Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

1953 MÁJUS 24 NAPLÓ 5 As ellendi községi tanács elnöke már két év óta mentegeti a kulákokat A selejt és önköltség csökkenteséért, a fokozott takarékosságért Pártunk központi lapja, a Szabad Nép“ 1951 július 11-i szúrna cikket közölt „Az ellendi kulákmen'.és tör­ténete“ címmel. Megírta, hogy az ellendi kulákok középparaszttá ved. lettek és az újonnan megalakult hár­mas típusú csoport tagijai közé kerül­tek. mint „becsületes“ dolgozók. A cikk írója foglalkozott Cseke József tanácselnök munkájával is aki eze­ket a báránybőrbe bujtatott farkaso­kat „jó“ embereknek nyilvánította. Gábriel József volt tanácstag kebel, barátjával, a „falu eszé“"vel. A KULÁKOKAT PISTABÁTYÁMOZZA A cikk nyomában elindultunk E’- lendre, hogy megnézzük mi történ! az elmúlt csaknem két év alatt, mit tett Csekp József tanácselnök hogy a csoportból kiebrudalják a kuláko. kát, a sok kérdésre eov a felelet: Úgyszólván semmit! Cseke tanácsel­nök baráti alapon intézte el a kulá. kok kizárását; nem akart haragost szerezni. „Pisla bátyám, János bá­tyám. maguk hutáitoknak lettek mi­nősítve, menjenek el máshova dol­gozni, ahol senki nem bolygatja ki­létüké'. De a feleségeik továbbra is maradhatnak a csoportban.“ — Ezzel — gondolván — Cseke József tanács, elnök „megtett mindent.“ EGY MÁSIK KUIÁKMENTÖT MAGASABB BEOSZTÁSBA HELYEZTEK Vájjon mi történt Gábriel József" fel. a „falu eszé“*vel. aki részese volt a kulákmcnt'ésnek. hiszen az apja i; módos ember volt a múlt­ba«:)? A „Szabad Nép“ bírálata nyo­mában leváltották „ tanácstagi tiszt, regéről. Do — és ez a felháborító. ■— rövid idő elteltével a járási ta­nács oktatás; osztályára vezetőnek nevezték ki. Hogy ki tette, senki nem tudja. A cikk megjelenés,, óta vizsgálva a csoport, a falu életét semmi nem változott. A község do'qozói íqv beszélnek erről: „Még rosszabb lett a helyset községünkben, mert ezek a ,.ió“ emberek a tanácselnökkel karöltve, ki nem állhatnak bennün­ket. Kígyói, békái szórunk ránk úton- úllélen.“ A vezetésre akár a csoDort- •ban akár a község ügyeiben a Pista bácsit, a Gyuri bácsit bízzák meg, hiszen őt azelőtt is iói gazdálkod tak birtokukon, a valóságban jól értették osztogatni a parancsot a cselédeknek. KULÁKOK A CSOPORTBAN A csoport élete fejlődése sem változott sokat, amelyben még több kutakból lett .középparaszt“ találha" tó. Olyan minit Schubert Ferenc és fia, Lengyel József Farkas György és ezenkívül a kizárt kulákok fele- séqei. Vegyük sorba ezeket: kik is va­lójában. Schubert Ferenc csoporttag. Cseke József tanácselnök szerint közóppa- raszt. A valóság az hogy a mull, ban 30 holdon gazdálkodott, irányi" tóttá cselédéit. A fiait felsőbb isko­lába járatta, cselédet tartott. Ezen. kívül hosszú éveken át cselédlány végezte a házimunkákat. Erre a célra Seres Erzsébetet, keresztlányát al­kalmazta. akinek bére az ennivaló volt. Lengyel József csoporltag jelen, leg is a tejüzem vezetője. A cső" portban néha az állattenyésztési fel­adatokat látja el. 1927-ben kezdtp a osam ok osságot Eilend községben. Ebben az üzemben ezután állan­dó alkalmazottat tartott. A tejüzem mellett a felszabadulás után bérbe vette a községben lévő kocsmát. Er. ről így beszél: „Azért mentem oda lakni, mert máshol nem volt lakás, gondoltam, ha már itt lakom, akkor kiméréssel is foglalkozhatom.“ Mi­lyen egyszerű az egész. A megboldo­gult Rozi nénitől (isten nyugosztal­ja), bérbevette a szatócsüz'etet azzal a feltétellel hogy a Rozii nénit eltart­ja élete végéig. Dp a vég korán be­következett, mert a Rozi néni rövi" desem eltávozott az élők sorából. — Igv aztán Lengyel három helyről tet­te zsebre a pénzt, Farkas György intézöbizottsáqi tag a csoportban intézi a tszcs „előreha? ladásét.“ A múltban 24 hold földje vo’t. amelynek egy részét bérletbe adta. a másik részét állandóan nap­számosokkal müveltette. A felszaba­dulás előtt több, mint hűt évfen ke* resztül községi bíró volt. Erre az időre jól emlékszik Péter Istvánná, aki a férjével együtt többször volt részesaratója a bíró úrnak. „Nehéz idő volt ez — morfdja Péter István­ná. — tizedében, tizenketledében arattunk Farkasnál. A bíró úr a bo­rospincéhez támaszkodva nézte, hogy a meleg napon húztuk a kaszát, csak úgy íolyt rólunk a verejték.“ A KULÁK KÁRTEVÉS MEGLÁTSZIK A CSOPORT ÉLETÉN Ezek azok akik irányítják az ei­lend! csoportot. Schubert, Lengyel. Farka,. é? a kizárt kulákok feleségei s még többen. De hogyan irányít" jak? Gátolják a tszcs fejlődését, ahogy kedvük tartja. Nagy a szer" vezetlenség e csoportban. Bandában dolgoznak, akkor mennek dolgozni, amikor akarnak, akkor hagyják ott a munkát, amikor kedvük tartja. A munkaegység beírással senki nem törődik. Megbízták ugyan ifjú Bá­láit a munkaegység-beírással, de ő is ezeknek a malmára hajtja a vizet, hiszen az ő apját is nemrén zárták ki a csoportból mert kulák. így nem csoda, hogy Schubértnek több, mint 300 munkaegység van beírva a könyvébe. Fejlődés... Előrehaladás,.., Uj módszerek alkalmazása, erről hallani sem akarnak az ellendi tszcs-ben. — „Minek az? — mondják — ezelőtt sem volt rá szükségünk, most sem kell.“ Ennek az lelt a következmé. uye. hogy a csoport mindössze 25 hold kukoricát vetett új módszerre; a 150 holdból. Ami a leg,súlyosabb, az ellendi tszcs'bcn csak most kez­dődik a répavetés. A répa kése1 ve. léséről Csekp József tanácselnök így vélekedik: „Már számtalanszor kaptunk lejmosást a szakemberektől a kései vetésért, de mi hozzá vagyunk ehhez szokva és akármit mondáitok, úgy sem vetjük korábban.“ Ez a véleménye a község vezető jenek az új módszerekről, a kora: vetés előnyeiről. Cseke József tanácselnök, lábba' tiporja a kormány a dolgozó nép határozatait. Egv vezetőnek az len. ne a feladata hogy segítse., irányít­sa, meggyőzze a dolgozó parasztokat a korai vetés előnyeiről, az új mód" szerek alkalmazásáról. Csáké József nem ezt teszii. E'Unp van a jónak, védi a múlt rendszer kizsákmánvo- jóit úgy beszél róluk, mint becsü­letes csoporltagokró;. Hogyja. hogy a kizárt kulákok égéi tovább rombolják a csopor, munkáját A JÁRÁSI TANÁCS SZERVEZŐJE ÍRÓ­ASZTAL MELLÖL ÁLLAPÍTJA MEG, HOGY KI A KULÁK Mit tett a járási tanács mezőgaz. daságii osztály« annak érdekében, hogy segítse a tszcs becsületes tag­jai; az ellenség ellen] harcban? Eddig még semmit. A „Szabad Nép“ bírálata után Gábriel Józsefet fc" függesztette állásától és egy feleiő- sebb vezetéssel bízta meg?'A „Du­nántúli Napló“ bírálatára amely ezévben foglalkozott az ellendi cső. port ..úri brigádjával“, a három ku­lák közül csak egyet zártak ki. Egy Farkas nevű emberre, a járás] tsz szervezőjére bízták az ügy kivizsgáló sál, aki Cseke Józseffel a tanácsiro" fiában önkényesen megállapította, hogy a cikkben nevezettek közöt: „csak egy kulák van,“ A tanácsdrodábnn nem lehet ki. vizsgálni az ellendi kulákok akna munkáját. K] kell menni a dolgozó parasztokhoz tőlük kelj kikérni a véleményt. A helyszínen, a munka, területen kell megvizsgálni, hogy milyen károkat okozna,, a csoport­nak az ellendi „jó“ emberek. Ez' követeli dolgozó népünk és minden egyes becsületes tsz'tag és egyénilec dolgozó paraszt Eilend községben. MEG KELL TISZTÍTANI A| CSOPORTOT AZ ELLENSÉGES ELEMEKTŐL Az illetékes szervek a helyszínen adjanak segítséget a becsületes cso- oorttagokmak az ellenség ellen] harc­ban, hogy az Uj Élet Iszcs fejlődésé, ne,, egyetlen gátlója, egyetlen ellen­sége se legyen éj ne legyen senki sem aki támogatja, védelmezi a <ku" Iákokat. Ki keli zárni a nem oda­valókat. Az illetékes,eket, akik fele­lőtlenül végzik a reájuk bízott fel. adatot, felelősségre kell vonni. Az­zal kezdje a kivizsgálást a járási ta" nács mezőgazdasági osztálya, hogy egv pillanatra sem tévessze szem elől: „kutyából nem lesz szalonna“ és ezekből sem lesz soha jó csoport, tag. Csak úgy lehet az ellendi cso­port méltó az Uj Élet névre, ha meg­tisztul az ellenséges elemektől és egy új élet kezdődik a csoportban. Kunba Vince A B<$ke-al<nai DlSZ-brigád és az „objektív nehézségek“ Délelőtt !) óra. A Béke-akna lo> kerekek. Az akna kosarai szaporán munkásuk ilgycs mozdulatokkal lóvá l megtöltött csillékéi. A szénldnc — megtöltött csilléket a sziláig — szinte uiakon fával megrakott kocsik haladt anyagot w napszinti fejtések részére. Nemcsak a külszínen, de lent a bá­nyáiban is lelkesen küzdőnek a csa­patok, körletek. Kolb János elviére körlete jelenleg is 110—120 százalék­ra teljesíti tervét. Böröcz István (5) ős Boné Sándor e'.övájási csapatok most készítették el újabb vállalásuk valóra váltását. Megindították a 200 méteres, mozgalmat. Ez a lelkesedés azonban nem tapasztalható Béke-akna legnagyobb tcijesüményü fejtésében, a második szintről negyedik szintre húzódó 7-03 telepi DISZ fejtésben. A brigád két hónappal ezelőtt ala­kult. Tagjai 20—28 éve-;, ifjú bányá­szok. „Majd mi fioláink megmutatjuk mit lehet <r. nagi/hetesből kihozni“ — mondták az ifik a megalakuláskor. Az első napokban — az akkori ne­hézségeket figyelembe véve — meg is mutatták. Állandóan 100 ,százalék körül mozgott tervto'jesité-újk. A munka szalma láng,széni fellőni)amis,, már az eW> hónanban megmutatko­zott. A DISZ brigád áprilisi tervét 79 százalékra teljesítette. A választási beke*ersenybc nem neveztek be azzal az elhatározással: „Mit ajánl­junk fel. úgy sem tudjuk niég a ter­vet som teljesíteni“. Ez azt jelentette hogy a fiatalok előre lemondtak a gyözole-mröl, megfutamodtak a nehéz, ségek elől. Tervüket ielenleg is 70— S0 százalékra teljesílik. A fiatalok meg most tsem látnak nyában gyorsan forognak a szállító váltják egymást s uz ott dolgozó •bitjük az akna szájúból a színnel amely viszi, a gazdag rakománnyal roskadozik a nagy teher alatt. Az •ah, viszik az ácsoláshoz szükséges kiutat e szégyenteljes hullámvölgy­ből. Amikor a terv nem teljesítésére terelődik a szó. nem látnak mást. csak az úgynevezett „objektív“ ne­hézségeket. A fejtés alsó része na­gyon kömény, köves, nines elegendő fa. kevés a létszám, sok készlet- tolóra van szükség stb. Kétségtelen, a műszaki feltétel nem kielégítő biz­tosítása akadályt jelent a tervtelje, sütésben. A föhiba azonban nem itt keresendő. Xem elég csak látni a hiányosságokat, azok kijavításáért köményen harcolni is kell. Az egész országban lázasan kérziil iljiWigmik a közeljövőben Bukarestben megtar­tandó negyedik Világifjúsági Talál­kozóra. A Béke-aknai DISZ brigád­nak még csak eszébe sem jutott, hogy erre a nagy nemzetközig jelen­tőségű ünnepre a munka megjavítá­sával, a terv teljesítésével készül­jön. Hogyan, milyen módszerek segít­ségével tudja a brigád megjavítani tnunkájá*? Első feladat, liogv a bri­gádban dolgozó kommunistákkal. Bo, donyi Gvörgy. Buchardt Gáza- Oadó János elvtársakkal az é'on, leszá­molják azt a közönyt, ami jelenleg megtalálható ;1 terv teljesítése iránt. Legnagyobb hiba az egyföre eső lel- jesftnvénvekben mutatkozik. A vájá­rok,szakítsanak az ..ogykapnis" rend­szerrel. Hacsak négy deszkával tűz többet egy résolö vájár, 10 gép után az hozzávetőlegesen számítva 3ö-~ 40 csilit: többletet jelent a terme­lésben műszakonként. A másik hiá­nyosság a készlet-tolók munkájában van. Tegyenek azok is vállalásit ar­ra, hogy ezután nem tizen, hanem nyolcán szállítják le a szenet s máris két vájár felszabadul a csúsz­dák mellől. A két gép pedig szintén 20—25 csillés (öbbtermelést eredmé­nyez. A műszaki feltételek hiányos­ságait is meg lehet és meg is kel! szüntetni. Ha a brigád vállalja a terv teljesítését. Gulh József köríetvczetö elv-társ is vállalja a feltételek bizto­sítását, inert íí is elsőrangú felada­tának tartja, hogv körlete ne 71 szá­zalékra, hanem 100 százalékra telje­sítse tervét. A cyö/elem persze nem születik mohától, nem javul meg a munka a Békc-ak- nai DISZ brigádban sem. ha a fia­talok egyszerűen beletörődnek a h!á- nvo*»ágokba. A 170 csillés tervelő­irányzat rcá'i* és teljesíthető, csak több lelkesedéire, nagyobb odaadásra van szükség. Xe csak lássák a hibá­kat. de keményen harcoljanak is azok kijavításáért. Ne feledkezzenek meg arról, hogy egész Béke-akna szeme rajtuk, fiatalokon van. A Kolb körlet, a Bene és a Böröcz elővájási csapatok, az összes élenjáró liánvá- szok jogosan elvárják Gvörkö Ká­roly. Gravies Ferenc, Buchardt Gé­za. Gadó János elvtársaktól és az egész brigádtól, hogv végre niaguk. ra találjanak, kíméletlen harccal szá­molják fel a termelésit akadályozó hibákat és DISZ fiatalokhoz méltóan teljesítsék ötéves tervünk rájuk eső részét. „A munka termelékenységét í-s még alaposan meg lehelne növelni — mondta Rákosi elvtárs választási beszédében. — A selcjt sok helyen iné1' mindig megengedhetetlenül magas. Az önköltség csökkentésére vo­natkozó terveinket csak részben tud juk teljes1tent. A lakavékusság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll.“ Második negyedévi tervünk teljesítése feltétlenül megköveteli hogy a pécsi üzemekben is tovább szélesítsék az újító- és Gazd a'mozga Ima ka I. Fokozotlabb harcot indítsanak a nép vagyonának tékoz'ói ellen, a pazar, lás ellen. Milliókat lehetne megtakar!:ami csupán a mi megyénkben éven­te, ha valamennyi üzemben köveinek a Sopíiana. a Porcelángyár dolgozói, nak példáját h„ minden dolgozó fokozottabb gondossággal végezné műn" kaját. Harc a sclcit ellen ,A Pécsi Porce’ángvárban az ápr:- '•isi 11 százalékról május második de. kádjában 6.37 százalékra csökkentet­tük a se’.ejtet. ami a krréimiában or. szagos rekord és világviszonylatban is páratlan. Egvetlen százalék selejt" csökkentés nálunk havi 30 ezer fo­rintos megtakarítást jélent. A mostani közel 5 százalékos se- ’.ejtcsökkenés már jó ké'éves 6zívós munka eredménye. A selejt főfészke a korongosműhely volt. Itt a legki­sebb figyelmetl :n,séq he'vrehozhatat- lan károkat okoz. Először tehát itt kéllett rendet teremtenünk. Az el" mú'j hónapokban olyan jelenséget észleltünk hogv egyes dolgozók a minőség rovására is emelték telje* At menyüket, erre alkalmaztuk a ren. deletet, a selcjtért nemcsak nem fi­zettünk, hanem ha bizonyos száza'é. kot meghaladta, levontuk a bérbű!. Azóta gondosabban dolgoznak ezek a munkások is és százalékukat to" vábbra is megtartották. De nem ez volt a döntő. A rég- masszamalom prései már új korukban is rosszak voltak. A rácsozat nem egyforma, és így kii- örsböz.6 nedvességfartalmú préslepé. nyéket-kapunk. A lepények közepe Nagyobb takarékos* „Az építőiparban talán a 1egna- nvobb « pazarlás, a gondatlanság. Nagymennyiségű fa. tégla cement megy kárba napró'rnapra. pedig se­hol sem lehet akkora megíakarítá. 'okát elérni, mint éppen nálunk. A 73-as számú tröszt az elmúlt hónap­ban 100 ezer forintort takarított meg de ennél sokszorta többet lehetne el. érni. A fa, amit építkezéseinknél hasz­nálunk túlnyomórészt importanyag, tehát drága. Évente 120 vagon egy. méteres fenyörönköt kapunk par­ketták készítésére. A fát parkeftaüze- müup dolgozz-, fel. Minden rönk 30 —40 százaléka azonban mint 3—5 centiméteres széMeszka parketták ké szítésére alkalmatlan lesz. Eddig ezt a famennyiséget tüzelőnek használ­tuk el. a tüzelőin köbmétere 200 fo­rint. Ugyanakkor fel lehetne dolgoz­ni ezeket a .széldeszkákat, ipari cé­lokra js úqy, hogy,az építkezésen fe] lehessen haszná’ni és köbméterük 400—600 forintba kerülne. Ha évit a kérdést megoldjuk — és megoldása újítóink feladata. — újabb százezer foiúntot tudunk megtakarítani. Nagyarányú a pazarlás a cement­nél. Nem azért számítják a statiku­sok, mennyit kell felhasználni, hogy ruhán a munkahelyen a kétszere­sét pocsékolják sl. Ugyancsak na. ovobb megtakarítást lehetne elérni e légvaszállításná! is. A törött téglák mennyisége annak ellenére hogy 4000 kontúrért készítettem^ és leg­sokszor egészen puha. Ez az éqfe/és néi folytonossági hibákat repedése­ket okozott. Különösen a hosszú rúd-‘7,igeidők, kel volt sak bajunk. A rúd közepe és széle között a nedvességtartalom ban sokszor 0.3—0.5 százalékos volt a különbség. Az elmúlt hetekben be- vezettüi. a nedves-égnróhákat és a középső nedves részeket a massza" tömbökből kivag'uk. A seleilet ezzel az eljárással a rúdszigetelőknél 60 —70 százalékról 5—6 százalékra csők kentettük. Igen sok selejt fordul* elő a ra­gasztásoknál. Ezt is megoldottuk. Formázógéoeké; csináltunk és «zin'n ‘evesen kiküszöböltük a ragasztást. Eredményeinket továbbra is tarta­ni akarjuk. A jövő héten újabb for- mázógépet állítunk munkába. Májú-" ban meg megkezdjük a munkát az új masiS7iamalomlia,n is. már csak az új vácumgiép hiányzik. Az új in tsz. szamalomban a mássza minőségét is jelentősen javítani tudjuk, ami a selejj további csökkentésé) tesz; le­hetővé.“ E'mond'a: Richter Vladimír rém írnok, got az építőanyaggal fontosabb építkezéseinkhez, már e/«V ben szállítjuk a téglát, — még m>- • r^g igen nagy. Ha meg fogluk való. sítanj — és ez elsősorban téglagv-" rainlclól függ — hogy valamennyi te trión kát ilyen vasketrecekbon szállítjuk a felhasználás helyére, uz „ddigi 15 százalékos megtakard áu m p ok étsze r erőd 'lk. Nehezen ellenőrizhető terülő uz üzemanyag felhasználás é* itt liü'ü- nösen nagy a pazarlás. A mull he­ten Kökönyösün lerakták egv au ő rakományát. Az autó homokot linzo't a bányából. Előírás szerint kellő és fél köbmétert kellett volna szállíta­nia. Megmértük a halmok mennyisé­gét és csak 1.3 köbméter volt. A ra­kodómunkások tehát becsapták az államot, bércsalást követtek el, ugyanakkor félteherre! hitt a gépko­csi ia, az üzemanyagot duplán kellett elpocsékolni, amellett állt az épüké, zés, mert nem volt homok. Sokkal nagyobb fele'ős-égre run tehát szükség, « az építkezések veze­tői- részéről sokkal nagyobb ellenőr­zésre. El kel! mélyíteni dolgozóink- lir#i azt a szieilí'Piniot. hozv sajátjuk­nak tekintsék az építkezést, az anya­got és ebben a munkában feltétlenül számítunk a pártszervezetek, a szak- szervezetek fokozotlabb támogatású, ra.“ Elmond!!«: PuUnszkl Jenő a 73 ez. Építőipari Tröfezi főmérnöke. 927000 forint forgőeazUfíícsiikkeutcs a Sopiana Gépgyárban A kőbányai üzemek kezdeménye­zésére széleskörű mozgalom bonta­kozik ki a pécsi gyárakban is a for. góeszköZök megtakarításáért. A Sopiana Gépgyár dolgozói vál­lalták, hogy ezév végéig 1,604.000 forinttal csökkentik forgóeszköz-állo­mányukat és ebből 529.000 forintot terven felül adnak a hazának. Az első negyedáv'ben 116.000 forint he­lyett 1)72.000 forint volt a forgóesz­köz csökkentésük. Mindenekelőtt számba vették azo­kat az anyagokat, amelyekre niucj szükségük és bejelentették a gépipari minisztériumban. A felesleges anya­gokból eddig 1500 csavart. 1000 kord betétes gumituskút, 367 kilogramm gumiLemezt szállítottak cl, mintegy 61.000 forint értékben, olyan üze­meknek, amelyekének szükségük van ezekre az anyagokra. Megelőző intézkedéseket is tettek, hogy elkerüljék a felesleges anyagok felhalmozását. Megbeszélték, hogy sz egvos gépek elkészítéséhez mennyi anyagra van szükségük és n'ejét vet­ték a feleslege* anyaglefoglalásnak. Megszervezték a hulladékanvagok feldolgozását Is, Nem dobják halom­ra. hanoin az egyes jelentősebb da­rabokai a kijáratnál helyezik el és kikérik a dolgozók véleményét, rui*e Mietiic r leágazd a sávosabban fpHvs«*r­nálni. Az ötletek egész sora kerül igv napvilágra, amellett; hozzászok­tatják a dolgozókat a nagyobbfokú takarékosságra. A hulladékanyagok felhasználásából származó íMegbukan. tás az első negyedévben 72.(HtO fo­rint. Megrövidítették a gyárlá-d időtar­tamot is azzal, liogv a Sztahánov- és újítómozga'mat újból virágzásnak ;n- ditották. A KoTiai féle gyűrűs-limi- gerre például a sorkaparót lemez lie- 'vett öntöttvasból kószi*ik. Megrövi­dült a gvártás ideje és 200 for'n'tal olcsóbb lelt a gép. A készáruk elszállításának meg* gyorsítására ugyancsak nagyobb gon dot fordítanak. Az egyes gépek el- készfl'éséről még aznap értesítik a rendelőt. Lerövidítették a számlázási határidőt is. Eddig három napig tar. tott. most vállalták, hogy -a gép át­adását követő napon a számlát el­készítik és elviszik a bankba. A Sopiana dolgozói a második ne­gyedévben 1,348.000 forintra akarják növolni mogakarílásukat, felajánlá­suk nemcsak a fokozott takarékossá, got segíti elő, hanem hozzájárul a gyár egész munkája szervezésének : ökéle *4 tűséihez, a termelőiolvama-t műszáléi színvonalának omeló&éhcz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents