Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-08 / 33. szám

4 i»r>s FERmUB 8 M Ä P t 6 ÉLENJÁRÓ MÓDSZEREKKEL AZ UJ GAZDASÁGI EV S1KEREERT A KOLHOZTERMELES TARTALÉKAI A szovjet tudomány a mezőgazdaságért Irta: V, PANKOV, ;i kurenovszki kerületi pártbizottság titkára A koihozparasztok a gépállomások dolgozói, -a mezőgazdaság; szakembe­rek kerületünkben is behatóan ta­nulmányozzák o XIX, pártkongire«* sz-us határozatait és minden erejükkel arra törekszenek, noav valoraváltsált a kongresszus történelmi jelentőségű útmutatásait. A karenovszkj kerü'et ko'hozpf rmat iái az elmúlt évben teijesíte- ték Sztálin «»Ívtársnak tett Ígéretüket és hektár ónk int 6,3 mázsával több gabonát takarítottak he, mint, 1951- ben. Túlteljesít.tíék az állattenyész­tési tervet és jelentősen ndveitév a kolhozok osztatlan alapjait is. Anr- kor azonban behatóan megvizsgál­tak elmúlt évi munkánkat. több tényre ’ettünk figyelmesek. Az el­múlt évben kerületünkben a ka!** Níoso-k átlagos terméseredménye liek- táronltint 23.2 mázsa volt. ugyanak­kor azonban a kerületünkhöz tartozó Mikojan szovhoz 31.4 má.zsás h••!?'••> rönk ifit: termést takarított be sőt volt olyan bingád is. amely ez ő-zi búzából 38 mázsás hek'áronkinii t - rnéseredményt ért el. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez a brigád épp q.van fettételek mellett dolgozott, mint a többi. Ebből következik hogv kerületünk valamennyi kolhozának megvan a lehetősége, hogy őszi búzá­ból 25—30 mázsás terméseredményt érjen el. Idáig közepes muiatószámok alap­ján értékeltük egy-egy koiboz mun­káját. Megvitatva a XIX. pártkor,«,- res.-;zus határozatait, elhatároztuk, hogy ezentúl a kolhozokat nem köze­pes mulatószámok alapján, lm nem aszerint fogjuk értékelni, milyen le­hetőségeink vannak az eredmények í érésére. Mit akarunk tenni az ötéves terv < ^irányzatainak sikeres teljesítésé­ért? Elsősorban szakképzet! káderekkel erősítjük meg a kolhozokat, a növénytermelő brigádokat és az állattenyésztő telepeket. A kerületi pártbizottság feladatul tűzte ki maga elé, hogv minden növénytermelő bri­gád és állattenyésztő telep élére ki­váló szakembereket állít. A terv meg­valósításához már hozzá ;s kezdtünk, hiszen igen sok kolhozparaszt tanul urunk újának félbeszakítása nélkül a hároméves agre-zooteehn 1 kai tanfo­lyamokon. Sztálin elvtárs új müvének útmu­tatásai alapján kidolgoztuk, mi o leendőnk minden gépállomáson és I kolhozban annak érdekében, hogy 1953-Jan befejezzük a mezőgazdasági termelés komplex gépesítését. Már eddig is értünk el szép eredménye­ket r.z állattenyésztési telepeken a nehéz munkák gépesítés.» terén. 1951 —52-ben példázd 26 állattenyésztő te­lepen gépesítettük a vízellátást, szá­mos ét el yen bevezettük az önműködő Hatókat, fejőgépeket, gépesítettük a takarmány-aprítást, stb. Most azon­ban azt a célt tűztük magiunk éjé. hogy 1953-ban még magasabb szín­vonalra emeljük az áKattenyéstztó te­lepek gépesítését és ebben az évben teljesen gépesítsük a takarmánykés/í* lést is. Kerületünk valamennyi kolhozában bevezettük a vetésforgót. 1953. tavaszán és őszén kerületünk­ben a kalászosok 80 százatokét négy­zetes. a kukoricát, napraforgót pedig néyyz des-észkes módszerrel vet jük el. Ez évben a/, őszi búzavetés 50 százalékát látjuk el helyi műtrágyá­val, 1955-ben pedig már 90 szá.wlé- kát. Egész kerületünkben megvetettük a magas terméseredmények alapjait, A kolhozok őszi búzából túlteljesítet­ték a vetési tervet és most tevéke­nyen készülnek a tavaszi vetésre. A gépkezelők most fejezik be a trakto­rok tóH javítását. A megtett intézkedések lehetővé te­szik hogy az ötödik ötéves tervben 1950-hez viszonyítva őszi búzából 305, tavaszi búzából 275, kukoricából 650, napraforgóból 240, cukorrépából 375 százalékos terméseredményt ét* jünv el. Kolhozparasztjainik elhatároz.:ók. hogy az éltem iránti kötél ez ette égéi * két határidő előtt teljesítik és nagy­mennyiségű terméket adnak a hazá­nak. Kerületünk kolhozparasztjai igy válaszolnak a XIX. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozataira. Mielőbb fejezzük be \ i. ötödik öléve« terv újabb nagy r* feladatok elé állítja a szovhozo" kát. Lényegesen emeli, ok keli vala­mennyi mezőgazdasági növény teunés- hozamát és gyarap.tárnok kei’ ál ;-t- úl!(.'Hiányukat. A szovhozok dolgozói a jé gazda felelftsségérzétéveil használják ki a féli napokat és serényen dolgoznak, hogy idölnm felkészüljenek :i tavi**) mun­kálatokra. Ebben az évben még szé­lesebb körben aIka- maz/ • tt a fejlett agrotechnika; módszereket és az élen­járó tapasztalatokat a termelésben. Döntő jelentőségű, például u vetőmag megfelelő előkészítése. A szovhozok- ban most azon fáradoznak, hogy meg­tisztítsák a vetőmagot. A izovbotok dolgozói tudják, hogy csak a nagy- szemű, egyforma, tiszta és magas csi­ra zóképességű vetőmagból sorol majd szépen a vetés. l>e nem niubnsztják el a vetőmag osztályozását, szárítását és csira zókép ességének ellenőrzését sem. A kővetkező lépés lesz a velésre al­kalmas vetőmag helyes táTolása a magtárakba. A Szovjetunió szovbozügyi mini»/.* tóriumához 'tartozó gazdaságok telje­sen feltöltolték veiöniagalapjaikat. Mimién előfeltételük megvan tehát ahhoz, hogy idén kizárólag nemesített és rajonízált vetőmagot vessenek. — A szovhozok dolgozói a tviosiirí­ni agrobiológiai tudományok módsze­reivel szabályozni tudják a növények természetét is. T- 1). Liszenko a Le­ninről elnevezett Üsszjzö'étségi Mező- gazdasági Tudományos Akadémia 1948, évi augusztusi ülésszakán az alábbi»* kát mondta: „Hasznos növény, és ál­latfajták kialakítása a gyakori atban mindig a helyes agtoíorlinik.i iilető- íeg a helyes zooteculkt alapján tör- térit és történik. Helytelen agroteohni* ka esetén nemcsak, hogy silány faj* iákból nem lehel hasznos fajtákat előállítani, hanem még használható, kultúrált fajták is néhány nemzedék múlva degenerálódnak' . A tavasziak vetésekor nemesített ve­tőmagot használnak. A szovhozok ve. zetői ellenőrzik, mennyi rajonízált vetőmagja van a gazdaságnak az egyes növényekből, megállapítják a rendel­kezésükre állá tartalékokat és időben gondoskodnak a vetőmagcseréről, amennyiben erre szükség mutatkozik. A trösztök idejekorán és jó! megszer­vezik a szovhozok közötti kipe,so.utó­kat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának történelmi je* lentőségű határozatai új energiát ön­töttek a sjfovhozok dolgozóiba. Nem kétséges, hogy a szovhozok teljesíteni fogják hazafias kötelességüket: bizto­sítják valamennyi mezőgazdasági nö­vény idei jó termését. A moszkvai i,Tylmirjazev“-Mezőgazdaságl Akadémiának mesterséges éghaj­lati laboratóriumában hatalmas jelentőségű kutatómunkát végeznek. Ké­pünkön a laboratórium két tudományos munkatársa a tavaszi búza gyökér­rendszerét vizsgálja. A szovjet mezőgazdaság ragyogó slikőreinek alapja, bogy a kolhozok a leg. fejlettebb agrotechnika alapján végzik munkájukat. A kolhozparasztok ál­landóan képezik magukat, különösen most télidőben tanulnak nagyszám­ban a kiilönbözö mezőgazdasági szak tanfolyamokon. Képünkön F. I. Veng- renovszklj, a mezőgazdasági tudományok jelöltje az ogyesszai Liszenko intézet állal szervezett egyik tanfolya m hallgatóival foglalkozik. Télvégi és tavaszi teendők Múlt év őszén valamennyi szovhozban megteremtették a mezőgazda* sági növénye^ magas terméshozama nak biztosításához az összes teltéte­leket. Most arra törekednek, hogy pontosan elvégezzék az összes télvégi és tavaszi munkálatot, biztosítsák az áttelelő vetések teljes épségét és növeljék a talaj nedvességtartalmát. ELŐKÉSZÜLETEK TAVASZRA Vityebsik-terUlet „tenin"-kolhozában napokon belül befejeződnek a tavaszi vetési előkészületek. A vetőmagot már kétszer megtisztították■ A kovács-műhely túlteljesíti javítási tervét. Nyolcvan jogát végzi az istállóttágyakihordásál. f.ddik 9000 to-nna istálló trágyát ős tőzeget hordtak ki és, raktak kupacokba a földeken. A m.Lenm"-kolhoz növény termelői megfogadtak, hogy már idén elérik az ötödik ötéves terv végére előirányzott termésátlagokat. A traktorok kimehetnek a földekre A Csalja'JBnsztk-területi uvolszíkj szovhoz javítóműhelyéből ma múr kót-hároni naponkint kerül ki egy- egy megjavított traktor. A gépkeze­lők a munka minőségének emelése és a javítómunkák meggyorsítása révén csupán 11 traktor javításánál 15 520 rabéit takarítottak meg. A traktorok javítása most már be­fejeződött. A gépkezelők rövidesen elvégzik a vetéshez és a taiajmeg- munkásáshoz szüksége« munka eszkö­zök javítását is. Hátra van még 13 kombájn meg,javítás*, s az összes ga­bona tiszti tó gépek rendbehozása. A szovhoz javítóműhelyei minden üzem­egység számára előállítanak egy új­típusú, magastennelékenységű osz­tályozó gépet. A gépet I. Kuznyecov újító szerkesztette. Az ö tervei alap­ján készül egy kazalra!«) és néhány szónagyüjtő gép is. A Szovjetunió déli területein megkezdték a tavaszi munkálatokat. A Szovjetunió 'déli vidékein meg­kezdődtek a mezei munkák A tad- zsikisztáni kolhozok már 10.000 hek­tár területen elvetették a tavaszi bú­zát és a tavaszi árpát. A gépállomá­sok ú/ gépeket kaptak. Ma már két­szer annyi traktor és háromszor any- nyi eke dolgozik a földeken, mint ta­valy. Turkménía déli részén már szintén megenyhült az idő. Az ashabadi te­rület kolhozparasztjai megkezdték a búza és árpa vetését. A szuhtrópikus Kara-KaRnl vidéken megkezdték a szőlőtelepítést és a gyümölcsfák ülte­tését. Hófogás A tél második felében különösen nagv gondot fordítanak a hófogásra. Minién tízcentirrteteres hóróteg mind­egy 300 tonna vizet jelent hektárom* kint, ez pedig elegendő ahhoz, hogy három múzsával növelje egy-egy hek­tár búzatermő föld hozamét. Már most gondolnak arra, hogyan gazdálkodjanak majd a hőiével A kísérletek bebizonyították: amenmyi- hein ív; ni csak hófogást végeznek, ha­nem gondoskodnak a hóié tervszerű elvezetéséről is, 10—lö-szörösen több talajnedvességet lehet biztosítani, mint amikor nem kapcsolják össze ezit a két agrotechnikai rendszabályt. An­nak érdekében, hogy fokozatosan tör­ténjék a hóolvadás, hamut, száraz földet, homokot vagy tőzegport szór­nak sávosam a hóiakaróra. Lejtős he­lyeken keresztbe szórják a hamut, A sávok szélesség? egykét méter, a sávok közötti távolság pedig 5—10 méter. A legjobbnak a fenití módon beárnyékold sávok saíkkdáhla szerű elrendezése tekintendő. Azokon a földeken, amelyeken alkalmazták a hó beárnyékol ásá t, a gabonatermés hektáromkint 4—4 és fél mázsával nagyobb volt. Fejírágyázás A penzai terület kuznyecki kerúle* tének „Radisc&ev Hazája”-kol,hozá- bam a hósámcok eredményeképen az egyik táblán 85.4 százalékról 19.1 százalékra csökkentették „ hóié ei- folyását. Ezen a táblán hektávonikint 20.6 mázsa búza termett, a többi ré­szeken csak 13.7 mázsa. Nagy termésfokozó hatása van az ősziek fe jtrágy ázá s ónak. Azokon a vidékeken, ahol rendszerint lassan enged fel az altalaj, az ősziek „éhes» nek” és igen gyengén fejlődnek ta­vasszal, Fejtrágyázás esetén a télien legyengült vetések helyrejönnek, szé­pen fejlődnek. A koratavaszi fejtrá- gyázásira teljes műtrágya (1—1.5 má­zsa amamoniumszulfát és kálisó, 1.5—2 mázsa szuperfoszfát hetkárontoirat), humusz, trágyalé baromfitrágya Hu­muszból 10—12 tonnát, trágyáiéból 5—6 tonnát számítanak egy-egy hek­tárra. A trágyáiét felhasználása előtt 1 :3, vagy 1 :4 arányban felhígítják vizzel, A baromfitrágyából 3—5, a kályhahamuból mintegy 5 mázsát le­het szórni egysgy hektárra. A ham« használata azokon a táblákon ajánla­tos. amelyeken lóherét szándékoznak vetni, A fejtrágyázás akkor a leg* eredményesebb, ha korán, nyomban a hó elolvadása után, még fagyos ta­lajra szórják. Rendkívül fontos, hogy az ős*i szántás simítózását idejében, mihelyt pirkad a talaj, elvégezzék. A téli és a tavfiszú agrotechnika el­végzése lehetővé teszi, hogy még job­ban fokozzák az összes mezőgazda- sági növény terméshozamát. Az uvelszki szovhozban már kész-ri ál’nak a gépek a vetéshez. f/onaliink a jégtakaróba burkolózott Volga balpartján robog. Utunk célja: „Zsiguli- tenger”-áHorn ás. Zsiguli tenger tulajdonképpen meg nincs.de hamarosan lesz... Az ötéves terv szerint 1955- ben elkészül a kujbisevi vízmű gyors ütemben épülő gátja és megváltoztatja Európa legnagyobb folyójának, a Volgának sok évszázados folyását. A fouyó szintje 25 métert emelkedik majd és 500 kilométer hosszúságban, 40 kilométer szélesség­ben létrejön a Zsiguli tenger, A. Zsiguli víztároló biztosítja majd a világ len­mag) óbb v'uierőműve, a Kujbisevi Vízicrömh mű­ködését. A teendő tenger medrében jelenleg még lakott helységek vannak. Sokezer parasztcsaiá- dot kell innen új lakóhelyre telepíteni A víztároló partja mentén 180 ezer hektárnyi területen kell kivágni az erdőket és bokrokat. A Zsiguli tenger medrénejf előkészítő nnmkc- kitait Leonid Spakovszkil gnérnök irányítja. Vele együtt utazunk ki az elárasztandó területre. Sztavropolból indulunk útnak. Az árterület itt. tgen széles: 5 kilomét'r. Itt vannak a környék­beli kolhozok legelői ric nagv területet taglal cl az álktmi erdőgazdaság is. 4 >°iriö tenger he­lyén nemrég még lombos és tűlevelű erdő biv- lánzoU. Mnal, amikor Spakovszkijjal együtt oda­A ZSIGULI TtNQER érkezünk., már nyomát se látjuk -tínnak. hogy itt valaha fák rengetege állott... — Csodálkozik? — kérdi Spakovszkij — Lesz. még része nagyobb meglepetésekben is. Gépkocsink az alsó zsilip építkezése mellett robog. — Emlékszik még Z"ljonovk.n lalura? — for­dul hozzám a mérnök. — Hogyne. \főst éppen oda tartunk. De lefogadom, • hogy nem ismeri meg a tálul. Nem­csak azért, mert új helyen üli. Hihetetlenül meg­szépült. Néhány kanyar az úton és máris elénk tárul a gyönyörű téli köntösbe öltözött volgamenti sztyeppe. Még egy kanyar és vadonatúj lakó­házak, iskola, kultürház tűnik tel. — Nos gz Zeljonovka — mondja Spakovszkij. ~ A talu talcói most közelebb kerültek földjeik­hez Igaz, hogy azelőtt n Volga-parton laktak, de rövidesen utánuk jön a tolyó is uz új tenger képében ... Mindjárt az első háznál megállunk. Már jön is elénk a házigazda: Fjodor Pankov kolhozpa­raszt. Megkérem, mondja el, hogy tetszik az ú/ lakóhely, nem érte-e valami kár az áttelepítésnél. — Ellenkezőleg — mondja Pankov, — Telje­sen újjáépítettem a házamat. E! hozt<im az összes almafámat, ribizli és málnabokromat. Nyáron üvegezett verandánk is lesz — teszi hozzá. — Akkora összeget kaptam az államtól az áttelepü- lésre, hogy az összes költség íedezése után még maradt is belőle — Hát a tőidet nem sajnálja? — kérdezi Spa­kovszkij. — Jó rélep. voltak, nem mondom de azért nem táj értük a szivem. Nemsokára úgyis eljön ide a tenger, mert. igy mondta ezt ki a pártkon­gresszus, Az öntözött földeken pedig több búzánk terem majd. “ Láthatják, — mulatott kj az ablakon Fjo- dor Pankov. — védöerdősávokat -ültetnek itt a sztyeppén. Csak a mi kolhozunk több, mint 500 hektár erdőt telepített. Nem télünk már a száraz szelektől, A v’-z meg az erdő Segít nekünk és el is felejtjük, mi az a gyenge termés! Az új tender, amelyet a Zsiguli hegyek ó* után Zsiguli tengernek neveznek, hama­rosan életet visz a Volga-vidéki sztyeppékre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents