Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-08 / 33. szám
1958 FEBRUÁR 8 9 NAPIÓ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya és gyermekvédelem továbbfejlesztésért (Folytatás tu 1. cldalról.) d) A ceeo&emőkelengye a gyermek él-v©születése esetén az anya tulajdonába megy át. 3. A csecsemökelettgye ingyenes juttatásával egyidőben, 19&3. évi március 1. napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége. 4. Kedvezmények az intézeti szülési 'költségeknél. a) A társadalombiztosításban akar saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. b) Az intézetekben (kórházban, klinikám, szanatóriumban, stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél _ kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szii- löfiítihonokban napi tíz Ft-ot. 5. Társadalombiztosítási juttatások. a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti munkabérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési sBabgd- ságát meghosszabbították, (2. ^ e. pont) n mearh ossz ab 11 as időtartamára — legfeljebb további négy hétre - is jár a terhességi és gyermekágyi segély. Ha az anya nem áll alkalmazásban, 'egyszeri anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó. b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1933. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi ötszáz forintró' hatszáz forintra, az első gyermek után kétszáz forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalombiztosításba bevont dolgozó nők, akjk a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi ezerháromszáz harminc forint anyasági segély helyett 1933. március 1-től kezdve ezer- négyszáz forintot, az első gyermek után ezerötszáz forintot kapnak. d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem veti részt, az anyasági segélyt nern a fe- eirtolt, hanem csak az eddigi ös-szec- ben kapta. 1953. évi április hó ve géág a felemelt, anyasám segély jár annak az anyának is. aki csak egyszer vett rósizt orvosi vizsgálaton. A [elemeit anyasági segélyt kapja az. az anya is. aki koraszülés miatt nem vehetett réssjfc a-három orvosi vizsgálaton, e) A terhességi és gyermekágyi, 1 ető'.og -anyasági segély teljes^ ősz- szegben megilleti azt a dolgozó nőt. * aki a segély esedékességét megelőző két éven belül összesen legalább kilenc hónapig betegség esetére bizto- 'sfcva volt, vagy a kilenc hónapot azért nem érte el. mert munkaviszony b„ lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányoka) folytatott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben is megkapja „ dolgozó nő ha két éven belül legalább hat hónapon át betegség esetére biztosítva volt. Ha- az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, „ fenti rendelkezés - kot a férj murik® viszonyára kell alkalmazni, 6. Kitüntetés. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat, vagv több gyermeket hoztak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezéséül minden évben a Nemzetközi Nőnapon (március 8. na plán) ,,Anyasági érdemérem "-::t adományoz. Azokat ;,z anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban Is kell részesíteni. 7. Kedvezmények a lakásjuttatásoknál. A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő vagy a megüresedő lakásoknak mintegy húsz Százalékát fiatal házaspáróknak kell juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rende’- keaés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is. II. Családi pótlék A családi pótlék folyósításának jelenlegi rendszere 1953. évi március ”ó 1- ól kezdve a köve tkezők szerint módosul: • 1; A háromnál több gyermek után mró családi pótlék összegét a kővetkezők szerint kell felemelni: három gyermekes családoknál „ jelenlegi százharmincöt forintról száznyolcvan forintra. Négvgyermekes családoknál a ie- tenlegj ké'száztíz forintról kétszáz- hatvan forintra. , öfgyermekes családoknál, a ielen- ‘Afi háromszáz forintró! háromszázöt- ven forintra, Hatgyermekes családoknál a jelenlegi négyszázöt forintról négyszázötven forintra. Hét gyermek után havi ötszázba t- Van forint, nyolc gyermek után havi hatszáznyolcvan forint, kilőne gyermek után havi nyolcszáztíz formt, tíz. gyermek után kilencszázhetvenöt forint, tizenegy gyermek után ezer- százötvenöt forint, tizenkét gyermrk után pedig ezerháioimszázöfcven forint családi pót’ék jár, minden további gyermek után havi kétszáz forinttal emelkedik a családi pótlék. 2. A két gyermek után járó családi pótlék összege változatlanul havi hetvenöt forint. 3. a) Az egy gyermek után; családi pótlék megszűnik, kivéve az egyedül álló anyáknál, akiknek egy gyermek után is kill havi harminc forint családi pótlékot folyósítani. b) ■ A feleséq után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előir+ feltételek mellett.tovább ra is megilleti. 4. A családi pótlékr» a dolgozónak addig van igénye, amtq a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek Iskolai tar.u'rrányokat folytai, yagy ipari tanuló, az igényjogosub- ság a gyermek 18 . életévének betöltéséit! tart. 5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után. aki áVami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló után sem. ákj tanulói,n- téz&tben nyert elhelyezést. 6. A Minisztertanács kiterjeszti a csa'ádi pótlékra való jogosultságot 1953. március hó 1 napjától kezdve az önálló terme!ószöveíkezefek és a III. típusú termelőszövetkezetek és. a III. típusú rirme'öszövetkezeti cso- oortok teerjaira. amennyiben három vagv ennél több tíz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 rminkaegyséost téliesítettek Ha pz anyának samt tagsága után jár a családi pótlék, 80 munkaegység iga- zolása elegendő. 1953. évi március hó l-’ől , iooosu’- tak a családi pótlékra a községi (városi) legeltetés; bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai is. ha három vagy ennél több tíz éven áhT! gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy do'.qozó kaphat, A termelőszövetkezeti (tszcs -'aqok valamint a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában áló pásztorai részére járó családi pótlék összege: tíz éven aluli három gyermek után havi 144 forint; tíz éven aluli négy gyermek után havi 208 forint; tíz éven aluli öt gyermek után havi 280 forint; tíz éven aluli hat gyermek után havi 360 forint. minden további tíz éven aluli gyermek után havi hatvan forinttal emelkedik a családi pótlék. A családi pótlékot a Szakszervezet: Társadalombiztosítás; Központ (SzTK) folyósítja Hí. « Hz anyák ás nyerrnelfek Rnászségligyi ellátásának fokozása 1. Az intézeti szülések jelenlegi negyvenkét százalékos arányát . az igVszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953. év végéig 54 százalékra az 1954. év végéig pedig legalább hatvan százalékra kell emelni. Az egészségügyi miniszter 1957. év végéig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben tör" ‘énhessék. 2. A csecsemő- és gyermekbetegségek ecedményesebb gyógyítása érdekében: a) Az 1954. év végéig húsz százunkkal kel! növelni a rendelkezésre álló gyonnekkórházi áqvek számát. b) A gyermekek kötelező védőoltását a ma; hmvlö- és ditér!aoltások me‘ ett az 1953. évtől kezdődően ki kell terjeszteni a szamárköhög,és e- .en a diftériaoltással együtt történő kombinált oltásra, emellett az 1953. évben egyes területeken, nz 1954 évtol pedig országosan be kell vezetni a hastífusz ellen; kombinált oltást Í9. . 3-n A _ csecsemők é= kisgyermekek tejelldtasanak megjavítása érdekében fokozni kelj az anyatejjel való ehat ást. továbbá 1954. évi április hó végéig új tejporgyárat kel! létesíteni. 4. A'bölcsődék és csecsemőotthonok fejlesztése érdekében: a] A ^csődéi férőhelyek számát az 1954 évig a manias közel kétszeresére kel! növelni, ez átlagosnál nagyobb mértekben kell emelni a meteori zd a.-üqban dolgozó anyák cver- mekeinek elhelyezésére szolgáló denybölcsődék férőhelyeit. Az építőiparban dolgozó nők részére az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken vándorbölcsődéket kell létesíteni. b) Jelentősen fejleszteni 'kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden tíz gyermek ellátásához gondozónőt kell biztosítani és. növelni keli a kisegítő személyzet létszámát is. A gyermekek huzamosabb elhelyezésének lehetővé tétele érdekében a bölcsődéket 13, illetőleg a szükséghez képest 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig p lehetőségihez képest napi nyolc órára kell csökkentem. 5. Az ovódák és az iskolai napközi otthonok fejlesztése: a) Az óvódák és az óvódai napközi otthonok .férőhelyeinek számát sz 1952. évi 80 ezerről az 1953. évre 119 ezerre kell emelni, amelyből 94.800 területi és 24.200 üzemi férőhely. b) Az i.s-kolai napköz; otthoni hálózatot vidékre is fej kell terjeszteni és a férőhelyek számát a mai 15 ezerről az 1953. évben országosan 20 ezerre), tehát összesen 35 ezerre kell emelni, 6. Az úi bölcsődei és óvódai férőhelyeket főleg a ielen/.ős új ipari településeken kell létesíteni. "Az új háztömbök tervei a tömb lakéi gye— mekeinok részére szükséges bölcsőde és óvoda tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idényből csődét és napközi otthonokat krii szervezni a szükségletnek megfelelően egy-öthónapos, átlag három hónapos időtartamra. Az idénybölcsődéket és idónyóvó- dákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások terme’őszöve'ke- zeti községek és városok terütetán - kel! létesíteni. Mintegy háromszáz gyermek üdülőig férőhelyet az üdülés befejezési' utáp téli gyermekszanatóriumként ksil hasznosítani. 7. Az egészségvédelmi szolgálat munkájának megjavítása érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni. hogy az 1954. év végére minden 5500 lakosra egy védőnő jusson. a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan nvolr százalékkal tehát a mai havi 750 Ft átlagfizetésről 810 h külterületi védőnőkét pedio 300 Ft->3 átlagra kell felemelni 195;)' sv} március hó 1-töl. ''I A szü.észnőket be k-i! votin' a terhesgondozásba.. Ezzel kapcsolatban az 1953. március 1. napjától kez- dodoen fizetésüket átlagosan 50 szé- za.ekkal -kell felemelni s ezeT) belül a bér eket a körzet lélekszámútól fik- gote kelj megállapítani. 8. Az egészségügyi minisztérium az orvoseg.esrzségügyi szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövő* sege bevonásával szervezzen széle-- körű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a terhességig,el és a gyermekek gondozásával kapcsolatos alapvető Ismeretüket megszerezehetik. IV. h egyedül áltá anyák fotra?( védenie 1. A lakóhely szer in! it’vté nács végrehajtóbizotlsága „ daimi szervek közreműkö. pyu)lson megfe’elő seqítaégD, hogy a házasságon kívül s vagy születendő gyermek apja' mek anyjával kössön háza vagy ha ez nem lehetséges ; ineket teljes hatályú nyilat! ismerje «1 magáénak, 2. A Minisztertanács egvi, rendelettel intézkedik a gyen tas és a szülő nő ellátásánál soUabb biztosítása valamint . tnokek és anvák bírói j0gV (rán‘. A jövőben' érvényesít« Jas, menyek eseteb .m tartás) ^ega abb o van összeget keli m pitani. mely e.er; .. tartásra éjtó. fT-í húsz ■eKa.. Ennél a ac-mnyabb tan Älla 99 CS®k r’bban az Inu í‘a' ,ll0y ha a tartásra .„ttriek .oga.abo két más olya: meke van. akinek tartásáról doskodnia k.vl. 3. Az olyan ház'assííqon Hv flott gyermeket, akinek tártáé ként nem biztosítható, az anya m Atlarn gondozásban sin. ,. /}• , A? örökbofogad.te • e’őmo o.'rtekeben a házasságról, a os; ' ,6 gyámságról -zólé törvét tófutotta, hogy 27., őrőkbef) gyermek a vérszerinti gyerrne minden tekintetben azonos > alá oerk. o- Torkos női otthonok iéto Az 1954. év végéig teljese keli szüntetni a szülészeti int ben ;,z egyedül álló anvák* ei mte- jelenlegi „házi terhes“ r< rét. a) Budapesten az .1953 évben 70, Sztál in városban és Miskolcon pedig az 1934 év végéig 100—100 féröttejyes terbiM női otthonokat kel! felállítani, amelyekben az egyedül álló anyák — elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hónapjában és a szülés után nyolc hóiig tartózkodhatnak. b) A terhos nők otthonaiban a dolgozó anyák, napi tiz forint térítést fizetnek- ba az anya keresete (terhességi segélye) a lieti ISO F-tot nem 'haladja még, a díjat az otthont fenntartó tanács végrehajtóbizottsága legfeljebb 50 százalék ereiéig mérnökei- heti. A díj teljesen elengedhető az. olyan egyedülálló anyáknak, akik ona ládi körülményeik miatt kénytelenek uz otthont igánybevenni én keresetük, jövedelprülí nincs. V. fi oyermekíeíenek adója Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi ée egészségügyi helyzetük megjavítása: a többgyermekes családok támogatása érdekében- az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállal. Méltányos« hogv e kötelezet teége kb ft n nagyobb arányban vegyenek részt, a gyermektelenek, nőtelentik, és hajadonok, akiket nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsol at« költségek. Ezért az 1953. évi március hó 1. napjától kezdve kerestük, jövedelmük négy százalékának megfeiűlő adót kell fizetni a 20-tól 50 éves férfiaknak és a 20-ió! 45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20. életévének betöltése után halt meg, mentes az adófizetés alól. Mentesok továbbá a néphadsereg és az állam- védelmi hatóság zsoldilletményét elvező tagjai, és azok feleségei, a legalább 75 százalékos hadi- és háborús polgári rokkantak, továbbá a 20—24 éves. férfiak és nők addig, amíg iskolai (egyetemi stb.) tanulmányaikat folytatják. Az adóra vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. VI. Küzdelem a magzatelhajtás elten Bár népköztársaságunk sokoidai« támogatásban részesíti a többgyerme kos családokat és évröl-évre számottevően fejleszti az anyák és gyermekek gondozását és védelmét, egyes lelkiismeretlen iyvosok, szülésznők és kuniadók közreműködésével — főleg a falun — még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az állami és társadalmi élet minden területén fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan veszélyez t-cti az anyák és az egész nép egészségiét, rombolóan hat az erkölcsre ém a családi életre. Az igazságUgyniiniszter terjessze!* elő javaslatot a magzatelhajtásban résztvevő orvosokat, szülésznőket, és kuruzslokat sújtó büntető rendelkezések megszigorítási'ira. A miniszterik-' náes felhívja a Szakszervezetek Országos, Tanácsát, a Magyar Nők Demokratikus Szövet cégét, a Magyar Vöröskeresztet és a többi táraadabni szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás ellen: társadalmi harcot. Fel. világosító munkájukban hangsúlyozzák. hogy a törvény a magzatot elhajtó, vagy elhajtató anyát, is bünteti, továbbá, hogy a magzatelhajtás elleni küzdelem az egész nép ügye, elősegíti az egyén és a család egészségét és boldogabb életét. E. határozat az 1953. évi március hó 1. napján lép életbe. A Magyar Népköztársaság Mim wattért an ácsa, felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szerveiteket, a vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a népköztársaságunk által a családok, anyák és gyermekék részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maradéktalan végrehajtásával segítsék elő az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését, a házasság és osalád intézményének további megszilárdítását Erős. egészséges új nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövőjét segítsük biztosítani. Rákosi Mátyás s. k. a minisztertanács elnöke. A bonni Szövetségi Tanács elutasította az Adenauer-liormány csalárd választási törvényét Berlin (MTI). A borin; Szövetségi Tanács, a nyugatnémet , parlament felsöháaa, amelyben j, tartományi kormányok képviselői foglalnak he* lyet, NyugaőNémetország lakosságának viharosan kifejezett ellenállása m’-ütt kénytelen volt elutasítani az Adenau-er-korminy csalárd, a reakciós pártoknak kedvező választásé töl vényét. A Szövetségi Tanács pénteki ülésén húsz szavazattal 13 ellenében alkotmánysértőnek nyilvánította és e> ufcasitolta Adonauer% választási töi- vényét Az „Európai védelmi közösségről szóló egyezmény* az olasz parlament előtt 14 ó m a (MTI). A kormánysajtó értesülése szerint De Gasperi február végéig, vagy március elejéig szeretné elfogadtatni a képviselőházzal a Nyugat-Németország felfegyverzését célzó egyezményt. amelynek gyors megvalósítása érdekében Dulles amerikai külügyminiszter éppen most nagy nyomást fejt ki a nyngateurópai kormányokra. Robbanás egy amerikai atomkisérieri telepen (MTI). Az „AP“ amerikai hírügynökség jelentése szerint súlyos robbanás történt az Aikenban (DélKarolina állam) lévő atomkísérleti telepen. A robbanásnak több hallá los áldozata van 6s sok r> súlyo« sebesült. Titoék „ígéretei“ Bukarest. A „Pod Zastayom Internacioualizma‘‘ ban. a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapjában N. Mainuzies a többi között a következőket írja: A belgrádi hóhérhaoda már évek óta tejjel-mézzel folyó Kánaánt Ígér a jugoszláv népnek. Ezzel szemben a jugoszláv nép az ígért szabadság és demokrácia helyett börtönöket és haláltáborokat, a jólét helyett nyomort, éhínséget és rabságot kapott. 1947-ben Titoék azt hangoztatták, hogy 1951-ben — az ..ötéves terv“ végére — a dolgozók életszínvonala eléri az 1939. évi szint háromszorosát. A valóságban azonban a jugoszláv dolgozók életszínvonala, ma tízszer aláeson v.]|)!) ,a háború előttinél. Tito már 1949-ben, az akkori nugv éhínség ideién Uzsieében kijelentette: „Búzát nem exportálunk" Ezzel szemben az utóbbi két esztendőben körülbelül három millió tonna búzát szállítottak külföld re. I itóék 194,'-ben azt is megígérték, hogv nz „ötéves tervben“ ipari termelésüket az 1939. évi színvonal ötszörösére emelik. Ezután két- *>« rom évvel kénytelenek voltak meghosszabbítani a „terv“ idejét, végül pedig az egész terv csúfosan megbukott. Az ipari termelés emelkedés helyett lényegesen csökkent az 1939. évihez képest. Néhány évve) ezelőtt azt is megígérték. hogy 13 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek. Titóék azonban lakóházak helyett laktanyákat építettek. A jugoszláv parasztoknak a többi között az ígérték, hogy a mezőgazdasági termelés i951-ben i«5 százalékkal szárnyalja túl a háború o otti termelést. Ezenkívül. 7)0.000 eket és 50 090 vetőgépet is Ígértek. A termelés növekedése helyett azonban 50 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdaság gépesítése helyett pedig ma ott tartanak, hogv a jugoszláv parasztok 71 százaléka még lófógat- tal sem rendelkezik. Az ifjúságnak munkát és iskolát ígértek, helyette azonban katonai kiképzést, munkanélküliséget és tudatlanságot adtak. „Uj iskolák“ nincsenek. a régieket pedig laktanyák ka alakították A jugoszláv nép nem hisz többé Titóék hazugságainak Jugoszlávia ban már közmondássá vált: »ügy hazudik, mint Tiió“.
