Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-12 / 86. szám

4

ma április 12

NAPLÓ

IFJÚSÁGUNK JÖVŐJÉÉRT!

II ‘elszabadulás ufáni évedben pártunk vezetésével győzelme; győzelem után arattunk, mégis azi kell megállapítanunk. hogy ragyogó fejlődésünk egyik legszebb állomása „ kiváitsá* gios osztályok műveltségi monopóliu. mának felszámolása volt.

Földes Ferenc elvtárs a Hor'.hy- korszak kiváló kommunista mártír pedagógusa kimutatta, hogy a feudá- kapitalizmus „ellenforradalmi paradicsomában" minden 76 munka sgyei* mekbői egy jutóit el középiskolába, főiskoláinkon és egyetemeinken pedig 2.9 vol; a munkás és 1.5 száza lék a szeg-énvparasat fiatalok aránya. Ezek a számok a hírhedt kk-bels

bergi „kultűrfölénv* -politika eredményei. A kiváltságosok gyermeke:' nek — meghamisított, élettől, gyakorlattól e’s7)hkadt tudomány, a dolgozók millióinak pedig — ano 1 fabé tiznms. szellem-; sötétség, belenyugvást hirdető ponyvairodalom és szén,. nyes „filmművészet“. Ez volt Hor- thyék művelődés,politikája. Csodálat* ramél tó buzgalommal fáradoztak a Korthv.renrlszer gyás-rvitézei azon hogv a Tanácsköztársaság minden egészséges fcul-túrvívmánvát mégsem misítsék a széleskörű kisdedóvástól a muakásegvettmig. Hogy mitűi fos?, torták meg a főrendiházban lebzselő egyháza és világi ..kullúranosto'ok“ sokat szenvedett dolgozó népünket, arról sokat tudnának beszélni azok a pécsi, cserdi. csánvoszirói. kékesd; somogvhársácrvi dolgozók, akik aze1- múlt hónapokban vértezték el a do gozók általáno- iskoláinak tanfolya" mait.

3 s?em!éle?esség iedvéér1 h, 3n:ít.

*uk ö-ssze Földes Ferenc adatait a múlt év beiskolázás- adataival. Csak Baranya megye területéről 1708 tanulót, köztük 659 munkás és 538 pa rasat származásút, vettünk fel középiskolába. A beiskolázott munkás- és parasztszármazású tanulók száma az elmúlt évben megyénk területén több' volt. mint az ellenforradalom gyászos évtizedének bármely tanévében az egész Magyarország területéről fel' vett munkás, és dolgozó paraszt szar mazású tanulóinak száma.

A munkás- és parasztszá rmazáíú tanulóink mellett ott találjuk haladó értelmiségünk és egyéb származású tanulóink legjobbjait. Középiskolásaink közül 1867 tanuló részesült diákotthoni elhelyezésben 452 tanulószo bai ellátásban.

Vegyük kiragadott példának a sok közül Berkesd községet. ahonnan a felszabadulásig eltelt utolsó száz év alatt sgy parasztszármazású orvos kerüli ki. Berkesdróí az idei tanévben e középiskolás indult el a tude. már,v várának bevételére de így vob ez tavaly, tavalyelőtt, és még inkább igv 'lesz a jövőben és a következő eredményekben gazdag esztendőkben.

Ifjúságunk jövőbe veiett hitét, po liti-kai fejlődését tükrözi, hogy gimnáziumainkba évről-ívre több murr kás- és paraszíszánnazású tanuló je. l-ntkezik. akik a kialakuló új veze tő értelmiséget alkotják mint orvosuk. mérnökök pedagógusok, tudómé' nyos kutatók é> egyéb vezető káderek. A jelentkezések tükrözik dolgozó népünk szi'árd elhatározását, hogy gazdasági és társadalmi életünk meghódítása után elfoglalja méltó helyét tudományos é.. művészeti életünkben is. Nem véletlen, hogy Kom On 30 tanuló jelentkezett általános gmnáziumba. hogv Pécs-lzabolcs 1ú továbbtanuló leánya közül 12 ált. gimnáziumba rtlentkezett. Ifjúságunk eiőtr megnyílt gazdag lehetőségeket mutatja, hogy a változatos, népünk éétének egészét átfogó iskolahálózat mondén iskolatípusába megfelelő számmal jelentkeztek tanulók. Egyr0 kisebb problémái jelent a mohácsi gyapottermelési a villányi szőlőter* melési, a különböző mezőgazdasági és Ipar; technikumok benépesítése, mert pártunk, elért eredményeink, az elő1- tün,, megnyílt távlatok átformálták népünk tudatát és eav-p erőtleneb. bekké válnak a régi előítéletek. ame lyek leánytanulóinknak néni való. népszerű és kevé-bhé népszerű élet hivatásokat tartottak számon. Ma már nem kiríj félnie if jóságunknak az áliéstUansán keserű kenyerétől, a megalázó kilincse’ésektől. mert épülő országunk minden munkaterülete gazdag lehetőségeket kínál tehetséges fiataljainknak hogy képességeiket do1 gozó népűn,,, javára gyümölcsöz" tethrssék.

Tsnü'óifiúságunk az m*ság ie.kesedésélö; fűtve él is a gaz dag Irhetöségekkel. Tisztképző iskoláinkra többen jelentkeztek kere-íünk nél, ami azt igazolja hogy édes hazánk építésében és védelmében való részvétel egyaránt lelkesíti fiatalja* inkát. Egyre több, de még mindig nőm elegendő azoknak a tanulóknak a száma, akik a Lenin Intézetbe. Oieo Kcsevoj szovjet ösztöndíjas iskolába iek-níkeznek, hogy az élenjáró szovjet tudomány és művészet kiaknáz, hatatlan kincsesbányáját eredetiben i a riulm á n yo zh ássák, for d í tha ss ás

hogv egyre fokozottabb mértékben ende!kezesünkre álljanak az épülő kommunizmus országának gazdag tapasztalatai. Ezen a területen felviia gosííó munkánkat még fokoznunk kell.

Valamikor a Horthy-.-endszer sö' tét éveiben a közelgő évvége gond- terhsitté szomorúvá tette pedagógu. sarnk arcát és egész énjük lázadozot*

9 kiáltó igazságtalanságok ellen. — Hogyne lázadozott volna amikor azt kellett látniok, hogv ifjúságunk «j- ne-virága az utolsó osztály elvégző* sével kezébe vette a vándorboto*. nyakába akasztotta a koldustarisznyát és mehetett á cső rágni az üzeme,. kapujába, vagy vándorolhatott ousztáiól.pusztára ugyanakkor, ami kor agyonistápoK, gyenge tehet sé* gü „úrigyerekek“ hosszú sorokban mentek középiskolába és vonultak a párnázott ajtók .mögött őket váró ni vatalj székekbe. Pedagógusaink szeretettel, gondoskodással, felelősségérzettel tárgyalják meg a tanulókkal és szülőkkel egyaránt a pá.

! Ivaválasztás kérdését. Jóindulatú se* gíteégüknek köszönhető, hogy min den gyerek megtalálja a neki'legjobban megfelelő életpályát. Ennél a segítségnek eredménye, hogy a, ‘.alános iskolai tanulótok helyesen válaszíoftak pályát. Segítettek közép iskoláink is. Az építőipari technikum több iskolának küldött komoly érté* ke: képviselő, alapos munkával el ké-zített faliújságot, a mohácsi g/e- pc t termelési technikum vérnénd; látogatása során 6 tanulót nyert meg iskolája számára. A mohácsi lárás. ban az eredmények elérésében je" leütő- szerepe volt a gvapoíiennelésj technikum kú'.túrbrigádjáaiak. amely sorra járta a községeket, a -szentlő ri-nci mezőgazdaságii technikum több mint 60 Iskolát látogatott meg tanáraival. A bányaipari technikumot a nyílt hét során sok isikoIn látogatta meg. Ennek. eredményeképpen például a pécsi Petőfi'utcai iskolában, ahonnét eredetileg egy tanuló sem jelentkezett a bányaipari technikum ba. 7 jelentkező leit.

Aliinak azonban még mindig olyan

akik nem éreznek elég felelős-ég©.1 tanulóifjúsámunk jelzője iránt. Endrőc községből . sem n elmúlt, sem a most folyó tanévben egv tanuló sem jelerV.ikezett továbbtanulásra. Simon György nevelő úgy. látszik még nem érzi. hoav szocialista ha-zánk építéséért felelős abból a szempontból is. hogy jóképzeát, lel* kés káderekkel kell előmozditanii fejlődésünket. .Hasonló a 'helyzet Mártonján ís. ahol a tanulók még csak baszélrgcítini sem- szeretnek jövendő életpályájukról. De van ezenkívül i-s számos kőszegünk, ahol „ero vagy nem kielégítő mértékben je’ewükeaték továbbtanulásra. Délszláv községetek jó részében is ez „ helyzet. E községek pedagógusainak sürgősen változtatniuk kell ifjúságunk jövő jé, ve! szemben tanúsított közömbössé" giikön.

A hamarosan megtörténő középfis. ko.at és egyetem; felvételekkel még nem ér véget az iskoláztatás munkája. Az utolsó hónapokat fel kell használnia minden pedagógusnak- aria. hogy a szilárd tárgvi ismeretek terén mutatkozó híánvosságiofca-t póló! ják. különösen az évvég; ismét lé* sek, ö-sz.efogíalók során. A tanuló Ital; alaposan elő kell készíteni az évvége vizsgákra, érettségire, hogv-meg állják helyüket a választott iskolatípusban.

Valamennyien érezzük, hogy a kö.

z.elgö választásokon -szavazatunkkal ifjúságunk boldog jövőjét er ősi tjük meg. Azt a jövőt, amelyért legjobíj' jatoik áldozták életüket a Horthy-fa- sizmus nehéz éveiben és amelyért a magyar dolgozók milliói 1 égj óbb tudásukkal- küzdöttek a felszabadulási követő években. 18 éves DISZ fiatal, iáinkká; együtt egységesen foglaljunk állást felemelkedésünk é% békéjük ügye mellett.

Mártónossy József a megyei tanács oktatási osztályának vezetője. ÖTÉVES TERVÜNK BÉKE ALKOTÁSAI —«<«•

Gépgyártásunk fejlődése

A gép a múltban a dolgozók ellensége volt. A munkások és szegény parasztok bizalmatlansággal, gyűlölettel fogadták a gépet. A gép kivette szájukból a kenyeret. A gép alacsonyabb munkabért, vagy munkanélkülisége; jelentett.

A gép ma a dolgozók segítőtársa. A munkanélküliség réme ma már senkit sem fenveget — ellenkezőleg-, egyes iparágakban ma már munka* erőhiány van. A gép ma lehetővé tesz; „z ember felszabadítását a nehéz testi munka alól. meggyorsítja oés olcsóbbá teszi a legkülönbözőbb köz szükség-le fi cikkek előállítását.

Nagy békeatkotásaink teljes, üzembehelyezése, szén., vas- és acéltenne" és tin;, fokozódása lehetővé teszi, hogy gépgyártásunk termelésé: az öléves terv végére 390 százalékkal emeljük. E? azt jelenti hogy 1954- ben közel ötször annyi gépet gyártunk, m:ni 1949-ben.

összehasonlításul érdemes rámu" tat ni hogy a magyarországi tőkések nyolc év alatt, 1930,tó! 1938-ig. csupán 11 százalékká; emelték a gépgyártást.

Ez azt jelenti, hogy most a gépipar átlagos év; növekedése 55-ször olyan gyors, mint a Horfhy-rendszer ide* jén,

A gépipar egyes ága; közül, különösen nagy figyelmet fordítunk a szerszámgépgyártás fejlesztésére, ez termelj ugyanis a gépeket gyártó gépéket; ez az egész gépipar fejlődésének alapja. Ezért nevezrte Sztálin

elvtárs a szerszámgépeket az „ipar szívének.“ Hazánkban a múltban ]o formán nem is volt korszerű szer* számgépgyártás. Most évről évre újabb szerszámgéptípusok termelésire térünk át.

Gépiparunk fejlesztésénél különö- -en nagy figyelmet szentelünk azoknak a gépeknek gyárfására, amelyek a nehéz, fárasztó fizikai munkák alól mentik fe; az embert.

Horthyók idején a bányászat, zz építőipar -ég a mezőgazdaság lényegében nem volt gépesítve. Ötéves tér vünk végrehajtásával a Horthy'rend- szernek ez,t a bűnét is helyrehozzuk.

Bányászatunk fejlődésének elősegítésére a Szovjetunió élenjáró tapasztalatainak és messzemenő segítésének felhasználásával újtípusú bányagépeket és gépesített szállítóberendezéseket gyártunk. 1954'ben tízszer több bányagépet állítunk elő, mint 1949-ben. Hazánkban is mindinkább valóravábk bányászaink álma, amely a Szovjetunióban már megvalósult: gyökeresen megváltozik a bánya képé. A régi. kezdetleges munkahelyekre valóságos, föld* alatti gyárüzem költözik. Megszűnik a csákányozás lapátolás, csilíetolás fárasztó munkája. A bányász új fei. adata: a gépek kezelése és irányítása. Korszerű világítás, portalanltó és íégitisztító beren-dezéa a bányában, korszerű orvos; rendelő, derűs, egész séges bányászAákásofc és ezernyi má.^ eszköz védi a bányász életét, óvja

A gépesítés eredményeként megváltozik hazánkban az építkezések képe .is-. Már messziről feltűnnek a karcsú toronydaruk melyek szinte a munkás kezébe adják a téglát, habarcsot, cementet. Betonkeverőgé" pék. anyagtovábbítószalagók. óriási szovjet íöldmarkológépek, talajgyaluk, és eddig ismeretlen árokásó berendezések népesítik be mindjobban fon losabb építkezéseinket. A legnehezebb fizikai mimikát igénylő földmunkái 1954*re eredetileg 40 százalék ban kívántuk gépesíteni. A gépesítés azonban már 1952-ben elérte a 37 százalékot. Építkiezséseinken már most a betonkeverő? 80 százalékát végzik gépi erővel. Alig kell többé anyagot a pallókon kézierővel felvinni. hiszen a függőleges szállítá-so kát 19ö4-re 96 százalékban aiépesíl- jük. Az ember feladata építkezésein* ken is mindinkább n gépek irányítása, s azok segítségével' az előregyártott épületelemek összeszerelése lesz. Az előregyártóit vasbetonszerkezetek alkalmazásának aránya a magas-építő iparban a tervidőszak folyamán az 1950, évi 33 százalékról 50 száza iékra fog emelkedni. A mélyépítő iparban az előregyártót;- elemek termelését több mint ötszörösére emeljük.

A gépesítés terén nem m,arad el mezőgazdaságunk sem. Az állami gaz" daságok és a gépállomások ezer. és tízezerszámra kapják a különböző gépeket amelyek megkönnyítik a dolgozó parasztság munkáját és elősegítik a mezőgazdaság tennéshoza mának növelését.

NEMZET Sí OZÍ SZEME E

A koreai-kínai javaslatok s Molo-, tovnak, a Szovjetunió külügyminisz- J terének e javasatokat támogató; nyilatkozata, az egyetemes béke! megszilárdulásának újabb reményé-! vei töltötték el minden becsületes! ember szívét. Mikor e javaslatok híre ismeretessé. vált a Koreában’ harcoló amerikai katonák között, j örömük határtalan volt. A koreai I areyonalon — vai otta be az later- j national News Service nevű amerikai hírügynökség — „minden ember az élet ajándékának tekintettej a rövid kommunista közleményt“.)

De nemcsak a Koreában harcoló! amerikai katonákra tettek ezek aj javaslatok és nyilatkozatok óriási' hatást. Az egész vi'ág előtt fényesen j és cáfolhatatlan é’ességgel bizonyt-'

tolták be újra a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békepolitikáját. „Minden békskezdemé- nyezés Moszkvából és Pék ingből jön“..'— szögezte le á „National Herald'1. a kormányon lévő Indiai Kongresszus Párt lapja. Mindez o’yan helyzetet teremtett és a beképp .ttika o’yan további erőg.varápo-' dósát eredményezte, ami a háborúra törő imperialista köröket teljesen sarokba szorította és az első 1 pillanatban szinte megbénította, íme Panmindzsonban már megkezdődtek a tárgyalások és e tárgyalásokon lényegében létrejött a megegyezés a beteg és sebesült hadifog'yok kicseré'ésére.

„Békepánik4* a nionopo!istáknál

H»tu'más győzeimé ez a Szovjetunió vezette béketá bornak. Helytelen lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy a háború érdekeltjei, a maximális profit lovagjai most már feladták gyilkos terveiket és minden téren készek a megegyezésre. Amit ugyanis az egyszerű amerikai katona „Az élet ajándékának“ tekint, az az amerikai kormányt irányító nagymonopó’inmok számára ,,katasztrófa“ Hiszen ismeretes, hogy. Csőn En-íaj és Molotov nyi'atkozaíának hírére valóságos . békepánik“ tört ki a nyugati tőzsdéken és a newyorki tőzsdén

például az utolsó két év legnagyobb részvényárfolyam-zuhanása következett be. „Az egész politika és az egész atlanti stratégia — írja a párisi burzsoá Le Monde — a hidegháborúra, ha ugyan nem magára a háborúra voit beállítva. A meglepődött szakértők és dip ornaták most azt kérdezgetik vájjon mi lesz terveikből. Úgy látják, hogy kockán forog az európai hadsereg terve is. A politikai bizonytalanságnak megfelelő nyugtalanság tapasztalható gazdasági síkon is ... Felmerül a kérdés, vájjon mi lesz a gazdasági hatása egy esefeges enyhülésnek?“

Adenauer az Egyesült Államokban

Igen, a háború haszonlesőit rettegés fogta el a békéjavaslaíok sikere láttán, félelemmel töltötte el őket az a hatalmas visszhang, amelyet a javaslatok az egész vi ágon kiváltottak. Mi lesz keltik? Mi fesz az agresszív háború kirobbantására, a gazdasági élet miliíerizálására épített terveikkel? És ezekben a napokban, mikor az amerikai monopolisták estérő'-esfére nyugta ami! hajtották álomra a fejüket, érkezett meg az Egyesült Államokba hivatalos látogatásra Adenauer. Nyugat.- Németország reyansiszta és monopolista elemeinek kancellárja. Adenauert pontosan ugyanazok a gondok nyugta aiütják, mint amerikai gazdáit. Mi ‘esz vele? Mi lesz a háborús profitokra sóvárgó nyugatnémet monopóliumokkal? S mi tesz a vért és pusztítást szomjazó egykori náci tábornokokkal, ha a népek békeakarata olyan lendületet nyer, mely további tárgyalásokra is á'talánosabb, szélesebb körű megegyezésre kényszeríti az imperialistákat? Ez az oka annak, araiért Adenauer Washingtonba sietett és e közös félelem miatt fogadták az amerikai vezetők oly szívélyesen nyugafeurópai háborús politikájuk leghűségesebb csatlósát és legfőbb támaszát. A nyugati sajtó nem is titkol ja, hogy Adenauer útjának fő cé'ja a nemzetközi feszültség megszüntetését szolgáló esetleges négyhatalmi tárgyalások létrejöttének meghiúsítása. Mint a különböző hír- szolgálati irodák ir'entéseibő' és a lapok cikkeiből kiderül: Adenauer felkérte az Egyesült Államok vezető politikai tényezőit, hogy leg- a'ább is a háborús szerződések valamennyi fél által történő végleges ratifikálásáig ne egyezzenek

bele négyhatalmi értekezlet összehívásába, A nagyhatalmak megegyezése és a német kérdés békés megoldása ugyanis — és ez húzódott meg a bonni katlcel'ár érvelése mögött — halomra döntené rendszerének a'apját, az új világháború előkészítésének politikájút, „Ad partnerkor many és a mai Nyugat-Németország számára írja minden köntörfalazás né'kill Walter Lippmann. ismert amerikai burzsoá újságíró a New York Herald Tribune-ban — most az össz- német béketárgya’ások jelentenék ’ a legnagyobb veszedelmet. Németország egyesítése — folytatja Lipp- mau — nemcsak az európai védelmi közösség, hanem a Nyugat-Német- ' országra' támaszkodó egész Nyugat; európai diplomáciai rendszer mé'yvl reható revízióját vonná maga után Ez « rendszer Németország 'sbétí® szakítotíságára épül. És ha ez az előfeltétel megváltoznék, az egész rendszert újjal kellene helyettesíteni.“

Ez tehát Adenauer washingtoni és néwyorki tárgyalásainak központi problémája. Ennek megfelelően Adenauer javaslatot tett a nyugatnémet-hadsereg feíárításá- nak és a nyugatnémet hadiipar kiépítésének meggyorsítására. A „La Tribune des Nations“ c. francia polgári heti'ap megírja, hogy a bonni kancellár ,,egv katonai tervet vitt magával, amely nagy szerepet biztosít a Bonnban helyreállított katonai klikknek“. Más je'entések pedig arról számolnak be, hogy Adenauer hosszas tárgyalásokat folytatott vezető amerikai bankárokkal a némef hadiiparba történő „e'fínvös“ amerikai tőkebefektetések kérdéséről“.

Egy nemzetei nem lehet rábírni...

Nem vitás tehát, hogy Adenauer j és amerikai gazdáinak tárgyassal j háborús tárgyalások. Az amerikai' imperialisták és nyugat-német partnereik szövik itteni terveiket a német nép és az egész világ békéje e'Ien., Ez a háborús összeesküvés egy olyan nemzetközi béketáborral ta’ólia azonban magát szemben, amelyet a legutóbbi napok hatal- j inas győzelmei tovább erősítettek í és amely béketábor milliók és milliók szívében gyújtották a megegyezés, a megbékélés reményét. A koreai-kínai békejavaslatok, a Szovjetunió újabb béke’épései valamennyi népnek új erőt kö!csönöz- nek a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben. Az új szovjet békelépéseknek ezt a hatását az Adenauen-al tárgyaló amerikai körök is egyre inkább kénytelenek tapasztalai. „Az igazi probléma nem az — írta a napok- ban a már korábban említett Wa’- fer f ippman — hogyan ratifikál- tassuk az egyezményeket, hanem az, hogyan tudjuk olyan formába öltöztetni őket. hogy a német és a francia nép elfogadja és támogassa. Egy parlamentet ugyanis rá lehet bírni egy szerződés aláírására, de egy nemzetet nem lehet rábírni arra, hogy akarata ellenére támogassa azt.“

fi le'ilnsíivelésiigyi minisztérium közleménye a lavaszi hatsrszemléitrői

Országszerle megkezdődtek a tavaszi hatámemlék. Április 10-én mintegy ezer községben működtek a ezem- lebizotteágok. Baranya megyében 29, Báes megyében 28, Bókáé megyében 73, Fejér megyében 77. Hajdú megyében 113, Heves megyében G8, Pest megyében 120 községben kezdték meg eddig a hatórsaerrilékist,

Ez'Ziel szemben Somogy és Komárom megyében késeit a határszemlék megkezdése. Somogy megyében arra hivatkozva, hogy n tavaszi munkákban elmaradtak, későbbre üteme?.Iák a s/zemlék megkezdését, a vasmegyei Vép községben pedig az volt a szem- lebizottéág véleménye, hogv azok a dolgozó parasztok-, akik. a trágyát

már kiliordíák, bizonnyal elvégzik a miég elmaradt szántást, s ezért az ilyeneket nem is vették jegyzőkönyv-, he. így természetesen a községi tanács sem szólította fel őke>t az elmaradt munkák azonnali pótlására,. Az ilyen eljárás helytelen, mert a tavaszi batárszemlék célja: minden talp alatnyi szántóföld , megművelésének és a vetési terv maradéktalan teljesítésének' biztosítása.

A haíárszctnk'-k eredményessége ér. d,ekében minden megyében most az a legfőbb teendő, hogv a községeikben minden termelőt figyelmeztessenek földművelést kötelezettségére. A ha- árszeml,ékről az egész falu lakosságát értesíteni kell.

vg