Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

Í952 DECEMBHR IR WBPIÓ f* T ÉS PAR7ÉPÍTÉS ♦ A Petőfi-akna It-«*s »zämii alaps/ervezelének taggyűlése teljesítette feladatat PAR „A széntermelést 4.6 millió tonnával akarjuk megemelni. Ez a szám 84 százalékos emelést jelent... A szenek közül legjobban a kokszolható feketeszén termelését fejlesztjük. A terv itt majdnem 50 százalékos nőve. kedést fr elő. Ezek a célkitűzéseik magasak, de elérhetők, sőt túl teljesíthetők. Az új tervesztendő jó megkezdésének egyik előfeltétele, hogy a hátralévő két hétben nzok az iparok, amelyek le vannak maradva a terv teljesítésében, ezt a lemaradást erejük teljes megfeszítésével behozzák.“ (Rákosi elvtárs országgyűlési beszédéből.) Kedden tartotta taggyűlését a Pe- töfi-aítnai II. álapszervezet. A tag­gyűlés feladata volt, hogy Rákosi elv- társ fenti útmutatása alapján új harc­ra mozgósítja a kom,iministák,at az idei és jövőévi .sikeres tervié.jesifés érdekében. A taggyűlés teljesítelte fel­adatát. A nagyszámú hozzászólás több sége a termelés két legfőbb akadályá­val. az nrésosit!e-hiá ímy a I és fabe- ndóssal foglalkozott. Hétfőn Sztáfin elvtárs születésnap­ja tiszteletére a dolgozók eilhatároz- tálk, hogy „nagy termelési hetet’“ rendeznek. A kommunisták — ahogy ezt a taggyűlés mutatta — helyesen látták meg feladataikat: hogy a nehéz­ségeket, elsősorban az ürescsille-hiánv felszámolásával lehet megszűnteink Hegedűs (13) István elvtárs csillés el­mondotta, hogy hétfőn reggel egyet­len iirescsillét fsem találtait a fejtés ben. Fél óra múlva kaptak hatvanak Egy óra múlva azonban ezek már megteltek, üres m>óg nőm volt, tehát íe keEett állni a fejtéssel. Az ered­mény: egyharmadíát sem adták ki az előirányzatnak. Hasonlóan csiliehiány volt kedden is. Vándor Ferenc bányamester elvtárs mindjárt rámutatott az ürescsille hjány egyik legfőbb oltára. ,,Ma dél­előtt négy „vitlás““ ment eC bejelentés nélkül — munkahelyéről. Helyükbe — mivel nem találtuk meg őket — egy vájárt kellett álltítani,. aki ismerte ugyan a „vitCásók“ feladatát, de nem tudta olyan gyorsan továbbítani a csilléket, ahogy kellett volna. A hi­bák egvitk legfőbb oka tehát, hogy a „villások“1 elhagyják munkahelyüket mégpedig azért, mert vagy nem tud jáik, hogy mi .a feladatuk, vagy nem akarnak maradni.“* A taggyűlés azonban nemcsak az ürescsille-hiány okát tárta fel, hanem rámutatott a megoldás módjára is. Tjcndvai József elvtárs vájár javasolta hogy a .pártszervezet hívja össze a „vitíásofcat“. beszélgessenek velük munkájukról, feladataikról, arról milyen nagy mértékben függ az ő helytállásuktól az akna teljesítése Erre a megbeszélésre hívja meg a műszakiakat is. Czukor ctlviárs, az ÜB támogatását ígérte: a szakszerve­zeti hizalmiiak is beszélgetnek a „vit- lá sokkal. Rámutattak az elvtársak arra, hogy nemcsak a „vitiásök“ okozzák az ürescsílle-hiányt. Hibák vannak az új munlkásoík és főleg ,a lDISZ-fia‘a!ök mái is. Erősen hiányolták, hogy nincs DISZ-titikár. illetve aki van, Papp eévtárs, nein a munkában, hanem a bumlizásiban mutat példát: amíg no­vemberben „csak““ ötször hiányzott Igazolatlanul, .addig ez a szám decem­ber első felében már K)-re emelke­dett. Kopa elvtára is látja a problé­mát, de megoldásában jóval több határozottságot kei! tanúsítania. Rámutattak az elvtársak arra is, hogy egy új DISZ-titkár választása egymagában nem oldja még meg a csilléhiánv és a bumlizús kérdését. Sokkal többet kell törődni az új munkások nevelésével Sokkal lelki­ismeretesebben kell a-próbb-cseprőbb ügyeiket is elintézni. Nem fordulhat elő többé, hogy a csillés a takarító fizetését kapja csupán azért, mert rosszul vezeiijr a nyilvántartást, vagy hogy nem írják be neki a műszakot, avagy bumlit írnak be, amikor nem bumlízott. Helyesen mutatott rá Radó elvtárs. hogy nem ez a bumli- zások oka elsősorban, de egy-két ilyen eset óriási károkat okozhat az új munkások további fejlődésében. Wavra elvtárs ugyancsap erre hívta fel a műszakiak figyelmét. Rámuta­tott arra, hogy Radó elvtárs. aki gon dósán nevelj az új munkásokat, el­érte, hogy alig fordul elő az ő ne­veltjeivel baleset. Akadálya a tervteljesítésnek a hiányos fabeariát*. Gradwohl elvtárs elmondotta, hogy egyes fejtésekben váratlanul nagy a nyomás. Ez fokozott biztosítást kö veiel. Mivel ennek ellenére is egy­két helyen „összement” a fejtés. — egyesek úgy vélték. — ez a taggyű­lésen is megnyilvánult- —. hogy ke­vesebb pillért építettek, Kétségtelen a fabeadóktól több munkát követel ez a helyzet. Vándor elvtárs java­solta. hogy az objektív nehézség le­győzéséhez kérjék a komlói elvtársak segítségét. Amíg a sodronypálya el nem készül, hogy „. külszíni fae’-'átás ban a zavarokat elkerüljék, kérjék kölcsön a Komlón alig használt lánc talpas traktort. Lendvai eivtárg pe­dig azt javasolta a pártszervezetnek, hogy a népnevelőkön és pártcsoport- vezeiőkön keresztül is foglalkozza­nak többet a fa’qer.dókba!. ,,Partum- ereje a párttagok és a oártonkívüliek aktivitásában rej­lik’“ — mondotta titkári beszí'imo’ó- iában Kopa elvtárs A taggyűlés he­lyesen mutatja meg azt a harcot, amelyet a liommunÍHlák vesse'nek a, több szénért Petőfi-aknán. Elmon­dották a taggyűlésen hogy Vajda József e'vtárs 182. E'klics Ferenc clvtárs 208. és Dér Máivá« e.'v+árs 208 százalékra tebe-ítette tervét és példaképül állították ezeket az elv­társakat g több lev eié. ElmondpVá.k hogy a MESZHART bányák közötti versenyben első a Grpdwohl-fcörlct, legjobb csapat októberben a Peíőfi- aknai Széni-brigád. novemberben ugyancsak Peíőfi-aknai D'SZ-brigäd. Helyesen állapította meg Wavrn elv_ társ: „Szép eredményeink vannak nekünk, kommunistáknak Petőfi-ak­nán. most csak az a feladatunk, meg találni a helyes szervezés módját, hogy még szebbeket érjünk el.’“ Nem véletlen, hogy a taggyűlés ilyen szép eredményeket tudott fel­mutatni. A II- számú alapszervezet két hónappaj ezelőtt még csak papí­ron volt meg. most már rendszeresen tart taggyűlést, a vezetőség felada­tokkal látja el a pártc-oportvezető- ket, így eleven kapcsoíato* terem­tett a pártonkívüli dolgozókkal is, Ezen a taggyűlésen vették fel Kiss e’vtárs vájárt tagjelöltnek, akiről Gradwohl elvtárs azt mondotta: ,.Ugy dolgozik, hogy még sok pártiad is példát Vehetne ró n.'“ Foglalkozott a taggyűlés a tag- könvvcserével is. Annak ellenére, hogy a hátralékosat számát sikerült ötvenröl 20-ra csökkenteni, jó nép- neveőmunkával még igen sok dol­gozónál érhetne e eredményt a párt- szervezet. így például Bódis József, aki 110, Eltér Lőrinc, aki 130, Kotter Tózsef, aki 120 százalékra, teljesíti átlagosan tervét, minden bizonnyal ezen a téren is eleget tenne köteles­ségének. Ez a taggyűlés megmutatta, hogy a It-es számú alapszervezet kommunis­tái képesek végrehajtani a Rákosi e'.vtárstól eléjük tűzött feladatokat és végre is fogják hajtani. Hataima- erőről leit tanúságot ez a taggyű­lés, olya« erőről, amely képes a cél megvalósításár-, magávalragadni a pártonkívüli do’gőzök tömegeit is. A sátorhelyi állami jiazdasá«bao szép eredményeket értek el a mesterséges borjúnevelésse! .,A mezőgazdaság jövőévi fejlesz­tési tervében fontos szerepet játszik állatállományunk minőségének to­vábbi feljavítása” — mondotta Rá­kosi etvtárs az országgyűlésen tar­tott beszámolójában. Ez csak úgy , lehetséges, ha állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink átveszik a fej­lett szovjet zootechnika módszereit és azt alkalmazzák is. így dolgoznak n sátorhelyi állami gazdaság vezetői és állattenyésztői. Ebben az évbcn kezdték meg a mes­terséges borjúnevelést, de máris szép eredményről tudnak számot adni Eddig 420 borjút neveltek fel mes ' vrséges Hutással, Ezzel u niód- ,/crrel jelentős mennyiségű, össze­sen 285.180 Iller teljes tejet ta­karítottak meg népgazdaságunk számára. Ha a megtakarított tejből vajat ké­szítenénk, akkor az X2.829 kilót ten­ne ki. Ez azt jelenti, hogy 420 bor- . jú nevelésénél, ha természetes mó­don nevelték volna — ez a vajmeny. nyisóg kárba vészire. Azonban a mes \,'i fenségesen nevelt borjú),- nem nélkü­lözik ezt a tápanyagot, mert. egyen- ;* lően adagolják nekik' a bizonyos 1 mennyiségű tejet. A napi súíygvara- ) podásuk Is jóval több, mint a ter­mészetesen nevelt borjúknál. mert eléri a 100—111 dekagrammot. A gyorsabb és eredményesebb fejlődés, valamint a megtakarí­tás mellett az állategészség vé­delme is megjavult a szarvasmar búknál. A mesterséges borjúneveléssel egész, séges egyedeket lehet kinevelni, így a gümőkórra reagáló anyától szár­mazó borjút is egészségesnek lehet nevetni De a fertőző elvetélésben szenvedő anyáktól elvett borjúkat is meg lehet menteni a fertőzés tovább­terjedésétől. A borjú táplálás.., szak­szerű. az adagolandó tej mennyisége megállapítható és az egyenletesebb minőségű. Nagyjelentőségű népgaz­daságunk számára az is. hogy n te­hén -termelőképessége a tökéletes fe­jés következtében nem tart vissza tejet a borjú számára. Jelentős az is, hogy a nagyteljesítményű idege­sebb teheneket megmentjük az idő­sebb borjak kíméletlen l-ökdösésétől, ami sok esetben gyöíri és zavarja az anyát a tejelésben. Az elválasztás is jóval könnyebb a mesterségesen felnevelt borjak­nál, mert o nevelés közben könnyebben rászoktatható az abrak és szálast-- karmányokra. A sátorhelyi állami gazdaságban úgy végzik a mesterséges borjúneve. lést. hogy „z eilléstől számított nyolc­tíz nap múlva veszik el az anyától a borjút A mesterséges itatással a borjaknak az első három héten napi kilenc liter tejjel csökkentik az ada­got és azt egy liter fölözött tejjel pótolják A négy hét eltelte után minden tíz napban két literrel csök­kentik a teljes tej adagolását, amit fölözött tejjel pótolnak. Nyolchetes kor után csak fölözött tejes kapnak a borjak egészen negyhónapos ko­rig. A leválasztást úgy végzik, hogy tíz nappal a választás előtt napi egy liter levonással teljesen megszünte­tik a tejitatást. A mesterséges ita­tást az erre a célra készített itátó- kannákkal végzik, amelyre egy szo­póka van szerelve. A tejet az itatás előtt 75 80 fokra melegítik maid ezt 35—3S fokra hűtik és úgy adják az állatoknak. A felmelegítés azért fontos, hogy a tejben lévő fertőző bacillusokat ártalmatlanná tegyék. A mesterséges burjáné ve léssel je­lentősen csökkentik a sátorhelyi állami gazdaságban az elhullást is, amely 5—6 százalékról 3.0 szá­zalékra csökkent. A mesterséges borjúnevel ésüél nagyszerűen megállják a helyüket a női dolgozók. A gazdaságban csak női dolgozókat lehet találni a borjú- istállókban, akik jól ellátják a bor­jú nevelését. Ott van például Bara- csi Imt-éné, Lengyel Imréné és Hor­váth Márkáé, akik, volt olyan hónap. hogy a napi 100—Itt dekagramm súlygyarapodást js elérték. A női dolgozók versenyben van­nak, bogy ki tud több súlygyara­podást elérni a borjaknál. Minél több és jobb borjakat nevel­nek, annál több a keresetük, Bara- csi Imréné többször megkeresett egy hónapra 1400 forintot is. Átlagos ke. resotük a nődolgozóknak meghaladja a havi 800 forintot. A gazdaság vezetői és dolgozói cé­lul tűzték, hogy Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs beszéde alapján az el­következő gazdasági évben az eddi­ginél nagyobb mértékben alkalmaz­zák a szovjet módszereket az állat- tenyésztésben. Elrejtik“ az eredményeket A Ferenc-ukual dolgozók Is lelke­sedéssel, fogadalmaik teljesítésével készülnek december 21-rc. lízt még fokozhatná l erene-akiiún az. is, ha a szakszervezet a műszaki vezetők­kel karöltve értékelné a dolgozók elért eredményeit é.s azokat nyilvá­nosságra Is hozná. Ehelyett azonban az tapasztalható az aknán, hogy a dolgozók eredmé­nyeinek nyilvántartásával sem a szakszervezet, sem a műszaki \cze- tők uem törődnek eléggé. Ezt bizo­nyítja az is, bogy például nem tud­ják megmondani: ltiiröez István (5) sztahánovista vájár hány métert ha­ladt előre az elmúlt hónapba,, elö- vájásban. Azt mondják: ,,M1 csak a legjobbak eredményeit tartjuk nyilván!“ — é.s ez meg Is felel a valóságnak. Helyes lenne, ha Ferenc-nknán sürgősen változtatnának ezen a tűr­hetetlen „módszeren“*, hogy nép­szerűsítés helyett agyonhallgatják a szakszervezeti és műszaki vezetők a dolgozók versenyben elért end me­nyeit! Levelezőink -— kultúr forradalmunkról Hangverseny Pécsbányatelepen A pécsi Állatni Zenekorzervatóri- um 120 tagú étiek- és zenekara Te­remi Gáborné. Kardos József né és Csókás! János szólóénekesek közre­működésével a bányászóvtár-ak tisz teh félte magas-színvonalú hangver­senyt rendezett a Zalka Máté kul- túrotthonban november 30-án. A mű. sor minden száma maradandó él­ményt nyújtott a pécsbányatelem dói gőzöknek akik minden számnál há­lás tapssal jutalmazták az ének­kar tagjait és a vezénylő Antal György igazgatót — írja az együt­test megh’vó szülői munkaközösség nevében Nemes Józsefnó. Irodalmi pályázatot hirdet az MTH Az MTH irodalmi dolgozat megírá­sára pályázatot hirdet az ipari tanu­lók számára, A dolgozatot, a pályázó által szabadon választott, az intézet könyvtárában meglévő szépirodalmi műről kei! elkészíteni. A pályaműnek elsősorban arra a kérdésre keil vá'a- szolnia, hogy a könyvben szereplő személyek közül melyik ragadta meg leginkább a pályázó figyelmét, mit tanult a könyvből és milyen segít­séget nyújtottak az olvasottak mun­kájához. Á legjobb öt pályázat díja­zásban részesük Az első díj 500 fo­rint. A kész dolgozatokat 195S. már­cius elsejéig keli átadni. Az eredmé nyékét az MTH leül túrosztálya 1953 április 15 után hirdeti ki — írja Si- mó Gyula osztályvezető. Pécsett vendégszerepeit a pedagógus szakszervezet központi zenekara Nemrégiben Pécsett vendégszere­pelt a pedagógus szakszervezet köz­ponti szimfonikus zenekara. Takács Gyula levelezőnk beszámolva a ze­nekari est műsoráról, a következő­ket írja: „A pedagógus szakszerve­zet két vendégjátéka nagy közönség- sikert aratott. A zenekar dicséretes munkát végzett a szólistákkal és kainaggya; egyetemben. A műsoron, klaszikusok és a szocialista-realista zeneművészet remekei egyaránt szere perek, A zenekar tagjai, pedagógu­sok, neve’ők. felhasználták pécs; tar­tózkodásukat arra, bogy megismer­kedjenek Mecsekkel, a 'bánvavidék­kel cs Pécs város történetével.“ Versenyben tanulnak a szakéretu éai- zők ..Szeptember 15-én kezdtük m-:g a szakérettségis tanfolyamot. A ma­gyar osztály már az előkészítő tan­folyamon kimagasló eredményt ért oh Ez az osztály nem pihent meg babér­jain. Itt, Nikosz Beloiannisz kollé­giumban is megszervezte a tanú má­nyi versenyt, melynek eredménye­képpen mindhárom osztályban -fel­ajánlások születtek Sztálin elvíárs születésnapjára. A tamulópár-beosztásön túl az oa*- tály brigádokra is tagozódott. A bri. gádvezetök ellenőrizték a Brigádta­gok írásbeli feladatait. A helyesírá­si hibákat kijavították és minden esetben megmagyarázták a hibáivá.., valamint elkerülésük módját. A hall­gatók szorosabbra fűzték kapcsola­tukat vezető tanárukkal. Nagy se­gítségünkre Wtí.t párttagjaink példa- mutatása és — ahol szüksége mutat­kozott — ideológiai felvilágosító műn kája. Nemkin Antal elvtárs, osz- tálytitkárunk erős kézzel fogta ösz- szs az osztályt, elmélyítette a közös, ségi szellemet és páratlan szorgal­mával. fegyelmével vaiamennyiőnk példaképe lett. Az első negyedév munkaértekez­letén kaptuk meg jó munkánk első látható jutalmát. R DISZ vándorzász- laját ..Jó tanulással a békéért — a legjobb osztálynak“ felirattal. A ma­gyar osztály továbbra is jól tanul „ zászló megtartásáért“’ — írja ievelé- I ben Balogh Miklós, a magyar osztály I hallgatója. Jói szerepeltek az iskolások a pécsi körzeti kultúr versenyen A művészeti csoportok második or szagos bemutatój-a abban különbözik az elsőtől, hogy ezen résztvesznek az általános és középiskolások is. Szombaton délután hat középisko­la, 13 kultúrcsoportja mutatta be az Ifjúság: Színházban zsúfolt széli- sorok előtt tudását. A bemutatkozó csoportok közül kitűnt a Nagy Lajos fiú- és a Leöwey Klára leánygimná­zium tánccsoportja. A táncosokat — mint műsorukon nagyszámban lát­szott. — a vasutas tángcsomort pat­ronálja és a fiatalok sokat áf is vet. I tek a vasutas csopor: ügyességéből, játékos, vidám stílusából. Az óvónő képző tánccsoportja is a legjobbak egyike címet érdemelte ki t jó volt még a tanitónőképzö fiatal tánccso­portja is. Az énekkarok közül a nyolcadik számú Magasépítőipari Technikum ki­tűnő — ifjúsággal foglalkozó dalai­kat csoko.rbakötö —■ műsovösszeállí- tásával, fegyelmezettségéval. tiszta szövegmondásával és nem utolsó sor ban csillogóan szép hangjával tűnt ki. A tanítóképző énekkar« és a tanitónőképzö kórusa is megérdemel, fen aratott elismerést. Vasárnap az általános Iskolák kör­zeti bemutatója volt ugyancsak az Ifjúsági Színházban. Itt őt iskola 9 csoporttá; versengett a városi be­mutatóra való jutásért. Az általános iskolai ének- és tánccsoportok, vala­min! zenekarok közül egv énekkar * két zenekar tűnt ki. A gyárvárosi énekkar fegyelmezettségével, öntuda. tos kiállásával lelkesedéstől átfűtött számaivá] és jó műsorösszeállitásáva! édemelte. meg a sikert. A baranyai ég orosz népdalokból összeállított mű sor lehetőséget adott a csoport tu­dásának kifejtésére. A Pécs-szabolcsi fiú- és leány uttörőzenekar ugyan­csak megérdemelten lett a legjobb csoportok egyike. A bírálóbizottságok döntése alap­ján a városi versenybizottság érté­keli majd a 13—14-í bemutatón részt- veit és a 20, 21-1 bemutatón részt­vevő csoportok teljesítményét és a legjobbakat hívja meg a városi be­mutatóra. A járási Iskolák körzeti bemutatói. 2ú—21-én lesznek és itt a versenybizottságok döntik el végső soron, hogy milyen iskolai csopor­tok vegyenek részt a járási döntőkön. LŐRINC JÓZSEF „KIFOGÁSA ‘ .Mint szászvári szülök, sokszor szóltunk már az Illetékeseknek, hogy Lőrinc József, a helyi általá­nos iskola igazgatója .semmit sem tesz azért, hogy az l.skol* tanulói látogathassák a tanuLsásos, nevelő filmelőadásokat. Legutóbb felszólí­tást kapott az iskola vezetője, név- szerinl Lőrlne József, hngj ezen a helyzeten sűrűben változtasson és a jelenlegi ,.fllmfelelös*‘ helyébe ál litson egy olyan lelkes tauítót, aki egy héten egyszer vállalkrvik ifjú­sági íilmelőadás megszervezésére. Lőrinc József erre a levélre még nem válaszolt. — A „Volga-Don csatorna” című filmre Is esak azért viszem el a gyerekeket, mert kötelező! — jelen­tette ki nemrég és hozzátette: — Nem lehet sem a gyerekeket, sem a szüleiket kényszeríteni u ino- zllátogatásra. A gyerekeknek nines kedvük' a szülők pedig nem dobál­hatnak ki minden héten kél forin­tot! Természetesen a „kényszerítésből“* egy szó sem igaz, mert a jó filmek látogatására senkit sem kell kénv- szeríteni. A való helyzet az, hogy Lőrinc József hamis kifogásokkal elzárja a fiatalokat a kultúra egyik legfonto­sabb nevelő eszközétől, a filmtől és ez nem tűrhető tovább! Lürinoz Jó- zsef teljesítse az üzemi pártvezeté­sé" kérését: töltsön az eddiginél lé­nyegesen kevesebb időt felesége munkahelyén, a falusi földműves szövetkezeti boltban és fordítson sokkol nagyobb gondol gyermekeink nevelésére! Elmondták: IM.KAHEK KAROLY párttitkar POTYONDI ISTVÁN i B-elnök TAKÁCS FERENC mozigépész ENDREI JÓZSEF iiz. ve*, h. így is szállítanak kenyeret A szászvári dolgozók már több­ször szóvátrtték, bogy a helyi szö­vetkezeti Imi than a higiénia legele. nithb szabályait sem tartják he az élclmirikkek kezelésénél. Az utóbbi Időben különösen sok a panasz, hogy a sütödéből a kenyeret pisz­kos szekéren szállítják. Az illetéke­seknek nem szolgálhat mentségére, hogy piszkos, sokszor trágyós. sok­szor szenes kocsikat ponyvával bélelik, mert ezt a bizonyos pőny vát hol a jobb, hol pedig a hal fe­lén használják. Természetesen a dolgozók joggal háborodnak fél ezen. különösen ak­kor, ha férget, spárgát én szeget is találnak a kenyérben, azonkívül tudják, hogy a szövetkezeti boltba érkező kenyeret „lánrolüssal“ szál­lítják be a boltba- A „lánc-olás“* eb­ben az esetben azt jelenti, hogy né- hányán (a kocsitól a kenyeres polcig) felállnak és úgy dobálják egymásnak a kenyeret, mint a kő­művesek a téglát. Nem ártana, ha a megyei tanára illetékes osztálya vizsgálatot indí­tana és megbüntetné a felelősöket ahelyett, hogy a szászvári üzemi pártszervezet figyelmeztetései elle­nére is szemet huny a hibák felett és rájuk „ruházza“ a vizsgálat meg­indítását!

Next

/
Thumbnails
Contents