Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-26 / 48. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ AZ MD PH BAR/ I N V ÁM 1 E GY El PÄRTBIZC >TTIÁGA> LAK LAPJ‘A: X. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM mmamm _______ _ AH A SO F1LI.E» CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 2« (---------------------------­------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN: A Társadalom, és Természettudományi Lsm ereit erjesztő Társulat mefa!«kítoát tárgyalta meg a Magyar Tudo­mányos akadémián tartott értehnlségS ankét (2. o.) — Minden bányász teljesítse adott szavát — teljesítse a tervet (3. o.) — Huszonőtesaer köbméteres turlnikompresz- szoe .szerelését kezdték meg Komlón (3. o.) — Látogatás a Pécsi Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékén (4. o.) A Gépipari Technikum kulíúregyitttese Pécs-Szaboloma és Komlóra látogat el (4. o.) \__________________________________________________y Sz ilárd munkafegyelmet bányáinkban Az új szocialista fegyelem alapve­tően különbözek minden eddigi ^tár­sadalom fegyelmétől. A kapitalista társadalomban a gazdasági kényszer, az éhség, a ninoatelenség, a rnunka- béküliség ós jogfosztottsáo kéoezl a fegyelem alapját. A szocialista fe­gyelem alapvető vonása az önkéntes" *óg és az öntudatoseág. Rákosi elv* ‘-árs mondotta: üzemeinkben terem* síink olyan légkört, amelvbin a be­csületes dolgozók ne tűrjék meg me­'íuk között a fegyelmezetleneket és közösítsék ki őket soraikból. Bányász. Pártszervezeteink, üzemi bizottsága­ink ezen a téren értek el bizonyos eredményeket, mint például Isi vám" "torán Gyánó Vince elvtárs UE-.1- PÖk aki rendszeresen foglalkozik a PáUAsztókkal. magához hivatja őket ás megmagyarázza, hogv milyen kárt hkoznak mu!asz'á=uklkal néoqazidasé- 'Juntfenak, családjuknak. Petőfi-aknán leveleket lmok a dolgozók n mu'es"- 'ók hozzátartozóinak, üzemi bizotl- ság.ainknak a munikafegyóem meg- szi árd'tása érdekében elsősorban a elvi'ágositó munkát kel.! használni. nem szabad visszariadni a kemé­nyebb eszközöktől sem A notórius öum’lzólcat el kel.1 távolítani az üze- Plebböl, Jó példa volt a bányászok karoos hangulatára a januári szak- szervezeti taggyűlés, amikor n do‘- Jozók egyöntetűen követelték, hogv fstván-iknáról 14 bumtozót távolít* tanaik el. Ezek között volt olyan is. 'kinek egy hónapban 10—16 muiasz- 'ása volt. Béke-Urnán 21 notórius IT>n'a«eitót távn’ítoftoi, el a dolgozók január elsejétől. Ennek ellenére még 'Piádig nem kielégítő üzemi bizottság 3®Ink munkája ezen a téren, mert ‘f'éq mindig magas az igazolatlanul 0lu' aszták száma különösen * fizetés pfáni napokon, ezenkívül ezombo- és, hétfőn. Komló, Ko°snth*a.knén Pé.dául február 2-rn, héttőn 136 mu­lató volt. de nem »okkal kedvezőbb a helyzij.t István- és Széchenyi-akná^ 50m, Február 16-án Pécs VI. kerület* i cn 42 Szabolcson 49, Vasason 20 •tfazolatlan mulasztó volt. Ezen a té* a legijobb eredményeket a Nagy* 'hányok! Szénbánya Vállalat órt el. *kol egész hónapban m:ndö9sze két* Párom mulasztás volt, vagy Szászvár, hkol januárban csupán öt igazo’a * f^n mulasztás volt. Ennek eredmc* megmutatkozik a termelésben ”*• mert az említeti üzemekbtn az áy eleje óta teljesítik a tervet. — Ezeknél az üzemi bizottság minden foglalkozik a bizalmiakkal és hsapatvezetökkel, a hiányzókat más- h'Pp felkeresik a munkahelyen és finden estiben beszélnek velük, — Minden esetben kérik a pártszervezet ’Ogibségét. amely a népnevelőkön kc- r»sztü1l segít a felvilágosító, nevelő ^unkában. Szászváron a pártonkí- ^üHek részére az üzemi bizottság h'egiszervezte a szakszervezeti okta- fást, amelynek 75 állandó hallgatója y®n. A termelési értekezleteken meg* callgtntják a dolgozók javaslatait és ■leszámolnak azok végrehajtásáról. De ezenldvül n®gv segíts éget kap na v a műsrctkiáktól, akik szintén remdszie* ^sen foglalkoznak a munkafegyelem ’heg-ízilárdításával, a munkaidő jobb kihasználásával és bevezették min* öenhol a melegicsákányváltást. , Nézzük meg, milyen régi és új Je* ensógek mutatkoznak a mumkafegye* l*Jn lazasága terón? A Tnüszaikmu1 a sz­tal a munkától való indokolatlan ■ávo’maradás, a termelés, a tervte* jesités egyik legnagyobb fékje. Mint jwneretes. bányászatunk a múlt év* főként a műszakmulasztásoK Jhlat* nem teljesülte tervét és ezzel komolyan hátráltatta más iparágak* hin is a tervteljesítést. Gerft Ernő ^Iv'árs november 29-án a Központi jeze'óséq ülésén mondott beszédé* ?*n felhívta figyelmünket az egyen* °te® termelés fontosságára. De va * Ion “uettuk-e ezt úgy biztosítani, ha a munkafegyelem terén fennálló ta­gságokat nem szüntetjük meg? Nyilvánvaló hogy nem. Bár értünk eredményeket az igazo'atlan mu* msz'ásnk szórnának csökkentésében, he ezzel szemben megnövekedőit az nWzolt mulasztások száma. Néhánv l*éldát erre vonia'kozólag: üzemeink­éit szigorúan terv szerint kell do’* Hozni. Az« ;« meghatározták, hogy n-, Pontra mennyi lehet az Igazolt mű­szakmulasz tások száma, így Pécs VI. kerüle'.ben napi 12, Szabolcson 16, Va* sason 9. Ezzel szemben február l£-in Pécs VI-jn 19, Pécsszabolcson 32 iga­zolt műszakmulaszr.áist engedélyezlek. A fenti pó'da mutatja, hogy Pécs VI. hét műszakkal, Szabolcs pedig éppen 100 százalékkal több igazolt mulasztást engedélyezett. Ezekre a lervszámokra üzemi b i z o Its ágra ink na k feltétlenül f.l kell figyelni és gon­doskodni arról, hogy az üzem ezeket be is tartsa, mint bármely más, a tervvel kapcsolatos feladatot. A munkafegyelemmel kapcso’atban fei kell figyelni üzemi bizottsága­inknak a táppénzes állomány alakú* lás,ára is. Ahol üzemi bízó tie ágaink fogl alkoznak ezzel a kérdéssel és mozgósítják a beteglátogiatókat, ott mutatkoznak eredmények. így pú­déul István-aknáin, ahol januárban a beíeglátogatóik 518 betegei látogattak meg, 13 táppénzcsalót lep leztak le. Pécs VI-an 424 beteget látogattak meg és 12 táppénzcsaö,t lepleztek le és vonták meg tőlük a táppénzt. Egy másik igen komoly fogyaté­kosság a munkafegyelem terén a munkaerővándorlás. Itt főleg az új munkásokkal való foglalkozás elha­nyagolásáról beszélhetünk. Ennek következménye, hogy egyes üzemek szálláshelyei átjáróháziaiiská válnak. Mi az oka ennek? Nem gondosko­dunk kellően új munkásainkról. A toborzás útján az üzemeinkbe beke­rülő új munkások nagyobb része nem a munkahely közelében lakik, tehát családjától, hozzátartozóitól távol van. Ezért szükséges, hogy a szál- láshelye’.nitoet a dolgozók második otthonává tegyük. Több szállásihc­yen nem veszik figyelembe pártunk­nak ezit az útmutatását. így pé'dáu’ , szálláshelyen lakó dolgozóknak gyik értekezletén Iatván-akná^ egy loigozó e’.pamaszoLta, hogy nemcsak kulturális, sport és szórakozási le- .etőség nincs biztosítva, hanem még ■ilégításuk sincs megfelelő, mert »etrólourr.-' ampával világítanak. üzemi bizottságainknak harcolni -ell azért, hogy megjelelő kuiltúrte- ■tm, könyvek, társasjátékok. .soor‘- e’iszerelések álljanak a szállások dol- [ozóinak rendelkezésére. Erezzék az ij munkások, hogy törődünk, fogla - :ózunk velük. Az üzemi bizottsá­gok rendszeresítsék a. legény- és női mállásokon az ismeretterjesztő elc- .dásokat. diavetítéseket, szervezzék íket kollektív moz- és szi’mházlá.tr- r.atásokra. Állandóan tanítsák, ne- "cljók őket, hogy az új munkásokbó' egye'.mezett jó szakmunkások legye* ^Fontos és felelősségteljes szeren árul a szakszervezetekre a szocia- Lsta munkafegyelemért való harcban ^ eziakszerveae’ek hivatása, hogy a zocialista építés az új szocialista lurílca és munkafegyelem iskolái K- yenek. A február 7*i bányásztanácskozá* on Czottner elvtárs külön pontban og'alkozott ezzel a kérdéssel s meci- atározita feladatainkat ezen a téren. V. szilárd munkafegyelemért folyó arc azonban csak akkor lehet redményes, ha szorosan ossz ekap oeo' Lik a munka versennyel, a szocm'iV- á'lalAsok szervezésével és tel.iesité* ével Erről azonban igen sok eset­en megfeledkeztünk. Pedig világos: a a fogadalmak teliesftését beosO- ?"bell üggyé tesszük és rámutatunk oqy 3 vállalt feladatok elvégzése sak szilárd fegyelemmel érhető el. kikor nem fog olyan arány fenn- ílni mint pé’dáoil Hidason. ahol óolgozóknav csak 30 százaléka tüt social«ta versenyvállalást vagy Ist- rán-rknán, ahol 40 százalékos ez ^Bárváez szakszervezetelnik felada* a tehát szüntelenül harcolni a laza- ági fegyelmezetlenség minden meg- ,viivámulása e'len. Csak sziívós és íire’mes nevelőmrmkával járulhatunk nzzá annak a légkörnek a kte’akítá- ához, amelyben a lógás, a késés, a ustaság szégyen és gvalázat A zocialista munkafegyelem kfalakftá- ámak hatásos és elenaedbídetlen ■szköze az állandó gondoskodás a olgozókról. a szociális*« érdekvéde- >m A megfelelő szociális és egész­égi'] gvl körülmények hteto8f‘áso » it’turáMs sziikség’etek k’elégftéso lősogiti, hogy az új bányászok is IDŐBEN VÉGZETT VETÉSSEL A BŐ TERMÉSÉRT! Eljött a tavaszi vetés ideje, az ő«xi szégyenfoltot le kell mosni magunkról Községünk dolgozó parasztjai eddig mindig emelt fővei jelenhettek meg bárhol, mert eleget teltek az ál­lam iránti kötelességüknek, nem kel- ett szégyenlkezmiiök söm a begyűj­tés, sem pedig a munkák el neon vég­zése miaít. Ezek Ikőzé taheztam én is.Tmlnan, hogy az államunktól nem csak várni keli, de adni is annak ér dekében, hogy megváltozol életünket még szebbé, még boldogabbá tettes­sük. Nagy családos vagyok. A múltban 1 á t:as t ó 1- vaku lás i>g káliét! dolgozni az egész családnak a hét hold földünkön, hogy megélhetésünket biztosítani tud­juk. Földosztáskor még nyolc holdat kaptunk. így jelenleg is Hő holdon gazdálkodóim. De ez csak a kezdet voll. A közelmúltban államunk telje­sítette legnagyobb óhajunkat is — a községbe bevezették a villanyt. A villanyt -követte a vezetékes rádió. Napi húsz fillérért szórakozhatok, tanulhatok, művelődhetek mei’Iel te. Minden héten mozielődást nézhetek, amiéri azelőtt Pécsre kellett volna be- syaloivolnunk. Rövidesen elkészül az új kullúrház és lehetne még hosszan sorolni azokat a jui tatásokat, ame­lyekben már eddi«? is részesültünk. De nem is erről akarok beszélni, hanem inkább arról, hogy községiünk­ben vannak jónéhányan olyanok, akik minderről megfeledkeztek. Kezdem ta- 'án ott, hogy Sza'ánta az őszi búza- vetés tervét mindössze csak 76 száza­lékra teljesítette. Azért, mcTt sokan hallgattak a kulákokna, akik lóptcn­Lehet vetni nyomon arról beszéltek, hogy majd akkor kell vetni, ha az álltam bizto­sít vetőmagot. A kulákok meséjének sokan bedőltek. így voá ak Pávlovics Márk, Pávíovics Sz-anisz’ó, Pávlovics Miklós i®, akik inkább elvitték a ve­tőmagot beőrölni. Eljött a tavaszi vetés idc'c. Az ősszel ért szégyenfoltot f.e kell mosni magunkról. Pótolni kell a lemaradást, de határidőre teljesíteni ketll a tava­sziak földbejuitatását is. A kulákok persze megint kezdik fújni régi me* sójukét" és azt is hozzáteszik, hogy nem kell még vetni, hideg a fö'd annyi sem terem, amennyi a beadás­ra kell!. Hogy mennyire csalódni fog­nak azok, akik az ellenségre hallgat­nak — azt legjobban a tavalyi tér méseredményeimmel tudom bizonyí­tani. Minden magot pontosan a mi­nisztertanács határozata szerint ve­tettem eL A rossz időjárás ellenére is a négy holdamról 35 mázsa házát takarítottam be. Ebből 21 mázsát ad" tani be. De azonkívül a két mázsa búzái is, melyet kukorica helyek tel­jesítettem. Az elmúlt ősszel szintén betartottam a minisztertanács hatá­rozatát. Meg is nézheti bárki, — ke­vés gazdának van olyan búzavetése, inimt nekem. Az idei öt hold búzából legalább 60 mázsa termést várok. Úgy érzem, hogy hibái követnék el, hacsak a saját vetési problémámmal tőrödnek és nem tartanám fontos­nak azt, hogv* az egész község jó! végerze feladatát. Az őszi búzavetési lemaradásunkat pótolni keil. Ezért minden becsülete® dolgozó felelős. Igen,, de akik könnyelműen báni ak a vetőmagjukkal, azok tényleg úgy állnak, hogy nincs mit vetni. Ezért elhatároztam, hegy a meglévő tarta­lékomat köfcsüoadu,rn olyanoknak, akik erre rászorulnak. A* egyik este bekopogott hoz­zám Radies Márk, a szom­szédom. Panaszkodott, hogy vo ni kéne, de nincs mit..— De vau — vá­laszoltam neki és megkérdeztem meny­nyire van szüksége. Más-nap reggel kétmázsa búzát vittem el lakásomról. Rá néhány napra özvegy Zsdral Já­nosáé keresett fel. ki két és félmázsát sitt el kölcsön. Példámat többen kö­vették a községijén. Emberovics Mi­hály és Emlierovi-cs Mátyás például egy-egy mázsa búzát adtak Embero­vics Istvánnak, hogy az is eleget tud­jon tenni kötelességének, pótolni tud­ja őszi lemaradását. Mindezt' azért mondtam el. hogy ni k a gazdatársak, akiknek felesleg búzavetőmagjuk van, segítsék ki azo­kat, akik esetleg éppen a kulákokra hallgatva -nem biztosították maguknak a vetőmagot. A tervek teljesítéséért valamennyien felelősek vagyunk, se­gítsünk egvmásmak. hogy már a ta­vaszi munkák során lemossuk a közsé­günket ért szégyent, ami biztosítékot jelent arra is, itogv a begyűjtésnél sem kell szégyenkeznünk. Elmond a: Krizies András délvzláv dolgozó paraszt. Kezdjék meg a szántáét a traktortaták Kormányzatunk nagyabb mennyiségi! tavaszbúra vetőmag biztosításával sietett dolgozó parasztságunk segítésére. Éppen ezért a termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozók is haladéktalanul szerezzék be a még hiányzó vetőmagot. A tavaszbúza vetőmagot szokvány kenyér- vagy takarmánygabona, Illetve kukorica vagy zab beadása ellenében a tenne'őszövetkezetek a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainál, az egyéni termelők a helyi löldművesszövetkezetnél igényelhetik. A földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek és egyéni termelők különös gonddal járjanak el a tavasz­búza raktározásánál. A szelektor gondos kitisztításá­val, a csávázás megfelelő előkészítésével előzzék meg. hogy a vetőmag őszi búzával keveredjen. Gondos tisz­títással el keli érni. hogy a vetőmag legalább a 95 százalékos tisztaságot elérje. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák tartsák szem előtt az élenjáró szovjet agrotechnika hatalmas előnyeit és ezért minél nagyobb területen alkalmazzák a keresztsoros vetést. Megyénk számos községének határában — így a sá8di járás, pécsváradi járás — már meg lehet kezdeni a vetést. Minden perc késedelem kárt okoz a népgaz­daságnak, a termelőszövetkezetnek, az egyénileg dol­gozónak Éppen ezért minden dolgozó paraszt tartsa ha­zafias kötelességének, hogy — ahol a löld nedvessége megfelelő, és a hőlokn eléri az 5 Celsius fokot — azon­nal megkezdje a vetést. A bólyi gépállomáson alig látni már traktort, merj iklnt vannak a határban. Az»elmúlt napok alatt még nem tudtak dolgozni, mórt nagyon sáros volt a föld, de hétfőn este jelentették a brigádvezotők, hogy Babarco-n és Máj,son megindultak a gépek. Tehát meg* kezdődött a szántás, de csak a két helyen. A gépállomás többi körzetében továbbra is téli álmukat atussaák a gépek. Az nem lehet kifogás, hogv sáros a föld, mert ha Babarcon lehet szántani akkor lehet Borjádo-n, Kis- és Nagybudméron é« a többi kö?- ségkbem is. Sürgősen kezdjék meg a szántást a gépállo­más többi traktorai i®. * A pécsváradi gépállomás 28 gépe kijavítva, felsze­relve kivonult a területre, hogy megikezdje a munkákat amint az idő engedi. A gépállomáson azonban nem tudják, hogy hány gép dolgozik jelenleg, vagy do’go- ziik*3 egyáltalán egy is. A körzeti agironómus eivtárs — akinek a legna­gyobb segítséget kellene adni a tavaszi munkákhoz. — azt sem tudja, hogy hány gé.p ment kt a gépállomás­ról a területre. A pécsváradi gépállomás vezetősége és a többi gép­állomásé is sürgősen intézkedjen, hogy ahol csak egy mód van rá, azonnal megkezdjék a szántást traktoris- táirik A szabadásén 1 királyi Koneuth tstett-ben pitire gondoskodtak, hogy ne legyen hiány a f ogai erőben A sznbadazetn 111 irály! Kossuth tszcs- ben mór az ősszel sokat beszélgettek az álllatoik áttéleOtetósérőd. Többször szó volt arról, hogy a tavaszi mező- gazdasági műnkákar csak akkor tud­ják sikeresen, jól elvégezni, ha az igtás állatok számára biztosítják a megfelelő mennyiségű takarmányt. A tagság azt javasolta, hogy csak any- nyi kukoricát osszanak ki a munka- "gységekre, amennyit nélkülözni tud­nak az állatoktól. A jól szervezett munka eredménye, hogy 400 köbméter silózási tervüket határidőre teljesítették. Ezen kívül 5bb, mint 130 mázsa kukoricát hagy­tak a.braktalármánynak, amely a ta­vaszi munkák során is biztosítja az gás állatoik szükségletét. Szakszerűen szervezték a takarmány adagolását is. Az ősszel amíg a mun­mocrszereji: ák. megkedvíüék az üze­meket, e égedettpri és fegve'mezettcn dolgozzanak. Ebb^n a harcban tá- mflszíkodiariaik pártszervezeteink ör- tudato« bányászaink,m. a kommunb- ‘ákra üzenni bttottsAoalnk a nári- szervezetok segítségével szakadatla­ka tartott, az igás áilla'ok napi három kiló abrakot kaptak. Amikor már a belső munkákra kerüi'it. sor, a meny­nyi® éget két kilóra csökkentették. Szá­mítva a lavaf?i munkák megkezdésé­re, már két héttel ezelőtt ismét meg­kezdték a napi három kiló abrak ada­golását. De figyelembe veszik azt is, hogy a kancáiknak többre van szük­ségük és ezért azoknak napi négy kiló abrakot biztosítanak. Eredményesen alkalmazzák a lovak etetésénél a szalma és a polyva fel- Járását is. A takarmányt szecskázzák, amelyhez ugyanolyan mennyiségű zab és búzapolyvár kevernek. Az előké­szített szecskáihoz és polyvához napi 10 kiló takarmányrépát és három kiló kukoficadnrát kevernék. A napi szük­ségletet mindig a reggeli órákban ké­szítik el, amely két‘etetésre elegendő, nul tudatosltsáik. hogy a szocialista fegv-lam, a szociaTeta énttés szerves, elválas-rihatatlan része, hogv csak a munkafegvelem megszilárdításával le­het végrehajtani az országos bá- -vászitanácsilcozáa útmutatásait, tette* •ítcnl a tervet. A fegyelemért folyó mert igv emészthetőblvé tesz V » kü­lönbek keményrostú takarmánvszal- mát. A csoport tusijai készen állnak, ho-y «mikor a föld nedvesség tartalma és hőfoka ezt inegcngedi. azonnal meg­kezdjék a "avaszi munkákat. A e«o- nortirodában eslénkém különösen • kocsisok között folyik élénk vita, hogv ki ér el több munkaegységet fo­gatával. Hegedűs Ferenc ugyancsak fogtadkozik, hogy úgy, mint tavaly, idén is ő lesz az első a kocsisok kö­zött. A szabadszentkirályi Kossuth tsrm állatgondozói ó® kocsisai így készültek a tavaszi munkák megkezdésére, a jó gazda szemével előre 'látva, hogy a la- vaszi munkák sikere a fogalerö jö kihasználásán, a lovak jó erőnlét«» dől el. harc építésünk meggyojaftását segíti. — éppen ezért minden öntudatos bá­nyász feladata. Bózsn István bányász szaksizarvcraet tvr. biz^ elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents