Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-26 / 48. szám

2 tftss FFBRTTAn 8# w B » T. n ATár§adalom- ésTermé«zeHiidománvi l-mereffer'esz’nTárisu'al megalakítását tárgyalta meg a Magyar Tudományos Akadémián tartott értelmiségi ankét Roy FI. B'ey őrnagy val’omása az amerikaiak baktériumháború áról A Magyar Tudományos Akadé­mián szerdán délután értelmisé,.li ankétot tartottak a Társadalma- és Természettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat megalakításával kap­csolatban. Az ankéton nagyszám ban vettek részt a magyar tudo­mány különböző ágainak képviselői. Az ankétot Rusznyák István Kos- snth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. majd Törő Imre Kossutfi-dfjas aka­démikus tartotta meg referátumát. — Népiimk politikai, gazdasági életének fejlődése hata'mas mér­tékben növelte dolgozó tömegeink kukurájie igényeit — kezdte reterá- timrát Törő Tm-e — E'^rk ezt flink az építésben egv olyan szakaszhoz, ami kor a tudományos ismeretek terjesz­tésének problémája parancsofólag merül fel. Nagy, átfogó jól irány zott ismeretterjesztő munkának jött el^az ideje, ' melynek eszközei: jó előadások tartása és az elhangzó szavakon kívül népszerű tudomá­nyos folyóiratok és egyéb kiadvá­nyok, brosúrák, szemléltető eszkö­zük, fi'm mnöMiJek. plakátok, dia* pozitivek készítése is. Ennék a nagy ismeretterjesztő munkának az elindításában szerét- nők ma az első lépést megtenni — mondotta az akadémikus. E mun Kí­nák eszköze, szerve egy erős, tár­sadalmi, értelmiségi szervezet kell, hogy legyen: az új Társadalom- és Természettudományi Ismereteke. Terjesztő Társulat. A most megszervezendő új társít latnak magja a több mint száz éves múltra visszatekintő Természettudo­mányi Társulat, melyet a párt kez­deményezésére lérO-ben az előadá­sok tömegszervezésére alakítottak át, valamint az Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat előadói szak­osztálya. A tudományok ismeretének tér jesztése más feladat mint a kuta tás. de nem indulhat meg és nem folyhat sikerrel, ha a tudományos kutatók munkájától,függetlenül pré. bálkozik. Az elmélet és a gyakorlat egysége a haladó tudományos ku­tatómunka egyik legfontosabb ve­zérlő fonala. A tudósok laborató­riumi, könyvtári vagy műhelyi tu- •' ».»Ányos munkái akkor nyernek értelmet, ha eredményeik a gyakor­lati életben érvényesülnek és dol­gozóink mindennapi munkájának lendítő kerekei lesznek. A tudomány és termelés munkásai alkotó együtt­működésének ereje éppen abban áll, hogy meggyorsítja a tudomány vívmányainak gyakorlati felhaszná­lását. \z üzemek és mezőgazdasági dol­gozók tíz- és tízezrei kapcsolódhat­nak be az ismeretterjesztő előadá­sok által felkeltett érdeklődés alap­ján a tudomány eredményeinek gyű korlati felhasználásába, termelő munkájuk közben. Törő Imre ezután rámutatott ar­ra: az új társulat feladata, hogy a természettudományos ismeretterjosz tést magasabb színvonalra és sok­kal szélesebb alapra helyezze Rend­kívül fontos szerep vár ezen a te­rületen tudományos életünk vezetői­re: tudósainkra, kutatóinkra és a fiatalabb kutatók csoportjára Az új társulat az értelmiségiek olvan or­szágos tömegszervezetét kívánja lét* ' r eh ózni. amely el kell, hogy mélyit-j se az értelmiség kapcsolatát a szé-! les tömegekkel Mai gyűlésünk hazánk egész ve­zető értelmiségét akarja megmoz- j ,ra .ni — fcezte tie referátuma- l ötő Imre, — hogy alkotó munkájukon kívül a tudományos műveltség tér-1 jesztésével fegve népűnket még erő­sebbé, gazdagabbá, országunkat még alkalmasabbá arra, hogy a haladó nemzetek rohmbrigádjai között me­neteljen fényes jövője Felé. Számos hozzászólás után az ankét felhívással fordut a magyar értelmi­séghez. Felhívás a magyar érlelniiscghex A magyar dolgozó nép a felszaba­dulás ó a eltelt esztendők során jelen­tős eredményeket ért el pártunk ve* zetésével a szocializmus építése te* rén- Iparunk hatalmas fejlődése, me­zőgazdaságiunk szocialista átalakulá­sa, népünk anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedése hazánk törté­netének legragyogóbb korszakát je* lentik. Amiért népünk nagyjai bar* coltak, s miről csak álmodoztak, az elmúlt századok során, a független demokratikus, magaskultúrájú Ma­gyarországról, — az ma eleven va­lóság. Az elmúlt évek során a tudomány és a művészet népünk közügyévé emelkedett. Tudósaink munkája egy­re nagyobb segítséget nyújt a ter­melésnek. íróink, zenészeink, képző* inűvészieink alkotása i® egyre haté" konyább lendítő! a szocializmus ép.* tésének, Népünk politikai, gazdasági élete­tek fejlődése hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kulturális qénye;t. Rákosi Mátyás elvtárs 1952. december 15-i országgyű'ésd beszédé* bon mondotta: „Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségiben, mind minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze lemaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött.“ Az országos fejlődés eredménye* ként min,a nagyobb erővel tör fe! dolgozó* népünk tanulásvágya. A szocialista öntudat növekedésévé, párhuzamosan nő az igény a széles­körű műveltség elsajátítására, a szakmai ismere‘ek magasabb tudo­mányos színvonalának elérésére, — Ugyanakkor „ szocializmus építése egyre több .kiművelt emberfőt“ kí­ván, sürgetően követeli a marndisá,g, babonák, előítéletek elleni szerve­zett küzdelmet Az új, nagy követel­mények megvalósításában hatalmas szerepe van •» kulturális fe’vi.lágosító munkának és ezen belül a társadalmi és természettudományi ismeretek ter­jesztésének, A Szovjetunióban már 1947-ben megalakult a ..politikai és tudomá­nyos ismereteiket terjesztő társaság“, amelynek elnöke Oparin akadémi­kus és tagja a szovjet értelmiség szi- ne-java. Fennállásának öt éve alatt a társaság sokmillió előadást tartott. A szovjet példa, nyomán Romániá­ban, Lengyelországiban, Csehszlová­kiában is megalakultak az ismére- terjesztő társulatok és nagy sikere­ket értek el az általános kulturális ' színvonal emelésében. Kínában is 1 napirendre kerül a már működő ter­mészettudományi és a társ a da lom tu­dományi ismeretterjesztő társulat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is j olyan egységes értelmiség: tömeg,szer* I veze megalakítására, amply ki tudja eléigílpni a tudománvos Hm eret tér jesz­és iránt megnvi'lvánuíó fokozott idé­nyeiket. Ez az új tömepszervezet egye­síti a magyar értelmiség legjobb erőit 1 i'wőnmájiyos és gyakorlati munka 1 pakii 1 önbözóbb területeiről, s ezzó még szorosabbá teszi a kapcsolatot munkások, parasztok é® értelmiség között. Hazánkban már évek óta folyik a politikai és tudományos ismeretter- jeszi ő munka. Az elmúlt évben váro­sainkban és failiva ink ban közel stóz ezer előadási tartottak, mintegy hat­millió hallgató előtt. Ebben a mun­kában jelentős eredményeket ért el a több, mint száz éves múltra visza- tekinlő, haladó hagyományú Termé szettudományi Társulat, valamint az Irodalomtörténeti Társaság és a Tör­ténelmi Társulat. A létesítendő új egységes Társada­lom és Természot!intőmé,nyi Ismeret- terjesztő Társulat hivatott arra, hogy megszervezze a tudomány és művé­sze' minden ágának az eddiginél szé- Wsetbbkörű népszerűsítését és az is­merd terjesztés feladatainak egységes irányításával hathatósan szolgálja népünk sokoldalú kulturális képzését. Ezeknek a céloknak megvalósfá- sára fé'hívássail fordulunk a magyar értelmiségihez, tudósainkhoz, művé­szeinkhez, egyetemi és főiskolai ta­nárokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz, írókhoz, tanárokhoz, tanítóikhoz, ag- ronómusokboz^ technikusokhoz, ve­gyenek részit az új értelmiségi szerve­zet munkájában! Szakmai útmutatá­saikkal, előadásaikkal emeljék a tu­dományos ismeretterjesztés színvona­lát! Felhívással fordulunk a városok és falvak dolgozóihoz! Támogassák az új Társulat munkáját, (kívánságaikkal, észrevételeikkel tegyék termékennyé az új Társulat munkásságát. Sztálin elvtáTs mondot «: „Ml min­den munkást és minden parasztot mű­velt és képzelt emberré akarunk ten­ni és idővel el is érjük ezt.“ A kul túráinak ezen a széles útján járunk m is, amikor a magyar értelmiséget az értelem, a kultúra, a tudományos is­meretek, a fe világosodott gondosko- dás harci lobogójához hívjuk. Peking (Uj Kína). Roy H. Bley őr- nagy, az amerikai had: emger ész éti lé­gierő 1. csoportjának fogságba esett összekötőtiisztje vallomást tett az ame­rikai imperialisták Koreában folyta­tott baktériumháborújáról. Bley a többi között ezeket mondotta: 1952. július 8-án gépemet Eszak- KoTea fölött lelőtték. Ezt megelőzően mintegy öt héten át a haditengerészeti légierő 1. csoportjának összekötőtiszt­je voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a 1) a kt é rí umh advise! éssel k apes o I a tlba n felfedek, szabad akaratomból adom elő, A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy elmondotta, hogy hi­vatalának elfoglalása ulán tájékozta - ták őt arról, hogy Koreában bakté rínmháború folvilk. Ecv alkalommal macához hivatta őt Clark ezredes, a haditengerészeti légierő I. csoportba szervezési osztályának főnöke és fel- árta előtte a baktériumbomba nk.nl marásának addliii történetét. Az ez­redes szerint a légierő — washingtoni főparancsnokságától érkezett paranc* alapján — 1954—52. telének elején kezdett először baktériumbombát al­kalmazni. A baki érin,bombákat először O’kinaváról felszállóit B—2í)*es bőm házók d bfák Te. Később a B—26-os bombázókból álló és a K—-8-as kun- szani támaszponton állomásozó 3. bombázó csoport is bekapcsolódott a baktériumbadvlselésbe. A továbbiak során vadászgépeket is felhasználtak baktériunVámadásokra, a ' öbbi közöt: az ugyancsak a K—8-as támaszponton állomásozó 513. haditengerészeti va­dászrajt. Az 5>H3. raj alig valamivé* 1952. január elseje után kezdett bak- tér iumbomibákat alka'mazni és a lé­gierő márciusban a VMJ 1. rajt is * programra végrehajtására oszolta be. Clark ezredes ezután szünetet tar tott, folytatta Bley őrnagy — majd mer kérdezte: ,.Mi az ön véleménye a ba k tér iu mbombá k a 1 k a lm a zá s á ró 1 ?“ En így válaszoltam: „Uram, ez nem­csak elveimmel áül ellen' étben, hanem egész biztosan foltot ejt a haditen­gerészet hírnevén is-“ Az ezredes erre kijelentette, hogy ö sem be Ív es li » bnktériumhombák alkalmazását és az egész csoportban senki sem helyes­li ezt, de parancs érkezett erre ni ága­sabb helyről és nincs más tennivalónk, mint hogy engedelmeskedünk a pa­rancsnak. Clark ezredes ezután elmondott», hogv résztvelt á Jerome tábornok áh al öszehívotl értekezleten, ahol meg­beszélték a baktériumhadviselés cél­pontját képező térségeket. Ezután elmondotta, bogi' Bteynek milyen megbízatásokat kell a tehető legrövidebb idő alatt teljesítenie. megbízások főleg a baktéiriumboml»9 igénylésére és a különböző légitámasz­pontokon történő raktározására vonat­koztak. Bley befejezésül ettnondotn: „1952, július 8 án, amikor Schwäble ezredes­sel együtt visszatérőben voltam * K—6-os támaszponttól a K—3*as tá­maszpontra, eltévesztettük útirányun­kat és Észaik-Korea fölött, az arcvo* na! mögött a szárazföldiről leadott lö­vésekkel lelőtték zéróinkét.“ \ VIETNAMI NÉPI PARTIZÄNAIAKU' A- TOK FOKOZZAK HARCI TEVÉKENYSÉ gUket Peking (Uj Kína): A Vietnami Hír­ügynökség jelenti, hogy a vietnami nép: partizánok az őszi—téli hadmű­veleti időszak alatt 18 francia had­műveletet hiúsítottak meg. A néphadsereg főhadiszállásának közleménye szerint, a partizámal aku­totok az Északnyugat-Vietnamiban ara'ott győze'mek után valamennyi térségben fokozta^ harci tevékeny­ségüket. A népi partizánok egy kétnapos ütközetben több, mint 500 ellenséges katonát semmisítettek meg. A Vörös­folyó jobbpartján, Nam-Binh-tól délrP az ellenség 800 főnyi veszteséget szenvedett. A partizánalakulatok harci tevé­kenységének fokozódása következté­ben a francia gyarmati csapatok m'ndinkább védekezésre kényszerül­nek. vietnami Államférfiak üdvözlő TÁVIRATA J. V. SZTÁLIN GENFRALISZ- SZIMUSZHOZ ES A M. VASZIUEVSZKI) MARSALLHOZ Peking (Uj Kína): A Vietnami Hír­ügynökség jelenti: Ho Sl-Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és Van Nguen Ziap tábornok a'vietnami néphadsereg főparancsno­ka, február 23-án,. „ Szovjet Hadse­reg napja alkalmából táviratban üd- vözö'te J V. Sztálint, a SzovjeturJt min sztertanácsának elnökét és A. M. Vaszdljevszkij- marsallt, a. Szovjet­unió hadügyminiszterét. AZ FNSZ KÖ7GYÜI ES HETEDIK ü< ÉS' SZAKA MÁSODIK RÉSZÉNEK MEGNYITÓ ÜLÉSE Newyoik (TASZSZ): Február 24-én lé’után Newyoikban megnyílt aI ENSZ közgyűlés hetedik ülésszaké*' oak második része, A körülbelül tíz percig tartó ülé* sen rövin beszédet mondott Pearson, az ENSZ-közgyűlés elnöke. Pearson felolvasta Eisenhower üdvözlő üzene­tét a közgyűléshez és ismertette a2 ülésszak másodig részének munka- tervét. Közölte, hogy a politikai bi­zottság február 25-án a koreai kért dés megvitatásának folytatásával kezdi munkáját. KITŐL FÜGGNEK A FRANCIA „FÜGGET- LEN" ÉS EGYÉB REAKCIÓS KÉPVISELŐK? Páris: A nemrégiben lemondásra kényszerült hazaáruló Boutemy kőa* egészségügyi miniszter botránya so­rán kiderült, hogy évek éta 6 osz­totta k> a francia nagyiparosok meg­bízásából azokat a szubvenciókat melyeknek segítségével nagyszámé reakciós képviselőnek sikerült ma* gáit beválasztatni a nemzetgyűlésbe­Boutemy „választási ügyleteivel“ kapcso.atban a burzsoá Observateu* lelep-ezi. hogy a francia gyárosok szövetsége a választási alapok ősz* szegyüjtósével é6 szétosztásával egY frdőszervet, az úgynevezett „közigaz* gatásj és gazdasági kutató közpon­tot“ bízta meg. Jugoszlávia gazdasági élete az imperializmus jármában ehern Stitel“ részvénytársaság tartja A belgrádi utas, ha bevetődik a ▼áros központjában álló Ma jóst ic- szállodába, elegánsan öltözött, duhaj­kodó férfiakat és nőket talál, akik joöbnál-jobb ételeket és italokat fo­gyasztanak a jaz/.-zenekar rikoltó hangjai mellett. Néhány utcával ar­rébb pedig, a külvárosok sikátorai ban elklnzott arcú. fáradt munkások húzzák meg magukat nyomorúságos lakásaikban: többszőr fekszenek le korgó gyomorral, mint jól lak ottan ne­héz munkájuk után, A Tito-klikk népcllenes gazdaság­politikája oda vezetett, hogy az or­szág ma már telje« függésibe kerüli a nyugati imperialistáktól, a gazda­sági életet hadi vágányokra ámították át, a kapitalizmust pedig újjáélesztet­ték. A külföldi tőke benyomult, a nem- »etgazdaság valamennyi ágába. Jó! szemlélteti ezt néhány pé'da: A bori éa mezsicai cink- és rézbányák az amerikai ..Anaconda Copper Mining“ toöezt ellenőrzése alatt állnak. A brodi és riekai otajfinomí'ókat a „Foater WiYler Corporatin" birtokol­ja. a muraköz-i és drávavölgyi olaj feltárására és fe'dolgozásár« pedi" n „Continental Supply Incorporated“ nevű amerikai társaság kapott enge­délyt. Jugoszlávia legnacvobb vas* itzemcit a Newyorkítan székelő .JSeth­kézbeu. Az Imperialista 'hiénák főleg az ér­tékes nyersanyagokra pályáznak Tito bandája kisebb-nagyobb kölcsö­nök és „segélyek“ fejében jóval a világpiaci áron alul roppant mennyi­ségű nyersanyagot szállít nekik. 1951 tavaszán/ Titoék felszámolták a kül­kereskedelem állami monopóliumát é? étrehozták az import-export bankot, amely az ország intézményesített ki rablásának szerve. Tito igen előzé­keny kereskedő. Amikor a réz ton­nája a világpiacon háromszázhetven dollárba keril’t. Belgrádban kilencven két dollárt számítottak érte. Amikor kilónként öt dinárért szállították ki külföldre a cukrot, a jugoszláv ilzle- ’ékben nzranez a mennyiség ötszáz dinárba került. Az ériékes nyersanyagokért fegyvereket és rágógumit kap Ju­goszlávia. A fetrvver a nvakló né'- kllli háibonís előké-ztTetekhez.a rá­gógumi pedig az „amerikai kultúra terjesztéséhez szükséges. A fegyver­kezés az ország gazdasáei életének V írna ív óbb rákfenéié. Tito büszkén mondotta euvik nyi’atlkozatában. hogv /jtjnUfy, mint nzp7fiit, ma i* töbhrf kiütünk feoyverkr-’éwe, mint brir mely európai állam.“ Szavainak igazságához ezúttal nam fiér kétség. A költségvetési előirányzatok 76.8 százalékát a háborús készülődés emészti fel, s ez együttjár a béke­ipar és a mezőgazdaság elsorvadása* vak Még a Jugosz áviában tartózko dó nyugati laptudósítók is megdöb­bentőnek tartják a gazdasági viszo­nyokat. A „New York Times'1 mun­katársa özeiket írta: ,,A legfontosabb, az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányoznak és nincs kizárva, hogy a közeljövőben jugo­szláv üzemek egész sora szilnte i be termelését. 19ry?-ben a textilfélék gyártása ötvenhárom százalékkal, a krmzervgnártás negyvenhét százalék­kal, a szappangyártás ötvenkét száza­lékkal csökkent az előző évihez ké­nest. A mezőgazdasági gépek és szer­számgépek előállítása ahg érte el az 1951. évi harminckilenc százalékát.“ A be’grádí klikk néhány évvel ezelőtt még „tervgazdálkodásról, ipa. rosftásröl“ szavalt A tengerentúli gazdák azonban félreérthetetlenül megmondták, hogy ilyesmire1 szó sem 'ehet. Az >,U. S. News And World Report“ című reakciós amerikai heli* 'ap nviltan megírta: ,,Titőt dollá­rokkal fogjuk támogatni, de mi ezer' esetleg katonai és poli ikai kiváltsó gokat fogunk kérni, valamint azt, hagy mond tanai' le Jugoszlávia iparo­sításának tervérőlA .kérdés“ telje -írásé nem eset' nehezére T'tonak itoi nem sokkal később már nyomaté­kosan hniagsúlvozta egvik beszédében hogy csak azokat az iparágakat fej­lesztik majd, ^melyek lehetővé te­szik az Egyesült Államoknak és a nyugati világnak szükséges hadászati nyersanyagforrások hatékonyabb ki­használását." Katasztrofális a mezőgazdaság hely- zéte is. A- vetésterü’et 1931-bon már csak fele volt a háború előttinek, az állatállomány pedig mintegy tiz-t: z^nö* százatokkal csökken évente. A gazdálkodás technikai színvonala — ha egyáltalán beszélhetünk techni­káról — középkori állapotokat tükröz. A múltban valamennyi balkáni orszás' mezőgazdasága igém elmaradott volt. Titoék egyik főbűne, hogy a mező- gazdaságot ma is ilyen állapotban tartják. Míg a népi demokratikus Bulgáriáiban ós Albániában a földimü- ve'és és álla (tenyészt és rohamos fej­ődésnek indult a fetezabadulás óta. Tito*Jugoezláviában minden a régi­ben maradt. A földet a legkezdet’e sebb eszközökkel művelik, hiszen 200 ezer parasz ‘gazdaságban még a leg szükségesebb ezerszámök is hiányza­nak Jugoszláviában nem ritkaság a fneik'e. Macedóniában a gazdaságok negyvenöt százalékában fackéve1 zán*ana!k. a gazdaságok húsz száza- ékában pedig semmiféle eke sincs. Hason1'ó a helvzet Montcnegrohan. Boszn'ában és Hercegovinában. Nem is csoda ez. hiszen egy vasbó' készült ake kllenc-tizerkétezer dinárba kerül Műtrágyából olvan kevés van, hogv a szükség'ötnek csak egvpfrán száza­léka fedezhető. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy még * Vajdaságban, az ország legtermékU" nyebb vidékén is mindössze négy-hat mázsa gabona terem hektáronként. A gazdasági nehézségek súly* ‘ormószotesen a dolgozókra noheze* dik. Jugoszláviában ma hatvan-bet/ yenszer olyan magas az élei'miszere* és közszükségleti cikkek ára, mint 9 háború előtt, ugyanakkor a bérek csak két"hárornszorosukra emelkedtek- A gyógyszerek ára 15-szörusrére. a f* és a szén ára pedig hárourszorosár* szökött fel egyetlen év alatt. * „Neue Zeitung“ című svájci polgárt 'ap tudósítója egyik cikkében bei*- merte: ,,Belgrádiban és Zágrábban ’f** többet szitkozódnak az emberek, min1 valaha ... Az élet igen terhes . . . lg?* 'tok az ok az elégedetlenségre." Hogy' ne szitkozódnának az emberek, ami' kor a legjobb keresetű munkás egf napi béréből legfel ;pbb húsz dohé* gyufára, vagy egy alumínium kanálra ‘élik, s egy férfiing ára félhavi, egf férficípőé pedig másfél-kéthavi fi®6' lést emészt fel. Ráadásul a dolgozó* ’zázezreit sújtja munknnélkllTi'ión' Jelenleg háromszázezer gyárimunkA», *záznvolcvanczer kisipari dolgozó hetvenezer alkalmazott kóborol műnk* nélkül. Mindezek a tények arról tanúskod­nak, hogy Tito-.Tugoszilávia gazdaság1 Vele rohamléptekkel halad a telj®0 csőd felé. F. A*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents