Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

»#53 ÍAWtTATt 16 NAPLÓ a PÁRT Eb PÁR1ÉPITES * ITH ii mi ni ii ■ - -------­A politikai munla segítségével 'avífsák meg a tag- és tag,e!ölt (eivétet a Soptana Gépgyárban A rliíllisííff nemzetközi össz( fogása az 1818—ID-cs magyar szabadságharcban A Sopiana Gépgyárban kilencedikén tartották meg az ünnepi taggyűlési llamberger elvtársnő, az tizem pári- titkára megállapította, hogy az üzem kommunistáinak egy része nem vég­lett megfelelő' pártmunkát. S lymosi Lajos, Brunner András, Majorlaki János és más elvtársak nem egyszer még a taggyűlésen Sem vetlek részt emellett semmi, vagy csak igen kevés pártmunkás! végeztek. Az üzem kom­munistái Ígéretet tettek az ünnepi taggyűlésen, hogy tnegjaviljak a párt- í’.etet -— résztvesznek a pártmunká ban. Igen nagy szükség van a pártélet megjavítására is, melynek egyik fontos részét: a párt állandó erősí­tése, a tag- és taigjélölifeCvétel ké­pezi. fiz e'íüül’ éviién esek néhány laoie öliei ve ten (el. lüzen rövid időn belül változtatni kell. kfeg kei fogadnunk azt, amit Hrus­csov elvlárs mondott az SZKP XIX kongresszusán:-Meg keúl javítani a pártszerveze­teknek. a tagjelöltek körében végzett munkáját és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelö t- ®égi idejükért, hogy a tagjelölt ség ideje valóban a párt nevelés és edzér iskolája legyen a párt soraiba belé­pők számára.“ Hruscsov él'vtárs útmutatása nagv kin.es a Sopiana Gépgyár pártszerve­zetének is, ahol bizony megfeled­keznek új tagjelöltek neveléséről. A tn7 jelöltség akkor lesz valóban a párttagság előiskolája, ha a pártszervezet vezetőségén kívül .8 pártbizalml eivtársak is nagyobb gondot fordítanak a tagjelöltek- kel való foglalkozásra, nevelésük* re és aktivizálásukra. Rátkai Béla technikust még a no­vemberi lasgvülésen vették fel tag­jelöltnek. Rátkai elvtárs résztvesz a Politikai iskolán, szívesen végezne népnevelő munkát is, ha ellátnák fe - odatokkat. De sem a pártvezetőség, tagjai. sem pedig Benhárd István elv­lárs pártcsoportbizailimi nem magya­rázták meg mi a teendője. „Gyakran találkozom Benhard elvtárssal npp- közben, is, meg „akkor, amikor a párt bélveget hozza, de még egvszer sem kérdezte meg, eljárok-e politikai is­kolára. £n nein*, érdeklődtem, ő meg pénteken tanácsülést tartott, ahol hagy számban vettek részt a község dolgozó parasztjai. Ezen a tanácsúié­in ismertették Góró elvtárs beszá­molóját a begyűjtés fontosságáról. Részletesen megbeszélték az 1953-as begyűjtési rendeletét és minden Jói. gozó parasztnak kiírták hogy menv hyi a beadási kö*eiezettsége és'mi, korra kell teljesíteni A begyűjtést állandóbizottsáqot át szervezi,ék , Azokat az állandób’zott- «ági tagokat, akik az elmú.t é-hon nwn teljesítették beadási köte.ezett- ségeiket leváltották és Oiyan lob Sózó parasz'okát választottak a he­lyükbe akik példamutatóan é’eoe» lettek az állam iránti kötelczottsé fjeiknek Leváltotok Petrovic« János vo!t állandóbizottsági tagot, ak1 ha­nyagul té'jésítette beadását. Melyébe Kujadí ICisbáró Sándor dolgozo pa. rasztot választották ak: egész, evben első volt a begyűjtésben. kóViezeű- segét jóval túlteljeabáfte. Vájsz ló köz>égben a dolgozó parasztok sűrűn felkere­sik a községi tanácsot ós érdeklőd bek. hogy miből mennyi a begyüjté. f.i kötelezettségük, mikorra keli tel jesiteniök Kanizsai Imre nyolchoi- das dolgozó paraszt is néhány nap­pal ezelőtt felkereste a 'anácso* és f. begyűjtés: kötelezettségről érdek­lődött Másnap már hat kiló barom­it és 1.00 tojást vitt a begvüjtő- helyre Több olyan dolgozó paraszt van ózonban még aki az elmúlt évre sem teljesítette beadási kötelezettsé­gi Bl^ó József és Marinka Kálmán doigozó parasztok mindösze 20 szá­zalékra teljesítették- beadásukat. A DISZ fiatalok is harcolnak a be. gyűjtési terv teljesítéséért. Elsőnek szüleiket győzik meg a beadás fon­tosságáról. de rendszeresen járnak >* dolgozó parasztokhoz is beszélget. A népwvfttdmunkábaa igen ^ nem mondta, hogyan végezzek nép-I nevelő munkát. Más feladatokkal sem I bízott még meg“ — mondja Rátkai dvtárs. A párttagság aktivizálása terén nem mondhatja el — még az ünnepi aggyűlés után sem — Benhárd elv- birs, hogy megjavította munkáját. Pedig a pártbizalminak elsőrendű kötelessége, hogy állandóan ne­velje, pártme? bízat ások kai lássa el a hozzátartozó párttagokat és tagjelölteket. Ha a pártbizalmi elvtár3 nem bízza meg feladatokkal a párttagokat, ak­kor arra sem lesz képes, amire Lenin elvtárs tanít bennünket: „Ellenőrizni az embereket, ellenőrizni a dolgok tényleges végrehajtását, — ebben, mégegyszer ebben, és csak ebben van minden munkának és minden politiká­nak az alopja“. Egy pillanatra sem szabad arról sem megfeledík-ezTii, ho„gy a tagjelöllség ideje alatt kell megis­mernie minden tagjelöltnek pártunk »rogrammját, szervezeti szabályzatát, politikáját s tettekkel, jó termelő- és ársadalimi munkával kell bebizonyíta­nia, hogy megérett a párttagsúra. Ha ováibbra is így foglalkoznak Bárkai “Ívtárssal az üzem kommunistái: Ifej- ődhet-e odáig, hogy :> taggyűlésen felveszik a párttagok sorába? Világos, hogy nem. Éppen ez az, ami meg­szabja a párttagok felelősségét a tag­jelöltek nevelésében. A szocializmus építésének jelenleg: szakaszában a párttagok és tagjelöl­tek nevelési, aktivizálása — a párt­építő munka sarkalatos kérdése. — Erről tesz tanúságot Poklák Dezső elvtárs pártbizialmi, aki az ünnepi taggyűlésen fogadalmat tett. hogy mun-á a szerves résévé feszi a tagielöl elittel való lörőtíésf. Pollák elvtárs eddig is foglalkozott a ►agj elöltelek el. Ebben a munkában példát vehetnek tőle az iizem-pártbi­■zalmijai. Pallos József né elvtársnőt novem­berben vették fel tagjelöftnek. Azóta 's rendszeresen végez pártmuákét, mert Pollák elvtárs pártbizalmi fog­lalkozik vele. Azt a megbízást kapta Pallos elvtársnő, hogy fele'ős azért, hogy a politikai iskolán résztvegve­kiveszák részüket Horváth Zsuzsa és Kovács f.ona DlSZ-tagok „Elv társ, mi Morsalmazzuk ;i bejjjű.tést, de pon'oö adatot nem tudok adni. mórt ebben az évben még nem vit- 'ek a begyüjtőhelyre semmit «, dol­gozó parasztok” — mondja Bőse Fe­renc elvtárs a ki« jak abfal ,vai tanács­elnök. A begyűjtés „szorgalmazása” min. ahogy „ példa is mutatja, az irodá­ban történik. Ez az oka annak, hogy a dolgozó parasztok 1953-ban még egy darab tojást sem vittek a bogyüj- őhe'.yre. ' Helyes volna, ha „ begyűjtési munkákra népnevelőket állítanának ba. akik rendszeresen eljárnak a dolgozó parasztokhoz és így . szor­galmaznák“ a kötelezettség teljesíté­sét. A népnevelőkkel ismertetni ke'- 'ene 'a begyűjtés: rendeietet. Beszél­hetnének a népnevelők a saját köz. ségükrő! is sok mindent kaptak már a félszabadulás óta Éppen most vet­ték tervbe a halastó építését Kup­ak -alakos utat. kisvasutak ami megmentette a do'gozó parasztokat i térdig érő sártól. Vontatottan halad a baromfi- és to- jásbegyüjtés Pécsudvardon is. A most beérkezett vételjegyeket még mindig a rnu’.t évre lehet e’. könyvelni, mert az 1952. évi beadá­sukat is csak 92 százalékra teíjesi- ‘c;tték Ebben az évben mindössze csak kilenc darab, tojás került bo a gyűjtőhelyre, ami erre az évre szól. A hiba ott mutatkozik hogy a néppevo’.ők nem tudják mivel érvel­jenek. pedig csak körül kellene néz­niük és találnának érveket a saját községükben is. Kaptap a felszaba­dulás óta villanyt, telefont. Szalán- csánía Márk 10 holda* délszláv dói­beszél a pártoktatás fontosságáról, je­lentőségéről.. Tithanyvári. Lászfóné elv- társnőt, aki elmaradt az oktatásról, felkereste, beszélgetett vele, azóta résztvesz a "foglalkozásokon, Kertész Józsefiével is rendszeresen foglalko­zik. Pollák elvtárs' s így rendszeresen résztvesz miniden alkalommal! a nép- ncvelőértekezleteken és mind népne­velő jó munkát végez. „Felkerestem Brunner András ,ís Éva Béla laka tusokat. Elmondtam ne­kik, hogy csak akkor készülhetünk méltón április 4 •tiszteletére, ha fokoz­zuk a termelést. Beszéltem arról is. hogy üzemünk csak abban az esetben tudja teljesíteni tervelőirányzatát, ha minden dolgozó a maga területén tel­jesíti tervét. Mindketten Majám’ást tettek, hogy a COS normaóra helyett — ami 100 százaléknak felel meg — 000 normaórát fognak teljesíteni sze méíyenlkjnt,, — mondja Kertész eiiT- társnő. Ma már párttag Kertész elvtársnő, most is jó munkát végez, mert állandó?.® ellátja pár megbizatásokVai Pollák elvtáxs. amelyek végrehajtá­sát’ Pollák elvlárs ellenőrzi is. Vis?- sza emlékezve tagjclöltsáqének idejé­re hosszan beszél azokról a pártmeg- bizatásókról, amelyeket végrehajtott. Vécrrehajtásuk köziben állandóan fej­lődött nevelődött, a tagjelöllség is­kolájában. Azt a pártmegbizatás* kapta, egy alkalommal, hogy 1,égvén az üzem könyvtárosa. Szeptemberben mikor átvette a könyvtárat, ké'.Vi- rom dolgozó olvasott, azóta ez a szám 53-ra emeiiedeít. A pártszervezet vezetőségének fel­adata. hogy mozgósítsa a párt­tagokat a tagjelöltek és a becsü­letes pártonkívüSie.k nevelésére. Helyes lenne, ha pártbizalmi értekez­leten elmondaná Pollák elvtárs azt is, hogyan nevelte Horváth Endre ifjúmunkást ak; ma már rendesen ;ár dolgozni, nem késik o! a mun­kából. Egyike lett a legjobb mun­kásoknak a fiatalok között. Föladata 1 pártszervezetnek, hogy a jó mód­szereket népszerűsíts?^ hogy mázok is tanulják meg hogyan lehet és ho­gyan kell becsületes do'.gdzókhó' tagjelölteket nevelni. A tag- és tag­jelölt felvétel megjavítása legyen a 9o piana Gépgyár kommunistáinak egyik legfontosabb pártépiiő munkája. kapta a földet a lánya, Anna Pé­csett jár délszláv iskolába és mégis a műit évről visszamaradt 140 tojás­5'3.1. * A rendelet kimondja-: hogy „ ter­melők beadási kötelezettségének meg. állapításáért valamint C begyűjtési tervnek teljesítéséért ói illetékes te- u ács, ezen belül a vég Telia j tóbizott­ság illetve annah elnöke felelős. Ezt kell szem- előtt tartania minden köz­ségi tanácselnöknek és ezen belül a begyüités'' állandóbizottság minden egyes tagjának Ahol a begyűjtést ió: szervezik, ott. ebben az évben is győzelemre viszik a begyűjtési csa­tát. A magyar diákság történetének leg­dicsőbb napjait élte az 1848—49-es magyar szabadságharc alatt. Diák­ságunk a függetlenség, a haladás zászlaja alatt megmutatta, tettekkel bizonyította be. hogy szereti azt a földet,, amely biztosítja számára a szabadságot. Az 1848-as korszak diákságának nem volt egy összsfogó szervezete, kém világméretekben, sem orsz.ágós méretekben. De azt a kö2ös cél, a közös akarat, a közös szabadságvágy részben pótolta. Szabadságharcunk történetében számtalan idegen diákkal tájéko­zunk, nemzetiségiekkel és külföldiek­kel. Ezt a nemzetközi összefogást azonban a magyaT diákok is táplál­ták külföld felé. Az 1048. március 13- án Bécsiben kitört forradalomban több magyar egyetemista harcol az eksok i soraiban Papp Károly egyete­mi hallgató több társával együtt küz. dőtt a bécsi nép oldalán. A bécsi egyetemistákkal, a bécsi néppel vívott közös harcról ezt írja naplójában: „Függetlenség vagy halál! ez volt a jelszó, ez harsogott minden ember ajkán, s a szabadság istenének tett eskü elhangzásakor megrázkódtak, az ős épület százados falai.“ Osztrák és magyar - diákok egy zászló alatt esküdtek fel a szabadság istenére. Az osztráp diákokat azon­ban nemsokára a magyar szabadság­harcban látjuk harcolni, mint ahogy ez* megígérte az osztrák egyetemi delegáció vezetője. HsngeL amikor Magyarországon járt küldöttségben március 18-án: „Miképp ha szabadságukat akar. ják kivívni, üzenjenek nekünk, s ml ebben segédkezet nyújtunk“. A magyar egyetemi delegáció egyik névtelen tagja, — aki jelen volt e szavak elhangzásakor — naplójában a következőket írja: „£n láttam , e nyíltkrblü, s/abad- homlokú fiatalokat sírni e szavak­nál, örömkönnyeket sírni. En ére- zéin öleléseiket s kezük szorítását s biztosan hiszem: hogyha karokra lesz szükség, melyek a szabadságot velünk együtt szetsjiil megőrizni vagy megtorolni segítenek, e karok nem lesznek ott az ntolsők közölt: s ha szükség lesz vérre, mely a mieinkkel együtt egy ügyért omol­jon. ők ott leendnak, hol a vért nem szokás kímélni, kiknek üröm- könnve most a mieinkkel össze­folyt.’*. (Életképek 1M8. 19. sz.) S a névtelen diák neon tévedett 1S48 március 17-én és 19-én Pes­ten szerb nép gyűlés volt, amefyen a szerb diákok is resztvettek. Ptifnok Pál, Ignvatovics Jakab és Krsztits Milos bö’osészhallgatftk több társuk­kal együtt magyar zászlókkal jelen­tek meg a gyűlésein, a zászlók nyele szerb nemzetiszínű volt, —; E gyűlé­sen a szerb fiatalok többen beálltak a magyar nemzetőr-égbe. A román ifjúság egy része Bem dicsőséges veres,sipkán 11. zászlóaljá­ban harcolt Bem* tüzérségében több román diákot találunk. »* • 1 * * l « A legendáshírű lengyel tábornok ol­dalán a lengyel légionáriusok között több lengve, diák harcolt. E lengyel diákok egy része, min' volt Selmec­bányái bányászakadémikus tüzértiszt volt. 1848. március lfl-ún a Selmec­bányái akadémikusok kávéháza előtt magyar, német, cseh, lengyel zászló 'engett. mint a magyar szabadság színiből,unna. Az idegien nemzetiségű akadémikusok, a íiatal forradalmá­rok több alkalommal kijártak a bá­nyásznéphez. Erről Beniczky kor­mánybiztos a következő levelet küld­te a kormányhoz: „Nem nevelséges-c, hogy néhány idegen praktikán* (főiskolai hallga. tó), akiknek semmi közük ügyeink­hez és akiknek egyedüli hivatásuk a tanulás volna, a bányászaépnek megígéri, hogy nemsokára az egész bányászat uz, övé lesz. és nem nevet­séges-e még az- hogy ezután néhánj rest és hanyag munkás ilyen ígé­retekben hízva kimondja: hogy az. egész bányugrófi hivatal felesleges, minthogy egyedül ők hivatottak n bányászat vez.eíésére*', (1848. már­cius vége) A bécsi reakciónak csak külön­bőzé esetekben, terrorra.! sikerült éket verni a különböző nemzetiség# diákok közé; de az így fegyvere­sen szembenálló diákok is keresték a közös megegyezést, az egységes cél útját. Ragyogó példája ennek az 1849, június 19-i zsigrai ütközet, amelynek o!őcsatározásainál a 9. ve- reasipkás zászlóalj egyik százada Só- haimy hadnagy vezetésével a Vág mentén portyázott, mint e’őörs. A század felderítő! hírül adták, hogy a Vág túlsó partján, nem messze tő. lük egy osztrák százai tartózkodik, amelynek jelentős részét erőszakkal elhurcolt lengyel katonák alkotják. Az osztrákok hadnagya, egy fiatal lengyel tiszt. Sóhobny hadnagy nyom­ban átúszott a sabetifolyású Vagon és a lengyel tiszt ösiszeölelkezvé fo­gadta. Sóhalmv naplójában erről5 a következőket írja: „A.z osztrák e’örősök lengyelek vol­tuk. Először is cgv bádogedényből borral kínáltak meg, s azután el­kezdtünk németül és lengyelül be­szélgetni. En megmagyaráztam ne­kik, hogy ml védjük magunkat. Az osztrákok le akarnak minket igázni. Magyarország védi jogait s oemr.sak a saját szabadságáért harcol, hanem Lengyelország felszabadításáért is küzd. Felszólítani, jöjjön át hoz­zánk, hiszen Venaer Pollák su dwa bradje. (Magyar és lengyel két test­vér.) A lengyel nevet, s megszorít» kezemet. Ezalatt a hadnagy egy ba­lomból csónakot kerít elő s én el­búcsúztam az „ellenséges előőrsök, tői“, a hadnaggyal együtt beültem - a csónakba, s átjöttünk az innenső partra, honnan vtsszaevezett.'1 ' Számtalan példát lehelne még fel­sorolni „ nemzetközi összefogásra, melynek alapján 48 diáksága a kö­zös ellenség. a Habsburg elnyomás ellen küzdött. Magyarország földjét idegen diákok vére is öntözte. Ma a diákság más történelmi körül­mények között éi. Ma világméretek­ben és országos viszonylatban is erő* ifjúsági szervezetekre támasz, kodik, amely munkájának biztos zá­loga a kommunista pártok vezető S7.erepében rejlik. Diákságunknak ma még szorosabban ösisze keli forr­nia nemzetközi méretekben, hiszen valamennyi orsizág diákjainak egy a célja: n béke megvédése, fenntar­tása. a háború kitörésének megaka­dályozása. Fehér István tanársegéd. E gyet em. Ma rxi zmu í-ieninizma* tanszék. Leveleink nyomában Fűt iék {óbban az Alkotmány-utcai gyakorló általános iskolát! Népi demokráciánk új iskolái: építésével, a meg- . c vő iskolai: fejlesztésé vei égyre több erődöt létem kultúrjorradalmunk szá­ntára. Iskoláink, ma már valóban a tanulók máso­dik otthonává váltak, de nemcsak a tanulók, hanem a szülök is törődnek az­zal uz épülettel, helyiség­gel, ahol gyermekeik a nap mgyrészét töltik. Azonban még nem min­den. iskolában tesznek meg mindent a gyermekek jó elhelyezése, a tanulók za­vartalan, nyugodt tanulá­sa érdekében. Ez azonban többnyire nem a. felsőbb szerveken, hanem az isko­la vezetőin és beosztott- jetin'múlik. Est bizonyítja egy nemrégiben szer hess- tőségünkhöz érkezett levél is, melyet 34 tanuló írt alá. ... I Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának II'. osztálya fordul a ,,Dunán­túli Napló" szerkesztősé géhez panaszaival. A mi iskoLíKk'.-cr, úll-arulóari lá­zunk, Tauitónénink majd­nem magba egedet*. Ö k sokszor Kérte, hogy fűlse. nek dói után is. De a tu- kuritónéyi, akinek mun­kája lenne a délután! fű­tés, csak a legritkább esetben néz a tűz után, ha pa.rtaszkodun.1:, azt feleli: „Nem Imij, nem árt nek­tek". Volt úgy is, hogy a hideg miatt előbb luiza kellett mennünk" — így szól a levélnek egyik rósz léte. A levél nyomában utána néztünk, mi is a helyzet az Alkotmány utcai iskola IV. osztályában. Az igaz- v gató elvtárs szerint a szén minőségében volt a baj, de amióta az iskola jobb minőségű szenet kapott, a fűtés is megjavult En­nek azonban ellentmond az a lény, hogy az új szén érkezése után t.s, pon­tosan kedden . délután nagy kabát ban ültek agyér, ntekek óra ccibtt, mert a yhában kialudi a iíh Ellentmond Laczkó Sán­dor az is, hogy a földszinten bőségesen jut meleg a gyerekeknek. A délutánosgk , azonban fúgyoskodriak az emeleten, mert az emeleti hivatal- segéd, Perl Erzsébet nem fűi gondosan, lelkiismert lesen. Pert Erzsébet azt az el­vet vallja, hogy jobb előbb hazamenni es a ta­nulókul hidegben ha j ni, mint az órák végéig fii- ívni és azután Valamivel későbben kiszedni a káig- hűből a hamut. Ez ugyan­is a hazamenetelt késlel­teti. Vájjon Vülányiné más szenet kap a föld- szitáén, mint Perl Erzsé­bet az emeleten? Minden bizonnyal ugyanazzal a szénnel fülének itt is, ott is, mégis, u földszinten melog van, az emeleten hideg. Miért? Azért tivrl Vülányiné nem takarékos, kodik munkáidé,jévet, nem rostéit megnézni többször is a kályhákat, Perl Er­zsébet pedig mrluudkusan saját kényelmét nézve dol­gosifi. De vájjon miért nem lép fel kellő eréllyel az iskola igazgatósága ez ellen a lazaság ellen, a gyerme­kek nyugodt tanulása ér­it ekében? Miért közömbös i főiskola igazgatóságának — mely alá a gyakorló iskola közvetlenül tartozik — hogy az AVzotmány- utrai iskola IV. a) osztá­lyúnak tanulói vében a tanévben mhed,össze négy­szer tudtak lemenni, a tor­naterembe., mert az is fét­té ti en? Miért nem áüít- jáf: fegyelmi elé Perl Er­zsébetet, aki miatt a IV. a), osztályban már több tanítási óra elmaradt és miért kenegetik ehelyett hibáját? Érthetetlen ez a megal­kuvás, hiszen dolgozók (/yermeJreinek te tudásáról is tanításáról van szó! A legsürgősebb intézkedést várja a 34 aláíró tanuló, intézkedést várnak a sik­lóit, hogy a fűtési „zavar" az Alkotmány-utcai, gy kor to iskolában végér.- ng csert megszűnjön. nek a női hallgatók. .Pallos elvtársnő állandóan foglalkozik nőtársaival. Fordítsanak több gondot tanácsaink a begyűjtés helyes megszervezésére Gerő elvlárs a Központi Vezetőség ülésén azt mondotta: „Begyüjté. s/ politikánkban n továbbiakban is biztosítanunk kell, hogy a termelők feltétlenül az előírt időre, teljes mértékben eleget tegyenek a nép állama iránti kötelezettségüknek.” A silvánfai tanács nozó paraszt á felszabadulás után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents