Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

w « » ?. o ms» 3\svi'% t® z A sz’álini v^asztókerületlien a v'HcmcsbereRifezcsek gyárának dolgozó' nagy lelkesedéssel J. V. Sztálin eivUsa! jelölik kiiiöüiikiick a moszkvai teriiüi szovjetlis Moszkva (TAS7SZ): A „Moszkov- szkaja Pravda“ jelenti, hogy Mos7. kvában megkezdődött a helyi szovje­tek küldött jelöltjeinek kijelölése a február 22-i választásra Nagy választási gyűlés volt Mosz­kva Sztálin választókerületében. — Többezer munkás mérnök technikus, és alkalmazott töltötte meg a villa­mosberendezések gyárának hatalmas szerelőműhelyét Ennek a vállalat, nak a dolgozói már többször jelölték J. V Sztálint küldött jelöltükké Most is viharos lelkesedéssel és tapssal fogadták az egybegyűltek Budarin lakatos javaslatát, l Ty jelöljék a mo-tzkvai területi szovjet küldötté­nek Joszií Visszáríonovic.s Sztálint, a világ dolgozóinak vezérét és tanító fát A nagy Sztálin neve — mondotta Budarin — ott él minden szovjet em­ber szívében a világ sokmiMó egy­szerű emberének szívében. Életünk minden öröme Joszií Visszúncmovic, Sztálinnak, a drága és szeretett atyá­nak és tanítónak ragyogó nevével áll kapcsolatban. A lap jelentése szerint a szovjet főváros sok üzemében és intézmé. nyénéi megtörtént a Icüldöttjelöltek kijelölése a dolgozók küldötteit moszkvai területi szovjetjébe. a moszkvai izzólámpagyár dolgozói egyhangúan támogatták Kiriüov esz. t rgályos javaslatát és Nyikita Szer gejevics' Hruscsovat a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a moszkvai területi bi­zottságának titkárát jelölték A dolgozók munkásokat, tudóso­kat. művészeket — kommunistákat és pártonkívülieket — jelölnek. Je. lölték Alekszandr Szmirnovot. a Vlr. gylm r lljics gyár gyorsesztergályosát. A Szov ietimió Tudományos Akadé­miája elnökségének tagiai és mun­katársai gyűlésükön Alekszandr Opa­rin akadémikust, a nagy szovjet tu. Jóst és közéleti személyiséget jelöl­ték. A koziuazgiitá* lotiihbi <?oiin»knitÍ7álá«fl a Német Homoki atikus Köztársaságban Berlin (MTI): A Német Demokrati. fcus Köztársaság kormánya nagyfon­tosságú rendeteteket fogadott el a városi és a városkerület; képviselő- testületek szervezetéről és feladatai­ról. A rendelet célja a közigazgatás to­vábbi demokratizálása a bürokrácia kiküszöbölése és a lakosság közre működésének biztosítása az állami feladatok megvalósításában. v A most elfogadott két rendelet ki­mondja, hogy az államhatalom helyi szerve a városokban a városi képvi­selőtestület, a városi kerüle'ekben a városi kerületi képviselőtestület A városi képviselőtestület végre­hajtó szerve a város tanácsa. A tanács területén vezeti a gaz- eági és kul'urálié építőm unkát, biz; tosítja a társadalmi rend védelmét a törvények megtartását és gondos­Angol 'apók Churchill London (MTI): A Daily Worker ír­ja vezércikkében: A New York Times szerint Ache- Son amerikai külügyminiszter mec- leckéztette Churchillt a washingtoni angol nagykövetség ebédjén. Bizto­sak lehetünk Irénné, hogy Eisenhower hasonlóképpen megleckéztette. Chur. chili megvédése nem a mi felada­tunk. de mélyen megalázó, hogy Ang Ha miniszterelnökével így bánnak és ez a helyzet mélységesen megalázó Anglia számára. A konzsrvatív Daily Express a mé 1 ‘a tianko dáSsa 1 vegyes panasz hangján írja vezércikkében: • kodiij n polgárok jogainak megóvá­sáról. A város: kerületekben a tanácsok szervezete a városi tanácséhoz ha- =on'ó és feladataik is — a magulr t .rületén — megfe'elnek a városi ta­nácsok tevékenységének. Ez a további demokratizálás mint n német lapok kiemHk- —cső' , kentem lógja a közigazgatás költse gélt munkaerőket szabadat fel n tér melés számára és hozzájárul ahhoz, hogy az állami szervek a városok­ban és a városi kerületekben gyor­sabban teljesíthessék leiadatukat a népgazdasági terv és a városok új. 1áépítési tervének teljssítéséért te. '■yó harcbán Mindez pedig lehetővé eszi az államhatalomnak hogv kö­vetkezetesen és sikeresen gyakorol­hassa funkcióját a szocializmus alap. jalnav megteremtésében. „meg érkeztetéséről" „Légy józan és futamod j meg gyá­va nyúl módjára birodalmi fele’ős- égeidtő!” — ezt a bizalmas taná^so' adta AcHeson amerikai külügymi­niszter Churchil-lnek az angol nagy­követség ebédjén. „Hogyan lehet, — folytatja a kon­zervatív lap. — hogy Amerika kül­ügyminisztere olyan kevéssé érdi meg Anglia céljait, hogyan ’ehet íogy olyan politikát ajánl, amely az angol birodalom végét jelentené?” A lap végül hangsúlyozza, hogy az ango'-amerlkai kapcsolatok terén angol részről is „szükség van végre szókimon-dásra ” Itöiid killpoliükai Ilii el«. Páris (MTI) A Chwmps-Elysées kö­telében a napokban heves tüntetés taüott te Alíeed Krupp ruhrvldéki náci iparmágnás szubadonboc-sátása és kártalanítása ellen. A tüntetésre a volt frontharcosok és volt politikai foglyok több szervezete boesájtott ki elhívást. A feíh váshoz a francia po­litikai, tudományos és kulturális élet -ok kiváló személv^sége csatlakozott. * Páii.j (MTI): Az AFP nairobi híre szerint húsz afrikait börtönbüntetés, re ítéltek. Azzal vádolták őket, hogy ,gyűlésen vetlek részt.” A kényed kormányhatóságok ren­deletére „biztonsági okokból" fény­képfelvételt kell készíteni a rezer- vátumnk'-n kívül dolgozó összes ki- kujuról. Ez a rendelkezés a kikuju. törzs mintegy százhúszezer tagját érinti Kairo (MTI): Otto Skorzeny. a hír­hedt háborús bűnös, SS-banditavezér, Mussolini .jkisza-baditója“. kedden Madridból jövet Kairóba érkezett — jelenti a DPA. * Az amerikaiak közölték, hogy ja­nuár 9-én, illetve 12-én n koreai szá­razföldim lévő jansinudai és a Csezau- ‘■zigetén lévő moszulpni hadifogoly­táborban eay-esy hadifogoly „fel- xkaszfO'tta magit,4' ' Az amerikaiak — hogy leplezzék a hadifoglyok meggyilkolásával elköve­tett bűncselekményüket,.— ezúttal ízt hazudták, hogy a szőbanforgó ’<ét hadifogoly „kommunlstrellene«“ volt és nem akarta a „hazatelepitést14, vrra azonban már semmi inasyaraza- ‘ot nem adnak, 'hogy miért követtek "1 „öngyilkosságot44 olyan hadifogoly, •áboroik lakói, amelyek teljes mérték, ben az amerikaiak, valamint a k«u- mlntanvkta é? lfs/biman'sla ügynökök llenőrzése alatt á'ianak. * Bées (MTI): Ilelmer. osztrák jobb. o’dalx szocialista belügyminiszter a zapókban „spicli”-rendeletét adott ki az osztrák csendőrség és rendőr­ség alakulatainak. Ennsk a rendel, kezesnek — amely a politikai pár­tok és demokratikus szerveretek vá lasztási gyűléseinek rendőri ellen­őrzését. az ott e’hangzottakról és a gyü'és lefolyásáról pedig■ távirati spicli-jelentést ír elő — az a. célia, hogy megfélemlítse a demokratiku­san gondolkozó osztrák lakosságot. A baloldali blokk kénviselői inter, pellációt nyújtották be Helmer b ’- tlgyminiszterhez és tiltakoztak a fa- siszta rendőri módszerek ellen. Az nterrellác'óra Holmer nem volt haj. ’anió válaszolni. » WienemeirRtadtb.,n a napokban alakultaik meg a népi ellenzék vá- 'asz ási bizottságai. A néni e-l'enzék negvventagú kerületi választási bi­zottságába húsz pártonktvüli-t. nyolc szocialista párttagot 6$ egv néppárti érteljni'égi tagot választottak be. Ez világosan bizonyítia. hogy a né­ni e'Ienzék egyre szélp®°bb a’anon dolgozik és hogy ez a választási szc. ve.'ség valóban a nép hatalmas ellen­zéki erői* ‘ömöríti. A JUGOSZLÁV DOLGOZÓK BLKLHARCA A jugoszláviai dolgo­sok éles harcol folytainak Tito—Rankovics uralmon lévő klikkje ellen, akik Délkelet-Európában a bé­ke leymegátalkodollabb ellenségei. A jugoszláv dolgozók békeharca minden nehéz­ség ellenére is naprót- napra hatalmasabbá válik. A tliolslák ennek a harc. nak a megakadályozása értekében megrágalmaz- ták és hamis fényben tün­tetik fel u Népek Béke- kongresszusának célkitű­zéseit. Méltó válaszként, Jugo­szlávia dolgozó népe, munkások, dolgozó pa­rasztok és haladó értelmi, ségiek, egyre határozot­tabban leplezik le az im­perialisták és a titoista ■ügynökség propagandáját, fokozzák harcukat a bel­grádi kormányzók népei- lenes politikája ellen. Mint mindenkor, a nép érdekeinek megvédéséért harcolók első soraiban most is a munkásosztály áll. A munkások példát mutatnak, hogyan kell folytatni a békeharcot. így például Olga Martin paracsíni textilmunkdsné bátran felállt az egyik • gyűlés*» és « tüoistói szemébe mondta, hogy fa­siszta sajtójuk hazudik, hogy minden t’toisia veze­tő hazudik, hogy senkisem hiszi el, azokat a titoista hazugságokat, amelyek szerint a jugoszláv hatá­rokon a provokációkat a népi demokráciák követik el. A munkásnő hozáletle, hogy jól tudja az egész világ, hogy a tifoisták köveinek el ilyen bűnös provokációkat, a népi de­mokráciák határain,' azzal a céllal, hogy soviniszta gyűlöletet szítsanak ezek­nek az országoknak a né­pei ellen. A jugoszláv munkások sikeresen folytatják harcu­kat a titoistdk tervei ét­ién, amelyek a haditer­meléssel, a hadi.fontossdqú nyersanyagok és a mező- gazdasági termékek kivi­telével kapcsolatosak. Sza­botálva a szénkitermelés titoista tervét, a boszniai és a hercegovinál bányá­szok az utóbbi kilenc hó­nap folyamán 329.063 ton­nával kevesebb szenet ter­meltek a tervnél. Amint az a titoista .,gazdasági tanács" titkárságának ada­taiból kitűnik, a munká­sok ellenszegülése követ- kéziében a fővárosi épít- kesétek tervét »polc hó­nap alatt mindössze 50.2 százalékra teljesítették. A munkások megakddá- iyozzák a fegyverek és a lőszerek kirakását és szál- lítdsát. A vasútvonalakon, ti? állomásokon és a rak­tárakban a munkások azért harcolnak, hogy meg akadályozzák a réz-, cink-, búza-, fa- és élelmiszer- kiviteleket. Szabotálják a vasúti kocsíli és a mozdonyok javítását. A „Politika" című lito- ista szennylap beismeri, hogy egyre több és több vasúti kocsj és mozdony Odlik használhatatlanná. A jugoszláviai dolgozó parasztok a munkásosz­tály vezetésével és szoros szövetségben a munkás­osztállyal. szintén harcol­nak a tiloista rendszer el­len. A dolgozó parasztok elszántan visszautasítják azoknak a kiadásoknak a vállalását, amelyek a há­borús előkészületeket, a titoista hadsereg felszere­lését fedezik. Á dolgozó parasztok elszántan mert. tagadják, hogy a katonai építkezéseknél és a srtatc- glai fontosságú utak épí­tésénél dolgozzanak, aho­va erőszakkal hurcolták őket a tiloisták. A tiloista sajtó beismert, hogy' a tu- goszláviai falvakban ural­kodó munkanélküliség és éhínség ellenére a katonai építkezéseknél igen erős munkaerőhiány észlelhető. A jugoszláviai haladó értelmiségiek is hozzájá­rulnak a tifoisták háborús készületei ellen folytatóit harchoz. A „Studentszki Liszt" című fasiszta férclap 1952 október '21-t számában be­ismerte, hogy a zágrábi egyetem haladó szellemű hallagatói és professzorat megbénították a titoistdk militarista és fasiszta „tö­meg szervezeteinek" a te­vékenységét és megakadó tyozták azoknak as intéz­kedéseknek a foganalosíta- sát, amelyekei ezek hoz­tak, Egyre ■szilárdabban meg­szerveződnek a jugoszláv ftazafiak, akik azért har­colnak, hogy felszabadít sók Jugoszlávia népeit Tito—Rankovics fasiszta klikkjének igájából és az imperialista rabságból. Az országban minden béke. szerető erőt egyesítenek a titoista kalandorok bűnös politikája ellen; akik a jugoszláv népet véres há­borúba alt űrjük beles odor­ai. A holhozrczeíés módszere írták: A. CUHNO kolhozelnök és N. RAFIJENKO agronAmar „A kommunizmus világítótornya“ nevű -kolhozunk 4'tfl ko'lhozportát egyesít. A koboznak 20.000 hektár földje, ezenkívül 7 nagy állattenyész­tő teCtepe, sok gazdaságii épü'ete, ko­vács- és aszlalosmőhelye, 12 gépko­csi befogadására a'lkaim as garázsa 7 bölcsődéje, 5 khrhbja, egy 3000 köte­tes könyvtára, 2000 előfizetőre mére­tezed rádióáTomása és hálózata, 4 fürdője és péksége van. Kolhozunk szép ereimén vekker büszkélkedhet. A terméshozam és az állattenyésztés hozama állandóan növekszik. 1952-ben búzáiból 23.8. őszíárpából 25 mázsa termetit hek'á rönk in t. A flnomgyapjas juhokról 5.3­5.9 kilogramm gyanúit n' irtunk. A kolhoz évrőC-évre túKejjeslti beadási tervét. A *rR*Jlc Al? VCl megmutatkoznak tagjamk jövedelmé­ben is. 1952-ben munkaegységemkini 4.35 rubel«, 5 kilogramm gabonát, valamint állataik számára nagvmeny- nyiségíí szálastakarmányt kaptak. Eredményeinket elsősorban a párt- szervezet irányításának és segítségé­nek köszönhet jük. A pártszervezet ellenőrzi a kolhozvezetőség munkájú', gondoskodik a kolhoz-demokrácia el­veinek betartásáról, segítséget nvúj' a vezetőségnek abban, hogy maj?ns színvonalon folyjanak le a közgyű­lések, a, vezetőség: ülések és a ter­melési értekezletek. A kolhoz vezetősége a pártszerve­zet vgitségével minden évnegyedre kidolgozza munkatervét és megvitat­ják a kolhoz belső munkarendjére vonatkozó szabályokat, a munkák megkezdésének időpontját, határdé- jét, menetét és számos más kérdést. Havonként kétszer tartunk kollhozve- zctőségi ülést, amelyen résztvesz a párttltkár elvtárs is. Ugyancsak meg­Miben rejlik G rigorlp oüsszkajn ,»S z t ál'iin “-k ofh o- záhan az egyesítés óta jel- ntős vál­tozások mentek végbe. 1950-ben még nyolc kis kolhoz volt a környéken. Abban az évben a nyolc kis ko boz jövedelme összesen 1 millió 906 ezer rubelt tett ki, az egyesített kolhoz jövedelme pedig már 1951-ben meg­haladta a 6 millió rubelt. A ko’hoz jövedelme 1952-ben — még nern tel jes adatok szerint — jelentősen búliha- ladla a tfvmllltó ruheíf* A nyolc kolhoz 1950-ben 285.009 rubelt f:7etett he az oszthalatlan alap ba. A „Sztál''in“-koi!íhoz egy évvel! ké­sőbb már 907.000 rubellel növelte jelenik a párttitkár eóvtárs azokon » napi munkaértekezleteken is, amelye­ken megbeszéljük a nap eseményeit és a másnapi feladótokat. Ezenkívül a pártvezetőség időről-időre beszá­moltatja a kolhozvezetőséget munká­iéról. Mindezek mutatják, hogy a nár(szervezet hathatósan ,segíti » VP7of<tcÁ > mvmlrá'át. így aztán kolhozunkban a munka szervezetten folyik, a kiadott, utasítá­si kát ellenőrizzük és a jól szervezett vezetés eredményeképpen aránylag •sak kevésszámú do’gozóra van szük­ség a kolhoz igazgatásában,, alacsony 1 nőm termelő munkát végzők száma Ezeknek a dolgozóknak a munkaegy­ségei nem haladják meg valamenn,vi teljesített munkaegység 2.0 százalé­kát. Az eredmények elérésénél nagy sze­repe van a politikai és nevetemun- kának. A jó politikai és nevelőmunka szintén a pártszervezet és a komszo- molszervezet érdeme. A kolhoz tagjai 'öhb. mini hatszázan járatnak újsá­got, folyóiratot. Mindegyik brigádban van mozgókönyvtár, majdnem minden kolhozparaszt házában szól a rádió. A kommunistáik és a komszomol- 'agok a szocialista munkaverseny szer­vezői és élenjárnak a vállalások tel­jesítésében. Valamennyi kolhozpa- -aszt résztvesz valamilyen formában a versenyben. A legkiválóbb eredmé­nyeket eléri dolgozóikat megbecsülik és tisztesük. Okileve'et kapnak, fény­képüket az érdemtáblára függesztik ki, munkamódszereiket a faliújságok cikkei, valamint a vifámnk ismerte- ‘ik és az agitátorok széleskörűen ter (eszük. Mindez azt mutatja, hogy ahol a oártszervezet jól dolgozik, ott álta- 'áhan jól megy a gazdasági műnk» is. a mi erőnk oszthatatlan alapját. 1952-ben az oszt­hatatlan alap növekedése meghaladta a 2 millió rubelt. Az egyesített kolhozban jelentősen növekedett az árutermelés. Már 1954- ben például csak tojásból több, mint félmillió darabot adtak be az állam­nak. 1952-ben a kolihorparasztok fö- vede! mi elosztáskor munkaegységen­ként 3h kilogramm gabonát, v a Ja­ni int 6 rubel és 24 kopek készpénzt kaptak. Még «zeuiibetflnőbb az egyesítés következtében beállt ro-h.vmoe" fejlő­dés, ha összevetjük., hogv mennyi volt 1950-ben egy munkaképes kolhoz parasztra e«5 termény, illetve termék mennyisége és mennyi volt 1962-ben. 1950 1052 gabona 369« 7328 tej 146 ff 432 kg hús 3425 H 61.' r kg gvnnjú 4.6 10.5 kg tojás 102 db 479 db Minek köszönhetők ezek «z ered­mények? Mindenekelőtt annak, hogy i kolhoz gazdaságát tudományos ala pon irányítják és a kolhoz élén cigié 'etffleg és szakmailag képzett embe­rek állnak. A kolhorvezetőség a i«ártve7otí»«é'» Irányításával a szakemberek s-egi'ségével széleskörű iktívahálózatra támaszkodva dolgozta ki az összes termelési ágazatok nagy­arányú tervét. A terv teljesítésében a kommunisták jártak az élen. ök szervezték meg, ők lelkesítették a Wlhozparasztokat a feladatok végre­hajtásáért vívott harcra. A kolhozok egvesílésekor a kcrrmmi ’listák felvetették a födterülel be 'sztá'sának, a füves és a takarmányos ‘üves vetésforgók bevezetésének kér 'ését, hiszen a földterület elosztás* •iválaszlhatatlan a munka megszer ezésétől, a gépállomány kihasználá­sától, a gazdaság: épületek és a lakó ©lepek elhelyezésétől. A kolhoz ve 'etősége. megszívlelve a pártszerveze’ rigye\niczteíését. a földterület beosz ásakor abból indult ki, hogy első orban a brigádokat, a termelőmunka tápegységeit kell megerősíteni. A nyolc kolhozban az egyesítés ©lőtt 16 brigád dolgozott, a „Sztálin“^kolhoz ban 7 mövénvterme'ő brigádot és eg' konyhakerti brigádot alakítottak. Az átszervezés igen ©lőnvösnek bizonyult A kísérleti munka szintén jelentő* mértékben elősegíti a kolhoz fejlődését. A kodhoz kísér* éti területe meghaladja a 150 hejc- árt. Türelmes munkával kísérletezik ki a különféle mezőgazdasági növé­nyek termesztését, az új agrotechni­kai öljárásokat, az új trágyafajták eghatásosahb alkalmazását. A jó eredmények eléréséhez nagy­mértékben hozzájárul az álkttenyésí- és gépesítése is. A gépesítés meg­könnyíti a munkát, javítja a minősé­get, de fokozott követelményeket di­li a dolgozók elé. Ezért a pártszer­vezet, amely állandóan napirendé® ártja a gépesítés kérdését, magv con- dot fordít az oktatásra. A különbőzé ‘anfolyamokra körülbelül 400 kolhoz- oaraszt jár termelőmunkájának meg­szakítása nélkül. Harminchatan kü­lönböző mezőgazdasági iskolába jár­nak. A terméshozam növekedése j** 'entős mértékben hozzájárul a kol- úozparasztok munkafeltételeinek ja­vításához, életviszonyainak és kultú­rájának fejlődéséhez. A kolhozban ú klub és több „Vörös sarok“ van: a* egyik klubiran rendszeresen tartana* nozielöadásokat. Ezenkívül vándor- mozi keresi fel az állattenyésztő!©li­nket és a mezei szállásokat. A kol­hoz könyvtárában mintegy 4000 kötet könyv található, a helyi rádióháló' zatnak pedig 1900 álüonnása van. Tovább fart a Rio-de janeiroi trxti> mu ükötök sztrájkja Montevideo (TASZSZ): Az „lm- orerxsa Popular” jelent^ hogy har­mincezer riodejaneiroi texti.munkás folytatja sztrájkját. A sztrájkolók a jBunltabót emelését követelik. Sok riodejaneiroi. aanto-antoniol1 cruzeiroi vállalat munkásai szolidan1 tás-sztrájkot jelentettek be a text! munkások támogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents