Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

2

w fi pi6

tor>2 hfoembEh t8

A népek békekongresszusának

Délelőtti ülés

Az nigériai delegátus beszéde után dr Pesott, a saopaolói egyetem tanára szólalt fel. Pesoa professzor, aki tagja volt a Kínában és Koreában járt ttidományos bizottságnak. az amerikaiak által alkalmazott baktériumé advise lésről szerzett benyomásait ismertette portugálnyelvü előadásában.

A következő felszólaló dr. Csen Vcn-Szuci, a bakteriológiai egyetem tanára, a Koreában harcoló kínai népi önkéntesek orvosi különítményé- r i; vezetője volt.

Tisztában vagyunk azzal — mondotta. — bogy a népek a teoheve- sebben ellenzik a baktériumháború alkalmazását és követelik az effajta hadviselést törvényen kívül helyező 1923. évi genfi jegyzőkönyv jóváhar gyásét az amerikai kongresszus áltat. Az amerikai kormány és az ame rikai tábornokok a baktériumháború kísérletével, melynek célja az volt, hogy minél több koreait és kínait gyilkoljanak meg, kudarcot vallottak. Kudarcukat az magyarázza meg. hogy mi, kínai tudósok, mát fel voltunk készülve az effajta háborúra, amellyel már a japán agresszorok is megpróbálkoztak ellenünk 1940—41- bcnTisztában kell azonban lennünk az. zal — folytatta, — hogy a bakté- riumháború még most is folyik. Mielőtt elhagytuk Pekinget. jelentést kaptunk arról, hogy az amerikaiak ismét használták a polgári lakosság ellen a baktériumfegyvereket. Hivatalos amerikai tényezők nyilatkozataiból kitűnik, hogy az amerikaiak Koreát kísérleti terepnek tekintik a baktériumfegyverek alkalmazása szempontjából és egy jövő nagyobb háborúban e fegyvereket még nagyobb mértékben alkalmazzák. Ilyen körülmények között csakis a bakté- frumháború megtiltásával és megakadályozásával lehet elejét venni annak. hogy a koreai és a kínai népet sújtó veszedelmek az egész világra ki ne terjedjenek.

A kővetkező felszólaló Zsukov- Rereznyikov, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának alelnöki« volt. aki szintén a baktériumfegyverek használatáról beszélt.

Latiela, a Finn Agrárifjúság Szövetségénél, elnöke a finn nép mélységes békeakaratáról biztosította a kongresszust, a béke gondolata ma Finnországban népszerűbb, mint valaha is volt a múltban — mondotta. — Mi kis nemzet vagyunk és nem tudjuk eldönteni a háború vagy béke kérdését, de a magunk részéről :s hozzájárulhatunk a világbéke ügyé hez és a nemzetek közötti kapcsolatok megjavulásához. nevezetesen az által, hogy hangoztatjuk a nemzeti függetlenség, a nemzetközi törvény és a népek békés együttélésének jelentőségét.

A következő felszólaló Eugénie Cotton asszony, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének elnöke volt, akit a hallgatóság meleg tapssal üdvözölt. A nőknek — mondotta Cotton asszony — különös okuk van arra, hogy a háború ellen legyenek Az ő hivatásuk az, hogy biztosítsák az emberiség fennmaradását és valahányszor gyermekeik szemébe néznek, mindig azt kell, hogy kívánják, bárcsak sohase legyen háború.

A nők látják, hogy azok a kormányok, amelyek háborúra készülnek, közben heves támadást indítanak az emberi jogok, különösképpen pedig a nők jogai ellen. Igyekeznek a nőket kirekoezteni a politikai életből, mert félnek a nők békeakaratától.

Eugénie Cotton asszony a továb biakban rámutatott, hogy a háború vége óta a nők fokozott mértékben veszik ki részüket a békekezdeményezések előkészítésében és igen fontos szerepet játszottak az utóbbi idők nagy béketalálkozóinaik, így például az ázsiai és esendesóceáni népek béke értekezletének előkészítésében. A Demokratikus Nők Nemzetközi 1 Szövetsége nagy szerepet játszott abban, hogy a népek a koi'eai háború fejleményeivel kapcsolatban megismerjék a valóságot. Egyes nők, mint például Raymonde Dien ragyogó béke- tettekkel küzdenek a békéért, de se szeri, se száma azoknak a szerényebb kezdeményezéseknek, amelyekkel a nők az egész világon előmozdítják a béke ügyét, nevezetesen békeaiáírá- aok gyűjtésével és más megmozdulásokkal. Itt különösen ki kell emelnem azoknak az amerikai anyáknak és hitveseknek a példáját, akik egyre határozottabban állást foglalnak a szörnyű koreai háború ellen.

A nők —- folytatta beszédét Eugénia Cotton — ettől a kongresszustó gyakorlati megoldásokat várnak a folyamatban lévő háborúk azonnali megszüntetésére. Remélik ugyanakkor, hogy az öt nagyhatalom találkozni fog egymással, hogy megkössék azt a békeegyezményt, amely

1 véget vetne a számukra oly nyomasztó . háborús feszültségnek. Remélik azt is, hogy lépések történnek a leszerelés irányában, ami lehetővé ten né, hogy a béke céljaira fordítsák azokat a hatalmas erőforrásokat amelyek a háborús célokat szolgálják. A kongresszus által elfogadandó határozatok számára biztosítani Fogják u közvélemény jelentős részének támogatását, mely elengedhetetlen e vállalkozás sikeréhez. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy világszerte még sokmillió nő és férf; van, akiben még nem tudatosodott az a meggyőződés, hogy a bé-, két meg irhet nyerni. Tőlünk ma még távolálló körökkel is meg kell értetnünk, hogy mit akarunk 6 meg kell győznünk őket arról, hogy üsz- sze kell fognunk, ha a tárgyalások szellemiét győzelemre akarjuk juttatni az erőszakos megoldások fölött A meggyőzés a szeretet műve. Az otthonuk békéjét és nyugalmát és gyermekeik jövőjét féltő nők meg fogják találni azokat az érveket, amelyek a mérleg nyelvét a béke oldalára billentik.

Kloskiewiez, a Lengyel Szakszervezeti Tanács elnöke szólalt fel ezután, majd nagy érdeklődés közepette lépett a szónoki emelvényre Méray Tibor, a „Szabad Nép“ munkatársa Beszédében rámutatott arra, hogy az amerikaiak a békés polgári lakosság eilen intézett aljas kegyetlen bomba- támadásokkal juttatták kifejezésre hogy nem akarnak békét Koreában „Az amerikai tábornokok és politikusok néni mondhatták ki nyíltan a, tárgyalósátorban — mondotta a többi között — ezért ártatlan asszonyok , és gyermekek vérével festették a koreai földre, hogy nem akarnak fegyverszünetet, nem akarnak békét Koreában."

Délutáni ülés

Becs (MTI) A népek békokongresz- szusának kedd délutáni ülésén elsőnek Krmeka Denka, a japán küldöttség tagja szólalt fel és rámutatott arra, hogy a koreai háború erősen érezteti hatását a japán nép mindennapi életében. Az amerikai monopóliumok kezében lévő japán ipar legnagyobb résZe hadianyaggyártásával foglalkozik és ennek kö vetkeztében csaknem teljesen vissza fejlődött a szükségleti cikkek terme lése, ami a japáni lakosság életszin vonalának nagyméretű süllyedésével jár. Az amerikai megszálló csapatok katonái és tisztjei törvénytelen előjogokat élveznek, potom pénzen üsz- sze Vásárolják a nyomorgó japán lakosság ingóságait. A nőkön — gyakran 10—12 évos leányokon — elkövetett erőszak igen gyakori eset Nyílt titok, hogy az amerikai imperialisták a tokiói laboratóriumokban bakteriológiai hadieszközöket állítanak elő, pestissel megfertőzött bolhákat ős tetveket tenyésztenek koreai háborújuk céljaira.

A japán nép, — amely sohasem felejti el a Hirosimára zúdított atom bomba szörnyű pusztításait — a bakteriológiai és atomfegyverek betillá sát, nemzeti szuverén!fásának teljes visszaállítását és az öthatalmi békeegyezmény megkötését követeli —■, hangoztatta a japán küldött.

Rose Ililtebrand, az össznémet küldöttség tagja, a bajorországi tartomány-gyűlés képviselőnője — akit a békemozgalomban való részvétele miatt az Ollenhauer-féle jobboldali vezetőség kizárt a Szociáldemokrata Pártból — nagy figyelőmmel foga dott beszédében javasolta: a népek békekongresszusn küldjön ki nem zetközi bizottságot annak megállapí tására. hogy az amerikai megszállók — az általuk aláirt potsdami egyez ményt durván megszegve — újra fegyvert és zsoldos csapatokat ad nak a börtönökből kibocsátott hitleri tábornokok kezébe, földalatti terrorista szervezeteket tartanak fenn német földön.

Rose Hillebrand végül felkérte a népek békekongresszusát, támogassa a német nép követelését, hogy a gvöz tes államok hívjanak össze négvha talmi értekezletet, amelyen a német nép képviselőinek bevonásával készítsék ('lő az égési Németországgal kötendő békeszerződést.

A következő szónok Bernal- angol tudós az ismert békeharcos vitaindító beszédet mondott a kongresszus napirendjén szereplő harmadik pontról, a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeiről.

A népek békekongresszusának követelnie kell nz öthatalmi békeegyez- meny megkötéséi — mondotta — a jelenlegi háborúk azonnali megszüntetését, a kulcsproblémákat jelentő japán és német kérdés békés megoldását, a bakteriológiai, vegyi és •Uoenfvyyverek használatánál: feltétkeddi ülése

ten betiltását, a háborús propaganda és a népek elleni, uszítás üldözéséi és büntetését az egész világon, az ENSZ alapokmánydbam lefektetett elvek megtartását és azt, hogy a meg újítodó ENSZ-be vegyék fel a Kínai Népköztársaságot, cs mindazokat az országokat, amelyek felvételét az ame rikaiak és csatlósaik ostoba és bűnös módon eddig megakadályozták.

— Nem elég csupán tilalmakat. Csupán szerződéseket és határozatokat követelni a béke biztosítására A Szovjetunióban folyó hatalmas természet átalakító építkezéseknek, a Kínai Népköztársaságban és az európai népi demokratikus országokban folyó építés korszakalkotó eredményeinek ismertetésével is meg kell győznünk a világ népeit, hogy nem a fegyverkezés, nem a háború vezet boldogsághoz, jóléthez és felemelko déwhez, hanem a tudomány és építő munka együttműködése, a nagy eszmék iránti odaadás, a béke.

Cavenaílie belga küldött elmondot ta, hogy az amerikaiak a belga kormánykörök tevékeny segítségéve megkezdték Belgium nemzeti és állami szu vérén itásán ak felszámolását A belga nép most elsősorban a nemzetközi bókemozgalónt előrelátható győzelmére építi reményeit és teljes erejével küzd a győzelem kivívása érdekében.

Az ülés következő szónoka Kor. nyejcsutk szovjet író, a békeszerető nagy szovjet nép képviselője. Eltmon dotta, hogy a szovjet nép együtt küzd a világ valamennyi népével a békéért. Ennek gyakorlati alátámasztását jelenti az, hogy a Szovjetunió vezetői világosan rámutattak, hogy a két rendszer — a szocialista és a kapitalista — békésen élhet egymás mellett. De nagy békevágyát más módon is bizonyítja a Szovjetunió.

Vájjon, építhetne-e a Szovjetunió hajózható csatornákat, átalakíthatná-e a természetet, minden szovjet gyer- nekne-k biztosíthatná-e a középiskolát. építhetne-e hatalmas vizierőmű veket, ha háborúra gondolna? — kérdezte a szovjet szónok. Nem. De mi ért van hát szükségük az imperial is iáknak az állítólagos, szovjet támadó tervekről szóló mesére? Azért, hogy ezernyi támaszpontot építhessenek szerte a világon és hogy egyre jobban beavatkozhassanak az egyes államok belügyeibc, gazdasági életébe.

A továbbiakban a szovjet író arró’ beszélt, hogy az imperializmus a leg kegyetlenebből üldözi a gyarmati népek* felszabadító mozgalmát. Ezután rámutatott, milyen mély ellentéte' vannak az egyes imperialista orszá gok között.

Kornyejcsuk ezután kiemelte: büszke arra, hogy mint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője megszavazta a béke védelméről szóló törvényt, amely megtilt minden háborús propagandát és az ilyen hírverés ezer zőit, terjesztőit börtönre ítéli.

— Azt kívánom az amerikai népnek — mondotta a hallgatóság nagy tapsa közepette — hogy minél előbb hozzanak ilyen törvényt Amerikában is. Nem hiszem, hogy ez a -kívánságom beavatkozást jelentene az amerikai bolügyekbe.

Kornyejcsuk a szovjet nép követéseit "megfogalmazva hangsúlyozta: egységes, békeszeretö és' demokratikus, Németországot akarunk, mert ilyen Németország fennállása Európában a békeszerető Szovjetunió mellett lehetetlenné teszi az újabb hábo- -út

Ezután Dán egyik legismertebb bé- ceharcosa: KO-mari, iráni topán szó- lalt fel- Elmondta, hogy sok országban milyen sok szenvedés, milyen sok nyomor és éhezés, elnyomatás a népek osztályrésze Tudja, hogy a népep békekongresszusának sikere nagymértékben hozzájárul a nyomor, az elnyomatás enyhítéséhez, a béke kiharcolásához. A kongresszus munkájának sikere érdekében felajánlotta, hogy december 16-tól. Becsbe ér. kezesének napjától kezdve a kongresszus befejezéséig nem vesz magához táplálékot.

Az ülés végén rövirlebb felszólalú- sop hangzottak -1. Forbeck norvég lelkész, kiemelte:' nem indulhatunk ki abból; — mint az amerikai impe. -‘alisták állítják, hogy „ konwnmrls ‘.ákfcaj nem lehet együttélni. Mi békében akarunk élni mindenkivel, bármilyen a vallása vagy politikai hovatartozása. Békében akarunk élni s minden erőnkkel támogatjuk a bókom ozgaimat.

Chariat Sadré iráni küldött követette az öt nagyhatalom békeegyezményét a békéért való együttes felelősség elve alapján.

Benthov, izraeli küldött hangoztatta, n«nos olyan becsületes ember, aki háborút akarna.

Az országgyűlés szerdai ülése

Az országgyűlés szerdán folytatta ’

az 1953. évi állami költségvetés vitáját. A Szerdai ülésen megjelent Rá kosi Mátyás elvtárs. a Minisztertanács elnöke.

Keleti Ferenc felszólalása

Néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, megnyitotta az ülést. Az első felszólaló Keleti Ferenc volt. Bevezetőül megállapította: kormányunk olyan külpolitikát folytat, melynek alapja a népek barátsága, hazánk független ségének, a béke megvédésének biztosítása. Évek óta ez jellemzi és ez fog ja jellemezni a jövőben is a mi külpolitikáinkat.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, fennállása óta, következetes békepolitikát folytat.

Minden magyar dolgozó tudja, — mondotta ezután, — hogy a két világháború között n Szovjetunió egész politikája arra irányult, hogy megakadályozza a háború kirobbantását. a fasizmus bűnös terveinek megváló, sítását. Számtalanszor emelte fel szavát a magyar nép jogait, emberi mél tóságát lábbal tipró Horthy-fasizmus elten, száz és száz, hazánkból kiüldözött kommunistának és igaz hazafinak biztosított menedéket. A Szov. jeluniónak, a nagy Sztálinná^ köszönhetjük és ez is soha el nem múló hálára kötelez mindannyiunkat, hogy van Rákosi Mátyásunk, aki népünk bölcs vezetőjeként utat mutat feladataink megvalósításához és boldog jövőnk építéséhez.

Sztálin elvíárs útmutatásai alapján a Szovjetunió jelenleg aktiv harcot vív az újabb háború ellen és őszinte békepolitikája az egész haladó emberiség legfőbb reménye. A Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormányunk külpolitikája erre a sztálini békepolitikára épül. Ez a mi terveink teljesítésének, boldog szocialista jövőnkne^. legfőbb biztosítéka.

Az amerikai imperializmus nyiltan hirdeti, hogy kis népeknek nincs lét- jogosultságuk és érezzék különös kegynek, ha az USÁ „védnöksége" alá veszi és csak úgy, mellesleg kirabolja őket.

Egészen másként történik ez a Szovjetunió-vezette béketáborban. Itt az államok között olyan újszerű kapcsolatok jöttek létre, amilyeneket eddig a történelem nßm ismert. A hatalmas Szovjetunió segít megvédeni a béketábor országainak függetlenségét, határai^ biztonságát. A Szovjetunióval kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk, -ereskedelmi és kulturális egyezmé- lyeink elsősorban miniket erősítenek politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt.

A mi külpolitikán.!- nemcsak a Körülöttünk lévő népek örök barátságára épül. Testvéri viszony jött létre közöttünk és a távolkeleti népi demokratikus országok, valamint a Német Demokratikus Köztársaság között is. Elért eredményeink és sikereink bizonyítéka az a szeretet és megbecsülés, amelyben a magyar népnek része van még az 'olyan távollevő országokban is, mint a nagy Kína. vagy a demokratikus Korea,

A béketábor országaival létrejött örök barátság mellett mi békés kap. csőlátókra, az egyenjogúság és az egymás érdekeinek tiszteletbentrrtá- sa alapján együttműködés létrehozására törekszünk a világ minden államával. Mi. a magunk részéről arra törekszünk, hogy a függő országokkal, gyarmati és félgyarmati népekkel! minél szélesebb kapcsolatokat építsünk ki.

Mi figyelemmel kísérjüp a régi. a hanyatló társadalom vergődését, az imperialisták kardesörtetését kivén- hedt rendszerük fenntartásáért. az amerikai imperialisták kalandor politikusainak az új világháború előkészítésére és 'kirobbantására irányuló lizelmeit.

A magyar nép el van szánva arra. hogy minden erővel leleplezi és visszaveri az USA imperialistáinak provokációit és beavatkozó kísérleteit, meghiúsítja háborús terveik végrehajtását, megvédi függetlenségét. A béke ügyének és függetlenségünk megvédésének érdekében még jobban meg fogjuk szilárdítani és el fogjuk mélyíteni a béketábor országaival és elsősorban a hatalmas Szovjetunóval való együttműködésünket.

A külügyi tárca költségvetését elfogadta.

halomi Jenő felszólalása

Ezután Katona Jenő országgyü:*.si képviselő emelkedett szólásra.

Beszéde eiején rámutatott arra, hogy mialatt itt. a magyar ország- gyűlésen a költségvetést tárgyallak, Bécsben. a Konzert-Haus nagytermé ben ülésezik a népek békckongiesz- szusa. ,

Bécs a világtörténelem legnagyobb mozgalmának, célkitűzéseiben és a képviselt milliók számában a leghatalmasabb megmozdulásnak színhelye, »

Katona Jenő ezután a német kérdésről beszélt. A Schuman-tervrőt szólva kiemelte, hogy sok francia nagyiparost nyugtalanít a terv, mert félnek „ német konszernek kim°-'''- len versenyétől.

Ez.után a koreai háborúról szólva Katona Jenő hangsúlyozta, hogy nőnünk kezdettől fogva testvéri ragaszkodással, a hősöknek kijáró csodálattal, s a győzelem biztos tudatával szemlélte és szemléli a bátor koreai nép magatartását és elszánt harcát, a békéé hazájára törő amerikai imperialisták és cinkosaik ellen. Ml magunk semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy békénk lés jövő fejlődésünk hű őrét. fiatal honvédelmünket úgy fejlesszük, hogy meg. tudjon felelni a ráháruló feladatoknak.

Parlagi György országgyűlési képviselő beszélt ezután. Parragi György foglalkozott hazánk külső ellenségeinek ama beavatkozási kísérleteivel, amelyeknek egyetemes célja, az volt, hogy a Magyar Népköztársaság területét is egyre inkább bevonják hidegháborújukba. Megállapította, hogy az amerikai imperialisták egyre inkább levetik álarcukat, bestiális arcukról nemcsak Koreában, hanem a hidegháború európai és így magyarországi szakaszán is.

A továbbiakban az Atlanti Tömb belső ellentéteivel foglalkozott.

Amíg az úgynevezett Atlanti-világban egyre inkább kirívóbban mutatkoznak meg az imperialisták közti belső ellentétek — mondotta^ — ii amerikai imperializmus egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait balkáni janicsárjával, a neki dollárokért életre- haiáira elkötelezett Tito-bandával.

A Truman-törvény gyakorlati végre haj libának Iegvisszataszítóbb formájúi láttuk a jugoszláv emberrablók bünperének tárgyalásán. Erről a perről sommásan így mondhatjuk el a véleményünket: ime, igv fest a Truman-törvény a gyakorlatban.

Befejezésül idézte Rákosi elvtárs figyelmeztetését: „Még éberebbek, még kíméletlenebbek leszünk népünk és békénk minden ellenségével széniben.“

A költségvetést elfogadta.

Az elnök ezután Pongrácz Kálmán országgyűlés; képviselő, a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága elnökének adta meg a szót:

Megállapíthatjuk, — mondotta, — hogy a számszerű adatok mögött a be’iligyminisztérmm jövő évre tervezett munkájában első helyet foglalja el a béke ügyének a szolgálata. A minisztérium a belső rend és közbiztonság fenntartásával, a belső ellenség elleni harccal biztosítja azt, hogy dolgozóink nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. Állam- igazgatásunk szocialista jellegépek biztosítása érdekében nagy féladat hárul a helyi tanácsokra. Á dolgozók mindjobban magukénak érzik a tanácsokat és mind nagyobb mértékben vesznek részt közvetlenül is a helyi tanácsok munkájában.

Pongrácz Kálmán ezután arról beszélt, hogyan gondoskodik az álfám a lanáesapparátus dolgozódnak politikai és szakma; továbbképzéséről.

Pongrácz Kálmán ezután számok tükrében mutatta meg, hogyan nyilvánul meg a tanácsok tömegkapcsolata, Szeptember hónapban már 15JM4 állandóbizottság és a munkába bekapcsolt több, mint kétszázezer dolgozó nyújtott segítséget a tanácsok feladatainak az ellátásához.

Pongrácz Kálmán arról beszélt ezután, hogy a mi rendőrségünk a dolgozó néppel összeforrott rendőrség, amely híven védi a dolgozók rendjét és biztonságát.

Majd arról beszélt, hogy a esőkként munkaképességűek ép a hadi- rokkantak ellátására fokozott gon dot fordítunk és a helyi ipar minisztériumával együttműködve lehetővé tesszük, hogy ezek az emberek megkeressék kenyerüket.

Pongrácz Kálmán módosító javaslatot terjesztett ezután az országgyűlés elé: javasolta, hogy a gyermek- otthonok céljaira fordítandó összegét három millió forinttal, a napközi otthonokra fordítandó összeget pel dig tíz millió forinttal emeljék.

Pongrácz Kálmán a belügy; táré* 19Ő8. évi költségvetését pártja és saját nevében , elfogadta.

Az elnök javaslatára az országgyűlés Pongrácz Kálmán módosító javaslatai! kiadta megtárgyalásra a pénzügyi és gazdasági bizottságnak azzal, hogy a bizottság a módosító indítványra vonatkozó Javaslatát a költségvetés vitáiénak bezárása u*án tegye meg.