Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

2

n ® t. 6

!?>«:<* v <»rtT'S s

A szabsxervczclck XVIfil. iionj^rcss^nsa bdVjezíe (anácibozáMait

' A szakszervezeteit XVIII. kongresz- szusa vasárnap folytatta tanácskozásait. A tanácskozáson megjelentek: Kies Károly és Házi Árpád elvtársak, a minisztertanács elnökhelyettesei. Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára Zsofinyecz Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott középgépipari miniszter és Piros László elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács több tagja.

A kongresszuson délelőtt Martin Ferenc elvtárs. a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke „A szak- szervezetek feladatai a munka- és egészségvédelem, valamint a társadalombiztosítás terén“ címmel tartott beszámolót.

Martin Ferenc elvtárs beszámolója

— A dolgozók élet- és munkakörülmény ein ek szakadatlan javítását kormányunk törvénycikkel, rendeletekkel és a szükséges anyagi eszközökkel biztosítja — kezdte beszédét Martin Ferenc elvtárs. — A szak- szervezetek egyik legfontosabb fel* adata, hogy ellenőrizzék és elősegítsék a kormány rendeletéinek végrehajtását megvédjék a dolgozókat egyes áUamí ée gazdasági szervek bürokratikus túlkapásaitól, megköveteljék az állami és gazdasági szervektől, hogy tiszteletben tartsák a dolgozók élet- és munkaviszonyainak javítása érdekében hozott rendelkezéseket.

— A dolgozó emberről való gondoskodás még nem vál t állami gazdaságii és szakszervezeti funkcionáriusaink vérévé. A párt. Rákosi elvtárs többszöri figyelmeztetése ellenére ezen a téren az elmúlt időben kevés javulás történt,

A dolgozók testi épségének védelmében

— A dolgozók élet* és munkakörülményei megjavításának egyii, fő területe a munkavédelem, amelynek egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell teremtenie a dolgozók számára. A szakszervezetek fontos feladata, hogy tevékenységükkel elősegítsék a szocialista munkavédelem állandó fejlódését, a dolgozók munkafeltételeinek szakadatlan javítását.

Pártunk kezdeményezésére kormányzatunk 1950 szeptemberében a szakszervezeteket bízta meg a Jba * esetelhárítás ellenőrzésével. Ez is bizonyítja népi államunk mélységes demokratizmusát: a dolgozók maguk ellenőrzik „ testi épségüket és egészségüket védő intézkedések végrehajtását

— A munkavédelmi felügyelők munkája csak akkor lehet eredményes. ha a társadalmi aktivisták széleskörű tevékenységére támaszkodik, üzemeink legnagyobb részében meg* szervezitük a társadalmi ellenőrzést, munkavédelmi bizottságokat alakítottunk és megválasztottuk a munkavédelmi megbízottakat. Ma már 2620 munkavédelmi bizottság műkő- dák. 13.300 taggal. De a munkavédelem területén sorozatosan jelentkező hanyagságok, amelyek ellen pártunj, vezetői is számos alkalommal fe.* emelték szavukat azt bizonyitják, hogy nem végeztünk kielégítő munkát,

különösen a kohászatban és a szénbányászatban vannak nagy hiányosságok.

— A minisztériumok sem eüenőr- n.v a munkavédelmi rende.etek megvalósítását ée nem vonják szigorúan felelősségre a súlyos mulasztások e * követőit sem. De a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a párt iránymutatása és a SZOT elnökségének határozata ellenére ®em válí még a munkavédelem a szakszervezeti mun- kp szerves részévé.

• — A munkavédelmi intézkedések csak akkor hatásosak, ha megfelelő felvilágosító munka kíséri és a munkások tömegei támogatják őket. A szakszervezeti aktivisták azonban nem foglalkoznak eleget a dolgozókkal, megalkuvó módon elnézik, ha megszegik a munkavédelmi előírásokat, ahelyett, hogy megtanítanák őket a veszélytelen munkafogásokra és az egészségvédelem szabályainak megtartására nevelnék őket. Gyakran maguk a munkavédelmi akti vitték sértik meg a munkavédelmi szabályokat.

Martin elvtárs ezután ismertette, hogy a jövőben milyen irányba fej* lesüt jük tovább a munkavédelmet a legfontosabb iparágakban.

Először a kohászatról beszélt, majd

igy folytatta: ,

a bányászatban fontos fe.adat. hogy a lejtős pályákon korszerű, hatásos esti! efogókkal akadályozzák meg a baleseteket.

Valamennyi bányaüa.mben be ke.l

vezetni a gyújtógéppel való robbantást. Igen fontos a bányák forgalmasabb helyeinek; különösen a szállítási csomópontoknak jó megvilágítása. Biztosítani kell a munkahelyek megfelelő levegőellátását, részben új légvágatok kihajtásával, részben nagyteljesítményű szellőzőberendezt- sek építésével, A légvezetés megje- vításával gondoskodni kell a levegő hőmérsékletének kedvező alakulásáról is. A következő években mini.* egy három-négyszeresére növeljük a bányüzemeknél a mosdók, fürdők és öltözők befogadóképességét. Sor kerül földalatti elsősegélynyújtóhelyek létesítésére és a bányászok rendszeres kvarcfénykeze'és'ére is. Még több és jobb védőruhát adunk a bányászoknak. így például a jelenlegi bőrsapkák helyett szovjet típusú bői* sisakot kapnak.

— A gépgyártásban el kell érni,

hogy miniden megmunkálógépre korszerű, teljes védelmet nyújtó védőberendezést szerel jen.k. Különösen

nagy gondot fordítunk a köszörű- és csiszológépék, az excenter- és hídrau* likus sajtolok biztonsági berendezéseire.

— Az építőiparban az anyagmozgatás további gépesítése mellett elsősorban a munkaszervezés fejlesztése és a rend a balesetek csóltkenitésénev legfontosabb eszköze.

— A mezőgazdaságban a kombájnokat és cséplőgépeket még az idén fel kelt szerelni megfelelő védőberendezésekkel.

A társadalombiztosítás fejlődése

Martán Ferenc elvtárs ezután a társadalombiztosítás kérdéseit ismertette:

— Az elmúlt négy esztendő alatt a társadalombiztosítás hatalmas méretekben fejlődött. Fejlődtek a társa* dal ombiztositási szolgáltatások, javult a dolgozók egészségügyi ellátása. A társadalombiztosítás szervezetében döntő változást hozott hogy 195C- ben pártunk javaslatára a kormány a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását.

Államunk mind nagyobb összegeket fordít a társadalombiztosítás költségeire: 1950-ben kétmilliárd. — 1951-ben 2.5 milliárd, 1952-ben pr- dig 3 milliárd forintot fordítottunk a társadalombiztosítás költségeire.

Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette a szolgáltatások növelését. Növekedett a táppénz összege, felemelték *a családtagok kórházi ápolásának idejét, stb.

— A szocializmus építése egyre nagyobb tömegeket von be a termelőmunkába, így állandóan no azoknak a száma, akikre a társadalombiztosítás kiterjed. 1938-ban az össziné- pesség 30.9 százatokéra, 194"-ben 33 százalékára, 1952 végén 60 százalékára terjedt ki a biztosítás Pártunk javaslatára bevontuk a társadalombiztosításba a mezőgazdasági dolgozókat és gondoskodtunk arról, hogy az állami gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági munkások az ipari dolgozókkal azonos szolgáltatásokban részesüljenek.

— Javul; a dolgozók egészségügyi ellátása is. Uj rendelőintézeteik épültek elsősorban azokon a terü'eieken. amelyeket a Horthy-rendszar bűnösen elhanyagolt, ahol több munkás él. Gondoskodtunk a mezőgazdasági dolgozók jobb szakorvosi ellátásáról is, 1952-re — 1932-hoz viszonyítva — ötszörösére növeltük 2 rendelőintézeti óráik számát és a betegek jobb ellátása érdekében 25 százatokkal emeltük a kórházé ágyak számát.

— Szocializmust építő országunk fokozott mértékben gondoskodik az. anyákról és a gyermekekről. A csillád, az anyaság, a gyermek véde- me egész népünk közös ügye. A párt és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az egésiz ország boldog, egészséges, jól fejlődő qyermekek vidám kacajától visszhangozzék. A mi ni sztor tanácsinak az anya- és gvermekvéde’emről szó’ó határozata, amely ma lép hatályba — messzemenően kifejezésre juttatja ezt a gondoskodást.'

— A társadalom-biztosítás ilyen hatalmas fejlődése csak olyan országban lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Hazánkban az 1953. évi költségvetésben az ösz- szes kiadás 11 4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. Ez. 901 millió forinttal több mint az 1952, évi költségvetési előirányzat.

— De a társadalombiztosításban sem használjuk fel teljes erészében azokat a lehetőségeket amelyeket a párt és a kormány biztosít. A sz.ak- '■z.ervezet'k és az üzemi bizottságok gyakran be'enyugszr'-nak abba. hóm’ az üzemekben 2 ‘ársadatorpbiztosPá- s: segélyeket hibásan számítsák ki. H’bi van a beteglátogatás szervezésénél Is.

Az üzemi bizottságok jelentős ré- sze nem harcol következetesen a betegségieket ■előidéző okok és a táppénzcsaláso'k felkutatásáért és megszüntetéséért, nem folytat rendszeres felvilágosító munkát a dolgozók között a táppénzcsialók leleplezése érdekében.

— A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem kielégítő az egészségügyi szervek munkája. Nem egyenletes a rendelőintézetek, körzeti or\ osok megterhelése, túlzsúfoltság van a rendelőintézetekben. Nem elég tervszerű a kórházi ágyak kihasználása, nehézkes a beutalása rendszer, ennek következtében sokszor napokig tart egv-egy kórházi ápolásra szorult beteg elhelyezése.

— Még mindig gyakran előfordul, hogy a körzeti orvosok nem vizsgálják meg a betegeket,; lázas beteget nem látogatnak meg, hanem berendelik. Nem képezik eléggé magukat szakmai' ag és emiatt nem alkalmazzák a korszerű és legjobb gyógymódokat. Az egészségügyi minisztériumnak és az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezetnek jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a körzeti orvosok szakmai továbbképzésére.

A* üdültetésről, az üzemi étkeztetésről és a napközi otthonokról

Martin elvtárs ezután a dolgozók kedvezményes üdüléséről beszéli: Míg 1949-ben 113.500 dolgozó üdült, 195C-ben már 158.000 1951-ben 178

ezer. 1952-ben több, miint 180 ezer dolgozót üdültebiünjc, 1953-ra pedig' 187 ezer dolgozó üdültetését tervezzük, Az üdülőket évrö>évre szebbé tesszük, növeljük a szobák számát.

— Az üdülőkbe való beutalást ma már nem mindenütt előzi meg gondos kiválasztás, az üdülés nem minden esetben „ jó munka jutalma. — Ezeknek a hibáknak az az egyik oka, hogy sok helyen az üzem; bizottság nem is foglalkozik az üdülési munkával, rábíziza azt a társadalombiztosítási tanácsokra. Nem kielégítő ezen a téren a SZOT és a szakszervezeti elnökségek ellenőrző munkája. Ma már naponta csaknem 900 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkezésben.

Közülük nagyon sokan az ebéden kívül reggelit és vacsorát is fogyasztanak az üzemi konyhákon. Több, mint 100 konyhán főznek már kétféle ételt és szovjet példára néhány helyen megkezdték az étlap szerinti főióst. Számos üzemi konyháin azonban még nem megfelelő az ételek m:- r.őeége. mennyisége és változatossága. A hibák megszüntetéséiben az üzemi bizottságok szervezzék meg az üzemi konyhák társadalmi ellenőrzését,

— A n-apközio t tbon ok és bölcsődék száma az elmúlt években rohamosan emelkedett.

1938-ban mindössze 37 bölcsőde volt az országban — tavaly októberben pedig 366 területi és üzemi bölcsőde működött körülbelül 16.000 iérőbelilyel.

Ezenkívül a nvári munkák Idejére 174 idénybölcsődét létesítettek. A min'szterianácsnak az anya* és gyermekvédelemről szóló határozata ér- leimében a bölcsődei férőhelyek számát 1954 végéig a mainak majdnem kétszeresére kell emelni. A napközik száma meghaladj., a 200C-et, több mint 80 ezer férőhellyel A férőhelyek számát az idén 119 ezerre kell emelni. Az üzemi bizottságok e-'en- örizzék és követeljék meg a gyermekek gondozásának el.átásának és nevelésének állandó javítását ée adjanak meg ebhez minden segítséget.

* — Nagy jelentőségük van az üzemi munkásszállásoknak, különösen xí építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban. Itt mintaszerű renget, tisztaságot kell biztosítani. Az üzem; bizottság látogassa gyakran a szállásokat, építse ki a sízobabizalm hálózatot és az öntudatos dolgozókra támaszkodva folytasson a szállásokon következetes neveiömunikát,

— A szakszer vezetek új feladata a kereskedelem társadalmi elenörzése \ dolgozók anyagi helyzetének meg- tavuiása magával hozta a vásárlóké- pessóg növekedését, a dolgozók igényesebbek lettek, megkövetelik, hogy több és jobb Aru. gazdagabb választók legyen.

— A dolgozók élet- ée munkaviszonyainak megjavítása — mondotta befejezésül Martin elvtárs, — minden szakszervezeti vezető minden szak- szervezeti aktivista megtisztelő fe - adata. Nagy pártunk azt várjq tő- 'ünk hogy eleget tegyünk ennek a Feladatnak.

Martin elv'árs beszámolója után „öbb hozzászólás hangzott eltenpssiBS tóúala Ríkcsi elvlárshoz

í

Drága Rákosi e’vtárs!

A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üdvóz. létünkét küldjük, odaadó hűségünket és mélységes ragaszkodásunkat tolmácso juk önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének.

Kongresszusul]k az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az *g-.'si magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik tervév feladatainak megvalósításáért küzd.

Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején e’maradt a terv tejesítésében, adósa maradt a hazának. Az elmaradásban része van szakszervezeteink verseny szervező és tömegnevelő nmn- kája fogyatékosságainak is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek fe>datait, szocializmust építő ötéves tervünk végre hajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében figye’mét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesztésére, a tér» tejesítésére összpontosította.

Kongresszusunk megállapította. b«ey a «zakszervezatj munka megjavításának központi fe'adafa — a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága, 1950 július 24 i határozata szel'emében — a tömegkapcsofat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus e'szakadás nre-szünte- tése, a szocinldemokratizmus kiküszöbölése egész szakszervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába 1°. feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését á'lította, mind a termelés, mind a szocialista érdekvédelem és ku turális nevelő- munka területén.

,, A Párt á-tal szakszervezeteinkre bízott nagy fe’adatok megvalósít*- saban Jegrobb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Farija es személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka he'yes irányának megjelölésére. Megfogadjuk Önnek,^ Rákosi elvtárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásának mindenirányú fokozásával, a inunkafegye’em megszilárdításává' a szocialista versenyszervező munka megjavításával, szívósan es következetesen harcolunk iparunk adósságának letörlesz- teseert, az egyenletes terme ésért, a terv teljesítéséért és tú'teljesíté- seert. Megfogadjuk önnek. Rákosi elvúrs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdé- seivel, munka- és egészségvéde'mével, ku tarúlis szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetéséve’ becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk fe építésében, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor reánkeső frontszakaszának megerősítésében.

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ________________XVIII. KONGRESSZUSA

A szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról

Ezután Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódosító bizottság elnöke tartott beszámolót a szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról:

— A szakszervezetek alapszabályzata rendkívül fontos dokumentum.

Az a'apszabályzat a szakszer, vezeti mozgalom törvénye, ame'y szabályozza a szakszervezetek belső életét, felépítését, a szakszervezeti demokráciát és a dolgozó tömegekkel való kapcso'atot.

Az alapszabály elősegíti a szakszervezeti szervezetek egyöntetűségének és fegyelmének, közös munka- módszereinek kialakítását. A szak- szervezeti szervezetek fegyelmére, egyöntetűségére igen nagy szükség van, mert ezek a hatalmas tömegszervezetek, amelyek a proletárdiktatúra vezető osztályát, a munkásosztályt tömörítik soraikba, csak akkor tudják mozgósítani á soraikban megszervezett tömegeket, ha szervezeteik kemény, lelkes apparátussá válnak.

Köböl elvfárs elmondotta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa f930^ decemberében tartott teljes ülésén fogadta el a magyar szak- szervezetek egységes alapszabályzatát. Az akkor elfogadott alapszabályzat alapjában véve helyes és lényegesebb elvi módosításokra szükség nincs. A SZOT mégis szükségesnek tartotta, hogy a kgngresz- szus piegvizsgálja az alapszabályzatot és egyes módosításokat határozzon el. ^ módosításokra azért van szükség, mert az elmúlt két év alatt az alapszabályzat egyes részletei elavuLta.k, kisebb hiányosságok mutatkoznak benne. Az alap- szabályzat új tervezetének kidolgozásánál méginkább figyelembe vették a népi demokratikus országok és különösen a Szovjetunió szakszervezeteinek alapszabályzatát.

Köböl elvtárs ezután ezeket mondotta:

■— A szakszervezetek tevékeny, sége az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül. Így például: az új alapszabály tartalmazza, hogy a szakszervezetek „elősegítik a haladó munkanormák bevezetését“. Ugyancsak új feladat az alapszabályzatban, hogy a szakszervezetek „üdülőket és szanatóriumokat létesítenek és tartanak fenn“ — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók tömegellenőrzését az üzemi konyhák és az üzletek felett“. „A szakszervezetek által nyújtott előnyök" című új pont célja bemutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, előnyökkel jár. A szakszervezeti tagoknak nyújtott előnyöket a jövőben méginkább fokozni keli. Az új alapszabályzat kimondja, hogy minden szakszervezeti Ing bármelyik vezető szervhez közvetlenül is Fordulhat jogai védelmében és támogatásért!

Az új alapszabályzat a szakszervezeti tag fő kötelésségének jelöli még, hogy a tag támogatja és védi népi demokratikus államunkat. Á bizottság indítványozza, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezeti tag kötelességei között ne szerepeljen a szocialista munka versenyben való részvétel. Ez ugyanis semmiképpen sem lehet kényszer eredménye, hanem a szakszervezeti tagokat is meggyőzés segítségével, önkéntes elhatározásuk alapján kell a szocialista munkaversenybe bevonni. Az új' alapszabályzat kimondja, hogy „a szakszervezeti szervek kötelesek végzett munkájukról a tagságnak beszámolni".

Uj pont alapszabályzatban,' hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgatja egyes minisztériumok és állami hivatalok tájékoztatását a termelés és a munkáséliátás különböző problémáiról

— Az alapszabályzatot szerkesztő bizottság szükségesnek tartja és java. tolja, hogy a kongresszus hívja fel á szakszervezeti tagok és szervezetek figyelmét az új alapszabályzat tanulmányozására. v

Köböl elvtárs beszámolója után az alapszabályzat vitájában feiszola.t Gallé Ernő elvtárs, a Nyomda* és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Veres Rudolfné elvtárs- nő, a, Magyar Pamutipar üzemi bizottságának tagja. Ezután Köoo1 e,v- .árs válaszolt a felszóla isoAra, majd a kongresszus a módosított aápsza- oáiyzatot egyhangúlag e'fogadta.

Seprényi Sándor ch-társ a Helyi- ipari és Városgazdasági D-’gc'/Vk Szakszervezetének elnöke ismertette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését: a kongresszuson 20 szakszervezet 004 küldöttel képviseltette magát. A küldöttek közül 195 nő, vagyis 35.7 százalék. A küldöttek eredeti foglalkozását tekintve 488, (azaz a küldöttek 72.5 száza’éka) munkás, 77 (azaz a_ küldöttek 12.7 százaléka) műszaki értelmiségi. A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetét 39 küldött képviselte. A küldöttek közül 21 dől' gozónak Kossuth-díja, 119-nek sztahanovista vagy élmunkás-ki tüntet őse, 211-nek pedig egyéb kormánykifiint«' .ése van.

Ezután a kongresszus megadta » felmentést a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa ellenőrző bizottságának, majd Mekis József elvtars, a je- ölöbizottság elnöke ismertette a jelö. .őbizottság javaslatát a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira, A kongresszus részvevői megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bízott- -ágának új tagjait és póttagjait. A kongresszus nagy táj» közepette fogadta ol a Rákosi elvtársnak küldendő távirat szövegét.

A kongresszus az Internacionálé clénoklésével fejeződött be.

. 'i T