Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-08 / 33. szám

ff »» T. O

MEGYÉNK BÉKEMOZGALMÁRÓL

„A nagy folyók észrevétlenül kis patakokként tűrnek előre a föld mélyéből, azután egyre növekednek, szélesednek. Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hatalmas folyamok már egész szárazföldeket •keblek át, országokat kötnek össze egymással, emberek mtthóinak életet változtatták meg. Ehhez hasonló a mi mozgalmunk Is, amely méltat au- í^dó szilek mélyén született, de gyo-san nő és immár átfogja szazadon, feat összeköti a népeket. Soha ilyen mozgalom nem volt a történelemben.

I

A tótnak és a szénái*- nagy meste- ismert dolgokat hangoztatva beszélünk a nemzetközi helyzetiről. Egy egy kérdést kiemelve, közelebbről1 agitatívabb módon kell a dolgozóik elé vittna. Például nem csupán arról kell beszélni, hogy Tito nyomorgatja a népeket, hanem konkrétan, a legkisebb hírek felhasználásával kell megmutatni aljas módszereit. Mos* például a tétóista új alkotmányon keresztül kell bemutatni, hogyan fosztják meg a dolgozókat minden joguktól a kizsákmányolást visszaállítva. Ezzel szemben a mi alkotmányunk megvalósulását ezer meg ezer formában mutassuk be: mondjuk el. hányán és kik vannak a faluból iskolán, kiket vontak be az állami és gazdasági vsze'.és posztjaira hogyan fejlődik a nép kulturális és szociális helyzete .stb. Azt már sikerült a köz- tudatba vinni., hogy békeakaratunkat tettekben kel! . kifejezni. De még kevés helyen rögzítik le a dolgozók szivbőljövö vállalásait és így a.z el*

' teniörzés elsikkad.

Az öet folyamán a lendület volt jel- '

leroaő megyéhlk békerrozgalmáip | Ter'essritV el tömegesen a békevéamejy a III. Magyar Békekongresz- |

»zusra való készülődés ezernyi vá'- ■

Zitában mutatkozott meg. A béke

re,, Hja Erenburg ezeket, mondottra a Népek Bécsi Kongresszusán a világot átt'ogó békemozga'omrók

\íí báramyamegyei bckeha'rcosok, napró-.lapra ösztön,zést, útmutatást kappnk az egyre hatalmasabbá f. '- (ódó nemzetközi békemozg a lomtól, annak vezetőjétől és elszánt harcosaitól. Országunk déli határán, azon dolgozunk, hogy e^ységéinkkel. helyt- éSÍ#«tunWteal acélfalat képezzünk és tnéttó láncszeme legyünik — 0 mise , 800 jjnSüIíót jóval túlhaladó béketá- 1 bornak

• Nehéz poszton állanak bökebizot1 3 *'- r ágaink, ennek ellenére sízép eredmények mutatkoznak , megyénkben, de ezekkel az eredményekkel még korántsem elégedhetünk meg.

Szélesítenünk, ól egyénekkel. ré>e>-ek kel kell gazdagítanunk meovénk bé- kehíozaalmát. vámson, falun eavaránt.

delmi szerződések kötését,

600 I amely««k.. stégével íráeba

új békebizottság je-’eate október—!,.og/<.m

november folyamán s ezekbe mini-: a békéé... A népnévé.o zt »

■---- - ■’ • - 1 val m:gpecséte-i és egyik pe.danya

magá

nál tartva időközben segíti, e* enőrzi az . illetőt felajánlásának- végrehajtásában. A III Magyar Bék<- kongresszus e’.őt't közel négyezer be* kevédelmi szerződés szüléiéit, amilyet békeb Izoitsági tagjaink, lelkes MNDSZ nőnevelőink háziagiláció és kisgyű'és.ek aika'mával kötöttek a

egy 3000 dolgozó kapcsolódott be. Áiót-i bizonyos megtorpanás, lanyháié» mutatkozik a békebizottságok munkájában. A háborús gyújtogatok egy pillanatra sem szüntetik be aljas mesterkedéseiket. Ellenkezőleg, mind galádabb eszközökhöz nyu- nak. köztünk lévő ügynökeiké« mind arcátlanabb tevékenységre ' bérelik

fél. Ezt bizonyítja az óbányai gyf. dolgozókkal. Most az a fc kos lmláklbanda esete az ámha íme- I n°9Y töknek a bekevede.

a feladatiunk

'kos kuléklbanda esete, az ámhalmo- I “?9Y «**«*" ^ev^elmi a«erz£- táera és rejteg.rtésre uszítók tévé- j deselcnek az e,l^orzéséi végezmk e kienysége Mindebből azt a követkéz- l ^5,fn‘^_Ü?.T5

tétéit kell levonni, hogy a szívós bé- keágatációt, « helytállásra, áldozal- vi’Jlal&sira való buzdítást egy pilla- naitra sem szabad abbahagyni.

Ha a nemzetközi békemozgalom nagyszerű fejlődéséhez itt Baranya megyében is méltók akarunk lenni,

akkor az eddigi sikerek nem téfttr- , , .., ■ ■, , . , .

,__ , _ . . , . , ., , , szüleik ,bekefe.aián.as,at is. Megható

sé

gne hanem uj eredmények el érést- . ' . . 1 . , . y

I.—- __«-w látvány a kis Strasszor Jakab V't

sok

ét városban, falun egyaránt.

Mágocs község békebizottságai k:- emelkedö munkát végeztek ezen a területen, Az iskola: békeb zottság kezdeményezésére a kis úttörő pajtásol szép:n rajzolt „békévódelmi szerződés’'-'; lapokat készít ettek, amelyekbe beírták saját vállalásukat és alája

rje k®4. hogy sarkaljanak bennünket. A tömegek közötti béltemozqalml

■ ....---i , , -----------------------------------mu

nka egyik tőmódszere a csoportos

békeael'áeió

Téli estéiken, különösen a falusi dolgozók között — városban is — Igen jó alkalom nyílik a feivilágwi- 46 é» nevelő munkára Ezt a módszert békebizottságaink jórészt fel la használják. Az elmúlt hetekben közel 1500 békekisgyűiést tartottak, •melyen a Népek Kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait ismertették. Sok tapasztalatot szűrhr*

tvany.

oszitäiyös utrü’ő békeszerzódésí lapja, amelyre nagyon gondosan rárajző.ta | Sztálin elytárs képét, az ölágú vörös csillagot, sok szép motivummail é- írja: „Én, Stnasszer Jakab a béke védelmében felajánlom, hogy Gemer Józsefet tanulópáromnak fogadom, — Nagynéném özv. Strass,zer Györgyné vállalja hogy a sdlózásit brigádjával tíz nappal eiöbb befejezi,” Hamucs- ka Károly azt vállalja, hogv magyar nyelvből osztályzatát négyesre javí - .ja, édesapja pedig a tavaszi vetés' öt nappal, e’öbb végzi el. beadását egy héttel előbb hét százalékkal túlteljesíti. Házuk előtt facsemetét, vetünk 1« a kisgyülésekböl. Akkor si-! rágokat ültetnek, hogy szépítsék a keresek a kisgyűlések. ha az élettel ! falut- Bagoly Éva szerződést köt

vannak összekötve és azrt a sok .e- heíőséget, amelyet a téli esték nyújtanak, megfelelően kihasználják békebizottságaink. Korántsem mondhatnánk azt, hogy a szán es és értéke? tartalmú kisgyűlésev jelenleg jellemzők volnának békemozgialmunikra. iSőf még. azt sem állíthatjuk, hogy a j.csoportos békeagi'ációt már minden községben sikerült meghonosítani. — Mindenütt terjesszük pl a drávacseh: békebizottság példáját hogy a leg,tekintélyesebb dolgozók házainál hívják össze a dolgozókat és így 14—15

* «• jelenlétében barátságos, meleg szobában beszélget el a kisgyű.é? előadója a béke-est részvevőivel. így természetesen sokan jönnek d asszonyok, lányok, férfiak, mert szíveset veséik a háziqazda személyes meo- hívását a béke-?stre de még olyanok te, akik minit mondják „nem értenek a 'politikához.” Helyes módszer ha • lányok és asszonyok fonást, kötésit hoznak magúikkal, azért nyerték «1 a nagynyárádi békebizottságok a Megyei Békeb'7.0ttség vándorzászla- Jáít. mert eredményeién, új módszerek alkalmazásával jutottak el a 'még Ingadozó, de egyébként becsületes dolgozókhoz.

hogv egész évben megtartja kitűnő osztá'vza'át és édesanyja pedig má- üs t-.’e félév; tojásb. adását teljesít: Van olyan is. .amelyre a család müden' tagja írt ilyen például a Paor- rsalád békevéde'.mi szerződése. Többek között Papp Istvánná ezt írja: Az anya jogán mindenkor kike'pk a Háborús gyújtogatok ellen és lel eperéin őket dolgozó társaim előtt.”

Iskolai békebizottságainv vegyék át e kitűnő kezdeményezés: és az elkészült szerződési iveket adják át a fa- 'usi békebizottság tagjainak. hogy izu'.án ellenőrizzék végrehajtásukat mint ahogy Mágocson teszik azt.

Megyénk békemozgalmának kíszé- esitését a béikevéde'mi szerződések kötése mellett nagyban segíti a béke ülenségein.ek leleplezése. Számos h?- 'yen foglalkoznak ki'gyűléseken béke bízott sáqialnlk a be''ső el'enséq al - namunkáiával. Azonban mégis jellem ző az, hogy békebizottságaink jórc- ;ze úgy dolgozik mintha csupán a Határon kívül lennének a békének ellenségei a háborús gyújtogatok két lében és megfeledkeznek belső ügynökeikről.

h hév* * b«*i«ő és kü'ső ellenségeinek

Sziíílin elvtiírs rtj miivé és beszétie, Yiilpiiiint az ísZ!v 1» XIX. kongresszusa útmutatásainak tanulmányozása az egyetemen

párftmk Központi Vezetöségáneü júniuisi ülése ráirányította

az egyetemi ezervek figyelmét a hall gatók politikai nevelésének fontosságára. Egyetemi és főiskolai haflgató Ságunk ideológiai és politikai fejlődése — a tanulmányi munkában mutatkozó eredmények melleit, — elmarad a követelményektől. Nyilvánvaló volt. hogy ez az elmaradás, a tanulmányi munka további fejlődését is fékezi. Pártunk fe'lhívta figyelmünket az e téren való fokozott munkára, hogy biztosítsuk, hogy az egyelemekről és főiskolákról kikerülő fiatal szakemberek, „a szocializmus építésének fiatal parancsnoki kara” népét és hazáját szerető, érte minden áldozatra kész, az internacionalizmus szelleméből áthatott ifjúsággá, Rákosi elvtársinak az ifjúságává nevelődjön.

Ezeknek a nagy és szép feladatoknak a végrehajtása fordulatot fog eredményezni ifjúságunk erköiosi- bolitikai arculatában, magatartásé ban. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában nyújtott számunkra fei- mérhetatlen segítséget Sztálin elvtárs új műve és beszéde, valamint a SZKP XIX. kongresszusa anyagának az •»gyetemi marx'zmus-leninizmiis — oktatás keretében való tanulmányozása.

Hallgatóságunk nagy többsége örömmel és lelkesedéssel fogadta a kongresszusi anyag kmtdmányozdsá- aak hírét. Ezt mutatják azok a felajánlások, amelyeket akkor tettek. Ilyenek voltak: a kötelező és javasolt iroda-om eTőre való kijegyzete- 'ése, tarulóc-soportok szervezése az anyag alaposabb tanulmányozása végett, a késések megszüntetése stb Voltak csoportok, sőt a jogi karon egész évfolyam —, a II. —, amely nem vette igénybe a tanszék által beszerzett irodalmi anyagot, mert az évfolyam e'őre beszerezte az irodalmat, Párt- és DTPZ-szervezetaink ál- falábán «ikerrel álltak élére az ifjú- «ág kezdeményezéseinek, segítették és e'iVnőrizt.éík a válla'ások teljesítő sót. De nemcsak a párt- és DISZ szervezetek, hanem az állami vezető ség és a szakmai professzorok, tanársegédek — akik maguk is tanulmányozzák a kongresszus anyagát — nagy érdr,k,ödéssel kísérték aha'lga- 'ók tanulását. Resztvettek e'öadiso- kon, szemináriumokon, sőt a Pedagógiai Fővkn'án még a félévi beszámo- 'ók előtti csoporto-s tanu’áson is és sokan vóg'gha'.lgatíák, hogy diákiajk Hogvan vizsgáznak marxizmus-leniniz.- mnslból. A kongresszusi anyag tanulmányozása, hallgatóink és az oktató személyzet le%es munkája a marxiz- miis-f.eninlzmus tanulását az egész egyetem ügyévé tette. ,

l^oreU fhegfe*e'ő«8u a féléid be^•számolók jelentős eredményekről tanúskodnak. Megnőtt ifjúságunk érdeklődése a maixizmu-s-lenmizmüs iránt- A beszámolók azt. mutatták hogy a hallgatók óriási többségének Ismeretei gyarapodtak, elmélyültek, sőt mutatkoznak je’en'ős eredmények a tanu't anvag fe'baszná'ása, hazánk viszonyaira és a hallgatók «aiát mun. kájára” va’ó alkalmazás tekintetében is. A fele’etek azt mutatták, hogy kezdi áthatni hallgató'nk egész világ szemléletét a marxista-leninista elmélet. A vállalásoknak megfe'elöen

igen sokat javultak a jegyzetek is.

A beszámolók alatt bizakodó, lelkes hangú,at uralkodott. Ugyanakkor bátran ezembeszálltak hallgatóink olyan ellenséges hangokkal .amelyek azt hiresztelték, hogy marxizmus- .enmizmutsból nem érdemes készülni.

az eredmények azt mutatjak, hogy a mi egyetemünkön is értünk el sikereket pártunk hatá rozatának végrehajtása terén. De az eddigi munka néhány fogyatékosságot is felvetett, amelyekből okulnunk kell, sőt okulhatnak belőle mindenütt, ahol a kongresszusi anyag feldolgozása folyik,

A legfontosabb hiányosság az elvi kérdések mély és alapos elsajátítása terén mutatkozik. Ilyen kérdések: az általános válság két szakasza, a háború és béke, az imperialisták közötti háború kérdései, Sztálin elvtárs kongresszusi beszédének tézisei, stb. Ezeket a kérdéseket hallgatóink egy része csak felü’etesen ismeri, nem tr/ lyült el alaposan tanulmányozásukban. Fényt vetnek a beszámolók arra is, hogy — bizonyos eredmények el- len-ére — általában még nem kielégítő az elmélet és gyakorlat összekapcsolása. nem érdeklődnek a hall- galók kellőképpen a napjainkban lezajló események, a nemzetközi kérdések iránt, nem olvassák rendszeresen a sajtót.

Mi az oka ezeknek a fogyatékosságoknak, hogyan kell kiküszöbölnünk őket? Elsősorban azzal, hogy előadásaink elvi tisztaságát, világosságát, és érthetőségét fokoznunk kell. Nem szabad az előadásokban annyi anyagot összezsúfolni, amely az érthetőség. a téma fő kérdései megvilágításának rovására megy. Ugyancsak itt kell példát adni az elmélet és gva- kor’at összekapcsolására, a szemináriumokon pedig elő keli segíteni a fők-érdásek sokoldalú megvitatását és meg kell követelni a helyes aktualizálást. Erélyesebben kell harcolnunk a szemináriumokon a szólain- ■zzeríteég. a frázisok ellen, amelyek eg'öbbször tájékozatlanságot takar nak.

A félévi beszámolók azt mutatják, hogv sokat kell még javítani a hallgatók feleleteinek formáján, felépítésén is. Jobban kell törekedni a jó! felépített, logikus, harcosan érvelő feleletekre. Az ilyen vizsgafelelet tehet esek teljés értékű. Azt is megál- 'apitotink, hogy hallgatóink egy ré- ?ze nagyon elhanyagolta általános műveltségének fokozását. Nagy hiányosságokat tapasztaltunk földrajzi, iroda'mi, stb. tájékozottságukban. A DISZ feladata, hogy pártunk útmuta- ása szellemében többet foglalkozzon hallgatóink külturáiis fejlődésével

VI indent összevetve az első tHév komoly eredményeket é* jelentős tapasztalatokat adott oktatónevelőmunkánk számára. Most az a feladatunk, hogy továbbfejlesszük eredményeinket, a félévi szünet áltál megszakított lendületet fokozzuk, hogy a II. félév a kongresszusi anyag további tanulmányozása jegyében, a harcos, fegyelmezett munka jegyében induljon.

Hegedűs István

a Marxizmus-Leninizmus

Tanszéki Csoport vezetője

Von fűk f(‘lelős§égrc a hibák elkövetőit!

Válasz a „Dunántúli Napló“ február 5-i cikkáre

Fnntn* Iwnv 3

elemezése eavsénesebbé ‘eszi a bé

zöimyai kiábrándulnak a becsűVttes dolgozók, ha m.gismerik a kulákok gálád tetteit. Ezért vitték k: a nép j elé Mágocson Miklós Jánost békekk- gyűléseken. ak; állataival etette fel a népünk közettájására szánt kenyeret és helyesein leplezték le a lány* csóki békebizottságok a tanáccsal karöltve Mogyorós: László ku’ákot, .kinél hat mázsa lisztet találtak e'- rejtve. holott legjobban ő tolongott 1 szövetkezet ellőtt a béke ellenségeinek felfedése nyílt lelep'ezése soha sem eredménytelen. Mindig az egyszerű dolgozók aktivitását a dolgozók bátor fellépését vonja rnanm után. éberségét fejleszti,, azt az ér* •-ést táplálja, hogy: miénk az ország és meg ;« véde.mezzük békés életünket bárkivel szemben is.

Van azonban a béki'.hairc krlszéle- srJtéséneik munkájában egy másik fegyverünk ísl

wAfHI| lahat-MeomeuVöíiwL tei asr.'ew .jekeér^

Erre a gyakorlati munka taní‘otta m^eg a béikebizot‘ságokat. Egv-.-gy szép béketárgyú vers vagy én,ek után felengednek az emberek, közelebb hozz. őket, ha egy. sikerült rigmust énekelnek cl az ifjak „ dolgozóik éleiéről. Mindezek a békek'sgyűlések ártalmának, mondaniva'ójának mec* javításához elengedlhetetíien feltétc- 'ek. A kultúragitáció vonzza a do’- gozóikat, növeli az érdeklődést. S'k- ósnagyfaluban a nemrég megtartott kiisgyűl'ésen diavetítést rendeztak.— Dkorágon. Nagyosányban és még sok helyen szavalattal, .érnek«?ámjnai kő* 'ik össze a békekisgyüléseket. Ha vannav is szép eredm-ények. mégis a ku'i'úragi'táció még sok körsógiben alig kancsolódlik a békemozgaiomihoz vagy nincs kellően kifejlődve. Ez kétségtelenül gyengíti megyénk be* kemozgalmát és a népművelési szer- vekrek, a békebizottsánoiklka' és a DISZ-ízel karöltve sürgősen ki kell javítani ok a kultúragitáció h'áinyo,* s ága it és valóban népünk neve'é»?'- Piek. a békemozgalom kfszélesítésé-. nek fontos eszközévé kell fejleszteni

A legkülönbözőbb .tértiléten eÓSr* zredménveink azonban nem terelhe- ''iik el figiyelmümket megyénk békemozgalmának egyik fő gyengeségéről.

arvü: lerföiib oven

cieséee- a szeMárlánu'sáq,

A békemozgalom fejlesztése megköveteli a kifelé való fofdiüásé, S ?zié,;s, főleg páríonkíviKi tömegink közötti állandó bókeagűtációs teve* xenységet. Ehelyett mit látunk? Azit. íiogy békebizot-isáigai'nik ei szigetelik magukat, befeléfordulva .dolgoznak” egíö-bbször csak azzal állnak szóba, aki szoc'aüsita rendszerünk odaadó híve, akivel hogy úgy mondjam' könnyű a dolguk. A többi dolgozóval — akik előtt még sok kérdés •lisz'.ázat an, de a békéért folytatott harcban máris ve.ünk jönnék — alig

3Ót_ egyáltalán nem törődnek. A sze- uie.yi békebizottság, például nem is óiszélt egyes csak maguknak é ö Jé.sziláv dolgozókkal, „azok úgy sem "ogadják szívesen" jelszóval Természetesen könnyebb a párttagokat vagy MNDSZ- sszonyokat mozgósítő- n békeharcra, mint kevésbbé tud.- os elemeket. De mi sohasem a műt - ea könnyebb részét választjuk, he- ’,ie® fe.adatunk az. hogy a kom.mii- tiisták és tömegszervezieti aktívák segítségével együttesen állandó, szívós munkával nyerjük meg a közömbös egyéneket. Fel kelt! szá- bölnünk az erőteljesen megmutatko- 80 elszigeteltséget különösen a va'- asos dolgozók felé a délszláv és neme.ajkú községekben, de ugvan* 'sak a sásdi. szigetvári és a pécsi árasban, ahol szintén- hasonló a szektán« jelenség.

, Névtelen békebizotts'ágaink, maga- ar^asa megyénk túlnyomó részéb. n ■1 falusi értelmiség felé is. Többségükben szívesen foqa.dják ha kisebb, nagyobb békemeqibiza!ássál látjuk é: •két. Pedagógusaink nagy-része odaadó munkása a békebizottság-knak azonban nem közeledtünk még su'vó- san az orvosok, agtronómusok, védőnők felé Városban, különösen Pécsett és Komlón nem töreked'ek bé- kebizo'l »ágaink a műszaki ártelmiséo bevonására sem.

Február és március hónapban a Magya -Szovjet Barátsági Hónap m, 0 rendezésével jó alkalom nvilik arra hogy békebizottságaink „. pártszervezetek segítségével kiküszöbö ;ék btt- nyo-ssigo kat és továbbfejlesiszék b - líemozigalmuniteat. Csak így tölthetjük be pátturk á.'.al megtel ölt megtisztelő fe.adatot: „Tegvűk népmozgí- ornmá a békomozgamat, ame'vben részi;vész hazánk minden becsü'etes polgára."

Nagy Sándnrné

Megyei Béisebizottség titkára.

A 73/5. se. Szakipari Építő Vállalat megbeszélte a Dunántúli Napló 1953. február 5-én megjelent

újsájclkkét amely forlalkflzik a pécsi József Attila utenl építkezés (leró elvtárs beszéde elölt és utáni helyzetről.

A cikk helyesen tárta fel az ered. ményeket és a még meglévő hiányosságokat. különösképpen azt a hibát ámít a 73/r-ös Szakipari Épí. tő Válla'atra a nagvatádi burkoló lapok átszállítása és a vasútról munkahelyre történő helytelen anya-lerakás, ,Je«zórás“-ával kapcsolatban állap tanak meg.

Mi kötelessé linknek tartjuk, hogy felvessük mindezekért a felelősség kérdését, hogy ki Is a felelős ezekért a hihákért.

A nagyatádi mozaiklapok több* légszállításáért a Szentendrei Cement árnipari Vállalat felelős, mert nem vette fi,'velembe a Pécsi Cement, árut part Vállalat által már Hoztttt- lított 85 (H*0 cfi-b, mozatklapot hol- ntt erről levé<b»n értesítve lett a Pécsi Cementéruttiarl Vállilnt részéről. ho"y már leszállilott meny. nyLség flj^yelcmbevételével szállítsa

a hiányzó mennyiséget. Vállalatnak részéről a kártérítés As a felelős” ségrevonás a Szentendrei Cementipari Vállalat felé most van folyamatban.

Nagyatádról a inozatklapok szállítását vállalatunk intézte vasúton. Azonban tekintettel arra. ho«y * vállalatunknak szállítóeszköze nine*, így értesítették a 73/6. sz. Énftő- anvageilátó Vállalatot, hogy az any* got a vasútról szállítsa ki a József Att'la utral építkezésre, mert a szállítóeszközök és rakodómunkások feledt a 73/6. sz. Anya-ellátó ’•’áll*” lát rendelkezik. Így tehát ha valóban úzy szórták le az aulórnkodók a mozaiUapot. úgy ezért a 73/6. s*. Anyagellátó Vállalat a felelős í* vee-e fel a felelősség kérdését * szállító rakodó munkásokkal szemben. Az építésvezetőség a hurkoló- lapok helytelen lerakásáról |egyző könyvet vett fel, melyei felelősség revonás védett a 73/6. sz. Anyag' ellátó Vállalatnak másolatban me'" küldjük.

KINYIT ERNŐ főmérnök.

eseményeit összekössék a napi (el- prlntnlrbál a életével- Békemozgalmunk főmogidanivalójá «. nemzetközi bék,:harc ismertedé, a háborús gyújtogaitók népellenes teteinek ismertetése és a világ dolgozói nagyszerű hely'ál'ásánaik tégla'á- •a A jó kisgyűlési előadó beszélgetés közben népszerű, közvetten nvédvén mondja el o lerrfr'sebb esem/- ,nyékét és ant mindjárt a do'gozók é'etére vona'koztatja Helytelen. h-> á'talánosságban a már megszokott,

Azoij. az in<tado/ók, politikailag fe’■ ellen dolgozók, akik ma még távo- 'ártják magukat a békebarctól leg- öbbször az cl,len-ég befolyása alatt í Inak. A kulákok és a klerikális re* >kció „ag'ttáció'ára” idegerkednek a íékeharcba va'ó bekapcso lódástól. A békengítáció a'ka'máva; leplezzük le 3 béke ellenségeinek igazi arcátj hogv ezáltal rádöbbenjenek a do'g'- ’.ók: k’kre :s b^'^gattak ő,k kiknek .s adtak eddig iii'.eJt, Minden b.-