Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

DUNÁNTÚLI Vuio PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! L A MAI SZÁMBAN: Megbukott a Mayer-kormáoy (2. o.) — Előre a nép­front programmjínak mc.fvaíésításáért (S. o.i — Ne maradjon egy hold főid sem kapálatlan Í3. o.l — Ba­ranya megye dolgozói készülnek , Béke VHágianáes budapesti ülésére (3. o.l — Ahol a választások után sem csökkent a inuttka'emüilet (3. o.) — Érettségire készülnek (1. o.| AZ M D P BAR A N VAME C Y El PÁRTBI Z OTT ÁGÁN A K LA X. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ÁRA gQ FILLÉR PÉNTEK, 1953 MÁJUS 22 A jugoszláv ifjúság tragédiája A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról Ä bélgr-ádi ú tk-a te sateaőd-ések n>él jóltáplilt, jólöltözöbt rendőrök ácso. i'ogaiajk. Szélsebesen robognak el níeUettü^ az amerikaiak luxusautói, fftajd hogy elsöpriik a járókelőket, A rendőrök szabad utat engednek ne. kik, leállítják az egész forgalmat. — Szimbolikus kép! Be'grád dolgozói némán vonulnak el i kövér rendőrök mellett. Nekik ügyetlen gyötrő gondolatuk van, ho­gyan juthatnának egv darab kenyér­hez, hogyan élik túl a mai napot. A munkanélküliek elgyötört arccal áll. fiaik sorba a munkapiacokon. Nehéz helyzetben vannak a főis­kolai hallgatók is, akiknek jelentős része mint a Nova Borba, a jugo. szláv forradalmi emigránsok lapja irta, elvesztettösztöndíját. A főis­kolai hallgatók sorrajárják a szállo­dákat és a vendéglőket és pincér' nek vagy mosogatónak ajánlkoznak, A munikásfiatalság nehéz helyzete a (átóisták népellenes politikájának következménye. Amikor a üt óisták visszaállították Jugoszláviában a ka. pital-tamust, visszahozták mellőehe* tétlen kísérőjét, a munkanélküliséget is, A mai Jugoszláviában több, mint SOO ezer munkanélküli van. A mun­kanélküli ifjúság helyzete tragikus. Szerbiában mintegy 2000 iparisko­lát végzott serdülőnek nincs munká­ja. Horvátországban a múlt év jú­liusában végzett ipari tanulók fele nem tud elhelyezkedni. Belgrádban az alkalmazotti munkanélküliek egy hatoda fiatal. De azoknak sem könnyű, akiknek Van munkája. A fiatal munkásakat a legkíméletlenebbül kizsákmányolják a titóista „állami“ és a rriagánválíala- *°k igazgatói. íme az egyik titóista lap jiáflemzö beismerése: „A zágrábi hio torkerékpárgyár munkav ezetője .fegyelmi büntetésként“ ütlegeli a fia. ólokat. Rúzsa Bazanela, egy varró, da tulajdonosnöje veri tanítványát. Ruasi-ca Valisajeket. Számos üzem* ben túlórázásra kényszerítik a ta* hálókat, Ilyen esetek fordulnak elő Viliim Novoszel javítóműhelyében, öragulyin Tomszetyics műhelyében, a Zsialeznicsar cipőmühelyben stb.'“ Különösen nehéz azoknak az ifjak, bak és lányoknak akiket az úgyne. Nézett „kulcsobjektumok““, katonai berendezések építésére, bányákba és brof ej tőkbe hajtottak. 1951-ben több. mini 45 ezer fiatal munkás vált rok­kanttá szenvedett súlyos sérüléseket azért mórt a munkahelyeken hiány­aik mindennemű munkabiztonsági be. rendezés. Francsek Majcen politikai emigráns a következőket írja a ,,Szo. malist a Jugoszláviáért““ című lap ha* bábjain: „A jugoszláv ifjak és lányok a lúgkezdekegesebb * szerszámokkal dolgoznak, ugyanúgy, ahogy vala­mikor az egyiptomi rabszolgák vé. Sezték munkájukat a piramisok épí. •ésénél. Barakkokban laknak áme­nek tetőzete állandóan átázik ba­kancs és munkaruha nélkül dolgoz­lak. Ragályos betegségek terjednek közöttük, táplálkozásuk nem felel meg a higiénia legelemibb követel, menyeinek sem.“ Dp Jugoszlávia seabadságszerető ifjúság,a nem hajt térdet kínzói előtt. Az éhínség és nyomor örvényébe ve* Jött jugoszláv nép harcra kel Tito— «ankovics klikkje eilen. A „Szocia­lista Jugoszláviáért“ című lap közli, hogy a jugoszláv hazafia^ csoporto. san és egyénenként illegálisan meg. böknek Jugoszláviából. A helsinki Olimpiai játékok után nyolc jugo- szláv vizipó'.ózó és evezős nem volt hajlandó visszatérni hazájába. —• Ugyanig,, tettek azok a sportolók is. akik „túrista kirándulásra'“ mentek Ausztriába. Közöttük volt a „Loko­motív“ sportégyesület zágrábi bir. kózó szakosztályának elnöke, Palatí­nus birkózóbajnok és többen mások. Az ilyen esetek gyakoriak. A múlt évben sokszáz embú-r szökött meg Tito amerikanizált „paradicsomából“. Amint a „Szocialista Jugosriáviá. ért“ című lap írja, nagy port ver­tei.. fel azok az események, amelyek a múlt év tavaszán zajlottak le a belgrádi egyetemen, A New York Times tudósítója úgy írt az esetről, mint amely hasonlít a „rendszer el­lent felkelés kezdetéhez.“ A titóista „társadalmi rendről“ tartott viita alkalmával két főiskolai hallgató, Dra-gas Gyuricsics és Szofronije Bu. hiio többezer hallgató előtt leleplez­te ezt p rendszert. Az a lelkesedés, amellyel a hallgatok bátor társaik beszédét fogadták, megmutatta, ki­nek az oldalán, áh á haladó jugoszláv ifjúság rokonéZiénve. Amikor a Tito- fasisiták pért indítottak a két fiatal hazafi ellen a. főiskolai hallgatók ez­rei keltek védelmükre. A belgrádi egyetemen lezajlott ese. menyek riadalmat keltettek a Tito— Rankovics.klifctoben, mert világosan mutatták, milyen elevenen él „ jugo­szláv ifjúságban a forradalmi törek­vés. az a törekvés, hogy megszaba­dítsák hazájukat a Tito-fasiszták és amerikai kenyéradóík bandájától, A belgrádi diákmegmozdulás nem az egyetlen példa. A titóista^ bezó. rattáik a belgrádi közlekedési főis­kolát amely a „Popolo di Roma“ című lan szerint „az elégedetlenség és az ellenzéki állásfoglalás fészke volt.“ A fiatal hazafiak., híven a hitleris­ta megszállók ellen vívott partizán­harc hagyományaihoz, aktívan dől. goznak. A Nis—Sztaja.cs útvonalon fiatal hazafiak felrobbantottak egy hadianyaggal megrakott szerelvényt. Boszansziki Brod vasútállomásán fel­gyújtottak egy bénzinszállító szer*’'» vényt. Ljubljana állomásán levegő, be röpítettek e.gry katonai raktárát. A dalmáciaí rakodómunkások, akik között sok a fiatal, megtagadták a fegyverszállító amerikai hajóv kira­kását. A jugoszláv munkások válaszkép­pen a nyomor és élrinséq politikájá­ra csökkentik munkájuk termelékeny ségét. A Napred, a jugoszláv forra­dalmi emigránsok lapja sokat ír a titóista „állami“ vállalatokban folyó szabotázsról. A zenicai kohászati kombinát mindössze 60 százalékra teljesíti termelési tervét. A Rasa szénbányászai 23 százalékkal csök­kentették a szénkitermelést. A bori és trepcsaj ércfejtőkben rendszeresen távo’marad többezer munkás. Az Ad. riai'tenger kikötőiben 20 ezer mun­kás szervezett tömeges szabotázst. Mindezekben a titóista.ellenes megmozdulásokban tevékenyen részi, vesz az ifjúság amely komoly segítő­társa az illegális „Hazafiak Szövetsé­gének.“ A fiatal hazafiak röplapo­kat terjesztenek, amelyek harcra «zó. lilának a Tito.banda ellen, elpusztít­ják az amerikai fegyverekkel meg-ra' kott hadianyagraktárakat, mint ahogy az Belgrádban és Szarajevó, ban történt. A Napred közli hoay az újvidéki Pobeda, a zimonyi Zmaj gyárban és más hadiüzemskben a fiatal munkások többmillió dinár ér. tékű gépeket tettek tönkre. Az amerikai imperialisták zsolójá­ban álló fasiszta Tito-klíkk áruba bocsátotta a jugoszláv nép állami szuverenitását és nemzeti független­ségét. De nem sikerült és nem sike­rül megtörnie a jugoszláv nép aka­raterejét a felszabadulásáért és nem zeti függetlenségéért a békéért a háborús gyújtogatok politikája eilen vívott harcban tanúsított elszántsá­gát. A mezőgazdaság dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb fel­adata: az ország gabonatermésének betakarítása áll. Ezért a termelő- szövetkezetek tagjai, az állami gaz­daságok és a gépállomások dolgo­zói, valamint az egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratás-csép- lés végrehajtására, bogy azt a leg­megfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az araíiás-csépte muink-ájival egy időben végezzék el a másod­vetést és a tarlói]ántást. A másod, vetéssel az állatállomány takar- mánybázisát, az aratással egy id őben végrehajtott tarlóhántással pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövő évi jó termést. Az 1933. évi aratás, cséplés. má­sodvetés, valamint tarlóhántás elő­készítésére és végrehajtására, a mi­nisztertanács az alábbi határozatot hozta. I. A gatonaíélék aratása 1. Az idei termés veszteségmentes betakarítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi és tavaszi árpát, valamint a zabot sárgaérésben, a sörárpát pedig teljes érésben kell learatni. 2. A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok és az egyénileg ter­melők az aratást úgy szervezzék még. hogy gazdaság ikban a* őszi búza, valamim I a no as ara­tását annak megkezdésétől számított nyolc napon belül, a la-vaszi búza, az őszi és a tevasizi árpa, valamint a zab aratását annak megkezdésétől számított öt napon belül befejezzék. 3. A traktorvontatású áratógépek- kel legalább százötven kát. holdat, a kombájnokkal pedig kétszáz kát, holdat arassanak le. A lófogatú ara tógépekkel és aratásra átalakí­tott fűkaszákkal egyenkint legalább 80 kát. hold gabona aratását végez­zék el. Az állami gazdaságok gabonaveté­süknek országosan legalább 90 szá­zalékút, a gépállomások, a termelő- . szőve (kezetek, ggibonavtíésüknék or­szágosan legalább 33 százalékát kombájnnal és aratógéppel kötele­sek learatni. A kombájnokat és az aratógépeket az őszi árpa aratásá­tól kezdve az aratás befejezéséig üzemeltetni kell. A kombájnok és aratógépek legalább napi tizenhat órán át, barmatmentcs éjszakákon pedig — az iizemközbeni karban­tartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a kör­zetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az arató- gépek és kombájnok menetirányter- vét és azt a járási tanács végre­hajtóbizottsága elnökének bemu­tatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja. 5. Termelőszövetkezetben a ter­melőszövetkezet elnöke és a gépállo. más igazgatója együttesen, állami gazdaságban az igazgató június 1-ig köteles minden gép számára kije­lölni a gépi aratásra legalkalma­sabb sík, jól elmunkált gabonatáb­lákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell kijelölni, amely kombájnnál húsz kát. holdnál kisebb ne legven. Min­den kombájn számára legalább két­száz kát. hold területet kell kije­lölni. A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, tartós műszaki hiba vagy elemi kár ese­tén szabad más módon arami. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kell megkezdeni. A kombájnokhoz a termelőszövet­kezet elnöke és a gépéllornás igaz- gatója olyan szérühelyet köteles ki­jelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség ese­tén szárítására alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, vala­mint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva, zsák, stb.) való fel­szerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet köteles leg­később a kombájn-aratás megkez­déséig elvégezni. A termelőszövet­kezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folya­matos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák illetve ponyva áll­jon rendelkezésre. Mindezekről az állami gazdasá­gokban az igazgató köteles gondos­kodni. 7. Június 20-ig minden termelő­szövetkezet elnöke és állami gazda­ság igazgatója az egyes növények, vetéséből jelölje ki azokat a táblá­kat, vagy táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona kivá­lasztásáért az illetékes gépállomás agronómusa is felelős. A kijelölt vetőmagtáblákat keveredésmentesen külön kell aratni. 8. Az aratás gyors befejezése és a soron következő munkák elvégzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A keresztberakásnál — kü­lönösen vasútvonal mentén — a tűz­rendészet! előírásokat szigorúan be kell tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmájának ösz- szegyüjtését és kazalozását a kom­bájnolással egyjdöben meg kell kez­deni és legkésőbb a kombájnolás befejezésétől számított öt napon be­llii ei jkeli végezni. Minden lea lá­tott területet, az aratás befejezésétől számított 46 órán belül fel' kell ge­reblyézni. 9. A szemveszteség csökkentése kötelessége minden egyes termelő­szövetkezeti tag'nak, minden egyé­nileg termelőnek, az állami gazda­ságok^ és a gúoáilom ánok minden dol­gozójának. A mezőgazdasági irá­nyítószervek az aratás egész idő- szakában kötelesek ellenőrizni, hogv az aratási szem veszteség a leg­kisebb mértékű legven. Azokat, a'k/iv «aámdlílko'sain, vagy gondatlan- ságbó!^ növelik a szemv<*s7teséget, szigorúan felelősségre kell vonni. II. A gahona'éiék feelioniása 1. A gabona behordáfiát az aratás befejezésétől számított nyolc napom belül el kell végezni. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszközt é-s a rendelkezésre álló igaerőt mun­kába kell állítani, s szükség esetén a böhordást éjjel is végezni kel!.' 2. A cséplés folyamatos biztosítása érdekében minden gabonát lehetőleg aszIagba kell hordani. A vetőmagra kijelölj gabonát külön kell hordani és asz tagolni. Az asztagolást és az asztagok h,íjazását különös gonddal kell végezni, hogy az asztagok be­ázás ellen védve legyenek. 3. A cséplés meggyorsítása végett az I. típusú termelőszövetkezeti cso­portok, hasonlóan az egyénileg ter­melőik, galbtmntermós'ülke t lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető. a tűzrendészed elő­írásoknak megfelelő közös rakodó, helyre (szérűre) hordják. A közös rakodóhelyeket a községi (városi) végrehajtóbizottság elnöke, illetve az I. típusú termelőszövetke­zeti csoport elnöke június 1-ig köte­les kije'ölni. A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelőm tnel keli lenni a villám ososéplésre alkalmas területekre. Annak a termelőnek, aki közös Szérűn csépeltet, a cséplési díjból Hz százalék kedvezményt kell nyújtani. 4. A gabonát elsősorban a másod- vetés céljára kijelölj területekről keli behordani. 5. Az őszi árpát, a tavaszi búzát, ezen belül a durum búzát, feltétlenül külön aeztagba kell hordani. ö. A fokozott tűzbiztonságról védő­barázdák szántásával, a szérűk foko­zott őrzésével és az oltáshoz szűk. séges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni. III. A gabonafélék cséplés 8 1. Gabonát kizárólag cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad csépelni, kivéve a zsúp szalma nyeréséhez tör­ténő cséplést. amelyhez külön enge­dély szükséges. A csépiéit haladék­talanul meg' kel. kezdeni, amim egy- ogy gép részére a folyamatos üzeme - tetőshez szükséges termény a~z!agb:v van hordva. A gabonafélék csépié, «ét legkésőbb augusztus 20-ig az or­szág egész területén be kel fej zni. 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végrehaj főbizottsága elnökével együtt a cséplőgépek raio- mírozási tervét május 27-ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett június 1-ig megküldeni a megyei ta­nács végrehajtóbizottsága elnökének. A megyei tanács végreh&jfőbizottsá­gának elnöke a rajonírozási terve­ket június 6*ig köteles elbírálni é* jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell elkészíteni minden csép lőgép m en etiránytervét. A rajonírozási tervet csak a me­gyei tanács végrehajtóbizottságánnk elnöke, a menetirány-tervet pedig i gépállomás igazgatója módosíthatja. 3. A jóminőségű vetőmag biztosi á- «a érdekében a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban ■<, vetőmag céljára alkalma* táblák (I. fej. 7 nont) termését külön kei! o«Óp£Ím, Mindenütt; meg kell szervez­ni az ősziárpa. tavaszi búza. ennek .keretében a durum búza kevered:*- mente* rsépléséf, külön begyül t és tárolását. \ 4. A csépiéinél az osztályozó’uen- ger használata kötelező. Az osztályú, zó hengert és a dohot úgy kell be­állítani. hogy a- oesuba két százalék oáá több ép, fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésmeny- nviség súlyának három százaléka A szalmában, törökben és a pelyvába n maradt szemek súlya nem haladba: a az elcsépelt gabona súlyának 0 5 százalékát. A cséplőgép vezetője kö­teles betartani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, hogy a vz.emvfeszteiség a fent felsorolt száza­lékoknál nagyobb ne legyen, 5. A bánva -és energiaügyi minisz. tér. a földművelésügyi miniszter, va. lami-nt az állami gazdaságok és er­dők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gépállomások mintegy 1100. az állami gazdaságokban leg­alább 400 cséplőgépet villamos meg­hajtásra állítsanak bf. 6. A földművelésügyi:miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisz­tere és a MED08Z segítsék elő, hogy a gépállomások és az állami gazda, «águk min# nagyobb mértékben Bredjuk módszerrel csépeljenek. 7. A kombájnnal aratott — csé­pelt termés mennyiséget a tisztított és szárított termény súlya alapján kell megállapítani. IV. Egyéb termények betakarítása és cséplése 1. Az, egyéb növények aratását a* alábbiak szerint kell végrehajtani. a) . A köles aratását kombájnnal a teljes érés elején, egyéb gépi é* kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket (bab. borsó, len­cse. bükköny stb.) a. kora reggeli vagy az esti órákban vonódott álla­potban keill aratni, amikor az alsó hüvelyeik mór érették, de a felsők is ki vannak fejlődve. c) Az olajlent akkor kell aratni, amikor a magtokok sárgásbarna szf- nüvé válnak. dl a Hereféúék ducern-a, vörösben#, bílborhere, baltacin, stb.) aratását viaszérésben a reggel és esti órák­ban vonódott állapotban keld elve­gezni. e) A repce aratását akkor kell meg (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents