Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

1»SS MARCTTTS J N A ** L O 5 ' lARl ÉS PARI LPITES « Kossuth-aknán elsősorban a kommunisták felelősek a terv teljesítéséért Koesuth-aknán eddig körletenkómt ^totn-három alapszervezet dolgozott. ■ kommunisták áthelyezése egyik őrletből a másikba azonban akadá- y®Ha az alapszervezetek munkáját: 1 Párttitkár elvtárs, aki maga is ter- "'Sifimunkát végzett, nem tudta átfog- ai az alapsaorvezetet, 6Öt igen sok" ,v,r előfordult, hogy még a pártcso- Portbizalmiakkal is csak havonta. '*ty kéthetenként vitatta meg a felada 'fkát. Vo.tak párttagok, akikkel hő­snőkig nem találkozott, azt sem jjáta, hol dolgoznak, mint pé’dául «tlítiios László elvtárs, a II/3-ais alap ftervezet titkára. Azokat a feladato­st, amelyek a komlói Koesutlrakna !&t állnak ilyen alapszerveaetekkol Roldani nem lehetett. Szükségessé vált, harmadanként alakítsanak egy- ’»y alapszer vezetet, élén függetlení- ‘■if titkárral. A reggele* harmad Jlüpszervezeto pénteken délután tár­ttá a’akii ló taggyűlését. A kommu- f'űák szinte kivétel nélkül megjelen­ek, hogy megvitassák azokat a fal" Judokat, amelyeket a következő he- ■l'hen az a'apszervezetnek a terv finden áron való teljesítése érdéké “,1 végre kei’ hajtania I ^ossnth-akna február havi tervét f6® teljesítette. Egyedüli a reggele* ^''mad közel 11000 csille szénnel ma- adósa államunknak. Helyesen ^’lapította meg titkári referátumában sprich elvtársi „Ezért a súh/os te- ^adásért, elsősorban mi, kommu- "ú'óJc vagyunk felelősek. Mi, afrik f®05* itt vagyunk: műszaki vezefőkr fiépkddgrek, párt és törrugszerveze. " Vezetők és tagok”. . Ki lett volna ezek után a taggyűlés imádata? Rádöbbenteni mindim egye? 'tPnmunistát személyes felelősségére. Jjt>z?ósítani és harcba vinni őket a ®bák és hiányosságok rákfenéje: a bzömbösség és fegyelmezetlenség Új életet Bteni az eddig elha- “yagiolt pártosoportokba. A taggyűlés ezeket a feladatokat '^i-k igvrni ki* mértékben hajtotta Ve. Léprich elv társ, az 1-es alapszerve- titkára oeak a napokban került l*b*a, Kossuth-aknára öthór.apos Viskola után. Az üzem problémáit, ? feladatokat és hiányosságokat nem ^PWirfce és nem is ismerhette. Éppen ffert a titkári beszámoló elkészítésé" fez sokkai több segítséget kellett vol- fe kapnia a Koeeuth-aknai pártbizott. *%tók elsős orban Bér tus elvtárstól, a wMbizottság titkárától A titkári be- Szátnoló és a határozati javaslat fel­vitte* és sablonos voltát nem lehet ^okolni azzal, hogy „itt most mín- yn átszervezés alatt van“ —■ ahogy ieiu elv társ, a pártbizottság szervező titkára ezt megkísérelte. Nem lehet kielégítőnek nevezni a pártbizottság segítségét azért sem, mert a titkári be­számolóhoz nyújtott adatok három he. esek és így egyáltalán nem tükröz­hették azt az alapvetően új helyzetet, amely a február 17-i röpgyűllések óta íz üzemet jellemzik. Az azóta eltelt napok megmutatták, hogy a kommunisták és műszakiak összefogása a legnagyobb nehézségeket legyűri és a terv teljesíthető. Weisz elvtárs be­számolt arról, hogy a kommunista fel" vigyázok, a DISZ fiatálok és párton- kívüli dolgozók összefogása néhány nap alatt lényegesen megjavította a szállítást, sőt csütörtökön több helyen a szállítók vártak a teli csillékre. Míg azelőtt általános volt a szállítástó1 való menekülés, ma már senki sem akar elmenni és a második dekádban osak nyoi" bum’i volt a körletben. Helyesen állapította meg Leprioh elvtárs, a termel ésben Kossuth-aknán is a kommunisták járnak az élen Szediár elvtárs február 25-én 110, Takács elvtárs SO-än 184 százalékra teljesítette tervét. A Bánvölgyi csa­pat 100.7 folyómétert hajtott ki feb* ruárhan, és most a taggyűlésen új vál­lalást tettek: megfogadták, hogy ápri. ’is 4"re 1®0 méteres elővájást végeznek °1. Bánvölgyi elvtárs hozzáfűzte: Szeretném, ha minél több csapa' hív­na ki versen'/re, mert ha csak tíz mé-' tervei növelik is teljesítményüket 'náris nac/imértékben hozzájárulnak a terv teljesítéséhez.” A felhívásra azonban senki sem ’•«agáit. A kommunisták többsége né" mán hallgatott, sőt voltak egyesek, mint Szabó József és Kovács János "Ívtársak, akik ,,objektív nehézségek­kel“ próbáltak magyarázkodni He- ’ves, ha az elvtársik bátran feltárják a, hiányosságokat és keményen felhív­ták a figyelmet a műszaki feltételek biztosítására. Először azonban csele­kedni kell. Az úgynevezett műszaki 'eítételek biztosíthatók, és ha nincse­nek biztosítva, azój-t is mi kommunis* ták vagyunk a felelősek. Meg kell teremteni a tervteljesítés feltételeit. Nemcsak a magunk, hanem munka­társaink számára is. A taggyűlésen rámutattak az elvi árnak arra, hogy egyes párttagok mennyire nem törőd, nek környezetűk, közvetlen munka­társaik munkájával. A tervteljesítés egyik fontos eszköze a melegcsákány-váltás. A 70-es csapat kivételével egyetlen csapatban sem valósítják ezt meg következetesen. Kovács Lajos főaknász elvtárs elmon" lattá, hogy a 220-as csapaton a fron­ton dolgozók a munkahelyen váltar nak. A fahordók azonban már két órakor felöltözötten kifelé igyekeznek, 'íz ömlesztők pedig már kettő elő t tíz perccel elhagyják a fejtést. Ugyan­akkor a csapat fahiánnyal küzd. Az 52-es csapatnál csapán Kovács elv- társ várja meg a váltóját. Szediár elvtárs szín én a munkahelyen vált. A fahordók azonban már jóval előbb elhagyják a fejtést. ,.Minek hordjunk fát — mondották — nekünk van elég, a váltás majd szerez magának.” Szediár elvtárs ezt látta, Kovács eüv- társ is látta és a 220-as csapat kom­munistái is látták, de ellene semmit sem tettek. ,,Ha a párttag elnézi, hogy előtte nem teljesítik a tervet, ha eltűri, hogy rongálják a gépet — ő maga is hozzájárul a terv nem tel­jesítéséhez" — mondotta Ambrus elv* -árs, a városi pártbizottság titkára. Szilcz elvtárs főbányaimester elmond a, hogy a dolgozók több helyen nem fejtésre kész állapotban adják át a munkahelyet, nem dolgoznak egymás kezére, elhanyagolják a szállító vága­tokat és a gépeket csak akkor javít­ják, amikor már igen sokszor késő. Mit jelent etz? Azt, hogy kommunis­táink eltűrik a fegyelmezetlenséget, eltűrik, hogy a fenntartási csapatok kilométereken keresztül úgyszólván semmi munkát nem végeznek, mindez azt mutatja, hogy a Kossuth-aknai párttagok jelentős része nem áü fel­adata magasla'án. nem érzi azt a fele­lősséget, amely a a terv mindenáron való teljesítésében rájuk háruL A taggyűlés egyik feladata éppen az volt, hogy felrázza a kom­munisták felelősségérzetét. Az elhang­zott vállalások és javaslatok csekély száma azonban azt mutatja, hogy ez csak részben sikerült. Szilas elvtárs vállalta, hogy a 2í-es csapat csatlaké" zik a százméteres mozgalomhoz és minden kommunista a csapatban ver­senyben dolgozik, Szakács elvtárs, a 70-cs csapat nevébeg ígéretet tett, hogy 300 csillés lemaradásukat behoz­zák és kiadják a terven felül vállalt 400 csille szenet is. Weisz elvtárs fel­hívta a figyelmet arra, hogy a 480 percet a munkaidő elején is jobban ki kell használni, mert a bányában a szállítók műszak elején állnak, ugyan­akkor műszak végén sok szén marad vissza, mert képtelenek kiszállítani. Váczi Béla elvtárs javasolta, hogy ezalatt az idő alatta kötélvizsgát csi­nálják meg, mert a csatlósok ilyenkoi ígyis állnak. Nem hangzott el azonban vállalás, em javaslat az olyan fontos felada okkal kapcsolatban, amelyekre Lep­lek elvtárs referátumában felhívta a figyelmet, mint a ciklusos művelés, i gépek jobb kihasználása, stb. Mindezek azt mutatják, hogy az 1-es alapszervezetnek igen komoly feladatai vannak a kommunisták ön- mdaának, felelősségérzetének fejlesz­tésében. Ennek érdekében pedig az eddigi alapszervezeteknél sokkal job­ban kell támaszkodni a pártcsoportok­ra, népnevelőkre és a tömegszervez«- tekra. A taggyűlés részletesen tár­gyalta a termelés kérdéseit, — ami helyes. Jóllehet, ezen a téren sem vég­zett kielégítő munkát — ugyanakkor azonban teljesen megfeledkezett arról, amit Satega elvtárs így fejezett ki: ,,Mit tesz a párti” A referátum oeak érintette a pártcsoportokat, népneve­lőket, tömegszervezeteket. Az I-es alapszervezet munkája csak akkor lehet eredményes, ha tevékeny­ségének alapjává a pártcsoportokat feszi. A pártcsoportok eddig nem dói. goztak, nem ellenőrizték hogyan áll­ják'meg helyüket a kommunisták, a népnevelőknél hasonló a helyzet. Ar­ra vonatkozóan, hogyan kell itt meg* javítani a munkát, a taggyűlés úgy­szólván semmit sem adott. Igen kevés szó esett a DlSZ-rol. Weisz elvtárs elmondotta, milyen hő­siesen dolgoznak a fiatalok a szállí­tásnál, a legnehezebb helyre kérik ma­gukat és itt mulatnak példát, A DISZ munkájáért a pártszervezet a felelős. .,Az ifjúság neveléséért, — mondotta Farkas elvtárs, a Központi Veze’ősé.v tSB2 június 28-i ülésén — a DIS7- szervezetek irányítását és támogatá­sát a párt állandó jellegű, egyik leg­döntőbb politikai, feladatának kell te­kinteni.” Ez feladat Kossuth'aknén is. A taggyűlés igen sok fontos kél" dést vetett fel. Rámutattak az elvtár­sak azokra a hibákra és hiányossá­gokra, amelyek kijavítása feltétele az alapszervezet és a harmad jó munká­jának. Ezeket a feladatokat az ríj ve­zetőség csak úgy <udia megvalósítani, ha bátran támaszkodik a pártcsopor­tokra, népnevelőkre és a tömegszer- vezetclcre; csak úgy érhet el gyorsan tartós eredményeket, ha az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kap az ak­nai pár bizottságtól, elsősorban Ber- tus, Orsói, és Rein elvtársaktól. Báling József Rádió bemutató Pécsett A rádió ma már nem luxuscikk, hanem mindennapi szükséglet. Most. hogy az ötéves terv során egymás­után jutnak villanyhoz falvaink a falusi lakosság részére is lehe’ővé vá­lik. hogy rádió hallgatása útján is közelebb kerüljenek a nagyvilághoz. A most bemutatásra kerülő nagy­teljesítményű készülékek allka'masak arra. hogy a dolgozóik a közvetlen ha'lás élményével hallgassák a fő­városi, vagy külföldi nagy koncer­temnek közvetítését. Az ú-abban al­kalmazott nyújtott sávok élesen el­választják egymástól a különböző ál­lomások adásait. Különböző elmés megoldásokkail szűrik ki » zörejeket, hogy a hallgatót eemrni se zavarja művészi élvezetében. Az egyifc ilyen 1953-os modell as Orion 882 típusú csúcsszuper készü­lék, mely hatalmas hangerővel és szép hangrszíneaettel szolgálja hall­gatói igényeit. Ezeknek femertetéeéue és propa­gálására rendezi meg a belkereske­delmi minisztérium országszerte a .Rádió-hetet“, március 1-től március 8-ig. Ennek keretében Pécsett az Ál­lami Áruház Széchenyit éri kultúr­termében rádióbemutatót rendeznek, melyet ma délelőtt 10.30 órakor nyit meg a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Joslfek elvtárs., Itt ízléses elrendezésiben találtuk meg a magyar rádiógyártás 12 leg­újabb típusát, kfb. 100 kiállított ké­szüléken keresztül A rádió nem esek a legjobb bará­tunk. szórakoztatónk, tanítónk, ha­nem szép szobadísz is, ahogy a te­remben j, bemutatón mint sízobabe- rendezést láthatjuk. Ugyancsak ott kell legyen minden kultúrteremben is. Nélkülözhetetlen a kuttúrottho- nokban is a hozzátartozó lemezját­szóval együtt. Éppen ezért a bemu­tatón rengeteg lemez közül választ­hatnak és vásárolhatnak az érdek- iödők. Természetesen nem osak a bemu­tató teremben, hanem minden szak- üztetben (KERAVILL és Állami Áru­ház-) kaphatók a készülékek. Békebizottság alakult a meszesi bánvász- lege ny otthonban Horváth Gergelvné elvtársnö, a meszesi Szülői Munkaközösség elnöke levelében beszámol arról, hogy a me­szesi legényotthonban megalakult a bók-ebizottság. A békebizottság bét tagja elhatározta, hogy erélyes har­cot indít a bumlizás ellen. A béke- bizottság egyik leglelkesebb tagja Tóth István elvtárs, aki két hónapja dolgozik a bányában. Lé Hiány, ez „ szó fényt, erőt és T kultúrát jelent. Száz és eraáz- imjétereken át húzódiy megyénk- i is a villanyoszlopok hosszú so- Mindig nagyobb és nagyobb te­sten hirdetik a békés építő mun- alikotó erejét. Mint valami mesc- i pók-szötte háló száltui, úgy fe­linek oszloptól, oszlopig a vékony thuzalok. Olykor-olykor rászáll p> kii a madár. 1 fényárban úszó szobában sem a vyvis fölé hajoló gyermek, sem rarrogató édesanya, sem a sarok- 1 szunyókáló nagyapa nem gondo. a, hogy milyen hosszú és küzd:!- » utat tett meg az ember a két 'máshoz dörzsölt, fából csiholt tűz- a gyufa feltalálásáig, a gyertva- petróleum világítástól a mai viliá­g­amig az áram engedelmeskedik és égésén szolgálja az embert, úgy iszük. hogy ez nem is lohet más­ít. Hanem, amikor valami ökiná. va hiába csavargatjuk a kap cse­nem szórja fényét az égő mind- t zúgolódunk. Orrukat fímitorgatva izik elő a petróleumlámpát azok akik még csak tegnap tették fé “ pétiig azelőtt megszokott tartó­ja volt életüknek. Az előadás köz- 1 elsötétült moziban felhördülnek emberek és szidják a viManv fe> Mójáitól kezdve, az áramszolgál ta­bun közreműködő összes szerve- . Ok nélkül! Épp?n azok az etil* ■ek folytatnak hősi küzdelmet, jy a hibát kijavítsák. I 'anuja voltam Szigetváron a *- Dó dunántúli Áramszolgáltató Utálatnál egy üzemzavarnak, mely­ei következtében úgyszólván az isz sellyei járás és a siklósi járás i résize áram nélkül maradt. Ma- rá=z József üzemvezetővel beszél­tem. mikor négy óra uián néhány ccel búgó sziréna jelezte hogy unzavar van valahol. — Na, ez beütött — ugrott fel MIKOR A VILLANY KIALSZIK Madarász elvtárs és rohant a jelző­készülékhez. Cseng a telefon és. az állomás máris jelzi, hogy a gépek fordulatszáma csökkent és nem bír­ják a terhelést. — Halló Posta, kérem az Erőmű­vet üzemzavarra — szól a telefonba Madarász elvtáas. Ilyenkor a posta mindem besaé'getést bont és azonnal kapcsolja a kért állomást. Sürgős a hiba kijavítása, a megye egynyolcad részén megállnak a gépek a malmok valahol az orvos talán súlyos bete­get vizsgál, vagy nem tudják elkez­deni a mozielőudáist. Az Erőmű je­lentkezik, földzárlat van a vonalom. De hol? Százlkilto méterek területéin kell kinyomozni, hol a hiba. Mada­rász elvtárs szinte a telefonkagyló­hoz tapad. Mint a hajóskapitány a parancsnoki hídról, mikor hajója lé­ket kap. úgy osztogatja intézkedéseit. — Sándor, Szigetvárt kapcsold át a pécsi harmincötösre — szól oda Mé­száros elvtársinak ami annyit jelent hogy a harmincötezer voltos áram­kört kapcsolják be. Kint esik az eső. Még sincs rossz idő, a kapu alatt felberreg a motor- kerékpár és Mészáros megy a kap­csolást elvégezni. Jelentkezik Tor tyogó is, odáig Pécs felöl jó a vonal. Most Szent!őrincet jelenti be a posta Molnár elvtárs, kapcsolja ki az árbóckapcso!ót rendelkezik Mada­rász. — Szentlőrinc bontja a vona­lat. zárlatos a vonal, Pécs felől nino- áram. Mészáros Szigetváron újabb kapcsolást .végez és Szigetvár felől ad áramot Szentlörincig. Lényegében a hibát már meg is ta­lálták, Tortyogó és Szentlőrinc kö­zött van a baj._ — llely autó, autó sóhajt fel Madarász elvtárs — hiába jajgatok autóért, nem adnak. Ha itt volna a kocsi, már indulhatnánk is a javí­tásra. — Na és most hogy jutnak ki? — kérdezem. — Pécsről már útb^n van a telep autója, az visz; ki az embereket. E'gészen besötétedett, a kis szobában nyolcán is szoron­gunk. Dolgozók várjáp a parancsot. Madarász jobb lábát a padira helyezi, térdiére könyököl, úgy tartja a fü­léhez a hallgatót. Szuntlörmctől Sely- lye, Vaj'szló fe'é sötét van. A cél mi­nél gyorsabban á,rumot adni a falu­nak és a lehető legkisebb területre korlátozni a villamynéíikülii helyet. — Halló, Vajszló? — hajol előre Madarász — a ménkűbe, éppen ez hiányzott. Halló elvtársnő, megkérem, hogy ötpercenként hívja a Füredi-a- kást és ha jelentkezik, azonnal kös­sön össze vele. Füredi nincs otthon — fordul a szobábardévőkhöz. — Posta? kapcsolja NagyhatMányt — renidellkezilk újr,„ Madarász, — hal­ló, halló, utána adhatja Magyarmecs- két is. Pár perc múlva Jelentkezik Nagy­harsány.' — Idefigyeljen atyait — kedélyes* kediik Madarász. — nagy a terhelés- tok? ... szóval nem, annál jobb, meri be akarom jelenteni, hogy rá- megyünk a vonalatokra. Vajszlónak és Sellyének tőletek adunk áramot. Míg Füredire várnak kipróbálják a Magyarmecslke és Tortyogó közti szakaszt. Zárlatos a vonal Megérke­zik az autó. Kulcsár elvtárs a veze­tő, viccelődve zsörtölődik, — Nem is ereznétek jól magato­kat, ha nem éjtsziakára történne ná­latok valami, v Az emberek a mászóvasakat, szer­számokat, reflektort készítik elő az induláshoz. Erélyesen cseng a tele­fon. — Na végre, — kiáltja örömmel Madarász — Füredi elvtárs üljön mo­torra és kösse össze Vajsziót Har kánnyal. — Mi lenne, ha összeeresztene két irányból jövő áramot? — kérdezem a hozzánemértő ember kíváncsiságá­val, — Ha azonos az áramkör, akkor símán megy a dolog, de a legkisebb eltérés esetén tönkre megy az erő­mű berendezése — világosít fel Ma­darász. — Ha két irányú áramot ös7- szekapcsolunk, előzőén szinkronizál­juk műszerrel. C'élóra mu’va jelentkezik Sellye és Zákonyi jelenti, hogy a fa­luban van áram. Füredi meg vala­hol kint jár motorjával a területen, mert a kapcsolók faiun kívül van­nak de Záfconryi jelentése bizonyít­ja, hogy Füredi a kapcsolást elvé* gezrte. Most Madarász újra Magyar- meoakét hivja és Sellye felől ad ára­mot felfelé. Végül kipróbálják a Ma- gyarmeoake, Bicsérd köziti szakaszt is. Jó a vonal. Egész Bice érdig ég­nek a lámpák. A kör bezárult. A hi­ba még nincs megjavítva, de a Tor­tyogó és Bicsérd közötti távolságot kivéve mindenütt van, villany. Még egy újabb kapcsolás és kiderül, hogy egész Fenyőspusztáig jön az áram Pécs felől A százki lomét erek hos:- sz óságai bál maradit tehát alig három kilométer, ahol a szakadást kc<resn: kell Ez máT a szerelők dolga. Osz­loptól oszlopig be kell járni „ terü­letet, amíg csak a földrezuhaní dró* tot meg nem találják. Nem számít eső fagy. ragadós szántás, vagy de­rékig érő vizes vetés, a szerelő, ha a tudatlanok szidják is. zokszó nél­kül végzi a késő éjtszakában köte­lességét. — Indulhattok — rendelkezik Ma­darász. Prigovácz és Kanyar elvtárs szorosabbra húzza derekán az eső- köpeny övjét, hátukra vasak a má­szóvasakat és sz autó elrobog velük. — Nem értem — gondolkodom han­gosan —. igaz, hogy esik az eső, de vihar nincs, mitől van mégis vonal­szakadás? — Prlgováczék majd behozzák a tettest — mondja nevetve Madarász. Leolvashatja arcomról, hogy nem értem, mii akar mondani, ment foly­tatja. — Sokan azt hiszik hogy nem jó! csináltak meg a szerelést és az okozza a bajt, pedig dehogy. Lehet bagoly, kánya, vagy akár két szerel­meskedő veréb is. Kitárt szárnyukkal még ha nem i6 érik el a vezetéket, rövidzár latoi okoznak, mert a ma­gasfeszültségű áram átüt rajtuk. — r.yenkor a vezeték elszakad és a ma­dár ottmaiad élettelenül. Néhol vá­sott gyerekek azzal szórakoznak, hogy kővel célbadobást végeznek a porcelánszigetelőkre. A kieső rjjulit, megrepedt szigetelő is átüt és zárla­tot okoz. Ez még a jobbik eset. Sok helyen az utak mentén van a táv­vezeték, Előfordul, hogy a gyorshaj­tást, vagy szeszesitalt tiltó rendele­tet be asm tartó sofőr nekiviszi ko­csiját az oszlopnak és a rázkódás hu­zalszakadást okoz. Sajnos, itt már emberéletek is kockán forognak. ÍVJ ásléléra múlva Prigovácz és Kanyar bevonul sárosán. Füre­di sízétkapcsolja a Vajszló—harkányi vonalat és az áram megy a rend«» útján Szentlőrino.n át. Sokan talán már gz ágyban nyújtózkodnak, — az éjjeliszekrényen álló kislámpa mel­lett regényt olvasnak és nem is gon­dolnak arra. hogy hány ember állt készenlétben villanyte’.cpen postán és kint a falvakban, hogy kényelmét biztosítsák. óvjuk a közvagyont, s távvezeté­keket és ne szidjuk a villanyié lep •mbereit, ha néhány percre kialszik a villany mert ők nem okozói, ha­mm e'.'hárítói az üzemravnmí'k. Gyenis József

Next

/
Thumbnails
Contents