Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

)

DUNÁNTÚLI

VUic PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

( S

A MAI SZAMBÁN:

A srafksrervezetck XVIII, kongresszusa befejezte tanács, hozásait (2. o.) — A kongresszus távirata Rákosi dvtárs. , hoz (2. o.) — Több fekete szenet a hazának! (3. o.) —

Az üreg vadász (3. o.) — A pécsi építészeti k Iá UH ás tanulságai (3. o.) — Növeljük terméshozamunkat a helyi öntözések kiterjesztésével (4. o.) Segítsük elő a korát legeltetést a legelők kijavításával Í4. o.) — Ahol éber a tanács, ott megkapják méltó büntetésüket a szabó tálók, a spekulánsok (4. o.)

v

___________________________________________________y

AZ MD*P B ARÁNYA MEGYEI PÁ RTBI 2 OTTIÁCÁNA K l A PJ A

X. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM

ARA 50 FILLER

KEDD, 1953 MÁRCIUS 3

Olulfuik a kiskőrösi járás hibáiból

A kiskörös-! járási tanácsot — mint a „Szabad Nép“ a minap megírta.— hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök ku'.ák. sikkasztó, hoi- ‘divata tiszt volt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven kérésziül mentette a ku’.iákct. zaklatta és sanyargatta a dogozó parasztokat. Egyengette a kulákok út jár a termeiöszcj- ve'kezrtbe, óvta védte őket a beszo'- gálta ás és a műnk, kölelezettaégei- töl. Ebben a járásban nem volt ritkaság, hogy a listán ku'ákok nevét dogozó parasztokéval cserélték fel. ku'ákok beszo gá'.tatási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vá- ’a'r3 rakták, A járás falvaiban a ..közérdekű híradó" arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz. a do'gozó parasztokkal, ,.mint a nép ellenségeivel bánnak el“. A dolgozó Parasztok portáit hamis, jogtalan köj vetéléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el. százszámra citáltén, be őket és várakoztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok fo'yosó'n, s olyan hangon teremietíéaiék le őket, amilyet Horthy szóig »bírái éj jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla hogy az elszámoltatás és adószsdés munkájába legalább nap- díjasként becsempésszenek elcsapott volt hirlhvsta hivatalnokokat. gvC- levésy, fog’..aIkozásnálkuli ó.ősdieket. ak!k megbízatásukkal visszaélve, z&a" rótták a dolgozó parasztokat.

Mindez a járási és a megyei párt- bizottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártszerveink- nek nem fűrvt fel, hogy abból a kv- körösi járásból, amelyben „ tsz-iez tartozó szántóterület nem ha.adja meg a 12 százalékot, a járási tanács Provokatív módon március Lrte, „Rákosi elv társ születésnapja tiszteletére“ termelőszövetkezeti „szocialista járást“ akart csinálni. Mindez psrszP ürügv volt a dolgozó parasztok ellepi erőszakra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavar tkeltő ígérgetésére.

Az ellenség Természet lsen Kiskőrösön sem járt másképp, mint előbb" utóbb mindenütt az országban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és dyen pimasz nyíltsággal? Azért és Cs~k azért mert ennek az ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más mint ®gye* állami és pártszrrveink hiszékenysége, politikai vaksága. Árra saá mított az ellenség, hogy a mi he'yi állami és pártszerveink „ papírjelentések és nem a tényleges tevékeny- ®égük alapján ítélik meg őket. S ha "-■ami és pártszerveink rá is jöttek. n°gy a járásnál az őszi vetésterületet Papíron 25 százalékkal „meoito'do1- ták“ — ezt vállvonogatva tudomásul Jötték. Arra számított az ellenség- n°3y állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amr jVekből kiderülhetett volna hogy ^o-ákra, gaz ellenségre bízták a já- rás ügyeinek állam; intézését. Az ellenség azért garázdálkodhatott, mert ?‘Vtársalnk sem az embert, sem az hatot nem nézték meq.

Ezekben az állami és pártszervek- “en nyilván sok szó esett az éberség- ről. a bírá'atról és önbírélatról, sokszor Kan,gzott el, hogy a szocia.iz- 'hus építésének viszonyai között az °sztályharc é'eződik. De ez a tan tá* hem vált Mindennapi munkájuk fegy- verévé. Arra számított és számít az fnenség, hogy elvtársaink nem tanú - irányozzák a párt politikáját. Vagy tanulják — nem válik vérükké, hinem jegyzetfüzetükben marad. ~ alkalmazzák azt, nem harcoljak érte Ez az oka annak, hogy a r^kőrö^i járásban elvtársaink hosz- jZá időn át nem ismerték fel az el- enség tevékenységét, nem látták és

P 'ották meg a dolgozó népet ért 'Nmeket.

, Milyen általános tanulságokat 1 levonni a kiskörös; ese'böl? N p‘ól érte'ődik hogy a iárásban f edett hibái, ilyen mértékben őrs nem általánosíthatók. Ni étsérces azonban, hogy — ha ily “ítéliben nem is, de részben őrs;

gosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanácsmunkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált.

Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink acme sokat fejlődött az elmúlt eszten- döb n. Legjobb tanácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek munkáján — a jó takácsok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a ml államunk nem ellenük, hanem értük van. őket szolgálja, ha termelőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és ku.turáüs szükségleteikhez gyermekeik növeléséhez ad segítséget —, de, őket szo'gálja akkor is. ha az állam* oolgár; fegyelem szigorú betartását köve'eM meg. ha érvényt szerez a termelés {reszolgáltatás követe'mé- nyónek. De tűi ezen, most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jc- 'entősége va’ósággal megsokszorozódik. Folvik a vetőmagvak kicserélése a szántás-vslés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se ma- -adjon beve'etlen. hogy megművellek a tartalékföldeket is. Jórészt a mos; következő hetek döntik el. hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el. hogyan sikerül áttfíeltetnünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével.

ÉrthelŐ, ha az ellenség is igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyen gí eni, igyekszik Lazítani a tanáratok és a loőtrozók káposo’atát és ezzel lazítani i dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munká-sosz- tálv viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már kél évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán fegyelmez etett arra, hogy tanácsaink- >a horthysta és egyéb ellenséges ele- -nok igyekeznek befurakodni, s ,.hn nem szorítjuk gyorsan vissza ezek?' uz elemeket, akkor tanácsaink nem otfidk beváltani a hozzájuk fűzőt- reményeket.“ A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy áll ami és pár szerveink fokozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodott oszlályellenséget. Intő példa arra, hogy jebban harcoljanak náriunk politikájának minden eltorzítása ellen.. Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a 'ömegek érdekeit semmibe vevő bürokratizmusa n vezetés és ellenőrzés papiros-módszerei ellen. A kiskőrösi eset egyik 'anulsága. hogy a tanácsokba furn- kodott ellenséget csak úgy tudjuk le- 'eplezni és meg.semmisíieni, ha leküzdjék saját munkánk hiányosságait, melye az ellenség ravaszul nap mint nap kihasznáL

Falusi tanácsainknak olyan munkára és olvan lemdü'ette! kell mozgó sítania a falu népéi, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavaszhadjáral: a kenyér csata döntő útköze e, melynek meg- n verés éhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, álla- nunk szervezett segítsége. A gvőze- 'emliez egyetlen n.ap, egyetlen óra el. pocsékólása nélkül az egész faliu talp -aállítása kell! Aki provokációs cél- ’ni éket ver a do'gozó parasz ok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség vagy az ’Fenség szövetségese. Falusi, járási, megyei párt- és állami szerveink sze- mét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az •i/ész dolgozó parasztság élén söpör- lék el az útból a provokáló ellensé- •et, rázzák fel a lelketlen biirokr-a á- ';at. a nuinkalialogatókat, a kényel- meskedőket.

Akik csak azt a tanulságot vonják 'e a kiskőrösi esetből, hogv meg kel! védeni ,a dolgozó parasztokat a provokál ív „baloldali'1 túlkapások ellen — zok csak a felada egyik, s köny- nvehh'k oldanál látják. Tanácsa'nk munkájában a fő veszély az elmaradottak uszályába kerülés, melvet száz- tóiéképp használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi muukafelA pécsváradi járásban nem lesz jó termés és sikeres begyűjtés,

ba most alszanak a tanácsok

A „Szabad Nép“ március 1-i számában a kiskőrösi járás hibáiról szólva, c következő köbetkezielési vonja le:,,Faliisi tanácsainknak olyan munkára és olyan lendülettel kell mozgósítania a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tov^zhadjárai: a kenyércsata döntő ütközete..

A mi megyénk sem dicsekedhet azzal, hogy vetéstervét az ősz fo-gamán jól teljesítette. Lenne tehál munka most bőséggel, hogy a „kenyércsala döntő ütközetét" győzelem: e i'Igy’k. Ehelyett azonban a péti mi- radi járásban még mindig a ,,csoda várás, miiigalamb-lesés“ hangulata uralliodilc.

Méltóan jellemzi ezt a hangulatot a mecseltn&dasdl tanács

elnöke, Nagy elvtár«, amikor arra a kérdésre, hogyan fogja községe és különösem az elmaradt 12 egyéni gazda vetéstervét teljesíteni, azt válaszolta: „majd osak tudjuk". Amikor arról érdeklődünk, hogy milyen eszközökkel prótiálja községében a ve- ■é« előfeltételét, a megfelelő vetőmagot biz/osítani, Nagy elvtára azt mondja., hogy ..vasárnap lesz tanács" ülés, amelyre majd jól előkészítjük a felszólalásokat, a tanácstagok majd 'avaslato.'rat tesznek, az egész kér. dést majd kitárgyaljuk“. Ez nőm máé a. kenyércsata mai stádiumában, mint 'el(’elege? időtöltés, szóoséplés. Ezt már hetekkel ezelőtt kellett volna megtennie a tanácsnak, hogy most a szavaik helyett eredményeket biztosító etjeikkel járulhasson hozzá községe jó begyűjtésének előkészítéséhez. Ától panaszkodik Nagy eTvtárs, hogy a 12 egyéni gazdának nincsen esere- tennénye, de ugyanakkor azt is elmondja, hogy a múlt héten 20—Síron kaptak tőle 2—3 mázsa búzára őr" lesi engedélyt. Tehát lett volna alka. lom arra- hogy jó felvilágosító munkával ezekkel .az őrlető gazdákkal megértessék, hogy saját érdekük a vetésben elmaradt a kai kisegíteni, mert ha azok nem tudják teljefitemi beadási kötelezettségüket, községük kérőbb szabadul fel és Ők is sóikkal később ka.p ják meg a szabadpiaci értékesítés jogát Nem elég csak a sógor és koma kisegítése, mert nemcsak a sógor és koma begyűjtési hátraléka fogja hátrahúzni Mecseknádasdot, a szabadpiaci értékesítés lehetőségeinek megszerzésében.

A palotabozsoki tanács

vem elégedhet meg’ azzal, hogy községében a vetésben hátralékosok hosszú sora közül, csak három gazda adott be csercförményt. Több munka várna a tanácsra a vetési tervek teljesítésénél, mint a vetőmagcsere lehe- őségének kidoboltatáaa.

Bor kés den, Perokeden, Eilenden,

Szilágyon sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a tanácsnak a. tar" talék földek időben való bevetésére, lerántására, mórt ezek a földek is beletartoznak a község begyűjtési tervének alapját képező területbe.

Vegyenek példát

a borkiesdi Alkotmány tszcs-tői. amely február 23-án és 27-én már 26 kát, hold árpát elvetett és most nőm várva a sü’tgalaiinbot, nem várva a csodát, Baja környékiére ment a még hiányzó árpavetőmagot beszerezni.

Fontolják meg jól a pécsváradi járás tanácsai, hogy: „a példátlanul nagy tavaszi munkaíeladatoktól való meghunyászkodó visszahúzódás, alu- székonyeág, a kormánvhatározafok végrehajtásának halogatása, a munka" és állampolgári fegyelem .«elnézéssel11 történő lazítása.... merénylet a pa. raszti érdekek ellen.“ Ez pártunk iránymutatása, mórt dolgozó parasztságunk érdekeit akkor képviseljük legjobban, ha időben és jól hajtjuk végre államunk utasításait.

Sikeresen folyik a tavasziak vetése a bólyi termelőszövetkezetben és a babarci állami gazdaságban

Mezőgazdaságunk dolgozói előtt nincs most égetőbb, sürgetőbb feladat, mint a vetés mielőbbi betete- zése. Ebben ct munkában is figyelmük középpontjába kell állitcmi a tavasz búza gyors elvetését, amely rendkívüli erőíesziléseket követel. De megyénk dolgozóinak egyrészét fűti az, hogy a kenyérért harcolnak, azért, hogy még nagyobb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára és eredményesen végzik a búza vetését.

A bólyi Kossuth termelőszövetkezetben A babarci állatni gazdaságnak

igen jól halad a vetés. A tavaszbúz&t és árpát még januárban elvetették most pedig a 32 hold zab vetésén dolgoznak. Hétfőn is hat vetőgép sorakozott lel egymásután a hatalmas táblán.

Az elmúlt évben a búzánál bebizonyosodott, hogy érdemes alkalmazni az új módszert, a keresztsoros vetést. Mégis a szövetkezet tagjai most tartózkodnak attól, hogy valamennyi zabot keresztsorasan vessék el. Ezért úgy döntöttek, hogy a 32 holdnak telét kereszt• sorosan, a másik leiét pedig simán vetik el. Az aratásnál, majd saját példájukon győződnek meg az új módszerek alkalmazásának helyességéről, de már késő lesz, mert jó néhány mázs„ terményt szinte az ablakO'n dobnak ki a tsz tagjai. Ez azt mutatja hogy a tagság még nem látja elég világosan a keresztsorú vetés elönvét, a sötétben tapogatóznak, bizonytalanul végzik munkájukat. De megmutatja azt is, hogy a tsz vezetőségének komolyabb munkát kell végezni az eddiginél, a tagság tanítása, nevelése terén. El kell mondani, hogy a bő termés eléréséhez nemcsak a korai vetés szükséges, hamm az is, hogy más terméstfokozó módszereket is bátran alkalmazzanak.

Gondolkozzanak csak a tsz tagjai. H„ csak két mázsa terméssel érnek el mgasabb átlagtermést, a keresztsorú vetésű táblán akkor is 32 mázsa terméstől esnek el. És ez külön-kiUön minden tsz-tag kár„ — valamennyien érzik majd hatását a zárszámadáskor.

Másik hiba. hogy a tsz-ben csak a családfők dolgoznak, a családtagok pedig odahaza vannak. Olyan volt nyolc holdas dolgozó parasztok is vannak köztük, akik elmondják, hogy amíg egyénileg dolgoztak, a család minden tagjának akadt munka még a nyolc hold földön is. Most pedig egyedül akarnak dolgozni a csoportban.

Figyeljen tel erre is a tsz vezetősége és előrelátóan már most lásson hozzá a munkaiegyelem megszilárdításához, a munkaerő biztosításához.

50 hold a tavaszbúza vetés; terve. Vasárnapig már Cl holdat vetett el a gazdaság. Azonban a minisztérium, most 250-re emelte a tavasza búza vetési tervüket. Ez bizony váratlanul érte a gazdaság dolgozóit, mert nyolc traktorukat köziben elvitték a mohácsszigoti állami gazdaságba. De nem csüggedtek el. Azonnal munkába állították a három körmöa traktort, „ két Zetor-t és a fogatokat is. A Zetor-oknál most ké; műszakban éjjel» nappal dolgoznak, hogy határidő előtt végezzenek a bűz« vetésével. Éjjel műtrágyát szórnak, nappal pedig vetnek, vagy éjjel eimitóznak és nappal bevetik azonnal azt a területet.

A terv törvény, a határidők betartás., mindenkire egyformán kötelező. Ezt tartják sasm előtt a gazdaság vezetői. De nemcsak ezért igyekeznek p vetéssel. Az agronóm.us elvtársak elmondják a tagoknak, hogy ml" ért sürgős most a munka.

— Most még nedve3 a talaj. Régi tapasztalatunk, hogy ha ilyenkor megsimitózzuk. 37—40 százalék csapadékot takarítunk meg. Ez pedig igein fontos a búzánál, hogy ne száraz földbe kerüljön és ne is száradjon ki vetés után a föld. Ezzel a fejlődésünket segítjük.

— Olyan ez a gabona is, mint az ember... Ha kap elegendő tápanyagot hamarabb fejlődik, gyorsabban erősödik és szívósabb az időjárás viszontagságaival.

— Nem mindegy az sem, hogy március 2-án vagy 5-án kezdjük meg n vetést. Nem mindegy azért, mert ha én másodikén kezdek vetni, ha jó! megy, f-íre befejezzük, — mint ahogyan a mii gazdaságunkban is van. Ha ötödikén jön egy h:tGs eső. az már csak jót tesz a mi vetésünknek, de nagy kár éri azokat, akik még nem vetettek el... Lemaradnak a munkákkal, nem tudják betartani a határidőket am; nyilvánvalóan rossz terméssel jár.

A babarci áld ami gazdaság vezetői fgy is nézik a vetés befejezésének az ügyét és igazi harci láz füti őket a vetés gvors befejezésére. Bátran meg is mondták. hogy szerdára végeznek a búza vetésével, pedig 250 hold elvetése nem kis dolog.

'tatoktól való meghunyászkodó visz- zahuzódás, aluszékonyság. a kormány határozatok végrehajtásának balogatá- ■a, a munka" és .áliampo'gári fegye 'em „elnézéssel“ lör énő lazítása — ’.emkevésbbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali“' provokációk. \

A kettő szükségszerűen együttjár. Ahol elöhb elalusszák az időt, otl utóbb szükségszerűen „rohammunkával“, „vedd. ahol éred“ alapon, tör- vénveink otromba me csér ésével próbálják pólóin! a mulasztottakat. A örvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértéséi halról. Ezért a túlkapásoknak, a feles 'eges és jogosula.lan zaklatásoknak is az ellenszere: a törvény, annak következetes és szigorú betartása a* első pillanattól kezdve.

A törvényszabta kötelességek telje- ütését úgy kel! számonkérni, hogy minden dolgozó paraszt megér'se: a maga ügyét védi, támogatja, ha törvényeinket követi; hogy minden dolgozó paraszt megértse: gépet és villan vt, iparcikket és kultúrát, béké' és fejlődést teremt magának, falujának, ha törvényeinket, rendeOkezéseinket követi és maga is őrködik tiszteletben artásukon. Dolgozó parasztságunk ükkor érti meg mindezt, akkor száll dkra velünk együtt a szigorú törvé uyességért, ha látja és tapasztalja, hogy lesújtunk a törvénvsértő és provokáló ellenségre, kiszorítjuk a tanácsokból; ha lá.ja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye liberalizmusnak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálkodásnak, ha 'anácsainknál megszűnik a törvények és rendeletek lebecsülése. Csak az állam: rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kapcsolat a tanácsok és a tömegek közö L E kapcsolat létrejöttéért, megerősödéséért küzdeni; ezen őrködni — minden illami szervünk, m'ndon páruzervünk elemi kötelessége. Ha a kiskőrösi példa nyomán az ellenséggel szemben ta- ■uieított ébr>r.aéer fokozódását kísérni fogja a falusi tömegek megalkuvás nélküli mozgósítása, nagy tavaszi feladatainkra, akkor a győzelem nem marad eL

(.,Megjelent u „Szabad Nép“-ben)