Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
DUNÁNTÚLI VtLÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A MAI SZAMBÁN: Mesógudaságnttk távlatairól ti. o.) — A partktedványefc » K#«pootl Vezetőség közvetett »egitségét jelentik — «»ért tűrhetetlen, hogy egyes pártszervefcnél a szekrényben porosodjanak [3. o.) — Több fekete szenet >1 hazának (X o.l — A jé népneveié munka biztosította a begyűjtés sikerét Magyarszéken Is (3. o.) — Harcoljanak minél többen »Tollal a békéért“ U. o.j A siklási Járásban folyó nárssáinadásokrM (4. o.) — A szocialista embrr átalakítja a természetet (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI PARTBI IQTTIÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 2»5. SZÁM ARA 5Q FILLÉR SZERDA, HK*2 DECEMBER 17 Nemesek több szenet keli a jövőben termelni a pécsvidéki bányászoknak, hanem jobb minőságiit is Góró dvtör» a legutóbbi nagyjelentőségű beszédében mélyrehatóan *1 emezt« széntermelésünkben elért «redmónyelnkat, külön kiemelve a fe két* szénbányászat rendkívüli fontosa égét, amely egésrz Iparunk fejlődésében döntö szerepet tölt be. Me„ gyénk bányászai egész év®n ét lelkesen harcoltak a terv teljesítésén. A MESZTIART hányásnál például ez év 11 havi operativ tervüket 98.9 «Eázalékra teljesítették. Ha ezt szem beállítjuk, a múlt év azonos Időszakával. akkor az 16.2 százalékos növekedést mutat. Ezt a szép eredményt a gépek Jobb kihasználásával, a Jobb munkaszervezéssel, az élenjáró szovjet módszerek bátor alkalmazásával érték el. Mindez azt bizonyltja, hogy bányászaink lelkesen küzdenek az „Adjunk tóbb fekete szenet az országnak" jelezó végrehajtásán és Komló kivételével minden lehetőség megvan arra, hogy évi tervüket teIjeaithessék. Azonban az elért szép eredmények ellenére sem lehetnek megelégedve még a MESZ- HART bányák dolgozói sem. Kevés eredményt értek el bányászaink a sa ón termelés minőségének megjevitáeáért folyó harcban. Bár enen a területen la van előrehaladás. vannak csapatok, melyek a terv túlteljesítés mellett nagy gondot fordítanak arra, hogy fejtésükből pala- mentes, tiszta szén kerüljön ki. A vasasi Petőfi-aknán dolgozó Széni József (ejtési brigád például november hónapban a megengedett 3.5 szá. zafékos palatartalmat 2.3 százalékra csökkentette. Azonban ha megvizsgáljuk a MESZHART széntermelésl, pala- és hamutarta'.mi statisztikáját, akkor azt látjuk, hogy az előző évi viszonylathoz rosszabbodás mutatko_ zik. Ennek következtében az újhegyi szénmosó a teljesítőképességének csúcsán mozog, egyre jobban növeltszik a palás domb. Mindez felveti a kérdést. Vájjon megtettek-e mindent bányászaink a palamentes, a tiszta széntermelés érdekében? Nem! Sem az aknászok, a termelés közvetlen parancsnokai, — sem a szakszervezet, w-m pedig a pártszervezetek Ezt a kérdést pedig állandóan napirenden kell tartanunk, amikor a döntő tervév befejezéséért é« a* előttünk álló év jó beindulásáért folyik a küzdelem. Következetes felvilágosító munkával meg kell ma gynráznl bányászainknak: milyen nagy károkat okozunk elsősorban népgazdaságunknak, másodszor saját magunknak azzal, amikor a palát könnyelműen a szén közé keverik és úgy küldik tovább. Ha a palát nem a csillébe töltenék a szénnel együtt, nagymértékben megkönnyítenék a bányák szállítását, növelnék az üres- csille parkot, megszüntethetnék, csökkenthetnék a gyakran előforduló üres csillére való várakozásokat. Sok meg takarítást érnénk el a szállító örökösök — mozdonyok, lovak ós az azok mellett dolgozó emberek munkájában. Sok villanyáramot takarítanánk meg. Az akna szállítástól kezdve vil„ lanyárammal meghajtott azállitóesz- kflzök továbbítják a szenet — termő, •zetesen a köztelévé palával együtt —. egészen a szénmosóig. A palaszá- salék csökkentésével sok embert tudnánk felszabadítani a szénmosó Üzemben és Így más munkával tudnánk őket megbízni, ami szintén nagv megtakarítást jelentene népgazdaságunknak: egyrészt úgy. hogy új mun Jcaerőket nyernénk, másrészt pedig t»agymértékt>m csökkentenénk a szán kitermeési árát Mozdonyaink kazánjait főként a baranyai feketeszénnel fütik. Ha a mozdonyainkat nem látjuk el jőmlnöségü szénnel, kémek e vonatok é* Így sok vona- ton utazó munkás elkésik a munkahelyről, nem tudja teljesítésű saját területén a tervét, hátráltatjuk vne- utasaink leüt«* mozgalmát, az őszi csúcsforgalom sikerét. Nem lehet tehát közömbös, hogy bányászaink milyen szenet adnak a hazának: tisztát-e vagy palás köves szenet. De nem nézheti ezt közömbösen egy bányász sem, mert a rísz támtermelés amellett, hogy elsőrangú népgazdasági érdek — minden bányásznak egyéni, mégpedig anyagi érdeke Is. A pala és hamuszázalék csökkentési terv —, mely elő van «írva minden fejtés szómára —, szabályozó szerepet tölt be minden hó végén a keresetek kiszámításakor. Annak a fejtési csapatnak, amely a megengedett pala- és hamuszázalékot nem lépte túl, vagyis csökkentette; emelkedik a fize'ése, annál a fejtésnél, ahol nemtörődöm módjára palás termeléssel igyekeznek a tervet teljesíteni és túllépik a megengedett határt — csökken az egy műszakra eső bér. Széni József fejtési csapata november hónapban ú megengedett 3 5 százalékos pala tar - talmat 2,3 százalékra csökkentette Ezért a csapat 865 forintot kapou és így az egy főre esó nyers kereset egy forinttal magasabb lett műszakonként, mint egyébként let, volna. Több fejtésünknél azonban fordított a helyzet JJimsz József fej lésének dolgozói, akik általában jól szokták teljesíteni tervüket, — november hónapban „megtfe5xlkezve" a ttsztán- termeiés jelentőségéről, kétszá,.negyvenhat csille palát küldtek a szén között az újhegyi széumosóba. — A pala leszámítás,, a fejté« havi termeléséből 1.4 forint veszteséget jelentett a csapat minden egyes tagjának műszakonként. Most, amikor bányászaink — minden aknán — az előttünk álló tervév Jó előkészítésén munkálkodnak, feltétlen szükséges, — a terv maradéktalan teljesítése mellett, — hogy egy pillanatra se tévesszük szem elől Rákosi elvtársnak az országgyűlésen elhangzott szavait: „Nemcsak több szenet kell a jövő évben termelnünk, de jobbat is." Ennek a feladatnak végrehajtása azonban, nemcsak a „tisztántermelési ellenőrökre" vár. A tisztántermelést csak a bányászok együttes, lelkiismeretes munkájával tudjuk megvalósítani. — Műszaki vezetőink a dolgozók szé- cs tömegére támaszkodva inditsanav harcot a palamentes tervteljesítósért. A termelési értekezletek beszámolóján mindenkor foglalkozzanak a mennyiségi termelés mellett, a minőség: munka megjavításával is. mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. A műszaki vezetők kérjék ki a dolgozók véleményét és javaslataikat, észrevételeiket — amennyiben azok megfelelőek, előreviszik a tiszrtántermelés ügyét — a lehető legrövidebb idő alatt vezessék be. Nem kis feladat vár a bányász párt_ és szakszervezeteink vezetőire, a kommunistákra. A pala- és harauszá- aalék minimálisra való csökkentéséért folyó harc csak akkor lesz eredményes, ha a terv teljesítés mennyisége mellett bevezetik a minőségi munka rendszeres értékelését is. Ea azért is szükséges, hogy a párt népnevelői, a szakszervezeti bizalmi elv. társuk állandóan tájékoztatva legyenek. lássák, hol, melyik fejtésnél van a legtöbb tennivaló, hol kell fokozni a politikai felvilágosító munkát. Az 1953-as tervévben bányászainkra váró feladatok — ügy a meny- nyiséq, mint a minőségi munka terén — nagyok és nem könnyűek, dp reálisak és megvalósíthatók. Fogadják meg bányászaink Rákosi és Geró elvtársak útmutatását, induljunk harc ba az általuk megállapított hibák ki javításáért, hogy adósság nélkül kezdhessünk hozzá az 1953-as tervév m eqv aló állásához. As országgyűlés keddi ülése A* országgyűlés kedden folytatta tanácskozásaK. A keddi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvűre, a Minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kis® Károly, Házi Árpád elvtársak és a Minisztertanács több más tagja. Ott volt az ülésen Dobi István, a Népköz társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Olt Károly pénzügyminiszter költségvetési beszámolója Tfz óra után néhány perccel Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta a* ülést, majd Ok Károly pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési beszámolóját. — A Magyar Népköztársaság kÖH. ségvetése — kezdte beszédét, — szervesen kapcsolódik azokhoz n feladatokhoz, amelyeket a szocializmus építésének előttünk álló szakaszában — ötéves tervünk negyedik évében — meg kell valósítanunk. Tátnaszko. dik azokra az eredményekre, amelyeket dolgozó népünk cé.tudatos munkájával a magyar népgazdaság min den területén elért. — Az 1952 évben már teljes mértékben kibontakoztak a párt és a kormány december 2-i határozatának »gész népgazdaságunkra gyakorolt kedvező kihatáséi. A határozat nagy ban hozzájárult a termelés gyors fej. lődéséhez, növelte a paraszti és szövetkezeti áruíelhozatalt és egészséges egyensúlyt teremtett a pénzjövedelmek elosztásában, fokozta egész nép gazdaságunkban a forint szerepét. — Rákosi eCvtárs tegnap ^elhangzott beszédéből részleteiben Is kibontakoztak azok a hatalmi» eredmények, amelyeket népgazdaságunk fejlesztésében. dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak továb. bi felemelésében elértünk. — Az eredmények tükröződne*, az 1952. évi költségvetés végrehajtásának számaiban is. Az országgyűlés áltaJ jóváhagyott kiadási előirányzatokat — jelentéktelen eltérésekkel — teljesítjük, a bevételi előirányzatot némileg túlteljesítjük és így a gazdálkodás tényleges feleslege előreláthatólag 150 millió forinttal meg fogja haladni az előirányzatot. — Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár kihatása ellenére a népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokat — a készletezés kivételével — valamennyi területen. így elsősorban a beruházásoknál teljesíteni fogjuk A bevételi felesleggel záruló költségvetés, továbbá a december 2-i határozat kedvező eredményei tovább fokozták a forint szilárdságát. Ezrt mindenki számára kézzelfoghatóan bizonyltja az állami és szövetkezeti kereskedelemben szabott áron a közönség rendelkezésére álló áru- ömeg jelentős növekedése . — 1952. folyamán számottevően nőtt a pénz forgósebessége, aminek következtében 1952-ben a múlt évinél kisebb bankjegyforgalommal tud. tűk a lényegesen megnövekedett áru forgalmat lebonyolítani. Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra, hogy a lakosság által az országos takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év alatt 27.7 százalékkal emelkedtek. — Népünk erejét megbatványoz- za a Szovjetunió önzetlen baráti támogatása, amellyel országunkat a felszabadulás óta gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti Nincs olyan területe népgazdaságunknak, amely ne kapna folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harcunkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erőforrást jelentenek. A nagy Szovjetunió nagyszerű ered ménvei bizonyítják a tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölényét és a békegazdaság sznkadst’.an fellendülését. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a békegaz- dasóg szakadatlanul, válságmentesen fejlődik, rendszeiesen emelkedik a dolgozók életszínvonala. A fejlődés merőben más a kaplta- 'ista országokban, ahol a fegyverkezés fnkozód4sa ellenére csökken az ipari termelés, a fogyasztási iparok, elsősorban a textilipar súlyos válság ban Van. a létfenntartási költségek »melkednck. a munkanélküliek tömege növekedik és a do’gozók élet- színvonala újabb és újabb mélypontra »üUyed. Aj Egyesült Államok 1952—53. évi költségvetése 10 3 milliárd dollár deficitet irányoz elő, Anglia 1952— 53. évi költségvetés* 75 millió font deficittel számol, az első félév azonban már 589 millió forintos hiány- nyál zárul. As amerikai monopóltőke a deficites költségvetések rendszerével in_ goványoa talajra vezeti más tőké* országok gazdálkodását. Minél több amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására, annál mélyebbre süllyednek ezek az államok az ingoványbán. annál jobban kiszo'gáWat- ják magukat az amerikai imperialistáknak. Anglia 1952—53. évi költség, vetésében 40 százalékkal szorította le az ártámogatások összegét, aminek következtében az elsőrendű élelmi- cikkek jelentősen megdrágultak. Így a kenyér árn 25. a listáé 81, a húsé 27 százalékkal emelkedett és erős mértékben drágult a vaj, zsír, sajt, cukor, stb. ára Is. A tőkés országok válságának elmélyüléséhez lényegeden hozzájárul a kelet-nyugati forgalomnak at Egyesült Államok d!ktátuma folytán bekövetkezett korlátozása, amellyel az imperialisták saját maguk zárják al a demokratikus világpiachoz vezető utat. A kapitalista országok gazdasága az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik. Olt Károly a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1953. évi költség- vetésünk az első, amelyben a minisztériumi szinten készült vállalati pénz ügyi tervek és a költségvetésből ellátott szervek előirányzatainak ősz- beállítása és tárgyalás« párhuzamo. san, a népgazdasági terv tételeivel egyeztetve, egyldöben történt. Jövőévi költségvetésünk szerkezeti felépítése lényegében már a Szovjetunió szocialista költségvetési rendszerét követi, figyclembevéve adott viszonyainkat. sajátosságainkat. Uj szerkezetében a költségvetés áttekinthe többé, ellenőrizhetőbbé, a gazdálkodás pedig, egyszerűbbé válik. A benyújtott kö!t«égvetés — folytatta Olt Károly — biztosítja az 1953 év — ötéves tervünk negyedik éve — alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit. A tervben meghatározott fejlődésnek a szamai tükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei ötvenkét milliárd és 739 millió forintot, kiadósa j»edig ötvenegy milliárd és 964 millió forintot lesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 millió feles'eget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számai jelentékenyen meghaladják az 1952, évi költségvetés bevételeit és kiadásait Költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erő teljesen és egészségesen fejlődik. A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésének bevételei döntő részben a szocialista szektorból .s&ármaznak. Állami vállalataink for. galmi adó. nyereség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd és 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 76.1 százalékát teszi ki. A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 milliárd és 690 millióval — a vállalati forqa'.mi adó szerepel. mely a költségvetés összbovéte leinek több, mint felét, 52 5 százalékát szolgáltatja. A nveroségbeflzetések megtervezé. séné! az 1952. és 1953. évi önköltségcsökkenté« várható eredményének figyelembevé'eléve! 8859 millió forintot irányoztunk elő. kereken négvmilliárd forinttal többet. mint az 1952. évre. Döntő föladatunk azoknak a népgazdaságunkban rejlő tartalékoknak a feltárása, amelyek az önköltség szakadatlan, rendszere« csökkentésével elérhetők Az olyan tervtelje- «rités. ame’vi>ek során az üzem tervé* csak általában, globálisa^ hajtja végre, da egye* területeken elmarad a terv előírásaitól, csak létszatered* ményt jelent. Ha az egész magyar Iparban egy év alatt a tervezetten fetül további egy százalékkal csökkentjük az önköltséget, a megtakarított összegből pl. nyolcezer $zép kétszobás lakájt építhetnénk. Olt Károly hangsúlyozta ezután, hogy az önköltség csökkentésének fontos tényezője az anyaggal, különösen az Importanyagokkal való szigorú takarékosság, az anyagnormák alapján történő gazdálkodás s a munka termelékenységének emelése. Ez utóbbival kapcsolatban döntő követelmény az egyenletes, ütemes tér. melés megvalósítása és ennek keretében a szigorú technológiai fegyelem érvényesítése. A termelés egyelőben üteme a íőoka annak, hogy az iparban még mindig igen magas at indokolatlan túlórák száma. A termelékenység emelésében nagy szerepe van az újítómozgalomnak. A folyó év első felében elfogadott újítások az előzetes számítások szerint mintegy 350 millió forint évi meg takarításhoz vezetnek. A tavalyihoz képset az alkalmazott újítások «zárna Sí «zúzalékkal emelkedett. Minisztériumainknak, vállalatainknak az eddiginél «okkal fokozottabb mértékben koll figyelmüket a „különféle költségekénél elérhető megtakarításokra forditaniok. Az önköltségcsökkentés fontossága még fokozottabban ielentkezik állami gazdasága ittkn ál, közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, melyeknek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a termeié« gazdasági és pénzügyi kérdéseire, a jövedelmezőség fokozására. Állami vállalataink befizetése mellett — folytatta Olt Károly — jelentő« a fejlődés a szövetkezetektől származó bevételeknél. Az 1968. évi 502 millió forintos előirányzatai szemben 19fiR-r& tervezett 906 millió forintos adóbevétel mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését M a földmű vessző vet kéz etek forgalmának várható emelkedését mutatja. A lakosságtól származó adóbevételek 1958. évi tíz százalékos aránya 1983-ra nyolc százalékra osökken. Az e címen előirányzott bevételek legnagyobb összegű tétele a lakosság adóbefizetése, melynek hozama nagyjából az 1668. évi szinten mozog. Az adóbevétel jelentős része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik Az állampolgári fegyelem az adófizetés területén is elmélyüli. Dolgozó parasztságunk teljesíti az állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja, hogy szereti a nép államát és magáénak vallja annak célkitűzéseit. Fel kell «zAanoln; ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely 6ok esetben a notoriu* nemfizetőkkr! szemben tapasztalható, akik szeretnék kivenni és ki is veszik részüket a népi demokrácia vfv- mánvaiból anélkül hogy állampolgári kötelességüknek megfelelően a köző« terhekből reájuk eső részt is vállalnák. így Vésztő községben tőbbszái olyan adózó van. nkj évi adójára december 1-ig semmit «em fizetett. Ezután a pénzügyminiszter rámutatott, hogy a lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva a Ili. bókeköh'sön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, amely az Országon Takarékpénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több, mint 27 százalékkal nőtt, az egyéni takarékosság területén elért eredmények még nmn kiolégitőek. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogy a lakosság széles rétegei megértsék a takarékosság jelentőségét. Töraegszer vexetelnknek, mindenekelőt a szakszervezeteknek, a DISZ-nek és at MXDSZ-nek. az eddiginél fokozottabb Folytató» • 2. oldalon)
