Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

im JANlAH 11 N A P L. O Leveleink nyomában A párt Álsómocsoládon sem tűri a bírálat elfojtását „Én, mint egyszerű özvegyasszony, (két gyermekemet kell eltartanom), elhelyezkedtem a Dombóvári Sertés­termelő és Hizlaló Vállalat alsómo. családi üzemegységénél, hogy meg­élhetésemet biztosítani tudjam. Egy- ideig rendben is ment minden, ké­sőbb, mikor láttam a sok szabályta­lanságot, hiányosságot és azt nem hallgattam el, nyomban megváltozott minden Az üzemegység vezetője, lerreich József nem bírta a bírálatot, ezért eltávolított áfásomból, annak ellenére, hogy munkámat igyekeztem mindig becsületesen elvégezni“ — írja levelében Füzesi Jenéné, aleó- mocsoládi lakos. A hibák feltárása miatt eltávolították állásából A saerkosztöeég megvizsgálta a le. ▼feliben írtakat, amely megfelel a va­lóságnak. „Hol van a bírálat elíogadása és tUszteletbentartása, ha a telepen dolgozó egy párttagot a párttitkár tudtával a bírálat 'miatt eltávolítanak állásából” — folytatódik a levét „Találkozhatunk még olyan lunk- cionáriusokkal, akik végnélkül han­goskodnak u párt iránti odaadásuk­tól, a valóságban pedig nem tűrik és elfojtják az alulról jövő bírálatot s bosszút állnak a bírálókon... Fon­tos, ho&y biztosítsuk az önbirálcet és 02 alulról jövő bírálat kibontakozá­sát, hogy mint a' párt etv'étemült el­lenségei elJen, kérlelhetetlenül har­coljunk mindazok ellen, akik akadá­lyozzák íogyatékasságamk bírálatá- lüik kibontakozását, eliojtják a blrá- a lot s tűrik a bírálat miatti üldö- *óst és hajszái” — mondotta G. M. Malenkov elvtárs az SZKP. XIX. kon greaszusán beszámolójábaa. Ugyanezt elmondhatjuk Lerreich Józsefről, aki Füzes iné és még több dolgozó tanács vezetőinek bírála­ti. ,,ellenségeskedésnek“’ nézi mi- Üíil az jogos. n'üzesiné levele feltárja az üzem- egységben meglévő hiányosságokat, m?'Yek köztudomásúak a dolgozók e'Ott és a pártszervezet vezetősége előtt is. ■>A telep mezőgazdaságánál miért ‘ tik 1052, november 5-én csépelték 1 a búzakuszaJékot, mikor m&r ki V<1* csírázva. Pedig a cséplőgép már ftehánv hete. s$t két hónapja az ud­4 a?bun- állt" — .fi»ja Fiteesiné. Ler­reich József ezt is rosszindulatú ..fú­rásnak" nevezi és azzal mentegti a dolgot, hogy ó ezt jelentette a köz­ségi és a járási tanácsnak is, őt te­hát nem terheli semmiféle felelősség a gondatlanságért. A dolgozik — így Füzesiné is — már többször felháborodva követel­ték, hogy a kutricákon az ablakot csináltassák meg. mert szalmával kell betömni és ez nem használ a mala­coknak. Több esetben kérték, hogy az ajtókon a zárakat hozzák rendbe, de ez is síiket fülekre talált. Lerreich József üzeim'gységvezrtő kijelentette- Farkas Péter éjjeliőrnek, „amit tát. az ne lássa meg.” ßzt Far­kas Péter elmondta a tanács hivata­lom helyiségében is több ember előtt. Szabó Ferenc párttitkár elvtárs a közséqi tanácsnak ki jelen‘ette: — „Mór több alkalommal kiborítottam egyesek kosarabot a darái, mikor nu- za akarta vinni, de én nem szóltam senkinek.” Az üzemegység vezetőjének 75 hold földje volt A burgonyát úgy szedték ki a föld_ bői, hogy a községből még most is kijárnak a földre szedni és háztartá­sukban használják fel, A „jó" veze­tés elősegítette a dolgozók közötti ellentét kiéleződését. Kivételezések sokaságát tehetne felsorolni^ amelyek mind Lerreich József vezetése alatt történtek, aki az ország „Első üzem­egység vezetője’“ lett az elmúlt év­ben. A hiányosságokat már több alka­lommal írásban is átküldték a dom­bóvári központba. A jelentésekben félreérthetetlenül megírták, hogy “Lerreich Józsefnek Heíestán 75 hold földje volt, amit báró Biedermannái szerzett mint gazdasági intézői A dolgozók kérték az ügy kivizsgálá­sát, a hiányosságok megszüntetésit A központból ki is mentek a kivizs­gálást megejteni és eredményét írás­ban {s megküldték a tanácsnak: ,,a vádak nem jeleltek meg a valóság­nak!” A tanácsnak kijelentették: „nincs joga beleavatkozni az üzem. egység elitébe:' A vizsgálat után Füzesi Jenőnél, öccsét Boldog Lajost, Füzei iné édes­apját, Boldog Antalt eltávolították a telepről. Az eltávolításukra e köz- pontból^ és az üzemegységben azt hozzák föl, hogy „a dolgozók között szították az ellentétet, nem végezték el munkájukat rendesen és összefér­hetetlenek.” írásban Kovács Igazga­tó elvtárs azzal indokolta elküldésü. két, hogy „létszámcsökkentés miatt kerültek ki a telepről.” Ezt az állí­tást már npásnap megdöntötték, mert a kisbíró január első napjaiban dob_ szó útján adta tudtár„ a község la­kosságának, hogy jelentkezni lehet az üzemegységben alkalmaztatás cél­jából. Lerreich József 75 holdas kulák, in. téző' úr több alkalommal kijelentette Füzed Jenőmének, hogy „ne ijeszt, gesse öt a párttal.“' Mikor szeminá­riumra mentek megjegyezte gúnyos hangon: „csak tanuljon, hogy minél előbb átvehesse az üzemegységet.” Valóban akkor volna jó kézben a vezetés, hp a dolgozók vezetnének Alsómocsoládon is 'és nem báró Bie­dermann intézője, aki földiét cselé­dekkel múve-itettp. VidA.kovies Jó- zs-sf, aki — többek között ná'a szol­gáit. — most a helesfaí Uj Élet tér. mélöszöveikezeti csoport tagja, tudja hogy milyen „jé ember" volt Ler­reich József * Ne tévess7e meg a pártszervezeteket a látszólagos jó munka r.yen ember vezeti az alcómocao- lácji üzemegységet, így nem lehet csodálkozni azon, ha a búzát no­vemberben csépelték ki, ha b'rá'itot elutasítja és az illetőkön bosszút áll. Füzesi Jenőné és még egv-két dol­gozó levele, a helesfai tanácson dol­gozó elvtársak véktnénye egyezik szerkesztőségünk véleményével. Sür­gősen teremtsenek rendet az illeté­kes szervek Alsómocsoládon, Sürgő­sen vizsgálják kj Lerreich földbirto­kos rjó” munkáját és ne engedjék meg, hogy továbbra is romboljon, kárt okozzon a dolgozó nép tulaj­donában. Ne . tévessze meg pártazenreinket, a dombóvári központot Lerreich Jó­zsef látszólagos jó munkája — Ne higyjék hogv ha 1950-ben le Is adta ‘didiét minden ellenszolgáltatás nél­kül, hogy akkor már nem kulák és nem a dolgozó nép ellensége, akinek minden cselekedete akár nyíltan, vagy titokban a dolgozó nép hatal­mának gyengítése, aláátsása. Szabó Éva A párthatározat végrehajtásával harcol naü. újabb eredményekért kom ói DiSZ-íialalok a A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Wz-e tőség élvek június 28-1 ha­tározata új távlatokat nyitóit nu*g a magyar ifjúság előtt. A határozat I világító fáklyaként mutat ja az utal * ifjúságunknak, s végrehajtásának szá­munkra harci programmal ok keft len­nie. Ha megvizsgáíjutk, hogy a párt Központi Vezetőséginek határozaté óta müven .váCtozós állt be a komlói DlSZ-szervezetek munkájában, akkor azt kell mondanunk, hogy szép ered­ményt értünk el, azonban a határo­zat maradéktalan végrehajtása még előttünk álL A párt Központi Vezetőségének ha­tározata óta a komlói városi párt­bizottság útmutatása nyomván Molnár István efcvtára kezdeményezésével meg indult a harc a 100, majd később a havi 200 méteres feltárásért. Komíó továbbfejlődésében ez volt a legége­tőbb feladat. A gyortttlte*nfl feltárás bevezetése egyes csapatoknál nagyszerű ered­ményeket szilit. Molnár István elv­tár* deeemberben 8.2-es szelvény- ben 106 métert ért el, ami ren­dez szelvényben mintegy 140 fo­lyóméternek felel meg. Az állatállomány téli áttétéitetéséért Az állattenyésztésben a hozam *ö velőse nagyrészt a helyes takarmány gazdálkodástól és ukarmánykezeiés- tó; fiigg Ehhez, szorosan hozzátar­tozik a silózási terv teljesítése, mely 'óén sokkal magasabb, mint tavaly. Föl kell tehát használmunk minden ►^'lelhető és felhasználható takar­mányt. hogy állatállományunkat nvertny'i*égüeg is. számszerűleg N h vábbfc jJessizük, A szabadszentkirály! Rákóczi termelőszövetkezet tagsága már a kora ősszel hozzákez- , a silózáshoz. A tagság tudja, b°gy állatállományukat csak úgy tudják jó állapotban átteleketni. ha biztosítják: a megfelelő takarmány- nicnnyíséget. Az ősz folyamán, ami­kor a kukoricát letörték, azon nyom- bon levágták a szárat és sósvízzé, ottiözve lesi lózták, A korán lesi,ózott */ 4r még majdnem zöld volt, ami lien jó takarmány. A süózési terv tu.teljesítése érde­kében mozgósították a tagságot és a fogatokat a különböző növények összegyűjtésére, amiből ugyancsak je­lentői mennyiségű 6ilótakarmányt ké szí tettek. silózási tervük túHeljesi­biztosítani tudják az állatok átteleltetőiét. De a jóminóségü siló- takarmány hozzájárul ahhoz is. hogy a teheneknél a tejhozam nem csők ken. hanem emelkedik. y Igen jól megszervezte * *>l«iakarmánykészíié*i • villányi járás mezőgazdasági osz­tálya. Már december végén köze. 90 százalékra teljesítették a járási síló. ***> tervet. A járási tanács dolgozói t^id zereeen kijárnak a termelőaző- VA^ezo“ckbe és az egyénileg, do’go- T-o parasztokhoz, elmondják hogy ®Hyen fontos a silózási terv teljesí­tése, hiszen azsal saját áltetállomá nyukat gyarapítják. , A rendszeres ellenőrzésnek és a tanácsadásnak az lett az eredménye, hogy a járás területén több helyen túlteljesítették a tervet. Például Má- rokon kezdetben vontatottan haladt silózás. A járási tanács ogyík do gozójának látogatása után azonban ® község termelőszövetkezetei ver-, senyre keltek egymással. Ennek ered­ménye, hogy a Vörös Hajnal tsz 550 köbméter silózási torvét 100 köbmé. ‘-«erei túlteljesítette. Az Üj Élet ter­tnelőszö vet kezet tagjai 250 köbméter helyett 360 köbmétert silózíaki az Uj Barázd:l tsz tagjai is 50 köbméterrel •túlteljesítették tervüket. A Mohács városi MÉSZÖV vezetősége trvág mindig húzza-hal assza a siló- zást. Eddig még silózási tervéből egy dekát .sem teljesített, pedig négy üres »ilógödör is várja, hogy meg­töltsék. A MÉSZÖV vezetője pedig ahelyett hogy a minisztertanács ha­tározatát teljesítené, azon siránko­zik, hogy ,/nincsen mivel meqtöijem a gödröket." Pedig van sok kukori­caszár a határban, csat be kell hor­dani! Erre viszont'az a kifogás: — . üüncsen fogat ami behordja a szá- rW” Arra azonban nem gondol, hogy a városi tanács ki tudna rmdein: fogatokat a szárbehordásra. Amikor a répiszelet megérkezett, visszairá- nyítotla a MÉSZÖV vezetője azzal, hogy „nine* alapanyag a, silóza-hoz.1' Mindez természetesen nem fedi a va­lóságot. van alapanyag, van fogat, ami behordja, csak haladéktalanul hozzá kell látni a silózáshoz! A terv nerateljedtéséért a felelősség először la a MÉSZÖV veatőjét terheli, de felelőssége nem enyhíti „ városi ta­nács mezőgazdasági osztályának hi­báját sem. Ugyancsak ez a helyzet a baráiuri Kossnib- termclőszövetkezetnél is. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek számtalan esetben felhívták a csoport vc-ze‘.őségének figyelmét a si.'ózáJÍ terv teljesiíéséíe, még ez- idáig egy szálat sem süóztak Ugyan­akkor panaszkodnak, hogy ,.nincs ta­karmány az állatok átteleltetésére.“’ A siránkozás helyett csak körül kellene nézniük a saját községükben, ott is találnának megfelelő mennyi­ségű nyersanyagot a silózáshoz. Van a határban még kivágatlan kukorica- szár. amit csak ki kellene vágná és behordani, ott a so\r vadrepce a töl tfeken, össze ke'.ftne rryüjteni. Mind. ebből igen jóminöségű silótakaj- mányt tudnának készíteni, A vezetőség azzal a 7000 forinttal sem sokat törődik, amit alomszalmá­ra utaltak ki. Még arra sem érdeme- sftik, hogy bemenjenek érte a já­ráshoz és hagvják. hogy az állatok az almozatlan istállókban ée ólak­ban álljanak a térdígérő trágyában. Bezzeg a tsz elnöke gondoskodik *r. ról. hogy háztáji gazdaságban élő ál­latai ne nélkülözzék a takarmányt és az alomszialmát! Napszámost fo­gadott. aki makkot gyűjtött a serté- s'inek. A tapasztalat azt mutatia, hogy megyénk területén az aszály és a fagykár e'Jonére —, ahol megszer­vezték az állatok áttelelteté.-ét és szem előtt tartják a miniszterianáo határozatait - nipcsenek nehézsé­gek, takarmánygondok. Tehát ahol még r.<*m silóztak. vagy csak rész­ben teljesítették a tervet, ott hala- déktfllauul hozzá kell látni a silózá- 9 i terv teljesftéséhez * A szigetvári Irak tor vezetői tanfolyam hallgatói a tavaszi munkáért A szigetvári gépállomáson 1953. január hó ötödikén megkezdődött a traktorvezetői esti tanfo'lvum, ahol a traktoros elvtársiak elsajátítják a kel­lő szakmai és politika: tudást. Ezeken az esti iskolákon sok elvtárs vesz részt. A hallgatók megfogadták: úgy tanulnak, hogy a tavaszi munkák végzésére már képzett szakemberekké •váljanak. A szigetvári gépállomáson hasonló fogadalmak születtek a jó tanulás érdekében. Elhatározták, a hallgatók, hogy a foglalkozási idő minden percét kühasoffúlják a tunuláa- ra és nem lesz lemorzsouidas az ok­tatási idő alatt. Vállalták a ha1 iga tők, hogy a tizen­hat gépállomás között ők érik el a legj, l>h tanulmányi állagot és a tan­folyam hallgatói 1O0 százalékban el nyerik a technikai minimum vizsga • ső fokozatát. \ hallgatók elhatároz­ták, hogy január második felőlien he induló mozvgój női ttaklnr’sla Akojá ra kbllektiven beszervezik a heüle- niezett létszámot, íő! azt túlteljesítik- Mindannyian, akik résztvevőnk az oktatáson vál la jitk, h<gy tanulmá­nyaink végeztével tervünket nemcsak 100 százalékban, hanem jóvá1! J<X) szá zalékon felül teljesítjük. Papp János és még 15 aláírás. Ilyen eredményt még Molnár elvtárs sem ért el soha. Példáját sokan kő vetik. A Báireötgyi-brigád teljesülné nye augusztus, szeptember é« govern benbeo átlag bari 90 méter volt amellett 22 méter bővítést is elvégez tök. Decemberiben a Feítáró Vállalat 204-es csapata 132 méter feltárást végzett eL Lehetne sorolni még eze­ken k£vü4 is az élenjáró esopajok névsorát, azonban a csapatok tötéisé ge még mindig « régi módszerekké dolgozik, a így «kar eredményeiket eC- érné. Vannak olyan csapatok tv ame­lyek havonta csak 12—15 méter fel túrást végeznek. A* s tény, hogy a csapatok feltárási áttaga június óta nem emelkedett, abban keresendő hogy a DISZ ét a siakazerveieti funk­cionáriusok szemét elkápráztatták az egyes kiemelkedő eredmények és megfeledkeztek a többi csa­patban végzendő népnevelő, feW világosító munkáról, 1958-lban háromszor annyi fél tárást kell elvégezni Komlón, mint «z eí- roúit esztendőben. Ezt csak úgy ér­hetjük el, ha minden csapatnád meg­gyorsítjuk a feltárás ütemét. A párt­ós szakszervezeteknek és a DlSZ-nek meg kell értetni az egye* elmaradt műszaki vezetőkkel a munka fontos­ságát és él keli. émii, hogy minden téren eflősegftsék a feltáró csapatok munkáját. Ne fordulhasson többé elő olyan evet, mint például december­be», amikor Molnár István brigádjá­nak tagjai 200 műszakot vesztettek üreseiül« és levegő hiányában. A párt Központi Vezetőségének ha­tározata óta a komlói DISZ védnök- •éget váOjait a szállítás felelt, mivel a szállítási munkák elmaradása erő­sen gátolja Komlón a széntermelést A védnökség elvállalása óta értünk el ezen a területen is eredményeket. Most már egyre ritkábban fordul ^ő, hogy a csapatok órákhosszat várnak üres csillére, hogy a dolgozók hanya­gul keze'lk a szállítógépeket, lakato­kat. A I)I>7. segítsége meglátssik a száJitócalHések munkáján. Szíveseb­ben, íeike-sebben dolgo*ivak. Nem for­dul elő velük olyan eeet, mint a mull. ban, amikor az egyik azál’itógépész nyolc óráig ment a Diesel mclprrat olaj nélkül, úgy, hogy a gép egy hétre kiesett a termeiéiből. Ez az eredmény azonban még nem kielégítő. Ezt 'bizonyítja az a tény is. hogy Molnár elvtárs brigádjában a legna­gyobb kiesést éppen az ürescsll!«- hiánv okozta. A meglévő hiányossá­gok . serkentsék arra a HISZ város! bizottságot és a ÍMSZ a'apszervezete két, hogv mielőbb kijavíthassuk eze két. A bányában most szervezzük a szálitótirVádokat, amelyek szerződés­ben vállalják, hogy u csapatokat rend »zereson ellátják ürescsillével. Ha a IMS7. megfelelő segítségét nyújt majd ezeknek a brigádoknak a munka el­végzéséhez. minden bizonnyal meg esz. a kívánt eredmény is. Farkas Mihály elvJárs, a DISZ első orazágot értekezletén fiibailgsülvoztn, hogy az ifjúság 1953-hai) is legyen a termelés rohamcaapata. A párt ezen kívánságának csak úgy tudunk eleget tenni, ha ifjúságujuk minden téren megállja a- helyét és ha tüzöiwizen át harcol a tervek maradékigi’an vég­rehajtásáért, a inunlkafegyelejn nt'cg- szlóárditásáért. Legfontosabb feladatunk, hogy a feltárás ütemét mcggyor.vitauk- Enuek érdekében a legjobb DISZ. fiatalokat a feltárási munkákhoz Irányítjuk, hogy egyre több élen­járó csapatot bozhatkáuok létre­Második fontos feladatunk, hogy ki­javítsuk a szállítás terén még meg­óvó hibákat, s segítsünk a hánya ter­vének tejesítésében. A jövőben meg­alakuló új brigádokon beöül DISZ- csoportok^t szervizünk. A csoportok feladata lesz a fiatalokat olyan sze!- '-eml»en nevelni, hogy éreezék. a szén­termelés fontosságát, de különösen azt, lwgy a Sztálin Vasmű csak kom­iói szénnel kezdtheti meg a termelést. A DISZ igen fontos feladata, hogy élen harcoljon a gépek, de elsősor­ban a bányagépek j< bb kihasználásá­ért, jó karbantartásáért, megbecsülé­séért. Még most is előfordul a bányá­ban, hogy gazdátlanul hevernek a ci­pók, nem gondozzák azokat, s főleg neon használják fei a termelés meg­gyorsítására. A DISZ a hiba kijavítá­sa érdekében a trőszttell közösen gép­kezelői tanfolyamokat tart, amelyen a legjobb DISZ fiatalokat képezjk pvajd ki a bányagépek kezelésére. Ifjúságunk csak úgy lehet valóiban rohamcaapat, ha megváltoztatjuk ne­velő nvunkánkaY Amíg a fiat a jóik csoportosan hagyják el a koanTJói bá­nyái, addig nem mondhatjuk, hogy a komlói DISZ ueveíősnunkája jó és amíg a bum Űzők 60—70 százaléka fiatal, addig u«m mondhatjek, hogy a mi ifjúságunk rohamcaapat. nem mondhatjuk, hogy teíjes erővel har­col a párt által kitűzött célok eléré­séért. Az ifjúság nevelésében mint legfontosabb feladat, a potttikai okta­tás áll. Eddig az ifjúságnak körül­belül 20—22 százaíékát vontuk be az oktatásba. Az ifjúsá,gi vezetők egy része mégjnindig úgy vélekedik, hogy a bányászfiatalokat nem lehet be­vonni az aktatáíba. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a gyenge oktatást munkát nem a bányássfiataJók nem­törődömsége okozta, hanem az, hogy a propagandisták gyengén készülnek fell a politikai előadásokra és azerpi- náriomokra. Azóta a gyenge propa­gandisták helyébe újakat választot­tunk és elmondhatjuk, hogy javulás mutatkozik a bányász szemináriumok munkájában. NevelőnniIlkánkban al kell érnünk, hogy fiataljaink megértsék: Komló felépítése egye* Jelent «* ellenség ellent kíméletlen harccal. Komlóra Igen sok ellenséges elem, volt SS-ek. kulákok, deklasszált ele­mék ezlvárogtak és Igydkeenek ak.a- dMyomi a város építését Ha ezek ellen sikeresen harcckunfc, akkor azt az építőmunka eredményeiben látjuk meg. PéCda erre az h, hogy mióta a leányszállísról eltávolitották a kulák- cscmetéket. a 16 lény rendszere*en ef- jár’ DISZ oktatásra és ritkábban mu­lasztanak már műszakot i*. A DISZ országos értekezlete Komló felett védnöksége* vállalt. Ez arra kötelez bennünket, hogy sokoldalúan művelt, hazáját és pártját az érető ifjúságot neveljünk. Ebhez szükséges az ia, hogy bányáaz DlSZ-szervezo- teínkben felélesszük a rendszeres »ter­vezeti életet, » megszüntessük a* olyan jelenségeket, mint amilyen ai Akwamélyftő VáOlalatnál is sűrűn elő­fordul, hogy nincs rendszer«« tag­gyűlés. Az ilyen hiányosságok meg­szüntetése érdekében * DlSZ-sz*rve- zetfct harmod DISZ szervezetekre kell bontani a DISZ csoportokat kell léte­síteni, am«£yen belül közvetlenül le­het foglalkozni az ifjúság nevelésével. Biztosítani kell mindenütt, hogy a DlSZ-szervczetek élére politikailag képzett vezetők kérőijének, akik pél­dát mulatnak a továbbtanulásban !*• Szép és* nemes feladaloik ezek, vég­rehajtásuk nehéz.' Mi azonban végre­hajtjuk, mert erőt ad hozzá pártunk segítsége. Galiiisz József, a komlói városi DISZ-bizottsdj; titkára

Next

/
Thumbnails
Contents