Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
TÖBB FEKETE SZEXET A HAZÁNAK! Itt» MÁRCIUS S _____________N fl P L O 8 A pécsi építészeti kiállítás tanulságai A Pécsi Szénbánya Vállalat teljesítetíc februári tervét A Pécsi Szénbánya Vállalat bű íjászai lelkes munkával teljesítették februári tervüket. A bányászuk lelkes hídelemben győzték le azokat a nehézségeket, amelyeket a hónap folya min az időjárás és a felemelt terr állított eléjük. A vállalat 100.1 százalékra telje í'ette havi tervéi. Az egyes aknák eredményei: Petőfi-akna lOJ.öA. Béke- 4ima 107,5, István-akna »7.5, Becs VI, kerület Széchenyi és A íiírás-aknája 93.1 százalék. Arcban az úi széntelepek feltárásáért! A komlói Lili-brigád legyőzte a Molnár-brigádot Molnár István,elvtársat, a hires ' ?‘shánovista feltáró vájárt február jjéíén helyezték a Komlói Feltáró dalaihoz, Azóta csupán egy hó- M-mulit el, de Mo'nár István elv- , ks neve.— jó munkája eredményeit — már itt is fent ékeskedik a : dicsőségtátoláján Lili József. '?íai Imre, Rauck Fer.nc, Schaff , n°s és azoké között. akik az ö - terv teljesítésében .-az épülő új tojaló büszkeségei lettek. A Feltáró fc-íalat ddcsőeégtábláján szereplő ne* ^ tulajdonosai, majdnem va'a- tei*nyien brigádot vezetnek és ezek ! brigádok «apró-iapra, óráról-úrára fényeznek egymással: Mióta a száz* és kétszázméteres irgalom elindult Komlón — még j!*® akadt egy hrigád sem. amely ■iolnár Istvánét legyőzte volna a fényben. Talán éppen ez a ténv ^'kenk-rtte Tatai Imre és Lili Jó" csapatának tagijait arra, hogy w.nár István versenvfeühívá.sát feb- “*ar elején azonnal elfogadják. VA műszaki vezetők, de elsősorban •húg János elvtárs. a vállalat fr- *®rnöke örül *ek a kezdeményezésit. Ök is kíváncsiak voltak arra: J* egyformán biztosítják valamennyi .^Pat számár, a műszak; feltétele* ha jól ellátták őket fával, ür:«- Ajl'ével. levegővel, vájjon hány J^.éter vágat feltárására képesek. E - ,■?' a naptól kezdve Virág elvtárs sű- ^hben látogatott el Molnár István ’’áinkahelyére éj minden lehető sr- megadott a munkához. Egy ^lomma.l maidnem- egv műszakot ••«.tölt a Molháii-brigádná’,, és figyelte: " Yen ügyesun, észszerűen szerveit a munkát hogy használják ki a “hnkaidő minden percét. Ezután még füvesebben seoilette, támogatta a fúgádat. Míg Molnár elvtársit előző [“hiukiahelyén állandó levegő, ürer- l^hif* és fahiány gátolták a gyors ’‘örehaladásban add’g itt a jobb Munkafeltételek megteremtésével Váltották neki segítséget. B'artus Pá a;Vtárs a vállalat versenyfelelóseelmondta hogy az elmúlt hónapban |em üres csille", sem levegő*, vagy 'thlány miatt nem álltak a Mo'.nái- ^apatnál. De ugyanígy voltak a Lili ^ a Tatgl-rsapatnál is. Nehézségek azonban ennek ellene is akad úi k. Molnár elvíársák jc- '’?* keményebb kőzetben ha’adnak 6érg, mint társaik. Ezenkívül Mo> elvtárs brigádja még összefo*- fatlan, főleg azért, mert Vass Isi- ®Ún, a brigád volt tagja tudatosan ®!áás‘a a brigád egységét. Nemtar- °*-tq t>e a briigádvezető utasításait, a Rábízott feladatokat jó szakember ^ére rosszul hajtotta végre. Nem 'VszeH npk; az úiszerű murlkaszer- — ------------ve zés, amellyel a brigád tagjai egy szerre rakodtak és fúrtak is ésame.y lyel százszázalékos időkihasználást értek el. Vass István viselkedését azonban nem tűrték a brigád tagjai. Schiap Antal csillés és Mészáros József vájár maguk követelték, hogy Vass Istvánt távolítsák el a brigádból mert gátolja előrehaladásukat. Vass István helyére Walter József vájár került, aki becsületesen meg is állja helyét a munkában. Vass István „munkájának“ nyoma azonban meglátszik a brigád elmúlt havi eredményén, bár száz százalékon fe" lül, 134.5 százalékra teljesítették tei* vüket. Ez az eredmény. Molnár elv- társ előző havi teljesítményeihez viszonyítva alacsony. Ennél sokká’ jobbat érhettek volna el, ha Vass Istvánt előbb távoli tják el a brigádból és előbb állítanak helyébe olyan dolgozót, aki száweXélekkel harcol a sziázmét.er:s mozgalom sikeréért. Az elmúlt havi versenyben Lili elvtársik. foggá’-körömmel harcoltak az elsősjégért és sikerült megelőzniök a Molnár-brigádot, Hasonló műszaki adottságokkal, jó kollekt'véval sikerült tervüket 200 százalékra teljesíteni az előirányzott 35 folyóméter helyett 70 méter feltárásit elvégezni. Versenynvilvánossái»“ Kos«utb-aknún Kossuth-akna februári tervét 54 szár zalékra teljesí ette, jórészt azért, mert a szakszervezet nem szervezte meg időben és kellőképpen a vállalásokat április 4 fisz'életére, nem gon- doskodott megfelelő verseny nyilvános- sáltól, nem harcolt, kellőképpen min. den rendelkezésre álló eszközzel a munkafegyelem megszilárdításáért. Februárban még 7-én is szervezték a vállalásokat, sőt a hónap második 'elében is gyűjtötték a felajánlásoka . ahelyett, hogy minden erejükkel és minden rendelkezésükre álló eszközzel a vállalások teljesítésére és r, teljesítések ellenőrzésére, a teljesí'esek nyilvántartására mozgósí ottnk volna Február elején az volt a hiba, az akadályozta a verseny szervezését- hogy « szakszervezet a körletvezetők- 'ől csak január 20-én kapta meg a felbontott terveket. A szakszervezet inmdt a hibákból, már február 20-n körül felhívták a műszakiak figyelmét, hogy a rendelet értelmében 26- ra bontsák fel a tervet. Ennek ellenére Kiss elvtárs, csak másodikén reggel tudta nagynehezén összeszedni a körletvezetőktől a felbontott terveket. Már 9 órn felé járt az idő, mikor Pozsgai Károly üzemvezető főmérnök értesítet e a körleteket; a terv, amelyet már felbontottak, nem jó, új terveket kell készVeni. A körletvezetők isme hozzáfogtak, hogy ezt az új tervet felbontsák csávátokra, egyénekre. Végül hétfőn estére megkezdhette a verseny szervezését a szakszervezet. Akár hogyan is dolgoz, ak a bizalmiak — napok kellenek, míg az új tervre meg tudják szervezni a vállalásokat, tehát március első dekádjában sem beszélhetünk maid igazi versenyről Kossuth aknán. Mindez pedig azért, mert egyes műszaki vezetők nem tartják be a határidői. „A munkaverseny megjavításához mindenkor kérni kell műszaki értei, misénüvk vélem érmét — mondotta Kristóf élvtárs a szakszervezetek XVII/. kongresszusán. — Ugyanakkor meg kell követelni a műszaki ér elmi- ségtől is, hogy a munka jó megszervezésével segítse a versenyt." És ezt meg kell tenni Kossuth- aknán is. A vállalások teljesítésének ellenőrzését, a verseny nyilvánosságának biztosi,fását a Kossuth-aknai üzemi bizottság februárban jórész‘ Grünwald ••ívtársra, az akna versenyfelelősére bízta, mondván: ő majd megteszi. De nem így történt. Grünwald elvtárs, a versenynyilvánosság terén valóban mutathat fel eredményeket, több új hatásos ötletet valósított meg. Ez az ötletesség ahelyett, hogy fokozódott volna a dolgozók munkalendületével — a hónán véqén csökkent, sőt.,. Héttőn délután a felolvasó-teremben végignéztük a táblákat. „Körletek versenyeItt álltunk meg először, Vájjon melyik lett az első februárban? A grafikon merészen ívelt felfelé, mellette a február 24-i sorrendben egymás alatt n körletek. Itt tehát majd csak egy hét múlva lesz március. „Jói dolgozók“, Élenjáró dolgozók“, „Kiváló dolgozók“ — hirdetik a következő táblák. Rajtuk a február ?6-i eredmények. Pedig Stéger, Békefi Kusz. Szakács elvtársak nemcsak arra kíváncsiak hogy 2C-ín milyen munkát végeztek, hanem arra is, hogyan dolgoztak 28-án, milyen eredményt ériek el február hónapban. „A szakszervezett bizottságok gondoskodjanak a verseny gyors, operatív értékeléséről és végezzék ezt az értékelést úgy, hogy a munkás állandóan lássa versenyeredményeit és összehasonlíthassa azokat munkatársának eredményeivel“ — mondotta Kristóf elvtárs. — És ezt meg kell valósítani még akkor is, ha Grün- wald elvtárs egy-két napig nincs ot t- hon. A mióta az 1051. évi budapesti ** építészeti vita igen éles követelményekkel vetette fel az új társa* dalom építkezés kérdéseit, építészeink előtt nem hagyott kétséget az, hogy az utolsó öt ven év láza«, sőt lázon- túld stíluskeresése. formamiegoldási kísérletei után milyen irányt kel] vennie az építkezésnek. — tanulva a szovjet építészek példájából. Az építési vita sokhelyütt nyitott részköreié, «eket visszahagyott ugyan, de a pécsi kiállítás művészi törekvése is vi" 'ágosam utalt arra, hogy az építészednek rmVen iránya győzött a nyugtalan évtizedek után. A pécsi tervezők megtisztult stíluskeresése csatlakozott a klasszikus hagyományokhoz, amely eszmény a világtörténelem kulturális színterén immár harmadszor tér vissza, mindannyiszor nagy tár ':iadalmi átalakulást követően. Minden haladó korra hatott a harmadfélezer év előtti szellem, mely kitermelte Em- pedoklest, Demokritoet és líeraklei- tost, a mozgás-, fejlődés-, és atomelmélet első bölcselőit. E kor művészi iránya, mely tökéletes mintaképét az athéni Partihenonban érte él, mint a népi ezépségvágy megtestesülésében- hatott a természettudományos gondol" kodás felé törő röneszánszban, a francia forradalom nyomán életretörő nolsráni társadalomban egyaránt Nyilvánvalóan a klasszikus hagyományok racionalizmusa eredményezte azt, hogy a forradalmi művészet mindig az irányból keresett ihlető ösztönzést. A Pécsi Tervező Iroda kiállításának programmiszerűeége egyben társadalomtörténeti va’Ciomás is. A stílus nem öncél, hanem társadalmának szemlélete is; az építészet nemcsak a 'eclmika és művészet szintézise, ha* nem e kettőnek kiegészítő alkatát képező történeti szemlélet is. Ennek hatásában á pécsi kiállítás tervező együttese, akár Kovács .Béla. Köves Emil vagy Eötvös Gusztáv üzemépítési, akár Nendtvieh Andor grandiózus méretű városrendezési terveit vizsgáljuk, határozott kiérése egy tisztuló művészi folyamatnak: Elérkeztünk ahhoz az építészeti problémához, amelynél meg kall vizsgál" nunk a haladó és nemzeti hagyomány és a racionális újnak összefonódási 'ehetőségét. Ha arra a meghatározásra gondolunk, mely szerint egy művészi irány haladó hagvományi érté. bét az határozza meg, hogy abban mennyi a népi elem. úgy ti magyar építészek feladata a Jeghálásabb. Ugyanis a haladó korok stílusa, a klasszicizmus, sehol Európában nem terjedt el a nép szé’es rétegei között oly általános mértékben, mint Magyarországon. A régi magyaa torná" ook nemzeti jellegét a klasszicista oszlopok könnyedén magukba oltották s átvették azok statikai szerepét. Középeurópálban a magyar parasztság első ízben fejlesztett ki egységes építői szándékot oszlopok és a faisik arányos beosztásában, klasszikus ha- ások alatt s megteremtette a magyar falu hagyományos arcát, amelynél sem előbb, sem utóbb egységesebb éníáészeH képlet ki nem alakult. A ' A szerényen kékszínű égbolton, mint lobogó .<*n3, ügy ült a nap. Tüze sugarakba szóródott a* ■'fdekre és a bokrosodó , dércsípte vetések _ pi- Q.!ny hegyes tejeiket emelgetni kezdték az ázott kidről a fény felé. Szokatlan az ilyen idő így tél írekén. Se hó. se fagy. Csak a nagy sár erdőn, ’Mezőn — Bevált a számításom — szólt az öreg ^ozma Adám. bácsi a feleségéhez —, oki nagykészítette urának az elemózsiát. — Nem tudsz-nyugodni vénember, atfol a Y^dászattól sosem nem való az már ilyen em- vernek, mint te vagy. — Csak beszélj! Nem mondok már ra semmit, most módom van rá, hát megyek. —- Más ilyen embernek is volna, még no* jfyóbb mint neked, mégsem megy, azok nem bolondok a sarat taposni. — Hát nem, mert nem lehet nekik — SZ°G rlyn.n büszkén hogy még az asszony is rajta fér tette a szemét. — Ne félj. jönnének azok is, Jk lenne- engedélyük, csak azt nem az olyan embereknek osztogatják ám. mint a negyvenötho.- áftsok, a volt vadászok. Azok még fiaitoknak se illenek nekünk — vágott vissza és hietykén pen- üerített egyet ősz bajuszán. —•Jól van nó, jól van — engedett az asszcxiy, csak eredj de vigyázz magadra, nehogy neki- dűlj a határba a hideg v'znek, ha szomjas leszel. Adám bácsi kilépett az ajtón és mélyet léleg- *eft h friss levegőből. Elénk mozgású kék szeme Csuk úgy világított deres szemöldöke alól. Nem ^átszőtt azon az évek árnya, úgy fénylett, mint égbolt. Jó időnk lesz ma — hunyorgatott a nap leié, várni fognak a vadak szép vadászat lesz. 4 nyutak a szántásban heverésznek, süttetik az °1dalukat ilyen időben. Kilátszik egy kilométerre 0 hantok közül. Az asszony meg azt akarja, hogy ne menjek.— Morfondírozott az öreg a bajusza alatt moso- hogva. ^ A többiek már gyülekeztek a kerülő háznál. — Veít-e be célzó vizet reggel Adám bátyám? AZ ÖREG VADASZ — szólt hozzá egy Halai vadász. Vettem hát —* vágta rá jókedvűen az öreg. — Akkor ma kitesz magáért!-— Hát m!kor nem tettem én ki... vagy ha nem hiszed öcsém, akkor fogadjunk. Ki lő többet ma? így beszélgetlek vidáman, boldogan. Aztán megindult a hajtás. A körbezárt nyuictk csak úgy cikáztak szólt a puska. Mindenkinek jutott az élményből. A fiatal vadász már egészen ideges^ volt, mert Adám bácsi három nyvUal többet lőtt. Panaszkodott a töltényre, a puskára. Adám bácsi meg csak ügyelte és élcelődve mondogatta neki: — Rossz puska nincs, csak rossz vadász van. No jó, hát cseréljünk puskát — akadékoskodott erre. — Azf már nem — szólt az ötph komcl'rnn. — Puskát, asszonyt, pipát azt nem lehet cserélni. A téli nap nem olyan, mint a nyári — róvi- debb. Észre sem venni és vége. A napot piros köd fogja körül és már esteledik is. Adám bácsi indult az utolsó kört megkezdeni. Miért ne menjen, ha rajta van a sor, meg aztán a kört most a határ mellett kell fogná ott ö sem jár minden nap. Nincs arra földje. Alig ment egy darabon. mindjárt észrevette, hogy a túloldalon, ott bujkál a vágatlanul maradt kukoricaföld végén a jugoszláv járőr. Jói megnézte magának a két puskást és arra gondolt, — minek bújnak ezek? Lám, én nem bújok pedig az én puskám nem hord olyan messzire, mint az övék. Még a mozgásuk se becsületesezeknek. Eszébe ötlött az ősz. Törték a kukoricát az állami gazdaságban. Egyszer csak lövések dörren- tek és a golyók csak úgy verték a kukoricást az emberek mellett, önkéntelenül, is figyelmesebb lett és nemcsak a vadakat leste, hanem a határ környékét is. A nap már letünöben volt és a kör bezárult. Adám bácsi átvágott egy nagy tábla szántáson és megpillantotta a fiatal vadászt, aki a másik oldalról zárta a kört. Megállt egy dombhajlat alatt és figyelt hátha feltűnik a vad. Nem is sokáig kellett várni. Egy megrémült tapsilüles nacpy tempóban futott. Az öreg elkészült és mikor a nyúl elszaladt mellette, fordult és lőtt. — De mi az? — állt meg egy pillanatra. — Hiszen ott, ahol a nyúl lelbukott, valami ember fekszik a barázdában. — Ej... ez meg mi? — morfondírozott — és arra indult újra megtöltve a tizenkettest. — Ebbe n sárba befeküdni... ez nem egyenes munka. — Ember — állapította meg. ahogy közelebb ért és kitisztult előtte a kép. A puskát megmarkolta úgy, mint mikor tevéshez szokott készülni. — Felállni! — szólt rájuk, mert ketten voltak. Azok nem mozdultak. — Felállni, ha mondom, — pattogott az öreg hangja. — Mit akarnak maguk itt? * — Semmit, csak... és elakadt a szava a sáros ruhájú férfinak a nő meg remegni kezdett, — mert egyszerre mellettük termett a fárór. Azok eddig a cserjés széléről figyelték a két kúszó alakot. — Igazolványaikat vegyék elő — rendelkezett az egyik határőr. a másik pedig oldalról szemmel tartotta őket, míg a zsebükben kutattak. Volt olt minden fajta igazolvány bőven, csak arról volt írás, hogy mit keresnék a határszélen. Sosem láttam őket — bökött feléjük Adám bácsi. — Akármilyen írásuk van, ezek nem igaz úton járnak. — Tudjuk bátyám, csak bízza ránk — szólt a határőr és kezet nyújtottak egymásnak. — No, ezek már nem tesznek kárt nekünk, — gondolta megelégedetten és büszkén lépkedett a csoportba gyűlt társai felé. — Ez volt a tegszébb eredmény m„ Adám bátyám — sietett eléje a fiatal vadász és hozzátette: — Megnyerte á fogadást. Az esti szürkület már bevonta a határt. A közeli őrsről harmonika hangjn szállt. A vadászok haza indultak, körülfogva a nap hősét az öreg Kozma ÁdAmoL \ KOZMA LAJOS magyar kúria nemes vonala többé nem a földbirtokos osztály művészi kizárólagossága, hanem a magyar nép bír toka is. Ezért tekintünk rokouszenv- vel a pécsi kiállítás tervezői között Kovács Bélának, a szászvári mentő* állomás tervezőjének népies zamatu megoldására. ip gondolatok során érünk el arra *** az álláspontra, hogy az új és nem öncélú építkezés formakutatásánál az üzemi és gyári építkezés is csak a nemzet haladó hagyományaira támaszkodhat. Sokezer munkást foglalkoztató nagj üzemi építkezések, nél a modern lélaktelenség és sivárság helyett vissza kell. adni az építkezésnek emberhez igazodó „arcát“, az építkezés értelmét és méltóságát. A Pécsi Tervező Iroda gárdája, csat* ’akozott ehhez az irányhoz. Kováé* Bélánál. Köves Emiinél, Eötvös Gusztávnál érvényesül ez a törekvés. A nagyszabású építkezések társadalmi eszmeisége nem járhat külön utakon. Az építkezés külső . formájának egyeznie kell a tartalom kategóriájával, így érheti el azt a tételt, hogy az építészet olyan művészet, mely egy korkrét korszak eszméit fejezi ki, művészi eszközökkel. A stílus mindenkor a politikai törekvések „formanyelve“ s így társadalooatörté* neti kifejező is. Ez igazolja a pécsi tervezők mintáin még közepes mére. tü épületterveknél is a monumentalitásra növekvést. A társadalmi élet. kedv mindig ott ragyog a homlokzatokon s az épületeknek mosolyuk van, mely sohasem öregszik meg. Ebben kell összegeződnie a szocialista építkezés törekvésének is. A stílus demokratizmusa szerkezeti világában rejlik s így reprezentáns hatásokra törekszik. Ezt a pécsi tervezők majd minden estben el is érték. Céljuk: a formai józanság és kollektív szolgá* lat — sikerült IT ét jelenség mégis néhány szót 1 kíván. Ä ,,műhely“ építészeti fogalmának eddigi ro6Sz íze helyett megjelent a „műhely“ új formai megoldásának kísérlete is. Nem tisztázódott még, hogy a klasszicizálásnak csak monumentális erejét szabad-e alacsonyméretü építkezésbe olvasztani? Nem válik-e itt a functionális Programm modoresággá? A másik je* 'enség a stílus-simaság terén — mely egyelőre a takarékosság szempontjait szolgálja — felveti a kérdést, hogy a* architektonika ily mérvű leegyszerűsítése ad-e lehetőséget arra a mester» 'ágbeli áhítatra, amelyre Zsoltovszikij ‘öbbször hivatkozik? Végül még említést kell tenni Nendt- vich Andor városrendezési terveiről, melynek csak részbeni megoldása is a, magyar feudális kor egyik' légje" ’entősebb építészeti emlékének, a pé- esi dóm környezetének beiktatásával, mégis korokra emlékeztetőén alkotná meg a tudományos élet legszebb dunántúli centrumát, körülbelül húszezer négvzetméteren. Kisebb, de je. 'entős városképi átrendezés terveit mutatja ugyancsak tőle a Kossut* Lajos utcai barokk'hangulatu lyoeum résznek, és nemesen klasszicista Egyetemi Könyvtárnak kiszabadítása, frontális térkibontással, E pécsi épületeknek; mint értékeknek. kopott ok,fáikból kibontás«, rendkívül szép új városképi pontokat teremtene. Összefoglalón: a Pécsi Tervező v_/ Iroda, mint az új magyar építészet egyik csoportja, terveiben már ’s megvalósította azt a művészeti ,«1* jességet. mely tematikájával alkalmazkodik az új társadalmi törvényekhez. Jövő építészetünk méltósága, melynek első biztos körvonalai a kiállítás terveiben megmutatkoztak, 8 mely a magyar népi hagyomány ne" mbs izével is gazdagított, eléggé tiszta tükör lesz ahhoz, hogy a dolgozó társadalom megláthassa benne saját szellemi arculatát. Vörös Márton Megfent magyar nye'ven Y. I. Lenin művei 29. kij;e'e A Szákra kiadásában megjelent magyar nyelven V. I, Lenin művei 29. kötete. Ez a kötet azokat a műve* két tartalmazza, amelyeket Lenin 1919 márciusa és augusztus^ között írt. A kötetbe felvett művese legna* gvobb résrre azokból a beszámolókból és beszédekből áll, melyeket Leniin különböző konoresszusokon. konferenciáikon, gyűléseken és népgyűlé* token mondott E művek Lenin államférfiül tevékenységét tükrözik, s a Kommunista Párt és a szovjet hata* fom politikájának ebben az időszakában felmerült legfontosabb kérdéseit világítják meg. minit amilyenek a szocialista haza védelme, a középpa- raeztsághoz való viszony és a gaz- drasági nehézségek elleni harc kérdése. A kötetben szereplő müvek nagy része most jelenik meg először non.* gyár nyelveik , K
