Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-20 / 298. szám
V/LÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN. A népek békekonvresszusának csütörtöki én péntek) illése (2. o.) — Az nrízáegyűlés pénteki ülése (2. o.) Kotonos Károly fejtési csapata behozza lemaradását, teljesíteni akarja éri tervét (3. o.) — A komiéi bánvá. szók harca az elmaradás behozásáért (3. o.) — A két SoplMa Í3. o.l — Versenyben tanainak a morvái traktoros-iskola hallgatói Í3. o.) — Országos jelentősért! újítás, két pécsi líjttiVtél 14. o.l — Köszönöm a szeret« gondoskodást (4. o.) AZ MDP BA RAN VÁM ECVEI PA' RTBI Z OTT ÁC AN A K LAPJA IX- ÉVFOLYAM, 2118. SZÁM Alt A SO FILLED SZOMBAT, 1952 DELEMBE« 2« Kulturális fejlődésünk ne maradjon el a követelmények mögött Harcban a begyűjtési terv teljesítéséért „Az aazúly dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, ami az állampolgári tegyelem megszilárdulásával és a hegyű {tő szcn'ek. jobb munkájával Higg össze“ — mondotta Rákosi elvtárs az országgyűlés új ülésszakán. Ezt bizonyítja megyénkb en igen sok község, lermelőszövetke zrt és termelőszövetkezeti csoport példája, melyek maradéktalanul eleget tettek beadási kötelezettségeiknek. „A kultúra, a népművelés, a közegészségügy , a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról.“ Rákosi Mátyás elvtárs, nagy tanítónk mondotta ezeket a szavakat az országgyűlés új ülésszakán, legfontosabb feladatainkat sorolva. Az a tény, hogy Rákosi elvtárs ily nagy fontosságot tulajdonít dolgozó népünk kulturális fejlődésének, még jobb munkára, még lelkesebb küzdelemre kell, hogy sarkalja kultúrmunkásain- kat. Rákosi elvtárs hosszan, részletesen beszélt kulturális tömegmozgalmunk legújabb eredményeiről. Ezek az eredmények hatalmasak akkor is, ha az elmúlt évvel vetjük össze azokat. De különösön nagvok, ha a múlthoz a Horthy rezeim Kleber*berg-i ,,kul- fúrfölényéhez“ hasonlítjuk mai kul turális eredményeinket, kultúrforra dalmunkat. íróink, költőink elkeseredve, szívet marcangoló keserűség gél beszéltek hazánk kulturális elmaradottságáról a múltban. József Attila így írta le panaszát: „S mond, mit érlel annak a sorsa ki költő s fél és így dalol; felesége a padlót mossa s 6 másolás után lohol;“ Móricz Zsigmond, legnagyobb kritikai realista elbeszélőnk Hódmezővásárhelyen jártában tapasztalta a nép kulturális nyomorát. ..Nincs ha talom eem a földön, sem égen. hogy tj szólhassatok hozzájuk, ti költők, felölük jajgathattok, mint az erdő ben a madár, ti tudósok tervezhettek s gondolkozhattok, mint a hód épít a tavak partján, ti írók a fejeteken állva kukorékolhattok vagy a csillagok harmóniáját hozhatjátok le: Hódmezővásárhclven azt senki sem tudja meg, mert Hódmezővásárhelyen nem vesznek könyvek És ez a magyar kultúra.“ Azóta megváltozott a magyar kultúra képe. „Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi — állapította meg Rákosi elvtárs, — hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mind minőségben jelentős eredményeket értünk el. még mindig messze elmaradunk rohamosan növekvő követelmények mögött." Megyénkben is jelentős eredmények születtek a népművelési munka területén. Baranyában tét kultúrotthon van, ebből 86 falun vagy a járási székhelyeken és a kul túrotthonok száma Sztálin elvtárs születésnapján újabb öttel emelkedik. A Vorcelán- gyárban, Komlón új kultúrotthonokat avatnak, 8 ásd on, Siklóson és Sellyén pedig új járási kultúrházak nyílnak. Nem egy helyen betöltik már kultúr otthonaink feladataikat valóban a dől gozók és főleg a fiatalok második otthonává váltak. Ez a fejlődés folyamatos, jól követhető. Amíg október hónapban a kultúrotthonok szakköri munkájában 1777 dolgozó. DISZ- tag vagy diák vett részt, addig november hónapban 2051-re cmelkodett azoknak a 6záma, akik bekapcsolódlak a szakköri munkáiba. A pécsi Nemzeti Színház tájszínháza 58 előadást tartott falvainkban. Olyan községekben, falvakban is játszottak színészeink, áltól eddig sem színház, sem mozj nem volt. A Szabad Föld Téli Esték is hü tükrei a falu népe kultúiszomjának. A beérkezett — nem teljes szánni — jelentésekből megállapítható, hogy novemberben 502 Szabad Föld Téli Estén 10.680 baranyai dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag ismerkedett meg a szovjet mezőgazdaság tapasztalataival, a természettudományos szemlélettel, az orvostudomány legújabb eredményeivel, vagy éppen az atontelmélettel. A pécsi járásban különösen jól szervezettek és jól sikerültek az 8ZFTE előadások. Itt 160 alkalommal G£)17 falusi dolgozó tanult, szórakozott és ismerkedett üteg az új kultúrával. A népművelés eredményei mollett azonban — mint Rákosi elvtárs is megállapította — még szép számmá: akadnak hiányosságok. Számos Uzo- mtlnkben a pártszervezet, a szakszervezet nem törődik a dolgozók kulturális igényeivel, tanulási vágyával. A Porcelángyárban, Sopiana Gépgyárban, Sörgyárban, Mezőgazdasági Szerárugyárban, — hogy osak néhányat említsünk — a kulttirfeíelősök ,,nem érnek rá“ ismeretterjesztő elő .idásokat szervezni és nem is népszerűsítik azokat. A Janus Pannonius gimnázium már második éve nem vesz részt az iskolák közötti kulfúrverscnyen. mert ..nincs tánccso- port“, mert „nincs ez“, mert „nincs az". Vajjom másutt készen termett, a főidből nőtt ki minden? Bizony nem! És a Janue Pannonius gimnázium tanulói sóvár szemekkel nézik hogyan fejlődnek művészeti területen a többi iskola diákjai. Az iskolákról szólva bátran büszkélkedhetünk eredményeinkkel. ,,Közoktatásunk erőteljesen fejlődik. Az általános iskola első osztályában az 1052—53-as tanévben a tankötelesek 00 százaléka beiratkozott és gyorsan nő azoknak a száma, akik az álNf.á- nos iskola mind a nyolc osztályát elvégzik“ — állapította meg Rákosi Mátyás elvtár«. Amit Rákosi elvtárs mondott, az pontosan vonatkozik a mi megyénkre is. Megyénk általános iskoláiba a november 215-1 állapotok nak megfelelően 41.178 tamilé jár. Ebből nyolcadik osztályos 3771, azaz majdnem hétszázzal több általános iskolás jutott el ebben az évben a nyolcadik osztályba, mint tavaly. A dolgozók általános iskolájába létVi- en iratkoztak be A középiskolák statisztikai adatait nézve is beszélő számokkal találkozunk. F.zév november S5-én .5005 közén iskola; tanulója van a megyének, 526-a! több. mint az 1 '915*1—6i2-es tanévben. A dolgozók középiskolájába 739 hallgató jár,' szemben az elmúlt évi 850 hallgatóval. Ezeket az eredményeket az elkövetkező iskolai év-ben még tovább kell fokoznunk. Még több munkás 6e parasztszárrnazásu fiatalnak kell to- vábbtanu'nia, még tartalmasabbak nak, még értékesebbeknek kell len niök az oktatási óráiknak és lelkes pedagógusaink minden bizonnyal meg is felelnek e feladatnak. Megfelelnek hiszen Rákosi elvtárs szavait idézve- „Gondoskodtunk arról, hogy népünk közludalában az oktatás jelentőségének megnövekedésével fokozódjék v pedagógusok, egyetemi is főiskolai tanáraink micnJidjjdnak megbecsülése". Hazánk és benne megyénk néni azonban nemcsak tanuló néppé, hanoin olvasó néppé Is vált. Egyedül a moháe-d járásban 7(1 falusi népkönyvtár működik, 14.482 könyvvel és 616T beiratkozott állandó olvasóval. A november hónapban a kikölcsönzött könyvek száma elérte a nyolc és f-él ezer darabot. Vannak olyan községeink. mint Nagynyárád, ahol 1S5 olvasó, 4E2 kötet könyvet kölcsönzött ki az elmúlt hónap során. Tér mészetesen nem mindenütt olvasnak még dolgozóink. Nem azért, mintha elvből nem szeretnék a könyvel, ha nem többnyire azért, mert senki sem hívja fel figyelmüket az olvasás jelentőségére, fontosságára és szépségére. Versenden 227 kötetes könyvtár van, de nincs egyetlen beiratkozott olvasója 6em a könyvtárnak Versenden talán másféle emberek laknak, mim Nagyny.irádon? Nem szó sincs róla! Csak Versenden nem ajánlják a könvveket az olvasónak nem mutat példát a pártszervezet «■» a tanár« tagsága és ezért árvuit el a jobb sorsra érdemes könyvtár. Baranya megye kultúrában gazdag nemcsak könyvek ezreivel rendelkeznek könyvtáraink, nemesak könw olvasó, dolgozóink vannak szép szám mai, de vannak íróink is. Rákosi elvtárs ezeke-t mondta Íróinkról szólva: „Külön nagy várakozással tekintünk Íróink működése elé, akik az Idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az Irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését s akiktől e megtisztult felfogásnak megfelelően új, magasabb színvonalú müveket várunkA Magyar írók Szövetsége pécsi csoportja is megvitatta a* irodalom néhány kérdését és • vita bizonnyal nőm maF r • vaszerdaholy községben az utolsó papokban nagy lendülettel fo lyílk a begyűjtési munka. December 21 előtt állnak és a válűaláat bizony teljesítik, amely minden becsüie'es embernek szívügye. A begyűjtési ál- iandóbizottság. a tanácstagok és a tömegszervGze'e'k tagjainak ltgjobb- jaiból hét csoportot állítottak össze, melynek tagjai vállalták egy kisgyű- tésen: behozzák a lemaradást és azon lesznek, hogy a begyűjtési tervet a köziség maradéktalanul teljesítse. — Minide,n aktívára hat ház jutott, amelyet le keltett látogatni és segíteni a dolgozó parasztokat a terv telj-e- rí!é3ében. Hetenként egyszer szombaton összejöttek a tainácsházán a népnevelő csoport tagjai és értékel- 'ék munkájukat. Amelyik csoport a legjobb eredményt érte el „ héten, annak a módszerével dolgoztak a következő héten, A legjobb csoportnak és népnevelőnek díszoklevelet őszit ki a pártaziervezet és a tanács. A begyűjtése csatából az uttörópaj- tások is kiveszik részüket! Szüleiket ás a legjobb népnevelőket verssel és dallal köszöntik, nevüket a íheaö^égtálb'ára űr Iái ki. A lemaradókat megbírálják a község doktoréi és feli ívják flgyoíjníükot az állam Iránti kötelezettség teljesítésére. A jó munkának mco Is van az eredménye. A község közel áll a begyűjtési terv teljes!léséhez. Minden remény megvan arra, hogy vállalásaikat teljesítik a még hátralévő egy nap alatt, Bissén dicséretet érdeme’nek lelkes eredményes munkájukért az MNDSZ-asszonvok. ez;k köziül is Ómach Jánosné és Jakab Sándomé. ik-ik fáradhatatlanul járnak az ászáron vökhöz és buzdítják őke: a baromfi- és tojásibeadás teljesítésére. ..Leghalhatósabb módszer, ha először a népnevelő tesz eleget kötelezettségiének’’ — mondják a népnevelők Élesén. Igv Is van ez mindenhol, min ten községban. Ómschék és Jaka- bék elsők voltak, akik mindenből ‘«fjesítetfék kötelezettségüket. sőt m.ég az 1953-as évre is adott be Ominchné tojást. A példa ereje, a jó népneve'.őmun, ka meghozta gyümölcsét A dolgozó parasztok egymással versenyezve tel- ;esítették kötelezettségeiket. Varga hajosmét ás ifj. Szabó Jcnőnét az asszonyok győzték meg a tojás- és bnromfibeadás teljesítésének jelentő -»égéről. Ómachué egyszerű, de jó népnevelő-érvekkel agitál. Saját éle téből meríti az agitációs érveket, megyek mind-mind igaz történetek. Elmondja, hogy alig néhány évvel ezelőtt cselédek voltak, az urak igáját húzták Ma öt hold főidnek bo’dog tulajdonosa és fi« a néphadsereg hadnagya, életük nem olyan nehéz és sivár, mint valamikor 7—8 évvel ezelőtt. A többi népnevelő is helyi érveket használ, nem általános szólamokat, amelyeket már megszoktak a dolgozó parasztok. rád terméktelen. A pécsi írócsoport munkájának inári« vannak látható eredményei. A uapokban jelenik mog folyóiratuk harmadik száma, nem ogvszer terepeinek helyi íróink a rádióban, vagy «ajtóban, ez azonban nem elég. Egy ilyen nagylétszámú. komoly felkészültségű frój közönségnek többet kell alkotnia! Több önálló, fejlődő életünket, «szocialista építésünket, békeharcunkat vissza, tükröző írást várunk a baranyai íróktól és özeket az Írásokat „hassa ál magas, szocialista eszmeiség és tudatosságíróiak, költőink minden bizonnyal képesek ilyen müvek alkotására. Kultúrforradalmunk egyik megtér- mékenyitö ereje, hogy tanulhatunk nagy barátunk éa felszabadítónk, a Meg is lett az eredménye munkájuknak. Vágómarhából 112 százalékra, tojásból 92. baromfiból 91, sertésből 70 .kapá-snövényekből 86 százalékra éeffjosítstték tervüket. Mccsekalfán nem dolgoznak azonban ilyen jóC a népnevelők. A tanács és a tömegszervezetek nem forditanaik elég gondot a begyűjtési munkáira. Rajezi Ferenc tanácselnök elvtárs még a baromfi- és tojá»begyűjtés százalékos teljesítését sem tudja megmondani. A kul dk ok még mindig nagyobb mennyiségű tojással, baromfivá# hátralékosak és a kivetett bírságot sem fizették be. így van ez Kis Vörös József 26 holdas kuláiknál is „Nincs miből teljesíteni a beadást” ezt hallani a faluban. És ez elen az elíenségtől kiindult ,,érv” ellen nem tesz jóformán semmit a pártszervezet, sem a tanács. A népnevelőik járnak ugyan „agitálni“ és be i8 számolnak munkájukról hetenként, de ez nem mutatkozik meg „ község eredményén, mert érveik gyengéik, általán osak. A monyorődi dolgozó parasztok nagy többsége már régen eleget tett tojás- sertés és vágómarha beadási köte'e’zelitiségének. A begyűjtési ál- landóbizottsiág munkájában eleinte hiányosságok mutatkoztak, de a párt szervezet pegíitségéveű mindazt már régen kiküszöbölték. A begyűjtési áj landóbizoHság tagjai, a tanóc-tagok a kommunistákkal az é'en. vállalást tettek, hogy három napon mindenből' teljesítik köteleaettségotíket. Pá- rosversenyre hívták egymást, mely nagv lendületet adott a begyűjtési mi inkának. Markovies Emil. Tamás Alajos, Marci Marian, Kovács Mihály. Renee? István és még sokan jóval a váltak határidő előtt teljesítették a beadásukat. Egyedül Molnár Szilveszter nem tartotta beadott szavát, mert még most is tartozik ten gerivel az államnak. A kommunisták pél damu tatása megmozgatta az egész falut. A be- gyüjlöhe'v állandóan tedvo volt mindenki igyekezett kötelezettségét teljesíteni, senki nem akart a szégyen táblára kerülői. Monyoród község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítették. amit vállaltak. Büszkén éa boldogan ü rung elnök December 21- én valamennyien. Az aranyosgadányi tanácselnök elvtársnő jelent'óse a begyűjtés állásáról: ,.A népnevelők járják a háA szigetvári gépállomás dolgozói december 9-én tartottak üzemi értekezletet, ahol a gépjavítás meggyorsítása érdekében versenyre hívták a osokonyavisonlai gépállomás dolgozóit. Vállalták, hagy az erő- és munkagépeket 1DÖ3 január 20-ra kijavítják, 2ű cséplőgépet pedig április 30 kommunizmust épitő Szovjetunió kultúrájától. Révai elvtárs {tártunk II. kongresszusán így fejezte ki a magyar és szovjet kultúra viszonyát: Jlj szocialista kultúránk példaképe, tanítómestere a szovjet kultúra ... A szovjet kultúrából azért merilhr- tünk. ás tanulhatunk, mert a szovjet kukéira is, a ml kultúránk is, tartalmában szocialista /adtára, helyesebben szólva a szovjet kultúra már az, a magyar kultúra úton van ahhoz, hogy azzá legyen... Nem nyelvünk és vérünk, hanem születő szocialista kultúránk révén lőttünk testvéreivé, rokonaivá a nagy Szovjetunió és a szocializmust velünk vállvetve építő országok népeinek". Baranya kultúr munkásainak Is sokat nyújtott már a szovjet kultúra. Felejthetetlen filmek, zakót, buzdítják a dolgozó parasztokét a terv teljesítésére, de hogyan, teljesítsék a kötelezettségüket, mikor nincs miből! Mindenünk jóformán eifagyott. s ez az oka annak, hogy tengeriből a tervet mindössz»« cssk 64 százalékra teljesítettük. A1 nyilvántartónk többet tudna mondani a begyűjtésről, mert inkább a» foglalkozik vele.” Vájjon nem az a legfontosabb feladata-e egy tanácselnöknek, hogy biztosítsa az állami fegyelem betartását, hogy minden erejével harcoljon a párt- &a a kormányhatározatok betartásáért és keményem Időjén fel mindazokkal szemben, akik még csak kísérletet is tesznek a terv fegyelem men-’izegésére? A begyűjtés ne^n megy és nem is fognék sikert elérni, míg a község vezetői maguk is a fagykárról «hánkoznak, ahelyett, hogy a dolgozó parasztságot meggyőznék a tíTv teljesítésének jelentőségéről. előnyéről. Rohamosan köze’ed'k az év vég« és ekkor számot kell adni aa ara- nyosgadányí tanácsnak is a begyűjtés érdekében végzett munkájáról. Hozzák be a lemaradást, kérjék bátran g párt- és tömegszcTvezetek segítségét, hogy december 31-re maradéktalanul teljesítsék mindenből begyűjtési tervüket! Hird községben ezelőtt egy hónappal vontatottan haladt a begyűjtés, már úgy nézett ki. hogy ebben az évben nem tudják teljest- je i a beadási kötelezettségeiket. El- sösorban z népnevei ók gyenge munkája és a községi vezetők beadási hátraléka okozita a lemaradást. Mind az őszi kapásokból, mind az élőállatból csak 50 százalékra teljesítette a község beadását. A lem áradástól nagyon sokat beszélgettek a községi dolgozó parasztok. de még „ krmdorfonó üaean dolgozói is. Dénes György t an ó őse’nők elvtáirs végre is elmem a kenderfonó üzembe a pártszervezettel megbeszélni, hogv segítsék ki a közRéfct népnevelőkkel. A népnevelőmunkát úgy szervezték meg, hogy egy üzemi munkást és egv dolgozó parasztot osztottak be, akik együtt mentek ki a hátralékosokhoz és ott e'bcszó’gettek az. ipari és mezógazdasAai dogozók közös har_ cáról, föladatáról. Ennek nyomán nap. mint nap emelkedem a beadási százalék a községben. November 17 utáa' az 50 százalékos eredmény búr gonyából 115. kukoricából 104, sertésből 93. baromfiból 95 és tojásból 95 százalékra emelkedett. Most már nem kelj szégyenkezniők a hirdl dolgozó parasztoknak. Még ebben az évben 100 százalékra teljesíteni tudják állam iráníi kötelezettségeiket. helyett, február 10-re javítanak meg. Ezzel 28.9E5B forint munkabért takarítanak meg. „A munkafeg/jelem megszilárdításával, a kommunistáit példa- mutatásával és a verseny kiszélesítésével biztosítjuk vállalásunk teljesítését — írják a szigetvári gép állom a* dolgozói. pRodálato« tehetségű művészek, tudósok és orvosok, táncosok és énekesek mutatják be nekünk egv-ecry mozuikdarabkáját annak a beláthatatlan egésznek, amit röviden csak úgy hívunk: szovjet kultúra. Még inkább, az eddiginél is jobban meg kell ismerkednünk ezután a szovjet kultúra kincseivel, a szovjet kultur- munkások módszereivel. így követhetjük Rákosi elvtárs tanácsit, amit legfontosabb feladataink között kilencediknek sorol fel: jegyünk még hűbb katonái a fel- szabadító Szovjetunió vezette hatol- más béketábornak és védjük meg minden imperialista agresszióiról szem ben még elszántakban e tábor ránk- cső szakaszát.“ Garami Liul* A szigetvári gépállomás dolgozói versenybe szólítják a csokonyavisontaiakat