Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-19 / 297. szám
m2 DECEMBER 1# a WflPlÓ PARI ßs PJm ÉPÍT fis « Az új párttagsági könyveli leosztása elé Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-j ülésén beszámolt az év gazdasági eredményeiről és meg mutatta azokat a tennivalókat, ame. lyekef idei és jövöévi tervünk teljesítése. népgazdaságunk további fejlesztése érdekében e! kell végeznünk. Ezévi sikereink alapja ugyanaz, mint a felszabadulás óta kivívott minden győzelmünké: az. hogy pártszervezeteink, párttagjaink és dolgozóink évről évre öntudatosabbaa és lelkesebben harcolnak a párt politikájának megvalósításáért. Ehhez a munkához nagy segítséget ad Sztálin elv- társ nagyjelentőségű műve, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióba,n" és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, amely irányt mutat nekünk ahhoz, hogy a munkánkban lévő fogyatékosságokat megszüntessük hibáinkat kijavítsuk és még eredmé- j nyesebben dolgozzunk ötéves tervünk negyedik évének megkezdése egybeesik azzal, hogy pártunk kiosztja a párttagok körött az új tagsági könyveket. A taglönvvcsere napvieleirőscgíi po itikai kérdés, és ezt a párt. tagjai meg is értették. Mutatja ezt az a lelkesedés és lelkiismeretesség, amellyel ezt a munkát a pártszervezetek vezetői és tagsága végezték és végzik. Ahol a párttagság összeírását helyeden hajtották végre, ott javult a pártrnunka. emelkedett a párttagság aktivitása, még szilárdabbá lett a pártszervezeteik tö- megkapcsolata, fejlődött a pártvezetés színvonala. Az összeírás során a pártvezetőségi tagok és pártibizal- miav minden párttaggal egyenként beszélteik, érdeklődtek munkájáró'l. megismerték problémáit és eredmé nyelt, tanácsokat adtak neki és számos esetben bírálták is hibáit. Az új párttagsági könyvek kiosztása — ünnep minden párttag számára. Olyan ünnep ez, amely ismét erősíti pártunk egységét, erejét, harckészségét, növeli a kommunisták öntudatát Párttagsági könyvünk azt fejezi ki, hogy Rákosi elvtárs pártjához tartozunk s valamennyiünknek úgy kell dolgoznunk, hogy méltók legyünk a párt tagjának meg tisztelő címére. A magyar dolgozók nagy pártjához való tartozás mindenekelőtt arra kötelez minden párttagot, hogy tevékenyen részivegyen a pórimunkában. Ezen a téren is példát kell vennünk a Szovjetunió Kommunista Pártjától, melynek szervezeti szabályzata kimondja: ,.Nem elég, ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival, a párttag köteles harcolni e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális magatartása a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harckészségét, s ezért ösz- szeegyeztethetetlen a párthoz tartozással." — A mi pártunk szervezeti szabályzata is kimondja: ,,A párttag kötelessége, hogy.. Iegyelmezetten végrehajtsa a pártszervezetek és pártszervek határozatait." Elmondhatjuk-e. hogy minden oárt- ‘ag ebben a szellemben dolgozik? — Nem mondhatjuk el! Még sok az olva^n párttag, aki nem veszi ki részét a pártmunkábót. s egyáltalán nem, vagy csak k:s mértékben él pártéfetet. Az ilyen párttagok gyengítik a párt harckészségét, gyengítik a pártszervezet egyésgét, átütö- erejét. Pártbizottságaink és pártszer_ vezeteink — végrehajtva a Politikai Bizottságnak a párttagság növekedésének. összetételének alakulásáról és a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról szóló határozatát — el kell émiök. hogy minden párttagot kapcsa1 janak be a pártszervezet munkájába, lássanak el feladatokkal és segítsék őket ezek elvégzésében Pártunk tag jai csak úgy válhatna^ jó kommunistákká. ha nemcsak egyetériPn&ir a párt határozataival, hanem napról- napra tevékenyen és harcosan részt- vesznek azok megvalósításában is. Elsősorban itt is a tettek beszélnek. összefügg ezzel minden párttag legelemibb kötelessége: a périfegys em pon os lie’ar asa. Még számos esetben előfordul az, hogy pártunk egyes tagjai nem tart. jáfc tiszteletben a párthatározatokat, népköztársaságunk törvényeit. Akadnak olyan párttagok, akik a tervtel- jesités, az adófizetés, a beadás terén nem tesznek eleget az állam iránti kötelességüknek, sőt még arra is van példa, hogy egyik-másik funik cionárius éppen a párt és a nép bizalmából kapott tisztséget használja ki arra, hogy vele visszaélve. kijátssza a törvényeket. Az ilyen magatartás nem egyeztethető össze a párttagsággal, a párt- és álllami fegyelem megsértése súlyos bűn. ame, lyeit pártunk nem tűr meg soraiban. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusán azt mondotta: ..Jócskán akadnak olyan funkcionáriusok, akik azt tartják, hogy a törvényeket nem nekik írták ... Az ilyen funkcionáriusok azt képzelik, hogy nekik mindent szabad, s a hatáskörükbe tartozó üzemeket vagy intézményekéi saját kiskirályságukká változtatják, ahol a maguk „rendjét" és „legyeimét" vezetik be és semn, „e veszik az állami legyeimet, Mit sem törődnek a pártszervezel határozataival, a párttagok tömegeinek véleményével, Ott, ahol ilyen párttagsáai könyvvel rendelkező bürokraták ga. rázdálkodnak, sok visszássággal találkozunk. Világos, hogy a párt nem békülhet mea a fegyelemnek ilyen úrhatnám, pártellenes felfogásával'* A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tanítását követve — nekünk is harcot kell folytatnunk „ némely pártszervezetünkben basáskodó bürokraták ellen és nem szabad megengednünk a párt- fegyelem megszegőinek garázdálkodását. ölévns tervünk pártunkat és dolgozó népünket egyre nagyobb feladatok elé állítja. Ezeket csak akkor tudjuk jól megvalósítani, ha pártunk minden egyes tagja pé'dát mutat ebben. Elsősorban a kommunisták helyt, állása és példamutatása dönti el azt. hogy cgy-egy kérdésben és egy-egy he!yen hogyan tudjuk sikferre vinni pártunk helyes politikáját. A párttagok többsége tudja, hogy milyen magatartást vár cl a párt és a dolgozó nép minden kommunistától. Vannak azonban olyan párttagok is. akik nem ismerik kötelességüké*.- elmaradnak tervük teljesítésében nem az éten járnak, hanem hátul kullognak a munkában. — Még gyakran előfordul az, hogy az igazolatlanul mulasztók között párttagok is vannak. Dolgozó paraszt párttagjaink között nem egy van olyan, aki „általában” egyetért ugyan pártunk szövetkezeti politikájával, azonban tettei nem mutatják ezt. a termelőszövetkezetbe való belépéstől idegenkedik. Minden párttag — a párt egy-egy katonája, aki munkaterületén dolgozó munka társainak vezetője kell, hogy legyen. Nagymértékben a párttag magatartása határozza meg közvetlen munka társa inak magatartását is. A jó példa mindig vonzó és feltétlenül követésre ösztönzi a párton, kívüli dolgozókat is. Ahhoz, hogy a párttac megfelelhessen azoknak a követelményeknek, amelyeket a párthoz való tartozás támaszt vele szemben, képezn e kell masa*, tanulnia kell Ezen a téren is vannak eredményeink. Pártunk tagsága egyre nagyobb lelkesedéssel vesz részt a tanulásban. Azonban előfordul — még párt- funkcionáriusainknál is, — hogy ngyesek közülük nem tanulunk lelkiismeretesen, a tanulást gyakran — (egyéb elfoglaltságukra való hivatkozással — háttérbe szorítják. Pártunk szervezti szabályzata kimondja: minden párttagnak kötelessége, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marx- izmus-leninizmus tanításait A tanulás elősegíti azt, hogy a párttag a pártmunkában és termelésben eqyaránt jobban lássa e! feladatát. Ha tanul — könnyebben felismeri a maga és pártszervezete mun kajában lévő fogyatékosságokat, s helyes bírálatával segítséget adhat kijavításukhoz. A bírálat és önbírálat fejlesztése összefügg párttagságunk politikai színvonala emelésének kérdésével, A bírálat és önbírálat minden egyes párttagnak joga ée kötelessége is. Pártunk fokozottabb erősítésére a pártmumk., színvonalának megjavítására kötelez bennünket Sztálin elvtársinak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott beszéde is, amelyben rámutatott arra. hogy Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új .rohambrigádok’ jelentek meg a népi demokratikus országok képében". Sztálin elvtársnak ezek a ránk nézve rendkívül megtisztelő •— szavai még sakkal inkább aláhúzzák azt. hogy pártunknak és népünknek milyen kitüntető, fel-.iős szerepe van a munkásosztály nemzetközi harcában, s még szilárdabb és öntudato- sabb helytállást, tegyelmezeltebb és lelkiismeretesebb munkát követeinek meg minden egyes párttagtól. Most, amikor pártunk tagjai megkapják új tagsági könyvüket, minden kommunista tegye mérlegre eddigi munkáját és vizsgálja meg: hogyan tudja azt jobbá tenni, hogyan tud még odaadóbb. fegyelmezettebb tagjává lenni annak a pártnak, amely rtek olyan bölcs vezetője van, mint Rákosi elvtárs. Egri <.vu!a a Baranyamegyei Pártbizottság titkára. A Szigetvár! Cipőgyár dolgozói lelkes munkával teljesítik fogadalmukat A Szigetvári Cipőgyár lolkos munkával készülnek terv időelöltl befejezésére és :iz IMS au tervév jó bei mii lábára. A lelkes munkára szükség i* van, mert dől /.óink november 7 tiszteletére megfő gadták, hogy december 21-n-, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik évi tervüket. Mord. hogy egy hét választ ej már tw;vk bennünket ettől a naptól. Úgy érezzük, be kell számolnunk arról, hogy is végezzük a munkánkat. annyira előrejutottunk már, hogy ha a hátralévő hét minden napján oeak n napi tervünket teljesítenénk, akkor i* már 20-án befejezhetnénk évi tervünket. lgv az utolsó dekád termelése már tervifeletti lesz. Vállaltuk, hogy negyedik negyedéves tervünkön felül nőj cipők gyártására alkalmatlan kisebb bőrdara- hrvkhó! 500 pár gyermekszamlált készítünk. Ezeket már le is gyártottuk, több, mint 2(1.(XX) forint értékben. A szta.liánovista brigádokban dolgozó szabászok a negyedik negyedévben 2800 kvadrát felsőbőr megtakarítását vállalták. A megtakarítás értéke -10.00(1 forint. Eddig már több. mint 4000 kvadrát felsőbőrt takarítottak meg. amely 2.700 pár cipő fel üftbőr kiszabásához elegendő. A szabászbrigádo'k közül élenjár Harsányt Józeefné jelvény«* a*tahá novistánk. a szakma harmadik leg jobb dolgozójának brigádja. A brigád tagjai novemherben elérték a lílO.ti százalékos átlagos teljesítményt és egyenként átlag 180 kvadrát foWi- bőrt takarítottak meg. A másik két sztahanovista brigád is kivá’óan do! gozik. teljesdtinénvük nem sokkal maradt Harsányi Józsefné brigádjának eredmény^ mögött. Pölöskei Gizella ifjúmunkás sztaháuovis ta jár élen a fogadalmak teljesítésében. ü volt üzemünk egyik küldötte a járási békegyűlésen. A szakmai továbbképzőn megtanult a tiiződe majdnem minden munkagépén dolgozni. A járási békeértekezleten fogadalmat telt. hogy október utolsó dekádjában elért 1:1.") százalékos teljesítményét novemberben t-y százalékra fokozza. Fogadat mát híven teljesítette, mert december e'tói dekádjában 101 százalékot ért el. Jó példája magával ragadja a Giziidé más dolgozóit is. Lukács K’ei ifjúmunkás béléstüzőnő ebben az évben, minden hónapban normán alul teljesített, de novemberben már cl- t-ie a 105 százalékot. Most is száz százalék felett teljesíti az előirányzat á’. Azelőtt a tűződé munkájában ■ vakran voltak zökkenők. Ezt főként a gyakori modell változás okoz ta. Ennek elkerülésére üzemünkben kétheti* továbbá épaő ianíolyamot lódítottunk, amelyen máris folyik az utánpótlásképzés ez 1030-ós tervfe’- adatok sikeres megoldására. Gyárunkban minden vonalon biztosítani akarjuk az 1053-as év sikeres beindítását. A műszaki Intézkedési terv e készítésére már mozgó-ó lőttük minden dolgozónkat. Eddig harminchat javaslatot kaptunk, amelyek egy része újításnak számít és a munka gazdaságosabb, jobb szervévé, sói segíti elő. Az év végére befejezetlen termék-állományunkat, megnöveljük. hogy ezzel is biztosíthassuk a jövő tervév zavartalan megkezdését eddig nent sikerült felajánlásunkat teljesíteni. Minőségünk iiovemlierben lényegesen visszaesett, A hibák nasrv- része ;l felsőbőr nem megfelelő minőségéből adódóit, de ennek ellenére ezen ;i téren sürgősen javítani kell a munkánkat. A műszaki hibás másodrendű cipők termelésünk három százáéi;ál tették ki, míg az anyagidba a cipők 6.8 százalékát. Azért most valamennyien azon iparkodunk, hogy a minőséget fokozzuk, s az év hátralévő napjaiban legjobb munkát nyújtva, a feladatokat megoldjuk «V» a jövő évi tervet sikerrel kezdjük meg. Iairánd Ernő statisztikus. Szigetvári Cipőgyár dolgozói az évi Terv eJiesíiésunkiie! a tiizfdíhen ' minősén vonalán Egy muzsikus a Szárnyaló dallamuk“ című filmről A „MOKEP“ pécsi kirendeltsége a napokban mutatta be a pécsi zenei élet képviselőincik és a közönségszervezőknek a „Szárnyaló dallamok’ című színes fihnóriásl. A fifin meg- . ekintése után Antal György, a pécsi Állatni Zene iskola igazgatója az itt közölt cikkben foglalta össze véleményét a szovjet filmművészet és zeneművészet közös remekéről: Még élénken él emlékezetünkben a ■ .Nagy koncert” című színes, zenés filmalkotás káprázata, mikor beülünk a filmszínház nézőterére, hogy megnézzük a ,,Szárnyaló dallamok’’ című új szovjet filmet. Az elsötétített nézőtér betelük zenével s Csajkovszkij VI, szimfóniájának harmóniái ünnepi hangulatot teremtenek, mely átforrósodva fokozódik az egész előadás folyamán. A leningrádi konzervatórium hangversenytermében folyik a koncert. Az állami szimfonikus zenekart Kondra sin vezényli, aki a budapesti Világifjúsági Találkozó alkalmával már meghódította a magyar közönséget. Most a Csajkovszkij szimfónia dallamai kelnek életre pálcája intése nyomán a nagyszerű és látványnak is impozáns zeneikar hangszerein. Szeretnénk tovább is ottmaradni a koncertteremben, hogy a közönséggel együtt élvezzük az e’őadást, de a film to vtáibb pereg, hogy életre keltse az orosz nép hősi történetének egy darabját, Glinka: Ivan Sziuszanyin c operájának részleteivel. A részekből elénk rajzolódik az egész opera tartalma és eszmei mondanivalója: Ivan Szuszanyin, a lánya esküvőjéről elhurcolt öreg paraszt, hóval borított erdőbe vezet: a hazájára tört lengve! nemeseket, hogy így akár élete árán is megsemmisítse az ellenséget. Ivan Szuszanyin nagyáriája, melyben az étlettől s hazájából búcsúzik, Milhajlov népművész felejthetetlen előadásában ke! életre, s a fitmnek mind zenei'eg, mirod drámailag egyik legnagyszerűbb része. De változik a szili és Chopin cisz-moll k éri ngőj ének zenéjére a világhírű orosz balettművészeík két reprezentánsa: LTanova és Preobrazsen szkij lejt kecses táncot. Most egy mesterien felvázolt tabló jelzi, hogv részletek következnek Ösajkov*akij: „Pikk Dáma“ című operájából, melynek főszerepeit Masz- lcnyikova érdemes-, és t.ftmesev népművész éneklik. Csajkovszkij zenéjéi Glazunov baüetUmizsikájo váltja fis’. A történet régi várkastélyba vezet, Kaimonda és Tlrii-n magyar herceg szerelmét, beteljesült álmát varázsolja elénk, rendkívül finom, művész! kéjiek sorozatában. A spanyol tánc — a balett és filmművészet együtlműködésének remeke. A régi vár díszlete helyett most napfényes dombos vidék jelenik meg a vásznon. Az Oszipov együttes és szólóénekese őst orosz fomódalt ad elő úgy, hogy a dalba foglalt ének megelevenedik s a néző elé varázsolja az orosz falu életének egy idillikus darabját. Most tanúi lebe- 'ünk annak, mikép kapcsolódik össze a múlt és jelen., hogyan élteti a nép: hagyományt dalban, táncban, népviseletben a ma művészete. A fonójele- íietet mozgalmas képsor követi. Lelkes monajlás üdvözli a jólismert Moj- szejev együttest. Sokan láttuk már Pécsett is a Mojszejev-együttest. Sokszor gondoltuk, hogy amit nyújtanak, az a művészet teljesítőképességének határa, de amit a filmen produkálnak, arról ámulattal mondhatjuk: Mojszejevéik felülmúlták eddigi önmagukat. Még visszafojtott lélekzettel szemléljük az együttes színes kavargását, mikor megszólal Jlarsafurján zenéje s a film Jerevániba, örmény- ország fővárosaiba vezet, hogy a szovjet halettmflvészet új bizonyságot tegyen kifogyhatatlan gazdagságáról. A Gaiane balett méltán népszerű kard- tánca híres művészek és a színes balettkar együttes előadásában,ke! életre. Most a Lenin hegyen című népszerű dali csendül fel Bugajev opera-- énekes ajkán, hogy átvezessen az építő, alkotó szovjet élet teljes valóságába, melyről a film utolsó részében oly meggyőzően, szól az ének Sosztakovics: Dal az erdőkről című oratóriumában. Ismét a koncertteremben vagyunk, ahol szólisták, énekkarok és zenekar Kondrasin vezetésevei Interpretálják Sosztakovicsnak ezt a nálunk is jói ismert nagyhatású művét, miközben újra elvonulnak előttünk az épülő gyárak, a fárífott szlyejspéfk, a hatalmas gátak, melyekről országhatárokon túlszárnyalva szól « szovjet zene. a Mojszejev együttes tánca, élenjáró művészeik és együttesek éneke. Ennek s diadalmas, rsfv akkordnak végső kicsengése pedig: Éljen a győzelmes nép! A „Szárnyaló dallamok“ című filmalkotás egyesíti magában az élenjáró szovjet filmrendezés minden kiválóságát. Bendezés, szín, hangvétel mind, mind tökéletes. A muzsikus számár* azonban legtöbbét jelenti az a tudat, hogy látja: milyen nagy erő a mii t és je'en haladó zenéje és művészete, és milyen nagyszerű, hogy a zene olyan nagyhatású segítőtársra talált, mint a szovjet film, amely éppen » zene felfokozott mondanivalójának közvetítése érdekében a koncerttermek opera és ballel színpadok produkcióját ma már a legkisebb faluba is eljuttatja. Mi muzsikusok azért üdvözöljük kétszeresen is a ,,Szárnyaló dallamok” című új azovje! filméi .mert nagv- igényű művészetével a legszélesebb tömegek között segíli e'ő a mj munkánk még nagyobb sikerét. Antal György a zeneiskola igazgatója. E'ives furcsa szórakozásokról Akadnak még kifacsarodott ízlésű emberek, akiknek nem fő semmi sem úgy, mini a több; softener dolgozónak. Ezek a maguk módiin akarnak siómnkozni és a saját, Icii- léin Ízlésül: szerint cselekedni. Azzal már nem sokat törődnek, hogy a furcsa, gusztusuk következtében kárt (/koznak, avagy megbotránkoztatják a jó érzésű embereket. Vem tudom máskép elképzelni példáid azt as illetőt, aki a, múltkor — természeteseit éjjel — végigsétált az éppen akkor frissen rendbehozol t Széchenyi-téri /xrrkrészlet virág, join és ágyúsain. Virágból kirakott be>tide hirdet U; a bélre nagy ügyét. Ez a sötétben bujkáló alak pedig ezeken sétált ál. Másnap reg. gd a iiutnk'éba siető dolgozóknak csal; az ottmaradt lábnyomai hirdették „hatalmas hőstettéi''. Azután megvárja- hogy újra rend behozzál;, és akkor ismét /rrodukálja magát. Lehet, hogy részegek csinálják, de ha tőlem függne, nappal a legforgalmasabb időben, táblával a hátán hozatnám helyre vele a kárt. Elmenne a kedve mindörökTó az ilyen sétáktól. Avagy milyen élvezetet okozhat egyeseknek, hogy a sétányokon, n szép mecsc.kj Mai; mentén jó mélyen leásott beton /nuUábakat ki- feszegessék a helyükről, majd cavi- ket a másikon összetörjék. Ül van nagy erőben érzik magukat egyeseké liiztos, hogy nem becsület es munkúsemben k, akii; így virtus- kodnak. Akik dolgoznak és fiatalok, sportolna./;, de nem padlábaJrkal. Vájjon kinek lehetett útjában a mecselfi szerpentinen az egyik kilométerkő? Ugyanis azt i* úgy csavarta ki valaki a helyéről. Nem gtrmt tíatm• H. Mrt m m» dalra nyomta volna. Ht pedig m*is den oldalon látszott a fetzegetés nyoma. A kő pedig szépen a lyuk mellé volt fektetve, természetesen az álon keresztbe. Hát már miért, ne legyen teljes az élvezete, és törje ki rajta a nyakát valakit Nem lehet utolsó szórakozás « város parkjainak és úgyis kévés f ásított ideáinak fáit tördelni. (Csak az, utolsó, aki ilyet, elkövet.) Természetesen az öregebb fákkal mér nehezebb boldogulni, annak csak az ágait, tördelik, de a csemetéket derékban kettétörni, hát nz valaimi. „pompás“ dolog lehrt. Mit is törődik az ilyen azzal, hogy a környező lakók naponta figyelik féltő pillantásokkal hogyan fejlőd- írek a kis fák, öntő tg étik, ha rdhujol karót vernek mellé. Jaj! Csak rdarui baja ne legyen. Valaki arra lön és a buta hetvenkedés kedvéért elpusztítja. Említésre méltó még ,/ céfhv/nbé. fás. Eszel mutogatják egyesek kér ügyességüket. Il'tgy kétség pedig ry férhessen a biztos Utbilathm. a Hdf százalékos bizonyíték kedvéért, csak üvegre céloznak. Lehet- a% esnSIeg kültelki telefonfülke, as sem baj, ha nem lakott épillet ablakai — mint a Pécsi Porcéi án/y/ár Vor os Ihn- út felőli egifik é püled« Ha pedig az illető már elég ügyes- akkor az utcai i-ilágítás égői jelentenek célpontot, az összetört IH'ey cserepek és a sötétség pedig a told. latot. Egye'-kettőt kellene csak az ilye nőkből fidön csípni és alaposam megbüntetni, attól bizonyára a binek iz elmenne a kedve, hoyf ilyertnh’el „produkálja" magát. (SZAMÓJ