Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
4 NAPLÓ trr.n mAucttts t 1 Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusának tanácskozása (fabfUtUm « 1. oldatról) re wsólah fel. A részvevők nagy tapsától kísérve jelenteste be. hogy az «Kberttelepi bányászok újabb termelési sikerekkel ünnoplik a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát. „Brigádommal a héten kongresz szusi műszakot tartottunk s 210 szá zalékos áítlngos eredménnyel 280 tonna szenet termeltünk ki terven felül négy nap alatt“ — mondotta a többi között. A sztálinvárosi nagyolvasztó építői elhatározták, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére „Felszabadulási Hetet“ tartanak A kongresszuson a vita so rán felszólalt Cians Alajos a Sztálin Vasmű Kossutli-díjas főmérnöke. Beszédét az aláb biakban közöljük: Clans méltatta a Sztálin Vasmű jelentőségét, hangsúlyozta, hogy ötéves tervünk ipari beruházásai közit! is kiemelkedik jelentőségében a Sztálin Vasmű Amikor az elmult év végién Gerő elvtársi a Központi Vezetőség ülésén kijelölte a népgazdaság fejlesztése terén előttünk álló fetadatokét — mondotta — külön ki. emelte, hogy mindenekelőtt gvorsin özembe kell helyeznünk tervein.k- aek megfelelően a Sr*ílin Vasárui vet Gerő elvtérs szavai a párt álláspontját fejezték ki és Sztálin város dolgozói magukévá teszik mindenkor a párt iránymutatását. Ezért mi, a nagyolvasztó építői elhatároz ruk, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére március 2<>-tól április 4-ig ..Felszabadulási Hetet" ♦ártunk, «melynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt. Sztálin elvtárs iránt érzett hálánkat és forró szeretőiünket. A .felszabadulási Hét" megtartását élenjáróink kezdeményezése nyomán magukévá tették a koihómű összes dolgozói, a tervei teljesítéséért érzet'., felelősségüket bizonyítva, többezer sztá- ünvárosi dolgozó csatlakozó't már eddig is kezdeményezésünkhöz. A „Felszabadulási Hét" keretében áprisi 4-ig a vaskohászati kemence- építő vállalat dolgozói vállalják, hogy munkájuk jobb megszervezésén keresztül a nagyolvasztó és léglievítő falazásánál átlagban tíz nap előnyt érnek el. A cső cs erömüszerriö vállalat dolgozói a gáz és levegővezetékek szerelésénél nyolcnapos ülemnye- reséget biztosítanak. A méíyépí ö vállalat dolgozói a nagyolvasztó építkezéseinél fennálló átlag másfélhónapos lemaradásukból tíz napot behoznak A MáVAG kohószerelési csoportjának dolgozói vállalják, hogy a nagyolvasztó és léghevitő padszerkezetének sze reléjénél állagban nyolcnapos előny! biztosítanak. A vállalások maradéktalan teljesítésének biztosítására a nagy olvasztó építésénél dolgozó műszaki vezetők vállalják, hogy tökéletes terv- felbánással, az előfeltételek biztosításával megszervezik és koordinálják az építkezési munkálatokat. — Kedves Bévtársak! Az országnak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célki tűzéSeink megvalósításának reá'lis feltételei biztosi - va vannak. Dolgozóink akarnak versenyezni, de megkívánják a szakszervezeti és műszaki vezetőktől és kérik a pártszervezetektől, hogy' komoly segítséget adjanak a munkához. A nagyolvasztó építőinek ez a kéz deményez.éae csak akkor hozhu ja meg a várt eredményt, nagy békeinűviink felépítését, ha a sztálinvárosiak nuin- kalendületc magával; ragadja az ország minden üzemét, az üzemek minden dolgozóját. A nagyolvasztó építői — fejezte be nagy lelkesedéssel fog-adott beszédét Claus Alajos — felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak !lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akarjuk fejezni határtalan szere.tettinket, hálánkat Sztálin elvtárs iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin, elvtársnak köszön hetünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a vasmű és városunk Sztálin elv- ’árs nevét viseli,' azt a nevet, amely lelkesíti .szerte a világon a becsületes dolgozók millióit, amely számunkra a szabadságot, a boldog életet jelenti és amelv biztosítéka további, egyre szebbé váló ételünknek. ígérjük, hogy méltók leszünk Sztálin elvtárs nevére és ezt az adott szavunk teljesítésével fog júk bebizonyí’ani. Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járásban N, A Loy Árpád elvtárs, a dolgozók nevében csatlakozott a sztálinvárosiak leihívásához átlagostul 158 siázaíékot értünk e. brigádommá!, 1880 tonna szenet ád" tunk terven felül népgazdaságiunknak. Bejelentette, hogy hazánk felszabadulása nyolcadik évfordulójának tiszteletére eredményeiket tovább akarják fokozni s április 4-.g foiyamato- san tovább cmslik mostani 158 százalékos teljesítményüket. %. Végül a bányászdolgozók nevében elfogadta a ?ztá.invárosi dolgozóknak a kongresszuson elhangzott fö> hívását, és ígéretet tett. hogy egyenletes termeléssel, a bányászéit lemaradásának behozásával és tervük teljesítésével akarnák hozzájárulni országunk. a béketábor erősítéséhez. Loy Árpád elmondotta, hogy az országos bányászati értekezlet után ankétot hívtak örsze. amelyen meg* tárgyaltát a „Termelj ma többet, máit tegnap "-.'nozga om helyzetét. A dolgozók megértették az előttük á- ló feladatot, többen Ígérték meg. hogy megtermelik a szüksége- szén- mennyiséget és annyi szenet raknak, amennyi ürrscsiilét a műszakia-i- biztosítanak. A műszakiak megszervezték az ürescsiile ellátás; és jó sze;- vező munkává! biztosították a többtermeléshez szükséges feltételeket. Az eredmény nem maradt ei, fokozatosan emelkedni kezdett a termelés. — Brigádom élenjárt a termelésben —- mondotta Loy. — ebben a hónapban A pártellenőrzós és az egyszemélyi vezetés Irta: V. TRUSZENKO. n, SZKP kujblsevi városi bizottságának titkára Az üzemi pártbizottságoknak teljes mértékben élni kell a joggal, amelyet Szervezeti Szabá'Ivzat rájuk ruha- rot és ellenőrizniük kell a válla ai- vczelőség tevékenységét. A pártbizottságok anélkül, hogy helyettesítenék az üzem munkájúért közvetlenül felelős gazdasági vezetőt, kötelesek ellenőrizni az egyes műhelyek és részlegek eredményeit, tudniuk kell, hogy mi történik a térni lés különböző területein, idejében fel kell tárniuk a gazdasági vezetés tubáit és mulasztásait, bátran ki kell fejleszteniük a bfráilatot és az önhf- rálalol. \ kujbisevi üzemek és építkezések pártszervezetei jelentős tapasztalaikat gyűjtöttek a vállalati vezetés munkájának ellenőrzése terén. A mechanikai üzem egyidőben egyenlőtlenül dolgozot'. Legíonlosabh mííhrlyei a havi terv 50 százalékát a harmadik dekádban teljesítették. A gazdasági vezetők Indokolni próbálták a liúvégi rohammunkát. \z üzem pártbizottsága foglalkozó t á kérdéssel. Kitűnt, hogy a termelés üteme azért vált'egyenlőtlenné. mert a gazdasági vezetők felhagytak a termelés meg. javításáért, a jobb inunkaszervo. zéséért, az élenjáró módszerek bevezetéséért vívott harccal. \/ üzcmelátási osztálv elszakadt a termeléstől nem ismerte a műhelyek szükségletét. Kgves nyers-anyagokból felesleg, másokból hiány milliók' zott. A pár bizottság, miután megvizsgálta a rohammunka okait, egy sor intézkedést foganatosított. A szerelőműhely kommunistái szocialista munkaversenyt kezdeményeztek és ennek keretében minden részlegen bevezetők a cik usos grafikont. A pártbizottság és a vállalatvezetöség felkarolta az értékes kezdeményezést. A termelés egyenletességének biztosítására hozott intézkedéseket megtárgyalok a műhely-pártszer vezetek taggyűlésein. A politikai felvilágosító munkál is a rohammunka felszámolásának szolgálatába állftot’ák. A pártszervezet szorosan együtt működve a gazdasági vezetéssel, jó eredményt ért el. 1952 decemberébe,! már egyenletesen dolgozott az üzeni. A pártszerveze' figyelemmel kiséri a termelés minden . fontos kérdését: az új technika alkalmazását, az élenjáró munkamódszerek bevezetését, :u észszerűsftéseket és újításokat. Az ellenőrzés akkor lehet csuk hatásos, ha a tömegek gyakorolják. \ pártszervezeteknek a gazdasági vezetés ellenőrzése terén is a kommunistákra és az öntudatos dolgozókra kell támaszkodnia. A pártellenőrzés módszereit úgv kell inégjavítani, hogy •, párlszer- se/e| I-merje a termelő munka minden részletét, .'•■n i>-k djók ar állami fegye em betartásáról. az állami tervek pontos teljesítéséről, a rejtett tartalékok félórásáról és mozgósításáról. em mindennapos ellensége« kártevésre derült fény Bites megye kiskőrösi járásában. A járási tanácsba ellenséges elornek furakodtak be, s hosszú ideig végezték romboló műn bájukat, a bűnök egész sorozatát kö" vették el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei tanácsházán és a belügyminisztériumban Rács megye legjobb járásának ismer lék cs dicsérgették. A jelentések, a papírok igazolni látszottak a járás jóhírét: a gabonabeadás tavalyi tervét és a sertésbeadás második félévi tervét és a sertésbeadás második félévi tervét túlteljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem nézett Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért elnökéről. Később már a szá" mok is riadót jelezhettek volna. A járás a kukoricabeadás tervét már csak mintegy 61 százalékra, a tojás- beadásét csupán 12.5 százalékra te! jcsítette, s az ősszel az előirt búza. és rozsterülrtne-k csupán háromnegyed részét vetette be. Ezek a sötét számok azonban különösképpen nem tűntek fel, továbbra is a járás korábbi eredményei vakították e! a felettesek sze" mét. A járási tanácsban így zavartanául garázdálkodhatott az ellenség, s . tanács nevében a gyalázatos törvényszegések egész sorozatát követhette el. A járási tanács elnöke Fülöp Gyula ktilák volt, sötétmultú horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt a járási tanács politikája is: védte, pártfogolta a kulákokat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, ahol csak tu" dott. A knlákok Báes megyének ebben a ..minta“-járá«ában szabotálhatták leginkább az adófizetést és a bead fist, a bajukszála sem görbült' meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a termelőszövetkezetekbe. A járási tanács segítségéved a tázlári Bajtárs és Arany, kalász, a császártöltési Kossuth és a csengődi Lenin tszes'hen és máshol a vezető tisztségek egy részét is a kulá- kok kerítették a markukba. Belülről, alattomosan,mint a fában a szú, rombolták a szövetkezetét. Több községben „eltűntek“ a knlákok a f tanács nyilvántartásának egyik lapjáról, s megjelentek a másik lapon, mint újdonsült ..dolgozó parasztok“. Kaskan" tyűn például mindenki ismeri Brada József és Brada Pál kulákokat, mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívják a múltban a dolgozó parasztok vérét. A két kulák a járási és a községi tanács jóvoltából mégis ,,dol gozó paraszt“-tá vedlett át. Ugyan" akkor ebben a községben az egész falu nagy felháborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kuláklistára tettek. A kulákoknak elengedték adójú kát, s a beadást — a dolgozó parasztokra hárítottak mindent. M, ikőzben a kulákofcat, „János* bácslzták“. „plstabácsizták“ — a tanácsban gyalázatosban durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal szsmben. A járási tanács egyik sokszorosított körlevelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a beadással. adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben, a legnagyobb szigorral“ keli eljárni. Ezt Kecelen és több más községben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozó parasztot sem állampolgári hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — ellenkezőleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak tekintélyét rombolta. Ez is volt a cél. Ezért vált rendszerré az is, hogy kiskőrösi járásban a tanácsok sokhelyütt feleslegesem beidézgették, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagy éppen jogtalanul megbüntették őket, Kiskőrösön egyszerre 600—700 dolgozó parasztot idéztek be, várakoztatták őket, elvonták a munkától. Ke* célén sok dolgozó parasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, másnap u begyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, negyednap a t,a- nácseinöjr parancsolt fel a tanácsházára. Kecelen összesen 3585 termelő van, a község 90 százalékra teljesítette a baromfi'beadás és 6!) száza* lékra a tojásbadás tervét. A tanács mégis több. mint 3000 termelőre vetett ki kártérítést. Néhány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen, s igazolta, hegy pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csupán annyi volt a szavuk: „Hn a dogozó parasztnak sereim.s valami, úgyis bejön.“ Sokhelyütt felelőtlenül, vagy sehogysem Intéztél, el a dogozók kérelmét, panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalain 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949-ben adták be: helytelenül kivetett házadó. vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztala mögött nem i.s emberek, hanem érzésnélkül; fabábok ülnének! Begvepisedett fejű bürokraták, kiknek mitse.m számítanak az emberek s látókörük c-ak az aktr- hegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről hogy a kérvények elintézése „várhat, mert nem segíti elő a pénzügyi terv teljesítését". — Csengődön Szépéné és Kovác.-né. a községi tanács alka.mazottai szégyen letesen goromba hangon, arcátlanul szitkozódva támadtak e. dolgozó pa raszío.kra. A Horthy fasizmus mindenható főjegyző urai ripakodtak rá így a parasztra. gyalázatosabban bántak a dolgozó parasztokkal az elszámoltató bizotiságokba becsempészett ébersége« figurák: elcsapott régi tisztviselők. különböző lecsúszott, foglalkc- záisnékü'i naplopók. Ezek aztán nap min.; nap részegeskodtek. loptak, zsaroltak. megvdsáro'ta!tak magukat. Az egyik züllött csirkefogó Kecelen naqy rántottá?,-:;bedet csapolt a begyűjtők tojásokból. A tanácsalkairnazottak egy rés-ze együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták el a törvénytelenül szerzett forintokat. Kc- celen maga a tanácselnök is eljár!’ dinom-iánomokra ezekkel a züllött alakokkal a ku'.ákokhoz. Mindezt látták. tudták n dolgozó parasztok. — Császártöltésen például arról beszélek. ha valaki el akarja intézni adósságát az elszámoltató bizottsággal, községi vagy a járási tanáccsá", vigyen bütykös; magával, ékesebben beszél az minden szónál. S inig a feleslegesen zaklatott, jogtalanul meg büntetett dolgozó parasztok a tanács ellen méltatlankodtak, addig a ser.- kiházi, ellenséges elemek, a markukba nevette: hadd szidják csak a dolgozó parasztok a tanácsot. dolgozó parasztok felháborító zaklatása, az embertelen bánásmód, az ellenséges politikának csupán az egyik oldala volt. A kiskőrösi járási tanács a termelőszövetkezet; mozgalmat is fondorlatos .módon igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási tanácsházán mostanában éppen a termelőszövet kezeli mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy közben ..megfeledkeztek" az égető feladatokról. pédául a tavasz: munkáról. De a járási tanács tsí-'ejlesziési terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztom jóidőre meggyűlöljék a szövetkezet' mozgalmat. Noha a járás szántóföldjeinek csupán 12 százaléka volt szövetkezetiben, a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót': „Néhány hét múlva tsz-járássá kell lennünk.“ A szövetkezeteket ugyanakkor „rván hagyták, nem segítették. ^ A császártöltési termelöcsoportok például hiába kér- tek, vártak segítséget a járási tanács tót, az év első öt hetében seniki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették völna és ezek példájával győzték volna meg az egyénileg dolgozó parasztokat — aljas fenyegetésekkel vagy elvtelen ígérgetésekkel, jogtárán engedményekkel igyefkeztek a termel »szövetkezetbe kényszeríteni, vagy csábítani őket. Kaskantyun a tanácstitkár fenyegetőzi; kezdett. Azzal ..érvelt": aki nem lép be a szövetkezetbe annak fe’- emeli az adóját. Többhe’.yütt elárverezéssel ijesztgették a dolgozó parasztokat. Kecelen pedig a hangos- híradóban a következő „jó hírt" hozták a falu tudomására: „Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét, hogy minél többen lépjenek be. ezzel megszabadulnak a terhektől (az adófizetéstől, a beadástól. stb.)“ A kisgyű- léseken, amelyeket a tanács rendezett, hason'lö módon „érveltek" az előadók. S hogy az alávaló provokáció teljes legye/ az ellenség mindezt „Rákosi elvers születésnapja tiszteletére“ jelszóval végezte. A járási tanácsházán és a község; tanácsoknál természetesen sok be csületes ember dolgozik akinek fe'* tűnt, hogy valahol hiba van a tanács munkájában. Már nem egyszer élesen megbírálták a járási tanácselnököt és az operatív csoportot, ahol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaverték a bírálatot. A járási ta- nác9 elnökhelyettesét — mert bírálta őket, — megrágalmazták, üldözték. A járás; tanács több munkatársát bíráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól, alacsonyabb beosztásba tették. A tanácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tüatöl, meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek hogy a járási tanács pártszervezetében soha ne legyen párttitkár, vagy olyan emberre bízzák az alapszervezot vezetését, aki az ő bandájukból kerül ki. S a bírálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyakoribbá vált. üldözték mindazokat akik „rosszal mertek szólni" róluk. A császártöltést Búzakalász termelőszövetkezet elnöke nyíltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni, csa^ a tanács hibáiról nem, mert abból előbb utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem." Nem merik bírálni a tanácsot, bár saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket. . H. ogyan fa'ulhatoti idáig a dolog? Miért csúszhatott a kiskőrösi járási tanács vezetése az ellenség ke* zére? Mintha csak vattát dugtam- volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tanács* alkalmazottak és do gozó paraszitok hangját Mintha csak arra rendezkedtek volna bo a bácsmcgyei ta- nácsházán hogy csupán a különböző számok és jelentések alapján bírálják el tanácsok munkáját! Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási tanácselnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül oédául elsőnek jelentette, hogy járása teljesítette az őszi vetéstervét — holott t föld egynegyed része vetet'en maradt. Ezek a hamis jelentések azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem1 agyba-,öbe dicsérte a járás; tanácse'nököt, s így szál* tatásával támogatta a kártevést. A megyei tanácsházán állandó a pánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilyen légkörben kiválóén érzj macát az e'hnséq. jobban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytathatja gyalázatos, népelleneá tevékenységét. A kiskőrösi kártevés ügyében eú" Ly°s felelősség terhelj a belügyminisztériumot is, amely elhanyagolta * bácsmcgyei tanács munkájának az el- en,őrzését De emellett a minisztérium hfi öp Gyulát, a kiskőrösi járási tanács volf elnökét — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letartóztattak — az egekig mar gasztalta: „...jó közigazgatási gyakorlata van. a járás területén a miín- ka is jól megy ... kemény, határo- zott..; úgy politikai, mint szakmai téren jól fejlődik". Pedig a minisztérium személyzeti osztályának adata-1 <s félreérthetetlenül bizonyították, óogy kicsoda Fülöp: kuiák, volt horthysta tiszt A belügyminisztériumban az egyik irattartó mélységes fenekére sttlyeaztetlék azt a levelet is. amelyben a tanácselnökhelyettes bejelentette Fülöp kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést. igen nagy felelősség terheli a járási pártbizottságot és a megyei párt- bizottságot is, mert, nem őrködött éberen, harcosan a párt politikája felett- 8ót. a járási pártbizottság még segítséget is adott az ellenségnek, maga is támogatta a járási tanács provokációs tsz-fpjleszlési tervét. Csak a já* rasi és a megyei pártbizottság politikai vaksága, passzivitása tette lehetővé, hogy a befurakodott ellenség durván megsértse a párt politikáját, nyíltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira, elfojtsa a bírálatot, szombfeállitsa a dolgozó parasztok egv részét a párttal és az állammal. Ami a kiskőrösi járásban történt, nem mindennapos eset. T)o nem i* egyedülálló. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a kommunisták, a pártszervezetek é* a pártbizottságok szájtátisága. pollti* kai vaksága akadályozza az ellenség 'eleplezését. •* ahol bürokrácia uralkodott el a tanáréban, elszakítva azt * dolgozó parasztok tömegeitől. Az ál* ami és pártszerveknek okulnlok kell kisköröd esetből: éberen kel! űr* ködniök mindenütt a párt poüiikáj* felett: be kell vonniok mindenütt * tanácsok ellenőrzésének munkájába 11 dolgozók legszélesebb tömegeit. Ránt* -ák le- a. leplet kímé'etlenü! azokról .'íz ellenséges vagy elfajult elemekről, akik méltatlanul viselik a tanácsba" betöltött tisztségükét, visszaélnek,* nép bizalmával, a* állam bizalmával. (Megjelent n „Szaluid Nép" 19’'* február 27-1 számában)
