Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-07 / 32. szám

iws rrmtrA* 7 9* n P T.. o Ismerte*»^ ük a do^oxók ered menyeit, tejlettttxék a munka verNenyt Kwssntb-aknAnX A Kossuth-aknai párt- és töm eg- ^rvezetj funkcionáriusok és gazda- vezetők a múlt hónap közepén értekezletet tartottak. Az értekezlei^n Megvitatták, miért nem teljesítette a -oinCói szétnihánya az utóbbi időben iervét, m; volt ennek az oka és ho" iysn kell kijavítani a hibákat. Elha­tározták, hogy J munkaversenyt tpmegmozeaiemmá leszik /, ■ a moinknversenybe bevonják a mu Síaki vezetőket is. Mit valósítottak meg az értekezi'e* mi kitűzött feladatokból Kossuth- a*tián? A bányászok nagyobb része nem lett verscnyvá’lalást. Nem azírf, mert a Kossuth-aknai bányá­tokban nincs lelkesedés. A Pécsi Szc;n- ®*n5'ák pécsibányai üzeménél a bányá- *°k 70 százaléka versenyben dóig»'" s a komlói bányászok lelkese- fs® és áldozatvállalása nem marad í* 8 pécsbányai bányáiszok mögött. amíg a pécsbányai bányászoknak ‘Pártbizottság, üzemi bizottság meg- c”a a segítséget, addig * komlói bányászok nem kapták f*'- a kellő segítséget sem a Párthlzotsá"tói. sem az üzemi • bi­zottságtól. A mtmkaverseny terén vannak már ‘komlói Kossuth-aknán olyan ered- rjftyek, amelyeket tovább lehetne mestteni. A Szakács-brigád példán Jjjklta, hogy április 4-e tiszteletire j* csille szenet ad terven felül. A .a*lalást — mint ahogy az ériekezfe* 'o is elhatározták, — felbontották papokra és meghatározták, hogy s csille terven felül termelt szén- “0‘ mennyit termelnek februárban és **árciusban- Ez a módszer igen he­lyes, mert így a felajánlás teljesítése menetközben is ellenőrizhető. Grünwald Mátyás elvtárs verseny­felelős és a Kossuth-aknai üzemi bi­zottság a tatabányai péVta nyomán kartonlapos versenyérlékelö táblát ké­szít. ­Minden csapat részére egy külön versenytáblát készítenek. A versemvtábán feltüntetik a csapat nevét, annak három harmadát, egész hónapon át napról-napra rávezetik a tervet, a felajánlást, a felajánlás tel­jesítését és ha előfordul, a fleinara- Jást. Bevezették a möszakkönvvekel is. M’nden csapatvezető kap egy mü- szakkönyvet, abl»a bevezetik az elő­irányzatot, a csapatvezető minden m bevezeti a te’jesMny’, ezt felszállás után felviszi a verseny­irodáiba, a műszaki vezetőkhöz, ott beveztik a nagy mfiszakkönyvbe. Ez a műszak: vezetők és versenvértéke- !ők számára, de masuk, a dolgozók számára is nagv segítséget jelent er»’ ménvei'k értékelésében, egész hónapon át láthatják, hogy mit teljesítetlek. Mindkét újítás helyes, de .az már nem helyes, hogy Kossuth-akna ver­senyfelelőse és üzemi bizottsága e két megvalósult illetve megvalósuló újítás miatt elhanyagolta a munka­verseny eredményeinek népszerűsíté­sét. Kossuth-akna felolvasó termében csütörtökön még mindig a január 27-i versenyeredmények voltak lát­hatók. V bányászok már rá sem néztek, mer' kívüliről tudták az eredményeket Grünwald versenvfele'ős elvtárs és a Kossuth-aknai üzemi bizottság objek­tív nehézségekre hivatkozva nem ír­ták ki sem a havi, sem a legfrissebb napi eredményeket. A januári értekezleten sokat be­széltek a műszaki vezetők és a dol­gozók közötti kapcsoiat megjavításá­ról. Meg in határozták, hogy a kap­csolatok megjavításának egyik mód­szere az, ha a műszaki vezetők sa­ját vállalásukkal1, csatlakoznak a csa­patok vállalásaihoz és ha a mflszajki vezetők még külön Is versenyre hív­ják egymást. Ez megvalósult a Ill-as körletben, amelyet Rajnai József. Kossuth-akna egyik legjobb műszak: vezetője iránvít. Bén völgyi Ferenc csapata csatla­kozott a Molnár István kezdemé­nyezte százméleres feltárási moz­galomhoz. Rajnai el'vtárs ennek megvalósításához minden segítséget megad: fát, üres- csiliét biztosít. Hasonlóan, vállalással csatlakozott a Schütz György csapat felajánlásához Rickert Antal, a IV. körlet vezetője is, áki, hogy a csapat­nak megfelelő mennyiségű és mÍ£,ő- :égü fát biztosítson, még a fadep<íig is elment. De ez, eddig, a műszaki vezetők többségénél még neon valósult meg. Nagyrészt azért, mert az üzem7 b zo lség nem beszélget el a műszaki vezetők­kel. A lelkes versenyváftalások, és a dolgozókkal jól együttműködő műsza­ki vezetők verseny vállalásai bizony it - já'k azt, hogy a januári értekezlet határozatait meg lehet valósítani Kos- • uth-aknán.. Támaszkodjanak Kosisutb- íknán ezekre az eredményekre és szé- 'esítsék tovább ezeket az eredménye­ket, maradéktalanul valósítsák meg ízt, amit elhatároztak. M. L. A ciklusos munkaszervező * ered in nyci a pécsi szénbányák termelésében . A munka ciklusos szervezését elő- j ■’ 0 pécsi szénbányák vezették be tapasztalatok, szovjet szak- y'j-berek útmutatása nyomán. Ma e.?r számos más bányaüzemünk is ólmozza ezt a fejlett munkaszer- J&si módot és ezeknél évről-évre ,?7en,'eíesebb és magasabb termelé- 1 Eredmények mutatkoznak. (A Pécsi szénbányáknál a ciklusos Jftkaszervezés bevezetése előtt vál- „ viszonylatban 0.7 tonna volt yy lőre eső termelési átlag. A frk.a ciklusos szervezéséalkal- rt*á«cr óta az 1953-as tervév kezde- .fl 0.95 tonnára, azaz két és lél t **ávai nőtt az egy dolgozóra jutó j. b*ttmény Ez a nagymérvű nőve- J -{ amely természetesen a kereset feledésével együtt járt, közel 50 QtaJékban a ciklusos munkaszerve- (*netc köszönhető, amely az. elvég- jl’dö munkafolyamotokhoz szüksé- u5 hőmennyiség pontos meaállapí- Jprt’oil lehetővé tette a munkaerők l?kosítását is: például ácsolóvájár, -vájár, stb. VA csapatok teljesítményének nö- U,Résében a következőképpen mi - c°z,lc meg n ciklusos munkaszer­vezés eredménye: Háromszéki Vil­mos brigádja 3.46 csilléről 5 53 csil­lére növelte a csapat egy főre eső teljesítmény átlagát ezzel a módszer­rel Tavasz Lajos csapata, amely 4,7 csillés átlagot ért el a ciklusos mun­kaszervezéssel. Valigura elvtárs láto­gatása óta a tőié tanult réselési, jö- vesztési és ácsolási módszerrel ezt az eredményt is túlszárnyalta: 6.5 csillére növelte egy tőre jutó átlag­teljesítményét. A pécsi 'szénbányákban az 1952-es évben a fejtések 43 szózn’éka ciklu­sos munkaszervezéssel dolgozott és a kitermelt szén 62.3 százalékát ez­zel a feitési móddal biztosították. —* Nagymértékben hozzásegítette ez a pécsj szénbányákért 1952-"s évi ter­vük 36.000 tonnával való túlteljesíté­séhez A jó tapasztalatok alapján a mű­szaki dolgozók terve, hogy az 1953- as évben a felszínre hozott szén 79 2 százalékát ciklusos munkaszervezés­sel vezetett íorntok termelik. Ezer) keresztül is biztosítják az 1953-as évi megnövekedett tervíeladatok végre­hajtásának sikerét. A „DnaAnléli NapV>“ elintézte Külön »utóbueir-járatot kap Postavölgy A Dunántúli Napló 1952 december Mt-i számában „A Közlekedési Válla­lat figyelmébe*1 cim alatt Sárkány! Béla nagyárpádl lakos aláírásával cikk jelent meg az autóbusz közlekedéssel kapcsolatosan, melyre a Közlekedés­ügyi Minisztérium szerkesztőségünk­nek az alábbi választ küldte. „A nagyárpádl és postavölgyi jára­tokat hosszú időn át ugyanazon gép­kocsival bonyolította le a vállalat, mégpedig úgy, hogy az autóbusz elő­ször Nagyárpádra ment, majd onnan folytatta kitérővel útját Postavölgybe és onnét indult vissza a kiindulási illoniásra. Sárkány! Béla nagyárpádi ’»kos panasza a valóságnak megfelel. V járatokat most kétrészre bontotta 3 vállalat, külön gépkocsi megy Posta­völgybe és külön gépkocsi megy Navy árvádra is.‘‘ AZ ÉN MUNKAMÓDSZEREM /f 2 tvándárdai Sarló. jj- Kalapács termelő- h^’Nkezet 1049-ben ala- kéj/..Ebben az Élőben te- tqttományuk a hat iisző- 4 . t 15 darab volt, Ují^si állag a teheneknél tyZ érte el az öt és fél %!i' nil:or Hajba Dezső tii lett a tehéngondo. H/. ^ezn alkalmaztak még *4'°r semmilyen új vód- V* az álla tenyésztés- y ’ Hajba elvtárs kezdte napi háromszori fe- %1 U/ycdi takarmányo- Ezzel két tehénnél a 20 literes fejési fejési átlaga álta- *5.5 H ér. Hajba elv. |q * alábbiakban mond- milyen módszerekkel ilyen szép erőd- Ni* elérni. májusában a ki- egyidőben beve- ■ Ujt>n a napi háromszori V'SÍ- A szovjet torknrmá- \hs ós állaltenyész és! \oVpJt elolvasása után hojjÉ^báltam egyedileg k^Dgyelni a teheneket. A \ nekef olyan sorrend. %o kötöttem jászolhoz, a. termelésük ala- ^hp 1 bővebben tejelő ^dft/kuek nagyobb meny. k; Obey adtam kiegészí- 'kf), takarmányként ka- l%u,.t>öb/.et, főleg őszi ‘‘‘«t , keveréket és p lucernát. ‘ egyidőben bevezet. lem az egyedi takarmá­nyozás', amelyet egy há­zilag készített egyedi etető rács felszerelésével tud­tam megvalósítani. A tsz által átvett egyik istálló­ban találtam a lovak szá­mára készített falraerösí. tett rácsot. Ezt leszerel­tük és rápróbáltuk a tehe­nek jászolára. Nem ille.t egészen rá, de átalakí ís- *ul lehtővé tettük, a já­szolra •való felszerelését. Úgy erősítettük a jászol­ra, hogy hátrafelé a falra Irinyit ható. A szénarács fogai 20 centiméterre vol­tak egymástól. Minden ötödik fogat eltávolítot­tunk és így egy-egy etető- nyílás 40 centiméteres lett, míg az etetőnyílások kö- zö t 80—SO centiméter ma­radt. Ennek a szénarács. nak nemcsak az az előnye( hegy az etbraktakarmá- nyák egyedi etetését teszi lehetővé, vagyis megaka-, dáluozza, hogy a falán- kabbt étkesebb tehén egye a ke.vésbbé gyorsan evő, vagy idősebb tehenek ta~ \ kormányát — hanem az is, hogy a jászolba rakott széná‘, vagy zöldtakar, mányi, leszorítja, megaka­dályozza, a szálastakarmá­nyok kiszórását. K ésőbb bevezettem a tőgymasszást. Ennek ha­tására a tehenek lejterme, lese három hét glatt te­henenként hét decivel enelkedett. .4 masszálás tehenenként másfél-két percet vesz igénybe, és éri­nek ha, ásóra a tehén könnyen és gyorsan leadja a tejet. A fejési nyújtott karral, csak csuklóban mozgó kézzel, maroktejés- s--i végeztem. Ez a fejési mód nem fárasztó a fejők­nek és a tehén is jól áll­ja. A fejés végefelé, ami- ttot már csak vékony su­gárban jön a tej, újból alaposan átgyúrom, átma- szirozom a tőgy minden töaynegyedé és utána el végzem az utócsepeytetést. \ tőgymasszálás rnódsze. 'él már a hasas üszőknél is alkalmazom. A vemhes- ség htéedik hónapjában kezdem meg a tőggyel való rendszeres foglalko­zást. Először csak simo­gatom a tőgyet. szoktatom a-: üszőt a masszáidéhoz, majd másfél hét után ha az üsző már megszokta, határozottabb gyúró moz­dulat okkal masszálom a tőgyet. A nagy tejtermelés biz­tosítása, valamint a vem­hes tehenek borjai kellő /t fejlődésének elősegítése cet iából hat héttel az eV és előtt, a 'elleneket szárazra állítom.. A szárazon állás ideje alatt a. tehenek elő­készítését az előző évi let7- tmvjusab b tejtermelésnek megfelelően végzem, sőt ezen túlmenően egy liter tejnek megfelelő abrak- többlettel készítem el. Egész éven át gondosko­dom arról, hogy az álla­tok részére a naponkénti rendszeres mozgás és a szabadban való tartást, bntös'tswn.' A tejtermelés fokozás t. elsősorban nem az abrakkal, hanem a nedvdús tömegtakarmá­nyok etetésével voU biz­tosítható. Idén egy-eqy számosállat részére főbb. mint 10 köbméter silót biztosítottunk. Hogy főket- rékosk.odni tudjunk n siló- takarmánnyal, alkalmaz­zuk a szalma-feltárást is. Jelenleg az alaptakarmány 10 liter tejre van össze­állítva és csak a 10 literen felüli tehenek kapják a pó abrakot. A mesterséges borjúnevNést is bevezet­tük. amelynek az lett az eredménye, hogy naponta '’gn kiló 20. egy kiló 50 deka súly gy ara podást, érünk el és a választás is zökkenő nélkül történik. Ezekkel a módszerekkel éltem el 15 tehénnél a 15 U eres, kettőnél pedig a 20 literes fejési átlagot. Elmondta: HAJHA DEZSŐ Ivánddrdn, állattenyésztés) briyádvezeuó. Az eíőadásos propaganda jelentősége Pártunk ideológiai munkájában fontos helyet foglal él az előadás«« propaganda, melyet ., ...a párttagság, az értelmiségiek és a legjobb pártom* kívüiieik politikai képzéséinek neve­lésének sokoldalú, hatékony eszkö­zévé kell fejleszt műink” — ahogyan azt a Politikai Bizottság 1952. június 5-i határozata feladatként megszabja. 7iőadásos propagandánknak a tan anyaghoz kancsoiódó előadásokkal se gítséqet kell nvuitania a propagandise £<• friTUvWiirV'S-'AntiWpvis *am5'(r,»nun’'ó!fn3l( A megyei Pártoktatás Háza remd- síz érésién fel is készüli ezen előadá­sok megtartására. Havi programmjAt eljuttatja a ' város területén lévő acapszervezetétahez, tudatosítja az előadások időpontját. Gyakori, s csaknem állandó jelenség, hogy az előadásra meghívott propagandista elvíársaik egyrésze nem jelenik meg, Ezek a propagandista elvtársak még nem érzik eléggé otthonuknak a Pártoktatás Házát. Nem gondolnak arra, hogy egy-egy oktatási anyag­hoz kapcsolódó előadás jelentős mér­őkben megkönnyíti tanulásukat. A segédelőadásokon rendszeresen megjelenő elvtársak mindem esetben kifejezésre juttatják, hogy a meg­hallgatott előadás sok segítséget nyújtott nekik az anvag megértésé­hez, ugyanakkor az előadás felépíté­se irányt mutatott számukra az elő­adás elkészítésére vonatkozólag s az előadó módszeréből kiövetlkeztutést tudtak levonni, hogyan lehet a hall­gatóság érdeklődését felkelteni és biztosítani az előadás során, így nyi­latkoztak többek között Áos Károly- né. Szajkó Isi-kán és Török János politikai iskola II. évf. prop. komi. vezetők is. Az eíőadásos propaganda ielentő- 5,égének megértése, a segéde’őadáso- kon való megjelenés következménye például Horváth Mihály ' elvtársnak színvonalas propagandista szeminá­riumvezetése. A Pártoktatás Háza rendezvényeinek rendszeres látoga­tása elengedhetetlen feltétele az eredményes propaganda munkának, itt kaphatnak az elvtársak közvetlen -egítséget ahhoz, hogy alkotó mó­don tanulhassák és taníthassák az eienjáró forradalmi marxi-lenini ideo­lógiát. A Pártoktatás Ház3 csak úgy ud valóban motorja lenni megyénk­ben a propaganda munkának, ha a propagandista elvtársak mind na- ryobb számban igérrybeveszik Segít­ségét az c’mó’iet alapos megismerése ás annaik helyes gyakorlati alkalma­zása érdekében. Az eíőadásos propa­ganda fejlődésében lendületet hozott azt SZKP XIX, kongresszusa anyagá­nak tanulmányozása. A XIX. kon­gresszus anyagával kapcsolatos elő­adások iránit nagy volt az érdeklődés a propagandista elvtársak részéről. Az előadásokon megjelentek száma az e.öbbi 150—20C-zal szemben 500— 50C-.-.a emelkedett. Különösen n-agy tömeget mozgatott meg a Szovjet­unió Kommunista Pártja a kommu- rista és munkáisipártoik példaképe c. előadás. Az ebből az anyagból tar- őtt szemináriumok színvonalán ta- paszta ható volt a meghallgatott elő­adás hatása. Aktívabbak színvona­lasabbak voltak az előzőkhöz viszo­nyítva. Kell, hogy a XIX. kongresszus anya gá'ból tartott előadásoknál tapasztalt érdeklődés ezután se csökkenjék, ha­nem tovább fokozódjék és minden soron következő oktatási anyaghoz rendezett bevezető előadáson a meg­felelő oktatási formában tanító prcl- oag.andiata elvtársak teljes szám,bán eljöjjenek, s biz’osltsák a vezetésük alatt álló szeminárium jhal'gatósriaik a megjelenését is. Az eíőadásos propaganda másik feladata: ''»aeí.lnunmal,-,-fura steiastl^niinic ksu kádereink A<, 3 nú'fontrfvlil! misén iá ókörét, a tudományos viláo- •íézet »élvével men kell vilánBanunk számukra a természet és a lársada- nm ie'enséneit. a politikai, nazdasáni és ku’tfirális étet nroblémáit. Seoftsé­oet keil adnunk szamukra a pa/tepítés enmi sztelmi tanításainak meoismeré. Az ilyen irányú előadások kidol­gozását a Megyei Előadó Iroda biz- lon'tja. A Megyei Pártoktatás Háza iebruár 2f>in „Hazafiság és proletár* Internacionalizmus harc „ szociálde- mokratizmus és kozmopoliíizmus el­ten” címmel rendez előadást. A min­dennapi feladatokban való helytállás és a burasoé ideológia behatolási tö­rekvéseivel szembeni harc sikeres folytatásához jelentős konkrét segít­séget nyújt ez az előadás. Előadóink lelkesedését fokozza az. ha látják, hogy érdeklődő tömegek hallgatják előadásukat. A hallgató­ság igénye állandó ösztönző erőt je­lent az eíőadásos propaganda színvo­nalának emelésére Pártbizottságaink ás pártszervezeteink kíséritek foko­zott. érdeklődéssel a Pártoktatás Há­za eíőadásos , propaganda munkáját, s a legmesszebbmenően nyújtsanak segítséget a tömegek mozgósításában. Közöljék tapasztalataikat, ésizrevéte- teliket, kívánságaikat, az előadások­kal kapcsolatban a sajtó útján Is. A tömegek egészséges véíeménynyiivá* nítása, az e’.vtársias elvi .bírálat és annak fe'hasmá'ása a további fejlő­dés fontos tényezője. legyen a Me­gyei Pártoktatás Háza az a forrás megyénkben ahonnan szétsugárzik Baranya megye és Pécs városa min­den becsületes dolgozójához az igaz* =ág tiszte fénye, me’.-trek hatására a marxi-’err'ni tudom» t/os világné­zet megerősödik minden dolgozó tu­datában. Tömeonropenantla előadásainkkal a dolgozók leoszélesebb »«meoelhez if-'i e'iM'n.mi. hf,oV megismertessük nádunk noiit’i»5iát. hoov kill- és bel­politikai kérdésekben s«nfi*nir táléiig, zódásukat. honv a párt- és kormány- hateroT.ntok merrva'ósí’ására moZUÓSÍt­A Megyei Pártoktatás Házában szerdáin ,Á klerikális reakció gazda­sági. társadalmi és politikai helyzete a felszabadulás előtt és népellenes aknamunkája napjainkban” címen ‘ártottunk előadást. Konkrét segítsé­get kaptak a megjelent népnevelő elvtársak a klerikális reakció műkö­désének le’eplezéséhez és az ellene va'ó harc módszereihez. Ha a város területén lévő migden ala pszervez sí aikül döfte volna leg­jobb népnevelőit ennek az előadás­nak meghallgatására, akik azután a többi n énnevelővel ismertették volna az itt hallottakat, akkor ez a tömeg- propaganda e’őadás hatása rövid időn belül érezhetővé válna városunkban a klerikális reakció befolyásának gyengülésében. Népnevelőink felada- aikat könnyebb;m és sikeresebben tudják végezni, ha a színvonalas, népszerű tömegpropaganda előadások által nyújtott segítséget igénybeve- >z:k. A Pártoktatás Házában megrende­zett egy-egv előadás legyen a meg* líivo'tt elvtársak lelkeshangú talál­kozója, Itt ismerjék meg egymást a különböző munkaterületen dolgozó elvtársak mondják el az előadás tár­gyára vonatkozó gyakorlati tapaszé falataikat. vessék fel elméleti problé­máikat, tegyék meg az előadás mód­szerére vonatkozó észrevételeiket. — lílrezziék egy-agv előadáson való rész­vétel után. hogy tudásban, öntudat­ban, harcos helytállásra való készség­ben erősödtek, s még nagyobb len­dülettel, példamutatóan tudják vé­gezni ezután a szocializmus építését iciíentő na'pi munkájukat. így lesz valóban mozgósító ereje az elóadí- S08 propagandának, így tudja a Párt- oktatás Háza ezen a területen Is be­ültem fela.datát. Pártbizottságaink. alapszervezete- nk feladata, hogy állandó kővetke- retes szervező és ellenőrző munka- ’uklkal elősegítsék az eíőadásos pro* naganda sikerét, megbecsülését. Eb­ben is példaként áll előttünk a Szov- tetunió ahol az eíőadásos propagan­da a mindennapi propaganda munka szerves alkotó részét jelenti. Sok-sok bírálat után elismerően, dlcscrőlei« kell írnunk a Pécsi üzemélelmezési Vállalat meg javult munkájáról. Az üzemekbe .szállított 5 forint fiO filléres menü minősége szinte ki. fogáslalan és nincs hiba az étrend ötletessége, változatossága terén sem. Az iizemélelme/és dolgozóinak izén felelősségiéi|es. lsen fontos a munkájuk. Ila hibát, vusy hanyag­ságot követnek ek akkor — ez a munka iellctehöl fakad — nem ké­sik a dol-ozók jo,fns bírálata meri pénzükéit Ízletes ételt kívánnak. Jó munkájukért sem késik nz el­ismerés, ha ez nem is jut mindig s fülükbe. Öröm és jutalom lehet szá­mukra az, ha a dolgozók jóllakottal! kelnek fel — az Ízletesen elkészített ebéd után — az asztal mellől. Az üzemélelmezésiek végezzék úgy a munkájukat, hogy ez mindig ígv legyen és bátor bírálat'al há­rítsák el az útból az akadályokat, bármelyik szerv, vagy vállalat ré­széről is tapasztalnának hanyagsá­got, nemtörődömséget a dolgor/.k jó ellátásával szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents