Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-03 / 79. szám
1958 ÁPRILIS 8 3 FflPLO A bükkösdi választási bizottság és a népnevelők az agitációs munka sikeréért Btifcköed községben tizenöttagu népfrontbizotts&got választottak. Pari József elvtárs, az egységes pártveze- íöség titkára lett a uépfrontbizottság elnöke. A megalakulás után nyomban kijelölték az öttagú választási bizottságot. A bizottság tagjai nagy kitüntetésnek vették a laíu dokjzrák bizalmát, I ami abban is kifejezésre jutott, hogy nyomban megbeszélték az előttük 'állő fetadatoliat. Beszélgettek, lervezget- j tek. Egyesek azt mondták, hogy nem kielégítő a népnevelők munkája. Meg .állapodtak abban, hogy mindannyian népnevelő munkát végeznek és több- \ szőr megbeszélést tartanak a népnevelő munka eredményéről, arról, hogyan sikerült 35 százalékról felemelni a lojásbegylijtést. Néhány an azzal a . kérdéssel foglalkoztak, hogy szükséges a szemléltető agitáció is. amely bemutatja a község megváltozott életét, a családok életszínvonalának emelkedését. Pári elvfá.rs arról beszélt, hogy fel kell keresni, többször | kell beszélgetni az olyan dolgozó pa , riasztókkal, mint Havasi Györgyné, Mezei János, akik csak részben tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Kü lömös gonddal kell foglalkozni Varga Gyula, Wóiszmann Antalné, Ferenci József dolgozó parasztokkal, akik kerékkötői a község előrehaladásának, mivel nem teljesítik a be- . , adási kötelezettségüket. Sértő Károly iskolaigazgató elmondotta, hogy a nevelők bevonásával csasztuskákat tanítanak, amit az iskolások és az út törők adnak elő. Felkeresik az élen járó gazdákat, akiket megdicsérnek de felkeresik, azokat is, akik elinara doztak és az ilyen gazdákat serkenteni fogják begyűjtési kötelezettségük teljesítésére. A népfrontbi'zottoág helyettes el. nöke, Komáromi Antal elvtárs a falu megváltozott arculatáról beszólt. Visz- bzaemlékezett egészen addig, míg dúlt a háború és a község nagyhíd iát a fasiszta német katonák felrobbantották, amit később 60 ezer forint költségen építettek újjá. Elmondotta azt is, hogy ugyancsak 60 ezer forint kölséggel alakítják át a kiút úrházat, ami még ebben az évben elkészül. Mások meg arról beszélgettek, hogy a bükkösdi ásványbánya (kő és homokbánya) dolgozói is igen sokat kap lak a tervtől. Az elmúlt évben 37 ezer forint költséggel építették át az üzemi konyhát. Mosdó is épült a dől- gőzök számáru, 18.000 forint költséggel. így sorolták tovább az iparvas utat és az új gépeket, ami mind megkönnyíti a dolgozók munkáját és szeb ká teszi az életet, A népi'rontbizottság tagjai már megkezdték a politikai telvi ágositó munkát. Pári elv társ arra. készül, hogy össze- ■'ivja és beszámoltassa őket az eddig ’■ égzett munkájukról. Ezután újabb feladafdkkail látja el őket, Munka az bőségesen akad, a bizottsági tagok “zátnára, mert el kel! készíteni a szem ' éltető agitációs eszközökét, anielyről már szó esett. Pári elvtárs, szorga.l másán gyűjtötte az adatokat-, hogy a sötét- múltat a boldog jelennel ösz- szehasorüíthassa. Asztalán ott vannak a papírlapok, melyen ott sorakoznak a nevek és a számadatok. Nézzük meg csak egy példán keresztül, milyen is volt a múlt? Nyers Ferenenak öt gyermek volt már akkor, amikor Megyefán, Jeszenszky Iván földbirtokosnál mint cseléd dolgozott. Ott élt velük idős apósa, aki már munkaképtelen volt. A héttagú családnak csak egy kereső jutott. A család sokat éhezett, nyo- morgott. A legtöbb családból csak egy ember dolgozhatott. A felszabadulás meghozta a változást. Nyers Ferenc 10 holdas újgazda lett. Ma Ezek a számadatok önmagukért beszélnek. De nem elégszenek meg esu. pán a szemléltető agltáoióval Bükkösei I. népnevelői, amely 11 párból áll és Búkkösd II. népnevelői, amely kilenc »ár népnevelő, tudiatof íljáik mindazt, ami bizonyítja a község dolgozóinak megváltozott életé!. A bülkkösdli niépfromibbizottság tagjai közös erővel, sok öttel alkalmazásával Á magyarbólyi Tartós Béke tszcs, inár az ősz folyamán elhanyagolta a silózási terv teljesítését. Pedig nagy szükségük lett volna a silótakarmányra, mert igen szép számú állatállománnyal rendelkezik a csoport A te-rv nemteljesítése nem azon mú- ott, hogy nem volt anyag, csupán a szervezetlen munka okozta a hanyagságot. Ezért most fogytán van „ silójuk. Arról kellene gondoskodni ok. hogy mit fognak etetni, ha ez i$ e1~ iogy. Azonban még most is keveset törődnek az állatok takarmányszükségletének biztosításával. Ott van a sok búzaszalma, amit gazdaságosan tel tudnának használni az állatok etetésére. Van villanymeghajtásos szecskavágójuk, ami ott porosodik a lészer alatt kihasználatlanul. Villanymotorjuk is van, csak be kellene kapcsolni. A gyors-siló előkészítésére könnyen lehetne találni helyet a gaz. daság bármelyik részében. Az előkészítés pénzbe sem kerülne, mert csak Armbruszt József, a villányi gép állomás traktorosa vállalta, hogy a felszabadulási héten,- április 4-re befejezi tavaszi talajmunka tervét, am' június 10-ig szól. Armbruszt elvtán túlteljesítette vállalását: 30-ig 14, négyen dolgoznak a családjában. Mindannyian szépen öltözködnek. Arra is jutott, hogy vett egy lovat, amelynek már csikója is van. A két legkisebb fiú még iskolába- jár. Sok ilyen példa van, ami azt mutatja, hogy ma mindenki dolgozhat, aki akar, nem úgy, mint a múltban és a munka meghozza a szebb életet. Egy másik kimutatás1— ami szintéin kifüggesztésre kerül — elárulja azt a forgalmat, árubőséget, amivel rendelkezik a községbeli bét Népbölt. A múlt évben ezek a boltok még szövetkezetek voltak. Nézzük meg, miilyen is volt a forgalom, hogyan emelkedett a falu dolgozóinak vásárlóereje a község területén. Vegyük sorba a 66 os és a 67-es Népboltokat. készüijniek a sikere® agitációs munkára. A község dolgozói helyesen választottak, mert a népfrontlblzotitság tagjaiban megtalálták azokat, akik törődnek a faluval: a tavasai munkák gyors elvégzésiével, a begyűjtés sikerével, a dolgozók megváltozott életlének bemutatásával. F. E. ollottmész, vagy fahamu kellene hozzá és n szalmát ha összeszecskáz, nák a meglévő silóval összekevernék — az állatok fobban tudnák értékesítem lenne takarmány, amíg zöldre nem tudnák őket hajtani. De mindezt a vezetőség és a tagság figyelembe sem veszi. így nem is csoda, ha az állatok csupán kényszerből eszik a szalmát és nap, mint nap csökken a tejhozam. Igen sokat segítene az állatokon az is, ha naponta rendszeresen kihajtanák a kifutókba. Ott vannak a kiíutók kihasználatlanul, alig pár órába kerülne azok kijavítása. — Gondolniok kellene a csoport vezetőt nek, tagjainak arra hogy az állati szervezet is megkívánja a napi mozgást, sokkal jobb volna — előállított takarmány értékesítés is — az emésztés. , A csoport vezetősége és a tagság sürgősen gondoskodjon arról hogy a szalmafel árast és a rendszeres járta- tást bevezessék. százalékra teljesítette tavaszi talaj- nunka tervét. Ezzel az eredményével i villányi gépállomás második trak- örOsa lett. A gépállomástól kapott uagas fizetésén kívül eddig 200 munkaegységet szerzett. 1952- ben a földművesszövetkezeti bolt első negyedévi forgalma 225.480 Ft 1953- ban a 66-os számú Népbolt első negyedévi forgalma 325.469 Ft 1952- ben a földművesszövetkezeti balt első negyedévi forgalma 128.185 Ft 1953- ban a 67-es számú Népbolt első negyedévi forgalma 262.541. Ft Amire nem gondolnak — vagy nem akarnak — a magyarbólyi Tartós Béke tszcs vezetői és tagjai Armbruszt József traktoros 147 százalékra teljesítette tavaszi talajmunka tervét '•áio® épül akkora, mint Szolnok ős egészen másfajta. Ez a város alapítóén különbözik a tőkések által épített városoktól.. Itt nincsenek i->zűk, poros utcák, levegőt-oen bérka, szárnyák és nyomortanyák. A házak között nagy füves, virágos kertek disz.eniek. A városban iskolák, óvódák, csecsemőotthon ős játszóterek létesülnek. Mozi, Állami Áruház, nép. boltok,. étterem, kenyérgyár ételgyá- Mosoda és ki tudná felsorolni hányféle különböző intézmény elégíti ki a* itt lakóp mindenirányú, igényeit. Az új város lakóinak nem lesz tü Műgondjuk Központi fűtést kap ^nden ház, de nein külör-külön hátanként, ‘Az egész várost egyetlen központ fűti, a gyári erőmű. Ilyen központi fűtés még nem volt Magyar, országon. Az egy-két és háromszo. ““S .lakások mindegyikéhez meliék- he.yiségek és fürdőszoba tartozik. . Nincs még három éve. hogy megindult a város építése és ma már ‘üktét, az élet a városban. A sztálin- . rosi kenyérgyár már a környéket ellátja kenyérrel. Működik a gőz mosoda. megnyílt az SZTK-rendelő és a vám® egvik legszebb épülete a 800 **emélyes filmszínház. Az üzletek ngesz sora nyílt már meg a 85 méter . l&s_' Sztálin-átori. (Ennep az útnak a ^élessége a budapesti Sztálin-út- !i,ak körülbelül kétszerese.) SztáUnváros kertváros lesz. A vá- közepén sportligetiét alakítunk *® & Dunapart felé pedig kultúrpaikot létesítünk, szabadtéri színpaddal. A várost a qyártól egy 800—1200 méter széles. 150 hold kiterjedésű erdősáv választja majd el. Ezt az er- dősávot a várossal egyidőben fele pítettük úgyhogy az erdő együtt nő a város házaival. Az idén megindul a 400 ágya® kórház és a kohóipari technikum építése. A város főterén annak a szobrQ fog állni, kinek felejthetetlen nevét hirdeti a város: Sztáliné. Mindehhez négymilliárd forint beruházásra vari szükség. Hatalmas összeg ea amely azonban bőven megtérül azokban a hatalmas értékekben, melyekkel , a Sztálin Vasmű már az ötéves terv végére gazdagítani erősíteni fogja hazánkat. A Sztálin Vasmű hazánk legmodernebb vasműve lesz. Ezt, mutatja az is hogy míg jelenleg Diósgyőrött 284 tonna — a Sztálin Vasműben ötéves tervünk végén 1381 tonna lesz az egy munkásra eső évi acél-terme, lés, tehát több. mint négyszer magasabb lesz q munka termelékenysége. A Sz:álin Vasmű teljes üzemoe- helyezése után egymagában annv' vasat és acélt termel majd. mini 1949 ben, egész kohászatunk. De bármilyen hatalma® is az a vas- és acélmeny- nyiség, amelyet a Sztálin Vasmű ad hazánknak — népgazdaságunknak ez nem elég. Ahhoz, hogy a lervben 1954-re előírt nYersvas_ és acélmeny- nyiséget elérjük fokoznunk kell egész kohászatunk termelését, korszerűsítenünk kell vas. és acélgyártásunkat. Kohászatunk fejlesztésében a Sztálin Vasmű mellett különösen nagy jelentőségű a Diósgyőri Kohászati Müvek újjáépítése, a diósgyőri üzem közepén a hétszázköbméteres nagykohó niaqasba nyúló páncélteste hirdeti, hogy tavaly már megvívták és megnyerték a rekonstrukció első ütközetét. Sok tízmillió forintot fordít a terv az ózdi vasgyár fejlesztésére is. A Lőrinci Hengermű már ontja az acél. lemezt. Csepelen is korszerűsítjük a vas. és acélgyártást. A nagyösszegű beruházások eredménye máris megmutatkozik. Hazánk az egy főre eső nyersvas- és acéltermelés- tekintetében már az elmúlt évben is mege’őzte Japánt és Olaszországot. 1951-ben pedig már három és félszer annyi acélt termelünk, mint 1938-ban. Erre a hatalmas vas- és acéltö. megxe szükségünk van népgazdaságunk minden területén. Népünk élet. színvonala emeléséhez, a fogyasztási cikkek bőségének megteremtéséhez gépek kellenek. A gépgyártáshoz pedig vas és. acél kell. Több iparcikket akarunk küldeni a faluba több nyersanva-got és élelmiszert a város ba — ehhez több vasúti kocsira, mozdonyra, több teherautóra van szükségünk. Több lakóházat, iskolát, kórházat gyárat akarunk építeni — mindez megköveteli vas. és acéltermelésünk fokozását. A felszabadulás nyo'cadik évfordulójának pécsi és baranyai ünnepségei Április 4-ét, hazánk felszabadulásának naSy ünnepét ezévben is méltóan ünnepli a megye és Pécs yáros dolgozó népe. Április 3-án este az üzemekben, járási székhelyeken, gépállomásokon, állami gazdaságokbEn, termelőszövetkezetekben és a falvakban kultúrműsorral egybekötött ünnepi esteket rendeznek, amelynek keretében kiosztják a felszabadulási hét inunUaversenyében élenjárt dolgozóknak a kitüntetéseket, jutalmakat. Pécsett 3-án este a Pécsi Nemzeti Színházban fél nyolc órai kezdettel az MDP Baranyamegyei Bizottsága, a Barsnyamegyei 'tanács, az MDI* Pécs Városi Bizottsága és a Pécs Városi Tanács rendezésében ünnepi est lesz, amelyen megyénk és városunk legjobb dolgozói vesznek részt. Április 4-én reggel 9 órakor a temetőben koszorúzás! ünnepség lesz a szovjet hősi emlékműnél, ahol az üzemek, közületek és a fegyveres erők képviselői helyezik el koszorúikat. Április 4-én délelölt térzene lesz a Széehenyi-tércn. Ezenkívül kultúr és sportesemények teszik felejthetetle nné felszabadulásunk nyolcadik évfordulóját, 1953. április 4-ét. A szentlőrinci gépállomáson foist k°íl foltozni a Irakfo osokkal, napi gondsi kell lord lan az ellenérzésre I A szentlőrinci gépállomás eddig 75.4 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Az eredmény az olyan traktorosoknak köszönhető, mint Fenbach Antal, a szentlőrinci Úttörő tszcs traktorosa, akj túlteljesítette a tervét. Tavaszi terve 118 normálhold és 256 normálholdat munkált meg. Ilyen jól teljesítő traktoros van több a gépállomáson. Ugyanakkor vannak olyan traktorosok is, akik csak kilenc százaléknál tartanak a terv teljesltéiével.-Az ilyen lemaradt traktorosokkal foglal, kozni kellett volna a gépállomás politikai helyettesének. párttitkárának, segíteni kellett volna az élenjárók módszerének átadásává!. így a gépállomás még nagyobb eredményt tudott volna elérni. De n traktorosok- !«fll való foglalkozást elhanyagolják a gépállomáson. Lőrinci János elvlárs a gépállomás igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatosan ígv beszél: ..Jobb. ha erről nem is szólunk ...“ Pedig beszélni kell. Nem lehet azt elhallgatni. hogy még Kapási Sándor elvtárs is, a gépállomás párttitkára és egyben bri- gádvezetője, csak futva ,.ellenőrizze“ a brigád tagjainak munkáját. Ha napközben ki is megy néhány traktoros, hoz még azt sem nézi meg, hogyan j végezték 'A a gépkarbantartást. A laza, felületes ellenőrzés következté. \ ben fordulhatott elő az is. hogy a brigádjához tartozó egyik traktoros hosszú ideig szántott a gépével ané’- püf, hogy elvégezte volna rajta a kar. bantartást. A száraz eketengely már félig bemaródott mikor mulasztását észrevették. A gépet azonnal be kellett szállítani a gépállomásra. — kiesett a munkából. Varga István és Pongrácz U'zs>. traktorosok pedig kiszerelték a körtét a lámpából és azt mondták: „Nem tudunk szántani éjjel, mert nincs világítás.“ Vájjon az ilyen nemtörődömségek nem annap a következményei hogy nem foglalkoznak kellően a traktorosokkal? A fiatal traktorosakkal először történtek meg a leírt hanyag, rágok. Nem lehet azt mondani, hogy sorozatosak a hibák. Nem látják még a terv teljesítésének a jelentőségét, nem magyarázzn nekik meg senki, hogy nemtörődömségükkel milyen kárt okoznak a nép államának. az egész dolgozó népnek. Előzze meg a gépállomás vezetősége az ilyen lazaságokat, többet foglalkozzanak a dolgozókkal — külö1 nősen a fiatalokkal. — hogy többé ne hátráltassák a gépállomást nemtörődömségükkel. Nem a munkaerőhiánv, hanem a vezetőség hanyagsága akadályozza a tervteljesítést az ócsárdi gépállomáson Az ócsárdi gépállomás március 31-ig 1.350 normálhold föld megmunkálásával maradt adós-a a nép államának, Ezt a lemaradást s gépállomás vezetői azzal akarják magyarázni, hogy a termelőszövetkezetek nem adnak munkaerőt a gépállomásra. A valóság azonban az hogy a gépállomás vezetősége keveset tett munkaerő biztosításáért. Naponta elmennek fiatal erős tszcs-iagok mellett, akik éppen a Lovakat hajtják és ebbe egyszerűen belenyugszanak. Nem magyarázzák meg a tsz vezetőinek. hog.v mennyivel előnyösebb Lenne ha saját traktorosuk szántana a cső. portjukban. De nem is a munkaerőhiány oka itt a lemaradásnak, hanem az, hogy az ócsárdi gépállomás vezetősége még nem érzi eléggé felelősségét a terv eelj-esítéséért. nem tanulták még megbecsülni saját tervüket. Erről beszél a versenytáblq is, amelyen ezelőtt 4 nappal még azoknak a traktorosoknak a neved voltak akik az ősziterv teljesítésében jártak élen. Hogyan fejlődhet így ki a verseny? Az lenne a helye«, ha naponta látnák a traktorosok, hogy a tavaszi munkákban milyen eredményeket értek el vagv milyen szégyenteljesen maradtak ?e az élenjárók mögött. Dunaszekcsőn a tejkezelő is aktiv harcosa a begyűjtésnek Sáli Pál földmű vesszővé tkezeti tej" kezelő nem régóta van Dunaszekcső községben de máris szép eredmények vannak munkájában. Amíg az előtt a község csak részben teljesítette tejbeadási kötelezettségét, ma a község 100 százalékra, -illetve túlteljesíti tejbeadását. Egyetlen do'go- zó paraszt sine® a községben aki ne teljesítené a beadási kötelezettségét. Sáli elvtárs úgy szervezte meg a -ejbegyüjtést, hogy a községi tanács tejbizottságainiak tagjaival rendszeresen megbeszéléseket tartanak. Sáli elvtárs elmondotta a tejbizottság tag. jainák, hogy a tejbegyüjtést csakúgy tudják sikerre vinni ha maguk a tejbizottság tagjai mutatnak példát a begyűjtésben. Sáli elvtárs nem sajnálja a fáradságot, hogy elmenjen a dolgozó pa" rasztokhoz bsszélgetni a begyűjtés fontosságáról. Ott elmondja hogy a tejbeadás teljesítésével elősegítik az ipari dolgozók tejellátását. Beszél arról is, hogv a teibeadási kötelezettségen felül minden liter tej után 50 deka korpakiutalásban részesülnek, amelyet mázsánként 44 forintos árban vehetnek. meg. Gyurlcza Istvánná dolgozó paraszt, asszony a gyenge takarmányozás ellenére havonta 400 liter tejet visz a begyüjtőhelyre. amelyből 200 bu-r: szabadtejiént ad el a szövetkezetnek. így a 200 liter tej után havonta egv mázsa korpa kiutalásban részesül, Ez a korpamennyiség biztosítja a teheneinek az abrakszükségletét. A jó takarmányozással Gyuricz-, 1st vánné teheneinél a tejhozam, is fo. kozatosan növekedik. Dunaszekcső községben sokan követik Gyuriczs. Istvánná példáját. Harcolnak s terv teljesítéséért, versenyeznek a dolgozó parasztok.' hogy ki tud több eza" bad tejet beadni hogy az abralfte- karmányt a tej után járó korpával tudják biztosítani teheneiknek. Puska Ferenc MÉSZÖV levelező. Harcoljunk az álbetcgck ellen! A pécsbányatelepi dolgozók többsége igen szép eredményeket ér el a felszabadulási héten. De vannak olyanok is, akik ígéretüket nem teljesítik, sőt károkat is okoznak, gá. tolják a tervteljesítést. Ezek közé tartozik Blum Róbert is, aki az elmúlt évben 300 munkanapból 105 napot töltött „betegen.“ Amikor széníalra ősz. tották be dolgozni, kei-ken megtagadta a munkát és „beteg“ napjai mellé még bumlit is szerzett januárban. Februárban is csak 14 műszakot teljesített, márciusban csak hét napon dolgozott mert megint „beteg“ volt. Hasonló módon igyekszik kibújni a felelősségteljes murúCn végzése alól Paskadi István és Kovács Aladár is. Sokan tudják róluk, hogy mindkettőjüknek földje van és csak akkor lesznek „betegek“, amikor otthon szükség van a férfikézre. Amikor elvégezték a szükséges főldmunkákatt „meggyógyulnak“ és bejelentik at orvosnak hogy megkezdik megint a munkát. Mi, pécsbányatelepi dolgozók nem tűrhetjük ezt tovább. Szigorúan felvesszük a harcot azok ellen, akik di betegekként a dolgozó nép nyalkám akarnak élősködői. Valamennyien megvetéssel fordulunk: el ezektől a káros elemektől és egyöntetűen követeljük: vonják el tőlük a jogtalanul felvett táppénz!! PUSZTAS1 JÄNOS Pécsbányatelep.
