Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

6 MÄPLO 1953 MÁRCIUS 29 ALEKSZEJ MAKSZIMOVICS,GORKI] 1868—1936 „Minden sikerünk kosos“ A prágai Károly Egye»em magyar szakos hallgatóinak levele a Pécsi Pedagógiai Főiskola hallgatóihoz It i, a prágcd Károly Egyetem magyar szakos hallgatói megkésve kaptuk kezünkhöz kedves soraikat, melyek a magyar ifjúság bér keszeretetérő] tesznek tanúságot. A mi hazánk legújabb történetében -tó számtalanszor bebizonyosodott az a tény, hogy akj nem szereti hazáját és annak dolgozó népét, az nem lehet őszinte híve „ nemzetek kölcsönös barátságának sem. Ezért örömmel és megnyugvással tölt el bennünket az a tudat hogy ti, magyar ifjak, a magyar népi demokráciának ragaszkodó hívei vagytok. Mi is a népi demokrácia útján haladunk a szocializmus tó­ié és minden sikerünk minden problémánj<. közös. A cseh és szlovák nemzet legjobb hagyományai mindig is a nemzetközi egyetértés gondola­tán alapultak és ehhez az eszméhez a csehszlovák ifjúság a jövőben tó hű marad. Minket, a prágai Károly Egyetem magyar szakos hallgatóit an­nál szorosabb kapcsolat fűz a baráti Magyarországhoz, mert a mi jövő hi­vatásunk is az, hogv a csehszlovák—magyar barátságnak terjesztői és erő­sítői legyünk, Ezért szeretettel foglalkozunk a magyar nép nyelvével, fé­nyes történelmi és irodalmi hagyományaival. Hiszen Jan Kus Komensky, Kollár, Jerisek, Fucik ugyanazokért az eszmékért harcoltak mint Apáczay Csere János, Zrínyi Miklós, Kossuth Lajos, Petőfi, Ady és József Attila. Ezért örülnénk, lm a jövöben is lel keresnétek soraitokkal és megírnátok hogyan élnek és dolgoznak a pécsi Pedagógiai Fő'iskolu hallgatói és rév sitinkről is szívesen fogunk tájékoztatni mindenről, ami a mai Csehszlo­vákiáról érdekel, Baráti üdvözlettel: Al. GIMERK W. HERELOVA Gyertek fiatalok az egyetemre! Ha éüna, ma 85 évee .tenne & Szór-1 Jeümió legnagyobb írója, a szocialista műrészét megteremtője, a tnun.kás- osztáily félszoba dításáiiaik elszánt har­cosa, a béke fáradhatatlan vóddlme- zöje, a fasizmus kérlelhetetlen lelep lezője, a legnemesebb humanista: Makszim Gorkij. Etete és pályafutása Oroszország és az egész emberiség' legnagyszerűbb fordulójára esik. Hét évvé! az orosz jobbágyfelszabadítás után született. Első felisírása a bölcsőben „az elé­gedetlenség és tiltakozás kiáltása volt’4 az embertelen rend ellen. 1936- ban pedig, amikor halálos ágya előtt felolvasták a sztálini alkotmányter­vezetet, igy búcsúzott az élettől: „Most már a kövek is énekelni fog­nák.“ Bölcsőle árnyékában a becsapott pa­rasztok tétovázó serege kereste az élet értelmét és [gazságát, örökre le­csukódó szeme pedig a győzelmes szocializmus gigászi alkotásainak ké­pét vitte magával a sírba. Ha nem is proletár-családból szár­mazott — atyja, Mákszim Peskov műbútorasztalos volt, :— de eszméb kedő éveitől kezdve 28 éves koráig a proletárok keserű és sanyargatott életét élte. Kilenc éves korában már Se atyja, ee anyja, a kapitalista, tér melési rend koldusbotra juttatja nagy apját, egy kis ruhafestő üzem tulaj­donosát, a kis Aljosát pedig kiveti az „emberek közé“. Égyideigajtónyitoga- tó egy cipőkereskedésben, majd inas egy rokonánál, aiki rézmetsző, és aki félholtra verte, mert éj tsz akinként könyveket olvasott, később volga,i hajón kisegítő edény mosogató (itt azonban olyan főnökre akadt, aki maga is szerette a könyvet és aki mellett kedvére olvashatott), ikonokat áruit jámbor parasztoknak, maga is megpróbált ilyeneket festeni. Télen rongyokat és csontokat gyűjtőit, ta­vasszal a nyizsnyij-noygorodi vásár mozgalmas élete csorgatott néhány kopejkát. A tanulás olthatatlan vá­gya Kázányba sodorja és, noha még a harmadik elemi osztályról sincs végbizonyítványa, arról ábrándozik, hogy bejut majd az egyetemre. Ke­servesen csalódott. ,,Egyetemi éveit“ nem a kázányi vaskalapos professzo­rok szürke előadásai jelentették, ha­nem a megnehezült élet sok-sok kese­rűsége. Kázányban jut el az emberi nyomorúság legmélyére: egy összeró*, kadt, lakatlan ház piszkos pincéjé­ben húzza meg magát, lakótársai ki­várt kóbor kutyák. Tizenkilenoéves, amikor ráunva a végtelennek és reménytelennek tetsző harcra, el akar­ja magától dobni az életet. Hitét akkor nyerte vissza, amikor megis­merkedett a forradalmi mozgalom; mai, Marx Károly műveivel. A cári konok hamarosan felfigyeltek a nvur- sra, szélesvállu. veszedelmesen okos fiatalemberre, űzőbe veszik, többször Letartóztatják, és titkos jelentések garmadát küldik róla. Húsz éves korában gyalogszerrel, vándorbottal a kezében elindul, meg­nézni, „miből él a nép“. Váiidorútja nézni, „miből él a nép“. Vándordíján fóliára! előtte az orosz nép tenger­nyi szenvedése, látja a nép nyomo­rát, testi, szellemi szegénységét, de átja az egyszerű emberek gazdag tel­ki életét is: hallgatta a csodálatosan mély orosz, ukrán és moldován nép­meséket, telikét elzsongatta a melan­kolikus népdalok bús panasza, gyö n röpködött a táncokban kihovülő fia- tatok friss erejében, csodálta a nép alkotókedvét. Második vándordíja alkalmával Tif- 'iszben megismerkedik Alekszej Kál. jpzsnij forradalmárral, az első em­berrel, aki „igazán emberi módon ‘ foglalkozott vele és aki tanácsaival elindította az irodalom útján. Az ő buzdítására írja meg úti emlék élből gyűjtött első elbeszélését, a „Mákár Gsudrá“-t. Ez alá írta először vá­lasztott írói nevét: Makszim Gorkij. Sokat köszönhet kora nevezetes iró- jj,, Korolenko támogatásának is,_ akt nek segítségével a „Számárai Újság“ munkatársa lesz. „Ose.lkás“ c. elbe­szélése országszerte ismert Íróvá tet­té. A két kötetben összegyűjtött és 1898-ban megjelent elbeszélései Oroszország legnépszerűbb írói sorá­ba, Tolsztoj és Csehov ntel'lé «mél­tók. A századforduló Idején művelt már külföldi nyelvekre is lefordít­ják. Megjelenése az Irodalomban egy ú| művészi korszak kezdetét jelenti Szellemi nagysága átfogja a klasszi­kus orosz Irodalom minden nagy ér­tékét és hagyományát, alkotásai be­tetőzik ezt a kort, a kritikai realiz­mus korát, de egyúttal megteremtik sít ÚJ művészetet, a szocialista rea­lizmust, amelynek élmény farrá,sai az orosz proletáriátus forradalmi harcai 4» győzelme A fiatal Gorkij írói arculatát a forradalmi romantika és a valóság hűséges ábrázolásának nagyszerű egysége jellemzi. Maga ad feleletet a kérdésre, mi indította az írásra: „A gyötrően nyomorúságos életem súlya és élményeim gazdagsága kénysze- rített arra, hogy írjak.“ Az élet nyo­morúságából való kiszabadulás vá gya alkotta meg romantikus, allegori­kus elbeszéléseit, hősi pátoszát, élet- tapasztalata bőségéből fakadtak azok a művei, amelyekben a mezítlábasok sorsát rajzolja meg és kora társadal­mának lázitó igazságtalanságairól rántja le a leplet. Gorkij roman tie,izmusa a forradal­mi mozgalom hatalmas erejének a len­dületéből táplálkozik és gyökerében különbözik a XIX. század eleji reak­ciós, múltba merengő románt icizmuis- tó.L Gorkij romantioizmusa cselekvő romantika, optimista, mindig a jelen feladatainak megoldására sarkal. Ez a forradalmi sodrású romamti- cizmusa az „Égő szív legendája“ és az ,,Ének a Sólyommadá.rról“ cimű aíllegórikus meséiben jut legmegkapób- ban kifejezésre. Dankó alakjában a népért küzdő, a nép boldogságáért éleiét áldozó ember hősi alakját örö­kíti meg. „Bátrak tébolyát dicsérje dalunk! Bátrak tébolya életünk értel­me“ — írja a Sólyomról, aki fenn szárnyal a szabad és végtelen égen. közel a Naphoz, és aki haldokolva is a „csaták üdvére“ gondol. A közelgő forradalom ragyogó al- 'egórikus képét tótjuk a „Viharma- dár“ című költeményében, amely ez­reknek és tízezreknek tett harci dala, -.Jöjj vihar, e légy még erősebb“ — zúgott a költemény utolsó sora az 1905-ös forradalom előestéjén. Költői alkotásain végig az egyik alaptéma a kispolgárság és az értei miség sorsa. Már számárai újságíró korában is haraggal ostorozta a vidé­ki kispolgár áporodott életmódját, szellemi korlátoltságát, szűk dáiókö- rét. A klspoloárl élet laposságát, termé­lehlen te sTterterabiaiban 'Nvárspolpárolc. Nyara ók), életrajz tri- 'ö'Oé'é’-an nteteo ^atelmas hateie- zetlen müvében „Kiim -Számgtn életé", ben, amelyet lunacsarsrkü ,,Nény 6v- *iTed mozgó panorámájának1* nevezett. Ebben a nagy társadalmi regényben végig kíséri az orosz kispolgárságot a IL Sándor cáT meggyilkolása utáni időktől (1831) egészen a forradalom, lg. Nagyszerű képekben mutatja meg, hogy a kispolgárság csendes időikben közel sodródik a marxizmushoz, de menten megalkuszik az uralkodó renddel és gyáván elpártol a mun­kásosztály mdilől, ha nehéz idők sza­kadnak a forradalmi mozgalomra. Kíméletlenül leleplezi a kispolgárság hamis filozófiai aforizmáját: „az em­ber csak akkor szabad, ha teljesen magányos“. Kliim Számgin ezzel a filozófiával járja be az életet, ide-oda ingadozik, de seholsem találja meg a helyét. Az értelmiség számára azonban nem az olvtetenség az egyetlen járható út. Legelső 6s világirodalmi jelentőségű regényében, az ,,Anyá“-ban értelmisé­giek, osztályukkal bátran szakító for. radalmárok nevelik Pável Vlaszovot marxistává. Gorkij világosan mutat­ja meg, hogy az értelmiség számára két út ’ lehetséges: a lapos elnyirs- palgáriasodás, cinkosság a reakciós uralkodó osztállyal, vagy pedig a nép fölszabadításának odaadó esői- fcálata. Gorkij világirodalmi jelentősége azonban elsősorban abban van, hogy vele vonul be az irodalomba mint az étet um és a történelem formálója, a munkásosztály. A század eleji fá radt, dekadens, pesszimista polgári világban Gorkij étetszeretete., bizako­dó, optimista hangja, merően új je­lenség volt, A marxizmus világnéze­tén állva az étetet forradalmi fejlődé­sében látja és ez törhetetlen hitének és optimizmusának a forrása. Munkás hősei szeretik az életet. A „Nyárs- polgárok“ oimü drámájában Nyíl, a munkás, élesen elüt környezetétől, „Az a gazdas aki dolgozik“ — vágja oda büszkém, *a öreg Beszemonov- nak. Még ennél h büszkébben csendül Pavel Vlaszovnak hangja a vádlottak padján: ,,Mi munkások vagyunk. A ml munkánk teremt meg mindent, kezdve «, hatalmas gépeknél As befe­Akik látták az Állam! Népi Együt­tes előadásait, azok bizonyára nagy érdeklődéssel várják a hason’ő ke­retek között működő Szakszervezeti Művészegyüttes pécsi szereplését. Szombaton délután 2 órakor vá­rosunkba érkezett a Szakszerveze­tek Központi Művészegyüttese. A 150 tagú ének-, zene* és tánckar jezve a gyermekjátékoknál É* ben­nünket megfosztottak attól a jogúink­tól, hogy emberi méltóságunkért har­colhassunk. Bennünket mindenki esz­közül akar felhasználni, és képes is rá, hogy célját elérhesse... Mi forra­dalmárok vagyunk és mindaddig azok is maradunk, amíg egyesek csak parancsolnak és mások osak dolgoz­nak." A forradalom közelsége és győzel­me ifjúkori műveiben csak romanti­kus ábránd és telkes hit. Az ..Anya“ című regényében ez a hit azonban szilárd bizonyossággá sűrűsödik. Az 1905-ös forradalom bukása után be­járja Európát, átha.ióziik Amerikába és mindenütt a polgári társadalmi rend hanyatlásának és bomlásának képét látja. A polgári világot marx­ista szemmel nézi Newyorkot a „sár­ga ördög“ városának nevezi, ahol mindent a készpénz mozgat. Látja, hogy a hatalmas, égbetörő felhőkar- co'ók árnyékában a kisemberek nyo­morban tengőditek, „Sokszor szembe, néztem q nyomorral Jól ismerem zö1- des vértelen. csontos arcát... Min­denütt találkoztam vele, de az East Side nyomora sötétebb mindennél, amit eddig láttam.“ ct oif,6,’f>»l forradalom első naolalfól ke dve a fiafal proletár hatalom meg­erősítésére fordította minden erejét. Érezte hogy eljött az az idő, amikor a kultúra az <y;ósz nép közkincséyé lelt. Újságot szerkeszt, hozzátog a világirodalom klasszikusainak sajtó alá rendezéséhez. Munkáját azonban hamarosan félbe kei] szakítania: ki­újult tüdőbaja gyógyítására Lenin tanácsára Olaszországba utazik, de Sorrentoból is állandóan figyelemmé, kíséri újjászülető hazája fejlődését. Mikor 1928-ban hazatért, alig ismer rá a hajdan sötét és nyomorúságos Oroszországra, Erre az időre már be­fejeződött az újjáépítés korszaka és az egész nép az első ötéves terv ha­talmas feladatainak megvalósításán dolgozott. A mái 60 éves Gorki; fia­talos lendülettel vetette bele magát, ebbe a friss, pezsgő életbe. Egész sor folyóiratot indít meg vize tője lösz P Szovjet írók Szövetségének, tűre'.* mesen neveli a fiatal szovjet írókat. Ezekben az évekberi hatalmas publi­cisztikai munkásságot fejt ki. Egy- eg,y cikkének a megjelenése a szov­jet publicisztika ragyogó győzelme. Cikkei átfogjál,, az egész szovjet éle­tet. „Örömöm és büszkeségem az új orosz ember az új állam építője“ — írja egyik cikkében. Másutt arról ír, hogy „A proletariátus az egyetlen erő, amely a kultúrát nemcsak meg tudja menteni, hanem azt el is mé­lyíti ki is szélesíti“ Az amerikai ci­vilizációról azt írja, hogv „a föld- gömbnek legtorzabb civilizációja, mert csodálatosan felnagyította az európai civilizáció sok szégyenlete6 kinövé­sét.“ 1932-ben írói működése 40. évfor­dulóján az egész szovjet nép forró szeretettel fordul világírÍTŰ nagy fia felé. A párt és kormány külön hatá­rozatban örökítette meg érdemeit. Szülővárosa felvette n Gorkij nevet, a moszkvai Művész Színházat, a Szovjet írók Iskoláját, öt egyetemet és még igen sok más intézményt, gyárat kolhozt róla neveztek el. De a szovjet hatalom ádáz «Herr ségei gyűlölettel ügyelték a nagy (ró munkáját aki világszerte ismert névévé] és tekintélyéül sok barátot szerzett a Szovjetuniónak, Ellenségei 1936-ban alja* orvoeov segítségével megölik. Temetésén Molotov eb-tár« mon­dotta az emlékbeszéd et: „Lenin után Gorkij halála országunk és az értesz emberiség legsúlyosabb vesztesége. Az orosz irodalomra gyakorolt hu­tását llletösn Gorkij, Puskin, Gogol, és Tolsztoj után következik ő örök­ségük legjobb továbbfejlesztője ko­runkban. .... Gorkij a proletár szo­cialista irodalom megteremtője ha zátikban és az egész világon. Gorkij nagysága abha^ áll, hogy ragyogó elméje, nép iránti szeretete, önfelál­dozó gigászi munkája az egyetemes amberj kultúra eredményeinek elsa­játítására a dotgozók odaadó barát­jává és a kommunizmus győzelméért folyó harc hatalmas lelkesítőjévé tette. Gorki; nagy nép nagy fia.“ Selymes Ferenc már 28-án este megkezdte baranyai művészkörútját. Első e'őadását Komlón a I ni nyűs/kul túróit hon ban az építőipari dolgozók részére ren­dezett hangversenyén tartotta. Pécsett két előadás 'esz, mégpe­dig vasárnap déle őtt fél 11-kor és hétfőn este fél 8-kor a Nemzeti Színházban. „A Magyar Népköztársaság bizto­sítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát“ — írja Alkotmányunk 48. §-ának első bekezdése. És ez így is van. Mikor volt Magyarországon ennyi egyetemi hallgató? Mikor volt Magyarország egyetemein eny- nyi munkás és paraszt hallgató? A felelet egyszerű és világos: soha. Hány jóeszű munkásgyerek tehet­sége maradt parlagon. Hány pa­rasztgyerek tudásszomját, tanulni- vágyását nyomták el a feudál-kapi- talista. hárommilliós koldus orszá­gának urai. A dicső Szovjet Hadsereg felsza­badítása megadta a lehetőséget, hogy pártunk vezetésével kisöpör­hessük hazánkból ezt a rothadt rendszert. iskola-politikájával együtt. Ma már évente 45 ezer egyetemi hallgató tanulja a marizmus-leni- nizmus szilárd talaján nyugvó tu­dományokat. Soha nem látott táv­latok nvíltak meg a fiatalok előtt. Régen egy diplomás fiatalember időtlen-időkig talpalhatott állás után. Cipője talpa elkopott, kilyu­kadt, de munkát nem kapott. Ma ösztöndíj, jól felszerelt diákotthon várja a hallgatókat, az egyetem el- f végzése után pedig az állam helyezi el őket. A szocializmus építése egyre több szakembert igényel. Előre mag­van a helye minden mérnöknek, jo­gásznak, orvosnak, tanárnak. Mi lehet például egy jogászból? Az államapparátus, a tanácsok, hivatalok, rengeteg jól képzett szak­embert igényelnek: vállalati jogá­szok kellenek, a bíróságok friss erőket várnak, ügyészeket, bírókul, ügyvédeket: továbbá a honvédség­nél, rendőrségnél is sok jogász he­lyezkedik el. A bíró ma neveli a megtévedt dolgozókat, a helves útra tereli őket, de rögtön éles fegyverré válik ke­zében a jog, ha osztályellenségről, a nép ellenségéről van szó. Szó;) és megtisztelő feladat ez: tá­mogatni. segíteni és biztosítani » szocializmust építő dolgozók nyu­godt munkáját. Aki pedig a tudományos mnnkát szereti, azt várják a tanszékek: ta­nársegédek, egyetemi tanárok lehet­nek. Utolsóéves középiskolások. — lá­nyok, fiúk esrvaránt — jelentkezze­tek minél előbb továbbtanulásra. Várnak benneteket az egyetemek, főiskolák: vár a Pécsi Tudóménv- egvetem Jogi Kara; szeretettel vár­nak a professzorok, a hallgatóik. Borsos József II. évf. joghallgató. Szakérettségis lettem fj' desapám a besztercei Uj Barázda tsz dolgozó ja. Magam az ottani --/ kultúrmérnöki hivatal csatornázásJ munkálatainál mint segéd­munkás dolgoztam. Egy tavaszi vasárnap este a kul túrotthon olvasótermében fiatalok olvasgattak. Köztük voltam én Is. Ekkor lépett be párttitkárunk. Kezében összecsavart papírt és főzőgépet tartott. .Jllvtársak. segítsetek kiszegez­ni ezt a felhívást!“ Szétbontotta a papírt. ,Jelentkezz szakérettségiről“ cím volt olvasható rajta. Elolvastam a cikkeket, s elöntött az öröm. — Úgy éreztem, hogy nekem is szól. Elhatároztam még aznap este, hogy jelentkezem. Képzeljétek ol boldogságomat, amikor másnap a párttitkár elvtárs közölte velem, hogy a pártszervezet és a DISZ szívesen jelöl szakérettsé­gire. Kérdőívet nyújtott át és keményen kezetlogtunk. öten jelentkeztünk és mentünk felvéteti vizsgára. Amikor elindul­tunk ősszel az iskolára, ezekkel a szavakkal búcsúzott el tőlünk a tit­kár elv társ: „Úgy tanuljatok hogy büszkék lehessünk rátok és ne feled, létek, hogy titeket a dolgozó nép küldött szakérettségire!“ ígéretünket megtartottuk. Most fejeződtek be n lélévi vizsgák. En általános „jó“ eredményt ér­tem el. Magyarból 4, matematikából 4, fizikából 4, történetemből 5, löld-- rajz és kémiából 4-es osztályzatot szereztem. Év végére kitűnőrendü akarok termi mert tudom azt hogy a sike­res érettségi nagyban segíteni fogja munkámat az egyetemen. PÉCSIK LÁSZLÓ szakérettségis hallgató, Pécs. Általános iskolások rajz- és dolgozat-kiállítása a Gorkij-könyvtáirban Pécsi gyerekek szere. k a szovjet könyve. ?t. Sok szép rajzul: dpraesaU dolgozatuk, nelyekkel a Gorkij inyvtár pályázatán 'sztvettek, erről tanus- jdik. A Magyar-Szovjet '.irsaság épületében lé- ) kiállítás termében űk, lányok, sétálgat. rí/, gyönyörködnek ajtósaik munkájában, sok-sok tarka hépecs- >ben, ügyes, sikerült •jzban. Felismerik ben lk kedves, szívükhöz itt barátaikat, Bazsov fk tündérét, Ivanus- it, a parasztlegényi, kis Miska mackót, sarusjin nyuszijait, nini éppen lapuleve- k alá bújnak az eső 61. Itt van Timur. Ifor kis csapold val, kjük, hordjál: a lát, özvegyen, lif van a hős Oleg Kosevoj, itt van­nak a forradalom nagy tábornokai, Scsorsz, Csapa je v arcképei. Az orosz történetem nagy lázadója, Pugacsov is megihlette a kis gyár- mekművészeket. Meg­rajzolták Trifonov: Diákok c. regénye alap­ján egy nagy üzem ko. vácsmühélyét, a szovjet technika hatalmas vív­mányát, a lépegető exkavátort, az ismeri szovjet repülögép-fijni- sokat. A beküldött dolgoza­tok mutatják, menny­re ismerik a mi kis út­törőink a homszomol. col: és pionírok éleiét, mennyire szeretik őket. csodálják tetteiket, ta­nulni akarnak tőlük. A legtöbb dolgozat fiatal­étig un/: péld a ké pe ivei, az Ifin Gárda hőseivel foglalkozik, de írnak sokat Timurról, Pavlik Morozovról, Sirályról, a kis partizánlánuról is, A leyszebb dolgoza­tok egyike orosz nép. meséiből szól, amelye­ket olvasójuk eredeti­ben olvasott el. A képeken a feliratok jórésze orosz szöveg. Akad még kis másodi­kos leányka is, aki ma­ga írta rá orosz betűk­kel rajzára a címet. Ez a kis kiállítás hű Ici- fejczöje annak a szere, tétnek, miit a ml gyer­mekeink példaképeik a szovjet gyerekek Irán4 éreznek. Megmutatta, mennyire érdekli őkel a szovjet irodalom., az orosz nyelv. Ennek ar érdeklődésnek jele az is, hogy a látogatók kedvvel lajmzgatják a kiállításon lévő orosz meseköny veket, ifjúsági rsgényektt Pécsre érkezett a Szakszervezeti Művészegyüttes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents