaszi munkáknak és a begyűjtésnek. Az újpetrei Dózsa tsz az elmúlt évben például lemaradt, most a. tavaszi munkákban az elsők .közé került és széles körben alkalmazza a szovjet, agrotechnikai módszereket. Ebben az. eredményben része van a békebizottságok jó munkájának is. Hasonló eredmény született Szekeres Sándor peterdi egyénileg dolgozó parasztnál is, aki a béke- bizottság agitációs munkája nyomán felajánlotta, hogy a választások tiszteletére május . 17-ig félévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét ISO százalékra teljesíti és emeleti határidő előtt elvégzi a soronkövetkező tavaszi munkákat is. Yastagb elvtár« bírálta a villányi és ivándárdai békebizottságok munkáját, ahol gyengébb munka folyt és ennek is része van abban, hogy e két község a tavaszi munkákban lemaradt és visszahúzza a járást. V T aslagh elvtárs előadása után tömegesen jelentkeztek hozzászólásra. A jelentkező 42 hozzászóló közül 21 kapott szót az idő rövidsége miatt. A hozzászólásokból kiefaeäfcedett Papp Máriának, az újpetrei gépállomás traktorosának, megyénk egyik legjobb női traktorosának hozzászólása.: — Én a béliéért jó munkámmal harcolok, — mondotta Papp .elv-társnő. —• Tavaszi talajmunka tervem,et ■ 220 százalékra teljesítettem, de a továbbiakban 300 százalékot akarok, elérni, a választások napjáig újabb 300 normálholdat fogok teljesíteni. Én, mini 16 éves ifjúmunkás, így szavazok a népfrontra, a béke mellett, így köszönöm meg Rákosi elvtársnak, azt a sok jót, amit népünknek, nekünk, magyar fiataloknak adott. Együd Mátyás határőr, a határőrök üdvözletét tolmácsolta, akik a határon fegyverrel a kezükben védik a békét, népünk békés építőmunkáját. — A háborús uszítok ellen megvé- delmezzük hazánkat — mondotta Együd elvtárs, — soha nem feleijük el társunkat. Fekete Mihály határ őrt akit a tiioisták orvul meggyilkoltak. örökké hűek leszünk a nagy Szovjetunióhoz, Sztálin elvtárs szavaihoz, amelyet, az SZKP XIX. kongresszusán mondott utolsó szavaiban: Éljen a népek közti béke! Le a háborús gyujtogatókkal! Ér József köiráfeto-rvos arról a munkáról beszélt, amit a választások tiszteletére végzett. Tóth Józsefné magya-rbóilyi töz-tag a magyarbólyi békebizottságok kisgyűtéseiiről, ahová sok olyan dolgozó paraszt is elment, akik azelőtt nem vettek részt ilyen gyűléseken. A kisgyííléseken a választásokról beszéltek és a dolgozó parasztok megértve a szavazás jelentőségét, május l.re minden vetést befejeztek. „ s ^ok hozzászólás hangzott még al ezután. Közöttük volt id. Mészáros József Bocskai tezos-tag, aki beszélt a község megváltozott életéről. Elmondotta, hogy mindezt megírta Kuo-Mo-zeö elvtársinak, a Béke Vi. iágtanAcs, tagjának, a nagy kínai tudósnak, hadd tudja meg. miért te vagyunk mi magyar dolgozók a béke mellett -és üzenetet vihessen a. testvéri nagy kínai népnek. Farkas József elvtársnak, a járás egyik legjobb pedagógusának javaslatára megváiliaéztották a járási béke- bizottságot. A járási béke-bizottság elnökének Steig Antalit, a viU.ánykö- vesdi. tszcs elnökét jelölték, titkárnak Hantos Ferenc elvtársa.t, a járási tanács dolgozóját. A békenagygyűlés végül elhatározta, hogy május 10-én béke vasárnapot tartanak, amikor a békdbizottságok tömeges kisgyűlévse- ket tartanak, békevódeilmi szerződéseket kötnek a választások tiszteletére. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot keli fordiíani a mezőgazdaságban a nők munkábaállításara Érti kezleíet tartottak a mezőgazdaság éten,járó parasztasszonyai a megyei tanács értekezletet tartottak meku-litúrt ^»arn, ^'niébcn termelőszövetkezeteinek élen- ,] ,° nő tagjai, a gépál l omások nő" , Hozói és a járási MNDSZ-litkárok. w^rtekezleten Gulyás elvtársnő, az Sz4 32 megyei titkára tartott be- Ctelöt. Beszéde elején foglalkozott jj 'netäsBövetkezeteink fejlődésével U aizaI, hogy egyes termelőszövet “telekben ^yen eredményt értei el a nők, meg a helyüket, ho" harcolnak a magasabb termaés- Eiujteényekért. A monyoródi Uj fj, Isz-ben Rumszauer Györgyné Jévei' együtt 850 munkaegységet l'zett. Ebből Rumszauer Györgyné tiaL Munkaegységet mondhat magáé- tgí- A jó munka bőven gyümölcsö" vn, Csak pénzű;® 22 ezer forintot L- ház,- - "----------------—— ki a a Rumszauer-asalád ezen bőven kaptak terményt is. ‘nu fgy^^auer Györgyné példája nem toki?]* a megyében, sőt elmondhat- is ' h°gy vannak már tsz-elnöknők ■ harcosan megállják helyüket, ^.rtségükkel, rátermettségükkel be" C»yítot.ták hogy képesek a tsz tsj ete5'ére. Ilyen a majsi Táncsics e‘lnölonője, vagy Teppert József- sjjé? villányi Uj Alkotmány tszcs °kn.öje. Stáb6 Variliak még hibák a nők mimért1 való bevonása terén, amelyek ittj^ Ä, hogy termelőszövetkezete- tgyj®11 .minél több nő dolgozzék. Az tai/j ilyen hiányosság, hogy a tsz 1 és sok helyen — a tsz is, nem ismerik azokat a lygé hs kormányhatározatokat, meló .Megjelentek a nők munkába va- Sftj^^onásáról, azokról a jogokról. $ telket a nőknek- biztosílani keli! íej-’Melőszövetikezetekben és a köte- 'túléltekről, j. ,-a*.™, melyek a nőkre hátiak. Ebből ered az hogy a nők tudtak harcolni kellően jo" Sctj]^í ^ ®trf é5. nem látják tisztán feladalea^.^tepszabálv előírja, hogy minié hárpjag fipUSlj tszos-ben dolgo* ve%°aek, ha egy éve tagja a 6Zö- Sgys|tetnek és legalább 80 munka-. teljesített, kéthónapos szü" ^ Szabadságot kell biztosítani, * ^yhől egy hónapot fizetni kell rtíle’k'é>,s|Z'öve'tfceziettn,elk. Hol tairtot- he? Példát nem tud rá az r ‘-'Z megyei bizottsága s^m. aöályozza a nő,^ munkáibaá.llítá- H6tha?' hogy a szociális alapból farnak biztosítani a napköziotthonok számára arról beszélnek, egyes termelőszövetkezetekben, hogy ehhez csak a gyerekesek járuljanak hozzá. Fás eddig az asszonyok sem harcoltak eléggé a napköziotthonok megvalósításáért. Ezt bizonyítja, az is hogy a napköziotthonok felállttá" sára biztosított pénzösszegnek az elmúlt évben csak 70 százalékát hasz« nálták föl megyénk területén, holott a miniszitertanács határozata kitel ezően kimondja, hogy minden 500 holdon felüli termelőszövetkezetben napköziotthont kel! létrehozni. Gyakran előfordul, hogy azokat az asszonyokat kizárják a tsz'ből, akiknek a férje ipari munkás, vagy egyáltalán fel sem veszik a csoportba. Ez előfordult Godisám is az * elmúlt évben, Gulyás eTvtársnő ezután a feladatokról beszélt. A tsz mum.kafegyd- mének megszilárdításában lonioly feladatuk ven az asszonyéin^, aki,y. már a csoportban dolgoanak. Harcolníok kell azért, hogy a köte" lező munkaegységet mindenki teljesítse és minőségileg is jó munkát végezzen. Harcolníok keli! »-ért hoqy a nőknek járó kedvezményeket biztosítsák, el kell émj hogy az 500 holdon felüli tszcslk'ben napköziott- honokat állítsanak fel, hogy az anya nyugodtan dolgozhasson. Fel kell számolni azt a lehetetlen állapotot, hogy miég az MNDSZ megyei bizottsága sem tud arról, hány nő k^pla meg a szülési szabiadságát. gépjének tel a nők az pllen, amely több ti'irben előfordult, hogy csak a férjjel együtt akarják felvenni a feleségeket, érvényesíteni pel! a nőn, munkához való jogát és jó mun.kávai bizonyítsák be hogy kiérdemlik a tsz'tagisác bizalmát. A nő], munkáiba való bevonása je- leinti azt is, hogy termelőcsoportja- ink felkészülnek a növényápolási munkákra. A nőket ugyanúgy be kell osztani q tsz brigádjaiba, mint a szövetkezet többi tagjait. Ki kell jelölni részükre a területet, melynek megműveléséért felelnie kell minden női tagnak. Azonban figyelembe kell venni, hogy az asszonyok részére lehetőleg a községhez közelebb eső földeken kell a munkalehetőséget biztosítani. Éppen ezért az asszo" nyokat főleg az állattenyésztésbe kelj bevonná, ahol hozzáértésükkel nagy segítséget, tudnak adni. Á kertészet és a gyapot munkáinál, elvégzésére az asszonyokból külön brigádot ts lehet szervezni. Az asszo" nyoik számár., a niapköaiotthon megteremtésén kívül biztosítani kell még hetenként a vasárnap mellett egy külön szabadnapot, amelyen az otthoni házimunkát elvégzik. A feladatokat csak jó politikai felvilágosító munkával, a már tsz'bcn dolgozó asszonyok pél. diamuta,fásával, helytállásával tudjuk elérni. El kell jutai a feladatok fel" yilógiositásával minden asszonyhoz, el kell mondanj azokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk biz. toslt a dolgozó parasztásszonyok számára, Ha általános lesz, hogy a dől" gozó parasztasszoinyok leleplezik és megcáfoljáu, az ellenség hangját, ha általános lesz, hogy az asszonyok harcolnak jogiaik megvalósításáért, akkor felemelt fővel büszkén Jelenthetjük pártunknak, hogy a magyar asszonyok maradéktalanul beváltották a hozzájuk fűzött reményt. A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ Szá/vrmmLÉsüMc '1952- V£G£ß£ túlhaladta a m , MZ HL UQ TOM mi I 'fM/LUO £00 MILLIÓ KOLSt t. aU• Jé lé £5 T£RV6£H 4Q-J0 MILL I Ó rOHNA LESZ. „Vállaltuk, hogy széntermelésünket 1954 végére 18 millió tonnára emeljük. A széntermeiés már 1952 végére messze túlhaladta a 18 millió tonnát.“ — mondja a Magyar Függetlenségi Népfront felhívása. Ha ezt a hatalmas szénmennyiséget 15 tonnás vasúti kocsikba raknánk, a kocsi sor hosszá nagyobb távolságot tenne ki mint az Egyenlítő és az Északi Sark közötti távolság. Ahhoz azonban, hogy elszállíthassuk a 18 millió tonna szenet, szükséges, hogy vasúti szerelvényekre bontsuk fel a 15 tonnás vasuli kocsik sorát. Ha ezt megtennénk, akkor 54.286 darab (424-es) mozdonyra vo’na szükségünk a hatalmas szénmennyiség elvolttá tásához. ír A második ötéves tervben is inét hatalmas eredményeket érünk el. amely még az eddigieknél is hatalmasabb számadatokban mutatkozik meg. A második ötéves tervben el kell érnünk, hogy széntermelésünk mintegy 40—50 millió tonnára emelkedjék. Vegyünk mi csak egy középarányt és 45 niil’iő tonna szénmennyiséget szállítsunk el. A 45 millió tonna szén. elállításához: ha a vasúti kocsikat egymást követően összekapcsolnánk, akkor 27.600 kilométer hosszú lenne a vasúti kocsik hossza. Ha vasúti szerelvényekre bontanánk őket és a 424-es mozdonyokkal továbbítanánk a szerelvényt, akkor 85.515 mozdonyra és három millió vasúti kocsira fenne szükségünk. LUtUéégí.Jjß?, „Vállaltuk, hogy őt esztendő alatt 35 milliárd forintot fektetünk be népgazdaságunkba. 40 milliárd forintot fektettünk bé, nem öt, hanem három esztendő alatt.“ — mondja a Magyar Függetlenségi Népfront felhívása. Negyven milliárd forint olyan hatalmas pénzösszeg, hogy a’ig lehet elképzelni. Ila ezt a pénzösszeget forintok nlakjában élére, szorosan egymásmellé raknánk, 80 ezer kilométert tenne ki a “hossza, vagyis kétszer érné körül az Egyenlítőt. A NÉPFRONTRA ADOM SZAVAZATOMAT A „Dunántúli Napló“ pályázatára beérkezett IcvéL * Szerény kis falusi házban lakik egy bányász- család. A szobában egy idős nénike éppen a piros rasült fánkokat szedi ki a forró zsírból. A heverőn kétéves csillogószemű kislány jóízűen majszol. Az öreg nénikét özvegy Takács Józsefnénak hívják. Most hatvanöt éves, . de még jó erőben van. Cseléd gyereke volt, tizen voltak testvérek, de nyolc meghalt közülük, Szülei már tízéves korában kivették az iskolából és a grófi birtokra adták kapálni. Férjhez ment, de altkor sem változott sokai az élete, A férje minden évben más-más faluban volt kanász, csordás, majd fe- jőgulyús lett Szentmihály. fa+pusztán Andrásy gróf birtokán. Három családdal szorongtak egy szobában, mert nem törődtek a grófok azzal, hogy « cselédség sorsa, lakása milyen. A férje még írni, olvasni sem tudott, m,crt kiskorában bojtároskodott. A munka a pusztán látástól vakolásig tartott. Túrták a cselédek a föl. det, hogy a gróf úrnak legyen majd költenivalója, hogy külföldön jól érezze magát. A cselédnek kidugták a szemét évi negyven pengő bérrel, tizenhat mázsa gabonával, egy hold konvenciós földdel, egy hold réttel és nyolc köbméter fával. Szavazati joguk nem volt a cselédeknek. A múlt rendszerben féltek a cselédeknek szavazati io_ got adni. Amikor Feste- tits volt, képviselőjelölt, egyszer bejelentene, hogy jön a pusztára, beszédet tartani. Nagy „ünnepi volt as a pusztán. Reggel diadalmenettel jött. A kocsikról dobálták a cukrot, a gyerekek meg futottak és szedték, de elcsodálkoztak, mert non tudták: miért van ezl Örültek a nemvárt ajándéknak. A gróf megígérte, majd has a bársonyszékbe kerül, a falu még többet kap: új országutat és egyebet. Meg a cselédségre is lesz gondja. Az utat nem építették meg, a cselédekről pedig úgy gondoskodott, hogy fokozta a nyomorúságukat. A Szovjet Hadsereg Tol kácséknak is felszabadít lást hozott. A grófi birtokból tíz holdat kaptak és azon kezdtek gazdálkodni. A lánya igen szerette a földet és szorgalmasam dolgozott benne. 1050-ben megperdült <i dob,- aki bányásznak akar menni, az jelentkezhet a pécsi bányákban. Takács Józsefné veje is eljött és . István-aknán vállalt munkát, Most Béke-aknán dolgozik, mint csillés. Keresete 1500—2000 forint. Hamarosan vájáriskolára megy, hogy igazi szakem- bei• lehessen. Amikor idejött, egyedül indult, a család nélkül. A felesége nem akart cl földtől megválni. így az öreg mama kerekedett fel, mert elhatározta, hogy ő eljön és főz majd a ^gyerőknek". így is történt. Takács Józsefnénak van egy tizenötéves Marika nevű unokája, uJ;i most már ugyancsak itt lakik az édesanyjával együtt. Most együtt él újból a kis család. Marikéi állattenyésztési technikumba jár, a szakszerű állattenyésztés tudományát akarja elsajátítani. Az iskolában egy cikket ízt a faliújságra a bányászokról. Édesanyja a hóm. védségnél dolgozik. — Hej, ha az én időmben ilyen lehetőség lett volna a tanulásra! — sóhajt fel sokszor, — De szívesen tanultam volna én is! De az apám pásztorember volt, nem tudott taníttatni. De az én lányomnak, már más a sorsa. Ö mér nyugodtan tanulhat — Ezt a helyzetet csak a felszabadulásnak lőhet köszönni — teszi hozzá az asszony édesanyja. — Ma már más világot éíünJt és olyan az életünk, hogy érdemes élni. Én május 17-én már korún elindulok szavazni. A népfrontra adom majd a szavazatomat, amivel egylien ígéretet teszek majd arra: ha kell én is kiállók, hogy megvédjem ezt a rendszert, a mi rendszerünket. GYANÚ V1NCZE az öthónapos pártiskola hallgatója.
