Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
Í«S3 JAMJAK 2C NAPLÓ a A bírálat elnyomása, a liberalizmus akadályozza Ferenc-aknán a terv teljesítését Észrevételek „Az SZ51T November 7 liultúrotthonának elmúlt negyedévi mérlege“ című cikkhez A felszabadulás ófa soha nem kellett szégyenkezniök a Ferenc-aknai gyászoknak a terv nemteljesítése rtuatt. Aknánk mindig az élenjárók között állt a versenyben. Legjobban álltuk m;g helyünket a döntő terv- évlxsn is, melynek eredményeként Sztálin elvtárs 73. születésnapján ei* nyerte üzemünk a büszíke Béke-akna címet December 17-én befejeztük az évi tervünket és így többezer tonna szenet adhatunk terven felül ts az országnak.-Jóleső érzés tölti el az embert- mikor látja, hogy teljesíti kötelességét államával szemben. Én, mint az Wem DISZ-titkára az eredmények «ttán még nagyobb teljesítmények elérésére buzdítottam a bényászfia- túlok&t, mert tudom hogy ebben az évben az ország még több és jobh rökete szenet vár tőlünk Ezt tette a pártszervezet és a szakszervezet is. Mégis, ha ránézünk a versenytáblára a*t látjuk — nem hogy teljesítjük ’'■érvünket, hanem messze elnnara- dunk a terv mögött, annak ellenére. "°gy már a hónap második felében Járunk. A Béke'akna még egy napon "Ppx teljesítette január hónapban terv e'öírányzatát és a havi átlagteljesítménye is csa>k 90 százalék körül *B°zog. utolsónak az aknák közötti Versenyben, A jóhírnevünkőn : esett csorbába természetesen nem nyugodhatunk "ele, különösen mi vezetők nem. Ép_ ^ ezért határoztam el, hogy a párt- ajtónkon keresztül is rámutatok e^T-két fogyatékosságra, amely nag/. «»értékben akadályozza tervteljesíté. •öhket. Amikor a bírálót anyagi hátrány éri .üzemünknél vannak olyan veze. rjk. akik egyáltalán nem szeretik a "Irálatot. Sőt az alulról jövő kriti* kút „sp i clicked ésn ek' „árultkodásPék1’, .fúrásnak’' minősítik. Igyekez. a bírálót „elnémítani”, de elő- mrdul olyan kirívó eset is- hogy a "iráón „bosszút” állnak. Ezt saját "örömön is tapasztaltam. A múlt hónapban történt: A 20-as 'e'epi frontfejtésben kaptam munka- "®oaztást melynek frontmestere Saj. w Mihály divtára A fejtés napi ^•előirányzata 60 csille volt. Ebből i —45 csillét szállíthattunk de elŐ- ,Qrdult az is. hogy 30 csillével kel* szégyenkezni ‘a csapatnak. Per- n«m tudtam megállni szó nélkül már az első napokban felhívtam 4 frontmester figyelmét a tervteljesít'ést akadályozó tényezőkre, a rossz irányításra, munkaszervezésre. A fejtés 70 fokos meredek dőlésű. A fejpadozatok el voltav hanyagolva a piilérezésre és általában a biztonságra nem adott semmit P frontmester. A kitermelt készlet szana-szét az öreg fejtésbe szóródott. A faanyag beszállítása több, mint fél műszakon tartott és így a termelésre alig jutott 2—3 óra. így tehát nem csoda, ha a tervnek felét tudtuk teljesíteni. A frontmester természetesen vissza* utasította bírálatomat, sőt minősíthe- ‘etlen hangon odáig ment. hogy: ..elmehetsz a párthoz, bárhova, akkor is úgy lesz. ahogy én akarom” — jelentette ki gúnyosan. Nem hagy tam annyiban el is mentem a felsőbb szervekhez segítségért Az üzem vezetés igazat is hagyott és 50 forinttal megbüntette Sajgó Mihályt a hanyag fejtés vezetéséért, a frontmester ezért ismét „rámitört”, ,.árulkodónak” bélyegzett és többéi- között azt mondotta: „A büntetést a nevedre fogom íratni.” Ekkor még nem tudtam mire céloz de szakmány kiosztáskor rájöttem. Úgy vette át a munkámat, hogy DlSZ'titkár létemre, mint vájár a legkevesebbet — 24 forintot kerestem. A dolgozók javaslatát nem vették figyelembe - ez lett a következménye De a bírálat, az aluliról jövő kezdeményezések elfojtásártov nemcsak azzal a formájával találkozunk Békeaknán, hogy anyagilag sújtják azokat, akik harcolnak „ fogyatékossá’ gok kijavításáért — hanem a bírálat elfojtásának legkülönbözőbb módszereivel is. Az alsóbb műszak; veze. 'ősben — egves aknásznál, főaknász- -,.ál — olyasféle ..megy. ahogy megy” elmélet lett úrrá. Közömbösen visrl* kednek a dolgozók által felvetett észrevételek, javaslatok iránt. A hónap elején történ! az alábbi eset. Rózsa István ifjú szállítási brigádverető elvtárs szóit Földvári András körletaknásznak, hogy a szállító vágaton rossz a vasút, minden fordulónál órákhosszat kell emelni a vas-, útról kiesett csilléket. A fejtések pedig ilyenkor ürescsiliékre várakoznak Földvári András körletvezető ^helyett, hogy azonnal segítségükre lett volna, a fiataloknak azt válaszolta: ,.Egy~két tele nem számít a vonatban. ha kiesik." Ez magyarul azt jelentette: Nem számít, ha a fiatalok kínlódnak is, nem számít, ha a fejtések nem tudják teljesíteni a tervet az ürescsillehtány miatt. És egy teljes hétig kellett a fiataloknak várni, mire mégis belátta a körlet- vezető. hogy a vasutat tényleg meg kell csináltatnia. A dolgozók észrevételeinek semmi* be vevését hosszan lehetne még sorolni. Ott van például a január 15-i eset. A vasasi táróban estfi 10 órakor omlás történt, amelyet mag lehetett volna előzni. Az arra járó mcitoI ros. aki a tárón keresztül szállítja Szabolcsra a Petöfi-aknai szenet, napközben jelentette Kolb János fó* aknász elvtársnak, hogy meg vannak törve egy helyen a süvegíák, intézkedjék mert beomolhat a táró, ami nagy termeléskiesést okozhat a vasasi bányász eLvtársaknak.»Kolb főaknász elvtárs az észrevételt elengedte a füle mellett, nem intézkedett. Este 10 órakor bekövetkezett az omlás. Ennek következményeként három műszakon el volt zárva a vasasi feke-. ‘eszén szállítása népgazdaságunk részére. Büntetésből“ jobb munkabeosztás Sokáig tudnám még sorolni „zokat a hibákat amelyek nagymértékben akadályozzák a tőbbterineléeért folyó harcunkat. De inkább folytatom azzal hogy mit tesz az üzemi pártr szervezet, szakszervezet. valamint a Béke*akna üzemvezetője. Illés Károly elvtárs a hibák kijavítása érdekében. Úgy látom, hogy ők is hadakoznak az ilyen és hasonló visz- szásságok ellen, ami fékezőleg hat a 'ermc'ésre. Azonban azt is meg kell mondanom, hogy kissé liberálisak. A felsorolt hibákról valamennyien tudnak Sajgó Mihály fronf.mestsrt megbüntették ugyan 50 forinttal, leváltották a csanat éléről., de ugyanakkor ■büntetésből" a Béke'akna egyik legjobb feltételek közt lévő munka, helyére, a közelmúltban beinduló Nándor-táróba osztották be. ahelyett, hogy fegyelmi úton is felelősségre vonták volna bűnös mulasztásaiért az összmunkásság előtt. így kellett volna eljárni mindazon személyekkel szemben akik bármilyen módon is fékezni akarják szocialista építóműn kánkat. Arra kérem a Béke-aknai munkatársaimat, hogy ezentúl sokkal keményebben harcoljunk a bírálat sárbatiorói ellen, mert csak a kritikai légkör megteremtésévé, leszünk képesek megtartani az „öreg” Fe* renr-akna tornyát ékesítő büszke Bé- ke^alara címet. Gadó József Béke-akna; DISZ-titkár. Aliol biztosítják és ahol el hanyagoljad k a* «illatok álltelehetését Megyénk termelőszövetkezeteinél' J*rni^6CSOp0rtj.ajn.ak túlnyomó ré ,?e helyesen oldotta meg az állató "■ttsleltetését. Ahol jól felkészülte * átteléitetésre és alkalmazzák a ü módszereket, ott a fagy és a paálykár ellenére is biztosítani tud Jjk a megfelelő takarmányt. Azo 4 termelőszövetkezetek és csopor °k, ahol. szem előtt tartják a Köz Pop;; Vezetőség útmutatását és be 4rtják a minisztertanács határozata "l mennyiségileg és minőségileg i üdjá'k teljesíteni az állattenyésztés mrvet. ivándárdai Sarló Kalapács «^Thé.őszövetkezetnek gilózási terve "ű köbméter volt, de 700 köbmé- ‘ett silóztak. hogy bőven legyen fa- Jdmány az állatoknak Jó minősért11 takarmányt készítettek silókuko- Púból, csalamádéból, vadrepcéböl és ü-roricaszárból. Hogy' a takarmány 1® veszítse el tápértékét már előző- góndoskodtak a helyes tárolásA helyes takarmánygazdálkodás- JJ“* eredménye, hogy a fejőstehenek k Aak ellenére, hogy csupán silóta* «miányt esznek, az istáilóátlag 13 j . ^1 liter. Ez azt jelenti hogy a 30 j^"s;ehéntói havonta 11 700 liter te- v»V lejnek, ami igen jelentősen nö- ‘1 a tsz közös vagyonát. Pénzben l0"®J°iva a 30 tehén havonta 8 424 int jövedelmet biztosít a csoportjesíten; kelL, sőt túlteljesíteni, hogy a háztáji állatoknak is biztosítva legyen a silótakarmány. A csoport igénybe vette a község ‘erű let én lévő kiásott üres silógödröket, amit csak meg kellett tölteni Tíz nap alatt mind a négy silógödröt megtöltötték kukoricaszár. ár* oaszalma és zöld vadrepcéböl készített jóminöségű silóval. így most biztosítva van a téli takarmány a csoport és a háztáji állatoknak is. A tsz t-agsá-aa a sertések részére 100 mázsa, makkot gyűjtött. A sertések naponta rendszeresen kijárnak legelni, hogy így is takarékoskodjanak a takarmánykésziettel. Eredményesen alkalmazza a csoport a ser- ések etetésénél a lucernaszénad-r» etetését, amellyel jelentős mennyiségű abraktakarmányt takarítanak meg. A fazekas Innia i Uj Remény termelőszövetkezeti csoport süózási tervét 100 köbméterrel túlteljesitet* te. De még most is folyik a silózás Kukoricaszárat és káposztalevelet si- lóznak. így bóven tudják biztosítani a takarmányszükségletet a 90 darab szarvasmarhának és a 25 lónak. A sertéseknek külön készítettek speciál silót Répaszeletből 200 mázsát., silókukoricából amelyen még rajta voltak a kis apró csövek, 180 köbmétert silóztak bs, amit igen nagy étvággyal fogyasztanak a sertések. A harkányi Első Megyei Tanácskozás j^úiölöszövetkezetnek ezelőtt 10 nap,, kl m^g 40 hold kukoricaszára volt ^nt a földön. Emiatt nem teljesftet- si;<izási tervüket, pedig nagy kéai® volt a takarmányra, mert a álW , f°ÜYtán volt. De a háztáji tak. nak is szűkén tudták biztosi- a takarmányt. M^n,yeze:óség é* a ,a(JSÚg úgy határáéi h°gy minden tagnak a szá- vágná és a gilózási tervet telA szigetvári Kossuth termelőszövetkezetben igen szűkösen biztosították az állatok átte'eltetésé. re szükséges takarmányt, A csoport nem teljesítette a silózási tervét, rém gondoskodtak a takarmánykész. 'étről. A hiba ott van. hogy a tagság már az ősz folyamán elhanyagolta a takarmány karbantartását. A jóminő* >égű buzapo'.yvö! a cséplés után kint hagyták, amit egész ősszel vert az eső Pedig a polyva összerakása ké‘ embernek mindössze lél napi munkába került volna és így jelentős mennyiségű takarmányt tudtak vdl- na biztostíani az állatoknak. De a vezetőség és a tagság arra hivatkozik, hogy ,,a ■ cséplőbrigád az oka. hogy a ponyva e'rothadt,’' A hibáért elsősorban a csoport elnöke a felelős, de felelős ezért a csoport tagsága is. Azzal, liogv nem biztosítják az állataiknak a téli takarmányszükségletet. a közös, a saját vagyonukat károsítják meg. A magyarbólyi Tartós Béke ‘ormelőszövetkezetben sem kü'önb a helyzet A 60 szarvasmarha részére ■»ddig 180 köbméter silót készítettek, oedig a tervük közel 400 köbméter A hiba ott van, hogy' még 62 hold kukoricaszár van vágatlan ős 40 tagból csak 12 jár rendszeresen szárat vágni, A csopor: vezetősége hanyagul ke. zeli a takarmány biztosítását. A leszerződött növendék apaállatoknak eddig 60 mázsa abraktakarmányra kaptak kiuta.ásf. ezt „ kiutalást az aszta’fiókban tartják, arra sem érdemesítik, hogy kihozzák a kiutalt mennyis-écf::. A beremendi földműves szövetkezetből is 25 mázsa ab. -aktakarmányra van kiutalásuk, de azért sem hajlandók bemenni. Igen helyes volna, ha a csoport ve zetősége felszámolná a lazaságokat. A minisztertanács által hozott ál lat- ényésztési terv nem azért van. hogy azt a vezetőség és a tagság semmi* b= vegve. A határozat vonatkozik a magyarbólyi Kossuth tsz-:e is és azt teljesítenie keli. * A tan asztal a: azt mutatja, hogy megyénk területén, ahol a fagy. és aszálykár ellenére jól megszervezték •az állatok átteleltetését gondoskodtak a téli takarmányszükségletről, ntt nincsenek takarmánygondok árokban a termelőszövetkezetekben, ahol még nem teljesítették a tervet ott komoly erőfeszítéseket kell tenniük a csoporttagokna.k az állatok enntartása. átteleltetése és mennyiségi továbbfejlesztése érdekében. A „Dunántúli Napló" január 17. ■számában cikket közölt az SZMT November 7 kultúrotthon ának művészeti vezetőjétől. A ciikk értékelte a kultúrotthon elmúlt negyedévi miv) kaját — eredményeket, hiányosság^ kát egyaránt. A cikknek azonban 'iét- sógtelon értékei mellett komoly, alapvető hiányosságai is vannak. Ezekei szükségesnek tartjuk megjegyezni — egyrészt, hogy kiigazítsuk azokat,, kiegészítsük a cikket, másrészt, hogy segítséget nyújtsunk a kultúrotthon vezetőségének további munkájához. „Népűnk szocialista átnepelésének szolgálatába kell állítanunk minden eszközt: az iskolát, az ayitációt és a propagandát, a filmet, a műrészeiét., az irodáimat, c tömegek kulturális mozgalmának minden formáját. A kultúrf orr adni om nem szakképzés csupán, nem iskolai tanulás csupán, nem politikai nevelés csupán, hanem mindez együttvéveRévai elvtárs mondotta ezeket a szavakat pártunk második kongresszusán. A kultúrotthon közölt mérlegéből .viszont arra következtethetünk, hogy a kultúrotthon bizonyos nélkülözhetetlen feladathat elhanyagol, mások rovására. így példáuC tűlteugtek mind számban, mind közönségsikerben a táuceetó- lye.k, műsoros estek — ugyanakkor ugyancsak az 1952. év utolsó negyedében mindössze négy természettudományos előadást hirdetett a kultúrotthon, ezekből egy részvétlenség miatt elmaradt, egyiken 15 hallgató jelent meg, másikon ugyan 120, de ezek közül 60 látogatót egyik iisko- 'ánik adott, a többi sem egyszerű üzemi dolgozó volt, hanem üzemi kul- 1 úraktíva. Az előadásoknál általában az a kéip — és őrről nemi tett említést a mérleg, — hogy a' ,,könnyen mozgósítható tömegeket“ vonták be a IMiig a tők közé és az üzemi dolgozók így igen keveset tanultak, művelődtek ezeken az előadásokon. Az irodalmi előadások már nagyobb közönséget vonzottak, de a látogatók nagy többsége itt is diákfiatal volt, am; önmagában véve nem hiba, de hiba az. hogy az üzemi dolgozók nem élvezték a diákok mellett a saját, knltúrottho- nuk sugározta kultúrát. Ugyanakkor \Vesz ti elvtárs mérlegében ezeket írja: „Harminc politikai, szakmai, irodalmi és természettudományos előadást tartottunk dolgozóink nagy érdeklődése mellett." (Kiemelés tőlünk.) A dolgozók mozgósításának nehézségei minden bizonnyal az aktívahálózat kicsinységére, gyengeségére és az üzem; kulturosokkal, dolgozókkal tartott kapcsolat elégtelenségére vezethetők vissza. A mérleg erről az igen fontos, mondhatni alapvető kérdésről sem adott számot. Az aktívák kérdésével kapcsolatosan megemlítünk néhány igen jellemző példát. Weisz Ká- roívné elvtársnő, a Porcelángyár kul- ‘úrfelelőse kérdésünkre elmondotta, hogy "a nagy munkáslétszámú üzemben a kultúrotthonnak három aktívája van: ö maga. Jäger Pál és Villányi Lajos. Elmondta azt is, hogy értesítésre, meghívásra el szoktak menni a kuttúrotthonba, utoljára az elmúlt év decemberében egy könyvankéton vettek részt, ebben az évben azonban még nem voltak a kultúroUhonban. A könyvankéton nem magukban voltak. hanem ejküldtek még három dolgozót is — ez volt a „tömrgmozgó- sitds." Megemlítésre méltó, hogy IVesztí elvtárs nem is tudott ezeknek az aktíváknak a létezéséről. A Bőrgyár üB-elnök elviársa is elmoryl- ja. ha meghívót kapnak, ernenn ek. de aktívákról nem tud. .....Talán a ku ltúrfelelős ismeri őket. ha vannak...“ .A kultúrotthon „kísérlétezett" szakérettségis aktívákkal is — bár elsősorban üzemi aktívákra lett volna szüksége. Igen helytelenül különböző előnyök biztosításával próbálták ezeket a szakérettségis hallgatókat a műsoros estek aktíváiként megnyerni, a politikai meggyőző munka •azonban , nem volt olyan, hogy a nehézségeket — az előnyök ellenére is —a hallgatók nagy többsége vállalta volna. Hol vannak az üzemi fiatalok, a bányászfiatalok, akiknek elsősorban otthonuk a November 7 kultúrotthon? Miért nem ök segítik a kultúrotthon szervező munkáját? Miért nem tartanak az üzemi kultúr felelősök állandó ás szerves kapcsolatot minta kultúr- otthonukkal, hogy az ott tapasztó t eredményeket átvegyék, hogy a hiányosságokat közös erővel lei javítsák? Ezekre az igen fontos kérdéseidre a mérleg vem ad választ. A bírálat, ömbirálat a kommunisták éles, hatásos fegyvere. A mérleg írója azonban nem bírálja keményen a - felsőbb szerveket, nem bírálja az üzemeket és főiként nem gyakorol bátor önbírálatot. A státusok belöltetlen- sésréért a felelősség kétségkívül az SZMT vezetőcégét terheli. Miért nem bírálta meg Wesztl elvtárs keményen ezért feletteseit? De azokat az, üzemeket sem bírálja, melyek műsort, közreműködést Ígértek és szavukat az utolsó pillanatokban vonták viez- sza. A Magasépítési Vállalat például nem adta a megígért műsort január 17-én s ez7,el megsértette a kultúrotthon programiját. Ilyen eset majd minden hónapban akad. Wesztl elvtárs azonban a mérlegben ezeket a hiányosságokat nem tartotta szükségesnek megemlíteni. Vájjon hogyan ",karja akkor megszüntetni az Ilyen jelenségeket? Természeteden vannak olyan hiányosságok is, melyekről nem a fölsőbb szervek vagy üzemek, hanem a kultúrotthon vezetősége tehet. Itt kemény önkritikát vártunk, de a mérlegben ez elmaradt. Az említetteken kívül idetartozik például az anyg^ii siker iránti túlzott törekvés, meiv nemegyszer rossz visszahatást váltott ki az üzemek és egyéb szervek részéről. Tde tartozik a kevéssé fontos kérdések előtérbefielyezése, a fontosabbak rovására. A mérleg nem beszél arról, miért nincs például újító, ?.zlállánovista-íwtlekér. — Wesztl elvtárs szerint, azért, .mert teremproblémák vannak. Ugyanakkor azonban működik szabás-varrás tanfolyam, amelynek fontossága az előbb elmní- tettekét meg sem közelíti — nekik van terein, a kör állandóan fejlődik, nemrégiben kaptak új varrógépet is. Szerintünk az SZMT kultúr otthonának nem szabás-varrásra keU elsősorban nevelnie az asszonyokat, hanem a termelő munkába valÖ bekapcsolódásra. a szabás-varrás ellátására vannak kitűnő üzemeink, szövetkeze, teink. melyek felszabadítják a nőket a házimunka rabságából. A kultúrotthon elmúlt negyedév; mérlegét csak fgv, nagy vonásokkal kiegészítve is látható, hogy számos komoly eredmény, dicsérendő törekvés mellett vannak még szép számmal hiányosságok és a kulhérotthon végeredményben nem tölti be feladatát. A minta működési szabályzat szerint a kultúrotthon „magában egyesíti a dolgozók politikai, szakmai, tudományos és művészeti neveié- s ét. A kultúr ott h o n ’um megismerhetik a dolgozók a szovjet kultúra halai- más eredményeit, a világ haladó kultúráját és a magyar nép halmié hagyományait.“ E cél érdekében, e feladatok elvégzésére mozgósítsa az. SZMT November 7 kultúrotthon«, nz SZMT vezetősége segítségével minden erejét, hpgy ezáltal is támogassa a negyedik ten'érv sikeres teljesítését. A fojoá-zati ellátás kiterjesztése A dolgozók egészségügyi ellátásának megjavításáról múlt év októberében hozott minisztertanácsi határozat értelmében a dolgozók mérsé kelt terítési díj ellenében korona- és hidfogpót.lásban is részesülhetnek. Az egészségügyi minisztérium eddig Budapesten, Szolnokon és Miskolcon vézette be a dolgozók korona- és híd fogpótlását, február 1-lől kezdve pedig országosan lehetővé teszi, hogy a dolgozók fogaikat koronák és híd-fo- gak készítésével is javíthassák, pótolhassák. A korona és hidfogpótlás .ki- terjesztése az igényjogosult biztosi- 'ottakra és családtagjaikra ie vonatkozik. A fogpótlásokat és az ehhez szükséges előkészítő munkákat a dolgozók munkahelye vagy lakóhelye ezo- rint illőt ók es szakorvosi rendelőintézetek végzik. A zsúfoltság elkerülése végett a osaládtagok, nyugdíjasok- táppénz-állományban lévők, rokkantak, iskolakötelesek részére délután öt' óráig, a dolgozók részére pedig délután öt órától a rendelési idő befejezéséig tartanak fogászati rendelést. A koronákat és az egyes hídré- "Zeket a fogászat korszerű módszereivel készítik. Térítési díj harminc forint. Kyugal-Ncmetországbpn több, mint tizenö’millió ember szavazott a háborús szerződések ellen Berlin (MTI) A Nyugat-Németor- szágban és Nyugat-Be rímben folyö békenépszavazás keretében január 12-ig 15,200.17'S-an foglaltak állást Nyugat-Németorezág újrafelfegyvei- zése, valamint a bonn; és a uáritá háborús egyezmények ellett.
