Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-20 / 298. szám

V/LÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN. A népek békekonvresszusának csütörtöki én péntek) illése (2. o.) — Az nrízáegyűlés pénteki ülése (2. o.) Kotonos Károly fejtési csapata behozza lemaradását, teljesíteni akarja éri tervét (3. o.) — A komiéi bánvá. szók harca az elmaradás behozásáért (3. o.) — A két SoplMa Í3. o.l — Versenyben tanainak a morvái trak­toros-iskola hallgatói Í3. o.) — Országos jelentősért! újítás, két pécsi líjttiVtél 14. o.l — Köszönöm a szeret« gondoskodást (4. o.) AZ MDP BA RAN VÁM ECVEI PA' RTBI Z OTT ÁC AN A K LAPJA IX- ÉVFOLYAM, 2118. SZÁM Alt A SO FILLED SZOMBAT, 1952 DELEMBE« 2« Kulturális fejlődésünk ne maradjon el a követelmények mögött Harcban a begyűjtési terv teljesítéséért „Az aazúly dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, ami az állampolgári tegyelem megszilárdulásával és a hegyű {tő szcn'ek. jobb munkájával Higg össze“ — mondotta Rákosi elvtárs az országgyűlés új ülésszakán. Ezt bizonyítja megyénkb en igen sok község, lermelőszövetke zrt és termelőszövetkezeti csoport példája, melyek maradéktalanul eleget tettek beadási kötelezettségeiknek. „A kultúra, a népművelés, a köz­egészségügy , a sport terén szüntele­nül gondoskodjunk a továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról.“ Rá­kosi Mátyás elvtárs, nagy tanítónk mondotta ezeket a szavakat az or­szággyűlés új ülésszakán, legfonto­sabb feladatainkat sorolva. Az a tény, hogy Rákosi elvtárs ily nagy fon­tosságot tulajdonít dolgozó népünk kulturális fejlődésének, még jobb munkára, még lelkesebb küzdelemre kell, hogy sarkalja kultúrmunkásain- kat. Rákosi elvtárs hosszan, részletesen beszélt kulturális tömegmozgalmunk legújabb eredményeiről. Ezek az eredmények hatalmasak akkor is, ha az elmúlt évvel vetjük össze azokat. De különösön nagvok, ha a múlthoz a Horthy rezeim Kleber*berg-i ,,kul- fúrfölényéhez“ hasonlítjuk mai kul turális eredményeinket, kultúrforra dalmunkat. íróink, költőink elkese­redve, szívet marcangoló keserűség gél beszéltek hazánk kulturális el­maradottságáról a múltban. József Attila így írta le panaszát: „S mond, mit érlel annak a sorsa ki költő s fél és így dalol; felesége a padlót mossa s 6 másolás után lohol;“ Móricz Zsigmond, legnagyobb kri­tikai realista elbeszélőnk Hódmező­vásárhelyen jártában tapasztalta a nép kulturális nyomorát. ..Nincs ha talom eem a földön, sem égen. hogy tj szólhassatok hozzájuk, ti költők, felölük jajgathattok, mint az erdő ben a madár, ti tudósok tervezhettek s gondolkozhattok, mint a hód épít a tavak partján, ti írók a fejeteken állva kukorékolhattok vagy a csilla­gok harmóniáját hozhatjátok le: Hódmezővásárhclven azt senki sem tudja meg, mert Hódmezővásárhelyen nem vesznek könyvek És ez a ma­gyar kultúra.“ Azóta megváltozott a magyar kul­túra képe. „Népköztársaságunk kul­turális helyzetét az jellemzi — álla­pította meg Rákosi elvtárs, — hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mind minőségben je­lentős eredményeket értünk el. még mindig messze elmaradunk rohamo­san növekvő követelmények mögött." Megyénkben is jelentős eredmények születtek a népművelési munka terü­letén. Baranyában tét kultúrotthon van, ebből 86 falun vagy a járási székhelyeken és a kul túrotthonok száma Sztálin elvtárs születésnapján újabb öttel emelkedik. A Vorcelán- gyárban, Komlón új kultúrotthonokat avatnak, 8 ásd on, Siklóson és Sellyén pedig új járási kultúrházak nyílnak. Nem egy helyen betöltik már kultúr otthonaink feladataikat valóban a dől gozók és főleg a fiatalok második otthonává váltak. Ez a fejlődés fo­lyamatos, jól követhető. Amíg októ­ber hónapban a kultúrotthonok szak­köri munkájában 1777 dolgozó. DISZ- tag vagy diák vett részt, addig no­vember hónapban 2051-re cmelkodett azoknak a 6záma, akik bekapcsolód­lak a szakköri munkáiba. A pécsi Nemzeti Színház tájszínháza 58 elő­adást tartott falvainkban. Olyan köz­ségekben, falvakban is játszottak szí­nészeink, áltól eddig sem színház, sem mozj nem volt. A Szabad Föld Téli Esték is hü tükrei a falu népe kultúiszomjának. A beérkezett — nem teljes szánni — jelentésekből megállapítható, hogy novemberben 502 Szabad Föld Téli Estén 10.680 baranyai dolgozó pa­raszt, termelőszövetkezeti tag ismer­kedett meg a szovjet mezőgazdaság tapasztalataival, a természettudomá­nyos szemlélettel, az orvostudomány legújabb eredményeivel, vagy éppen az atontelmélettel. A pécsi járásban különösen jól szervezettek és jól sikerültek az 8ZFTE előadások. Itt 160 alkalommal G£)17 falusi dolgozó tanult, szórakozott és ismerkedett üteg az új kultúrával. A népművelés eredményei mollett azonban — mint Rákosi elvtárs is megállapította — még szép számmá: akadnak hiányosságok. Számos Uzo- mtlnkben a pártszervezet, a szakszer­vezet nem törődik a dolgozók kul­turális igényeivel, tanulási vágyával. A Porcelángyárban, Sopiana Gép­gyárban, Sörgyárban, Mezőgazdasági Szerárugyárban, — hogy osak néhá­nyat említsünk — a kulttirfeíelősök ,,nem érnek rá“ ismeretterjesztő elő .idásokat szervezni és nem is nép­szerűsítik azokat. A Janus Panno­nius gimnázium már második éve nem vesz részt az iskolák közötti kulfúrverscnyen. mert ..nincs tánccso- port“, mert „nincs ez“, mert „nincs az". Vajjom másutt készen termett, a főidből nőtt ki minden? Bizony nem! És a Janue Pannonius gimná­zium tanulói sóvár szemekkel nézik hogyan fejlődnek művészeti területen a többi iskola diákjai. Az iskolákról szólva bátran büsz­kélkedhetünk eredményeinkkel. ,,Köz­oktatásunk erőteljesen fejlődik. Az általános iskola első osztályában az 1052—53-as tanévben a tankötelesek 00 százaléka beiratkozott és gyorsan nő azoknak a száma, akik az álNf.á- nos iskola mind a nyolc osztályát elvégzik“ — állapította meg Rákosi Mátyás elvtár«. Amit Rákosi elvtárs mondott, az pontosan vonatkozik a mi megyénkre is. Megyénk általános iskoláiba a november 215-1 állapotok nak megfelelően 41.178 tamilé jár. Ebből nyolcadik osztályos 3771, azaz majdnem hétszázzal több általános iskolás jutott el ebben az évben a nyolcadik osztályba, mint tavaly. A dolgozók általános iskolájába létVi- en iratkoztak be A középiskolák statisztikai adatait nézve is beszélő számokkal találkozunk. F.zév novem­ber S5-én .5005 közén iskola; tanulója van a megyének, 526-a! több. mint az 1 '915*1—6i2-es tanévben. A dolgozók középiskolájába 739 hallgató jár,' szemben az elmúlt évi 850 hallgató­val. Ezeket az eredményeket az elkö­vetkező iskolai év-ben még tovább kell fokoznunk. Még több munkás 6e parasztszárrnazásu fiatalnak kell to- vábbtanu'nia, még tartalmasabbak nak, még értékesebbeknek kell len niök az oktatási óráiknak és lelkes pedagógusaink minden bizonnyal meg is felelnek e feladatnak. Megfelelnek hiszen Rákosi elvtárs szavait idézve- „Gondoskodtunk arról, hogy népünk közludalában az oktatás jelentőségé­nek megnövekedésével fokozódjék v pedagógusok, egyetemi is főiskolai tanáraink micnJidjjdnak megbecsülése". Hazánk és benne megyénk néni azonban nemcsak tanuló néppé, ha­noin olvasó néppé Is vált. Egyedül a moháe-d járásban 7(1 falusi népkönyv­tár működik, 14.482 könyvvel és 616T beiratkozott állandó olvasóval. A no­vember hónapban a kikölcsönzött könyvek száma elérte a nyolc és f-él ezer darabot. Vannak olyan közsé­geink. mint Nagynyárád, ahol 1S5 olvasó, 4E2 kötet könyvet kölcsön­zött ki az elmúlt hónap során. Tér mészetesen nem mindenütt olvasnak még dolgozóink. Nem azért, mintha elvből nem szeretnék a könyvel, ha nem többnyire azért, mert senki sem hívja fel figyelmüket az olvasás je­lentőségére, fontosságára és szépsé­gére. Versenden 227 kötetes könyv­tár van, de nincs egyetlen beiratko­zott olvasója 6em a könyvtárnak Versenden talán másféle emberek laknak, mim Nagyny.irádon? Nem szó sincs róla! Csak Versenden nem ajánlják a könvveket az olvasónak nem mutat példát a pártszervezet «■» a tanár« tagsága és ezért árvuit el a jobb sorsra érdemes könyvtár. Baranya megye kultúrában gazdag nemcsak könyvek ezreivel rendel­keznek könyvtáraink, nemesak könw olvasó, dolgozóink vannak szép szám mai, de vannak íróink is. Rákosi elv­társ ezeke-t mondta Íróinkról szólva: „Külön nagy várakozással tekintünk Íróink működése elé, akik az Idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az Irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését s akiktől e megtisztult fel­fogásnak megfelelően új, magasabb színvonalú müveket várunkA Ma­gyar írók Szövetsége pécsi csoportja is megvitatta a* irodalom néhány kérdését és • vita bizonnyal nőm ma­F r • vaszerdaholy községben az utolsó papokban nagy lendülettel fo lyílk a begyűjtési munka. December 21 előtt állnak és a válűaláat bizony teljesítik, amely minden becsüie'es embernek szívügye. A begyűjtési ál- iandóbizottság. a tanácstagok és a tömegszervGze'e'k tagjainak ltgjobb- jaiból hét csoportot állítottak össze, melynek tagjai vállalták egy kisgyű- tésen: behozzák a lemaradást és azon lesznek, hogy a begyűjtési tervet a köziség maradéktalanul teljesítse. — Minide,n aktívára hat ház jutott, ame­lyet le keltett látogatni és segíteni a dolgozó parasztokat a terv telj-e- rí!é3ében. Hetenként egyszer szom­baton összejöttek a tainácsházán a népnevelő csoport tagjai és értékel- 'ék munkájukat. Amelyik csoport a legjobb eredményt érte el „ héten, annak a módszerével dolgoztak a következő héten, A legjobb csoport­nak és népnevelőnek díszoklevelet őszit ki a pártaziervezet és a tanács. A begyűjtése csatából az uttörópaj- tások is kiveszik részüket! Szülei­ket ás a legjobb népnevelőket vers­sel és dallal köszöntik, nevüket a íheaö^égtálb'ára űr Iái ki. A lemara­dókat megbírálják a község dokto­réi és feli ívják flgyoíjníükot az ál­lam Iránti kötelezettség teljesítésére. A jó munkának mco Is van az eredménye. A község közel áll a be­gyűjtési terv teljes!léséhez. Minden remény megvan arra, hogy vállalá­saikat teljesítik a még hátralévő egy nap alatt, Bissén dicséretet érdeme’nek lel­kes eredményes munkájukért az MNDSZ-asszonvok. ez;k köziül is Ómach Jánosné és Jakab Sándomé. ik-ik fáradhatatlanul járnak az ász­áron vökhöz és buzdítják őke: a ba­romfi- és tojásibeadás teljesítésére. ..Leghalhatósabb módszer, ha először a népnevelő tesz eleget kötelezettsé­giének’’ — mondják a népnevelők Élesén. Igv Is van ez mindenhol, min ten községban. Ómschék és Jaka- bék elsők voltak, akik mindenből ‘«fjesítetfék kötelezettségüket. sőt m.ég az 1953-as évre is adott be Ominchné tojást. A példa ereje, a jó népneve'.őmun, ka meghozta gyümölcsét A dolgozó parasztok egymással versenyezve tel- ;esítették kötelezettségeiket. Varga hajosmét ás ifj. Szabó Jcnőnét az asszonyok győzték meg a tojás- és bnromfibeadás teljesítésének jelentő -»égéről. Ómachué egyszerű, de jó népnevelő-érvekkel agitál. Saját éle téből meríti az agitációs érveket, me­gyek mind-mind igaz történetek. El­mondja, hogy alig néhány évvel ez­előtt cselédek voltak, az urak igáját húzták Ma öt hold főidnek bo’dog tulajdonosa és fi« a néphadsereg hadnagya, életük nem olyan nehéz és sivár, mint valamikor 7—8 évvel ez­előtt. A többi népnevelő is helyi érveket használ, nem általános szóla­mokat, amelyeket már megszoktak a dolgozó parasztok. rád terméktelen. A pécsi írócsoport munkájának inári« vannak látható eredményei. A uapokban jelenik mog folyóiratuk harmadik száma, nem ogvszer terepeinek helyi íróink a rádióban, vagy «ajtóban, ez azonban nem elég. Egy ilyen nagylétszámú. komoly felkészültségű frój közönség­nek többet kell alkotnia! Több ön­álló, fejlődő életünket, «szocialista építésünket, békeharcunkat vissza, tükröző írást várunk a baranyai íróktól és özeket az Írásokat „hassa ál magas, szocialista eszmeiség és tudatosságíróiak, költőink minden bizonnyal képesek ilyen müvek al­kotására. Kultúrforradalmunk egyik megtér- mékenyitö ereje, hogy tanulhatunk nagy barátunk éa felszabadítónk, a Meg is lett az eredménye munká­juknak. Vágómarhából 112 százalék­ra, tojásból 92. baromfiból 91, ser­tésből 70 .kapá-snövényekből 86 szá­zalékra éeffjosítstték tervüket. Mccsekalfán nem dolgoznak azonban ilyen jóC a népnevelők. A tanács és a tömegszervezetek nem forditanaik elég gondot a begyűjtési munkáira. Rajezi Ferenc tanácselnök elvtárs még a baromfi- és tojá»be­gyűjtés százalékos teljesítését sem tudja megmondani. A kul dk ok még mindig nagyobb mennyiségű tojás­sal, baromfivá# hátralékosak és a kivetett bírságot sem fizették be. így van ez Kis Vörös József 26 hol­das kuláiknál is „Nincs miből tel­jesíteni a beadást” ezt hallani a fa­luban. És ez elen az elíenségtől ki­indult ,,érv” ellen nem tesz jóformán semmit a pártszervezet, sem a ta­nács. A népnevelőik járnak ugyan „agitálni“ és be i8 számolnak mun­kájukról hetenként, de ez nem mu­tatkozik meg „ község eredményén, mert érveik gyengéik, általán osak. A monyorődi dolgozó parasztok nagy többsége már régen eleget tett tojás- sertés és vágómarha beadási köte'e’zelitiségének. A begyűjtési ál- landóbizottsiág munkájában eleinte hiányosságok mutatkoztak, de a párt szervezet pegíitségéveű mindazt már régen kiküszöbölték. A begyűjtési áj landóbizoHság tagjai, a tanóc-tagok a kommunistákkal az é'en. vállalást tettek, hogy három napon minden­ből' teljesítik köteleaettségotíket. Pá- rosversenyre hívták egymást, mely nagv lendületet adott a begyűjtési mi inkának. Markovies Emil. Tamás Alajos, Marci Marian, Kovács Mi­hály. Renee? István és még sokan jóval a váltak határidő előtt telje­sítették a beadásukat. Egyedül Mol­nár Szilveszter nem tartotta beadott szavát, mert még most is tartozik ten gerivel az államnak. A kommunisták pél damu tatása megmozgatta az egész falut. A be- gyüjlöhe'v állandóan tedvo volt mindenki igyekezett kötelezettségét teljesíteni, senki nem akart a szégyen táblára kerülői. Monyoród község dolgozó parasztjai becsülettel telje­sítették. amit vállaltak. Büszkén éa boldogan ü rung elnök December 21- én valamennyien. Az aranyosgadányi tanácselnök elvtársnő jelent'óse a begyűjtés ál­lásáról: ,.A népnevelők járják a há­A szigetvári gépállomás dolgozói december 9-én tartottak üzemi érte­kezletet, ahol a gépjavítás meggyor­sítása érdekében versenyre hívták a osokonyavisonlai gépállomás dolgo­zóit. Vállalták, hagy az erő- és mun­kagépeket 1DÖ3 január 20-ra kijavít­ják, 2ű cséplőgépet pedig április 30 kommunizmust épitő Szovjetunió kultúrájától. Révai elvtárs {tártunk II. kongresszusán így fejezte ki a magyar és szovjet kultúra viszonyát: Jlj szocialista kultúránk példaképe, tanítómestere a szovjet kultúra ... A szovjet kultúrából azért merilhr- tünk. ás tanulhatunk, mert a szovjet kukéira is, a ml kultúránk is, tartal­mában szocialista /adtára, helyeseb­ben szólva a szovjet kultúra már az, a magyar kultúra úton van ahhoz, hogy azzá legyen... Nem nyelvünk és vérünk, hanem születő szocialista kultúránk révén lőttünk testvéreivé, rokonaivá a nagy Szovjetunió és a szocializmust velünk vállvetve építő országok népeinek". Baranya kultúr munkásainak Is sokat nyújtott már a szovjet kultúra. Felejthetetlen filmek, zakót, buzdítják a dolgozó parasz­tokét a terv teljesítésére, de hogyan, teljesítsék a kötelezettségüket, mi­kor nincs miből! Mindenünk jófor­mán eifagyott. s ez az oka annak, hogy tengeriből a tervet mindössz»« cssk 64 százalékra teljesítettük. A1 nyilvántartónk többet tudna monda­ni a begyűjtésről, mert inkább a» foglalkozik vele.” Vájjon nem az a legfontosabb fel­adata-e egy tanácselnöknek, hogy biztosítsa az állami fegyelem be­tartását, hogy minden erejével har­coljon a párt- &a a kormányhatáro­zatok betartásáért és keményem Idő­jén fel mindazokkal szemben, akik még csak kísérletet is tesznek a terv fegyelem men-’izegésére? A begyűjtés ne^n megy és nem is fognék sikert elérni, míg a község vezetői maguk is a fagykárról «hánkoznak, ahelyett, hogy a dolgozó parasztságot meg­győznék a tíTv teljesítésének jelen­tőségéről. előnyéről. Rohamosan köze’ed'k az év vég« és ekkor számot kell adni aa ara- nyosgadányí tanácsnak is a begyűj­tés érdekében végzett munkájáról. Hozzák be a lemaradást, kérjék bát­ran g párt- és tömegszcTvezetek se­gítségét, hogy december 31-re mara­déktalanul teljesítsék mindenből be­gyűjtési tervüket! Hird községben ezelőtt egy hónappal vontatottan haladt a be­gyűjtés, már úgy nézett ki. hogy ebben az évben nem tudják teljest- je i a beadási kötelezettségeiket. El- sösorban z népnevei ók gyenge mun­kája és a községi vezetők beadási hátraléka okozita a lemaradást. Mind az őszi kapásokból, mind az élőállat­ból csak 50 százalékra teljesítette a község beadását. A lem áradástól nagyon sokat be­szélgettek a községi dolgozó parasz­tok. de még „ krmdorfonó üaean dol­gozói is. Dénes György t an ó őse’nők elvtáirs végre is elmem a kenderfo­nó üzembe a pártszervezettel megbe­szélni, hogv segítsék ki a közRéfct népnevelőkkel. A népnevelőmunkát úgy szervezték meg, hogy egy üzemi munkást és egv dolgozó parasztot osztottak be, akik együtt mentek ki a hátraléko­sokhoz és ott e'bcszó’gettek az. ipari és mezógazdasAai dogozók közös har_ cáról, föladatáról. Ennek nyomán nap. mint nap emelkedem a beadási százalék a községben. November 17 utáa' az 50 százalékos eredmény búr gonyából 115. kukoricából 104, ser­tésből 93. baromfiból 95 és tojásból 95 százalékra emelkedett. Most már nem kelj szégyenkezniők a hirdl dol­gozó parasztoknak. Még ebben az évben 100 százalékra teljesíteni tud­ják állam iráníi kötelezettségeiket. helyett, február 10-re javítanak meg. Ezzel 28.9E5B forint munkabért takarí­tanak meg. „A munkafeg/jelem meg­szilárdításával, a kommunistáit példa- mutatásával és a verseny kiszélesíté­sével biztosítjuk vállalásunk teljesí­tését — írják a szigetvári gép állom a* dolgozói. pRodálato« tehetségű művészek, tu­dósok és orvosok, táncosok és éne­kesek mutatják be nekünk egv-ecry mozuikdarabkáját annak a belátha­tatlan egésznek, amit röviden csak úgy hívunk: szovjet kultúra. Még inkább, az eddiginél is jobban meg kell ismerkednünk ezután a szovjet kultúra kincseivel, a szovjet kultur- munkások módszereivel. így követ­hetjük Rákosi elvtárs tanácsit, amit legfontosabb feladataink között ki­lencediknek sorol fel: jegyünk még hűbb katonái a fel- szabadító Szovjetunió vezette hatol- más béketábornak és védjük meg minden imperialista agresszióiról szem ben még elszántakban e tábor ránk- cső szakaszát.“ Garami Liul* A szigetvári gépállomás dolgozói versenybe szólítják a csokonyavisontaiakat

Next

/
Thumbnails
Contents