Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-07 / 32. szám
2 N R P t. Ó 1ÍWS FFt?«?TTÍHT Csou En-Laj nagyjelentőségű, politikai beszámolót mondott a kínai népi politikai tanácskozó fesliilel országos bizotli Peking (Uj Kína): Csou En-Laj, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának aie'nöke február 4-5n az országos bizottság Pekingiben megtartott 4, ülésen politikai beszámolót tartott. — Feladatunk az elmúlt több, mint károm esztendőben abból állott — mondotta — hogy minden erőfeszítésiünkéit azoknak a szükséges feltételeknek megteremtésére összipontosft- euk. amelyek mellett népünk harcba indulhat az ország iparosításáért, valamint annak biztosítódért, hogy állandóan előrehaladjon a szocializmus felé Csou En-Laj a továbbiakban elmondotta, hogy az elmúlt évek során létrejött a kínai nép eddig pára fan egysége. A fö’dreíormot 450 millió falusi lakossággal rendelkező területen valósították meg s ezzel összezúzták a feudalizmus alapjait. Az Ipar; és mezőgazdasági termelés az egésiz ország területén nemcsak helyreállt, hanem meg is haladja az elmúlt évek legmagasabb színvonalát. Az elmúlt évben az állami tulajdonban lévő ipar az ipari össztermelés több, mint hatvan szpza'ékát szolgálattá. 1952-ben több, mint 34 ezer termelési és fogyasztási szövetkezet működöt! az országban. A kínai nép eddig soha nem tapasztalt szinvona - Tf. emelte politikai öntudatát. Ezután Csou En-Laj hangsúlyozta, hogy 07. elért sikerok elválaszthatatlanok a Szovjetunió önzetlen, testvéri támogatásától, majd így folytatta. Tovább fejlődik és erősödik a két nagy _ szövetséges, Kína és a Szovjetunió törhetetlen baráti együttmű- ?cödé$e. Ez az együttműködés a mul1- ban is és továbbra is erős szavatosság az egész világ népei számára az Imoerialísia agresszió ellen, a Távol kelet és az egész világ békéjének ér biztonságának megőrzésére. Hazánk valamint n Szovjetunió és s gépi demokratikus országok közötti kereskedelmi kapcsolatok, kü'önösen e. Szovjetunióval fennálló kereske- d írni kapcsolataink nagy lépésekkel fefődnek. Ezekkel az országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmunk teljes értéke 195C-ben egész külkereskedelmünk 26 száza'ékát té té kdi 195r-ben pedig már 72 százalékra emelkedett és még tovább növekszik. Hazánk hatalmas tényezője az új demokratikus világpiacnak Csou En-Laj ezután kitejtelte, hogy az amerikai imperialisták az elmúlt évek sorún sorozatosan agressziókat követtek el Kinő ellen és többek közölt ezeket mondotta: — Az úgynevezett „ENSZ-srők” fittól az időtől kezdve, amikor a kínai népi önkéntesek megkezdték harcukat a koreai néphadsereg oldalán egészen 1952 végéig összesen 740.000 embert vesztetitek Ebbő! az Egyesült Államok csapatainak vesztesége több, ágának február 4-i mint 320.000 lő, vagyis körülbelül annyi, mint az első világháború alatt elesett, megsebesüH és fogságbaesett amerikai katonák száma, A koreai háború fő jellemvonása mos*- az, hogy a koreai és kínai nép; erőik ütőképessége a csata tüzében egyre növekszik. napró -napra szilárdabb a kínai és „ koreai nép fegyverbarátsága, míg ugyanakkor az ellenség oldalán növekszik az ember- és anyagveszteség, süllyed a harci morál és a belső ellentmondások egyre jobban elmélyülnek. Elmondotta továbbá, hogy az anie- ■rikai imperialisták átlátszó ürügyekkel húzzák-haliasztják a koreai kérdés békés rendezését. — Az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszakát arra kényszerítették — toly- tatta. —- hogy a koreai és „ kínai küldöttek részvétele nélkül, törvénytelenül eliogadia az indiai határozati javaslatot amelynek alapja az „önkéntes hazatelepítés", vagy „nem kényszerű hazatelepít és" c.merikai elve. Ezzel a koreai háború ki terjesztését és meghosszabbítását. n nemzetközi feszültség fenntartását akarják elérni. Az Egyesült Atomok kormánya felbátorodva ettől a törvénytelen ENS7-’ia*órozattól, az elmúlt két hónapban fokozta az ázsiai katonai kalandjainak kiterjesztését célzó előkészületeket. Az ajneráfcai aoresszo- rok folytatják a koreai hadifoglyok öldöklését, fo’ytatiáiv baktériumhábc- rúuikat, folytatják a koreai hátországban békés polgári személyek és berendezések bombázását és eervo'- da.úan széttépik azt az egvfztnénvt. ame’y a fegyverszüneti küldöttség járműveinek mentessége! biztosit a támadásból 1 ' Ez a helyzet az egész kínai néptől rendkívül nagy éberséget köve‘e.1. Folytatni és fokozni kell az amerikai agresszióval való szembeszállásnak és Korea megsegítésének mozoa'.mát és ugyanakkor meg keli! erősíteni nemzetvédelmiünket mindenütt és mindig készen kel! állnunk 'arra. hogy pusztító csapást mérjünk az ellenségre ha meg mer támadni bennünket. Nyilvánvaló, hogy ma az amerikai imperializmus az Ázsia és az egész Távoíkeiet békéjét fenyegető legnagyobb veszély. Azisin néoei csak e veszély elhárításával érhetik el a békét és a biztonságot. Ez egész Ázsia néoeinek közös feladata. A továbbiakban hangsúlyoz'a- hogv a béke erői - élükön a Szovjetunióval — szakadatlanul növekednek s ugyanakkor élesedik az ellentét a kanital ista országok közö't, Csou En-Laj' ezután 3 pontban foglalta össze a kínai nép legsürgősebb. Vgfontosabb feladatait s többek kör -■ö't ezeket mondotta: Tovább kell erősíteni a kínai nép harcát, az amerikai agresszióval való szembeszállásnak és Korea megíilésén segítésének mozgalmát, tovább kell szilárdítani és hatalmasabbá tenni Kína nemzetvédelmének erejét. A kínai nép szereti a békét, de nem fél a háborúitól. Ha az Egyesült Államok új kormánya folytatja a rruman-kormány politikáját és nem Tkarj,a ismét megkezdeni a parnnin- izsoni tárgyalásokat, hanem tovább folytatja és kiterjeszti a koreai- háborút akkor a koreai és a kínai nép is folytatja harcát — és teljesen fei van készülve erre. A koreai és a kínai nép mélyen tudatában van annak i ténynek, hogy imperialista provokációkkal szembekerülve csak úgy lehet az ellenséget távozásra kényszeríteni és a nép által annyira óhajtott békét helyreállítani, ha elszántan harcolunk, megsemmisítő csapást •nérürv minden imperialista háborús ‘ervre és teljes vereségre kárhozte- 'umk minden támadó lépést Meg kelt kezdeni az országépítő elsőt ötéves tervét 1953-ban, az első ötéves terv első évében 1952-höz kénest jelentősen emelkedik iparunk és mezőgazdaságunk termelése. Az !95r-3s év termelése és az 1953-ra vonatkozó előzetes terv alapján, az l952-:s év termelését száznak vénm -i iegtonitosabb ipari és mezőgazdaságii Cikkek termelése 1953-ban a következő lesz: nyersvas 1)4 henger etocéf 123 szén 100 cukor 123 gabona 109 nyersgyapot 116 Az amerikai agresszióval szemben: efenáiliásuniknak és Kor», támogatásának további m?gerösítése. az or* száct,építő terv sikeres teljesítés,, éjiekében mozgósítani kel! az egész •ország népét, hogy a központi népi kormány határozatának megtn\eiöen készítse elő tevékenyen az összkínai népi gyűlés és a helyi népi gyűlések választásait, vegyen részt „ válasr- ‘ásókban és igyekezzék a mmé! felesebb demokrácia érvényesítésére, hocrv a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre jusson az egész lakosságnak a közös törekvések megvalósítására irányuló gyakorlati kezdeményezése. Az összkínai népi gyűlés megalakulása után a kínai népi politikai tanácskozó testület továbbra is fennmarad, mint a kínai népi demokratikus egységes arcvonal szervezeti formája. EVtiwW Az előttünk átló három feladat éppen olyan fontos mint amilyen dicső. Minden okunk mec- van a bizakodásra, hogy diadalmasan teljesíthetjük ezeket a nagy és sürgős felada'okat. A muH tapasztalata: bizonyítja, hogy a kínai nép Mao O-riing elnök és a Kínai Kommunista Párt vezetésével nagy és fényes Sikereket tud elérni. A kapitalizmus visszaállítása Jugoszláviában kormány Jugoszláviát az imperialisták nyersanyagszállító függvényévé változtatta. Títoék maguk is „hathatós*1 eszkö" zökkel segftették és segítik a kapitalizmus újjáélectését. Ennek első lé- oése volt a külkereskedelmi monopólium felszámolása. Ezt követle az állami gazdasági és kereskedelmi szervek egymásutáni felosztása és a „cza. bad verseny'1 megindítása az egye- parágakban. E „reformok1* alapján egyre nővek" szik a magán-kapitalista vállalatok száma. Horvátországban 10T» 1 decojn bér végéig 27.884 magánvállalat működött. A békeiparágak elsorvasztása következtében Jugoszláviában állandóan ■metkedik a mnnkané'külisée. A munkanélküliség emelkedését okozza az Is, hogy az amerikai verseny követkéz" ‘élven megszüntetik egész sor árucikk gyártását. A „Naprijed1* c. titoislajap egész -sor árucikket sorol fel, amelye" két az Egyesült Államokból hoznak he. jóllehet az importált áruk minősége rosszabb a belföldieknél. A Tiío-kormánv tönkreteszi a dolgozó parasztokat is. Ezt a célt szoOgá! ja a régi kapitalista földadó folújítá" sa. amely a nagygazdák érdekeit védi. A „ZAPRIJGAK“, az úgynevezett ' ermelőszövetkezetek tipikus mező. gazd isági részvénytársaságok. A „Zad- r ligák11 alakítására vonatkozó kor- mányuta'i'ás nyíltan ki is mondja: ezeket a szövetkezeteket ne a szegény parasztok alakítsák O.abS} fás szia intézkedések a tőkés országokban A „Die Wirtschaft“ című berlini demokratikus gazdasági hetilap köz" li. Dinko Tosev szófiai egyetemi tanár cikkét arról, hogyan állítja vissza a Tito-kükk Jugoszláviában a kapitalizmust. A CIKK EMLÉKEZTET azokra a kölcsönökre, amelyeknek útján a nyugati imperialisták kezükbe kerítették Jugoszláviát. „Az amerikai export- fcroport bank — Írja a cikk — már 1949. szeptemberében húszmillió dollár kölcsönt engedélyezett Belgrádnak azzal a feltétellel, hogy ebből 12 rpil* Hó dollárért amerikai felszereléseket kell vásárolnia, az Egyesült A.lamok- ha való kivitelre szánt színesfémek kitermelésének fokozása érdekében“. 1949 december 26-án Jugoszlávia Nagybritanniától kapott kölcsönt, ametlynck ellenében kötelezte magát, hogy fát, rezet, ónt, higanyt, bauxi- tot, molíbdcnt és mezőgazdasági termékeket szállít Angliának — világ" piaci áron aluL 1950 január 30-án a jugoszláv kormány felvette a második kölcsönt is •z amer.kai export-import banktól, majd ezt követte a harmadik amerikai kölcsön. 1950 novemberében és 1051 nyarán Jugoszlávia újabb kölcsönöket kapott az Egyesült Államok" tó^ 1951-ben a MarshalHerv útján további harminc millió dollárt kap tfik Títoék. Ezeken kfviK 99 millió dolláros kölcsönt is engedélyeztek Titoék számára. E kölcsönökkel egyidejűleg megindult és állandiVan erősödik a külföldi töke behatolása Jugoszláviába. Igv például a bori rézbányák, a szlovéniai ólombányák — Jugoszlávia legielen- tösebb nemzeti kincsei az „Anaconda Copper Mining“, a ‘legnagyobb amer'" kai színesfém kohászati konszern keiébe kerültek. A KrLF0L.ni TOKÉ behatolt az or *zág villamosenergia iparába is. A külföldi frnánctöke ellenőrzi a jugo siláv külkereskedelmet is. A TitoWashinpton A „Reuter1* jelentése szerint az unerika: kormány elhatározta, hogv .hfiségvizsgálatot“ indít az UNESCO amerikai alkalmazottai öllen is. Róma A „Popeío*' közli, hogy Lauro, a Nemzeti Monarchista párt elnöke és Covelli, a párt tilkára a napokban Milánóban megbeszélést folytatott O " no Alfierivel, az egvik volt fasiszta vezérrel. A tárgyalásokon Vito Mussolini is részlvett. A megbeszélések «órán niegál’apodlak arra vonatkozóan. hogv a fasiszta vezetők hamaro san nvíltan visszatérnek Olaszország politikai életébe. Párls A francia nemzetgyűlés csütörtökön aégyszázötVeimyolc szavazattal száz hél rl!enében öfosfad'a a kormány ‘orvén v ja vasún tát n Tito-fasiszláknak nyújtandó 2.5 milliárd frankos „segítségről!.“ A vita során Cristofol kommunista képviselő éleseu megbélyegezte a Tito fasiszták rémuralmát Jugoszláviában ‘smerlette azt a mérhetellen nyomort, íme Ívbe a fasiszta Tito-klikk a jugo- sz'áv népet döntötte azzal, hogy a költségvetés hetven százalékát háborús előkészületekre fordítja. A 2.5 -uilliárdos „ajándék“ nem Jugoszlávia megsegítését szolgálja, mint ahngy a kormánv mondja, hanem agresszió a jugoszláv nép ellen. Newyork A perui kormány képviselője — Limai jelentések szerint — közölte- hogy Limában és Arequináhan ötven 'miiért tailóztn'ták le „felforgató te* vékenység" vádjává'!. A letartóztatások a nemrégiben Arenuin.ában lefolyt álta1áiios‘ sztrájkokkal kapcsolta ‘osuk. A letartóztatottak között har mine szakszervezeti és diákvezetí van. Düsseldorf Az utóbbi napokban Düsseldorfban Dortmimdban és Soling:'riben béke" harcosokat tartoztattak le. Chui-c.hiíi az, remélte, hogy legutóbbi taialkozá.sa sorun Eisenhowerre£ könnyíthet valamit Anglia nehéz nép gazdasági helyzetén, az eredmény azonban az lett, hogy a két ország közötti gazdasági ellentétek még súlyosabbakká váltak. An gól-amerikai idill Az angol ipar helyzete 1952-ben Anglia háborús előkészületekre fordított kiadásai tovább nőttek és amint az ,,Economist" című folyóirat írja, „a kiadások jelenlegi színvonala minden bizonynyal közelebb van az 1600 millió fontsterling, hez, mint a költségvetésben élői) dny zott 1462 millió fontsterlinghez". Az angol sajtó kidomborítja a hadirepiiin- gépgyárlás tavalyi kibővülését, rámutat arra, hogy a repülőgépiparban foglalkoztatott mun késők száma 1952 folyamán 20.000-rel nőtt. Ugyancsak fokozódott a harckocsik és más fegyverzet gyártása is. Ennek ellenére az ipari termelés általános színvonala nemcsak, hogy nem ■ emelkedett, hanem amint az ,,Ero- nomist“ megjegyzi, három százalékkal az 1951-es színvonal alatt volt. A fegyverkezési verseny lényegesen növel, te az acél- és szénszükségletet. Az angol kormány már 1946-ban elhatározta, hogy 16H millió fontsterlinget for- dít az acélipar fejlesztésére és az acéltermelést 1952—1953-ig 17.5 millió tonnára emeli. Bér a tőkebef-kte'ések a folyó év elejére elérték a 310 millió font. sterlinget, vagyis majdnem kétszeresen túlszárnyalták az 1946-ban előirányzott összeget, az acéltermelés csupán 16.1 millió tonna voll. Anglia kénytelen volt 7.8 millió tonna , acélt importálni. ebből 800.000 tonnát az Egyesült Államokból, — ha-, romszor annyit, mint 1951.ben. De ez az intézkedés sem menteVe meg az angol ipar számos ágét a kínzó acélhíd n utol. Anglia széntermelése az elmúlt érben 226.5 millió tonnát tett hl, vagyis alatta maradi az 1913-as színvonalnak, amikor 292 millió tonna szenet bá. nyászlák Angliában. 9-,1-hne kénest a szén- termelés bizonyos növelését sikerült elérni, de csak a túlóra-rendszer széleskörű alkat, mosásával, továbbá azzal, hoay 22 900 más • naráoból elbocsátott munkás jött a széniparba. Az angol gazdasági élet militarizálásának súlyos következményei á múlt év folyamán különösen azoknál az iparágaknál mutatkoztak meg, amelyek polgári szükségletekre termeltek. Az angol dől- gőzök vásárlóképességének további csökkenése, amit a fegyverkezési verseny és a közszükségleti cikkek árának emelkedése idézett elő. már 1951-ben a termelés rohamos visszaesését vonta maga titán a könnyűipar számos ágában (bútor-, konfekciós-, cipőipar, stb.J A belföldi piac szűkülése, valamint a töb. bi kapitalista ország konkurrenciája a külföldi piacokon, komoly válságba sodorta az angol textilipar!. Ez az ősrégi angol iparág a válság idején, amint a ,Ministry of Labour Gazette“ adataiból kitűnik, 100.000 szakmunkást veszített. Az elbo- csátot• munkások tízezrei kerültek a nyomor és az éhínség szélére, A pamutszövet.termelés 1952 szeptemberében mindössze 66.6 százaié, ka volt az egy évvel azelőtti termelésnek. Anglia textilkivitele az elmúl• évben értékben kifejezve egyharmadá- val esett, 1951-hez képest. A fegyverkezési verseny és a nyomában jelentkező acélhiány következtében hanyatlásnak indult az angol kereskedelmi hajógyár, tás. Az 1952 szeptemberéig terjedő 12 hónap alatt Anglia hajógyáraiban összesen 1.1 millió tonna'artalmú kereskedelmi hajókat bocsátottak vízre az előző 12 hónapban vízrebocsá- toti 1.5 millió tonnával szemben. ,,Az angol hajóépítő cégek. — ír- ja az „Economist“ — kénytelenek közölni belföldi és külföldi meg rendelőikkel, hoay az 1953-ra megrendelt hajókat valószínűleg nem tudják elkészíteni A német és japán konkur- rensek előnyösebb hely- veiben vannak és gyorsabb szállítást biztosíthatnak“ A mondottakból következik az, hogv Ang. lia gazdasági életének mililarizdlásn, a fegyverkezési hajsza Anglia hagyományos exportiparágainak hanyatlását, a kivitel csökkené. sét vonja maga után. Az angol kormány * fegyverkivitelben keres kivezető utat. Ha A.”jr lia nem lehet többé ,,a világ műhelye", latolgat ják ' Anglia vezető körei, talán sikerül majd a támadó Észak- atlan'i Tömb „arzenál» jának“ szerepét játszania. A reakciós sajtó ellágyulásának oka az, hogy 150 millió dolláros amerikai katonai rendelés teljesítése vár Angliára. Az Egyesült Államok angol repülőgépeket és harckocsikat szándékozik kiosztani kisebb nyugnteurónni csatlósai között. De kell-e külön beszélni arról, hogy e megrendelések csupán az amerikai nagybácsi al/i- mizsáni. Az Egyesült Államok nem hajlandó Angliát fegyvergyártó „arzenállá“ tenni. Any. ttában c .rúnán atom- bombázóinak támaszpontját látja. Az Egyesült Államok az Északatlanti Tömb arzenáljának szerepét a ruhrvidéki iparra, n ruhri mágnásokra bízza. Az úgynevezett „Euróvai Szén. és Acélipari Egyesülés" küszöbönálló életbelépése széles távolotokat núft meg a nyugatnémet monopóliumok és amerikai gazdáik előtt a nym gateurópai erő. és anyagforrások fokozottabb mozgósi'dsa terén- Az Egyesült Államok azonban nemcsak a háborús előkészületek fázisának tekinti az európai szén- és acélipart kartellt, hanem eszköznek is Anglia gazdasági pozícióinak aláaknáz zására. Anglia acél- é* szempára aligha verse-, nyeshet majd az európai kartellal. Milyen módszert aid* lanak az angol nagT iparosok e feladat megoldására? Természete' sen nem ajánlják * fegyverkezési versenV beszüntetését. Nem, iparra kivetett a,\°. csökkentését követeld" hogy ilymódon {°tu „szabaduljon fel“ beruházásokhoz.. azonban a tömegek t váhhi elnyomorodás • a belföldi mar továh összczsuiorodásdt len i. tehát a ,, , további visszaesés • i
