Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-12 / 86. szám

6

NAPLÓ

1953 ÁPRILIS «f

KULTÚRHÁZAINK ÉS KULTÚROTTHONAINK FELADATAI A VÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN

AÜfcótmAnyiöE^ értelmében rövidesen új képviselőket választunk. Szükséges, hovy ezt a nagyfontosságú politikai feladatot valamennyi népművelési intézmény — így' V járásiakul- túrházak, városi és falusi kultúrotthon ok is — hathatós munkával segít eék elő. El kell érnünk, hogy a vá llasztási munka során kultúrottho- nainkban, az olvasószobákban a kúl- túrmunka ne csak felélénküljön, ha nem gyökerében, tartalmában meg is javuljon. Kultúrmunkánk ne legyen öncélú, — de legyen céltudatos! Elő kell hogy segítse a szocialista építés gyakorlati feladatait. Elő kell segítenie a szocialista munkaverseny tovább Fejlődését, a munka termelékenységének emelését, a földek terméshozamának és az állattenyésztés termékenységének a fokozását, az élenjáró munkamódszerek elterjesztését. A választási munka során magasra keil emelni a kulíúrotíhonok, klubszobák előadótermek, könyvtárak jelentőségét és tekintélyét, még közelebb kell őket. hozni a tömegekhez, új dolgozókat kell bevonni a munkába, fakó zott mértékben ki kell elégíteni a dolgozók növekvő kulturális igényeit.

Kultúrotthonainkban, könyvtárainkban készítsünk népnevelő sarkot, amelyet gondosan díszítsünk fel pártunk, az SZKP vezetőinek képeivel. Helyezzük el a népnevelő sarokban fejlődésünket szemléltetően bemutató helyi, megyei és országos adatokat tartalmazó grafikonokat. fényképeket, írott anyagokat Valóságos kis kiállítások tára kell, hogy tegyen, valamennyi kulturális létesítményünk! Ezek a kis kiállítások is mertessék jelenünket és jövőnket, s állítsák szembe a múlttal. Hasonlítsák össze képek, grafikonok segítségével dolgozóink és a kapitalista államok dolgozóinak helyzetét. E munkához, az anyaggyűjtéshez, a pedagógusok nyújtsanak segítséget kul- lúrotthonainknak.

Valamennyi kiiltúrotthonban politi kai köröket kell szervezni, amelyek megfelelő vezető irányításával 3—4 — politikai témájú — előadást dolgozzanak fel, így a ,,Magyar Népköz- társaság Alkotmánya", „Rákosi elv- társ előadói beszéde“, „Sztálin elvtárs. előadói beszéde, a Szovjetunió Alkotmánytervezetéről“, „V álasztási

szabályzat“. „Választások Magyar- országon régen és most“, című elő adásokat. Nemzetiségi községeinkben külön javasoljuk feldolgozni a Szovjetunió Alkotmányának — a nemzetiségiekkel foglalkozó részét.

Szervezzünk a helyi pártszervezet segítségéve] a kultúrotthonokban tanácsadó es tájékoztató ’szolgálatot, amelyek a dolgozók kérdéseire megfelelő választ tudnak adni. Rendezzünk a könyvtár segítségével könyv- ankétokaf, ennek keretén belül könyv kiállításokat, különösen Titot leleplező könyvekből.

Képzőművész szakköreink, készítsenek rajzokat, plakátokat, amelyek ötéves tervünk megvalósult létesítményeit ábrázolják. Szemlélte-?. Sék ezek a rajzok eddig elért eredményeinket, azt, hogy Sztálinvárost, Komlót, November 7 Erőműt. Földalatti Gyorsvaeutat. Tiszalöki Vízlépcsőt építünk; Hirdessék, hogv teljesen felszámoltuk a munkanélküliséget. azt, hogy amíg 1953-ban nálunk

146.000 új munkaerő beállítására lesz szükség, addig az TISA-ban 13 millió a munkanélküli, azt, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók között 1937—35-ban a munkás és dolgozó parasztok gyermekei csak 3.5 százalékban voltak, most pedig 58.8 százalékban vannak, azt. hogv nálunk .,a munka, becsület és dicsőség dolga“. A dolgozók állama hatalmas öszegeket oszt szét a jól dolgozók, a termelésben, a kutatásban, a tudomány fejlesztésében élenjárók között. A Kossuíh-djjasok. száma 559, Népköztársasági érdeméremmel kitüntetettek szánra 26.743, Munkíérdemrend- del és érdeméremmel kitüntetettek száma 2.1*77, a sztahanovisták száma (1953. januárig) 63.000.

. Rendkívül nagy gondot kél! fordítani a szemléltető agitáció kifejlesztésére. Ábrázolják helyileg elkészített grafikonok segítségével termelésünk állandó növekedését, a szövetkezeti mozgalom fejlesztését. Ismertessék azt, hogy 1952-ben 1.700 traktort kapott a mezőgazdaság, s ezzel együtt 13.000-nél több traktor könnyítette meg a dolgozó parasztok munkáját, a kombájnok száma az elmúlt évben 500-al nőtt, ezzel számuk az 1951. évinek a négyszeriére emelkedett.

Fofó szakköreink készítsenek felvételeket a termelésben élenjáró dolgozókról, s helyezzék el képeiket a kultúrothonban. Ugyancsak készít ©enek felvételeket a tervlétesítményekről (iskola, bölcsőde, kultúrház. napközi otthon, bekötőút,), amelyet a három-, vagy az ötéves terv során kaptak. A felvételekből készítsenek kiállítást, s azt vándoroltassák. járásuk területén.

A Művészeti Együttesek II. Országos Versenyében szereplő csoportokból alakítsanak kultúragitációs bri gádokat. E brigádok szerepeltetése igen fontos nemcsak műsoros estek alkalmával, hanem házaiknál,, munkahelyeken, kisgyű,lések alkalmával, házi v-etítésekná is. Minden kultúr- otthonnak legalább 2, járási kultúr- háznak pedig legalább 5 brigádja legyen, amely rendszeresen látogatja az ü zemek et, te rmelőszö y e tkezeti cső - portokat, egyénileg dolgozókat. Növelni kpl-l a cseremtfsorok számát a választás ideje alatt. Különös gon dot kell fordítani a nemzetiségi cső portok munkájára, így elsősorban a kátolyi, szalántai, mohácsi, dráva- sztárai. fclsőszpntmártoni. versendi délszláv, a 'Villányi. vi'Mánykövesdi. németi, ibafai, bólyi német csoportoktól várunk jó és eredményes munkát.

Különös gondot kell fordítani

(i most első ízben választókra. Rendezzenek a kultúrotRmokban „választók estje“-it, „kérdés-felielet est“-é- ket, ,jiői választók estjét". E rendezvényeket a DISZ és MNDSZ szerve zettel karöltve rendezzék meg. Az esteket a versenyben jó eredményt elért csoportok szerepeltetésével tegyék színessé. Vetítsenek a béketábor erejét bemutató dokumentum filmekéi, aktuális ((diafilmet.

Létesítsenek intézményeink jó és szoros kapcsolatot a helyi állandó- bizottságokkal. Használják fel a választási agitáció« munkát az eddig nem, vagy gyengén működő állandóéi z ot tságok aktivizá! ására,

A kultúrotthon aktívák, pedagógusok, mezőgazdasági szakemberek, egészségügyi és. más területen dolgozók vegyenek részt a népnevelő-munkában. Beszéljenek a választókkal a választási törvényről, hasonlítsák ősz- sze az elmúlt rendszer választási tör vényét a mi választási törvényünkkel. Beszéljenek arról, hogy Alkot mányunk minden állampolgárnak biztosítja a választójogot (a nép ellenségeit és az elmebetegeket kivéve). A Horthy Magyarországon férfiaknál 24 év, nőknél 30 év korhatárhoz kötötték a választójogot, most pedig 18 életév betöltése a korhatár. A Horthy-Ma?ya.rország pari ament j ében 1943 ban 370 képviselő között volt:

A Jamis Pannonius gimnázium előadása

Iskolán^., irodalmi szakköre ko moly nagy feladatot vállalt magára. Rövidesen előadjuk az Ifjúsági Szín. bánban Shakespeare: Vízkereszt,

vagy amit akartok c. zenés. 3 fel* vonásos vígjátékát. Próbáink már 3 hónapja folynak. Ezek a próbák teljes mértékben tanúskodna^ a szereplők önfeláldozó munkájáról, oda" adásáról.

Először is vizsgáljuk meg. hogy a darab előadása .,jogos-e“ „megérdé meit-e“ részünkről. Örömmel és felemelt főve! állíthatjuk, hogy igen. Tanulmányi eredményünk feljogosít ar" ra, hogy méltók legyünk egy shakes oearei darab előadására. Iskolánk a Rákosi Mátyág tanulmányi verseny keretén belül kom-oly eredményeket ért el. A megyei döntőbe jutott tanulók fele a szereplőkből adódik. Tanulmányi eredményünket igyekszünk odaadó munkánk mellett is megfelelő »ivói) tartani.

t áJttDoor felvetődött a kérdés, hogy

milyen témát válasszunk, egyhangú, an Shakespeatp mellett döntöttünk. Tanulmányaink szempontjából helyes volt ez a választás t. i. Shakes" peare és művei érettségi tételt képeznek. A jövedelmet tanulmányi kirándulásunk anyagi fedezésére akarjuk fordítani.

Mindent elkövetünk a siker érdekében. Reméljük, hogy darabunk sikere méltó lesz a két évvel ezelőtti, iskolánk által játszott, Szigligeti: Li" iiomfi c. darabjához. Felvetődhet a kérdés, be tudják-e váltani az előadáshoz fűzött „rózsás“ reményeket ígérjük, hogv igen. A kellékek, a zenekar stb. mellett szereplőink munkája is emellett szól.

Előadásainkat 18-161, sorozatban indítjuk meg az Ifjúsági Színházban. Reméljük hogy városunk Shakes" peare kedvelő közönsége i hozzá fog járulni darabunk sikeréhez.

Topp József-i. js III, b). irodalmi szakkör.

földbirtokos 89

tényleges és nyugalmazott miniszter, főispán, szolga- bíró, katonatiszt 78

ügyvéd 47

kutak 33

pap 27

gyáros, bankár, nagykereskedő 21 újságíró 21

munkás 3

földműves 2

Az 1949-ben megtartott választások alkalmával az országgyűlés össze- létele:

munkás 44°/o

dolgozó paraszt 29%

értelmiségi és egyéb dóig. 270/o A megválasztott képviselők között 71 nő volt.

Igen fontos, hogy a népművelési intézmények — falaikon kívül ie — végezzenek tömegagitá- ciós munkát. Ezeket kössék össze diavetítésekkel, felolvasásokkal, sz-e repeljenok a rigmusbrigádok. Mutassanak rá a kapitalista államok,, egyre mélyülő válságaira, a .Tito-banda provokációig tevékenységére, az amerikai háborús uszítok agresszivitásának növekedésére és ezzel szemben ismertessék a békeharc jelentőségét, a béketábor egyre növekvő erejét, néphadseregünk fejlődését.

Az esetleges tilalmi rendelkezések figyelembevételével — a választások napját a szabad és boldog nép öröm teli ünnepévé kell tenni. A választás napján fel kell lobogózni városainkat, falvaimkat. Zenés ébresztőt kell biztosítani! A szavazóhelyiségek közelében kultúrműsort — főleg tánc, ének, rigmus — kell biztosítani.

A kultúrotthonokban a leg-szebb helyiséget biztosítsuk a választás idejére a Népfront Bizottságoknak. Tegyük a Népfront Bizottság helyiségét otthonossá, széppé!

Az egész választási munka során szent előtt kel tartanunk, hogy a népművelési szervek főfeladata: a politikai felvilágosítás, a névelőmunka. -Ezért fokozott mértékben igényeljük a pártbizottságok, pártszervezetek segítségét. Kérni kell a párt- zervezeteket. hogy a kulturális területen dolgozókat, a szakkör vezetőket, előadói munkaközösségek tagjait, kuMúrbrigádok vezetőit, kultúrotthon igazgatókat, könyvtárosokat, vonják be a választással kapcsolatos oktatásba.

Választási agitációnk, felvilágosító munkánk csak akkor lesz eredményes, ha dolgozóinkat egy emberként sikerül meggyőznünk pártunk politikájának helyességéről, ha sikerül elérnünk a tervek teljesítését, sőt túlteljesítését, ha a napi feladatok elvégzését, a mezőgazdasági és begyűjtési tervünket 100 százalékig teljesítjük. Borját! József Megyei Tanács Népművelési Osztályának kuli úrot'tih on előadója.

FJODOR SAL JA PIN

(Halálának 15. évfordulója alkalmából)

Tizenöt évvel ezlőtt 1938 április 12-én meghalt a legnagyobb művész aki valaha is operaszínpadon énekelt, Fjodor Saljapin.

Az orosz opera és a világ opera, színpadának történetében egyetlen művésznek sem volt olyan nagy híre, mint Fjodor Saljapinnak. /Nem ok nélkül emlegették nevét az orosz nemzeti géniusz legnagyobb képvise" lőivel egv sorban. Barátja és mestere, Sz. Rahmanyinov, a kiváló orosz zeneszerző azt írta róla: „Úgy énekelt, ahogyan Tolsztoj írt."

Ebben a párhuzamban nincs semmi túlzás.

Sztanyiszlavszfcij azt mondta Sal- japin-rói hogy mestere nemcsak az operaénekíéanek hanem a drámai színjátszásnak ie. ,-Rendszeremet Sal- japinról írtam“ — jelentette kj Szta. nyiszlavszkíj.

Saljapin 1873 február lém szüle" tett, kistisztviselő szegény fia volt. A család olyan szűkösen élt, hogy a fiú komolyabb taníttatásáról, nem lehetett szó. Már 11 éves korában ciipész- mesterséget tanult, később, mint esztergályos, majd minit írnok dolgozott.

Az ifjú Saljapin gyönyörű hangja már korán megmutatkozott és hamarosan felébredt érdeklődése a szín" házi előadások iránt. Beadták az ér seki kórusba, ahol megkapta az alapvető kiképzést. minit, énekes. Elősz,e" retete az éneklés iránt még fokozódott amikor operaegyütte® érkezett. Kazánba. A színház 'hamarosan létszükségletté vált számára. A fiatal Saljapin részéveit a színház tömeg" rendezvényein, majd beállt az ufai opera együttes • énekkarába és végig- járta Oroszország városait, mint egy vándor operatársulat tagja. 1892-ben. mint a tifltezi operakórus tagiját hallotta D, Uszatov énektanár, aki a későbbiekben nagy szerepet játszott Sáljapin művész; pályafutásában, -- Saljapin. Uszátov segítségévei ismerkedett meg a nagy orosz zeneszer. zők műveivel. Uszatoy, nemcsak nagy énekest, hanem művelt embert is akart faragni belőle. Saljapin hallat" !an tudásszomjjal vetette magát a könyvekre, elsősorban a történelmi olvasmányokra. Valósággal újjászületett Uszátov óráin ahol négy nagy szerepet tanult köztük Szusz,anyinnak és“ a Faust Méfisztójának szerepét.

Hamarosan bemutatkozott a tiíiísá operában és egyre-mésra- énekelte- a- nagy szerepeket. Műsora hihetetlen gyorsasággal gazdagodott.1894 tavaszán Moszkvába utazott, Egyideig Péterváron élt. majd 1896 nyarán meghívták a moszkvai Ma- montoy-féle operába. Moszkvában is; merkedett meg a karnagyként dől go" zó Sz. Rahmanyinov zeneszerzővel, vele készült fel a Mamontov operában énekelt főbb szerepeire. Moszkvában alakultak ki kapcsolatai a művészvilággal és az irodalmi körökkel.

Fjodor Salja,pin egyesítette magában az orosz nemzet; géniusz összes főbb vonásait. Bármilyen szerepet énekelt, előadásában érezhettük, hogy, -■iethűsiégre, népi megformálásra drá- nad kifejező erőre, realizmusra és' az alak egység,éré tör-;

kedett. Felejthetetlen alakokat formált meg az operaszínpadon. Utolérhetetlen volt Szusz,anyái, Ruszlán, Pimen Borisz Godunov, Rettenetes, íván. A démon, Mefisztó, Don Quijote és Don Bazilio szerepében. Je. lentősen hozzájárult a hangversenyek orosz népdalmüeorának kiszélesítéséhez. Ö vitte el a harugversénydobogó* ra a forradalmi május elsejéik hagyományait. Példaképét adta a hallgató ságát., a kapitalizmus ellen mozgósító énekes ági,tatív hatású fellépésének. Salj,apái művészetét igen nagyra értékelte Makszim Gorkij. „Kiirt Szamgin élete“ című regényében egész fejezetet szentel annak, hogy leírja Saljapin fellépését a „Dobbins' ka“ című dallal 1905-ben. Saljapin mély, bensőséges érzéssel énekelte az orosz népdalokat és új magaslatra emelte Csajkovszkij, Muszorgszkij, Rimszikr-Xorszakov. Glinka Dargo- mízsszkij, Rahmanyinov, Grieg Schn mau, Schubert, Beethoven dalainak előadását.

Saljapin művészi diadalai az orosz művészeti kultúra, az orosz nemzeti géniusz diadalai voltak,

A szovjet nép híven megőrzi éf szeretette! tanulmányozza Fjodor Saljapin kulturális örökségét, A szórt jet művészek, akik továbbfejlesztik Saljapin hagyományait számos höz- záméltó operai alakot formáltak a szovjet színpadon, mai é® klasszikus operaszrieoekben egyaránt.

Jöjjenek minél többen közénk

Két hónapja már annak, hogy én is itt tanulok Szombathelyen a Szak- érettségi Kollégiumban. Azelőtt a siklósi Táncsics Mihály III. típusú termelőszövetkezet traktorosa voltam.

Mindig minden vágyain az volt, hogy* tanulhassak. Éppen ezért bem is tudom szavaikban kifejezni azt a boldogságot, amit akkór éreztem, amikor megtudtam, hogy én is eljöhetek a szakérettségi kollégiumba.

Most boldogan és -odaadóan tanulok fiogy méltó lehessek erre a bizalomra azokkal szemben., «k gém erre az. iskolára küldtek.,.,:.

Most ismét jelentkezési , idő 'van. Jelentkezhetnek ismét azok a fia, ü fiúk és lányok, akik tanulni akarnak és szeretnek tanulni. Én. a siklód fiatalokat kérem, hogv jöjjenek nőné! többen 'közénk és tanuljanak <’k is, nmrt • a tudás nekünk'dolgozóknak hatalom a kezünkben,

Gyinicsi János Szakérettségi Kollégium hal Igatója.

Scitovszky, a pécsi püspök-kortes

A.,hatalmat és vagyonát, féltő klerikális reaüfció minden, alkalmat megragadott hogy illetéktelenül beavat, kozzé'k ai ország ügyeibe. Különös figyelmet szentelt a válos-ztásoknak- Igyekezett meghitt embereit a törvényhozó testületekbe bejuttatni és ezért választások előtt olyan termé" szetű akciót fejtett ki, amelyet csak papi korteskedésnek lehet minősíteni. Fényes bizonyítékát adta ennek többek között Scitovszky János pé" esi püspök, aki az 1847—1848-as vá. lasztásoknál játszott szerepet.

A táblabírák korában, főleg az utó; só években az egyébként kifejezetten konzervatív Baranyában is erős ellenzéki, szabadelvű mozgalom ész* lelhető. A pohár a csordulásig megtelt és a gyűlölt Mettemdch-rendszer végső napjaihoz közeledett, A felvilágosodás egyre jobban terjedő szelleme elől Baranyát sem lehetett elzárni.

Pedig akadtak olyanok, ^kik meg" kísérelték. Csak annyit értek el, hogv bizonyos eseményeket ideig-óráig elodáztak. Ezek azonban a történelem kérlelhetetlen következetességével utóbb mégis bekövetkeztek. Ezt a klerikális reakció akkori vezetői, Scitovszky püspök (később a Bach-kor" szak gyűlölt prímása) és Majláth György, Baranya-megye lőispánja is tapasztalták.

Majláth György a konzervatívok, schwarz—gelb-pártiaik vezetője és szervezője erőskezű ember volt és szigorú pártfegyelmet tartott. Metter. nich módszerével élt és a terror eszközeivel irgalmatlanul elnyomott minden ellenzéki, haladó megimozdu" fást, A szabadelvűek nemcsak nem jutottak szóhoz, de még komolyabb életjelt sem igen adhattak magúikról: Majláth politikailag a föld alá kényszerítette őket.

Majláth-ispán mögött Scitovszky a Rozsnyóról Pécsre szakadt püspök állott, ak; mindenben méltó segítőtárs niak bizonyult. Scitovszky teljesen és mindenben osztotta Majláth nézeteit.

A pécsi püspök :és papsága konzervatív vagyis hazaáruló, nemzetellenes magatartása, amely a negyven" nyolcas időkben forró antikleriikális érzelmeket váltott ki, nemcsak azzal magyarázható hogy az egyházi javadalmakba való kinevezés teljesen a bécsi udvar kényekedvétől függött. A Klerikális reakció politikai hitvallására az is nagy hatással volt, hogy a mindenható Metternich, a pápai ál. tammal és annak tejével, XVI. Gergely pápával titkos politikai egyezményt kötött, mely kölcsönös1 segély- nyújtásra kötelezte a szerződő fele két. Erről természetesen magyar főpapi körökben is tudtak és kötelességüknek tartották a habsburgbarát politikát folytatni.

Becs nagyon jól tudta, mit tesz akkor amikor Scitovszkyt. a jelenték* telén rozsnyói székből kiemelte és á pécsi egyházmegye élére állította. — Scitovszky be i,s váltotta a szemé“ ;yéhez fűzött reményeket. Bizonyíték erre többek között az 1847-es és 1848- as választások menete:

Az 1847—48-3 átalakító orezággyű. lés előestéjén vagyunk. Baranyának, az ország többi megyéjéhez hasonló' an követei megválasztásáról kellett gondoskodnia. Ekkor lépett először porondra az ellenzékiek, a szabadelvűek vezére. Batthyányi Kázmér. — Haladó gondolkodású, erélyes, hazaszerető ember volt, aki valóban az ország javát akarta. Feltette maga ban, hogy véget vet Scitovszikv. Majláth és a konzervatívok önkény- uralmának és kiharcolja, hogy Bara. nya ellenzéki szabadelvű és hazaszerető követeket küldjön. Pozsonyba, az

országgyűlésre, Ezzel meg,indult j harc a konzervatívok és a szabadéi vűek között.

A követválasztást lázas- körténk:

'és e.özle meq. A- táblabírák kar* nem igen válogatta meg eszköze“ •Szűkmarkúnak sem lehetett mondj* ni. Busásan jutalmazta a korteseket, csakhogy biztosítsa magának a sza vázátok, a „voks“.ok mint akkori* ban mondották, többségét.

Kelemen József pécsi kanonok egY korú naplójában érdekes feljegyzés* találunk arról, hogy akkoriban hogyan korteskedtek. Kelemen kanonok szószerint a következőket írja: ..Köztes világ! Ez azon idő volt, amikul a magyar tisztválasztás egv kis változáson ment keresztül. Tudnivaló, hogy c. magyar .,szabadságnak" (?) egyik legszebb ága az volt, hogy hl* táját maga választotta, t. i., a nemesség. Ezen kiváltságát a nemesség szi -adókon által felkiáltással gyakorolta. t. i. a tőispán a kandidátusok (!*' löltek) neveit felsorolta a jelenve1^ sokaság ordítani kezdett, s egy drt* rab ideig lármázni s ordítani hagyván őket, a íőispán vagy csengetyá- vet vagv kalapjának felemelésével csendességet szerzett $ akkor kimondotta annak nevét, kit legtöbben kirr báliak, azt, kinek nevét ő legtöbbet hallotta vagy hallani akarta s meá volt a választás, De 1820—21-bett azon szerencsétlen gondolatra jött n kormány, hogy a restaurációknál ftisztújításoknál), hol eddig felkiáltás' sál ment a dolog s így választattak meg a tisztek ezután votumra (szavazatra) menjen a dolog és a votn' mok számiáltassanak. — Lett ebből szép világ, elkezdődtek a pártosko- dósok a bocskoros nemességet Iraké fájni (jói tartani) kezdték, itatták innét sok verekedések, részegeskedé- sek cum consectariis (következményekkel). emberölések, mert ritka \ restauráció volt, aAol öt-hat emberi í agyon nem vertek — különféle zást'