Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

m2 DECEMBER 1# a WflPlÓ PARI ßs PJm ÉPÍT fis « Az új párttagsági könyveli leosztása elé Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-j ülésén beszámolt az év gazdasági eredményeiről és meg mutatta azokat a tennivalókat, ame. lyekef idei és jövöévi tervünk tel­jesítése. népgazdaságunk további fej­lesztése érdekében e! kell végeznünk. Ezévi sikereink alapja ugyanaz, mint a felszabadulás óta kivívott minden győzelmünké: az. hogy pártszerveze­teink, párttagjaink és dolgozóink év­ről évre öntudatosabbaa és lelke­sebben harcolnak a párt politikájá­nak megvalósításáért. Ehhez a mun­kához nagy segítséget ad Sztálin elv- társ nagyjelentőségű műve, „A szo­cializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióba,n" és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusa, amely irányt mutat ne­künk ahhoz, hogy a munkánkban lé­vő fogyatékosságokat megszüntessük hibáinkat kijavítsuk és még eredmé- j nyesebben dolgozzunk ötéves tervünk negyedik évének megkezdése egybeesik azzal, hogy pártunk kiosztja a párttagok körött az új tagsági könyveket. A taglönvvcsere napvieleirőscgíi po itikai kérdés, és ezt a párt. tagjai meg is értették. Mutatja ezt az a lelkesedés és lelki­ismeretesség, amellyel ezt a munkát a pártszervezetek vezetői és tagsága végezték és végzik. Ahol a párttag­ság összeírását helyeden hajtották végre, ott javult a pártrnunka. emel­kedett a párttagság aktivitása, még szilárdabbá lett a pártszervezeteik tö- megkapcsolata, fejlődött a pártveze­tés színvonala. Az összeírás során a pártvezetőségi tagok és pártibizal- miav minden párttaggal egyenként beszélteik, érdeklődtek munkájáró'l. megismerték problémáit és eredmé nyelt, tanácsokat adtak neki és szá­mos esetben bírálták is hibáit. Az új párttagsági könyvek kiosz­tása — ünnep minden párttag szá­mára. Olyan ünnep ez, amely ismét erősíti pártunk egységét, erejét, harckészségét, növeli a kommunis­ták öntudatát Párttagsági könyvünk azt fejezi ki, hogy Rákosi elvtárs pártjához tartozunk s valamennyi­ünknek úgy kell dolgoznunk, hogy méltók legyünk a párt tagjának meg tisztelő címére. A magyar dolgozók nagy pártjához való tartozás mindenekelőtt arra kötelez minden párttagot, hogy tevé­kenyen részivegyen a pórimunkában. Ezen a téren is példát kell vennünk a Szovjetunió Kommunista Pártjá­tól, melynek szervezeti szabályzata kimondja: ,.Nem elég, ha a párttag csupán egyetért a párt határozatai­val, a párttag köteles harcolni e ha­tározatok megvalósításáért. A kom­munisták passzív és formális maga­tartása a párthatározatok iránt, gyen­gíti a párt harckészségét, s ezért ösz- szeegyeztethetetlen a párthoz tarto­zással." — A mi pártunk szervezeti szabályzata is kimondja: ,,A párttag kötelessége, hogy.. Iegyelmezetten végrehajtsa a pártszervezetek és pártszervek határozatait." Elmondhatjuk-e. hogy minden oárt- ‘ag ebben a szellemben dolgozik? — Nem mondhatjuk el! Még sok az olva^n párttag, aki nem veszi ki ré­szét a pártmunkábót. s egyáltalán nem, vagy csak k:s mértékben él pártéfetet. Az ilyen párttagok gyen­gítik a párt harckészségét, gyengí­tik a pártszervezet egyésgét, átütö- erejét. Pártbizottságaink és pártszer_ vezeteink — végrehajtva a Politikai Bizottságnak a párttagság növekedé­sének. összetételének alakulásáról és a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról szóló határozatát — el kell émiök. hogy minden párttagot kapcsa1 janak be a pártszervezet munkájába, lás­sanak el feladatokkal és segítsék őket ezek elvégzésében Pártunk tag jai csak úgy válhatna^ jó kommu­nistákká. ha nemcsak egyetériPn&ir a párt határozataival, hanem napról- napra tevékenyen és harcosan részt- vesznek azok megvalósításában is. Elsősorban itt is a tettek beszélnek. összefügg ezzel minden párttag legelemibb kötelessége: a périfegys em pon os lie’ar asa. Még számos esetben előfordul az, hogy pártunk egyes tagjai nem tart. jáfc tiszteletben a párthatározatokat, népköztársaságunk törvényeit. Akad­nak olyan párttagok, akik a tervtel- jesités, az adófizetés, a beadás te­rén nem tesznek eleget az állam iránti kötelességüknek, sőt még arra is van példa, hogy egyik-másik funik cionárius éppen a párt és a nép bi­zalmából kapott tisztséget használja ki arra, hogy vele visszaélve. ki­játssza a törvényeket. Az ilyen ma­gatartás nem egyeztethető össze a párttagsággal, a párt- és álllami fe­gyelem megsértése súlyos bűn. ame, lyeit pártunk nem tűr meg soraiban. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusán azt mondotta: ..Jócskán akad­nak olyan funkcionáriusok, akik azt tartják, hogy a törvényeket nem ne­kik írták ... Az ilyen funkcionáriu­sok azt képzelik, hogy nekik min­dent szabad, s a hatáskörükbe tar­tozó üzemeket vagy intézményekéi saját kiskirályságukká változtatják, ahol a maguk „rendjét" és „legyei­mét" vezetik be és semn, „e veszik az állami legyeimet, Mit sem törőd­nek a pártszervezel határozataival, a párttagok tömegeinek véleményé­vel, Ott, ahol ilyen párttagsáai könyvvel rendelkező bürokraták ga. rázdálkodnak, sok visszássággal ta­lálkozunk. Világos, hogy a párt nem békülhet mea a fegyelemnek ilyen úrhatnám, pártellenes felfogásával'* A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tanítását kö­vetve — nekünk is harcot kell foly­tatnunk „ némely pártszervezetünk­ben basáskodó bürokraták ellen és nem szabad megengednünk a párt- fegyelem megszegőinek garázdálkodá­sát. ölévns tervünk pártunkat és dol­gozó népünket egyre nagyobb fel­adatok elé állítja. Ezeket csak akkor tudjuk jól megvalósítani, ha pártunk minden egyes tagja pé'dát mutat eb­ben. Elsősorban a kommunisták helyt, állása és példamutatása dönti el azt. hogy cgy-egy kérdésben és egy-egy he!yen hogyan tudjuk sikferre vinni pártunk helyes politikáját. A pártta­gok többsége tudja, hogy milyen ma­gatartást vár cl a párt és a dolgozó nép minden kommunistától. Vannak azonban olyan párttagok is. akik nem ismerik kötelességüké*.- elma­radnak tervük teljesítésében nem az éten járnak, hanem hátul kullognak a munkában. — Még gyakran előfordul az, hogy az igazolatlanul mulasztók között párttagok is van­nak. Dolgozó paraszt párttagjaink között nem egy van olyan, aki „ál­talában” egyetért ugyan pártunk szövetkezeti politikájával, azonban tettei nem mutatják ezt. a termelő­szövetkezetbe való belépéstől ide­genkedik. Minden párttag — a párt egy-egy katonája, aki munkaterületén dol­gozó munka társainak vezetője kell, hogy legyen. Nagymértékben a párt­tag magatartása határozza meg köz­vetlen munka társa inak magatartását is. A jó példa mindig vonzó és fel­tétlenül követésre ösztönzi a párton, kívüli dolgozókat is. Ahhoz, hogy a párttac megfelel­hessen azoknak a követelmények­nek, amelyeket a párthoz való tar­tozás támaszt vele szemben, képezn e kell masa*, tanulnia kell Ezen a téren is vannak eredménye­ink. Pártunk tagsága egyre nagyobb lelkesedéssel vesz részt a tanulás­ban. Azonban előfordul — még párt- funkcionáriusainknál is, — hogy ngyesek közülük nem tanulunk lelki­ismeretesen, a tanulást gyakran — (egyéb elfoglaltságukra való hivat­kozással — háttérbe szorítják. Pár­tunk szervezti szabályzata kimondja: minden párttagnak kötelessége, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tu­dását és emelje műveltségi színvo­nalát, igyekezzék elsajátítani a marx- izmus-leninizmus tanításait A tanulás elősegíti azt, hogy a párttag a pártmunkában és terme­lésben eqyaránt jobban lássa e! fel­adatát. Ha tanul — könnyebben fel­ismeri a maga és pártszervezete mun kajában lévő fogyatékosságokat, s helyes bírálatával segítséget adhat kijavításukhoz. A bírálat és önbírá­lat fejlesztése összefügg párttagsá­gunk politikai színvonala emelésének kérdésével, A bírálat és önbírálat minden egyes párttagnak joga ée kötelessége is. Pártunk fokozottabb erősítésére a pártmumk., színvonalának megjavítá­sára kötelez bennünket Sztálin elv­társinak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott beszéde is, amelyben rámutatott ar­ra. hogy Kínától és Koreától Cseh­szlovákiáig és Magyarországig új .rohambrigádok’ jelentek meg a né­pi demokratikus országok képében". Sztálin elvtársnak ezek a ránk nézve rendkívül megtisztelő •— sza­vai még sakkal inkább aláhúzzák azt. hogy pártunknak és népünknek mi­lyen kitüntető, fel-.iős szerepe van a munkásosztály nemzetközi harcá­ban, s még szilárdabb és öntudato- sabb helytállást, tegyelmezeltebb és lelkiismeretesebb munkát követeinek meg minden egyes párttagtól. Most, amikor pártunk tagjai meg­kapják új tagsági könyvüket, min­den kommunista tegye mérlegre ed­digi munkáját és vizsgálja meg: ho­gyan tudja azt jobbá tenni, hogyan tud még odaadóbb. fegyelmezettebb tagjává lenni annak a pártnak, amely rtek olyan bölcs vezetője van, mint Rákosi elvtárs. Egri <.vu!a a Baranyamegyei Pártbizott­ság titkára. A Szigetvár! Cipőgyár dolgozói lelkes munkával teljesítik fogadalmukat A Szigetvári Cipőgyár lolkos munkával készülnek terv időelöltl befejezésére és :iz IMS au tervév jó bei mii lábára. A lelkes munkára szükség i* van, mert dől /.óink november 7 tiszteletére megfő gadták, hogy december 21-n-, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik évi tervüket. Mord. hogy egy hét választ ej már tw;vk bennünket ettől a naptól. Úgy érezzük, be kell számolnunk ar­ról, hogy is végezzük a munkánkat. annyira előre­jutottunk már, hogy ha a hát­ralévő hét minden napján oeak n napi tervünket teljesítenénk, akkor i* már 20-án befejezhetnénk évi ter­vünket. lgv az utolsó dekád termelése már tervifeletti lesz. Vállaltuk, hogy negyedik negyed­éves tervünkön felül nőj cipők gyár­tására alkalmatlan kisebb bőrdara- hrvkhó! 500 pár gyermekszamlált ké­szítünk. Ezeket már le is gyártottuk, több, mint 2(1.(XX) forint értékben. A szta.liánovista brigádokban dol­gozó szabászok a negyedik negyed­évben 2800 kvadrát felsőbőr megta­karítását vállalták. A megtakarítás értéke -10.00(1 forint. Eddig már több. mint 4000 kvadrát felsőbőrt takarí­tottak meg. amely 2.700 pár cipő fel üftbőr kiszabásához elegendő. A szabászbrigádo'k közül élenjár Harsányt Józeefné jelvény«* a*tahá novistánk. a szakma harmadik leg jobb dolgozójának brigádja. A brigád tagjai novemherben elérték a lílO.ti százalékos átlagos teljesítményt és egyenként átlag 180 kvadrát foWi- bőrt takarítottak meg. A másik két sztahanovista brigád is kivá’óan do! gozik. teljesdtinénvük nem sokkal ma­radt Harsányi Józsefné brigádjának eredmény^ mögött. Pölöskei Gizella ifjú­munkás sztaháuovis ta jár élen a foga­dalmak teljesítésében. ü volt üze­münk egyik küldötte a járási béke­gyűlésen. A szakmai továbbképzőn megtanult a tiiződe majdnem minden munkagépén dolgozni. A járási béke­értekezleten fogadalmat telt. hogy október utolsó dekádjában elért 1:1.") százalékos teljesítményét november­ben t-y százalékra fokozza. Fogadat mát híven teljesítette, mert december e'tói dekádjában 101 százalékot ért el. Jó példája magával ragadja a Gi­ziidé más dolgozóit is. Lukács K’ei ifjúmunkás béléstüzőnő ebben az év­ben, minden hónapban normán alul teljesített, de novemberben már cl- t-ie a 105 százalékot. Most is száz százalék felett teljesíti az előirány­zat á’. Azelőtt a tűződé munkájában ■ vakran voltak zökkenők. Ezt fő­ként a gyakori modell változás okoz ta. Ennek elkerülésére üzemünkben kétheti* továbbá épaő ianíolyamot ló­dítottunk, amelyen máris folyik az utánpótlásképzés ez 1030-ós tervfe’- adatok sikeres megoldására. Gyárunkban minden vonalon biz­tosítani akarjuk az 1053-as év sike­res beindítását. A műszaki Intézke­dési terv e készítésére már mozgó-ó lőttük minden dolgozónkat. Eddig harminchat javaslatot kaptunk, ame­lyek egy része újításnak számít és a munka gazdaságosabb, jobb szervévé, sói segíti elő. Az év végére befeje­zetlen termék-állományunkat, meg­növeljük. hogy ezzel is biztosíthas­suk a jövő tervév zavartalan meg­kezdését eddig nent si­került felaján­lásunkat telje­síteni. Minőségünk iiovemlierben lé­nyegesen visszaesett, A hibák nasrv- része ;l felsőbőr nem megfelelő minő­ségéből adódóit, de ennek ellenére ezen ;i téren sürgősen javítani kell a munkánkat. A műszaki hibás má­sodrendű cipők termelésünk három százáéi;ál tették ki, míg az anyag­idba a cipők 6.8 százalékát. Azért most valamennyien azon iparkodunk, hogy a minőséget fokozzuk, s az év hátralévő napjaiban legjobb munkát nyújtva, a feladatokat megoldjuk «V» a jövő évi tervet sikerrel kezdjük meg. Iairánd Ernő statisztikus. Szigetvári Cipőgyár dolgozói az évi Terv eJiesíiésunkiie! a tiizfdíhen ' minősén vonalán Egy muzsikus a Szárnyaló dallamuk“ című filmről A „MOKEP“ pécsi kirendeltsége a napokban mutatta be a pécsi zenei élet képviselőincik és a közönségszer­vezőknek a „Szárnyaló dallamok’ című színes fihnóriásl. A fifin meg- . ekintése után Antal György, a pécsi Állatni Zene iskola igazgatója az itt közölt cikkben foglalta össze vélemé­nyét a szovjet filmművészet és zene­művészet közös remekéről: Még élénken él emlékezetünkben a ■ .Nagy koncert” című színes, zenés filmalkotás káprázata, mikor beülünk a filmszínház nézőterére, hogy meg­nézzük a ,,Szárnyaló dallamok’’ című új szovjet filmet. Az elsötétített nézőtér betelük ze­nével s Csajkovszkij VI, szimfóniá­jának harmóniái ünnepi hangulatot teremtenek, mely átforrósodva foko­zódik az egész előadás folyamán. A leningrádi konzervatórium hangver­senytermében folyik a koncert. Az állami szimfonikus zenekart Kondra sin vezényli, aki a budapesti Világ­ifjúsági Találkozó alkalmával már meghódította a magyar közönséget. Most a Csajkovszkij szimfónia dalla­mai kelnek életre pálcája intése nyo­mán a nagyszerű és látványnak is im­pozáns zeneikar hangszerein. Szeret­nénk tovább is ottmaradni a koncert­teremben, hogy a közönséggel együtt élvezzük az e’őadást, de a film to vtáibb pereg, hogy életre keltse az orosz nép hősi történetének egy da­rabját, Glinka: Ivan Sziuszanyin c operájának részleteivel. A részekből elénk rajzolódik az egész opera tar­talma és eszmei mondanivalója: Ivan Szuszanyin, a lánya esküvőjéről el­hurcolt öreg paraszt, hóval borított erdőbe vezet: a hazájára tört lengve! nemeseket, hogy így akár élete árán is megsemmisítse az ellenséget. Ivan Szuszanyin nagyáriája, melyben az étlettől s hazájából búcsúzik, Milhajlov népművész felejthetetlen előadásában ke! életre, s a fitmnek mind zenei'eg, mirod drámailag egyik legnagyszerűbb része. De változik a szili és Chopin cisz-moll k éri ngőj ének zenéjére a vi­lághírű orosz balettművészeík két rep­rezentánsa: LTanova és Preobrazsen szkij lejt kecses táncot. Most egy mesterien felvázolt tabló jelzi, hogv részletek következnek Ösajkov*akij: „Pikk Dáma“ című ope­rájából, melynek főszerepeit Masz- lcnyikova érdemes-, és t.ftmesev nép­művész éneklik. Csajkovszkij zenéjéi Glazunov baüetUmizsikájo váltja fis’. A történet régi várkastélyba vezet, Kaimonda és Tlrii-n magyar herceg szerelmét, beteljesült álmát varázsol­ja elénk, rendkívül finom, művész! kéjiek sorozatában. A spanyol tánc — a balett és filmművészet együtlműkö­désének remeke. A régi vár díszlete helyett most napfényes dombos vidék jelenik meg a vásznon. Az Oszipov együttes és szólóénekese őst orosz fo­módalt ad elő úgy, hogy a dalba fog­lalt ének megelevenedik s a néző elé varázsolja az orosz falu életének egy idillikus darabját. Most tanúi lebe- 'ünk annak, mikép kapcsolódik össze a múlt és jelen., hogyan élteti a nép: hagyományt dalban, táncban, népvise­letben a ma művészete. A fonójele- íietet mozgalmas képsor követi. Lel­kes monajlás üdvözli a jólismert Moj- szejev együttest. Sokan láttuk már Pécsett is a Mojszejev-együttest. Sok­szor gondoltuk, hogy amit nyújtanak, az a művészet teljesítőképességének határa, de amit a filmen produkál­nak, arról ámulattal mondhatjuk: Mojszejevéik felülmúlták eddigi ön­magukat. Még visszafojtott lélekzettel szemléljük az együttes színes kavar­gását, mikor megszólal Jlarsafurján zenéje s a film Jerevániba, örmény- ország fővárosaiba vezet, hogy a szov­jet halettmflvészet új bizonyságot te­gyen kifogyhatatlan gazdagságáról. A Gaiane balett méltán népszerű kard- tánca híres művészek és a színes ba­lettkar együttes előadásában,ke! életre. Most a Lenin hegyen című nép­szerű dali csendül fel Bugajev opera-- énekes ajkán, hogy átvezessen az építő, alkotó szovjet élet teljes való­ságába, melyről a film utolsó részé­ben oly meggyőzően, szól az ének Sosztakovics: Dal az erdőkről című oratóriumában. Ismét a koncertterem­ben vagyunk, ahol szólisták, énekka­rok és zenekar Kondrasin vezetésevei Interpretálják Sosztakovicsnak ezt a nálunk is jói ismert nagyhatású mű­vét, miközben újra elvonulnak előt­tünk az épülő gyárak, a fárífott szlyejspéfk, a hatalmas gátak, melyek­ről országhatárokon túlszárnyalva szól « szovjet zene. a Mojszejev együt­tes tánca, élenjáró művészeik és együt­tesek éneke. Ennek s diadalmas, rsfv akkordnak végső kicsengése pedig: Éljen a győzelmes nép! A „Szárnyaló dallamok“ című film­alkotás egyesíti magában az élenjáró szovjet filmrendezés minden kiváló­ságát. Bendezés, szín, hangvétel mind, mind tökéletes. A muzsikus számár* azonban legtöbbét jelenti az a tudat, hogy látja: milyen nagy erő a mii t és je'en haladó zenéje és művészete, és milyen nagyszerű, hogy a zene olyan nagyhatású segítőtársra talált, mint a szovjet film, amely éppen » zene felfokozott mondanivalójának közvetítése érdekében a koncertter­mek opera és ballel színpadok produk­cióját ma már a legkisebb faluba is eljuttatja. Mi muzsikusok azért üdvözöljük kétszeresen is a ,,Szárnyaló dallamok” című új azovje! filméi .mert nagv- igényű művészetével a legszélesebb tömegek között segíli e'ő a mj mun­kánk még nagyobb sikerét. Antal György a zeneiskola igazgatója. E'ives furcsa szórakozásokról Akadnak még kifacsarodott ízlésű emberek, akiknek nem fő semmi sem úgy, mini a több; softener dol­gozónak. Ezek a maguk módiin akarnak siómnkozni és a saját, Icii- léin Ízlésül: szerint cselekedni. Az­zal már nem sokat törődnek, hogy a furcsa, gusztusuk következtében kárt (/koznak, avagy megbotránkoz­tatják a jó érzésű embereket. Vem tudom máskép elképzelni példáid azt as illetőt, aki a, múltkor — természeteseit éjjel — végigsétált az éppen akkor frissen rendbeho­zol t Széchenyi-téri /xrrkrészlet virág, join és ágyúsain. Virágból kira­kott be>tide hirdet U; a bélre nagy ügyét. Ez a sötétben bujkáló alak pedig ezeken sétált ál. Másnap reg. gd a iiutnk'éba siető dolgozóknak csal; az ottmaradt lábnyomai hir­dették „hatalmas hőstettéi''. Azután megvárja- hogy újra rend behozzál;, és akkor ismét /rrodukálja magát. Lehet, hogy részegek csinálják, de ha tőlem függne, nappal a legfor­galmasabb időben, táblával a hátán hozatnám helyre vele a kárt. El­menne a kedve mindörökTó az ilyen sétáktól. Avagy milyen élvezetet okozhat egyeseknek, hogy a sétányokon, n szép mecsc.kj Mai; mentén jó mé­lyen leásott beton /nuUábakat ki- feszegessék a helyükről, majd cavi- ket a másikon összetörjék. Ül van nagy erőben érzik magukat egye­seké liiztos, hogy nem becsület es munkúsemben k, akii; így virtus- kodnak. Akik dolgoznak és fiatalok, sportolna./;, de nem padlábaJrkal. Vájjon kinek lehetett útjában a mecselfi szerpentinen az egyik kilo­méterkő? Ugyanis azt i* úgy csa­varta ki valaki a helyéről. Nem gtrmt tíatm• H. Mrt m m» dalra nyomta volna. Ht pedig m*is den oldalon látszott a fetzegetés nyoma. A kő pedig szépen a lyuk mellé volt fektetve, természetesen az álon keresztbe. Hát már miért, ne legyen teljes az élvezete, és tör­je ki rajta a nyakát valakit Nem lehet utolsó szórakozás « város parkjainak és úgyis kévés f ásított ideáinak fáit tördelni. (Csak az, utolsó, aki ilyet, elkövet.) Természetesen az öregebb fákkal mér nehezebb boldogulni, annak csak az ágait, tördelik, de a cseme­téket derékban kettétörni, hát nz valaimi. „pompás“ dolog lehrt. Mit is törődik az ilyen azzal, hogy a környező lakók naponta figyelik féltő pillantásokkal hogyan fejlőd- írek a kis fák, öntő tg étik, ha rdhujol karót vernek mellé. Jaj! Csak rda­rui baja ne legyen. Valaki arra lön és a buta hetvenkedés kedvéért el­pusztítja. Említésre méltó még ,/ céfhv/nbé. fás. Eszel mutogatják egyesek kér ügyességüket. Il'tgy kétség pedig ry férhessen a biztos Utbilathm. a Hdf százalékos bizonyíték kedvéért, csak üvegre céloznak. Lehet- a% esnSIeg kültelki telefonfülke, as sem baj, ha nem lakott épillet ab­lakai — mint a Pécsi Porcéi án/y/ár Vor os Ihn- út felőli egifik é püled« Ha pedig az illető már elég ügyes- akkor az utcai i-ilágítás égői jelen­tenek célpontot, az összetört IH'ey cserepek és a sötétség pedig a told. latot. Egye'-kettőt kellene csak az ilye nőkből fidön csípni és alaposam megbüntetni, attól bizonyára a binek iz elmenne a kedve, hoyf ilyertnh’el „produkálja" magát. (SZAMÓJ

Next

/
Thumbnails
Contents