Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

DUNÁNTÚLI V/LÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A népek békekongresszusának keddi ülése (2. o.l — A* országgyűlés szerdai ülése (2. o.) — A Petőfi akna H-es számú alnpszervczetének taggyűlése teljesítette fel­adatát (3. o.) — Levelezőink “ kultúr forradalmunkról (3. o.) — A sátorhelyi állami gazdaságival) szép ered­ményeket ériek el a mesterséges borjúneveléssel (3. o.) — Baranya egészségügyi problémái (4, o.) AZ M D P B AR ANYA MEGYE I ....PA'RTBIZOTTIÁCA'NAK LAP5A‘ • I. IX , ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ARA 50 FILLED CSÜTÖRTÖK, 1932 DECEMBER 13 Rákosi elvfárs ú'mutatásával a több terméséri! Dolgoróinlk százezrei ülték körül hétfőn este mind a városban, minid a faijvakon a rádióikat. Feszült figyel­met sugárzó arcú, a szeretett vezető szavát váró doltgozók Rákosi elvtárs országgyűlési 'beszédét hallgatták meg. Ez a beszéd hosszú időn át irányító ereje lesz valamennyiünk munkájá­nak, munkásnak, értelmiséginek, dol­gozó parasztnak. Nagy tanítónk ta­nácsait, útmutatásait gondosan, ala­posan tanulmányoznia kéll városnak, falunak egyaránt. A falu dolgozó népével, a dolgozó parasztok problémáival, gondjaival hosszan, behatóan foglalkozott Rá­kosi elviére. Úgy beszélt a faluról, mint aki otthon van a fehérfalu házi­kókban, mint aki személyesen is rósztvesz a termelőcsoport életében mindennapi munkájában. ,,A fagy és az aszály — mondotta Rákosi elvtárs — kedvezőtlenül befolyásolta a ga­bonatermést és rendkívül nagy káro­kat közölt a, kapásnövényekben ... A károk, melyeket a rossz idő jár ás oko­zott, kapitalista időkben katasztrófát jelentettek volna, mini ahogy katasz­trófát, jelentenek a szomszédos Jugo- szláviban, ahol most valóságos éhín­ség dúl. és a parasztiak százezrejut­nak koldusbotra.“ Rákosi elvtárs pártunk és kormányzatunk előrelátó gondoskodása megóvta dolgozó pa­rasztságunkat a rossz időjárás elle­nére is az e.’Szegényedéstől, az el- nyomorodástól. megóvta közellátásun­kat a zökkenőktől. Koszű községben például 40 százalékkal mérsékelte ál­lamunk a burgonyabeadás mértékét és 20 százalékkal a kukoricabeszol- gá!tatást. IgV volt ez számos kársúj­totta baranyai községben is. Mi tette lehetővé a nagy károk ellenére etc- kel a o?ökkontésoket‘' Rákosi elvtárs válaszolt erre a kérdésre is..........a Sz ovjetunióból jelentékeny mennyisé­gű ‘ takarmánygabonát és abraktakar- mányt vásároltunk. Ez lehetetté tette, hogy csökkentsük a kukorica- és bürgonyabeszolgdlUtíás mértékét és ezáltal, enyhítsünk a dolgozó paraszt­ság helyzetén.“ Azonban dolgozó parasztságunk nemcsak a beadási kötelezettség eny­hítését köszönheti a hatalmas Szov­jetuniónak. Azok a termelőszövetke­zetek és csoportok, melyeknek tag­sága követte a szovjet tapasztalato­kat. megfogadta nagy segítőnk, és •kormányunk tanácsait, útmutatásait-, rendeletéit, gazdag terméssel dicse­kedhettek a kedvezőtlen időjárás el­lenére is. Csak ez óv tavaszán ala­kult meg a Cun községheü Határ- báátva termelőszövetkezeti csoport — tehát tagjai nem ismerték hosszú tapasztalatok nyomán a közös gaz­dálkodás mesterfogásait — mégis, a korszerű agrotechnika, alkalmazása nyomán a siklósi járás egyik legjob­ban záró. legszebb termelési eredmé­nyeket elérő csoportja lelt. Sok eso- portunk, egyéni gazdánk, állami gaz­daságunk könyvelhet el a enni pél dához hasonló), vagy még szebb ered­ményeket. Éppen ezért az azonos ta­lajjal, munkaeszközökkel, taglétszám­mal és földterülettel rendelkező, de gyenge terméseredményt elérő cso­portoknak fel kell vetnünk Rákosi elvtárs szavait: fagykár és aszály lacUett is sokkal, jobb lehetett volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna ... Azok a szövetkezetek és egyéni parasztok, amelyek betartották a növényápolás és az agrotechnika szabályait, az idei fagy és aszály dacára kimagasló eredményeket értek el.“ Különösen ott okoz gondot a gyen gébb termésátlag, ahol az elmúlt év ben gyorson és szépen fejlődött az állatállomány. „Vigyáznunk kell — int bennünket Rákosi elvfárs, hogy a rendelkezésünkre átló takar- monyt gondosan őrizzük meg, tol,-áré, koskodjvnk a meglévővel és biztosit tűk, hogy az állat állomány addig is. míg újra zöldtakarmdnnyal táplál hatjuk, na csökkenjen“. Fel kell ezek ro a szavakra hívni elsősorban Is azoknak a termelőszövetkezeteknek n figyelmét, ahol még mindig „Csáki szalmájaként“, vagy még annál is felelőtlenebből kezelik a közös va­gyont, Ág községben a tagok „ver sónybon“ cipelik haza a szövetkezeti állatok takarmányát, Székelyszabaron hasonló a helyzet, Erzsébeten pedig a raktárát valósággal kiürítették a oso- porttagök. De hány csoportnál kever­nek több élelmet a sertéseknek, mint amennyit azok elfogyasztanak — a többlet természetesen kárba vész. hány egyéni gazda „csak úgy“, „szem-mérték szerint" méri ki az érté­kes ahraktakarmányt, hány állami gazdaságban hever még mindig má­zsaszám felhasználatlanul a silózható levél, az értékes makk, a feltárható szalma. Sok követendő példát találnak ezek a gazdák, csoportok és állami gaz­daságok a megyében! Olyanokat, mint a mohácsszigeti Vörös Eény termelő- szövetkezet, ahol gondosan, beosztó- an bánnak a takarmánnyal, abrakkal, vagy olyat, mint a nagvnyárádi Kos­suth termelőszövetkezet, amely már 150 százalékra teljesítette silózási tervét és nem ál! meg ezen a ponton, hanem 200 százalékra silózza le szük­ségletét. Rákosi elvtárs már most arra figyel menteti dolgozó parasztságunkat, hogy ki mint vet, úgy arat. „Különö­sen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, amelynek teljesítéséhez a rossz időjárás következtében néhány százalék még hiányzik, az utolsó holdig teljesítsük, A felszabadulás óta ismételten előfordult, hogy az őszi- búzát. kénytelenek voltunk részben december végén, sőt január első felé­ben vetni és megfelelő talaj,előkészí­tés és a kedvező időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta, Most is azt kell ten­nünk, hogy az utolsó holdig elvessük mindazt, az őszi gabonát, amit ter­vünk előír.“ Megyénkben is kapcsol­janak rá gépállomásaink, szövetke­zeteink. dolgozó parasztjaink, hocv az utolsó néhány hóidat is bevéssük, hogy jövőre dúsan, gazdagon f.zes- sen a föld a belő helyezett munká­ért. Nálunk magunknak vetünk, magunk nak aratunk. Érdemes hát gonddal szeretette! bánni a földdel, az áll«» tokkal, érdemes — ha eleinte szokat lannak látszik is — elsajátítani az új termelési módszereket, az új szovjet agrotechnikát, A Horthy- fasizmus Idején hiába viaskodott a paraszt a földdel. * munka eredmé­nyét úgysem ő. hanem a bankok, tádesurak, kereskedők, kulákok szil betelték le. Elég előszedni régi, még fakult, m-egsárgult újságokat, <V megnézni, hány gazda menekült a végrehajtás elöl az öngyilkosságba hány törpebirtokos vagy középpa raszt háza fölött perdült meg a dob. Nemrég idéztünk lapunkban a „Du Dántúr' húsz évvel ezelőtt megjelent számainak egyikéből, mely közölte hogy egyetlen nap alatt négy dolgo zó parasztot kergetett halálba a gond Ugyanilyen, sőt még százszorta ros» szabb ma a helyzet a szomszédos Ju- gosz-láviában. Á dolgozó parasztok százezrei menekülnek cl az éhhalál elől a külákszö vetkezetek bőt, a szé- génvpatasztok ezrei sínylődnek bör­tönökben, mert nem tudták kifizetni a mérhetetlenül súlyos beadást. Az ott katasztrófálissá vált és egyre to­vább nehezedő helyzetben a paraszt­ság, munkásság ós értelmiség egy­aránt dohos Jkukoricadarára, árpa vagy kölesüszt-re, nemegyszer faké­reg mogörlésóne tn elfogyasztására kényszerül. i A ml dolgozó parasztságunk szám tálán jelét adja annak, hogy értékeli, szereti új életét, hogy hálás a szov­jet népnek, a pártnak ezért a segít­ségért. mellyel a Ilorthy-idök, a tő­kés országok, a jugoszláv parasztság sanyarú sorsától egyszer h minden korra megszabadította. Megmutatták ezt szorgalmas munkájukkal ős haza fiaa kötelességük teljesítésével in. „Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható — állapította meg Rákosi elvtárs, — ami az állom­polgári fegyelem megszilárdulásával és a begyűjtő szervek jobb munkájá­val függ össze“. Mogyónkben Udvar, Magyarszék, Nagyárpád és még szá­mos község nemcsak teljesítette, de magasan túl is teljesítette beadási kötolezettségét. Ennek ellenére mégis hátul kullognak a beadásban, mely nemegyszer a községi, járási tauéesnv megalkuvó magatartásának. TÖBB FEKETE SZENET HAZÁNAK „...kértük szénbányász elvtársainkat, hogy kíséreljék meg az eredeti tervet még 400.000 tonnával megemelni. Az elvtársak ezt meg is ígérték. Az év nek még nincs vége. lehet, hogy az egész 400.000 tonna tervenfelüll több­let nem lesz meg, de több, mint a fele meglesz. Persze nagy szolgálatot tennének derék bányászaink népgaz. daságunknak, ha mind a 400 ezer tonnát kitermelnék." (Rákosi elvtárs országgyűlési beszédéből.) A szászvári bányászok teljesítették évi tervüket Még sűrű sötétség van, amikor a szászvári bányászok üzemük. felé közelednek. — Mi újság? Befejeztük? — kér­dezgetik, s egymástól- várják a fele­letet, Közülük senki sein tud bizo­nyosat. Az örömhírt Pekarek elvtárs­tól, a párttitikártól és azoktól tudják meg, akik már fél hatkor a sikerről beszélgettek. Nemsokára egy szén­nel teli,- vörös szalagcsokrokkal és fenyőágaikkal feldíszített csülét gör­dítettek ki a felvonóból. Ezt akkor töltötték meg a bányában, amikor hét főn este fél nyolckor befejezték 1952. évi tervüket. A ,,mentő“-ben. amelyet sörön hasz nálnai? felolvasóteremnek is Szász­váron,— gyorsan összegyűltek a dol- qozók. Pekarek eivtárs beszélni kez­dett. —* Ez a mai ünnepség kötelez min­ket arra, bogy még tovább tokozzuk munkánkat, hogy még több szenei adjunk államunknak, mert csakis ez teszi lehetővé, hogy az életszínvona, lünk emelkedésében mindig többet és többet kapjunk vissza. — Legyen ez a kis ünnepség, ame­lyen évi tervünk sikeres teljesítését ünnepeljük, — Sztálin eivtárs iránti szeretetünk jelképe és ígéret arra, hogy mindep erőnkkel, több terme­léssel Uai colunk a békéért) Beszéde nyomán felcsattant a !aPs- majd a reggele« harmadban dolgozó legjobb bányászoknak széf) könyvju­talmakat osztottak ki. Schiller Jfenos. Nádor Mihály, Kolip Henrik. Hídvé­gi József, Budai Mihály, Susf Mi­hály, Endrei József és még sokan mások, boldogan vették át a jutal­makat. Endrei József he’.ye,ttes üzemveze­tő volt az első, aki megköszönte a számára átadott könyvet, majd így folytatta: • —- Ha nem támogattak volna min két. a fizikai dolgozók — akkor nem érhettük volna el ezeket az eredmé­nyeket, amelyekre 'ma büszkék va­gyunk. — Rákosi eivtárs beszédét ismer­ve, mi nyugodtan mondhatjuk, hogy a mi szénánk a termelés terén rend­ben van. Teljesítettük ígéretünket és most már megkezdtük az évi terven felült termelést is. Ha jól dolgozunk, mintegy 2.700 torma, szénnel járulha­tunk ahhoz a mennyiséghez, amelyet Rákosi elvtárs és az egész magyar dolgozó nép tölünk, bányászoktól vár. Sasi Mihály sztahánovista vájár el­mondta, hogy mióta megszervezte brigádját, a Rákosi-brigádot, átlag 115 százalékra teljesítik tervüket és már 1953 februári tervük teljesítésén dolgoznak. Az ö brigádjára büszkék Szászvár bányászai, de még sokkal büszkébbek a Sport-brigádra, amely­nek tagjai mindig élenjárnak a fo­gadalmak teljesítésében. Ez a brigád hamarosan befejezi 1953. második negyedévi tervét. Igen jó eredmé­nyeket érnek el a DlSZ-brlgád tag­jai is. akik átlag 121 százalékra tel­jesítik előirányzatukat, A röpgyőés végétért. A bányá­szok beosztásuk szerint leszá’ltak, hogy folytassák 1952. évi tervük túl­teljesítését. Az éjszaka terven felül kitermelt 160 csibe szénhez, több. mint kétezer csiliét kell még adniok, hogy eleget tegyenk a párt, Rákosi elvtárs kérésének, legjobb tudásuk­kal valóra váltsák ígéretüket. Kákosi elvtárs nem log csalódni bennünk elövájárokban sem A Ferenc-aknai Zóna elövájási csapat tagjai le.kesedéssei készülnek Sztálin eiviárs születésnapjára. Mi­diéi üli Ferenc, a második harmad egyik vájára boldogan újságolja: — Az elmúlt héten 149 százalékra teljesítettük előirányzatunkat, de ezen a héten még nagyobb lendület­tel haladtunk előre. Most vedig, hogy hallottuk Rákosi elvtárs szavait, becsületbeli ügyünknek érezzük ter­vünk fokozatos túlteljesítését. — Majdnem szószurint emlékszem Rákosi eivtárs szavaira: nagy szol­gálatot tennény hazánknak, ha az ígért 400.000 tonna szenet kitermel­nénk terven felül. Amikor ezt hallót. tarn, úgy éreztem, hogy nekünk az eddiginél sokkal többet kell dolgoz­nunk, még jobban szívügyünkké kell lenni a munkát. Az eiővájási csapat sokszor szén­ben halad előre. Ilyenkor kétszere­sen teljesítik az e.őirányzatot. A terv rendszeres túlteljesítésével harcol­na^. fogadalmuk valóravá'tásáért, eb_ ben a hónapban 120 üréier elővájás elvégzéséért. A csapat kedden dél­után két óráig 87 métert haladt előre. Micheluti elvtárs harmadában hét­főn délután öt métert haladtak elő­re a megszokott 2~~2.'J méter helyett. — Meg kell szorítani a nadrágot —- mondja Micheluti elvtárs, — mert másként nem biztosihaljuk a jövő év; sikeres tervteijesitést. Pedig a jövő évben még több szenet vár tőlünk az ország, még többet vár Rákosi elv­társ. Micheluti elvtársék eddig méq csalt „titokzatoskodtak”, de már na. gyón sokan tudják, hogy 20-án, Sztá­lin eivtárs azü.eiésnepja előtti napon nagy teljesítményre készülnek- — Munka közben egy „titkos” szénte- lepro bukkantak, s ha jól dolgoz­nak, innen nagyon sou- szenet' ad­hatnak ki szombaton. — Rákosi dvtárs nem fog csalód­ni bennünk, elövájárokban sem — mondja távozóban Micheluti Fe­renc —, mert mi állandóan verse­nyezünk a Müller csapattal: melyi­künk halad jobban, gyorsabban elő­re, melyikünk biztosit jó munkájá­val a lejtési csapatoknak több mun­kahelyet. Ebben a versenyben pedig az a tonlos, hogy minél több szenet biztosítsunk a hazának/ A Ferenc-aknai bányászok 16-án reggelig 2970 csille szenet termeltek terven leiül A Ferenc-aknai bányászok decem­ber 31)-ra ígérték évi tervük teljest,ó- sét. December c.ején (1.33 százalékkal elmaradtak az évi terv teljesítésével, de a hiányzó széiumennyiséget azóta már pótolták és a decemberi átlagos Hó.6 százalékos havi tervleljoaités mellett 16-án reggel hat óráig inár 2.970 csiile szenet szállítottak terven fölül. Az utóid)i időben komoly eredmé­nyeiket értők el az akiién a szén ha- mutariaC,mának csökken lésében. A megengedett 31 .ő százalék helyett a 33-5 Ferénc-akinán termeli szénnek százaléka hamu. A tiszlúnleniielléí! szemelőtt tart va, Rákosi eivtárs útmutatás«» sze­rint most azért harcolnak a F’érenic- aknai bányászok, hogy évi tervükéi december 30 helyett legalább decem­ber 29-én befejezzék és minél több terven felül termőit csille szénnel ja ru.j-auak ahhoz, hogy az ország bá­nyászai valóvaválthassák Rákos- elv- társnak tett Ígéretűiket u 400,000 ton­na szén kitermelésére. Újabb négy párosveréenyszerzŐdést kötöttek lslván-aknán Ujnbb párosverseny-szerződéseiket . tiszteletére az 1st) án-aknai bányászok, kötöttek Sztálin eíiviárs születésnapja J Fuour László vájár 171 százalékról: 180 százalékra akarja emelni teljesít­ményét. Most versenyre hívta Kele­men Józsefet, aki megfogadta, hogy 168 száza.ókról 180 százalékra fokozza átlagát, Dávid János vájár pedig 158 száza.ókot teljesít, de rövidesen 10O szaraiéira emeli teljesítményét. Ver­senytársa Zavozáü János vajér. Ko­vács Aulai (4) átlag 125 százalékra terjesül tervét. EliialátoZta. hogy t room kényéi 140 százalékra etne.i. versenytársa Harsány: Karoly. Kovács György 114) vájár 120 százalékos át- lagterjeeJtiuóny elérésére hívta ver­senyre italos istvám. Ezek az elvtársak megértették Rákosi elvtárs beszédét, széntermelésünk lo- kozatos emelésének tontosságit. Ezért párosiverscny kihívással harcolnak a dlöntő tervév előirányzatának sikeres teljesítéséért, túüe.jesítéséért. Befejezték évi tervüket A Komiéi Építési Vállalat doegozói teljesítették Sztálin elvtárs születés­napjára tett váilaiásukat. Errő. az uuii levesben számolnak be: „A Kamiéi Építési Váliulrat dolgozói Rákosi eivtársnak ígéretet teUek, nogy évi tervüket december 15-ve be­fejezik. ígéretüket a fogadalomhoz hűen lOO.ü százalékra teijesflették. Ezt az eredményt úgy tudtuk elérni, hogy a dolgozok «gesz éven út *zo- ciausta versenyben dolgoztak a terv határidő előtti téjesitéseérl. Segítette a terviúlleljesítést a rendszeres havi terv-felbontás, azonkívül a kommuniss- láik példamutatása. A munkában kü­lönösen az alábbi brigádok tilntelk ki: Bruckner László brigádja, amo.ybeu a brigád-vezető már ót,óvás tervét uaíejezte. JNusazer Péter sztahanovista, kubikos brigádja £00 «zúzalékos á-tlag- t ölje síi «vényével és Wiulanger Antal Beloiannisz DlSZ-brigádja, amely * német iiljú brigáddal folytatott pi­rosverseny során 178 százalékos ét.ug- leljesítményt ért eb A Komlói Építési Vállalat dolgozói nevében: Sztipánovits Kálmán igazgató.“ A Komi ói-Mézai Erőmű dolgozói nevében a következőket közölték í „A Komló-Mázai Erőmű dolgozói nevében őrömmel jelenten), hogy 1952 évi tervünket december 12-én befejez­tük! <r»«[nrr)k László pnrttit'kár“. ily. Éppen ezért figyeljenek fel tatul- tel ezelőtt éppen azért kellett levá.1 OéAÍnk, funkcionáriusaink, de dolgo­zó parasztjaink is Rákosi elvtárs megállapítására: . erősen -temurndt d kitlúlcofi teljesítése, ami arra mu­tat, hogg a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Elő­fordul, hopp amit a kulák mm ad be, azt a kötelezettségüket már teljesí­tett dolgozó parasztokra utótag kive rl/c. Az ügeti eljárás sérti a munkás- paraszt szövetséget, törvénytelen is, , r ezért fel kell élteimé lépni" tudható' A keszüi tanácselnököt a Ahány két­tani, mert vagy egy tucat kulákot mentesített a progresszív beadás aiói és ezt a terhet a dolgozó porasztok nyakába varrta- Termoszotesen a ku­lák bérenc lanáoselnöfk felfüggesztése után megimlulít a beadás is a köz­ségben. Kákosi elvtárs kilenc pontban fog­lalta össze legfontosabb feladatain­kat, A fahl népe számára a harmadik pont a legfontosabb: „A mezőgazda­ság terén állítsuk figyelmünk közép- pónljába a terméseredmények folto­zását és a falu szocialista építésének^ a termelőszövetkezetiek további egyen Letes. szervezett fejlesztésének ter­vét. E főfeladat számos — már előbb felsorolt — részletfeladalot foglal magában. Az ellenség elleni harccal, a begyújtó«, vetés, talajelőkészítés im takarmányozás jó elvégzésével, ed­digi eredményeink megszilárdításával készüljön dolgozó parasztságunk a« egész béketábor nagy vezérének szü­letésnapjára, az ide; tervév méltó befejezésére, a következő év jó elő­készítésére!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents