Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-12 / 86. szám
1053 ÁPRILIS 12 P* P p \ , o ü» A Kokszművek népnevelői segítenek a területi pártszervezeteknek Dolgozóink a népnevelőiktől várjak, hogy válásit kapjanak a nemzetközi helyzet, hazánk további fejlődésének ezernyi kérdéseire. Párt- szervezeteink feladata, hogy a népnevelők jó felkészítésével magyarázatot adjanak úgy az üzemi, mint a lakóterületek dolgozóinak. Ezt a munkát végzi a. Kokszmüvek egységes pártszervezetének vezetősége is, amely 77 párttag éspártonkivüli oépueveiőt bízott meg azzal, hogy dolgozó népünket meggyőzve, nevelve szorosabb egységbe kovácsolva vigye sikerre a választás nagy csatáját. A népnevelők jó felkészítése az agitáció* tanfolyamon történik, ahol sok eddig még nem látott ismeretien emberek is arra ké “zütnek. hogy felzárkózzanak a párt, a kommunisták mögé és így segítsék az országgyűlési választások nagy csatáját, A Koksz műveik egységes pártvoze- 'ősége többet vállait annál hogy csak az üzem dolgozóit világosítsák fel jó politikai munkával. Az egysége* párt- vezetőség március közepén összehívta a négy aJa pszervezet titkárát, megbeszélte velük a feladatokat és azt ’A hogy ki kell egészíteni a népne- yelö hálózatot arra érdemes, becsülte« dolgozókkal. így lettek aztán EI-en közö>s harcostársak. akik segítették az április 4-re indított fe'.sza- vaduláei hét győzelmét. Sikeres volt a népnevelők harca, ■le még ennél is nagyobb és megíis-z- ■elöbb feladat vár most rájuk. A párt azzal bízta meg őket, hogy tovább harcolva a választási munkaversenv sikeréért, a lakóterületeken is végez '•’oek jó politikai felvilágosító munkát. A Kokszmüvek környékén sok ?...lakóház, de enné! is több a benne - ők száma. Azok. akik a házakban aknnk. nem ismerik még mindany- "y]an. hogy müven hatalmas a mi fejlődésünk eredménye. Nem ismerik, hogy milyen mérföldes léptekkel ha- adtunk előre, hogy maradéktalanul megvalósítsuk ötéves tervünk ópi-té- '■ft. Nem ismerik, hiszen eddig csak ntikán jutott el hozzájuk a párt sza- V;! és ennélfogva nein voltak képesek mindazt meglátni, amit a felszaba- uulás hozott meg mindannyiunk szájára, Most. az a népnevelők feladata, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljanak. Eomi Ferenc elvtárs. az egységes pártvezetőség titkára, már sokat bőszéit a múltról és erre emlékeztette a kommunistákat, Az üzem kommunistái nemcsak Zomi olvtárstól tanultak, hanem az agitáció« tanfolyamokon is, I>e azért megszívlelték azt, amit Zomi elvtárs mondott: „Fét-éxren át tétlenül töltöttük időnket, .tok szá. ran a nagy kapu előtt, — bebocsátást kértünk. Akinek nagyobb szerencséje volt, előbb bejutott a gyár kapuién. Az inségmunka és a gyári micn- kn között azonban nem nagy volt az eltérés. Itt is, ott, is annyit fizettek, amennyit akartak. Mégis mindenkinek uz volt a vágya: dolgozni. Amikor már magam is belülről tekintet, lem meg a gyárad, ott is lánchoz hasonlóan álltak az emberek munka után. Hosszú libasorba álltak a ba- raJifürdö előtt. Aki megunta a vára- hozást, az kormosán, piszkosan indult hazafelé. Ruhaszekrényről jóformán még csak nem is hallottunk. A mi ruhaszekrényeink a falbavert szegek voltak. Gyakran volt szívszorongató látványban is részünk, amikor valaki kidőlt, vagy baleset érte. lla orvos kellett, hosszú óráiéba került, míg megtörtént a segélynyújtás. A gyárban egymás után dőltek ki, de azért kintről döngették a kaput: munkát akartak.'' Ilyen volt az élet a múltban és ezt soha nem szabad elfelejteni. Az üzem dolgozóinak is a felszabadulás hozta meg a jó életet. Azóta változott meg a világ, az üzem dolgozói számára, amióta nem kell a gyár kapuja előtt munkára várakozni. Azóta változott meg, hogy nagy eéikitűzéseink, terveink valóraváltá- sáért folyik a harc és mindenki a megdolgozott munkája után kapja fizetését. Az új élet hatalmas változást hozott: emeletes esempézett fürdő épült, tükörrel, szőnyegekkel ellátva. Ma szőnyegen járnak és szekrénybe rakja minden dolgozó a ruháját. Orvos ügyel a dolgozók egészségére, ápoló nyújt elsősegélyt és tanácsot. Röntgenezik és vizsgálják a dolgozókat, mert a népi demokráciában a legdrágább, legféltettebb kincs az ember. A gázos munkahelyen ventillátorok működnek. Védöéteüként gyümölcsöt, tejet, kekszet esznek az üzem dolgozói. Víz helyett szódavizet. nyáron pedig málnaszörpöt kapnak a dolgozók. Nem is lehetne mind- 1.74 hamarjában elsorolni, mit hozota a megváltozott élet, amikor pihenni, üdülni mennek a gyár dolgozói. Ezek mind mind agiíációs érvek. Sokat tanulnak még az üzem népnevelői az agitáció® tanfolyamokon, a múltról, jelenünkről és a jövőnkröl. Az egységes párt vezet őség gondoskodik arról, hogy minél több agitáció« érvvel felfegyverezve végezzék munkájukat a népnevelők. Az alap- szervezetek vezetőinek bevonásával, lakóhelyek szerint is beosztották a népnevelőket, hogy ki merre és hol végezzen politikai felvilágosító munkát. Először a súlypontot . képező gyárvárosi lakóterület pártszervezetének 51 megbízói,evéljél ellátott népnevelőt küldtek, egyidejűleg 17 népnevelőt küldtek a Budai I. területi pártszervezetnek, 9 népnevelőt pedig a szigeti külvárosi pártszervezetnek. A népnevelők ma már a lakóterületeken is végeznek politikai felvilágosító munkát. A pénteki taggyűlésen dicséretet kaptak a legjobb népnevelők: Mester József, Fucsek Antal elvtársak és Horváth Györgyi pártonkívülá népnevelők. Ok voltak azok — és a gyárvárosi területi pártszervezetnél lévő társaik — akik eddig a legtöbbet settek a választás érdekében. A pártvezetőség. több tapasztalatot gyűjtött és megállapkották, hogy hibát követtek el, mert a tömegszervozetak vezetőit nem vonták be az agitáció« munkába. Hibát követtek el abban is, hogy az egysége« pártvezetőség tagjai nem végeztek ellenőrzést a lakóterületeken végzett népnevelők munkájában. Ezen változtatnak a legközelebbi egységes pártvezetőségi ülésen, ahol Zomi elvtár« az atapezerve- zetelk titkárain kívül a DISZ, a szak- szervezet, MSZT ós a többi tömegszervezetek vezetőit is meghívja, akik pontos megbízatásokat kapnak a tö- megiszervezetekhez tartozó népnevelők munkájának segítéséhez, A meglévő fogyatékosságok elleniére, dicséretet érdemel a Kokszművek egységes pártvezetősége és az álapszer vezetek vezetői és a népnevelők, akik kommunista, felelősséget éreznek, a magyar nép nagy ügyéért, a választási csata- győzelméért, az üzem tervi^ljesítesének maradéktalan végrehajtásáért. Farkas Elemér Schmidt képviselő űr és az ígéretei ,Ki ne emlékezne vissza a felszabadulás előtti évekre? Aki átélte eze- az esztendőket, mindenki, mert 1>ena lehet könnyen elfelejteni. A Püspökök, a kutákok, a jegyzők és Polgármesterek hatalmát minden beO-'M'ete* dolgozó saját bőrén érezte. Ezekről beszélnek cak nevezetesek, hogy egy-egy választás előtt igen niózes-mázos hat) gon tudtak beszélni és agyafúrtságuk kai be tudták csapni a dolgozó parasztokat. Imre József elvtárs, a csoport elnöke mondja: „Minden választás előtt megtalálták, hogy mi fáj az embernek és aszerint beszéltek .1,0st a mohácsszigeti Vörös Fény tsz lródájában. Először csak csendesen ,Oiyik a beszélgetés, de minél roélyob- 30’ minél messzebb néznek vissza ? múltba, annál felháborítóbb dolgok '‘örülnek napvilágra. A Riha-víz Partján 2‘50 szegény dolgozó parasztik yolt földje és a püspökségnek is annyi, mint a 250 dolgozónak. Egyik ,;ipon Se ee beszéd, valamennyi ,0;d átszállt a püspökség tulajdoná- '*• -ö0 dolgozó lett föld nélkül. . •s'agy volt az elkeseredés a moháes- dolgozók között. „Milyen élet • ~f. Hát még a papok is... Ilyen .. kellenek!'' ön maguktól kérdezték, s J’^aguk adták meg a feleletet is; lehet hinni az uraknak. ^ később be is bizonyosodott, _ Közgép,t a választás, az 19®2-es ar« . Egy dr. Beck nevű ügyvéd ' azt akarta, hogy mindenki rá •■»'•ázzon. ígért is fűt’ fát, a dolgozó ^árasatoknak. Azt i* mondta, hogy- I ,rü szavaznak, mindenki viesza- .!P.ia_a Riha-víz partján lévő föld- í“‘‘. Ki is ment a helyszínre a fö- v, gabiróval. de mindez csak a sza- ‘«u* befejezéséig tartott. Az Ígéret Habbr-a is ígéret maradt. íjikA?* másik választás és jöttek irá* az ’géretek. Ekkor Schmidt La- i~?,akarta elnyerni a szavazatok mmségót. övé volt a mohácsi hen- s -Tilalom é® a Sohmidt-féle téglagyár a Schmidt minden választás j'°'t magaköré gyűjtött egy csomó Az a volt a feladatuk, hogy do’gozó parasztokat rábírják: , chmidt malomtulajdonosra adjátok ; ,a szavazataitokat. Dísze« társaság ez, tagjai olyanokból tevődött mint Varga Pál 100 holdas >,u"á'k, Pavkovics Fülöp 80 holdas, .^Pdlicz József 60 holdas kulák, és 'Sí; tovább. Valamennyien arról volKij elő tick egy kocsmát, ahol egy estére ingyen lehetett kapni paprikást és bort. A bort a kortesek vitték össze, Ezzel a kocsmába csaló-, gajtták a sziget lakóit, Mikor legjobb volt a hangulat, felállt egy kortes és szónokolni kezdett, megtalálta, mi fáj a sziget lakóinak. Egyik ilyen fájó pont volt a szigeten keresztülvezető kövesút. Igen, kövesút, — jó nagy kövekkel. A do’gozó parasztok már közmondást kezdtek fel róla: ,,Olyan öreg és rossz, mint a baracskai országút!" Igen óvatosan kellett hajtani a lova kát, ha nem akarta a gazdája, hogy darabokba vigye haza a kocsit. Aki felült a kocsira, összesz őri tóttá fogát és várt: lesz, ami lesz! Jól tudták az urak, hogy javítani kellene a kö- vesuíat. Ezért 30 éven keresztül minden választás előtt csaknem esküvel bizonygatták; új kövesutat kap a sziget. Beszéltek arról is. ha Schmidt La jósra szavaznak, felosztják a moha esi erdőbirtokosság erdejét, a dolgozók között. Mindenkinek egyenlő aránvban kimérnek egy parcellát és az illető azt csinál vele, amit akar. Azt is erősítgették. hogy Mohácsot és a szigetet egy híddal kötik össze. Egy másik nagyhangú kortes arra tett ígéretet, hogyha Schmidtre szavaznak, mindenki földet kap közel a városhoz. Úgy hullottak sorba a lehetetlen Ígéretek, mint a köles. * Mohácson négy helyen folyt le szavazás. Mikor végére értek, a városháza előtt gyűltek össze a dolgozók, várták,, vájjon ki győzött, ki kapott több szavazatot. Egyszerre kinyílt az ablak és valaki lekiáltotta: „Schmidt Lajos győzött." Akik Schmidtre szavaztak, rikol- toztak, ujjongtak. Schmidt képviselő urat lent várta már a fiakker, két szép lóval. ,,Nem. kellenek a lovak, ki a lovakkal — üvöltözték minden oldalról — majd mi húzzuk." Húzták is. Húzták körül a városon a képviselő úr fiakkerját feldíszítve, a képviselő úr pedig feleségével együtt benne feszített. A választás elmúlt, Schmidt Lajos tehát képviselő lett. A választás előtt mindig ellenzék voft. Csodák csodája! Schmidt a választás után felment Pestre, rá néhány napra közölték az újságok, hogy Schmidt Lajos kormánypárti lett. A mohácsszigeti dolgozó parasztok pedig 30 éven keresztül vártak az Ígéretek megvalósulására — de hiába. * 1049-ben a moháosszlgeti dolgozók többsége a, Népfrontra adta le szavazatát. A Népfront győzött és valóra vált a mohácsszögetiek régi álma. A kövesút valóban újjáépülik földet kapott minden mohácgszigeti dolgozó. Akiknek a múltban egy talpalatnyi földjük sem volt, most többszáz holdas gazdaság boldog tulajdonosai — termelőcsoportot alakítottak. Minden nap ott vannak a munkában és Imre József elvtárs örömmel mondja: — Soha olyan életük nem volt a mohácsszigeti dolgozóknak, mint most, mióta megalakult a tsz! Nem egy olyan tag van a szövetkezetben, aki még az 1951-ben termett búzából eszik fehérkenyeret, de nemcsak a rendes megélhetés van meg, olvashatnak újságot, könyveket, ha beteg valaki, kap orvost, felesége klinikán szülhet, ha szükség van. kap kórházak, öregségére mindenki járadékot kap a közös, szociális alapból. Azért mondják a mohács szigeti tsz tagjai egyöntetűen: tudjuk mire szavazunk. 1 a (Lipóczki) A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ Jelentősen csökkent a fogyasztás Hollandiában Amsterdam. A ,,De Waarhcid“,. Hollandia Kommunista Pártjának lapja írja: A holland gazdasági intézet által közölt statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a jobboldali szocialista kormányzat háborús politikája mind nagyobb nyomorba dönti a holland népet. Az adatok szerint a holland fogyasztók ez év februárjában négy százalékkal kevesebb sütőipari cikket, 13 százalékkal kevesebb csokoládéfélét, kilenc százalékkal kevesebb dohányárut, hét. nyolc, illetve tíz százalékkal kevesebb különféle textilipari cikket, 12 százalékkal kevesebb üvegárut, 15 százalékkal kevesebb bútort, 12 százalékkal kevesebb könyvet, stb. vásároltak, mint 1932. februárjában. Több, mint felére csökkent a francia munkások vásárlóképessége a háború előtti időhöz viszonyítva Páris. A .J‘Humanité‘‘ beszámol arról, hogy a háború előtti időhöz viszonyítva több, mint felével csökkent a francia munkások vásárlóké* pessóge-. A gyáriparosok által közzétett a da tok szerint a vasmunkások bére 1947- ,töl 1952. végéig 194.8 százalékkal nö- ;vekedeít. Ugyanebben az időszakban — mutat rá a „rTCumani.té“ —. a ke-, nyér ára 337, a húsé 220, a cukoré , 245, a gázé 364, a viílanvé 239, a lakbéreké 530, a ruhakonfekcióé 310. a cipő ára pedig 485 százalékkal emelkedett. Továbbra is nagvok a nehézségek Buenos Aires élelmiszerellátásában Buenos Aires (TASZSZ) Sajtó jelentések szerint Buenos Aires lakosságinak élelmiszerellátása, különösen a húsellátás terén továbbra is komolyak a nehézségek. A kormány kénytelen volt bevezetni a hús, a zöldségfélék, a gyümölcs, a baromfi és egyéb élelmiszerek adagolt árusítását. Készítsük elő az állatok leveliire való kihajtását Az átmenet nélküli takarmány és környezetváltozás mindig erősisn megviseli ez állatokat. Különösen a téli gyengébb, száraz takarmányok etetéséről a zöld etetésre való áttérés idején szokott a takarmány- és a környezetváltozás súlyosabb zavarokat okozni. Az idén a szűkös takarmány helyzet miatt legyengült állatok legelt etésre való előkései lésére különösen fokozott figyelmet kell fordítani. Az állatok előkészítését már jóval a kihajlás előtt meg kell kezdeni. Az állatokat először levegő- é© kömye zetváltozáshoz kell hozzászoktatni. Az istállót fokozottabban kell szellőztetni ás később a ablakokat az istálló egyik oldalán ászaikra is nyitva kell hagyni. A szellőztetést min" dig huzatmentesen kell végezni. Az után mihelyt az idő megengedi, meg kell kezdeni az állatoknak szabad levegőn való tartását jár tatását. Az állatokat kezdetben csak a mele- ! gebb déli órákban fél óra hosszáig jártassruk majd az idő felmelegedésé, vei fokozatosan emeljük szabadon való tartást, mozgás időtartamát, A levegő és a környezet változta” tásához való szoktatással, a szabad levegőn tartással egyidejűleg, de a kihajlást megelőzően legalább 10 —14 nappal meg kell kezdeni az állatoknak a zöld eh-tésre, legeltetésre való előkészítését. A száraz szálastakarmányok etetése mellett, ha eddig nem etettünk, meg kell kéz. deni az e célból tartalékolt lédus (répa, vermelt répaszelet siló') takar* rnányok etetését. A lédús (vizenyős) takarmányok mennyiségét fokozatosan emelni >eU. A kiihajtá« előtti napokban ha már kaszálható zöldtakarmányunk van, etessünk szalmával keverve szecskázott zöldtakarmányt {s. A szecskázással egyrészt elkerülhet* jük a íakarroányszóródást, másrészt biztosíthatjuk a zöldtakarmánynak a szalmával, száraztaikacmánnyal való egyenletes feletetésót és ezzel emésztési zavarok (hasmenés) előidézése nélkül tudunk áttérni a zöldtakarmá- nyok etetésére. Használjuk fel az átteleltetés nehézségeinek leküzdésére és a legelte, lésre való átmenet betartására az avarlegelőket! Az átteleltetég nehéz* ségőinek leküzdésére, a korai kihajtás lehetőségének biztosítására és a zöCdetetésre való átmenet tartására —, ahol arra lehetőség van. — használjuk fal az erdei dűlőut-ak ás árokmenti avarok legeltetését. A zöldre éhező állat, az avarszéna alatt sarjadozó zöldhöz csak a száraz széna legelésével együtt tud jutni ée ezzel nemcsak a sarjadzó fű fejlődését am ügyié gátló avart hasznosít* juk hanem az állatok megbetegedésének lehetőségét 1« szinte kizárhatjuk. Kihajtás előtt már S—4 héttel, d« legkésőbb egy héttel végezzük el'az állatok körmözését is. A tél folyamán, az állandó istállóban tartás kö. vetkeztében az állatok körme rend* szerint erősen megnyúlik. A szabad levegőre, mozgásra, legelőre vágyó állat, amikor az istállóból kiszabaduk ugrálni kezd ugrálás közben „ megnyúlt papuckköröm letörik és az állat lesántul. Ezért a körmözéat ki* hajtás előtt elmulasztani nem sea. bad. Emellett fordítsunk figyelmet különösen a kihajtás előtti napokban, az állatok fokozott ápolására, tisztán* tartására és a téli szőr eltávolítására. Ä kihajtást lehetőleg meleg, napsütéses napon a déli órákban kezdjük el. Az első napokban a behajtást is korábban fejezzük be. Behajtás utáni napokon pedig adjunk a legelőre járó állatoknak kevés szénát vagy szalmát a mohón fogyasztott zöldfű. hatás ellensúlyozására. Kövesd! Zoltán miniszteri megbízott. 1953 évi tavaszi (ásítással megyénkben is megkezdtük a lemeszeiálalakíió tervek teljesítését Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel készültek a fásítás megkezdésére, s amint a márciusi nap első meleg sugarai megjelentek, elkezdték a csemeték ültetését. A dolgozók többsége megértette a párt és a kormány felhívását, tudatában van, hogy a fásítással, a mezővédő erdősávok telepítésével ineg változtatják hazánk szélsőséges idő járását és biztosítják országunk fa ellátását. Ebben a szellemben indult meg a fásítás Szederkény községben is, ahol elsőnek teljesítették az 1953 évi tavaszi fásítási tervet. 110 ezer darab csemetét, 1600 darab kanadai nyársuhángot ültettek el, 3—í év múlva hatalmas, zöldelő lombú kanadai nyárfák fogják hirdetni a szederkényiek lelkes és jó munkáját. A főtan, puszta határt zőldelő fasorok, sötétzöld fenyők fogják díszíteni és védeni. Jő munkát végezték a fásítás végrehajtásában Véménd község dolgo zói, de különösen Véménd község sportolói, akik társadalmi munkával ültették el a község részére kiutalt suhángot. Most már fakadó nyáraik és juharok díszítik a köz>séget, né hány év múlva szépkoronájú fák teszik széppé és a dolgozók számára kellemesebbé a községet. A bari Uj Élet tsz a tavaszi erdősítési terv. teljesítése során hat kilométer hosszú erdősávot telepített és pár év múlva az erdősávok védehné. ben gazdag termést aratnak a bária.k. A régi horthysta világban nem fásítottak, erdőket, erdősévokat nem telepítettek, csak irtottak. így váltak kopárokká egyes vidékek, de most államunk minden anyagi támogatást megad a fásítás érdekében. Biztosítja a fásítási anyagot, költséget azért, hogy szántóinkat ne szárítsa ki a szél és az aszály, hogy kopárainkon ne a szikla virítson, hogy legelőink gazdag fiítermést biztosítsanak, hogy községeink, ipartelepeink szép zölde- lővé váljanak. A fa pedig anyagával, iparunkat .és bányáinkat ellássa. Azonban e szép feladatot nem mindenhol értették meg. Ócsárdon 60 ezer darab csemetét kellett volna erdősávba elültetni és a tsz elnöke különböző kifogásokkal, annak ellenére, hogy az ócsárdi tsz versenyre hívta ki a fásításban a többi termelőszövetkezeteket, ezideig még nem kezdte meg a telepítéseket. Ezek az elvtársak vegyenek példát Szederkényről és a többi felsorolt községekről, minder órát használjanak ki annak érdekében, hogy megyénkben a fásítás mielőbb be legyen fejezve. Tteck Antal Érd. telepítő áll mh veselőj«, i ..
