Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-28 / 99. szám
DUNÁNTÚLI ViLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK'. r ~~-------------------------------------------------------------------~ a Védd a békét, l népünk hatalmát, hazánk iüggetleuségét! Szavazz a népfrontra! iV AI MDP BARANYA ME C YE I A' RTBI Z O TTJ ÁC ÁN A K LAPJA \. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM AHA go l'l FLEH KEDD, 1953 ÁPRILIS 28 A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia A földkerekség összes népeinek fi. gyeimét napjainkban az új háború megakadályozásának, a tartós béke biztosításának nagy kérdése köti lé. Nincs földrész, nincs kicsiny vagy nagy ország, melynek népeiből ne váltottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Kína és Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az. összes viltás kérdések bérkés tárgya" lások útján történő rendezése érdekéiben. A Szovjetunió msgimgathatat" lan következetes békepolitikája a nem zetközi helyzet legdöntőbb tényező jévé válik. _ Azok akik néhány hónappal ezelőtt megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat — ma újra tárgyalóasztalhoz ültek és kezdeti: eredményként elfogadták a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozó javaslatot. Ilyen körülmények között érthető, ha Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke és kormányának más szóvivői válaszóinak a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések beké, rendezésére vonatkozó javaslataira. A Pravda kprflis 25-i szánna nagy- jelentőségű szerkesztőségit cikkében foglalkozott Eisenhower elnök leg- u*óbbi beszédével, A Pravda vezér cikke igen nyomatékosan hangsúlyozza^ Szovjetunió készeéaét a v:" tá, kérdése,, tárgyalások, útján való tisztázására. Ugyanakkor visszautasítja a beszédében foglalt szovjetet lenes állításokat; mély, átfogó elem zésl ad napjaink nemzetközi helyzetéről és fiira leszögezi a szovjet kormány álláspontját a koreai fcqy verszünet, Németország. Kína. a keleteurópai nép; drmokratikus országok, az Egyesült Nemzetek Szerve zete, a lefegyverzés és más fontos kérdésekben. A világ do'gozói Je azok a polgári körök is melyek hívei a kölcsönös megegyezésen alapuló békének. egyelér‘és.se! és helyesléssel fogadják a Pravda cikkéi, nun; a maguk álláspontjának a kifejezését. A magyar népi demokrácia a legnagyobb egyetértéssel és helyesléssel fogadja Pravda cikkéi és minden erejével támogatja a Szov jetunió lépéseit a vitás nemzetköz: kérdések békés rendezése érdekében. Foglalkoznunk kell Eisenhower be svédének néhány olyan pontjával. anjHy a magyar népet különösen kö zelről érinti. Az Egyesült Államok elnöke felveti KelefEurópa népei kormányzati formájának ..szabad megválasztása“ kérdését. ,,Hajlandó- ■ megengedni" „ választás szabadságát — kérd; az Egyesült Államok elnöke „ Szovjet uniótól. Különös dologi volna azt várni a Szovjetuniótól — válaszolja a Pravda. — hogy. beavatkozzék az c iiópek által megdöntött reakciós rendszerek visSzaálHlása érdél,’ében■“ Ilyen kü'önös programra ja azonban tnnes a Szovjetuniónak. liven különös programinja az Egyesült Államok külügyminiszterének van, aki ** elnökválasztási kampány- idején többé-kevésbbié nviltan fegyveres in" lervencöval fenyegette a népi di- ntokratlkus országokat és ..az eller.- íl!lé'. szellemének kifejlesztését“ tűz. Ip ki célul. Méó különösebbé tette a programmot. hogy Dulles külügyminiszter, aki szereti az agresz- szfv külpolitikái ..dinamikusnak“ ne. vezn;. a levltézl'ett tőkések, bankárok nagvbirfokosók uralmának viaszáé'* '’■tását eredeti módon, „felszabádí- 'ásnak“ keresztelte el. kii magyarok azbnbah — szeren" cser. — reIn jqy értjük a felszaba- dulás;. Mi „a kormányfonna szabad megválasztásán“ nem azt értjük, "°9y bárki „szabadon“ ránk kény- w-éríthesise a tőkések és földbirtokcs°k uralmát. ß'vg a felszabadulás nyújtotta lehetőséggel. melye* a Szovjet Had" SereS nyújtott számunkra, népünk (tmr-rikai segítség’ nélkül választotta a számára legmegfelelőbb kormányzati formáit, melyről köztudottá. !u. hogy a hatalmat a földet, az ütemeket, a gazdasági és kulturális wjlődés mírwfcn lehetőségét a nép kezébe adta. Eredményeink gazdáéi és kulturális fejlődésünk üte- aie, az eddigi és ezután következő neaágeyűliésiL választások bizon/ylf ;ák, hogy történelmünik során a magyar népi demokrácia az első olyan ..kormányzati forma“, mely szabaddá tette egész „épünket s melyhez minden erejével egységesen ragaszkodik. Ami pedig a valóban szabadon választott kormányrendszerünkbe történő ..külső beavatkozást“ illeti — népi demokráciánk nyolcéves története olyan összeesküvésekről. szabó, taxisokról és kémtevékenységek sorozatáról beszél, melyeknek szervezése, pénzelése ég kezdeményezése szinte kivétel nélkül bizonyíthatóan kapcsolódik az Egyesült Államok egyes kormányzóköreihez. A beavatkozás politikája az eddigi tapasztalatok szerint nem a Szovjetunió, ha. nem az Egyesült Államok részéről indul* ki. Igen örvendetes fejlődést jelentene, ua az Egyesült Államok kormánya Magyarországgal kapcsolatos politikájában hajlandó volna figyelembe venni népünk szabadon választolt kormányformáját, véleményét és érdekét. A magunk részéről csak nyomatékosan ismét'eöetjük a Magyar Függetlenségi Népfront választássá felhívásának álláspontját: .Nsm avatkozunk más államok belügyidbe. de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék serki.“ Azt hisszük ez vilígos és érthető mindenki számára. Eisenhower elnök az 1947-ben meg. indított, Marsh alpterv néven ismert európai újjáépítési programra mintájára^ egy „világ,segélyezési é-s újjáépítési alap“ létesítéséről beszélt. — Ami Magyarországot illeti, közismert, hogy egész tűrhetően újjáépült és fejlődőt; amerikai segély nélkül is. Sőt fiiág az ENSZ gazdasági jelentései is arról tanúskodnak hogy éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok — közöttük Magyarország amelyek ilyen segély, lye! nem éltek: jól fejlődtek. Viszont a „megstgélyezett“ országokban gyakori a gazdasági pangás, visszaesés, gyárak bezárása, munikanélkü'jség. Ezek a tapasztalatok, továbbá az amerikai segéllyel járó nyílt beavatkozás a ..megsegélyezett“ országok kül- és Jrelpolitikáiába. gazdaság; éélébe — arra késztettek ’ számos országot, legutóbb Burmát, hogy az amerikai segélyről lemondjon. Magyarorsiz.áq megismert,, a kölcsönös segítség másik formáját: a szabad országok gazdaság-; együttműködését, egymás függetlenségének és érdekeinek liszte'etbentartása alánján. Amilyen rosszak a. Mar'shali- terv hínárjába keveredett országok tapasztalatai az amerikai szgéllyei. olyan előnyösek gazdasági eqvüft. működésünk taoasztulatai a Szovjetunióval és a nép, demokratikus országokkal. Érthető, h, nálunk szik- rányi lelkesedést sem képes k:v:l* tani az Egyesült Államok elnökének kijelentése a „vilá-gscgéiyezési alapról“. Ha valaki valóban hátrányos politikai és gazdaság; feltételek nélkül, hazánk függetlenségét é., érdekeit tiszteletben tartva gazdasági kapcsolatot akar teremteni velünk, az előtt nyitva az út. ,,A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozza a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása — békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar lenntartani nemcsak 1 a baráti és szövetséges országokkal, hanem minden országgal.“ Meggyőződésünk hogy az ilyen, kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló kereskedelmi kapcsolatok elősegítik a békét míg az a gazdasági blokád, amelyet az Egyesült Államok vezető körei hazánk és más- békeszerelő or" szagok ellen szervezőik nem mozdítják elő a béke megszilárdításának az ügyét. : Figyelemmel olvastuk Eisenhower elnöv beszédének azt a részét, amely szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adni „azt a jogot, hogy szabadon társuljanak más országokkal egy jogi világközösségben.“ Ez nekünk is hő vágyunk. A Népfront választási felhívása hangsúlyozza; „A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésé_ ben. Ezért ragaszkodik a bákszerzör Országszerte megkezdődtek a választási nagygyűlések A népfront választási diadala egyet jelent a béke magyar arctanaidnak erősítésével, a tartós béke biztosításával Farkas Mihály elvtárs beszéde l*écsett Vasárnap reggel vonaton, mt ón, autóbuszon, tehergépkocsin, vontatón és gyalog igyekezett megyénk dolgozó népe Pécsre, hogy köszöntse a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, néphadseregünk főparancsnokát, megyén/,: képű kiélő jelölt jót, — több, mint ötvenezer ember vonult fel, hogy meghallgassa: Parkas Mihály elvtársat. Nem most találkoztak a burán yamegyei dolgozók először. Farkas elvldrssai. Régi képviselője megyénknek, hallottuk beszédet 1949-ben Fi Hányban, hullottuk az első bányász napon Pécs-szabolcson és beszéde mindig -új lelkesedést, új erőt, hitet öntött dolgozó népünkbe. Eljöttek vasárnap reggel a va sasi, a szabolcsi, és a pécsbányat-ele pi bányászok, eljöttek a Sopianából, a. Porcelángyárból, eljöttek az egye tem, a főiskola hallgatói, eljöttek • dolgozó parasztságunk legjobbjai, siklósiak, salátáink, szebényiek, hűtő iyiak, üt voltak a délszlávok, románok és német anyanyelvű dolgozóink képviselői, hogy egy emberkém hitet legyenek pártunk, a Függetlenségi Népfront politikája mellett, hogy fogadalmat tegyenek Rákosi elvtárs egyik legközelebbi harcostársának: m ég egységesebben, még következei-e. sebben harcolunk a Népfront progra mm jártak, az ö.éves terveknek a megvalósításáért. Már a kora reggeli órákban elindult « menet a város központja: a Széchenyijét felé. Élen jöttek a Petőfi-aknai bányászok, akik 122 százalékotértekel a szombati békeműszakon. Eljöttek Isván-akna dolgozói, a tíien, a Bokor, a Buchmüller csapat dolgozói, akik messze 100 százalék felett- teljesítik tervüket. Eljöttek a Sopkena dolgozói, akik több gépet készítetek terven felül. Karöltve a dolgozókkal vonultak fel a nagygyűlésre honvédségünk tagjai. Már javában folyt « nagy gyű lés, (miikor még mindig hullámzott a tömeg a Széchenyi-tér felé. El. foglalták a szomszédos utcákat, a Kossuth Lajos, a Bem, a Sallai utcát. A hatalmas lelkesedés, a sűrűn feltörő éljenzés és taps kifejezte azt az elszáni akaratot, amellyel menyé nk dolgozó népe a Népfront politikájúnak megvalósításáén küzd, kije jézte azt a harcos egysége;, amellyel dolgozó népünk felsorakozik, pártunk Központi Bizottsága, Rákosi elvtárs mögé. A Himnusz elhangzása után Egri Gyula elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyei Bizottságának titkára nyitotta meg a nagygy űlést, majd Farkas Mihály elvtárs lépett a mikrofon elé. — 'Lisztéit nagygyűlés! Elv társak! Baranya megye dolgőzói! — kezdte beszédét Farkas elvtárs. — Uj országgyűlési választások előtt áll a magyar nép. A Magyar Függetkm- sévj Népfront az új országgyűlési választások kiírásával kapcsolatosan felhívással fordult a válaozíópolgá. rok millióihoz, amelyben számadást adott arról a liatainias alkotómunkáról, amely 1940 töl 1953 elejéig nagy pántunk, a Magyar Dolgozók Pártja, és széfét«:,t vezérünk, Rákosi civtárs vezetése ailatt hazánkban végbement. — Minden magyar dolgozó, legyen férfi vagy nő. ifjú vagy üreg. munkás, vagy dolgozó paraszt, mérnök, vagy orvos, tanító vagy tanár, tiszí vagy harcos, aki hőn szereti a virágzásnak indult magyar hazát, a büszkeség érzésével kellett hogy olvassa a hazánk nagy szocialista átalakítás 'sáról. az új, boldog élet bátor ki* bontiak07.á®áról szóló jelentést. A büszkeség érzése csak fokozódott a magyar dolgozók millióiban, amikor arról vettek tudomást, ho-gy a második ötéves terv meg való vitásává.! 1959 ig felépül hazánkban a szoci^tf lista társadalom. — Az .1949 május 15-én megválasztott országgyűlés jó munkát végzett. Az elmúlt közel négy év alatt fiatal népi államunk megizmosodott és megszilárdult. A kormányzati szer. vekben mindenütt a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség képviselői foglalnak helyet. Persze, ezek a fiatal á’liami szervek még idörif időre hibákat követnek el. Ezek a 'hibák a tapasztalatlanságból és nem egyszer abból is erednek, hogy it.t-oti még állami és tanácsszerveinkben a nép ügyesen álcázott ellensége meg bújik. Ezeket a hibákat bátran fel kéül tárni é.s feltéblenül el kell ér ntinik, hogy a megbújt ellenséges elemeket leleplezzük. eltávoMtsuk és így biztosítsuk állami és tanácsszervei mk részéről a nép ügyének leíki- iomeretes intézését. — Fiatail népi államunk szervei az ellenség elleni kíméletlen harcban erősödnek és mindjobban összeforr, naik népünkkel. Az elmúlt közel négy esztendő alatt, belső és külső ellenséges erők, a Ti to-fasiszt ák magyar ügynöksége, a Rajk band i, a jobb óidra li szociáldemokraták kártevő munkájukkal újra és újra kísérletet tettek fiatat népi államunk gyengi- tésére. Ezek a kártevők és az iuipe- fWW* kém-szervezetek azonban nem tudták végrehajtani sötét, népei!enos terveiket, mert pártunk és kormányunk. Rákosi élvtárs vezetése alatt, lerántotta, róluk a leplet és lakat alá helyezte őket. Számolnunk kell azzal, hogy népünk be Vő -és külső ellenségei a jövőben is megkísérlik, hogy gyengítsék népi államunk hatalmát. Ezért mindannyiunk kötelessége, hogy nagyfokú éberséggel őrködjünk népi államunk biztonsága fölött, hogy az ellenség minden kártevéséi időben leleplezzük és népeden«« terveinek végrehajtását megakadályoz zuk. —- A nyugat kapitalista urai nem Jó szemmel nézik azt, hogy a népi ói1tik li,* Magyarországon <ryár- • jwruffis*' termelése lényegében három és fél év alatt a háromszorosára emelkedett. Ők azt szeretnék, ha gyengék lennénk « ennek következtében olyan Tritman-féle könyörado. mányt kérnénk töltik. Nos, Ini nem alkarunk gyengék maradni az ipar terii étén sem. Ami pedig a Truman- fé.e könyöradomrnyoka-t Illeti, úgy a tények egész -sorozata igazolja, hogy azok segítségével az Egyesül-t Államok csak gyengítik azokat az álla mókát, amelyek ilyen bönyöradomá- nyokban részesülnek. Mi erősek lettünk, éppeiv annak eredményéként, hogy nem Truman-féle könyöraűo- mányokina, hanem saját erőnkre, a hatalmas Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségére építettünk. A „Pravda“ április 25 i számában megjelent vezércikk helyesen mutat rá a Marshall-teirv új v ál to zatáraa k c é! ja i ra. Iparunk gyors fejlődését kifogásolják a nyugaton azért is, mert “i erősíti nemzeti függetlenségünket, í gy látszik, hogy erősödő nemzeti füg getlenségünk nem tetszik egyeseknek a kapitalista nyugaton. Nekik olyan magyar „függetlenség“ kellene, amely megengedné számukra, hogy ők ha. Ttírozzák meg iparunk, mezőgazdaságunk. ke rés k e de lm ü nk fejlesztésének ütemét és talán rendszerünk jellegét is. Nos. az ilyen úgynevezett „függetlenségből“ a magyar népnek mar elege volt, nem kér többé belőle! A magyar nép a fcV-z ibadulás óta tudja, hogy csak az a függetlenség igazi, amely a népet teszi az ország gazdájává. Farkas elv-társ * továbbiakban számos tényt és adatot sorolt fel országunk további növekvő iparosításáról. mezőgazdaságunk, kereskedelmünk, az egészségvédelem, a kultúra és a tudomány hatalmas fejlődéséről. Részletesen ismertette Baranya megye fejlődésének magávalragadó tényeit, majd így folytatta. —- Hazáink, a Szovjetunió vezetésével, az egész szocialista front támogatásává: tudta csak elérni eddigi csodálatos: eredményeit. A szovjet gépek, nyersanyagok, szovjet mérnökök, technikusok', tanárok és akadémikusok. a szovjet sztahanovisták fíAmérhetctTn segítséget nyújtottak új szabad életünk megteremtéséiben. Népünk ezért mélységes hálává! és forró szeretet':**! zárta szivébe a Szovjetuniót s vigyázva vigyáz arra, liogv a magyar nép barátsága — a hatalmas Szovjetunió népeivel, a nagy Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország népeivel kötött szoros testvéri szövetség alapján továbbra, is biztosítva legyen és azon soha. a legkisebb csorba ne essék. — Tlj alkotásaink és hatol ma« ered. mén veink elérése köszönhető szorgalmas és öntudatos munkásosztályunknak, derék dolgozó parasztságunknak, az új és régi értelmiségnek, (Folytatás a 2. oldalon) elésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez.“ Csakhogy Magyarország e „szabad társulásának jogát“ a Szovjetunió követelte, nem az Egyesült1 Államok. Ra csak a tavalyi esztendőt tekintjük: január 23-áíi a Szovjetunió ja va&olta egész sor ország, köztük hazánk felvételét. Június 18 án, szeptember 5-én, szeptember 8'á.n, majd december 18-án újra javasolta a Szovjetunió 14 ország, köztük Magyarország felvételét a.z ENTSZ-be. Az Egyesült Államok volt az, amely minden egyes alkalommal megakadályozta a felvételt. Hazánkat a legközvetlenebbül érin ti mindaz, ami Németország sorsát befolyásolja. Magyarország egy emberöltő alatt két ízben vált a német imperialisták rahlóhábcjjefrJS^s. oe-z. után megismerhettünk egy másik Németországot, a Német Demokratikus Köztársaságot, amely nem tör a magyar nép békéje, függetlensége és gazdasági érdekei ellen, s amely» lyel hasznos, baráti kapcsolatokat teremtettünk. „Nem világos-e — kérdi a ,,Pravda“ cikke, — hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország -valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt. a német nép nemzett törekvéseinek következetes figyelembe. vételét1/“ Számunkra ez éppoly világos, mint az, hogy Eisenhower elnök azon követelése, amely szerint Nyu gaí-Németországot. a, militarista Né. meiországot, „szabad és egyeníőjogú partnerként“ kell bekapcsolni a nyugateurópai háborús blokkba — a 'imu c m> úrdekút akapyetőea «ét;1 f Magyarországnak békeszerető’ népe és kormánya van: politikája «szilárd bíkepo'iti'kn. Nincs egyetlen állammal se oly vitás ügyünk, melyet ne lehetne békés úton elintézni. Ré kében akarunk élni minden ország, gal, bármilyen is legyen annak be Nő rendszere. Ezért örömmel és teljes egyetértéssel fogadjuk a ,,Pravda“ vezércikkét, amely megfelelő világításba helyezi azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyekről Eisenhower elnök nem kellő' realitással és tárgyilagos*, ággal n y i lat kozol t. Békénk érdekében, békepolitikánk szellemében szilárdan és tántoritha- ta-Mauuil támogatjuk a Szovjetunió békepoliitikáját., e a. magunk részéről is mindent meg akarunk tenni, ami előmozdíthatja a háború megakadályozását, a békés nemzetközi együtt» mükúdé* Mik
