Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
2 w H p r, 6 1«» TOÍCEMBBR n a 7. ('Folytatás az 1. óidéról) méretekben kell dolgozóinkat egyéni takarékosságra nevelni. A’. 1962. évhez képest — folytatta — a költségvetés kiadásai 9.2(33 millió forinttal, közel 22 százalékkal emelkednek, teljes összegű« 51 milliárd és 804 millió forint. — A költségvetésünkben előirány nőtt kiadások döntő részükben népgazdaságunk termelő erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazda sági félokra fordított kiadások ősz szege 31 milliárd és 721 millió forint az összkiadásoknak G1.2 százaléka A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összeget 19 milliárd és 19 millió forintot — az összkiadásoknak 37 százalékát — hatalmas beruházási programunk meg • valósítására fogjuk felhasználn A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tér vünk által kitűzött feladatokra — özek között is elsősorban az ország szocialista iparosításához elengedhe teilen alapanyagbázis kiszélesítésére — a széntermelés, vaskohászat és a villamosenergiaipar még gyorsabb fltormi fejlesztésére fordítjuk. | 1968-ban tovább épülnek és foko ratosabb ütembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, köz tűk » Sztálin Vasmű, ahol a jövő esztendőben már megkezdődik a tér me'és. 19v58-ban olvasztják az első nyensvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egv idrjülog termelni kezd a Martin acélmű két hatalmas buktatókemencéje valamint a kokszoló első kemence- egysége. Folytatódik a diósgyőri kohászul! müvei rekonstrukciója, amelynek nyomán megkétszereződik a vasgyár termelése. A már elkészült és még épftlő nagy tétesftményeink közül tovább építjük az inotai és kszinc barrütai műveket, a tisza'öki vizierö művet, fővárosunkban pedig a föld alatti gyorsvasét több kilométere* szakaszát. A népgazdasági terv előírásai szerint jövő évi széntermelésünket 46 millió tonnával kell emelni. A fe’ada1 végrehajtása érdekében 1.2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink nyomán új bányák létesülnek, a meglévőket kibővitjük és gépesítjük. Egymagában Komlón négy új bányát tárunk fel. Ezek«,, a jc’entós beruházásainkon jjívü.1 számos meglévő üzemünket kí- bövítjiik, modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel ós ezzel a szocialista nagvipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg. nemcsak a főváros ban, hanem a vidéken is. A modem, nagyüzemi kollektív mezőgazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamáji 2.7 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazda-ági munkát és a jobb lalajvnűveiés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk termés eredménveink növeléséhez. !953-ban az idei évhez képest mintegy má-fél. szer akkora terü'eten. köze! 150 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdái kodást, ami lehetővé teszi, hogv az időjárás szeszélyeitől való függősé günket részben csökkentsük A jövő év folyamán a műtrágya-ellátás a háború előttinek közel ötszörösén fog emelkedni. Többszáz. ki’ométer utat építünk J053-ban. ezek közö‘t is növeljük a bekötőutak számát Je’entös összegeket ruházunk he «zociáüs és kulturális célokra. 1953- han átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sportlétesítményét. a népstadiont. Szociális és ku! turáli* intézményeink legnagyobb ré. szét vidéken fogjuk üzembehelvez- rvL A rohamosan növekvő moziiáto- gató közönség igényének kie'égltósé re 1953-ban több. üj filmszínházat épi tünk. Jövő év végére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni Tovább növeljük a kultúrott- bonok és kultűrházak számát. Vfe- gvénként átlag 15—20 új falusi kul- túrotthont avatunk 1953-ban. A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyvállományunk pedig közel háromnegyed millió könyvvei növekedik. Kórházak, rendelőintézetek, eapköziotthonok. bölcsödé^ és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetésének. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások összegét 1953- ban ötven százalékkal növeljük. Az új lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak. Az 1953 évi forgóalnpsziikségiet megállapításánál már számoltunk a forgóeszközök forgási sebességének gyorsulásával és ezen az alapon a forgóalap szükségletre 2629 millió forintot irányoztunk elő. Ha a forgá_ sl sebességet csak egyetlen napna megnöveljük, ezzel 230 millió értékű készletet szabadítunk fel. Teljesen reális célkitűzés tehát, ha az iparban a forgóeszközök forgóm sebességének megnövelésével 1953bau mintegy egymilliárd forint felszabadítását kívánjuk elérni. Itt is követnünk keil a Szovjetunió példá. ját Költségvetésünk 1953-ra 3610 mil_ Hót irányoz elő kulturá’is célokra. 747 millió forinttal többet, mint 1952 ben. 1953-ban — folytatta. — az áita ános iskolai hálózatunk szélesítésére az ezévi 36,6 millió forinttá' szemben 48 millió forintot, középis kólák építésére 10.2 millió forinttal szemben 25.3 millió forintot, felsöfo kú oktatásra az 1952. évi 98 6 millió forinttal szemben kereken 154 millió forintot fordi'unk. 1953-ban 436 4 millió forinto' fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke. az ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek, otthonok és isko Iák építésére és fenntartására. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és művészet támoaatására előirányzott összegek is. 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezek nél a címekné; közel negyven millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. 1953-ban jelentős összegeket adunk sport- és testnevelési célokra. 28 millió forinttal többet, mint 1952-ben. Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fejlesztésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk 1953. évben 5907 millió forin tot, összes kiadásaink 11.4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink miniden tételét. E célra növeltük az orvosegészségiügyi dolgozók számát és új. modern kórházak építését kezd jük meg Diósq vérben Szt ál in városban és Salgótarjánban. A betegségek megelőzése érdekében jelentősen fejlesztjük a rende'ő intézeti há ózatot. Negyvenkét millióval fordítunk többet erre a célra, mint a megelőző esztendőben, Uj rendelőintézetet létesítünk Miskol. con, Szolnokon, Tatabánván és Ajkán Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952 évi kö't sógvetéshez képest közel 74 millió forinttal többet. 204 milliót fordítunk erre a célra. Egészségügyi és szociális intézkedésekre. társadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953-ban 3772 millióra növekednek, A dolgozó nép jólétének. éietszín vonalának emelését tartjuk «zeni előtt azzal ifi. amikor évről-évre eme kedő ü-szegekol —- 1958-ban 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Ar üdü'tetéeben résztvevők száma jövő re 18.000 fővel növekszik. A béke fenntartásának, dolgozó népünk eredményeinek megvédése parancsolóan teszi feladatunkká nép hadseregünk és államvédelmi szer veink további megerősítését. Ezért az 19512. évi 5.905 millió forinttá szemben, az 1968. évben 7301 millió forintot, költségvetésünk 14.2 száza lékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. A helyi tanácsok költségvetési ke rete az 19152. évi 3 908 millió forintró 4 722 millió forintra eme'kedik. Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális és szociális ágazatra esik. A jövő évben több, mint ötszáz millió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére A költségvc'és végrehajtása meg követeli gazdálkodásunk minden te riiletén. állami szerveinknél és válla latainknál a legszigorúbb takarékosság elvének érvényesítését. 1958. évi költségvetésünk szám- oszlopaiból kibontakozik az a hatal mns munkaprogram, amelynek végre hajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latbavetni. Népünk saját tapasztalatain keresztül mérhet te fel. hogy nincs olyan része orszá gunknak, nincs olyan váró« és falu nincs olyan dolgozó, aki ne részesült volna szocializmust megvalósító tér veink eddigi eredményeiből, anyagi és kulturális életkörülményeink fejődésének sikeréből. Dolgozóink szi’árd egységben sora koznak fel az 1958. évi nagy feladataink megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavai nak jelentőségét, am'kor a XIX. párt- kongresszuson hazánkat a fnrrsdaim; világmozgalom roliambrigádjai között említette meg. Ez nagy megtisztel- lés. de egyúttal nagy kötelezettség az egész magyar nép számára. Ha záját szerető, a proletárnemzetközi sügért lelkesedő, szorgalmas népünk méltó lesz erre a nagy megtisztelte tésre és vállalja a soronlévő kötele zettséget: minden erejét megfeszítve sikeresen fogja végrehajtani az öt éves terv nügvedik évének fe'adatait újabb nagy lépéssel fogja előrpvinn' országunkat a szocializmus építésé nek útján: azon az úton, amelvf lőttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az úton, amelyet a magyar népet harcokban megedzett nagy ‘ pártja, a Magyar Dolgozók Parija és népünk szeretett vezére — .Sztálin elvtárs legjobb magyar Unitváuya — Rákost Máivá* elviár« vezeti _ fejezte be beszédét Olt K.ú ro ly pénzügyminiszter. Mezőgazdaságunk távlatairól A z ötéves terv módosításáról szó ló törvény kimondja, hogy: az állami mezőgazdasági üzemeket min ta-üzomekké kell fejleszteni. Ez sem mieseire sem érhető el másként, mint a korszerűpagrotechnika alkalmazásé val és a mezőgazdaság gépesítésével Mit jelent a gép a mezőgazdaság ban? A gép használatának segítségével könnyebben és gyorsabban vé gezhetük el a legnehezebb talajmunkák, nehéz testi munkát igénylő műveletek, emelhető a termelékenység és olcsóbbá tehető a mezőgazdasági termelés, amely végső fokon a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgálja. Mezőgazdaságunk gépesítése a fel szabadulás előtt nagyon alacsony színvonalon állott. Ennek két oka volt, egyrészt a tőkés kizsákmányo lás ideje alatt az emberi munkaerő olcsóbb volt, mint a gép. másrészt nem volt me<j a gépesítéshez szükséges alap. a nehézipar. Lényegesen változott u helyzet a felszabadulás után. Az ötéves terv célkitűzéseiben már nagyszerű perspektívák mutatják mezőgazdaságunk gépesítését, de a hatalmas fejlődés ellenére is mezőgazdaságunk gépesítése még fokozottabb ütemben szükséges, főleg azért, mert mezőgazdaságunk nem tartott lépést az ipar hatalmas Illesztésével és terméseredményei a fokozott gépesítés ellenére sem mondhatók kielégítőnek. Ezt a lemaradást különösen élelmezési iparunk érzi meg, amelynek a mezőgazdasági termelés szolgáltatja a nyersanyagot. Ma már alig van mezőgazdasági termék, amelyik az ipar részére nyersanyagul' ne volna felhasználható 4 tilos István beszéde Olt Károly pénzügyminiszter lelkes tapssal fogadott beszéde után Antos István, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meq előadói beszédét. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1953 évi költségvetése a kiadások kereteit 51.9 milliárd forintban irányozza e ő — kezdte beszédét. — A rrép. gazdaság fejlesztésérj dolgozó népünk anyagi, kulturális és egészségügy! viszonyainak további felemelésére. békés épitómunkánk védelmére államunk 1953-ban 9.3 milliárd forinttal nagyobb összeget fordít, mint’ i folyó évben. A költségvetés kiadási kereteinek 21.8 százalékos emelkedése állami etünk valamennyi területén jelentős fejlődést biztosit. Ahhoz azonban hogy az idei év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére siker rel valósíthassuk meg ötéves tervünk negyedik esztendejének alap vető feladatait, eszközeinket fokozott mértékben kell összpontosítanunk az 1953 évi népgazdasági terv egfontosabb célkitűzéseire és min den területen a legkövetkezetesebb takarékosságot k-ell tnegvaóaitani. Pártunk II. kongresszusa batároza ainak megfelelően biztosítanunk kell az ipar gyprsütemü fejlesztését. Az 1953. évi költségvetés 11.4 milliárd forintot irányoz elő nehézipari mi nlsztériumaink feladataira. Ennek az összegnek a döntő részét a nehézipar beruházásai igénylik ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű egyes üzemrészei. így az I, számú nagyolvasztó, a kokszoló, a Martin, az erőmű 1953-ban már megkezdik működésüket. A népgazdaság össze* beruházásai^ nak 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fej'esztésére. 1933-ban olyan nagyjelentőségű üzemek kezdik meg működésüket, mint a debreceni aör- dülö-csapágygyár és a soroksári vas öntöde. Jelentős összegeket fordítunk olyan nagy vas- és gépipari nagyüzemeink bővítésére és korszerűsítésé, re, mint |>é!dául a Ganz vagon- é* gépgyár, a MAVAG. „ B' loiannisz- gyár, a Gheorghiu Dej-hajógyár, a győri vagongyár. A nehézipari minisztériumok kő't- ségvetése 180 millió forintot irányoz elő tudományos kutatásokra. Aj IíXjü. ér tovább, alapvető («1sdata a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista szektorának további erősítése. Gépállomásaink az új gépek ezreit kapják 1958-ban. Az. állami gazdusá gok gépállománya olyan mértékben no, hogy az aratást 95 százalékban a sorközi művelést 88 százalékban gépi munkával fogják elvégezni. A mezőgazdaság erőteljes gépesítő se hozzá fog járulni a terméshozam növeléséhez ée parasztságunkat, állami gazdaságaink dolgozóit «gyre nagyobb mértékben mentesíti a nehéz testi munka fáradalmaitól. A mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele rI ongednetetlen altban a küzdelemben amely a magas terméshozomért, a leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításért, n nagyüzemi mező gazdaság megteremtéséért folyik. Me zősrazdasági oktatásra fordított kiadá saink a két földművelésügyi táreáná megközelítik a 300 millió forintot. A fejlőié* mértékét jellemzi, hogy a Horthy rendszer 1908—39-o-s költség vetése mezőgazdasági szakoktatásra osupán 2.9 millió pengőt biztosított._ Költségvetésünk több, miét 5V50 millió forintot biztosit a könnyűipari élelmiszeripari és begyüjlésj niinisz tóriumok költségvetéseben a lakosság jobb ellátását biztosító bombázások ra. Az 1953. évi költségvetés gondns- kodik a dolgozók további kulturális felemelkedésének anyagi feltételeiről Oktatásra, kQ'önhótő kulturális é- népművelési intézményekre, a tudó many fejlesztésére előirányzott össze get ki 19,72. évi 2>588 millióról 8.610 millió forintra, tehát 26.1 százalékkal emelkednek. A költségvetés 59 milliárd Fl-oe «zoein is és egészségügyi elői rányzata lehetővé teszi hogy tovább bővítsük kórházaink és rendelőintézeteink há lózni át, mintegy egyhartnadáya! növeljük a szakorvosi rendelőórákat, gondoskoditink az üdültetés, a Ezért Is helyes kormányzatunknak az a törekvése, hogy Baranya megyében: a gyapottermelést kiszélesíti, mivel ez az újobban meghonosított növény Dél-Baranyában dí«z- ik legjobban. De emsíiéit nem szabad megfeledkezni arról sem. hogy Pécs, mint az ország egyik hatalmas ipari gócpontja, nagymennyiségű élelmiszer-igénnyel lép fel. aim* yet szintén a város közelében kell megtermelni. Pécs ellátása zöldségfélékben és gyümölcsben — különösen olyan aszályos évben, mint az idei — távolról sem kielégítő, kötelességük ‘.chát a mezőgazdasági tudományok dolgozóinak, hogy az aszálykár ellen a harcot felvegyék, a szakemberek pedig tovább szélesítsék a Mohács környékén megépült öntözési rendszert. \ mezőgazdaság termelésével ** szorosan összefügg az állattenyésztés, mert ez képezi húsiparunk bázisát. A minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a közelmúltban határoz«, tot hozott az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről az 1952—54. évekre vonatkozóan, melv. ben megjelölte az állattenyésztés fej- e«z.tésének részleteit. Amikor „ határozat az állattenyésztés és takar- ’mánytermelós fejlesztését hangsúlyoz za. a másodvetésekre kell gondo'ni. minthogy nz állattenyésztés alapja a fejlett takarmánvtermetés Kutatóinézeteinkben széleskörű tudományos minka folyik az egyes vidékek táj- cJlegénck megfelelő olyon takar- nanvnövények kikísérletezésére, mo- vek a mi szélsőséges viszonyaink •mellett Is másodvetésként komoly ta_ 'sarmánytömeget nyújtanak. Megvan a mód arra. hogy Baranya megyében a minisztertanács és a oárt határozatát az állattenyésztés és aknrrndny'.ermg'és fejlesztéséről vég '•ehajtsuk, különösen ba a hataroza* szellemének megfelelően az eddig icm művelt terep területeket és par. agokat a megye területén művelésbe vonjuk. Baranya megye jó hírnévnek örvend a szőlőtermelés vonalán is, hi- *zcn két történelmi borvidéket fogai magában Mivel pedig a szőlő1 művelés Magyarországon olyan területeken folyik, amelyek szántómüvelésre alig alkalmasak, nem érdek, télén ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szőlőtermelés kibővítése mel- lett nem elhanyagolható kérdés a gyümölcstermesztés problémája sem, különösen a Mecsek déli éjtőjén őszibarackosok létesítése. Az érd: és a budai hegyoldalakat kivéve az őszibarack termesztésére nincs az országban több olyan alkalmas hely, mint a pécskörnyéki hegyi me szes talajok. A mezőgazdasági termelés kiszélesítésén keresztül a dolgozók **95" re növekvő élelmiszerszükségletét lehet kielégíteni. A mezőgazdasági tér me’.és egyenetlenségét legjobban az élelmiszeripar érzi meg. de ezen keresztül az egész népgazdaság. Feltétlenül fontos, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési tér ve összhangban legyen. . A módosított ötéves terv-törvény előírja, hogy ..az élelmezési ipar; tér. meiésének öt év alatt az előirányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal kell emelkednie.” Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a mezőgazdasági termel vények közvetlen fo. gyasztás céljára történő termelésén felül a termelést gépesítéssel és öntözéses gazdálkodássá; emeljük. . A mezőgazdaság ma már alig termel olyan árucikket, amelyet valamely ipar nem hasznosíthatna, azonban változatlanul az élelmezési ipar részére való termelés továbbra is a döntő. A cukorrépa, sőrárpa, tej, zöldség és gyümölcsféleségek felhasználása az élelmezési iparban évről évre na gyobb szerepet kap. Ha csak azt nézzük, hogy a termelésben részivé, vő nők számának emelkedése miatt mennyi új konzervipari termékre van szükség, az élelmezési ipar korlátlan fejlesztési lehetősége áll előttünk. A falu igényesebb lett. Sok élelmezési ipari termék, amit a múltban a falu egyáltalán nem fogyasz- ott, tér* hódított. Ma mar nem elégedhetünk meg azzal, hogy például konzerviparunk zöme csak gyümölcs ízt gyárt.son A mezőgazdaság termékeinek élelmezési célra történő felhasználásában a tudománynak is segítenie kel], főleg abban, hogy minél nagyobb számú, bőtermő, új növény kerüljön meghonosításra, mint például a földi, mogyoró. \ 7. új növények meghonositásá** val kapcsolatosan meg kel; em lékezniink arról, hogy Baranya megyében oddta már két helyen van citrom-ültetvény, amely hivatva van hazánkban a citrom-termelést megvalósítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy as eredmények nem fognak elmaradni, bár a tudományos kutatás szerint a baranyai talajok nagyobb mésztartalmúak. mint amennyire a kényes délszaki növénynek szüksége lenne. Micsurin tanítása szerint a természettől kö- nyöradományokat nem várhatunk, azt magunknak kell kiharcolni, tehát a meglévő növény féleségeink hasznos tulajdonságait állandóan fo. kozni kell, különös figyelemmel a hazai szélsőséges viszonyokra. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt konzerviparunk egyik leglényegesebb alapanyaga, a paradicsom kevéssé si került. A késő tavaszi fagyok kártétele után az új vetések legnagyobb részt beteg gyümőlcsüek Mi az oka? A tudomány dolgozóinak kell meg- keresniők a fajtamegválasztáson túl a védekezés leghatásosabb módozatait i*. Hosszan lehetne értekezni számta. lan egyéb feladatról és tényezőről. — Egy fe’adat azonban világos: állandóan tanulmányoznunk kell az élenjáró szovjet szakinxialraat, hogy azo kát hazai viszonyainknak megfelelően alkalmazhassuk. Nagy Károly Borforgalmi Vállalat dolgozója. torutmi | T’sztc gyűlés «Aga tu fyalta szanalátás kls/.é>*íttWn"»l. Or-zággvü'e«! Az nrszág- jizdaság] ö? pénzügyi bízott 19'tfl évi költségvetést letár- ós jóváhagyta. Kérem az It országgyűlési, hogv a Magyar Népkflx- *Ar*wig 1868. évi költségvetését fogadj* «!. Anto* fetván előadói heerMe után l^ógei Imre Mueiktdatt anólinrn. Pályózati felhívás könyvtárosképző iskolán való részvételre A népművelési minisztérium pályázatot h’rdet az ftthónapos könyvtáros- képző iskolán való részvételre. Az iskola márciusban indul. A jelentkezés határideje 1973, január 25. Az ölliónapos könyvtáros iskolára jelentkezhetnek: legalább középfokú politikai iskolit és legkevesclrh nyolc álta'ános (vagy ennek megfelelő) iskolát végzett fizikai és szellemi d«!- gozók. akiknek legkevesebb hat hó napos könvViáro* gyakorlatuk van (népkftnyvtároaok, függetlenített üze. mi vagy városi könyvtárosok, illetve könw*árl aktívák, atbá, kórhatár: kF-46 év. Az iskolára utazás költségeit az iskola megtéríti. A hallgatók fizetésűket az iskolán kapják. Az iskolán a hallgaték térítési dijat fizetnek fizetésük arányában. Jelentkezni lehet a népművelési niinivztériutn oktatási osztályán (Rp., V. Báthory n. 10.) önéletrajz, munkahely javaslata és munkaadói igazolvány bekü'désének útján. Az iskolát végzett hallgatók e'éet tanulmányi eredményeiktől függően, mint függetlenített könyvtárosok uyarack eifasJyeaéaC *
