Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-22 / 118. szám
2 ti flPlO 1953 MÁJUS 22 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról {Folytatás az 1. oldalról) kezdeni, amikor a becőkben a magiak bámulnák, aratásai pedig korán reggel kell végezni, amikor a repce vo-nódott állapotban van. f) A füfléKlk magíiemnésének ara- fását akkor kel megkezdeni, amikor a termés nagyobb része már a viasz- érés állapotában van. 2. A behordáét megfelelő utóérés után kei' megkezdeni. Ezeket a terményeket óvatos adogatással felrakott, lehetőleg ponyvával vagy zsákokkal "báléit kocsin kell hordani. Az egyes magféleségeket úgy kei! asztagba rakni, bogy a beázástól kelőén védve legyenek. 3. Az 1. pontban felsorolt növényeket kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolj növények eséplésére megfelelően átalakított cséplőgépeket kötelesek beállítani. A községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg termelők tudomására hozni azokat a helyeket, ahol az ilyen növények cséplése történik. 4. A repce, biborhere, borsé és a füfóiék elcséplését legkésőbb július 10-ig be kel! fejezni. A nyár végéD betakarításra kerülő aprómagvak (lucerna, vöröshere, stb) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig e! kel! végezni. V. Másodveíés 1. A másodnövényeket az aratással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után hat napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervét július 20-ig, a kései veté- aüeket (mustár, csúbehúr) augusztus 10-ig kell teljesíteni. 2. A másodvetéshez szükséges talaj-munkái az elővefemény le aratásával egyidőben a leggyorsabban el kell végezni, a talajnedvesség megőrzése érdekében. Az elvetett mag gyors csírázását és a kikelt növény megerősödését rögmentes, morzsás és kellően nyirkos magágy készítésével kell elősegíteni. A másodnövények- né: (kukorica, cirok, szudáni cirok- fii, köles) minél nagyobb mértékben alkalmazni kell a kapásművelésí biztosító vetési módszereket. VI. Tarióhántás 1. A tarlóhántást — a futóhomok kivételével — az aratással egyidejűleg meg kell kezdeni é>s folyamatosan úgy kel végezni, hogy azt egy egy tábla Maratásától számítva az állami gazdaságok három napon bellii, a termelőszövetkezetek ^ nyolc napon beliül, az egyéni termelők p óig tíz napon beLü-I befejezzék. A tarlóhántást három-ha; cm mélyen kell'végezni. 2. A tarlóhántást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljes egészében gépvontatá- t>u tárcsával végezzék. A gépállomások valamennyi olyan, talajmunkára a . kaim as traktora, amely nem vontat aratógépet, az aratás megkezdésétől a gabona cséplésének megkezdéséig egyenként legalább hatvan normál- ho?d talajmunkát. végezzen. A gépállomások és az állami gazdaságok szántó-traktorai, amelyek éjszaka aratást, vagy eséplést nem végeznek, éjszaka is végezzenek tar- 'ó-hántást és a másodveíés a'á talaj- munkát. VII. ír logatero biziosilása 1. Azoknak a termelőknek a meg" segíésére. akik az aratás behordás. cséplés. másod vetés és- tarlóhántás elvégzéséhez elegendő fogaterőve. nem rendeitkeznek, a községi (városi tanács kötelezheti az egyéni iga- erő tulajdonosokat hogv — saját gazdaságukban végzendő munkák igaerösziikségletének figyelembevételével '-*■• má.: gazdaságban is végez, zenek mezőgazdasági munkát. Az így végzőit' munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított hasz. nálali díjat keit fizetni. 2. A fogaíerö biztosításánái a községi (városi i tanácsok kötelesek előnvben részesíteni azokat a föld- rrtű vet szövetkéz eteket, ame'yek a - land tartaléktőidékor saját kezelésben hasznosítanak. A földművesszövetkezetek pedig előzetesen szerződés útján gondoskodjanak fogatszükségletük minél nagyobb részének fe dezéséröl. 3. A kirendelt fogatok díját az igénybevevő a munka befejezésével egyidőben, de- legkésőbb attól számított három napon belül kötele« kiegyenlíteni. VIII. A ferményraktárak kitakarítása és fertőtlenítése 1. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és vállalatok és a földművesszövetkezetek kötelesek a szemestermények tárolásár., szolgáló raktárhelyiségeiket 1953 június 5 és 20 között kitakarítani és fertőtleníteni. 2. Az egyénileg termelők kötelesek a termény tárolására használt helyiségeiket 1953, június 15 és 30 között kitakarítani. 3. A fertőtlenítéssel egyidőben az összes raktárakban egér. és patkányirtást kell végezni. IX. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásának megszervezése 1. Az aratás behordás, cséplés, másoővotés és tarlóhántás megszervezéséért. végrehajtásáért és ellen, őrzéséért a megyében a megyei tanács Budapesten a városi tanács végrehajtó- bizottságának elnöke, a járásban, valamint a járással egy tekintet alá eső városban a járási (városi) tanács végrehajtóbi' zottságának elnöke, a községben a községi (városban a • városi) tanács végrehajtóbizottságán a,k elnöke, állami gazdaságban a gazdaság igazgatója felelős. A helyi tanácsok a nyári mező. gazdasági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági állandóbizottságok, a termelésben élenjárói- segítségét. 2. Az aratás-cséplés munkaerő, szükségletének biztosítása érdekében az alábbiakat kell tenni: a) a termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat a brigádszervezet további megszilárdítása és a családtagok fokozott bevonása útján saját erejükkel kell végezniük. b) az állami gazdaságok, a gépál. lomé sok a földmiTvesszövetikezetelk, az egyénileg termelők aratási és csép1 ési munkaerőszükségletüket június 10-ig kötelesek biztosítani. c) A dolgozó parasztok kalákában való csépüésíére irányuló szándékukat június 1-ig írásban kötelesek a községi tanácsnál bejelenteni. d) A női munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol állandó jellegű nap. köziotthon nincs, idény-bölcsődéket és napköziotthonokaf állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a községekben az Idénybölcsödék. illetve az időszaki napköziotthonok számát a nyári munkák időszakában növelje 3. A termelőszövetkezetek a gép. állomások és az állami gazdaságok június l-;g kötelesek kijavítani és üzemképessé tenni az összes erőgépeket. kombájnokat, arató- és cséplőgépeket tartozékaikkal (herefejtő, mentőberendezés, tűzvédelmi felszerelés. kazalozó, hitelesített mérleg és súlyok stb.) együtt. A megye: gép. javító vállalatok a csépléshez szükséges erőgépek javítását június 15.ig kötelesek befejezni. 4. A nyári munkák anyagellátásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni: a) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mi' nisztere, a vegyipari miniszter és sa Országos Tervhivatal elnökp biztosítsa. hogv a., gépállomások és állami gazdaságok üzemanyag tárolására alkalmas edényeket és tartályaikat azok befogadóképességének haláráig a felhasználására kerülő ásványolajfajták arányának megfelelően június 15-ig töltsék fel. A vegyipari miniszter gondoskodjék arról hogy az ásványolajértéke- sííő vállalatok felügyelete alá tartó, zó üzemanyagtároló telepek tartá" yai és edényzeie a felhasználási arányok szerint a különböző üzemanyag fajtákkal június 30-ig fel legyenek töltve. A vegyipari miniszter és a közlekedésügyi miniszter biztosítsa a csép lés: idényben a mezőgazdaság napi szükségletére 1100 tonna üzemanyag folyamatos kiszállítását. A vegyipari miniszter az illetékes megyei tanáccsal egyetértésben ren. delje el, hogv az ásványolajértékesítő vállalatok kirendeltségei a cséplés időszakában napi két műszakban (reggel 7 órától este 11 óráig) és munkaszüneti napokon is szolgáltas. sanak ki üzemanyagot. b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kézi aratáshoz szükséges eszközök (kasza, kaszákö kaszanyél, fagereblye, stb.). az állami kiskereskedelmi boltokban és a földművesszövetkezetekben kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak. X. A nyári mezooazdasápi munkák elíenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, az álla. mi gazdaságok és erdők miniszterét valamint a helyi tanácsok végrehaj. főbizottsága elnökeit, hogy az aratás, behordás. cséplés, másodvetés és tarlóhántás munkáit szigorúan ellen, őrizzék, a késlekedőket lemaradókat figyelmeztessék kötelességük teljesítésére és vonják felelősségre azokat, aki-k a munkákat szándékosan vagy g o nda ti ans ágbó 1 e lmulaszt j ák, 2. A földművelésügyi miniszter a gépállomásokon június 1—15 között szervezze meg a nyári mező'gazdaság) munkákra való felkészülés ellenőrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mindazokra a termelőszövetkezetekre is ki kelj terjeszteni, amelyekben (kombájn-aratás-cséplés tör. tépik. Ugyanebben az időszakban minden gépállomás köteles ellenőrizni a körzetébe tartozó termelőszövetkezetekben az aratás-cséplés előkészítését. A gépállomások ellenőr zésében a járás.) tanács mezőgazda- sági osztálya is köteles résztvenni. A földművelésügyi miniszter június 1 é3 15_p között ellenőrizze, hogy a. földművesszövetkezetek a tartalék- területeik befialkacrítására hogyan készültek fel. Ugyancsak június 1—15 között az állami gazdaságok és erdők minisztere szervezze meg az állami gazdaságok felkészülésének ellenőrző szemléjét. 3. A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel együtt gondoskodjék arról, hogv a helyi tanácsok az aratás behordás és cséplés idején biztosítsák és szigorúan ellenőrizzék a tűzrendészen szabályok betartását. A minsztertanács felkéri a tömeg, szervezeteket, a DISZ-t, a MEDOSZ-t- és az MNDSZ-t, hogy a termés veszteségmentes betakarítása érdekében mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére és különösen segítsék elő a mezőgazdaság dolgozóinak szocialista munkaversenymozgal- mát. A tömegszervezetek társadalmi ellenőrzéssel 6egítsék a tanácsok mun kaját. A minisztertanács felhívja a gépállomások és az állami gazdasá. gok dolgozóit a terme!őszöve'kezetek- tagjait, továbbá az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jó munka jukkái, a. szemvesztesóg csökkentésével biztosítsák az aratás a csépié®, másodvetés és tarlóhántás munkáinak gyors befejezését, és ezzel is segítsék e.ü szocialista építésünk meggyorsítását és a béke védelmét. Budapest. 1953. május 19. RÁKOSI MÁTYÁS s. k. a minisztertanács elnöke, fi MegSmkolf a l!ayei,«l<orniáiiy P á r i s (Ml I). Franciaország népének a Mayer-kormány politikájával szemben növekvő ellenállása a Maver-korináoy bukására vezetett. A francia parlament csütörtök délutáni ülésén a képviselők 528 szavazatba! 244 etilemében eltufiasítoílá'k a Mayer-fél-e terveknek azt a részét, ameillylben a kormány meghatározatlan időre kivételes hatalmat kér. A Mayer-kormány — mint ismeke re- a biret-es — a kiwrieles hálálom sével kapcsolatban felvetette zalmi kérdést es a bizalmi szavazás niege.jtése előtt a kormány és a kormányt támogató körök különböző manőverekhez folyamodtuk, hogy biztosítsák a Mayer-kormány fennmaradásához és a kivételes hatalom megszerzéséhez szükséges alkotmányos többséget /V. A melcsen kova szövőnő kezdeményezése Nina Amelcsenkova obuhovoi szö vőnő nagyjelentőségű mozgalmai kéz deményezett. Nem tudott belenyugo dni, hogy a, gyár termelésének mint. f~0y 0.2 százaléka másodrendű készít meny. Tudta, hogy minden egyes kendő másod) endúvé minősítése l rubel 25 kopojka veszteséget, inirt- den másodrendű takaró több. mint 10 rubel veszteséget jelent. Natty ószeget lesznek ki ezek a veszteségek az obuhovoi'textilgyáriban — Csupa elsőrendű készítményt kell gyártanunk, — mondotta Amelcsenkova. — El is érhetjük ezt. Ha mi, gyapjúipari dolgozók javítjuk készítményeink minőségét, szó cialista államunk sokszázezer rubelt takaríthat, meg. Amelcsenkova úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa első osztályú készítményt gyártsanak. Elhatározta, hogy munkaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért. " Kezdeményezését az üzem dolga zói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésükön felemeli felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy 1953-ban 09.91 százalékban elsőosztályú készítményeket gyáridnak, bár a terv csak 90.S5 százalékban írja ezt elő. Ezenkívül az évi terven felül 100.000 méter szövetet gyártanak. Azóta a,z üzemi) öl már egyáltalán nem kerül/ ki harmadrendű gyártmány, s a másod rendűek is csupán 0.07 százalékot tesznek ki. — A képen: Nina Amelcsenkova szlahánovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket J: Grusisia átvevőnőnek. A JÓ PÉLDA — AMERIKÁBAN — Szó sem lehet roló. barátom! — kiáltott Williams bankár a fiatalember felé, aki karosszékben ült vele szemben. — Szó sem lehet róla, mister Chavany! Hallgasson meg figyelmesen éri igyekezzék tanulni szavaimból. ön megkérte a . leányom ke. zét. Ez azt jelenti, hogy a vöm akar lenni és így akar meggazdagodni. Egy perccel ezelőtt arra a kérdésemre, van-e valamelyes tőkéje, azt volt szives válaszolni, hogy szegény és állása mindössze 200 dollár jövedelemmé! jár. Mister Williams felrakta lábát az asztalra és így folytatta: — ön szüntelenül csak azt ismételgeti, hogy én is voltam valamikor szegény és még ez- a 200 dollárom sem volt meg. Ezt nem is tagadom, de közölhetőin, hogy az ön korában már elég szép. kerek összeg birtokában voltam. Még pedig azért, mert helyén volt az eszem, amit önről nem 'ehet elmondani. Ne mérgelőd jók, ne izguljon feleslegesen. Figyelmeztetem hogy a lakájom markos néger, tehát jobb lesz, ha tovább figyel és igyekszik megjegyezni a tanulságot! — Amikor elmúltam lő éves. elmentem Nebrascába a nagybácsimhoz. Ott egyszer meglinoseltak egy négert. tin kieszeltem valamit, hogy pénzhez jussak. Rábeszéltem a nagybácsimat, intézze el, hogy a lincse- lést az ő telkén hajtsák végre. A bácsinak tetszett a dolog. Sövénnyel vettük körül a kivégzés színhelyét és aki ott akart lenni a lineselésnél, szabott áron belépődíjat kellett fizetni. A jegyeket természetesen én árusítottam. Amikor a négert felakasztották. a bevételt az utolsó centig zsebrevágtam és még aznap este megszöktem. — Ez a néger szerencsét hozott nekem! Az ellopott pénzből teliket vettem Északon és azt hí rész telítem, hogy aranyat találtam rajta. Özönlöttek a- vásárlók. Igen előnyösen adtam el a föfldet és a tőkémet bankba tettem. Arra nem is térele ki. hogy később a feWilteiett vevő rámlőtt. A golyó csak a jobb kézfejemet Irl«: JABOSZLAV IIASEK ütötte át, viszont a kárért 2 ezer dollárt fizettek. — Amikor a kezem meggyógyult, megtakarított pénzemen egy ternp- lomépítő vallásos társaság részvényeit vásároltam meg. Ezeket a kegyelete» értékpapírokat később darabonként száz doliláért adtam el. Persze teplomot egyetlen egyet sem építettünk és a társaság végül kénytelen volt csődöt kérni maga ellen. Ez már azután történt, hogy részvényeimet kicseréltem egy szabadalomra, amelynek segítségével bőrgyárat alapítottam. Rengeteg pénzt szedtem össze: a bőrt hiteire vásároltam, de készpénzért adtam el. A nyereséget kanadai bankokba raktam és csődöt mondtam. Lecsuktak. A törvényszéken . olyan hülyeségeket mondtam, hogy a szakértőik megállapítása szerint nem lehettem épelméjű.- A bíróság úgy határozott, hogy szabadon enged, de előbb gyűjtést rendezett a javamra, a jelenlévők körében. A pénz elég volt, hogy elutazzam Kanadába, ahol a pénzem bankban volt. Ezután megszöktettem Hamelst brooklyni milliárdos leányát és San Franciscóban rejtőztem el vele. Az öregnek kénytelen-kelletlen hozzám kellett adnia a leányt, mert az^a! fenyegettem, hogy az összes lapoknak leadom a szenzációs hírt, hogy a lányának törvénytelen gyereke van ... — Mint látja, mister Chavany, ilyen voltam én a maga korában! Azt hiszi, hogy magának esze 'art. Mivel bizonyította be? Azt mondja, megmentette a lányom életét, amikor egyszer kiesett a csónakból? Nagyszerű! Nemos cselekedet! De ez semmi gyakQrlati hasznot nem hozott magának. Ellenkezőleg! Beáztatta az új cipőjét! Mondjuk, hogy szereti a lányomat, de az még nem jelenti, hogy én arra fogok berendezkedni, hogy a vömnek szalma van a, fejében! Miért olyan ideges? Őrizze meg nyugalmát és feleljen a kérdéseimre! — Milyen jó üzletet csinált már? — Semilyent. — Tőkéje van? — Nincs. — És ennek ellenére meg meri kérni a lányom kezét? — Igen. — A lányom szereti önt? — Szeret, — Nos hát... felteszem magának az utolsó kérdést. Mennyi pénze van? — 46 dollár. — Kitűnő! Több, mint félórái \esz-- legettem é! magával. Ezért kapok 30 dollárt. Percenként eg}'- dollár 1 — De engedőimet kérek, mister Williams! — tiltakozott a fiatalember. — Szó eines „engedelemről’“ — várt lasz-olf mosolyogva a bankár és az órájára nézeti, — 3! dollárt kapok- Ismét elmúlt egy perc. Amikor a megrökönyödött sít Chavany kifizette a követelt ^ összeget. mister Williams barátságosán így szólt: _ Most pedig legyen szíves és hagyja el a házamat. Ellenkező esetben intézkedem, hogy kidobják. * Másnap Williams üzleti ügyekben elutazoH. Amikor egy hé; múlva visszatért, Íróasztalán a következő levelet találta: „Igen tisztelt Sir! Ezer hála, és köszönet a multheli tanulságos beszélgetésért! Példája annyim lázba hozott, hogy távollétiben Kanadába utaztam a leányával. Magammal vittem a páncélszekrényéből minden készpénzt és értékpapírt. Az ön hálás Chavany je Utóirat: ..Drága Apus! Kérjük áldásodat és egyben közöljük, hogy seholscm találtuk a páncélszekrény kulcsát. Kénytelenek voltunk feltörni, - Szerető leányod. LoiaN * Ugyiáts/.ik Amerikában ezt tartják .,jó“ példának. No, enyhén szólva. furcsa gondolalmenetük van egyeseknek ott az óceán túlsó felén. 4
