Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
99 1953 JANUÁR 29 W B P T, O (Folytatás az 1. oldalról.) és arány szám a esett, a csecsemőhalandóság arányszáma egy é” alatt csaknem 17 százalékkal csökkent. Az ország lakosainak száma már 1952 itííi'US hónapban meghaladta á 9.5 mi liő főt. 1952-ben az. egészségügyi hálózat 110C új korházi ággyal, több új rendelőinté Zettel, egészségügyi intézette’., új kó*" házi osztáCyokkal, és több mint 4" városi körzeti orvosi rendelővel bővült. \ rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma az előző évhez képest 24 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 30 százalékkal nőtt. 1952-ben közel nyolcszáz orvos végzett. Hazánkban ma 10.000 lakosra 12 orvos jut. \ dolgozó anvá'k munkájának megkönnyítésére a bölcsődei hálózat 1952 ben közel ötezer férőhellyel bővült. Az állandó bölcsődéken kívül a nvári bónrpókban hámmezerötszáz férőhellyel idénybölcsődék működtek. E jelentős fejlődés ellenére a terület'’ bölcsődék férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettet. 1952-ben az előző évhez viszonyítva .i gyógyszert: rmefés ötven száza'» ka növekedett. A hazai gyógyszergyárak megkezdték több új gyógyszer előállítását. A szakszervezeti társadalombiztosítás az év végén az összlakosságnak közel 60 százalékára terjedt ki. Az év folyamán több mint l&O.OOO dolgozó részesült kedvezményes és 80.000 fiatat ingyenes üdültetésben. Nemzeti jövedelem: Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipari termelés fejlődésének eredményeképpen 4.7 százalékkal meghaladta az 11951 évit, bár a mezőagzdaság gyenge terI méseredménye következtében a tervezettnél kisebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közül az Ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 19.4 szá ía’.ékkaí, az építőiparé 16.6 százalékkal, a közCekedésé 22.7 százalékkal 'mé'lkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacsonyabb volt az 1951. '■vin-é.. A nemzeti jövedelem kétharmad részét az ipar és az építőipar ■adta. , > A szocialista szektor növekvő sú'yá* mutatja, hogy 1952-ben az álfami vállalatok és a szövetkezetek részaránya a nemzeti jövedelem termelésében 86.6 százalék volt, az előző évi 76 5 százalékkal szemben, ugyan, akkop a tőkés szektor részesedése az 1951. évi 5 százalékról 1952-bén 1.7 száza- ’ékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része a lakosság sze mélves szükségleteinek kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére, valamint egyéb társadalmi: szükségletek kielégítésére, egynegyed része a termelés bővítésére szolgált. KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓ OineesbfivS kémszervezetet leptez ek le a bolgár állambiztonsági szervek Szófia (TASZSZ): A Bolgár Távirati Iroda közli, hogy a bolgár ái- tambiztonoági szervek összeeaküvő kémszervezetet lepleztek le. A kém- »Tervezet a Törökországban lévő a,me rík&i kémközpont utasítására működött Bulgária területén és eléje azt a célt tűzték, hogy az imperialista tá. bor részéről jövő katonai^ intervenció segítségével államcsínyt hajtson régre Bulgáriában, Togliatti elvtárs nagy beszédei mondott az olasz képvíselőházban Róma (TASZSZ): Az olasz képviselőház szombati ülésén folytatták a rltát.afölött, hogy a választójogi, rendszer ..reformjáról” szóló törvény" tervezettel kapcsolatban a kormány fa’vetette a bizalmi kérdést. A vitában felszólalt Palimiro Togliatti .elvtárs is. aki kifejtette: a kormánynak nincs joga ahhoz, hogy a törvény tervezet egészével kapcsoké han vesse fel a bizalmi kérdést és megfossza a képviselőházat annak a lehetőségitől, hogy teljes egészében megtárgyalja a törvénytervezetet. » módosító indítványokat terjesszen elő. Az, amit a kormány és prooagan- dája „kommunista vészéi y”-nek ne- vez a valóságban széleskörű nép: mozgalom, amely arra buzdítja a dolgozó osztályokat, hogv részt követel, jenek a nemzet politkai életének irányításából — mondotta a továbbiakban Togliatti, majd így folytatta: „A kormány választási .reformtervezete* és azok az erőszakos módszerek, amelyekkel a kormány ki akarja erőszakolni a törvénytervezet feltétel nélküli elfogadását arról tanúskodnak. hogy a törvényességnek, az alkotmánynak és a polgári demokrácia törvényeinek tiszteletben tar. fása nem érdekli az uralkodó kapitalista köröket, amikor arról van ezó. hogy meg kell akadályozni a dolgozó osztályom előrehaladását. — A helyzet komoly — állapította meg a továbbiakban Togliatti elvtárs. — Kijelentjük, hogy azonnal hajlandók vagvunik visszavonni a 1 ö r vényt ervezettel kapcsolatban benyújtott minden javaslatunkat egy 'eltétel mellett: bocsássák népszavazás alá magát a törvényjavaslatot. — A törvényjavaslat előírja, hogy ha a tömbökbe tömörült pártok egyik csoportja csak egy szavazattal is ‘öbbet kap, mint a szavazatot,- ölvén százaléka, altkor az új képviselőházi helyeket a többségi elv alapiánoszt- ;ák el. Ha viszont a tömbökbe tömörült pártok egyik csoportja sem szerzi meg a szavazatok ö‘ven százalékát, akkor a képviselőházi helyeket az 1948. évi választási törvény alapján, arányossági rendszer «.zerint osztják el Ha a népszavazáson, amelyet a választásokkal együt-l kell megtartani, a választók többsége', a „reform” mellett nyilatkozik okkor a reformot meg kell valósítani. Ha ellenben „ választók többsó te ellenzi a reformot, akkor a képviselőházi helyekre a régi választási ‘örvény szerint kall elosztani, bármilyen legyen is a választások kimenetele. Beszéde befejező részében Togliatti elvtárs rámutatott: a kormány törvényjavaslata ellen országszerte megnyilatkozó népi tiltakozások arról tanúskodnak, hogy Olaszországban komolyan kezdenek gondolkodni a szabadságról és a demokráciáról. — végül a kormány tagjai felé fordulva kijelentette: „Önök folytathatják visszaélései, két, követhetnek el hibákat, fokozhatják a nép Szenvedéseit, de sohasem akadályozhatják meg az olasz dolgozók, a munkásság előrehaladását e.To-n nz úton amelv a szabadságnak, a demokráciának kivívása, a hatalom elnyerése felé vezet!” A békeharc hírei: Poking (Uj Kína): Vietnamból érkezett jelentések szerint az ország lakosságának majdnem fele, több. mint tízmillió ember — írta alá eddig az öihatalmi békeegyezmény Wgkötését követelő felhívást. Róma (TASZSZ): Lapjelentés szerint január 17-én Rómában értek ez- etet tartottak az olasz békemozgalom vezetői és azok a személyiségek, akik nem tartoznak a mozga" omhoz, de r-ész* vettek a népev bécsi bókekongresszusán. Széleskörű vita után elhatározták, hogy új intézkedések végrehajtásával fokozzák a lékeharcot, Ottawa (TASZSZ): Január 17-én megnyílt Ottawában a kanadai bé- kebizottsáig békeianácsának országos értekezlete. Az értekezlet a népek bókekongresszusának határozatait tárgyalja meg. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Kitaposott úton Január 6-án Nyugat-Németország- ban létrehoztak egy intézményt, a „Légiközlekedést Felszerelő Egyesületet” E szerény elnevezés alatt azonban a Lufthansa rejlik, ugyanaz a repülőgépipari társaság, amelynek alapján és zászlaja alatt az első világháború után létrejött a hitleri légierő. A régi Lufthansa 1926-ban alakult a két legnagyobb légiszállítási vállalat az Áero-Lloyd és a Junkere 'egyesüléséből, amelyek már előbb felemésztették az összes kisebb német repülőtársaságokat. A Lufthansa tulajdonképpen állami monopolszervezet volt, bár finanszírozásában a magántőke is részt- vett. Rövid idő alatt behálózta légivonalaival nemcsak Németországot, hanem a kapitalista Európa, a Közel Kelet jelentős részét is, csápjait Afrika és Dél Amerika fejé nyújtotta Úgynevezett szállító és utasszállító gépeinek olyan volt a szerkezete, hogy azokat néhány óra alatt át lehetett alakítani bombavetőkké. Típusuk elnevezése — Junkers, Focke-Wulf. Dornier — minden további magyarázatot feleslegessé tesz. A Lufthansa nemcsak megtartotta az első világháború badirepülőit, hanem átfogó arányokban szervezte meg új pilótaállománv kiképzését is. Kiépítette a hatalmas repülőterek sűrű hálózatát Számos repülőtervező cég a Lufthansa rendelései teljesítésének látszata alatt kutató és tervező munkát végzett új harcigép-típusok megalkotása terén és meg i® szervezte ezek gyárfását. A Lufthansa pilótái a külföldi vona'akon fóelőre elvégezték a szomszédos országok légi felderítését. Amikor Hitler bejelentette a Wehrmacht megalakulását, a Lufthansából minden különösebb fáradság nélkül és azonnal létrejött a Luftwaffe, a Göring-féle légierő... Nyugat-Németország jelenlegi vezetői a régi receptet követik. Immár második éve folyik a lázas készülődés a légierő hivatalos feltámasztására a hírhedt európai hadsereg keretében. Ugyanakkor készülnek a hadi repülőgépgyártás helyreállítására és a régi Lufthansa felelevenítésére, hogy az a hadirepülés bázisa lehessen arra az esetre, ha megbukik az európai hadsereg terve. 1972 szeptemberében a német sajtó bejelentette a „Német Repülőgépgyárosok Szövetségének” megszervezését. Majdnem ugyanakkor ismeretessé vált, hogy meg- Adenauer kormánya .határozatot hozott, amely szerint a legközelebbi jövőben megalakítják Nyu- gat-Németországban a „Légiközlekedést Felszerelő Egyesületet”. Már akokr ismeretessé vált, hogy megkaparintják a volt hitleri Lufthansa vagyonának egy részét. E határozat megvalósítására alapították január 6-án az új társaságot — egyelőre szerényebb elnevezéssel. Azonban, hogy semmi kétség ne legyen az új. társaság elődje felől, megalapításának napját tüntetőén a régi Lufthansa megalapításának 27 évfordulójára időzítették. Az űj társaság elnöke Wei- gelt, a Lufthansa volt elnöke, szak- irányítója — Rongers. a Lufthansa volt kereskedelmi igazgatója. E társaság teljesen kormánvszer- vezet, amelynek egész tőkéiét a bonni kormány. Észak-Rajna-West- Lília tartomány kormánya és az állami vasutak adták Seebohm közlekedési miniszter olyan légivonalhálózat küszöbönálló meglereinté- séí jelentette be, amely nemcsak Nyugat-Németországra terjed ki, hanem a kapitalista világ jelen*ő« részére is, — New Yorktól és Rio de Janeirotól Tokióig ó* Cape Townig. A nagyravágyó bonni tervek semmi kétséget nem hagynak afelől hogy a bonni revanspolitiku- -ok meg akariák ismételni azt a kísérletet, amelvet elődeik az el.'ő világháború után hajtottak végre. Szélesedik és erősödik a jugoszláv nép felszabadító harca Moszkva. L. Kari ríja, a „Za Szó'ijaliszticsku Jugoszldviju“ban, a Jugoszláv Hazafiak Szövetsége Moszkvában megjelenő lapjában Jugoszlá via népeinek Tito-ellenes felszabadító harcáról a többi között a következőket írja: Jugoszlávia népeinek Tito-ellenes felszabadító harca egyre inkább az -gesz népet átfogó szervezett mozga. lom jellegét ölti. A népi felszabadító harc további kiszélesítése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű „A Jugoszlávia népeinek a Tito-Ranko vies klikk fasiszta uralma aló! és az imperialista rabságból való felszabadításáért küzdő jugoszláv Hazafiak Szövetségének" megteremtése.“ Titoék a legkegyetlenebbül Mzsákmányolják a jugoszláv munkásságot és parasztságot. A legtöbb üzemben napi 14—16 órai munkára kényszerítik a dolgozókat. Mint azt maguk Titoék cinikusan beismerték, 1652. januárjától szeptemberéig 1861 üzemben a munkások béréből összesen körülbelül nyolc milliárd dinárt vontak le. De még ez sem minden. Titoék újabban 1600 üzem munkásait a már kifizetett bérükből 5.5 milliárd dinár visszafize- 'ésére akarják kényszeríteni. A parasztságot pedig a rendkívül nagy alókkal, a kényszermunkára hurco- | 'ássed. földjeik elrablásával sanyar- i aatják. A pigoszldv értelmiség többsége ugyancsak nyomorúságos körül- mények között imgődilt. Jugoszlávia népei azonban nem törődnek bele nyomorúságos helyzetükbe. írja továbbiakban a lap, A népi felszabadító harc élén a jugoszláv munkásosztály halad, amely a kegyetlen megtorló intézkedések ellenére mindjobban kiszélesíti a fasiszta Tito rendszer elleni harcot. Nemrégen például hét napig szünetelt a munka az ajvalijai ólom- it ónbányában, mert a bányászok béremelést és a munkaidő megrövidítését követelték. Bosznia-Hercegovina bányászat az elmidi évben 329.063 tonnával kevesebb szenet termeltek aa előirányzottnál. IVAN OLBRACHT: EMLÉKEZÉS VLAGYIMIR ILJ1CSRE Ex év január 5-énkísárte a csehszlovák nép utolsó útjára Ivan Oi- brachtot, a nagy csehszlovák írót és forradalmárt. Ivan Olbracht már fiatal koráról kezdve a forradalmi proletariátus soraiban harcolt. 1921-ben nagy érdemeket szerzett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításában, majd a párt központi lapjának, a „Rudé Právo”-nak szerkesztője lett A hitleri megszállás évei alatt partizánként harcolt, felszabadulás u‘án pedig a Csehszlovák Kommunista Pán Központi Bizottságának tagjául választották. Az elhunyt Író a csehszlovák for- mdalomi irodalom nagy büszkesége „Anna” című regényében mesterien ábrázolta az új világ harcát a rég: ellen, ..Suhaj, a betyár” című regénye pedig kemény támadás az első burzsoá csehszlovák köztársaság politikája. kizsákmányolása és rendőr, terrorja ellen s egyben halhatatlan •m'ékműve az ember szabadságvágyának, ö volt az első csehszlovák író. aki igaz képet festett a Szovjet, unióról. „Képek a mai Oroszországról” című müvében. Ebből a művéből közöljük az alábbi részletet: Lenin elvtársat elsöízben 1920 március 16-án láttam a Moszkvai Nagy Színházban, amikor a szovjet nép Jakov Mihajlovics Szverdlovra emlékezett. halala évfordulóján. Különös élmény volt. A színház — egyike a legnagyobbaknak Európában — csupa arany és vörös színekben pompázott. Arany az erkély és a páholyok csíkja vörös a se’.yem- függönvökkel borított háttér A nagy cári páholy, mely három emeletnyi magasságig ott terpeszkedik a színpaddal szemben, szintén arany és vörös. Es minden tömve munkásokkal Bőrkabátban és bundában jöt- ek magas, fehér kucsmákkal, kato- -i.asapkákban, báránysüvegben és kendőben; úgy jöttek ide a magú- kéba. mint haza egyszerűen és szívélyesen. Megtöltötték a földszinté* az utolsó helyig, meqtöltötték az ígész arany—vörös eme’e'st a cári aáhollyal egvütt és elfoglalták a né. zőíér hátterét is. A gótikus oszlo" ook közé széles vörös-vászon transz- oarenst feszítettek: „Világ proletár- iái. egyesüljetek!'* És a jelmondat alá helyezték Szverdiov fenyőággal Uszított arcképét. A nézőtér előterében, a vörössé! 'efedett asztal mögött elfoglalták he. 'yü-ket a kommunista párt vezetői Azok, akik az új kor történelmének alapjait rakták le... Lenin rö.viddel a kezdés előtt az oldalbejáraton érkezett. Taps fogadta; nem mértéktelenül tomboló —’ inkább baráti. Leült a székek egyikére — amely még üresen maradt az asz. ta! mellett — a negyedikre a s.zél- -ől, — egyáltalán nem jelentős helyre. Miért is ne? Elvtársai között van akikkel már huszonöt éve dolgozik együtt, akikről tudja, kik és akik 'udjá-k. hogy ki ö Nézem az embert, aki a 1 eg jelen- ősebb az emberi történelemben. Lenin valamennyi portréja rossz. Ke«, kenyvágású szemeibe valami démonit, gúnvorosat rajzolnak ami nincs az arcában — és hem árulják el nogy sötétszőke. Szeme .sarkában né. ’lány redő. Lenin elvtérs. Nőm több és nőm kevesebb. Az ember, akit » forradalom kivezetett a manzárdszobák és múzeumi könyvtárak száműzetéséből a tör. téneiem világába. Az ember, akit a maga köréből emelt vállaira a meg korbácsolt tömeg hogy erős. tiszta hangon kikiáltássá, vele szabadság- vágyát. hogy világos gondolattá ko. vácsoltassa vele az összevert fejek lűrzavarát hogy vezettesse m.aqát általa s véle meghódítsa a világot. Vlagyimir Iljics a színpad elejére ép. Ruhája semmiben sem különbö- •‘k a munkásokétól, barna, begoin- bolt kabátban, kls.sé viseltes nadrág, ban áll közöttük. Beszé'ni kezd Hangja erős és telt, de kissé fátyolos, mint azoké. akik gyakran beszélnek nagy tömegekhez: de az is lehet, hogy ez a golyó következménye. melyet a Mivhelson-gyárban ’avalyelőtt lőtt a mellébe a szociál- 'orrada'már Rosa Kaolanova A ha- 'ot.l Szverdlovról beszél. Mondatai nyugodtak súlyosak; egyik olyan, mint a másik, mert minden, amit mond. egyformán fontos, semmit sem kell kü'ö-n hangsúlyozni és egyetlen szó sem felesleges. Mozdulatai is ilyenek: öntudatosak, a kételkedés árnyékát sem engedik hozzáférni; bkö'beszorított kezek lassan fel és as.san lefelé néhány nyugodt moz. dulat a mutatóujjal, egy erős vonal >’ levegőben: — a tudat és ineggyö- rődés amelv sziklaszilárd. A fqg.ság. ban formálódott, „ száműzetésben élesedett, az eiknforrada'mak véres füzében- edződött a legkeményebb acéllá. Sr * Most a Moszkvai Nagy Színház színpadán beszél Vlam'gvir Iljics. A munka megszervezésének fontosságáról beszél a tömegekhez. Beszéde igaz é-s meggyőző: az alapvető igazságok beszéde. Semmi sem áll távo- 'abb tőle, mint a hatáskeresés. Nem smer frázisokat. A tömeg ha'llsraíja Feszülten figyelő arcok és mozdulat lan törzsek hatalmas bronzreiiefje ez és a földszint, az erkély és az oldal-páholyok minden tekintete egyetlen pontra szegeződik. Iljics ajkára S valamennyi arcon ugyanaz a mosoív ül. a nagy szeretet gyöngéd, alig látható mosollyá. Mert ő hús,a húsokból, s vér a vérükből, szájái sohasem hagyta még el szó, mely ne az ő szavuk 'lett volna. Iljics — mondják neki egyszerűen. — „A jó ember feflgyó gyulásáért, Vlagyimir íljicsért” —• ezekkel a szavakkal áldozott a gény vallásos anyóka gyertyát a pravoszláv templomban, Rosa Kaplanova merénylete után. „Atyánk és szabadítónk!” — így rzó'üotta meg őt a frontróí érkező egyik paraszt,küldöttség. Vlagyimir Iljics tudja: mit akar a nép — s ebben rejlik hatalmas ereje \z emberfeletti munka »nagyrészét már végrehajtották. A két első üépés: a nép nagyobb .részének meggyőzése és a politikai halalom kivívása már megtörtént s a történelembe tartozik íz utolsó lépés háromnegyed részén 's túljutottak már. Nemsokára feltűnik a kész, erős város az aranyos napfénvb:n. Azt pedig, amit felépítet tek, senki sem tudja majd 'lerombolni. Vlagyimir Iljics befejezi beszédét. Az összegyűltek tekintete szeretette1' kíséri el távozó alakját. És a tömegbe, amely eddig szinle kővévállan figyelt, visszatér a mindennapi élet: a ‘ömeg megmozdul, L'lmoraj'lik. Más szónokok érkeznek, az elhunyt Szverdlovról beszélnek. Aztán ei'ifog- V.ják helvüket n zenészek «: megkez dődik a hangverseny. A Kilencedik Szimfóniát játsszák. Rimszkij-Korsza. kovot és Csajkovszkijt. A hangverseny »z Inlernnrinnálév.al zárul. A sorok egyszerre emelked nek fék a sapkák és kucsmák, melyek ?ddig a fejeken maradtak, lekerülnek és a munkások, parasztok és katonák I ezerfejű tömege hatalmas kórusban 1 énekli az aranyvörös, hat crk-élysoro» és cári pá-holyos Moszkvai Nagy Színházban az Internacionálé szavait. „Ez a harc volt a végső.., ez volt a döntő harci” A nyugateurópai proOetáriátus még így én-tköl: >,Ez a harc lesz a végső ...” Igv énekelték még ők is három évvel ezelőtt, A III. Internacionálé második ülés* Moszkvában kezdődött, aztán Lenin- grádban folytalódott. Erről az értekezletről gyönyörű emlékem van. Emlék Leninről, a nagy emberről, aki mégis olyan egyszerű és emberi ma radt. Amikor az emelvényen összegyűllek a párt Végrehajtó Bizottságának tagjai, megérkezett Lenin elvtárs is- Körülnéiett a hallgatóságon. Egyszer- ■e, 'látszólag minden ok nélkül"— Ce- 'épett az emelvényről és felfelé igyekezett az amfiteátrum kis utcácskáján. Minden szem utána fordult. Valahol hátul Lenin régi társa ült, * vak petrográdi munkás és forradalmár, Selgunov. Egviike Lenin legöre- ebh ma is é'.ö barátainak. Leninné*! do’gozott a sejtekben, résztvett a megmozdulásokban, röpiratokat terjesztett az üzemekben és mikor 1990- ban Lenin vezetésével megindult az Tszkra. Selgunov — aki akkor Baku környékén dolgozott a villany telepen, — az újság'lelkes terjesztője lett. De az Októberi Forradalmat — amelyben résztvett — már csak vakon érte meg. Amikor Lenin fel'éje tartóit, figyelmeztették a vak elvtársat, hogv közeledik. Selgunov felállít, két lépést e éhe ment Leninnek és a két harcos íreoncsókolta egymást. Ennyi tőrtlnl. Azt hiszem, egy szót sem beszéltek egymással. I)e nagyon szép volt ez a maga egyszerű ■mberségében. Aztán Lenin visszatért íz emelvényre és megkezdődött az üiiés. (
