Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
2 1052 DECEMBER f fi A P i. 6 ................................1 .................... — " 1...........................................' Á magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban (Folytatás az 1. oldalról) ros következményeinek elhárítására tervszerűen kjénybeveszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket — fi gye lem b évévé azt a len ind-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gazdálkodást nem lehet tartalékok né! kül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot indítottunk — ez is hozzátartozott é*3 hozzátartozik r> fagy- és aszálykár követke7jméinveinek leküzdéséhez — az opportunisták ell«rt saját sorainkban. Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alka'maztunk és fogunk alkalmazni a felvásárlók, a harácsolók. a reakciósok, a rémlvrterjesztök. a fe. koievágók. a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni. A mezőgazdasági év kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensúlyozni, mert nem vagyunk* egyedül. mert a szabad országok, a kapitalizmus rendszeréből kivált független. demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborához tartozunk: De persze hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ^nnek következményeként jelentkező terméshozam csökkenés egyáltalán nem befolyásol>a a fejlődésünket. Ezt azért kell kifejezetten aláhúzni. mert, űgyláfszlk. pártfunkcioná- riusaink nem kis része, különösen n városi pártfunkcionáriusok közül so kan — de ez a vidékiek között sem kivétel — még mindig nem adnak maguknak számot arról az igen komoly kárról, amelyet az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás népgazdaságunknak okozott És ha párt- funkcionáriusaim, előtt nem világos, mit jeent népgazdaságunk számára a? idei fagy- és aszálykár, úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják hogy a fagy és aszály ellenére az üzletek tele vannak áruval: élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt tér. méswtemek veszik s nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek te leintik, ha ilyen aszályos esztendőben a kenyér színe valamivel barnább mint amit az előző évben meg. szoktak . amikor rekordtermésünk volt. A fagy és az aszá’y okozta »úlvos károsodás leheesitléwe az egyik oka — bár távolrof sem egyedüli oka — ■írnak K hogy sok párttagunk ó* *zá- mos pártszervezetünk opportunista psvsszivit»**al szemlélte a helyenként még mindig így szemléli az é'lenség támadás-á* » közeliátAs frontján, amit pártunk vezetéke ez év «.zeptemher 1-i, a hud:t,prs.ti és részben a vidéki felvásárlókkal .k.xpe«o!a,ban hozott határozatával a legé'esehben elitéit. Kövényterme 1 Műnk elmaradását n tervhez képest döntően a rossz időjárás okozta. De min lehel és nem szabad mindent e*ak az időjárás rovására írni. Kern az időjárás okozta, hogy az 1951—ŐS évi vetéstervet országosan csak 97 százalékban teljesítettük. A növénytermelés hozamának a tervtől való elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdasági szocialista szektoraiban, ahol a terv szerint ebben az évben már az orszá gos átlagot je'entősen megha'adó ter- méseredmé.nveket kellett volna elérni Ezt nem sikerült elérni, bár a ked verőtlen időjárás ellenére számos élen járó állatni gazdaság és termeiőszö- vetkoiet kiemelkedő terméseredményt ért el. lgv ősziárpából neves megyében a poroszlói állami gazdaság 18.7 mázsát. Vs* megyében a söptei állami gazdaság 17.8 mázsát, a martonvásárj állami gazdaság 21.4 mázsát, a győr- rnegvei peresztegi Szabadság terme 'őszövetkezet 16.5 mázsát ért el kai. holdanként. ö-z.i búzából a szolnokmegyei t'sza- igiri állatni gazdaság 12 mázsát, a győrmegvei halfi Miesurin terme’ő- szövetkezet 172 mázsát ért el kai. ho'danként. Rozsból a vasmegyei meggyes- pusztai á'lnmi gazdaság 15 7 mázsát, a gvőrmegyei peresztegi Szabadság térni"lö-zőve'.kezef 1,1.3 mázsát éri el holdanként. Egész sor hason'ó példát lehetne fekwiro'ni arra. hogy számos ál'ami gazdaságunk és tennelőszövetksze Mink a viszonylag a'arsonv* országos átlaggal szemben igen magas termést ért el tavast »árpából. zabból és ngvéá) tavaszt növényekből is. A kafiásnövénvek alaosonv orszá gr»s jermésereslmén vei vei szemben szá mos állami gazdasiígunk és termelőszövetkezetünk igen magas terméseredményt ért el. lgv Rács megyében a bácsalmási állami gazdaság egy 100 hoki as táblán kát. ho’danként 114 mázsa burgonyát termelt. Míndrz azt bizonyítja, hogy a rossz idöjárá* ellenőre «okkal jobb terméat takaríthattunk volna be, ha a mező gazdaságban jobban, szervezettebben dolgoznánk, ha a földművelésügyi minisztérium jobban irányítaná termelőszövetkezeteink munkáját, ha állami gazdaságaink szervezettebbek, konszolidáltabbak volnának. Állattenyésztésünk helyzete kétségtelenül kedvezőbb, mint növénytermelésünké. Az állatállomány, az el- mú't egy év alatt jelentősen növe- kedctl, « kii'önösen nagy a növekedés a juhlenyégz'és és sertéstenyésztés terén. 1951 júniusától 1958 júniusáig juhállományunk 3*2 százalékkal, sortésállományunk 19.1 százalékkal, sznrvasmarhaállománynnk 9.5 százalékkal növekedett. Keni lehetünk azonban megelégedve tehénállományunk növekedésével. Itt az emelkedés az említett időszak alatt mintegy öt .százalék, de az emelkedésnek ennél nagyobbnak kellene lennie. Mégis, egészében véve állatállományunk. a párt kezdeményezésére, kormányunk által hozott határozatok és rendszabályok megvalósításának ered »lényeként, jelentős mértékben megnövekedőit és jól fejlődik. Különösen jelentős mértékben növekedett állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink állatállománya. 1956 szeptember 30-án az állam kezében volt az ország sertésállomáúyának mintegy 19.6 százaléka, juhállományának lő száza'éka, «zarvasmnrhaállómánvunk 11 százaléka és lóállomámyán.aik 8 szá zailéka. Az állatállomány növekedése meggyorsult a termelőszövetkezetekben is. Így a termelőszövetkezeteknél illetve a III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál 1951 szeptember 30- án egy számosállatra 7.8 kát. hold szántóterület jutott. 1958 szeptember 30-án /xdig 6.1 hold szántóterület. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetekben és a Ili. típusú termelőszövetkezeli csoportokban az állatállomány gyorsabban növekedett, mint a terület, vagyis megnőtt az állatállomány sűrűsége. De a termelőszövetkezetekben az állatállomány fej leeztésében még csak a kezdetnél tartunk. Állott: nyésztésilnk fejlődésének, a tehénállomány lassú fejlődése mellet/, fő hiányossága — s ez a döntő kérdés — az állattenyésztés hozamának elégtelensége. Az állatállomány növekedésével általában nem tart lépést a hozam eme! kedése. Különösen nem kielégítő ezen a téren a helyzet a lennelőszövetke- zr leknél, de az állami gazdaságoknál sem sokkal jobb. Az állatállomány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termés, s ezért igen komoly erőfeszítéseket kell tennünk az állatállomány fenntartása, átideltetése és mennyiségi továbbfejlesztése érdekében. Feladatok A) AZ IPAR TERÉN Az iparban mindenekelőtt biztosítanunk kell az 1952-rs termelési ér sikeres befejezéséi s elő kell készítenünk a sima. zökkenőmentes, szer. rezett átmenetet 1933-ra. Ipari termelésünket 1953-ban 1932 várható termeléséhez képest lő száza- lékkai kell emelnünk. Éhhez a 16 •százalékos emeléshez meg kell jegyeznünk a kővetkezőket: a) Az 1933-ra, a Polliilcai Bizottság által jóváhagyott 16 százalékos five, les mintegy 1—6 százalékkal kevesebb annál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett válna a siílyos fagy- és aszálykár következtében. b) Az 1958-ra elfogadott 16 százalékos eme’kedés mellett is, amely messze túlhaladja bármely kapitalista ország ipari termelésének évi emelkedését. a felemelt ötéves tervünkben előírt ipari termelésnövekedési el fogjuk érni. mert az ötéves terv első három évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is. és mert 1954-ben a maradó kot bepótoljuk. e) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1933-ban. olyan felni fal, mely állami szerveinktől, miniszlériumaink- lól, üzemeinktől, párt- és tömegszervezeteinktől, m/ész munkásosztályunk tói és műszalii értelmiségünktől rendkívül nurgosfokú szervezettséget, fegyelmezett,, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg. Amellett a nagy erőfeszítés mellett amelyet most decemberben annak ér. »lekében kel! megvalósítanunk, hogy rzévi ipari termelési tervünket teljesítsük. sőt túlteljesítsük, illetve határ idő előtt teljesítsük, biztosítani kei’ az 1953. év e’sö negyedének terme lése «zárnára a zavartalan anyagellátást. a termeléshez szüksége* félkész gyártmányok megfelelő készletét. El kell érni, hogy 1958 e'ső negyedében a terme’és 1952 utoVó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelked jék, s hogy januárban se legyen v:«-z- szaesé* — az idényjellegű iparoktó’ eltekintve — decemberhez képest sem. Az 1951. évre való helyes átmenő*, biztosítására annál is inkább fel kell hívnunk gazdasági vezetőink figyelmét, mert máris találkozunk olyan tünetekkel, hogy csak az éves terv teljesítését tartják fontosnak — amely persze rendkívül fontos — az zit] azonban nem törődnek, hogy mi lösz januárban s az azt követő hónapokban. Szénbányászatunk vezetői és bányászaink igyekeznek hehozni az utóbbi hónapokban a felemeli tervhez képest mutatkozó elmaradást, s ez helyes és dicséretes dolog! Az. azonban már nőm helyes, hogy emia'l e'ha- nvagolják a feltárási, a munkahelyek efőkészilését, az elővájást! S ami a szénbányászatra áll. az vo nafkozík. ha más viszonylatban i* vaskohászatunkra, ahol a .karbanlar t»*t szinte rendszeresen elhanyagolják! És vonatkozik ipari tenneUVünk minden területére, nem utolsósorban a külkereskedelmünk számára termelő üzentekre, amelyek kü lönöacn gyen gén készüllek föl az ez évi indti'túru. És vonatkozik természetesen a körív- nyiiiparra is, amelyben az év elején a félkész termékekkel való ellátott »ág terén az előrelátás' hiányos-ága folytán nehézségek voltak. Iparunk vezetőinek, űzetné nk igazgatóinak. pártszervezeteinknek. szak szervezeteinknek és I)I8Z-«zervezo t’JMkaek, párt kádereinknek t* párt tagjainknak tudatában kell lenniük annak, hogy részben az if>ar jobb, szervezettebb, gazdaságosabb, eredményesebb munkájával kell bepótolnunk azt, amivel a fagy és az aszály miatt 1932-ben a mezőgazdaság adósa maradt a népgazdaságnak! Egész további fejlődésünk szempontjából miltozal tanul a döf lő, alapvető kérdés: az alu/mnyagipar gyorsított — az eddiginél is gyorsabb — fejlesztése, tehát ugyanaz a kérdés, melyet pártunk második kongresszusa előtérbe állított. Ezért az iparban továbbra is erőfeszítéseink Javát az alapanyagiparra kell ö*8Z.pontosita- nttnk, annál is inkább, mert alapanyagi por un fiat 1933-ban az ipar átlagos fejlődésénél jóval nagyobb mértékben kell fejlesztenünk. Vonatkozik ez mindenekelőtt szénbányászatunkra. vaskohászatunkra és villamos, energiaiparunkra, de olajbányászatunkra. aluminium:parténkra és nehéz vagyonárunkra is. Szénbányászatnak t-rme’é*'-* egyetlen év alatt több. mint 4.6 millió ton náva! kell emelnünk. Ez az emelkedés a háború előtti Magyarország egész széntermelésének fele. E hatalmas feladat teljesülésére a hánya és energiaügyi minisztériumnak jo-bhan fel kell készülnie, mint ahogyan az 1958. évi terv teljesítésére felkészült. 19.53-han fel ke'l számolni az ez évben tapasztalt rendszertelenséget, az idege« kapkodást, a haj- rázánt, amely ez évben a szénbányászat « mindenekelőtt a minisztérium ■szénbányászati főosztályának biunká- jára sok«zor rányomta bélyegét. A bánya- és energiaügyi minisztériumtól, a bányamunkásoktól. « a műszakiaktól, valamint hányászpártszerve- zoteinktől, a hányaterii'ete-k városi és megyei pártbizottságaitól, a szak- szervezettől. a DISZ-tfil azt kériilk, hogy biztosítsák az 1908. évi erősen enve’kedő terv teljesítését magasabb szervezettség, átgondoltabb vezetés, fegyelmezett»lü) munka révén. De nemcsak mennyiségi teljesítést várunk a ministtérlum'ól és bányászainktól. Meg kell javítani a minőséget. is. A szén gyenge minősége komolyan zavarja a vülamosenergia- termélésilnket. amelyben egyébként is komolv rende'VnesstWek vannak A szénbányászat vezetőinek s bányászainknak a szénbányászat termelési tervét nemcsak mennyiségileg tonnában. liánom kalóriában is te’iesíteni knlü Lehetetlen tovább tűrnünk az elmaradást a számunkra legfontosabb é* legértékesebb ez.énfaitáknál: a feketeszénnél és a minőségi barnaszén II él Ez azt jelenti, hogy ugyanakkor, amikor hatalma» erőfeszítést kell tennünk, hogv szénbányászatunk erősen felemelt termeié«! tervét evrézéhen megvalósítsuk, az átlagosnál i* na-( gynlüi erőfeszítésre, tervszerűbb, át- goedohabh. szervezettebb. afaposnbh munkára van szükségünk a pécsme- c«oki medeneélten. va'anvnt a tata- hánva-dorogi szén vidékén. . Széntermelésünkkel egvült a ivjx kohászat az az alapanvsg-itiarágunk melynek fejlesztésére 1! >3 bau es a következő években n legnagyobb erőt kel! ővizpontositanunk Vas. é* acéltermelésünk e nagy mértékű emelkedésének megvan a reá Ü« alapja, mert a jövő évben részhen már működő kohászati üzemmé vilik ötéve« tervünk büszkesége, a Sztálin VjtMnü és m* rt a Diósgyőr! Kohásza" Ezein újjáa’akltáMban Is olyan mér- tékbon jutunk e'öMjre. hogy ez éri- «ei» fogja éreztetni határát a t«nne!és-l bem A szénbányászattal és a vaskohászattal. mondhatni egy sorba kell állítanunk villamosenergiaiparunk fej loszti’sét. Megköveteli ezt egész népgazdaságunk fejlesztése, de szükséges azért is, hogy a jelen’eginél nagyobb tartalékkal rendelkezzünk és nagyobb biztonságot érjünk el villamosenergiaellátásunkban. Ezekre, a számunkra döntő teriilr. tekre. s mindenekelőtt a szénbányászatra, g vaskohászaira, a villamos- energiaiparra kell összpontosítanunk uz eddiginél sokkul nagyobb mértékben ([ rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket, ipari felszerelést, építőanyagot, szállítási eszközöket. munkaerőt, műszaki, gazdasági és nem utol. sósorban ,t párt- cs tömeg szer vezeti kádereJtet. Mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk — terveinknek megfelelően — a Sztálin Vasmüv-et. Meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati Üzem teljes rekonstrukcióját. A Sztálin Vasmű építésével é- územbehe- lyezésével párhumazosa.i kell fejlesz,: fenünk az ezt kiszolgáló új kőszén- bányáinkat, s új bányavárosunkat, Komlót. Re kell fejeznünk az inotai kooperáció építkezéseit, gyorsabb ütemben kelj építenünk és üzembehelyeznünk új, nagy villamosrrö- műreinket. (Inota, Kazincbarcika, stb) Az alapanyagipar külön,fé'o ágaihoz kell számítanunk az építőanyag- ipart is. különösen a cementterme- lést, ahol mint már említettem, jelentősen elmaradunk a szükségletekhez képest, « ahol ezért 1953 ban év a következő években igen nagv erő- f<«sziléssel he kell hoznunk eddigi elmaradásunkat. A szénbányászat, « a bányásza* egyéb ágainak fejlesztése, a szénbányászat tervszerű, egyenletes, üteme, termelésének megvalósítása, továbbá a vaskohászat gvorsüteinű fejlesztése. « emellett a színesfém ipar, a vegyi- ipar ó* villnntosencrgia termeléiiének az átlagosnál nagyobb arányú fejlesztése. s az egyéb fe'sorolt feladatok megkövetelik a vezetés megjavítását. A vezeté», az ipar, a köziekedé«, de az egész népgazdaság veztése megjavításának egyik alapvető feltéte'e népgazdasági tervezésünk további tökéletesítése. De, meg kell javítani az üzemeli imzstcsét Is. dobban meg kell szervezni a minisztériumok részéről a párt- és kormányhatározatok éa saiát határozataik végrehajtását és a vég rchajlás ellenőrzéséi.Tpvi termelésünk megjavításának egyik döntő kérdése az üzemen belüli és az üzemek közötti együttműködés. a kooperáció helyes megszervezése. Ez iparunk egész munkájának egyik leggyengébb pontja. Érvényt ke!'! szerezni az egész iparban és nem utolsósorban az épttö iparban a párt határozatának az ön költség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozóan. Maradéktalanul meg kel! vadítanunk a termelékenység növelésének 1958-ra előirt feladatát az Ipar va- la.inennyi ágában és rnindrn egyes üzemben. . Továbbra 1« következetes, szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért egész iparunkban. mert az ezen a téren elért erednténvek még egyáltalán nem kielégitőek. Következetesen nn-y 1,-eU valósítani a minisziHtanárs határozatát „ túl- óráz tolás korlátozásáról és a dolgozók pihenőnapjának biztosításáról. Gazdasági fe'ső. közép év a'«ó vezető kádereinknél^ meg kell érteniük, hogy a rohamrounka felszámolás* * a munkavédelmi é< baleseteHenos intézkedjek megtartása nem egyszerűen ..«zociálpolitika'*, hanem a termelés érdeke :«. Ugyanekkor: a munkavé dehtti év halosetelleni előírások megtartása és meglarttntása — törvénves köle’ezertség, melynek teljesítéséért a gazdasági vezető a törvény előtt felel. Súlyosabb esetekben nemcsak állami vonAlon, de amennyiben párttagok. pártvona'on is fe'elöeségro kel] vonni a kötelezett végeiket e téren elmulasztó gazdasági vezetőket. dől lehet iparunk fejlődésével egészében nem l«hefűnk elégedetlenek, mert üteme megfelel tervünk előírásainak. mégis fe' kell ve'wink a kérdés!.mi nz oka annak, hogv azoknak a föladatuknak a megvalósítása — mint a termelés egyenletesen emelkivlii üteme.« jellege, a kooperáció «lb. — melyeket pártunk vezetése a januári aktivaértekez'eten vetett fel, viszonylag la-«an habul e'őre0 Ennek együv igen fontit« oka gaz dacégi és partkádereink elégtelen műszaki »'■« gazdasági képzettsége! Ezért «ietietnünk kell káderetek m®* szvki-.g.izdzeági képzését, e!ö kell «*'• gitenünk kádereink gvowaHb fejlődésé,! Iparunkban! közlfkedi-sftnkbvn. u‘*p tzda-olgunk cgó-z tertllrtén *z < ni" ' évek folyamán mély gyökereket vert a szocialista munkaverseny, m.rtl a munka temie'ékrnyaégr a «zorializmu« ópitAoének a'apvelu módszere. Pártunk nagy erőfeszítév»- ket tett és tesz a szocialista munka- verseny jobb, eredményesebb megszervezésére, a munkaverseny kiszélesítésére. a Sztahánov-mozgaloni ki- fejlesztésére. Pártunk vezető szervei számos határozatban foglalkoztak ezzel a nagyfontosságú kérdéssel s Lc- nin-Sztálin tanítása, a Szovjetunió gazdag tapasztalata és saját tapasztalataink alapján meghatározták a fel adatokat, amelyek ezen a téren pártunk. szakszervezeteink, munkásosztályunk, dolgozóink e.'őtt állanak, Kj tagadhatná, hogy a munkaverseny terén értünk el eredményeké'? De az is bizonyos, hogv az eredmények melletr elég gyakori jelenség nálunk n rmtn4raverseny elbürokraii- zálása. iwelvröl Központi Vezetőségiünk ez év júniusában megtartott tel jes ülésén is szó volt. Ezek a je'en- ségeik a júniusi plénum óta eltelt idő rdatt, sajnos, nem szűntek meg. hanem helyenként tovább burjánzóttak. Emellett a munkaverseny itt-ott azért is akadozik, mert kimondottak ugyan, hogy „ munkavorseny gazdája legyen a szakszervezet, de a szakszervezet n mumkaverseny gazdájának szerepét még csak ki* mértékben hiányosan tölti be, pártszervezeteink egy része pedig úgy q>on- do'ja. ha a munkaverseny gardája a szakszervezet, akkor a pártszervez.e' nem felel a munkaversenyért. nem kél irányítania n munkaversényt. Ez természetesen, teljesen helytelen! T>ár!«*--rveze leink, szakszervezete.' ink, DlSZ-szervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a munkaversenvt a bürokrall, kus kinövésektől, a felajánlások felülről. a dolgozók tudtán kívül való •dck'arásatól, hogy a munkaversényt mind szélesebb és hatalmasabb tő- megonozgalonuná bontakoztassák ki országunkban, s nőm utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, támogassák. segítsenek valóravá'tani nz újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kéz. dentónyezők javaslatait, s ezzel segítsenek egész terme’ésünket maga- sabb színvonalra emo'ni. Tegyék ele. ven valósággá, igazi széles tömeg- versennyé a Gaz.da-, a Röder-, a De. ák-. a Loy-mozgalmat! R) A MEZŐGAZDASÁG ÉS A BEGYŰJTÉS TERÉN Mint már Vsz.ógeztük. a mezög-az-- Hasát/ termelésben a tő feladat: a hozam növelése. A növénytermelésben a hozam emelésének a kulcsa: az alapvető agrotechnikai rendszabályok követ keretes megva1 ámítása, valamint a ta. Lajerő tokozása. Az ezévi tapasztalatok azt mutal- rák, hogy ott, ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény n«m marad el. Az agrotechnika terén bizonyos előrehaladást tettünk a felszí, badulás óta. Ugyanakkor mezőgazdaságunk sokezer traktort és egyéb mezőgazdasági nagygépet kapott. > Mezőgazdaságunk műtrágyaellálárta * háború eőttinok 4.4-szeresére emelkedett. Mindez az erőftífcités azonban. amelyet n felszabadulás óta tettünk, nom mutatkozik meg kellőképpen a növényterme'és hozamának nő vekedésébon. Ennek persze részint «z az oka, hogy a háború alatt a nagytőkések és nagybirtokosok, a német fasiszta imnoria'.izmus érdekében, az uralkodó Horthy-reudstzer 0 termőtalajt kiszipolyozta és a háborút kö- vétó gazdasági romlás éveiben n<im volt mód a talaj termőképességének gyors helyreállítására De nem ez az a!apve*ö ok. Vegyük például á mélyszántást. 1951 őszén nün^gy 3 millió 800 ezer kát, holdon végeztünk mélyszántást, s ez körülbelül kétszerese annak a területnek, amelyen a második világháborút megelőző évekbim Magyarországon 6s«l mélyszántást végeztek. A mélyszántás kétségtelenül hozzájárult termés- eredményeink növeléséhez, de a ™ adta meg eddig a szükséges eredményt nzért. mert ez a mélyszántás nem e'ég mélv és mert nem elég ke. rni. Az őszi mélyszántást nálunk * *7.ük*ég-es 20 25 cm helyett gyakran rsnk 15" 18 cm-rsen végr.Hc emellett nem használják W teile“ mértékben nz egyre inkább rendelkezés:'« ^Mó és a termést fokozó elő. hóntóa ekéket. A má-lk döntő fontosságú rett<i.»ra bálv o termóshozam fokozására: « trágyázás. Népgazdaságunkban tend- kivül nagy veszte-égek«t okoz, hogV nálurw elhnnyagoljáűt a h«iv«s trá- gyakrrvlédt, mindenekelőtt nz Is'.álló trágvázóst A trágya/ú« elhanyagolt voltát mutatía, hogy 1951-hon mindössze 1.2 millió kát, holdat, a szán- tólerületnek c»ak mintegy 12 százaik At trágyázták meg srerves-trágvá, val ,s ez is Uilnyomórészi ro».«*« közeit, alatsonvér’éVú trágya vök- Ugyanekkor «vámos al ami gazda(hn/ytrrtő* a 3. olúalonl