Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
A .*■» 1. O 195» JANUÁR ti Kultúrélet a kökönyösi vájáriskolában A K«coJó-kököny6si vájárisióle ablakán kitekintve kitárol elibénik az e<3*6sz születő, épüli, sürgő-forgó város. Ott a szénosztályozó, amott meg. az emelkedő falu új igazgatóság, a másik oldalion pedig a betonkeverőkkel, feranszportörökikel körülvett növekvő bán y á&zházak sora 'kínálkozik mggcsocíálnivailó közelségben a nézelődő elé. Odakint épül Komló, au új város, idebann. a vájáriskolában pedig tépül" a jövő váj-ámemzedéke. Az előcsarnokban fiatal fiúk állnak sort a borsisakért. .csizmáért, munkaruháért. azután, ha megkapják, huss, máris indulna^ a munkahely, a bánya felé. A vájáriskolában a’ hangulat forróbb, a zstvaly erősebb, minit más. kór. Á másodévesek maguk között ~ és az elsősök kíváncsi kérdéseitől ostromolva — az alig egy hét múlva történő budapesti utazás. elö- réatiiatö élményeit feszegetik. IC 17—18.ún Ugyanis a másodéves vU- tanyszerelö és vasipari tanulók összesen harmincnyolcán — meglátogatják a Rákosi Müveket, a Gheor- qhiu Dej hajógyárat, a MÁVAG-ot. hogy a leiszedett tapasztalatokkal megrakodva még sikeresebben tegyék le a szakmunkás-vizsgát. Az utazásra jnég a betegük is jelentkeztek. Egyik már idősebb, ütközőbaj- szúfiaaíkállú tanuló a pénteki napon boldogan, szinte gyerekes örömmel jelentette Pinczits Imre igazgatónak: — Igazgató elvtárs, az orvos engedélyezte hogy én is utazzam Pestre! Azonban nem csak a másodévesek várnai érdekesnek ígérkező eseményeket a közeljövőtől, hanem a többiek is. Kultúrversenyre, farsangi műsorra készül az iskola, és o száztagú tJcultárszakasz" különböző osztagai —r azínjátszók, táncosok, énekesek — harcnakétszeii várják az újabb szereplési lehetőséget. Danin István, a színjátszók egyik' fiatal. kóco3 tagja az „Ifjú gárda" egyik „jó“ • szerepére vágyik, de azt sem bánná, ha „ „Ludas Matyi’'-ban kapna szerepét. Ezek azonban még távolabbi célok, április negyediké mé<j öiéggé messze van. A közelebbi cél a farsangi kabaré megrendezése.. A „Babona bajnoka", „Csak a hatóságnak” című villámtréfák a gyerekek, sőt a nevelők szerint is megteszik majd hatásukat, .nevettetnek, szórakoztatnak, és ha emellett a táncosok és énekesek sem maradnak tétlenek, úgy egészen kellemes farsangi ünnepélynek lesz szintére a hatalmas wájáriskola. A próbák máris rendszeresen foly- iWik. Csütörtökön, pénteken fél négytől fél hatig mozgalmas a bársony- hlggönyös, gyönyörű nagyterem, de még a folyosó és az e’őcsamok is. A nagyteremben az énekkar próbé- zik, az előtérben pedig a tánccsoport tagjai forognak, peregnek, ropják a pusztafalusi és ecseri párost. A színjátszók vagy a színpadon vagy egyik szobában tartják próbáikat. . Ha a kívülről jövő egy ilyen próba kellős közepén toppanna be, joggal azt hlhetné, hogy a vájéTÍskola kul- túrélete a legnagyobb rendben folyik, itt azután már valóban nincsen semmi javítanivaló. Pedig bizony vaníliák itt ia problémák, mégpedig nem is akármilyenek. Először is „külső'’ problémák: A váj ár iskola vezetői és nevelői szerint a város csak akkor veszi észre, hogy vájár- iskola és kultúrterem is van Kökö- nyösön, ha a nagyteremre szükségük van valamilyen rendezvény lebonyolítására. De ha a vájáriskolának ku. Összára, táncruhára, csizmára lenne szüksége, akkor bizony nem találja meg a kapcsolatot a várossal. Ezeír azonban csak külső . problémák. Vannak azonban a vájáriskolában olyan belső kérdések is. amikot maga a vezetőség, maga Rácz Sándor tanár elvtárs a kuttürcsoport- tai foglalkozó nevelő sem vesz észre. Ez a probléma elsősorban a kul- túrcsopoft, azaz a kultúrszakasz elsőrendű céljának tisztázatlanságában ütközik ki- Mi póldául a vájáriskcda színjátszó , csoportjának célja? „A színjátszócsoportok elsőrendű íekido. ta, hogy minél többször mutassanak be szocializmust építő népünk életének fontos küzdelmeit megjelenítő darabokat" — . mondja az országos népművelési bizottság által kiadott művészed tanácsadó. Ez a tanács valamennyi színjátszócsóportra vonatkozik. A vájáriskola színjátszóinak ezen belül különleges feladataik van. nak. Feladatúk, hogy mind bányászproblémákkal, mind az ifjúság problémáival foglalkozó darabokat, jeleneteket mutassanak be. hogy ezzel segítsék iskolájukat, nevelőiket, ta. nulótársarkat. saját magukat mindennapi munkájukban. * Eleget less-e a csoport ezeknek a feladatoknak ? Bizony nem! Nem, mert a ..Ludas Matyi'1 például semmi kapcsolatban sincs a vájártanulók életéve] - amellett. hogy'óíéggé hosszú is. Az előbb említett Labarétréfúk sem erősítik a fegyelmet, pem támogatják a tanulást. a vers-ényt, . pedig lenne éppen elég olyan jelenet, villámtréfa is — csak utána kellene nézni, — amely jobb munkára biztatná az elmaradó fiatalokat, mely felébresztené a fegyelmezetlenek öntudatát, mely segítené á vájártanulók edzésében, a bányászhivatás megszerettetésében. Természetesen nemcsak a színjátszókra, az énekesekre és a láncosok, ra’is vonatkozik az, hogy a vájáriskola speciális helyzetének megfejelő J műsorpolitikát kell folytatniok. Az > énekesek ifjúsági tárgyú és bányász' j tárgyú dalokkal lépjenek színre, a \ táncosok pedig a helyi néptáncok be- J mutatásán kívül igyekezzenek a nép- a táncot lehozni a színpadról és f vonják bele a néptánc táncolásba 4 az egész fiatalságot. I { Halálos csapáéit tudnának Így mérni 4 a kozmopolita táncokra, a ,.jampi- 4 zásra", melynek minden bizonnyá' 4 a vájáriskolában is vannak itt-ott 4 hívei. 4 Ezek a jelenségek — a kuHúraso- 4 port műsorának az iskola életétől va- 4 ló elszakadása — legélesebben a rig- 4 musbrigád hiányában ütköznek ki. 4 A hatalmas épülettömb számtalan 4 fiatal lakójából nem állt össze egy J kicsiny csoport, hogy a munkában, ? magatartásiban, kitűmteket köszőntse J és a fegyelmezetleneket, lemaradók* t f kipellengérezze. A tanulókban bi* j rí 4 CSORBA GYŐZŐ: KODÁLY ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE Mikoron már a sírásók járlak kerítésünknél s halálra váltak a gyávák éppúgy, akár a bátrak, mikoron nyelv és torok már kiszáradt, tetőgerenda roskadt recsegve, ablakainkon jeges szél vert be, asztalainknál iszonyat et te sovány falatunk s szájunkból kivette, mikoron sírt és szűkölf n lélek, s nem tudta nevét rémületének, s a ritka nyugság, ha tán betévedt, futó örömét nem mondta dicséret, mikoron a jó, erős bizalmat, mely mindig bennünk, akárhogy hallgat, nem bírták szóra semmi hatalmak, s kötél adott vagy vándorbot nyugalmat: zonnyal meg lenne egy ilyen brigád J alakítására a szándék, hiszen a Ha- J ialok mozgékonyak, bátraik, harcosak. J Nem sok erőfeszítést kívánna meg * tehát az iskoiavezetőségtől egy ilyen t csoport megalakítása — a legjobb J tanulókból, akiknek minden erkölcsi 5 alapjuk megvan a bírálatra, dicsé- 1 rőtre egyaránt. Rigmnsköltőkben sem x lenne hiány. Egy Müliler nevezetű J fiatal már foglalkozik is rigmusok J fabrikál ásóval, természetesen „ né- i nwtanya.nyelvű fiú támogatásra szó- j rul. Egy fecske azonban nem csinál . tavaszt, tehát másoknak is be kell J kapcsolódó lók a rígmusköHésba. J Hogy szükség van a bíráló rigmus- <* brigádra, azt bizonyítják a kultúr- 4 csoport próbái is. Koczab Anna tánc. í oktatónak nemcsak a kultúrosoteat, f de még a bámészkodókat is fegyeí* <• meznip. kellett akik a próbákat nagy- 4 mértékben , zavarták. Ha pedig egy- J egy rátermettebb tanu’ó foglalkozoitt f a kul túrcsoporttal, annak meg egye. $ * nesten azt vetették fel a tagok: 4 Ki vagy te, mennyivel különb nálunk, miért dirigálsz? Az ilyen fegyelmezetlen tanulóknak minden bizonnyal használna egy- egy csípős, jókor alkalmazott rigmus, az Ilyeneknek használna, ha saját magukra, a rhagufc helytelen ma gatartására ismernének rá a színpadon szereplők előadásában. Lelkes, jó kultúrgárdá van » kökönyösi vájáriskolában. A kék tányérsapka alól vidáman csillognak vagy j| fülébe vágott mentőn áz ének, hangja bújának, rettenetének, hunyt bizalmának, szellő örömének: h Fülébe vágott hatalmas hangod, kiálthatott már, aki szorongott volt, kivel osszon emésztő gondot, tudta: amit kell, te előttemondod1 S lassan, mert lassan oszlik az emlék, oldottad némák, dadogok nyelvét, emberségüket rajtad nevelték, magyarságukat benned visszalciték. ! 4 4 4 4 4 4 ! S ma, Hetvenéves, az ország zengő, hangos liget már, mesebeli erdő, s akár ujjongó/ akár kesergő, van éneked rá, erre-arra kellő, * A népé volt csak — a nemzeté lett, a te müved is, hogy nemzetté lett, ami csak nép volt, hogy az ítélet szegény fejéről mégis tovaszéledt. Nap, felhő, szélcsend, vihar, homályos ősz, éle« tavasz — ki bábja már most: csöng a gyerekszáj, dobban a táncos, kársán a Psalmus, mesél Háry Janó*. 4 v 4 4 4 b 4 4, ! A Ml azért mostan, Ifjak és vének letelepszünk itt csöndben körébed, szólaljon meg a szülöttedének, jsueárnrzon ránk áldott hetven éved. r 4 4 4 i ■«T-ev-s*' Kodály „Psalmus üungaricu$“-áról i,szemek, akárki látja, jó vájárok lesznek e fiatalokból! Ehhez azonban járuljon hozzá az eddigieknél is jobban a „kultúrszakasz’’. Nincs sok tennivaló: céltudatosabb irányítás, jobb műsorpolitika — és máris meg. szűnník a problémák! A kultiírvonal- beli hiányosságok megszüntetése pedig hamarosan magával' hozza a fegyelem megszilárdulását is. . Dalolni... fejezni)adui!an. Megénc- kelni a természet szépségeit, a sze retem üj érzéseit, zenébe önteni a munka, az új élet örömdalát, a béke teremtő diadalát.,. Vladimir VLcek, Sztálín-díjas film.; művész, vidám, színes, filmet készített a dalról, és a táncról, a szerelemről és a fiatalságról. Vale*zka festői hegyeitől, Budapestig, Prágától—Berlinig vezet a filmben szereplő daloló, táncoló fiatalok útja. Fgy népi tánccsoport születésével, .munkájává! ismertet meg a film .&> közben elvedet a prágai, budapesti és ■berlini Viiágiifjúsági Találkozókhoz. ' A tánccsoport tagjai, Pável c« Alena, az örökké vid:yn Lojza és a bájos Rozárka barátságának, szerelmének szálai egyre erősebbé válnak a Világiíjé*ági Találkozók felejthetett ien napjaiban. Ott látjuk őket zászló- dfczbe öltözött fővárosunkban, a Hősök torén, amikor versenyt énekelnek és táncolnak a világ ik-szeft fiataljai és Berlinben, ahol a iene forgatagában az'utcúkon. tCrekeu e másba karolva, önfeledten / láncol er.er meg ezer fiatal: szovjet ős angol, koreai és amerikai, jnagyar és olasz. Pável és Alena itt vallják be egymásnak szerelmüket. Ez a fiten a fiatalságé, a dalé és a táncé, a szerelemé és ;i munkáé. S a film jelenetei közben ezebbnél- •ópi táncokat: a Mojezejev A dal a tánc, az ifjúság filmje: Holnap mindenki táncra Együttes műsorát, a kínai, koreai, éscáiszlövák együttesek szín'ponvás számait. láthatjuk. Arról beszél a fium, hogy ha mindenütt megvalósul a ltoké, akkor az élét boldogabb, vidámabb, szebb lesz és akkor mindenki „táncra perdül" — ahogy a c'.ie mondja. Az 1030-as e s ellsz le vák fiirjbét legkiemelkedőbb alkotása a „Holnap mindenki táncra perdül“ ciinü színes játékfilm, ine-ly az 1ÍÖ2. óid nemzetköz i filimvevsényen n „Népek közti íi barátság díjá'l-t nyerte.. E film valóban a népek közötti barátság filmje. A hazaszeretet és a nemzetköziség ábrázolása a nép énekeiben, táncaiban, a világjifjúsági találkozóra ö«z- Szwrogliőtt fiatalok baráti:ozásábdli, elvtársi együtttnüködéeében domborodik ki. E kéKérzést e gyönyörű e-sejt- szlovák film a gyönyörködő nézőben méginkább felszítja, ezért különösen méltó volt arra, hogy éppen a kpt nép barátságát dokumentáló uselis^io- vá-k filmhéten kerüljön bemutatásra. Jelenet a „Holnap mindenki táncra penlül" című színes filmből A Kodály Zoltán tisBbeletérő rendezett hangvemanyűnnepségeb kere. lében hétfőm este Pécsett először hangzik el Kodály világhírt szétverne' nve a Psalmus Hungaricus. A bemutató alkalmával idézünk néhány — a műre vonatkozó — gondolatot. Ujt&l ussy Józsefnek, a népművelési m;' nfeztérium zenei osztálya vezetőjéne k az „Uj zene; szenvle” legutóbbi számában megjelent cikkéből. Nevezetes dátuma volt a magyar a 16. században Íródott, olyan szakazenei alkotóművészeinek, az egész svában a magyar történelemnek, m'- magyar zenekultúrának 1923 novem- kor a magyar nép a három részre bér 19. Két nagy mester két nagy szakadt országban egyaránt szenve- alkotását hallotta először a magyar dett saját uraitól, külső ellenségtől közönség: Bartók Béla Hl. szvitjét és és belső árulóktól Maga Vég Mi; Kodály Zoltán Psalmus Hungáriái- hály is távoli múltban keresett te sát 1 mát, s kora szokása szerint a bibliaFennállásának ötvenedik évfordu- ból merített ihletet, hogy Dávid kilóját ünnepelte ,,székesfővárosunkig rály álorcájábaii mondja el pema- az egyesített Pest-Buda. Az ' egyesü- szg-l-átkát, hitét-bizalm&t saját pe- tst 1873Jyan ünnepelte a kiegyezett ménytelen helyzetében. , Magyarország az után a kiegyezés Az a mód ahogyan Kodály ezt. a után, amelyben nem n magyar nép kétszeresen aMegórikus szöveget ze- egyezett ki elnyomóival, hanem a nőjében életre keltette és saját népe magyar uralkodóosztály Ferencz Jó- sorsán érzett fájdalmával megtöltőt- zsejtel, a magyar feudális főurak az te, azoknak a nagy alkotói lángét- idegen nagytőkével és a magyar méknek a tervező-formáló géniusza- dzsentri a ném&t burzsoáziával, ra veTfi akik egyént sorsukban elvá- ■Ali basa zsibongó hadserege fut Oszthatatlanul forrnak egybe népünk eszünkbe, ahogyan Arany; „Szondi életével. A próféta haragjának, hókét a.prwija" című versében győzel. zafiid felháborodásának törtánelemidé inét ünnepli Az elnyomott mag wir Z(j lángja csap tel a rnü első ütemei- numkásforradalom véres Ali basc^a- ben, s mikor a zenekar hangja hit Horthy, 1923-ban éppenúgy Szondi leien, egy-két lobbanással clcsende- két hü dalnokának szájából akarta sedik, a keretben megjelenik a muB hallani saját dicsőségét, mint a tör- idők felidézett krónikása, amint szinten ele m valamennyi szabadságon tip- tén múltak könyvében lapozva rój ja ró zsarnoka.' Bartók Béla és Kodály a sorokat: ,.Mikoron Dávid nagy bu Zoltán megbízást kapott egy rende- sulidban baráti miatt volna bánat- zendő díszhangversenyre, nagyszabá. ban, panaszolkodván nagy haragja' sú új zenemű megírására. ban, ilyen könyörgést kezde ö maA két nagy mű megszületett, de gában.” Ettől kezdve egyetlen ha- a magyar nép két nagy alkotója, az talmasívű rondó-f ormában kovácsa- elnyomott magyar nép dalának tudó- lódik eggyé a szöveg és a zene min sa és szerelmese, nem lett hűtlen gen rezdülése, önmagához és népéhez. Nem az fin- ...... , neplő Horthy ék magasz tolását, ha. A krónikás - most már Dávid nem az eltiport, szabadságától újra király szavával fohászkodva sörül» megfosztott maqvnr nép fájdalmát és azokat a nyomorgátfutásokat. ke* dicsőségét írták meg. Az a Bartók socket, amelyeket ellenségeitől kcU Béla. aki három évvel azelőtt állta eltűrnie. SHasában-r,vasában éppúgy a magyar sovinizmus orvtám,adását a ,n,ncs egyedid, mint később a zene* román zenefolklór gyűjtéséért és tu- gondolat visszatértekor könyörgése- dós kutatásáért, megírta a nemzeti. A kórusban és zenekarban egV ségek legkönyörtebnebb zsarngká. eQosz nép keserve zo ~ag a prédámnak ünnepére a népek kulturális torral. testvériségének nagy apoteózisát, a A Psalmus, a bemutatója óta eltelt hatalmas Táncszvitet. Az a Kodály rgy híján harminc év alatt számla- Zoltán, akí nemrég ment keresztül lanszor csendült fel hangversenytér- üt új ..rendszer1’ különböző szekatu- meinkben. Népszerűsége egyre nő. a rái ’ megalázó „vizsgálatain" azért, közönség szeretettel.. lelkesen zárj« mert a Tanátsköztársasán idején, tel. mindinkább szívébe Kodály nagy /es szívvel állt ki azoknak a zene- müvét Megrázó erejű emlék, hatch politikai és nevelői eszményeknek más dokumentum ez az alkotás, min- megvalósítása mellett, amelyekén (!pn hangja arra figyelmezteti lelsztr egész addigi és azutáni munkássá- badu’t. népünket, hogy milyen mér- „ü—7 -----n— he teilen szenvedéstől szabadult meg, 1945-ben. Népünk szeretettel fogadja el Kodálv remekművében újra és újgával küzdött, megírta a Psalrmis Hungaricust. Témáért és szövegért ij magva történelem régi emlékeihez, tért visz. ra megelevenedő intést. Mint a szusza. Azt az utat járta, amelyet a melényóre vigyáz megszerzett satt- magyar költők, írók már nem egy- hódságára és a Husit Umiilsógávrrt szer követték az elnyomás sanyarú ajkán vág neki az előtte álló nagV évedben: régi témát keltett új élet- icladaloknak: „Hass, alkoss, gyaro- re. Kecskeméti Vég Mihály szövege pits s a haza fényre derül."