Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

4

m.vi MÁJUS 24

W A P t. Ó

Náluk tragédia

Törökországban évente 800 ezer újszülött közül 400 ezer meghal mielőtt betöltené első életévét. Indiában, Bombay vidékén 1941“tői 1950-ig 328.972 szülést jegyezitek be. Ezek közül az újszülöttek közül 220.842. tehát több, mint 50 százalék első életévében meghalt.

Burmában még csak az olajiparban és a bányákban sikerült a dolgozóknak kiharcolni néhány szülőotthont. Az országinak 6000 szülésznőre volna szüksége — mindössze 200 van.

*

Az Egyesült Államokban a mezőgazdaságban évente ezer és ezer gyermekmunkä^ rokkan meg. száz és száz gyermek veszti életét munikabalesetek következtében. Az újságok beismerései szerint 1952. májustól decemberig 27 gyermek halit meg mezőgazdasági szerencsétlenségek következtében. A legfiatalabb közülük hat éves volt.

Még siralmasabb a gyermekek helyzete a gyarmati és a félgyarmati országokban. Kenyában 40 ezer gyermek dolgozik az ültetvényeken. Bérük a legtöbb esetben nem éri el a férfimunkaeröv bérének még a felét sem. A munkanap 10—14 óra. egy hónapban 30 napot kell dolgozniok. A törvény egyáltalán nem tiltja a gyermekmunkát.

R IN! E K

Nálunk szemiinkfénye

A Román Népköztársaságban a szülőotthonok száma már 1951-ben elérte az l.lOC-at. Az egészségügyi szervezet széleskörű hálózata lehetővé tette, hogy _ a gyermekhalandóság már 1950-ben a felszabadulás előttinek a felére csökkenjen.

A Bolgár Népköztársaságban 1952 végén már 631 falusi szülőotthon működött. Eddig 230 bölcsődét és több mint 5.500 napköziotthont létesítettek.

*

A Szovjetunióban tilos a gyermekmunka. A gyermekek boldogan élik gyermekkorukat. Nem isimerik a nyomort és ä nélkülözést minden iskola kapuja nyitva áll előttük. A Szovjetunióban a gyermekek olyan kiváltságos helyzetet élveznek, amilyen egyetlen más országban sem jut osztályrészül a gyermekeknek.

Az Albán Népköztársaságban az ötéves terv végé. re a bölcsődék száma 15-ről 80-ra. a férőbe.vek száma pedig 2.600-ra emelkedik. 1955-ben 348 óvoda, 2.158 elemi, 361 hétosztályos és 30 középiskola várja az albán gyermekeket. A^ üzemek és gyárak mellett, a termelő, szövetkezetekben korszerűen felszerelt napköziotthonok vannak.

Legdrágább kincsünk a gyermek

Kormányzatunk inár eddi" is egy sor intézkedést tett a család, a dolgozó anyák érdekében: Magyarországon valóban boldogság .szülőnek, és üröm gyermeknek lenni.

Az ötéves terv ideje alatt sokszáz bölcsődét, napköziotthont hozott létre államunk, néhány hó. nappal ezelőtt törvényt hoztunk az anya és csecsemő védelemről, amelynek keretében máris sokezer anya kapott ingyenes esecsemőkelcngyét.

A Magyar Függetlenségi Népfront programmja — amelyre egy héttel ezelőtt szavazott megyénk népe is — biztosítja, hogy a gyermekekről való gondoskodás tovább szélesedjen, hogy új bölcsődék, napköziolthonok létesüljenek, ahol a legifjabbak vidáman, játszva és tanulva tölthetik idejüket. Ugyanilyen szerető gondoskodás övezi az iskolás gyermekeket is.

Képünk a Hazai Fésüsfonó bölcsődéjében készült. Fodor Jánosné védőnő valóban anyai szeretettel foglalkozik a gyár dolgozóinak gyermekeivel.

NEMZETKÖZI SZEMLE

A világ egyszerű emberei, a békére vágyó százmilliók feszült figyelemmel tekintenek Panmindzson felé, ahol az emberiség legégetőbb kérdéséről: a koreai nép és egyben minden nép békéjéről van szó. Ezek a százmilliók éberen hallgatják a tárgyalóasztal mel lett elhangzott szavakat — a koreai- kínai fél építő javaslatait, de Harrison tábornok kijelentéseit is. Es a népok nemcsak a szavakra, hanem a tettekre is vigyázó szemmel figyelnek. Harrison békeszólamait pedig messze túlharsogta azoknak a bombáknak sivítása, amelyeket amerikai repülőgépekről zúdítollak a koreai Oél-Pjongan tartomány vízgyűjtőme- doncéire.

Tízezer hektár megművelt szántóföld, hetven falu került viz alá, több mint 800 ember halt meg, vagy tűnt el a pusztító áradatban. Ugyan ki merészelné azt állítnl, hogy ez az újabb barbár bűntény az amerikaiak őszinte megegyezési készségéről tanúskodik! De Harrison tábornok, a maga és megbízói igazi szándékai ellenére mégis tárgyalni kényszerül. Tárgyalni kényszeríti őt az egész világ közvéleménye, továbbra is a tárgyalóasztal mellé szögezik őt a népek törhetetlen békeakaratát képviselő koreai-kínai tárgyaló fél újabb és újabb javaslatai. Ezekről a javaslatokról — még Churchill angol miniszterelnök szerint Is —- „nincs ok feltételezni, hogy ne szolgálhatnának a megegyezés alapjául."

Nem lehet ugyanezt elmondani az amerikai javaslatról, amelyet a „Stockholms Tldnlngen" című svéd lap úgy méltat, hogy „lényegét nehéz megérteni." De ez nem is csoda, hiszen úgy tűnik, maga Harrison tábornok sem tudja egészen pontosan, mit javasol. Jellemző, hogy azon a napon, amikor Harrison előterjesztette javaslatát, amerikai részről úgy tájékoztatták a sajtót, hogy ez a javaslat lényegében nem egyéb, mint a nyolc pontból álló koreai-kínai javaslat „kisebb módost tásokkal" Két nappal később Harrison közölte a sajtóval, hogy „a szövetséges és a kommunista javaslat teljesen ellentmond egymásnak."

Ez a magatartás jogos bizalmatlan Ságot kelt az egyszerű emberekben,

de még bizonyos burzsoá körökben is. Harrison annyit sem tudott kivívni magának, hogy saját sajtója komolyan vegye kijelentéseit. Ugyanakkor az Egyesült Államok „szövetségesei" maguk is aggodalmaskodnak a tárgyalások ilyen vezetése miatt. A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap például arról fr, hogy az amerikai tárgyalófél tagjai „... azt a gyanút kelthetik, hogy nem akarnak fegyverszünetet". Az „Observer" annak a véleményének ad hangot, hogy „az amerikai tárgyalófél legutóbbi javaslata előterjesztésével esetleg elvesztette kapcsolatát az ENSZ sok országának közvéleményével", majd nyíl tan kimondja: „Ha megszakadnak a tárgyalások a tisztességes emberek az amerikai külügyminisztériumot fogják elítélni, nem pedig a kommunistákat."

Es a tisztességes emberek százmilliói szigorú ítéletet mondanak azok fölött, akik megkísérlik elgáncsolni a koreai béke megteremtését, akik a koreai háború kiterjesztéséről szövögetnek sötét terveket .akik mindenféle közel, és távolkeleti háborús blokkok összetákolásán mesterkednek.

Ezt kellett tapasztalnia Dulles amerikai külügyminiszternek is, aki — dollárokkal és a „Harcoljanak az ázsiaiak az ázsiaiak ellen" jelszóval a tarsolyában — azzal a céllal utazgat most a középkeleti és délkelet-ázsiai országokban, hogy egy háborús tömböt kíséreljen meg létrehozni az ázsiai haladó erők, de főképpen a Szovjetunió és a népi Kína ellen. Dulles dől. bárjainak „mindenható" erejébe vetett hittel indult el kőrútjára és azt remél- te, hogy az arab és ázsiai népek szemében annyira gyűlölt angol imperializmussal szemben e népek barátjaként tüntetheti fel az Egyesült Államokat. Az amerikai külügyminiszter számításaiba azonban hiba csúszott. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy az arab és ázsiai országok népei legalább annyira gyűlölik a háborús pro. titokra éhes amerikai imperializmust, mint az angolt.

„önnek Dullos, amikor arab tőidre teszi a lábát, tudomásul kell vennie, hogy gyűlöljük önt." — így fogadta az útja első állomására: Kairóba érkező Dullest az „AI Miszri" — című lap. Az „AI Miszri" akkor is az egyiptomi nép szivéből szólt, amikor arra figyelmeztette az amerikai külügyminisztert, hogy — mint Irta — „önök azt hitték... megvásárolhatnak bennünket... Ezek azonban az arabok országai és nem az önöké."

Nem járt jobban Dulles körútja kö. vetkező állomásain sem. Libanonban már napokkal odaérkezése előtt mozgósították a rendőrséget a várható tiltakozó tüntetések elfojtására. De még így sem tudták megakadályozni a hazafias beiruti egyetemi hallgatókat abban, hogy fennhangon kimondják: Libanon népe nem lesz az amerikai monopolisták engedelmes ágyútölteléke! Dulles Izraelben is csak azt tudhatta meg, hogy ennek az országnak a dolgozói sem engedik, hogy Izrael nem. zetl függetlenségét dollárokért áruba bocsátó vezető klikk kiszolgáltassa őket az amerikai Imperializmus kényé- re-kedvére.

Az amerikai külügyminisztert további útján is a rendőrkordon és a népek izzó gyűlölete kíséri. Indiában — amelynek meglátogatásához pedig a legtöbb reményt fűzte — szintén világos feleletet kapott. A Bombayban megjelenő „Blitz" című lap az odaérkező Dulleshoz intézve szavait azt írta: „Gyűlöljük az ön személyét, elveit és politikáját... az indiai nép nem tudja elfelejteni, hogy a koreai háború alig nyolc nappal azután tört ki, hogy Dulles látogatást tett Koreá. ban." Uj-Deihiben, Bombayban „Takarodj haza háborús úszító Dulles!" „Nem akarunk beavatkozást Ázsia ügyeibe!" „Vessenek véget a koreai háborúnak!" „Ázsiaiak nem akarnak ázsiaiak ellen harcolni!" feliratú transzparensekkel vonultak Dulles elé az egyszerű, dolgozó emberek. Ilyen kö. rülmények között még az „AP" amerikai hírügynökség is keserű beismerésekre kényszerült. Május 19-i jelen, tésében arról panaszkodott, hogy „Dulles személy szerinti népszerűsége gyenge lábakon áll Indiában még a kormánytisztviselők között is, sk';-. közül többen éles szavakkal bírálták politikáját."

így változtatta át a népek békeakaraténak ereje vesszőfutássá azt ui utat, amelyet Dulles és a többiek olt Washingtonban az amerikai Imperializmus diadalútjának álmodtak meg.

GŐGÖS IGNÁC

Most löltenÉ be tia vanadik éleiévé

a magyar munkásmozgalom egyik ki. magasló harcosa: Gőgös Ignác. Hálván évp szüléiéit — s immár közel negyedszázada alussza örök á'mál egy kis tolna-megyei falu. Tamási te metőjében, Egész é'etét a munkásosz. tály. a dolgozó nép felszabaddásának a Horlhy-fasizmu-s elleni küzdelemnek szentelte. s a fasiszta hóhérok juttatták fiatalon, alig harminchat éves korában a sírba.

1893 májú., 25-án született Tamási, ban. Falusi proletár fia volt apjP a malomban dolgozott, s ö ;« a malom- aszíalosságot tanulta Kaposvárott. 21 éves volt, am'lkor kitört az első világháború, s ő mindjárt az első me. netszázadokkal a frontra került. Röviddel később orosz hadifogságba esett. A nélkülözés, a cári rendszer fogolytáborai minden sanyarúságának megismerése után érkezett el a nagy nap Gőgös Ignác életében is: a Naay Októberi Szocialista Forradalom nem" osafe életkörülményeit változtatja meg. de fe'nyitja a fiata; magyai munkásfiú szemét is. Világosan lát már, tudja, hol a hslye s amikor hé! esztendő után hazatér Oroszország bél. örökre eljegyezte magát a dolgozók felszabadítása nagy ügyével.

Tamásiban ma is úgv hívják a malmot: Gőgös-malom. Akkor kapta a malom ezt a nevet, amikor GögösHq. nác újra megjelent a faluban. Tamási központja lett egyszeriben ez a ma. lom — hiába őrködtek a Horthy- csendőrök Gőgös Ignác estéről-asité. re hosszú történeteket mondott cl :> falubelieknek arról: hogyan szabadította fel magát az orosz nép. Beszélt a bolsevik pariról, Leninről, és Sztálinról a dolgozói, igazságos, nagy harcáról. A fehérierrortó! soka', szenvedett falu népe lesi minden szavát — s az urak rettegnek Gőgös le náctól. de mielőtt bosszújuk utolérné őt a fővárosba megy.

az ellenforradalom nedved*

esz entíe.e Gőgös Ignác rövid életének egyik legmozgalmasabb észtén, dője. Budapesten közeli kapcsol a iba kerül a munkásmozgalommal, csakha. mar a vezetők közé Pmelked:'k. Ki" méletlenül harcol a Szociáldemokrata Párt Peyer-íéie vezetői ellen, felvilágosítja a munkásokat a szociá'. demokraták árulásáról.

Két évig fáradhatatlanul harcol a párt egységéért, tisztaságáért, a különböző frakciók ellen — é„ a párt méltóan ’jutalmazza nagyszerű munkáját: 1925*bon részt vesz a Kommunistáik Magyarországi Pártja f. bécsi kongresszusán, A kongresszus határozatai, az ott résztvevő vezetők lelkesítő példája még fokozottabb harcra buzdítja Gőgös elvtársat. Már a párt megválasztott titkárságának tagja a párt pénzügyeinek irányító, ja. A gyenge testalkatú ember soha nem ismer fáradságot, ha a párt ügyeiről van szó. Az egykori tudatlan falusi munkásfiúból a párt egyik harcos példamutató vezetője lett. Ebben az időben közvetlen munkatér, sa Rákosi Mátyás elvtársnalk. Rákosi elvtárs hazatérése után hatalmasan fellendült Magyarországon a kommunista mozgalom. Ennek a mozgalom" nalk vezérkarában, a harc első soraiban áll mindig Gőgös Ignác.

A nagyszerű vezető lelkes munkáját

azonban hirtelen aljas árulás töri ketté: 1925 szeptemberében elfogják őt is a Horthy-rendőrség kópéi. Rá. kosi Mátyás elvtárssal együtt kerül a fasiszták fogságába. Ott sem tud. iák megtörni a kiváló kommunista harcos erejét. Kínozzák, ütik.verik Gőgös elvtársat, de ő nem vall. A detektívek kihallgatása után. tudtán kívül imák be egész mondatokat vallomásába — és Gőgös Ignác két tárgyalás nyilvánosságát használja fel hogy leleplezze ezeket az alávaló hamisításokat.

Hős. volt a mindennapi pártmunka frontján — hős maradt. az emberfe- I len vallatásom közben, a fasiszták hinzókamráiban az ügyészségen, s a bitófa árnyékában, a statáriális tárgyaláson ;s. A Rakosf-perben negyed"

1823,

rendű vádlottként áll a rögtönítélő bíróság előtt. A tárgyalást — mint példaképe Rákosi eivtár« — (elhasználja arra. hogy a pártot megvédje mindert gyaláz.kodástól. s a nyilvánosság előtt bizonyítsa a munkás mozga'om igazát. Az elnök megkérdez; tö’e:

— Bűnösnek érzi magát?

— Nem érzem magam bűnö.-nek — vágja az elnök szemébe Gőgös lg" nác. — A műnkárváo Magyarországon meg van fosztva minden szabadság, tói, ezért szerveztük meg a Kommunista Pártot.

Kihal gaiésa során »oha egyetlen

szóval sem védi önmagát. Ahányszor alkalma van szólni mindig a pártról beszélt. Még az akkori polgári lapok is kénytelenek voltak meg : m ekezni ennek a kemény kommunistának bá* ■or kiállásáról a Horthv-vészbirósaq előtt. Az utolsó szó jogán is a párt. rój beszélt, de az elnök félbeszakította. A kommunisták tárgyalása olyan erejű kommunista aqiíáclót hozod, amitől a hata’om-ban illők megremegtek a kormányzó; székben éppúgy mint a vészbíróság elnökségében.

A nemzetközi és a magyar mun. kásoszfály harca meghozta a kívánt "redményt: Rákosi Mátyást. Gőgös tgnáco; é? a többi vádló!Iwk.v nem merte elítélni a statáriális bíróság.

1926 júliusában kezdik m<?o 3 <Ör- vényszék on a második Rákos'-pér tárgyalását. A bíróság tehetetlen a | ,z.:klaszilárd vezérrel, Rákosi Mátyás.

I -al szemben minden kérdésre büsz. kán. felemelt fejjel, igazának biztos ‘udatában válaszol s minden szava vád Horthvék rémuralma e’íttn. A bíróság a többi vádlottakon igyekszik éreztetni hatalmát — de ez sem sikerül neki. Gőgös Ignác éppolyan magabiztosam erőteljesen veri vssza i vádakat, ahoq/cn e’óíte a párt ve"- -éré. Rákosi glvtárs 'ette. A bir\ aki először lekezeléssel próbálkozott hat. ni Gőgösre az egyszerű malomaszla- -os-ra. megír okikén amikor ezeket hall ó az általp ..műveletlennek" tartott vádlottól:

— Erőszakosan n-r-m lehet megszüntetni a kommunista szervezike. lést éa azzal nem lesz vége a mo» gólomnak, hogv írünket erőszakosan IdeáUitanak a bíróság elé.

Természetesen rendreutasítják. D„ amikor a bíró azt mond'a neki. hogy .beszéljen rendesen“. Gőgös elv társ megvetően így felel:

— Én r.em tudok a burzsoázia szá* jaíze szerint beszélni.

Közvetlfnül üéle lioza’a! e'őit még

egyszer beszélhet. ..Magát védje“ — formed rá az elnök, de Gőgös Ignác Leninről beszél. Leninről, akinek ak* kor a polgári lapok a nevét sem merték leírni — bár már két esztendeje nyugodott a mauzóleumban,

1926 augusztus 4-én elhangzott az ítélet: Gőgös Ignácot három és félév; fegyházra, tízévi hivatalvesztésre ítélték. A kínzások legyengítették szervezetét, a börtönben tüdöbaj támadta meg, s a fasiszta hóhérok azon voltak hogy ez minél gyorsabban végezzen vele ezért dolgoztatták poros egészségtelen műhelyben orvosi kezelés nélkül.

Büntetésének kitöltése után elhagy, ta a börtönt — de már jártányi ere. je som voll Felesége vitte haza a kis faluba ahol még a halálos beteg ágya körül is csendőrök ólálkodtak. De Gőgös Ignáctó; még utolsó perceiben, lázálmaiban is azt hallhatták: Éljen a Kommunista Párt! Négy csendőr állt a koporsója melleit is, amikor 1929 júliusában utolsó útjára kísérték a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját. De hiába állott ott a fasizmus minden elnyomó szer* ve Gőgös Ignác sírját mindig friss virág, vörös szekfű lepte el, az elnyomás legsötétebb éveiben is. Soha, egy percre sem felejtette el a nép ezt a törhetetlen harcost. s ma új és új erőt merít az ő nagyszerű példájából i„ a szocializmus építésében, amit Gőgös Ignác már nem érhetett meg, s amiért egész életében harcolt.

Glliéiziilt az első hol cár automata teteronközpoait

Szófia (MTI) A ,,K. J. Vorosilov" gyengeáramú berendezések gyárának dolgozói újabb sikert értek el a bol. gár vijlamosítús terén. Megkezdték négy újfajta automata.tclcfonköz- pon> sorozatgyártását.

Az új bolgár telefonközpontok előállításával a ,.K. J. Vorosilov“-gyár dolgozói jelentős valutaroeglakarítást tesznek lehetővé a népgazdaság számára. Bulgáriában gyártott telefon, központ 40 százalékkal olcsóbb a kük földről behozottaknál.