Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-20 / 298. szám

2 n pt, ó 1H52 DECEMBER 2* A népek békekongresszusának csü öríokí és pénteki ülése Bét*. A népek békekongresszueá- nak csütörtök délutáni ülésén Pedro Mir pandomíngoi küldött, az első felszólaló elmondotta, hogy kétmi'lió fakost számláló hazája ma nem más. mint az amerikai légiflotta egyik fontos támaszpontja rakétarepülögé }>ek felállásához. San Domingo né­pe nagy reményeket fűz a népek ha­talmas békekongresszusához. Useldinger, a luxemburgi küldött­éé" vezetője rámutatott arra. hogv mióta a Sohuman-terv hatósásr Luxemburgba helyezte székhelyét, az ország nehézipara válságba kerül! Luxemburgnak egyetlen kivezető út­ja a gazdasági válságból a Kernt és Nyugat között; kereskedelembe való bekapcsolódás — hangoztatta Ueeldin ger. Pdomherg »véd küldött hangén lyozta: szörnyű tragédia lenne, ha *z amerikai háborús gyujtogatók el érnék, hogy az emberiség saját el­pusztítására használja fel azt a nagy energiát, amelyet a tudósok az atom­magból szabadítottak fel, majd java­solta: szólítsa fel a kongresszus a világ valamennyi országának kormá­nyát és parlamentjét, akadályozzák meg, hogy a vógpusztuiás veszélyébe eodorják az egész emberiséget. Brand lelkész, az ausztráliai kül­döttség vezetője kijelentette: „Né­pünk legnagyobb szégyene, hogy ausztráliai csapatok vannak Koreá­ban, Malájföldön és Japánban. Né­pünk teljes mértékben elítéli a kor­mánynak ezt a osatlég-poHtikáját és a legközelebbi választások során méltó feleletet ad majd az amerikai imperializmus érdekeit szolgáló po­litikusoknak és pártjaiknak. A délutáni ülés első szónoka Wilhelm Elfes, az egységes német küldöttség tagja volt. Hangsúlyozta, hogy az egységes német küldöttség teljes mértékben magáévá teszi en­nek az értekezletnek határozatait. A német nép — mondotta — köve­telj a német egység helyreállítását, szabad, titkos, demokratikus összné met választások megtartását, a kül­földi csapatok kivonását Németország ból. Bosi olasz küldött Amerika adó­fizető polgáraihoz fordult azza' a felhívással, hogy követeljék: adófil- 1 érei.kfoöl ne páncélosokat és repülő­gépeket gyártsanak a gyilkolás, a háború számára, hanem traktorokat, mezőgazdasági és ipar; gépeket az élet, a béke számára. A brit Moore Manchester és Satford dokkmunkásai nevében követelte: szüntessék meg a malájföldi véreng­zést, adjanak szabadságot a maláj- földi népnek. Fickling asszony angol küldött az anyák nevében tiltakozott a háborít ellén. „Nem háborút akarunk, hanem békés tárgyalásokat'* — mondotta. Alexander Keid angol lelkész han­goztatta: A világ minden egyházának egységesen kell fellépnie a háborít és a háborús előkészültek ellen. Vaino Meltti, Finnország küldötte rámutatott az amerikai imperialisták skandináviai háborús előkészületei­nek veszedelmességére és követelte a háborúk megszüntetését, az öt nagy­hatalom közötti békeegyezmény meg- kötését­A délutáni ülés utolsó felszólalója. René Denestre drámai erejű beszédé­ben rámutatott azokra az ellentétek­re, amelyek ma egyre élesednek az egész világon. A népek békekongresz *zu*a nagy lehetőséget jelent az embe riség számára és a béke megőrzésére ..Legyen a békobarc mindennapi fel­adatúnk és mindennapi gondunk — mondotta. Mozgósítsuk az életet a halál, a háború ellen!“ A népek békekongresszusa péntekre virradó éjszaka ülést tartott A* éjszakai ülésen a többi között felszólalt Jánoesy Lajos professzor, aki mindenekelőtt a magyar tudo­mány munkásainak üdvözletét tolmá­csolta., majd néhány szót 6zólva ma­gáról elmondotta, hogy korán el­hagyta Magyarországot, Angliában és Írországban élt és ott folytatta tudó ■lányos munkáját. — 1930-ben visszahívtak hazámba *— folytatta — amikor hazajöttem amit otthon találtam, várakozásomat felülmúlta és sajnáltam, hogy nem tértem előbb haza. Otthon már min­den várt, ami a kozmikus sugárzás kutatásaihoz szükséges. Budapest kö­telében külön tudományos intézetet építettek fel, gyönyörű környezetben, ahol kiváló munkatársakkal dolgo zom. Jánossy professzor hangsúlyozta, hogy a tudósnak az élet minden kér­désével kell tartania a kapcsolatot és rámutatott arra, hova vezet a ka pitalizmusnak az élettől elszakad úgynevezett „tiszta tudományira vo­natkozó álláspontja. Oda vezet, hogv a tudósok a kérdéseket a társa­dalomtól elszakítva vizsgálják. Be­széde végén javaslatot terjeszteti elő: hozzon határozatot a kongresszus a különböző nemzetek tudósai közötti oon akarják az embereket külőnvá laeztani egymástól. A brutális el­nyomásnak az a politikája, amelve' vallásos mezbe öltöztetnek, a világ- békét veszélyezteti Ez a kongresz- szus azáltal is rtagv hozzájárulást je­lent a békéhez, hogy az úgynevezett vasfüggöny mindkét o'da'.áról kü- önböző vallásfelekezetek képviselő’ számára lehetővé tette, hogy hitet tegyenek mindnyájunk közös célja a béke met!eit. (Nagy taps.) Szied asszony. Pakisztán képvise­lője felszólalásában elmondotta. hogy a pakisztáni nők békegy ülésük ön ha- ározati javaslatot fogadtak el. moly. ben állást foglaltak az atombomb: betiltása, valamint „ kasmiri. szudá- ni, marokkói és algíri kérdés gyors megoldása mellett. Ezután felolvasták Kasaná, iráni muzu'mán vezetőnek, a perzsa kép- vise'óház elnökének , bé k ekong rész- szushoz intézett üzen:-tét. ,.Ha a jelenleg folyamatban lévő háborúkat közös erőfeszítéssel nem sikerülne megszüntetni, akkor azok kiterjednének az egész világra és megsemmisíthetnék az emberiséget, —- m-ondja többek között az üzenet. — Ezért minden tisztességes embernek kötelessége küzdeni a koreai, a viet. marná, valamint a több délkeletázsiai háború megszüntetéséért, kötelessége csapást mérni a gyarmatosító kor­mányokra. amelyeknek tevékenységi: minden háborús veszé'y okozója. Kö­vetelni kell. hogy minden nemzet­nek adják meq a nemzeti szuveré- n it ást. hogy az idegen csapatokat mindenünnen vonják vissza és hogy szűnjön meg a sátáni faji megkíilön böztetés ember és ember között A irc-mzeiek ma már megmozdul­tak — mondja továbbá Kasan! üze­net,» — és felemelték a nemzeti füg­getlenség zászlaját s küzdenek az im oerialisták és az 6 kiszolgálóik el­len. A többségükben muzulmán kö- zénke'ot} és északafrikai országokban látszólag még a gyarmatos‘tói; az urak, de sok ember már úgy látja hogv a gvarma'osltás halálának órá­ja közeledik. Iránnak amely évszá­zadokon át szenvedett a brit irnpe rializinus kizsákmányolása miatt. Is­ten segítségével most sikerült bizo­nyos mértékben leráznia az imperia lista igát. Azt kívánjuk, hogy e ra gyogó példát más nemzetek is kö­vessék. A korán azt tanítja, hogy a bé­ke az igazak útja. A mindenható Is­ten vezesse önöket a vi'ánbéke és a nemz»lek szabadsága megerősítésé­nek útján” — fejeződik be Kasani személyes üzenete. Emil Zátopek, csehszlovák olimpia A SZOT elnök*éyé»»eU távirata a népek békelsőnkre?»"*/utánoz ,,A Magyar Szakszervezetek Orsz áS«s Tatiáesn elnöksége valamennyi magyar szervezett dolgozó l'orrő testvéri üdvözletét és jókívánságait küldi a népek nagy Uékekongresszusának. A ma yar szervezett dolgozók az egész világ békeharcosai iránti szolidaritással és a békéért folytatott hare fokozásával járulnak hozza a népek bfkekongre-vszusa eredményes munkájához. Kívánjuk, hogy a kongresszus váltsa valóra a világ valamennyi becsü­letes emberének őszinte békeöha.ját, emelje még magasabbra a béke szent zászlaját, szilárdítsa meg a világot átfogó békemozgalmat és határozatai val mutasson utal valamennyi békeszerető ember számára a tartós béke megvédésében. Éljen a népek békék ongresszusa! Ée a háborús tiszi tök kall A MAGYAR SZAKSZÉKVEZETÉK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK FEWKSEGE“ As orsst'sggyüíés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta az 1953. évi állami költségveié» vitáját Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás «wbárs. a Mmtsztertiamác? elnöki?, Nagy Imre. Hidas István. Kiss Káro.y. Házi Árpád és a Mi­nisztertanács több más tagja. Ott volt Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. kapcsolat elmélyítésére. A népek békekongresszusának péntek délelőtti ülésén I bajnok szólalt fel »»után és fomivta r ° r la ví.ág valamennyi sportolóját: le­ső kmülíó parasztnak nincs egyetlen | gyének aktív harcosai a béke ügyé- hektár földje sem. Az atnitrikai spe­kuláció és a Kínai Népköztársaság­gal szemben bevezetett kiviteli tila­lom válságos helyzetbe hozta a gu­mi termelést, nagy munkanélküliség­hez vezetett és még jobban lenyom, ta az indonéziai nép amúgyis ala­csony életszínvonalát. Az indonéziai/nép azonban meg­buktatta kormányát, araikor az ..köl­csönös biztonsági” egyezményt akart Kerek Gábor felszólalása Molnár Imre, az országgyűlés al- o'nöke nyitotta meg az ülést és el­sőnek Kérők Gábor országgyűlési képviselőnek adta moo szót. A közoktatásügyi tárca kölcségve'ésé- vel kapcsolatban elmondotta. hogv ma hazánkban — beleértve az óvó- iákban foglalkozatott gyermekek számát is. — több. mint másfé'mi'- lióan. országunk lakosságának közel ‘izonhét száza’éka részesül szervezett ’skolal oktatásban. Egyetemistáink s főiskoláin ink száma — beleértve az osti és leve­lező hallgatókat is — egy év alatt több, mint nyolcezerre! emoTcedett. A továbbiakban beszámolt arról hogy pedagógusaink — az éVnjá’ó szovjet pedagógia útmutatásait kö­vetve — újiabb ós újabb eredménye­ket érnek el. Ezután a kapitalista államok köz­oktatásügyi helyzetéről szólott. El­mondotta. hoqv m, az Egyesült Ál­lamok területén hárommillió olyan fe'mött él, aki soha serrrm’féle isko lába nem járt. Tízmillió felnőtt oly kevés ideié járhatott csaik iskolába hogy analfabétának tekinthető. A négerek 75 százaléka még elemi ok­tatásban si:m részesül. Egy néger gyér mek tanítására hétszer kevesebb ősz- szeget fordítanak, mint egy fehérére A Tito-fasisziták több. mint hat­van tankönyvet és utasítást adtak ki eddig — „ náci tankönyvek alap­ján — a militarista tárgyav oktatá­sára. Ugyaniakkor — a titóista hiva­talos adatok szerint is — ma Szerbié ban ké taréra nnyi írástudat-lain van. Hágta Rezső felszólalása többek között felszólalt Nion Gon kameruni delegátus. Rámutatott arra, hogy a második világháború alatt a nyugati hatalmak államfér fiai függet­lenséget Ígértek az. afrikai népnek ezt az Ígéretüket azonban nem vál­tották be. Mindössze annyi változott, hogy áj formát adtak a gyarmati el­nyomásnak. A kamerun; küldött arra kérte a | kongresszust, határozataiban mondja ki, hogy elítéli a gyarmati elnyomás fenntartását, amely további kondik tusokat szül éti a világ békéjét fenye­geti. Delacrouso algíri küldött: javaslato­kat terjesztett a kongresszus elé. E javaslatok követelik a szabadságjo­got ellen irányuló megtorló intézke. drank azonnali megszüntetését. az Algir területén felállított katonai tá­maszpontok eltávolítását, a Vietnam­ba küldött expedlciós hadsereg azon nali visszahívását, a faji, vallási és politikai megkülönböztető intézkedé­sek megszüntetését és az algíri nem zeti kérdés demokratikus alapon töt. ténö megoldását. Goro Hani, a japán nép békeüdvöz­letét tolmácsolta a kongresszusnak. Hangoztatta, hogy a japán nép so­hasem fe'ejti el, mennyi szenvedést és káxt okozott más népeknek s hogy a japán nép nem akar új há­borút. ..Mi, japánok, nem akarunk Koreába menni — mondotta a többi közö t, — hogv komái és kínai test­véreinket öldököljük" Arra kérte a kongresszust: az egész világ békomozga'.ma segítse a japán bókeharcosokat abban, hogy Japánt ne használhassák fel az im perit!.!isták ázwiai támaszpontjaként segítse a japán népet abban a har cábau, amelyet a háborús előkészüle­tek ellen folytat, Indo-nézia kiküldött,? elmondotta hogy országa 315 éven át szenvedet a holland gyarmatosítók igája alatt Három évvel ezelőtt az ENSZ égisze alatt tanácskozásra ültek öjsze holland kormány képviselői és az in donéz politikai vezetők és eqy ..meq egyezést” hoztak létre, amely azon ben elfogadhatatlan az indonéz nép számára. Országunkban — folytatta ~ a helyset ma még mindig az, hogy láírni az amerikai kormánnyal és ma is keményen küzd az úgynevezett csendesóceáni egyezményben való észvétel élen és határozottan ellen­zi a japán militarizmus feltámasz'á ■ át. Az indonéziai delegátus végül nejelentette, hogy támogatja a Joliot- Curie professzor jelentésében foglalt avaslatokat. De Rivera mexicoi • delegátus ki- elentette, hogy n mexicoi nép egyre határozottabban küzd az országra rákényszerílett katonai egyezmény és ama mexicoi reakciós körök ellen amelyek az országot az idegen im­perialisták érdekében fé'gyarmati helyzetben tartják. Ambrogrlo Donini volt olasz nagy követ beszédében rámutatott, hogy ezen a kongresszuson mir egy új fajta diplomácia érvényesül, még pe dig a népek diplomáciája. A népek diplomáciája azt a feladatot tűzte ma ga elé hogy ledönti a gyűlöletnek és az ámításnak azokat a sorompóit, melyekkel a népeket el akarják vá­lasztani egymástól. A népek diplo­máciája azt akarja, hogv az öt nagy hatalom békceqvozmé.nyt kössön rqv mással és mozgósítani kívánja a vi ág közvéleményét a tömegpusztító fegyverek betiltásáért. A volt olas-z nagykövet ezután el­mondotta, hogy a Uvornoban mű­ködő amerikai parancsnokság érez­ve nagy elszigeteltségét, falragaszo­kon karácsonyi üdvözleteit fejezi ki a livornoi nénnek. Másnap a livor- noi házak falain ilyen falragaszok jelentek meg: ..Mi i.s jó karácsony kívánunk az amerikaiaknak, d? men lenek haza!” Olaszországban a katolikus egy házi hatóságok mindent elkövettek hogy megakadályozzák ennek a kon. gresszusiiak « sikerét és vallási alá­nok. Zátopek nagy tapssal fogadott fel. szólal ása után a brazil asszonyok küldötte üdvözölte a kongresszust, majd André Bonrnrd svájci profesz- srzor mondott beszédet. — Tudom, hogy a totális háborút csak a totá- is békével lehet legyőzni — mon­dotta, majd a nemzetközi kulturális kapcsolatok fontosságára mutatott rá. Ne engedjük elpusztulni a kultú­rát. a tudományt, amely — mert egyesíti az embereket, — felszaba­dít bennünket. Nyissunk meq min­den határt a kultúra előtt, mert a kultúra egyedül halad át a határo­kon. vele együtt a béke is átlépi a sorompókat — fejezte be Bonnard professzor nagy tapssal fogadott be­szédéi. A délelőtti ülés utolsó felszólaló­ja a burmai d'.lc^j'us volt. Kijo’en- tette. o burmai küldöttség teljes mértékben támogatja a kongresszu­son elhangzott javaslatokat, amelyek a nemzeti szuverénitás biztosítására a folyamatban lévő háborúk meqszün tetősére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak. fl franc a nemze gvu ismét leszavazták a kormányt Paris (MTI): Az AFP jelentése sze­rint a nemzetgyűlés 310 szavazattal 303 ellenében vetette el a kormány­nak azt a javaslatát, hogy az Észak- Afrikára vonatkozó interpellációkat későbbi időpontra halasszák el Ismeretes hogy Pinay. francia mi iszterelnök kérte a nemzetgyűlést hogy az általa felvetett kéi bizalm kérdésben is halásszák el a szava­zást. Kedden a pártok parlamenti csoportjainak vezetői megtárgyalták :zt a kérdést és azt javasolták a par 'amentnek, hogy december 30-ig be­zárólag szavazzon a két bizalmi kér. lés fe'ett. t A be keresetie m! minisztérium közli December 21-én, vasárnap nyltv tartó élotinbrertuletek és az összes IparrlkküaUtc-k árusítanak. Básta Rezső a posta ügyi miniszté­rium kö’tségveitéséhez szólt hozzá. Elmondotta hogy a háborút meg eföző utolsó években az akikori kor mányzat évente átlagosan csak 40—50 lakott helyet kapcsolt be a telefon hálózatba. 1949 óta viszont a posta a faluiéiefon-akció során eddig több mint kétezer faluba, tanyára és gép állomásra vezette be a telefont. Eb ben aiz évben 93 állami gazdaság, 13 gépállomás éfl 159 termelőszövetke­zeti csoport kapott távbeszélő állo­mást. Grömmél állapíthatjuk meg „ ve­zetékes rádió hatalmas iramú fej­ődését — mondotta Básta Rezső. — Tavaly még csak 45 ezer éődzető volt, az idén kb százezer, a jövő év végéig pedig további 120 ezer elő­fizetőt kapcsol be , posta. Darabos Iván felszólalása Darabos Iván a begyűjtési minisz terűim költségvetésével foglalkozott. — A begyűjtési minisztérium meg­alakításával — mondotta — párhrij. és kormányunk aláhúzta a begyüúés ielenitőségét. A begyűjtésnek k-i’ö- nösen nagy a je'en!őségé most ami. kor a falun is megkezdjük a szocia­lizmus építését. A bocyüi és 'nemcsak egyszerű gazdasági f:ladat hanem messzemenőéin politikai feladat ts. — Ahhoz, hogy a begyűjtési terveket n jövőre teljesíteni tudjuk, feltétlenül szükséges, hogv a begyűjtési minisz térium. a földművelésügyi niinisz'é r:\im és az állami gazdasagoK és eT- rlök minisztériuma egyeztessék ter­veiket. Az 1952. évi és az, e'múlt évev so­rán szerzett értékes tapaiztala'ok alapján a begyűjtési tárca az 1953. évben is nagy súlyt helyez a he- gvüjtési versenyre. A versenyezed' mények fokozás, érdekében kor­mányzatunk az évi versenytutalmnk ra mintegy négymillió forintot for­dít. Tiszti József beeyíii*ési miniszter felszólalása Ez'án Tisza József brgyüjtési nh*íter emelkedett szó ásra — Begyűjtési rendszerünk — mon­dotta — az arányos közteherviselés -*-* épül fel és «--------‘ — da sági erejükhöz mérten kö'elezi be­adásra, éppen ezért dolgozó paraszt- águnk a begyűjtési rendszert iqaz- ágosuak tartja. Dolgozó paraszítságunk novem­ber vécéin búzából btadásj kötele­zettségé* 99 százalékra, kenvérgabo• ából 104.3 százalékra, és kukorioa- boadási kötelezettségét 89.6 száza­ikra teljesítette hízottsertés é«; vá­gómarha beadási kötelezettségét is dolgozó parasztságunk döntő több- égő becsülettel teljesítette. Falun a kulálk-kanitalisita. reak­ciós, ellenséges elemiek dühödtem egyséyfron‘ba tömörülten sorakoznak fel a begyűjtés ellen. Az osrtályhaic- nak falun ez nz ütközöpomja. A megvert ellenség minden erejét, fon­dorlatát latbavetve. eredményeket akart elérni, igyekezett felhasználni gyönge termést is. hogy lazítsa, gyengítse a munkás-paraszt szövet­séget Az ellenségnek ez a kísérlete nem sikerült, mert a munkás-paraszt szövetség a nagy erőpróbát kiállta és ma szilárdabb, mint bármikor is volt. Innen, a törvényhozás házából mondok köszönetét a kötelezettségei- ki-(t teljesítő dolgozó parasztság szé­les tömegeinek a jól működő be­gyűjtési áilliaindóbizottságokn.'ilk. a vállalati dolgozóknak, a miniszteri meghatalmazottaknak és tanácse’.mö. főknek, tanácstagoknak, akik a párt bizottságok és pártszervezetek irá­nyításával, segítségével jelentő«? eredrnénveinlk elérésében hathatósan k őzrom üköd t ek, Az országgyűlés nagy tapssal csat­lakozott Tisza miniszter köszöneté­hez. Tisza miniszter ezután rámutatott a begyűjtési rendszer néhány kikü- szöbö'endiö hiányosságára. Ilyen hiá_ nyosság, hogy „ begyűjtési rendszer nem nyújt megfelelő kedvezményt a termo! "«szövetkezet éknek, továbbá, hogy egyes cikkeket (rizs, naprafor­gó) a termelőnek teljes egészében be kellett szolgáltatni. Hiányosság az is, hogy az áilatbeadási kö'elc- zettséqék kivetésénél nem vették fi­gyelembe az egyes megyék állatte­nyésztési sajátosságait. — Jövőévi begyűjtési tervünk tel. jegftésének egyik alapja: az állami fegyelem betartása mellett — a jó ‘ormelés, a magasabb termelési ered mények — folytatta a miniszter — Ezért parasztságunknak legfontosabb feladata, hogy a már eddig bevált új agrotechnikai és zootechníkai mód szereket bátran és merészen, a leg­szélesebb körben alkalmazza. — A minisztériumnak és a begyűj­tő szerveknek a következő napok és hetek legdöntőbb P;lada>U a tervek egészében és részleteiben való telje­sítése, mert e körül egyes megyék­ben. különösen Bács-Kiskun és Cson- grád megyében bajok vannak.- Figyelmeztetnem kell „ tanácsi és begyűjtő szerveket és a még hát­ralékosokat. legyen az kulák. egyé- ni’eg dolgozó paraszt vaqv termolö- szövékeaet, hogy a begyűjtés nem fejeződik be mindaddig, amíg hát ralékos terrac'd van. Nehogv valaki is arra gondoljon, hoqy december 31-e után — mivel terveink eevrésa- naptári évre szól. — a teljesítésről lemondunk. Nemi Mi semmifé’e hát­ralék begyűjtéséről nem mondunk le­mert ez sértené a becsületes dolgozó oarasztságunv döntő többségének ie az igazságérzetét. A becsületes dol­gozó parasztok elvárják tőlünk! e'«ő- sorban tanácsi- és begyűjtő szerve­inktől. hogy a törvény tel jes szigo­rával lépjünk fel a törvényszegőkkel, a hanyagokkal, a lustákkal szemben. Pártunk és kormányunk. — azáltal- hogy csökkentette az őszi termésű ‘örmények beadási kötelezettségét, mindenki számára megteremtette nn- na-k lehetőségét, hogy teljesít»« az állam iránti kcVeWettséqét, tehát semmi ok a lemaradásra. Tisza József miniszter rungy tap*' sal fogadott beszéde után szünet trSt VC‘-kor Ott.

Next

/
Thumbnails
Contents