Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-26 / 98. szám

Védd a békéft, népink hatóimat, hazánk függetlenségét! Szavazz a Népfrontra*

A „Pravda“ vezércikke Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről

Moszkv* (TASZSZ): A Pravda április 25-í számának vezércikkében az. zal a beszéddel foglalkozik, amelyet Bisenihower elnök április 16-án mon" dott az amerikai lapszerkesztők társaságában, Közöljük a vezércikk teljes szövegét.

Nyolc év múlt. el „ szövetségeseknek — a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak Angliának és Franciaországnak —. a Hitler-fasizmus fölött aratott győzelme és « második világháború befejezése óta. A nagy harc legfőbb terhét a szovjet emberek viselték vállukon. Azért harcoltak hogy megvédelmezzék hazájuk szabadságát és függetlenségét, segítséget nyújtsanak Európ-, leigázűtt népeinek a fasiszta iga alól való fel_ szabadulásban és biztosítsák a háború befejezése után a tartós békét és a nemzetközi biztonságot.

A Szovjetunió, amely következetesén védelmezi a népek közötti béke ügyét, most is, mint azelőtt, a nem" zetköz.1 együttműködés előmozdítására törekszik. G, M. Malenkov, L. P. Berija és V. M. Molotov 1953 március 9-i beszédében kifejezésre jutott a szovjet népnek az általános béke megszilárdítására irányuló törhetetlen akarata.

Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke április 16-án az amerikai lap" szerkesztő^ társaságában beszédet mondott a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Ez a beszéd mintegy válasz a szovjet kormánynak „ vitás nemzetközi kérdések békés rendezésének lehetőségére vonatkozóan tett legutóbbi nyilatkozataira.

Éppen ez a körülmény magyaráz-. ,za meg azt az érdeklődést amelv minden országban megmutatkozik az elnök beszéde iránt a társadalom széles körei részéről amelyek várták az angol—amerikai tömb vezetőinek reagálását a Szovjetunió békeszerető törekvéseinek újabb megnyilvánulására.

Együttérzés fogadta Eisenhower, elnök ama szavait:. „Az. igazi é» teljes békére törekszünk egész Ázsiában, miként az egész világon“ ugyanúgy, mint azt - kijelentését, hogy ,,P vitás kérdések közül, le" gyének azok nagyok vagy kicsinyek egyetlen egv sem megoldhatatlan. ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszteletben tartására.“

Az elnöknek a békére vonatkozó szavai, továbbá az a kijelentése, hogy a vitás kérdések közül egyetlen egy sem megoldhatatlan, ellentétben áll azonban beszédében foglalt más megállapításaival. Azok, akik Eisenhower beszédében igazi béketörekvést óhajtanak látni, szűk" «égképpen felteszik a kérdést: miért kellett az. elnöknek a békére szólító beszédben félreérthetetlenül atomháború“ lehetőségével fenyegetőzni? Vájjon az ilyesféle érvek meggyőzőbbé teszik az elnöknek a békéről szóló beszédét? Mindenesetre a Szovjetunióval szemben az ilyesféle kitételek vagy egyenesebben megmond va. az ilyesféle fenyegetések soha nem érték el és nem érhetik el céljukat.

Az Egyesült Államok elnöke beszédében egész sor nemzetközi problémát érintett, amelyek jelentő" ségp nem egyforma. Végeredményben azonban beszédét főkép a Szovjetunióval való viszony kérdésének szentelte. Kijelentette: ..Előttem csupán egyetlen olyan kérdés ismeretes amelytől a haladás függ. Ez a kérdő., a következő: Mit hajlandó tenni a Szovjetunió?“ Ehhez hozzáfűzte: Az igazságot egyszerű ellenőrizni. Meggyőzni csak lettekkel lehet.“ Nos, ebben lehetetlen nem egyetértőn!: a tettek értékesebbek a szavaknál.

Fordul junk tehát azokhoz a fontos nemzetközi, problémákhoz, amelyek" nek helyes megoldásától a béke meg szilárdítása függ.'

Mindenekelőtt — a koreai kérdés

Tagadható-e hogy az utóbbi években olyan kérdések álltak a nemzet, közt körök figyelmének középpontjában, mint a koreai háború kérded se. Korea nemzeti egysége helyreál" jüásánaip kérdése? Mint ismeretes, ilyen kérdések alapján bírálták el ezekben az években sok állam külpolitikáját.

A szovjet nép következetesen látogatott az igazságos koreai fegyverszünet megkötésére irányuló min d?n lépést.

A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz-ársasáq kormányainak nemiégiben tett javas. ‘ata. amely újabb lehetősége: nyújtott a szavakról a tettekre való áttérésre és megnyitotta, a koreai há" ború befejezésének távlatát, azon- nyomban .támogatásra./talált• a szov- let kormány részéről. Azok, akik

konkrét feleleteket keresnek — nem szavakat, hanem tetteket, a nemzetközi viszonyok időszerű kérdésesek megoldására irányuló feleleteket — értékelni tudják az említett tény jelentőségét.

Forduljunk más nemzetközi problémákhoz

Ki feledkezhet meg, például a német kérdésről, vagy ki kerülhet meg általános szólamokkal olyasa fontos nemzetiközi problémát, mint’ Németország nemzeti egységének helyreállítása demokratikus és bék «szerető alapon? Kit elégíthet ki nemcsak Németországban, hanem határain túl is, e kérdés olyan kezelése egyik- másiik álilam részéről, hogy mondjuk egyszerűen „dinamikus“ európai külpolitikája eszközének tekinti Németország nyugati részét, figyelmen kívül hagyva, hogyan reagálnak serre Európa egyes népei' és mindenekelőtt a francia nép,, amefly nem egyszer volt a militarista Németország áldozata.

Nem viiágos-e, hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt, a német nép nemzeti -törekvéseinek következetes figyelembevételét.

Az Egyesült Államok elnökének beszéde nem ad alapot e kérdés megoldásához. Nem vette tekintetbe a német problémára vonatkozó potsdami négyhatalmi megállapodásokat. Ugyanígy járt el az Egyesült Államok előző kormánya is. De ha elismer jük a német kérdésnek az európai béke megszilárdítása szellemében történő pozitív megoldása észszerű szükségességét, amire a Szovjetunió következetesen törekszik — nem szabad megfeledkezni az említett fontos nemzetközi megáriapodáisokról. amelyek alatt ott áffl államaink, valamint Nagybrltannia és a megállapodásokhoz csatlakozott Franciaország aláírása.

Ha az angol-amerikai tömb nem számol ezzel és tovább megy a maga számára kijelölt úton — lehetetlenné téve Németország nemzeti egyesítését és militarista állammá átalakítva annak nyugati részét, ahol a hatalom' továbbra is a reva.ne híveinek kezében marad — végzetes hibát követ el, mindenekelőtt a német néppel szemben. A német kérdésben elfoglalt ilyen álláspont ugyanakkor ö*z- Rzeegyeztietlietetlen Európa vail»menynyi bókeszérető államának és az egész haladó emberiségnek érdekeivel.

Arról van szó, hogy minél előbb megkössék a békeszerződést Németországgal. azt a békeszerződést» amely lehetővé teszi a német népnek. hogy egységes államban egyesüljön és elfoglalja az őt megillető helyet a békeszerető népeik közösségében és hogy ezután kivonják Németországból a megszálló csapat okai. amelyek eltartása tehertöbbkúként nehezedik a német nép vállára,

Az Egyesült Államok elnökének .•* nemzetközi kérdések széles körét érintő beszédében nincs szó a Kínai Népköztársaságról. Kína nemzeti .jogainak visszaállításáról az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint Kína jogos területi igényeiről, bele .értve Tajvani szigetét. Vájjon ez a kérdés nem tartozik napjaink halaszt hatatlan nemzetközi problémái közé? Es mégis tény, hogy ebben a nagy beszédben Kína kérdése nem került megvilágításra. Ez pedig azt jelenti, hogy Kínával fezemben makacsul attól a törekvéstől diktált politikát folytatnak, hogy visszafelé forgassák .t szakadatlanul fejlődő események men étét, bár mi n daruk i „látja, aki n ele szeme van. hogy az ilyfen politikára elkerülhetetlen kudarc vár.

Eisenhower beszédében öt „tétéit“ fogalmaz meg, amelyek — szavai szerint — meghatározzák „az Egyesült Államok magatartását a nemzetközi ügyek területén.1' Ezek a Jé telek,“ kimondják, hogy ,,az egész emberiség állítja a békét, a testvériséget és az igazságosságot“, hogy „minden országnak elddegemíthetetlen joga az, hogy faját választása szerint; alkossa meg kormányzati formáját és gazdasági rendszerét’*, hogy „nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy kormányzati formát kényezeritsen más országokra” és így tovább.

Ha valóban ezek az elvek határoznák meg az Egyesüli Államok politikáját és lm nem maradnának csak általános deklarációk. ennek meg kellene mutatkoznia a koreai kérdés- ■*?!. Németországgal és Kínával kapcsolatban elfoglalt álláspontban is. Éppen az a dolog lényege, hogy a deklarációkat nem erődítik meg a

tettek, hogy az Egyesült iikanok valóságos politikája mind ez ideig ke.

véssé vette számba az ilyesféle d«k- laa-ác.ióbaa e kérdések és sok más nemzetközi kérdés megoldásánál.

'Az elnök beszédében megkülönböztetett figyelmest szentel Kelet-Európa népeinek. Szavaiból az következik, logy a keleteurópai országok kormányzati formáját kívülről! kényeze. rítetbék rájuk, bár ez elieirtmond az áíialáinosam ismert tényeknek és az ezekben az országokban uralkodó valóságos helyzetnek. A tények azt mutatják, hogy Kelet-Európa népei épp a jogaikért vívott szívós harcban jutottak el a jelenlegi népi demokratikus kormányzati formához és hogy csak eme új viszonyok között tudták biztosítani a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődését ál. lámáikban. Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól, hogy beavat- Icozzék as e népek álbal megdöntött reakciós rendszerek visszaül látása érdekeben.

Ugyanakkor az elnök egyszerűen vét az általánosan ismert történelmi törvényszerűség ellen, amikor „felszólítja“ a Szovjetunió vezetőit, használják fel döntő befolyásukat a kommunista világban" arra, ho<n- tartózbassák fel Ázsia gyarmati 'és tv gyarmati népeinek az évszázados elnyomás és naibszotlgasors ellen indított felszabadító mozgalmát. Nehéz a nemzetközi problémák helyes értelmezésére számítani, amíg a nemzeti . felszabadító mozgalmat egyes „rossz- szándékú“ emberek sugaiimazásia eredményének tekintik.

Egészen érthetetlen az elnökinek az az utalása, hogy „más népeknek, közöttük Kelet-Európa népeinek ,,biztosítsanak szabadságot más országok kai valló egvesülésre egv »jo^i világ közösségben“.

Mindenki előtt ismeretes, ki az, aki akadályozza néhány népi demokratikus ország felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és * ki akadályozza a niagy Kína törvény es .jogainak visszaállítását az ENSZ- ben. Viszont nem a Szovjetunió képviselői terjesztebbéfc-e elő azt a javaslatot, hogy vegyenek fel! az Egyesült Nemzetek Szervezetébe tizennégy országot — azt a javaslatot, amelyet az angol-amerikai tömb szavazataival vetettek el?

Ami az osztrák áltiamszbrzödést illeti. ezzel kapcsolatban megismételhető. hogy itt sincsenek olyan kér. dések, amelyeket ne lehetne megoldani a korábban elért szerződéses megegyezések alapján, az osztrák nép demokratikus jogainak tényleges megtartásával.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetéről

Az elnök beszédében készségét nyilvánította az iránt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg_ tudja őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát.

Nem a Szovjetunió hibája, hogy ez a szervezet ma nem teljesíti a reá bízott feladatokat. De még most sem késő emelni tevékenységének jelentőségé;, különösen a béke és a nonvzet- közi biztonság megszilárdítása terén, ami e szervezet létrehozásának leg főbb célkitűzése volt.

Ehhez mindenekelőtt a.z szükséges, hogy valamennyi tagállam tiszteletben tartsa az ENSZ elveit, hogy ne sértsék meg alapokmányának alap- elveit. Ehhez az szükséges, hagy egyetlen kormány se törekedjék az ENSZ-et saját külpolitikájának segéd szervévé tenni, mivel ez nem egyez, telhető össze sem az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel, sem a normális nemzetközi együttműködés és a béke megszilárdítás® érdekeinek céljaival.

Felvetődik a kérdés, miért, írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének mind a hatvan tagállama az alapokmányt, amelynek legfontosabb része az öt nagyhatalom egyhangúságának elve a Biztonsági Tanácsban a béke biztosítását fejűn tő kérdések megtárgyalásakor? Nutn azért, hogy .0 minden ország által' elismert elvet a gyakorlatban egyes államok semmibe Vegyék! — és természetesen» nem azért, hogy ezt a nemzetközi elvet valamilyen nyűgnek vagy az ENSZ és a Biztonsági Tanács munkássága akadályozójának tekintsék. Végül, ki tekinthet normálisnak olyan helyzetet, hogy Kína, a világ legnagyobb országa meg van fosztva annak lehfetbségét&l, hogy résztvegyen a Biztonsági Tanács és a közgyűlés munkájában, s ehelyett valamilyen kuomíntangista madárijesztő pöffeszkedik az ENSZ szerveiben.

Vájjon az ilyen helyzet előmozdíthatja-e az ENSZ tekintélyének megerősítését? Vájjon ilyen viszonyom között lehet-e számítani az

Egyesült. Nemzetek Szervezete tevékenységének normális fejlődésére és kötelezettségeinek teljesítésére, a békp és a nemzetközi biztonság megszilárdítása terén?

Mindenesetre e kérdés megoldását, miként számos más megérett nemzetközi probléma megoldását, nem lehet megkerülni. Ha valamennyien arra törekszünk, hogy kevesebb legyen a szó és több a tett. akkor nyilvánvalóan meg lehet majd talál" ni az utat az ilyen problémák megoldásához is.

N:m alaptalanul kapcsolta össze beszédében az elnök a fegyverzet csökkentésének kérdését azzal hogy komolyabb íjgyeimet kell szentelni a gazdasági problémáknak, a nyomor és a nélkülözés elleni harc próbáméinak, Aligha elégít ki azonban valakit is az, ha ezt az ügyet valamiféle „világsegélyezési alap“ létre, hozásár,, zsugorítják, amiről ebben a beszédben szó volt.

Ennek az „alapnak“ hangzatos elnevezése egymagában nem elegendő.

Mások lesznek az eredmények, ha e probléma megoldásának alapja az országok között; valóban széleskörű és demokratikus együttműködés lesz a népek szuverén jogainak teljes tisz" teletbdhtartásával és anélkül, hogy a segélyben részesülő országokra politikai feltételeket kényszerítenének. Ami* az elnök eddig a ,,világsegélyezési ala,p“-ról mondott abból az az ember benyomása, hogy itt a kudarcot vallott „Marshall terv“ új változatéról van szó s egyben annak a „Truman-féle 4. pont“"nak má6 elnevezést viselő folytatásáról amely egyes gyenge államoknak juttatott jelentéktelen feönyöradományokka! igyekezett alávetni egyes országok és gyarmati területek költségvetését és gazdasági életét, tehát magukat ezeket az országokat ée területeket is, az Egyesült Államok külpolitikája úgynevezett ..dinamikus“ célkitűzéseinek. Amint látható, most arról van szó, hogy- tovább mennek ezen az úton.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az utóbbi időben az amerikai gazdasági „segítség“ egyenes visszautasítása is előfordul, amint az Burma és néhány más állam példáján látható.

Az is köztudomású, hogy az utób" b; időben számos állam határozottan ki jelenti, hogy n?m annyira az Egye sült Államoktól kapott úgynevezett ..segélyhez“ fűződnek érdekei, mint inkább ahhoz hogy az Amerikái Egyesüb Államok ne gördítsen mind újabb és újabb akadályokat az államok között; normális kereskedelem fejlesztésének a nemzetköz; áruforgalom kiszélesítésének útjába, • Odáig megy a dolog, hogy még az Egyesült Államok vezette tömbhöz tartozó országokban is, mindenekelőtt Angliában, egyre erősebb a zúgolódás a deínokratikus tábor ál" latnaival folytatott kereskedelemre vonatkozó, az Egyesült Államok által diktált korlátozások ellen.

Az elnök beszédében foglalt béke- felhívás természetszerűleg a kellő támogatásban részesül a mi részünk, ről. Nehéz azonban figyelmen kívül hagyn; azt a tényt, hogy az. Egyesült Államok kormányának külpolitikai irányvonala egyelőre mefesze áll eezktől a békeszereíö felhívásoktól. Szemléltető bizonyítékai ennek például az elnök beszédével foglalkozó olyan kommentárok, amilyeneket mindössze két nappal Eisenhower beszéde után adott egy olyan tekintélyes személyiség mint Dulles, az Egyesült Államok külügyminiszterei Nem lehet nem egyetérteni Stra- cheyvel a volt angol labourists kor" mány miniszterével, aki úgy jelle mezte Dulles beszédét, hogy azÍEisen. bower beszédének „háborús aktussá“ való átalakítására irányuló törekvés.

Dulles bizonyos mértékig fényt vetett arra a mindenkit meglepő tényre, hog,, Eisenhower beszédében hallgatott Kínáról. Amint kiderül, az Egyesült Államok kormányát aggasztja az úgynevezett ..nemzeti" Kína vagyis a Csang Kabsek-féle csőcselék sorsa, amelyet a kínai nép győzelmes harca eredményeképpen kergetett ki az országból.

Am; pedig a valóban nemzeti Ki" nát, illeti, egyedül törvényes népi demokratikus, kormányával, Dulles addig megy; hogy az Egyesült Álla mok kormánva érdemének minősíti a Kínai Népköztársaság ellen foganatosított politikai és gazdaság; blokádot.

Dulles harcias,-'ágQ régóta ismére tes. Lehet, hogy az ő beszéde az e>-. nők beszédének kissé szabad tolmácsolása. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt hogy ő áll az ' Egyesült Államok külügyminisztériumának élén és az ő szavai akar- vá-nemakarva kapcsolatban állanak az Elsenhower, vezetése alatt álló

kormány hivatalos álláspontjával Ezért nem hagyhatjuk szótanul Dullesnek azt az állítását, hogy a szovjet vezetők az Egyesült Államok úgynevezett kemény politikájának nyomására tettek felhívást a vitás kérdések békés rendezésére. — Az egész világ előtt ismeretes hogy a szovjet vezetők cselekedeteiket n m valamely országnak P Szovjetunióval szemben folytatott politikája ..keménységével“ vagy „lágyságával“ kapcsolatos meggondolások alapján határozzák meg., hanem n szovjet nép alapvető érdekeiből, a béke es a nemzetközi biztonság érdekeiből indulnak ki.

Bár az a harcias póz. amelyet Dú" les annyir„ kedvei egyeseknél * tésos lehet célját aligha éri el különösen a diplomácia területén. Azzal, hogy Dulles összekapcsolta az Egyesült Államok béke javaslatai

előterjesztésének lehetőségét az úgy. nevezett. „Európai védelmi közösség“ létrehozásával, ,.a francia és a né met erőket magukban foglaló egye" sült fegyveres erők“ megszerzésének terveivel, vagyis a tovább; fegyverkezési hajszával — talán akarata ellenére elárulta az Egyesült Államok politikájának igaz; értelmét. De ha Eisenhower beszédének értelme tényleg az, ahogy azt Dulles az c - nők után ugyanabban a teremben és azonos hallgatóság előtt megtartott terjedelmesebb beszédében kifejtette akkor az nem adhat pozitív eredményeket a béke megszilárdít ásd érdekeinek szempontjából.

Az Egyesült Államok hivatalos kép viselőinek ilyen nyilatkozataival kapcsolatban nehéz megállapítani, mi a valóságban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája álláspontja.

Arról van"e szó, hogy a nemzetköz; viszonyok terén mutatkozó feszültség enyhítésének útjára léptének és má3 népek jogai tiszfelet- bentartásának alapján oldják meg a vitás kérdéseket, vagy arrólvan-e szó hogy folytassák a fegyverkeze" s; hajsza korábbi politikáját?

A szovje* vezetők véleménye sze. rint a valóban a békére irányuló javaslatok alapjául szolgálhatnak * nemzetközi viszonyok megjavításának. Ez azonban nem jelent; a2L hogy a szovjet vezetők hajlandók a tégi módszerek új változatait ilyen javaslatokként fogadni.

Eisenhower elnök beszédében

a háború utáni időszak eredményeivel foglalkozott,

attó] a pillanattól kezdve, hogy a győzelem tavaszán a nyugat; szövet- ségesek katonái Európa közepén találkoztak Oroszország katonáival." Eisenhower ezekről az eredmények" ről szólva hangsúlyozta, hogy a há- sorú befejezése után a világ országa; szétváltak és két különböző útra léptek. Ezzel kapcsolatban Eisenhower a tényekkel szöges ellet >»í ben úgy» ábrázolja a dolgot, .'mintha az angol—amerikai tömb országai a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását tüz.té,. volna k; célul, a Szovjetunió és a velc baráti államok pedig nem akartak volna ez^n az úton haladni. Ugv is lehet őf érten;, mintha a Szovjetuniónak a háború által tönkretett gazdasága helyreállítása és gazdasági erejének megszilárdítása a háborút követő idő szakban „az agresszió új veszélyét“ kezdte volna jelenteni.

Ilyen megállapításokig eljutni a Szovjetunióval kapcsolatban, anv" nyit jelent, mint legalább is elve* szítén; a tárgyilagosság érzését és nem számolni olyan általános, ismert körülményekkel, amelyek tel jes határozottsággal bizonyítják nemcsak országunk békeszerető célkitűzéseit, hanem azt is, hogy a Szovjetunió az általános béke fenntartá* sának és megszilárdításának legfőbb támasza és alapvető tényezője volt és maradt.

Az elnök nyilván azzal a céllal tett ;»yen kijelentéseket, hog-,, valkmenv- nyíre békeszerető,, fényben tüntesse fel az angol-nmefika; tömb politikáját. Az Egyesült Államok rendkívül felduzzasztott és év.’öl-évre növekvő katonai kiadásaira vonatkozólag <a- ját maga által ismertetett számadatok és tények azonban egészen más. ról beszélnek.

Ezek a tények az Egvesülf Államok egész nemzetgazdaságának sohP azelőtt nem tapasztalt arányú mi!'* tarizálásáról. a katonai kiadásoknak a riép számára elviselhetetlen terhé- rő] továbbá arról tanúskodnak, hogy a fegyverkezés; verseny s a rettegés és a legnagyobb feszültség .égkörét teremtette az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok »

(Folytatás a 4. oldalon)