Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-16 / 294. szám
2 N RPlé 1952 DECEMBER I« Hétfőn délelőtt megkezdődött as országgyűlés új ülésszaka [Folytatás az I. oldalról) •itsék. Ottartózkodásunk alatt meg. győződtünk róla, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, különösen a lelkes ifjúság a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés és » szocialista építés terén olyan ered ménveket értek el, amelyekre joggal lehetnek büszkék. Arról is meggyőződtünk, hogy ezek a dolgozó törne, gek egy emberként támogatják kormányukat az egységes, demokratikus Németország kivívásáért, a béke meg védéséért folytatott küzdelmében és hogy hű, odaadó tagjai a Csendesóceántól az Elbáig terjedő, hatalmas béketábornak A magyar kormány (delegációja németországi látogatása megerősítette a német és a magyar nép baráti kapcsolatait, kölcsönös rokonszenvét és komoly hozzájárulást jelentett az amerikai imperialisták ellen, a béke megvédéséért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság kormánya az Amerikai Egyesült Államok agressziójával kapcsolatban kénytelen volt tiltakozni, amikor az Egyesült Államok szenátusa a békés országok közötti normális viszony példádon megsértésével százmillió dollárt szavazott meg arra, hogy „ béketábor országaiba, köztük hazánkba is, megszökött fasisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabotőröket csempésszen, akik feladata gyújtogatás, gyilkosság, szabotázs, kémkedés. En nek a százmillió dollárnak felhasználási módjára és arra, hogy kik az amerikai típusú szabad világ és demokrácia szövetségesei és kiküldöttjei, élénk világosságot derített a Jugoszláviából hozzánk átdobott banditák nemrég lefolytatott pere. Mi jnár régen tudtuk, és nem egy alkalommal hivatalos nyilatkozatokban és jegyzékekben leszögeztük, hogy a hazánkban leleplezett kémek, provokátorok, szahotörök mögött legtöbbször az Egyesült Államok állnak. A Rajk-per óta az is világos a számunkra. hogy a Tito-banda, amely déli határunkon garázdálkodik, az amerikai imperialisták agenturája. hogy maga Tito a tőkések és fasiszták régi ügynöke. Amikor a Rajk-por idején ez kiderült, a tőkés sajtó mind e7.t váltig tagadta. Ma már ezt a tőkések maguk is elismerik. A New York Times magazin tudósítója, Handler, Jugoszláviából való visszatérése után így nyilatkozott: „Washingtonban végleg meggyőztek róla, hogy Titonak a Jugoszlávia szó cialLsta építéséről hangoztatott szólamait nem kell komolyan venni Ti. to valójában hozzáfogott Jugoszlávia nak egy fasiszta típusú burzsoá állammá való átalakításához.” Tito fasiszta típusú burzsoá állama az amerikai agresszió határainkig előretolt része. A banditák, akiket határainkon átdobtak. ennek megfelelően tetőtől-talpig amerikai felszereléssel voltak ellátva, amerikai volt a gumicsónak, az automatarevolver, * gyilok, a cyankáli és a bilincs. Dolgozó népünk számára nagyon tanulságos volt fx a per. mert újra látta belőle, hogy az amerikai propaganda mögött, mely szabadságról és demokráciáról szónokol, ott a tőr, a méreg ée a bilincs-Mi levonjuk ennek a pernek tanulságait és még ébereb. bek, még kíméletlenebbek leszünk né púnk és békénk minden ellenségével szemben. — Láttuk az imperialista tábor képét, azét a táborét, melynek termelő erői panganak, melyben milliók szenvednek a munkanélküliségtől, aho] késhegyig menő verseny dúl az országok között és egyik ország szakadatlanul le akarja igázni és ki akarja fosztani a másikat, s ahol lázasan készítik elő az új világhábo. rút. Egész más. ezzel szögesen ellentétes képet mutat a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora Ennek célkitűzése nem „ mások meqrabla- sa. nem a háború, hanem a kölcsönös segítés, a béke. Gazdasága nem mer válságokat, nem ismer munkanélküliséget. Fejlődése egyenletes. Célkitűzési! nem a tőkés maximális haszna, hanem a népek anyagi és kulturális szükségleteinek maxrnahs kielégítése. Ez a jjazdaság biztosítja a dolgozó nép életszínvonalanaic rend szeres emelését. Itt nincs késhegyig menő verseny, ezt a demokratikus tábort országainak baráti együttműködése. a kölcsönös segítség jellemzik. ■— Ennek megfelelően a demokrati kus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek, Malenkgv elvtars. a Szovjetunió Kommunista Pártjának világ történelmi XIX. kongresszusán ösz- szehasonlította a tőkés országot és a Szovjetunió Ipari termelésének nö. vekedését 1929-től 1951-ig. Ebből az összeállításból az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjetunió gazdasági nőveke, dése 6-szor volt gyorsabb, mint az Egyesült . Államoké, 8-szor gyorsabb mint Angliáé és tizenkétszer gyorsabb. mint Franciaországé. Malenkov elvtárs megmutatta, hogy a népi de mokráciák fejlődése is hasonlithatat. lanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké. Ezt kénytelen elismerni az Egyesült Nemzetek Szövet, sége gazdasági bizottságának az a november 30-i jelentése, mely a tőkés országok pangásáról beszél, akikor megállapítja: „Kelet-Európában az ipari termelés körülbelül ugyanabban a gyors iramban folytatta wei kedését, ami a megelőző negyedévet jellemezte." Számunkra ez annyira nyilvánvaló, és ismeretes, hogy nem sorolom fel a mellette szóló számadatokat De egy szempontra fel kívánom hívni a ügyeimet. Mindenki számára világos, hogy a béketábor gyors gazdasági fejlődését az erős honvédelem előfeltételeinek megfelelő növekedése kíséri. Ellentétben az imperialista táboiral, mely folyton erejének fitogtatásával igyekszik ráijeszteni a gyengékre, a szocialista té bor tagjai nem kardesörtetők. De tér, mészetes, hogy e kérdés felvetődik és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, hogy a szovjet honvédelem olyan erő, amely minden agresazor támadását meg tudja hiúsítani. Malenkov elvtárs az imperialista agresszorotc felé a kongresszus viharos helyeslése mellett állapította meg: „A Szovjetunió nem ijed meg a há borús gyújtogatók fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég me0 tanulta, hogyan kell megverni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat, amikor a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, megverte őket. a második világháborúban s a jövőben is megveri őket ha hazánkat meg merik tá. madni. Feltétlenül számolni kell a múlt lényeivel Ezek a tények pedig arról tanúskodnak hogy az első világháború következményeképpen Oroszország a második világháború követ, kezményeképpen pedig már több európai és ázsiai ország levált a kapitalizmus rendszeréről. Minden alapunk megvan arra a feltevésre, hogy egy harmadik világháború a kapitalista világrendszer összeomlására vezet." Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a magyar népi demokrácia nö, vekvő gazdasági erejének megfelelően gondot fordít honvédelmünk erősítésére. Semmi áldozatot sem sajná- unk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hű őrét, fiatal honvédségünket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a rá háruló feladatoknak. Hasonló a helyzet a többi népi demokráciákban is. És hogy mire képes a hazáját védő, felszabadult nép. arra egjobb példa Korea, ahol az Egyesült Államok és vazallusainak minden erőfeszítése kudarcba fulladt a l-oreai nép és a kínai önkéntesek hő siességén és ahol, mint Vasziljev- iíkij elvtárs. a Szovjetunió honvédelmi minisz'ere megállapította, az Egyesült Államokat történelmének legszégyenletesebb veresége érte. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX, kongresszusa hatalmas se- regwzemle volt. E kongresszusion arról meggyőződhettünk, hogy a. tőké« és gyarmati országok forradatói.i. demokratikus és köp mun ist <a. pártjai bátran viszik előre a népszabadság és a nemzeti függetlenség zászlaját. Az új életet építő népek nvoloszáz milliós blokkja nemcsak gazdaságilag, de a honvédelem szempontjából is hatalmas erő, melyet világszerte támogatnak a béke hívei, a haladás harcosai. Abból, hogy a tőkés tábor tagja előbb vagy utóbb egymás torkának esnek és abból, hogy a szocializmust építő államok honvédelme erő«, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat a legcsekélyebb mértékben is csökkentsük. Sztálin elv- társ rámutatott arra, hogy milyen hatalmas eredmény az, ha a békémoz galom sikere esetén elvezet az adott háború elhárításához, ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fennmaradásához, a kardesörtető kormány lemondásához ó* olyan kormánnyal! való felváltásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a békét Ezért fokozottan folvta-tni fogjuk harcunkat a békéért. Erre a harcra annál is inkább szükség van. meri hisz az ellenség, mint a báránybőrbe bujt farkas, maga békésnek, demokratikusnak állítja be saját agresszív szándékait. Malenkov elvtárs mondta erről: ,.Az Egyesült Államok vezető körei álcázni igyekeznek hódító politikájukat s ezért azon vannak, hogy a demokratikus tábor ellen folyó úgynevezett „hidegháborút" békés védelmi politikának tüntessék fel és a Szovjetunió részéről fenyegető tárni) dás nemléten1) v«esélyével rémitgetik a népeiket. Az Atlanti Tömb eWkwahosai által folytatott politika jellem ző vonása, hogy demagóg békeszerető frázisokkal álcázzák agresszív terveiket és a már folyó hadműveleteket." A békéért folyó harciban le kell leplezni ezeket a demagógokat. A Szovjetunió e béren felbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió volt az, amely a koreai háború első percétől kezdve következetesen harcolt a békéért. A Szovjetunió javaslatára kezdődtek el a fegyverszüneti tárgyalások. A Szovjetunió azonnali tűzszünetre és fegyver-nyugvásra szóló javaslata volt az egyedüli, amely rögtön véget vetett volna a vérontásnak. De a Szovjetunió minden béke- törekvése megtört az amerikai háborús gyújtogatók ellenállásán, akik a koreai háború pusztításából és vér- özönéből megszámlálhatatlan dollár- milliárdokat harácsolnak össze. Az amerikai tőkés lapok azt állítják hogy a koreai hálború eddigi harminc hónapja többe került, minit a második világháború első két és fél éve. Ebből az is következik, hogy az amerikai hadianyaggyárosok szármára a koreai háború még nagyobb kereseti lehetőséget, még bővebb aranyesőt jelent. A háborúnak e dögkeselyűi ezért hallani sem akairnak a békéről. A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme, hogy az egész világ színe előtt szakadatlanul leleplezi az angolszász imperialisták agresszív tömbjének békefrázisaü. Rájuk bizonyította hogy ezek a háborús gyújtogatók, miközben a békéről papolnak, hallani sem akarnak az atombomba és a baktériumfegvverek eltiltásáról, sőt még a támadó, az agresszor fogalíná nak pontos meghatározásától is fél nek. A béketábor kivernek szakadat lanul folytatniuk lreíl azoknak a háborús gyujtogatóknak a leleplezését akik „a szabadság és a demokrácia", „a szabad országok közössége", „A szabad Európa" nevében készítik elő m új háborút. Szakadatlanul rá kell mutatni arra, hogy a „szabad világ" szivében, az Egyesült Államokban hogyan terjed a fasizmus minden formája, a faji üldözés, az antiszemitizmus. Hogy az amerikai Imperializmus Koreában és egyebütt elköveti mindazt az embertelenséget és aljasságot, védtelen nők, gyermekek é« aggastyánok tömeggyi:lko 1 áisát, amit annakidején Hitler fasiszta banditái elkövetlek. Rá kell mutatni arra, hogy miközben az angol akóházban a népi demokráciákat oktatják ki a szabadság és a demokrácia nevében, a felső- házban arról folyik a vita a nemes lordok közt, hogy a kenyai néger asszonyokat és gyerekeket vérebekkel vagy csak farkaskutyákkal terelték-e a szörnyű internáló táborokba. Rá kell mutatni, hogy az angol gyarmatosítók Kenyában s egyebütt milyen vérfürdőket rendeznek s a legelemibb jogaikért küzdő négerek tízezreit olyan akasztófákkal körített interná- lótáborokba zárták, amelyek szörnyűségei sokban felülmúlják Hitler internálótáborait. A világot átfogó békém ozgalom, amelynek kongresszusa most folyik Bécsiben, már eddig is hatalmas eredményekre tekinthet vissza. Mi magunk itt Magyarországon lépfen-nyo- inon tapasztalhattuk a. mi békekon- greeszusunkkal kapcsolatban, hogy a békemozgalom lassanként egész dolgozó népünket átfogja és áthatja Sok tízezer és százezer polgárunk, aki ezelőtt nem vett aktív részt politikai életünkben, a béke kérdésén keresztül jutott tudatára annak, hogy nem lehet tovább tétlen néző, hogy neki is cselekvőén részt kell vennie a béke megvédésében és ezen kereszlü mindazoknak a vívmányoknak és eredmnéyeknek a biztosításában, melyeket népi demokráciánk létrehozott Ä békemozgalom nálunk olyan réteseket is mozgósított és magával ra gadott, melyekhez egyedül politikai agitációval neliezen tudtunk volna hozzáférni. A régi értelmiség jelen tékeny része, amely még nemrég várakozóan vagy éppen kétkedőén állott célkitűzéseinkkel szemben. a béke kérdésén keresztül értette meg, hogy az ő helye a mi oldalunkon van é-s hogy a béke védelmével saját jól felfogott érdekeit, saját jövőjét is védi. — Ugyanez tapasztalható nomzetkö, zi méretekben is. A legutolsó béké- fellhívást már hatszáz millió ember írta alá szerte a világon. Az imperialisták, : akik kezdetben gúnnyal és megvetéssel beszéltek az aláírás-kampányokról, kezdenek meggyőződni róla, hogy a békemozgalom hatalmas erő, amely egyre inkább keresztezi terveiket. Ezt mutatja az a kétsés- beesett erőfeszítés, amellyel meg akarták akadályozni a béke híveinek bécsi világkongresszusát. De a letartóztatások, az útlevelek kiadásának megtagadása nem használtak. Becsben mégis összeült a népek békekongresszusa, hogy megszervezze a további harcot a háború ellen e a békét követelő százmilliók szorosabb összekovácsolására. A kongresszuson természetesen ott vannak a mi képviselőink is. hogy hallassák a magyar dolgozó nép békét követelő és békét védő hangját. — A magyar népi demokrácia a béketábor hű tagjaként kiveszi részét a békéért vívott küzdelemben az imperialista háborús gyújtogatok leleplezésében. Szakadatlanul résen vagyunk, készen arra, hogy meghiúsítsuk az amerikai imperialistáik és csatlósaik ellenünk irányuló támadásait. Lankadatlanul folytatjuk harcunkát a béke .megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren a* nem. zetközi együttműködést, szilárdabbra vonjuk megbonthatatlan baráti kapcsolatainkat felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval, és a népi demokráciákkal. Egyben erőteljesen ápoljuk honvédelmünkéi, bogy a béketábornak azt a szakaszát, mely ránk van bízva, minden támadással szemben megvédjük. Hazánk gazdasági helyzetéről — Január 20-án befejeződik a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel Rátérek most hazánk gazdasági helyzetére. Amint a Tisztelt Ország- gyűlés a pénzügyminiszter etlvtárs előterjesztéséből látja, az 1966-as évi költségvetésünk bevételi oldala 02.739.000. 000 foriht, majdnem tíz milliárd forint emelkedést mutat az l'9!52-e$ évvel szemben. Ez az emelkedés megfelel az 1052-©s év gazdasági fejlődésének. A költségvetés egyensúlyban van, illetve nyolcszáz- hetvenöt millió forint felesleggel zárul A forint vásárlóértéko változatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát és egyben dolgozó népünk áldozatkészségét mutatja a HL békekölcsön sikere. Ennek a kölcsönnek 1,300.000.000 forintra tervezett kibocsátási összegét nyolc nap alatt harminchét százalékkai túljegyezték. A jegyzésben, melynek végösszege 1.781.000. 000 forint, hárommiliószázöt- vennógyezer állampolgárunk vett részt, jóval több, mint ahány család van országunkban. A békekölcsön sikere hazánk megnövekedett gazdasági erejének és népünk politikai egységének örvendetes megnyilvánulása. — Közölhetem a Tisztelt Ország- gyűléssel, hogy a jövő hónap 20-án befejeződik a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel. Annak idején az ellenséges hírverés azt állította, hogy a jóvátétel kibírhatatlan terheket ró válIáinkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének. mellyel a jóvátétel! ösz- .szeg jelentékeny részét elengedte és a maradék teljesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a kötelességünket becsülettel teljesíteni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségéve! «ikerrel és gyorsan építhettük szocialista jövőnket. — Ipari termelésünk ez év 11 hónapja folyamán tervünknek megfelelően egyenletesen és erőteljesen fejlődött. Széntermelésünk az idén 32.2 százalékkal, baux itterm el ősünk százalékkal, nyersolajtermelésünk 18.4 százalékkal. atomi niutn termelésünk 10.2 százalékkal, timföld terme lésünk 22/) százalékkal acéltermelésünk 14.1 százalékkal, villamos-energia termeié síink 20.3 százalékkal nőtt meg. Ipari termelésünk ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha december hónap folyamán is teljesítjük tér vünket. 22 százalékkal növekszik. Ez a szám a terv global te teljesítésére vonatkozik. Ezen belül a terv egves célkitűzéseinek tútteljestíése mellett vannak lemaradások is. A szénnel az a helyzet, hogy az ;dén az eredeti terv szerint 18.5 millió tonna szenet kívántunk termelni Évközben azonban kiderült. hogy bár ez a mennyiség a tavalyihoz ké- Dcst 3.2 millió tonna emelkedést ie lent. ennél is többre volna szükségünk. Ezért kértük szénbányász elv társainkat, hogy kísérel fék meg az. eredeti tervet még 400.000 tonnával megemelni Az elvtáruúc «zt meg Ígérjék. Az évnek még nincs vége. Lehet, hogy az egész 400.000 tonna tervenfelüli többlet nem lesz meg, de több, mint a fele meglesz. Persze nagy szolgálatot tennének derék bányászaink népgazdaságunknak. ha mind a 400 ezer tonnát kitermelnék. Most ötéves tervün^ harmadik esz tendejének befejezése e’-őtt állunk. Meg lehet állapítani az eddigi eredmények alapján, hogy felemelt ötéves tervünk eddigi célkitűzéseit teljesítettük, sőt a szénnél például túliéi_ j eskettük. A széntermelés, üteme a következőképpen fest: Í949-he7. képest 1950-ben széntermelésünk másfél mii. lió tonnával emelkedett. A következő évben az emelkedés két millió tonna volt. Az idén az emelkedés 3.2 millió tonna, az évközben felemelt terv szerint pedig 3.6 millió tonna. Jövőre az emelkedés már 4.6 milló tonna lesz. Hasonló tempójú az acél-nyers- vas, az acél a villamosenergia, a cement és a többi alapanyagok termelése is. Ismétlem, a felemelt ötéves érvünk által előírt ütemnek gyár- parunk fejlődése a harmadik terv- esztendő végén egészében megfelelt és nehéziparunk fejlődése ezen belül valamelyest meg is haladja a felemelt terv által előírt tempót. Megejgyzem, hogy az amerikai saj. tó, élén a New York Times, gazdasági eredményeinkkel kapcsolatban szerényen arról beszél, hogy Magyar- ország gazdasági csődbe jutott. Az imperialista éhes disznó makkal álmodik. Széntermelésünk fejlődésének irama a kapitalista országokéhoz képest még így is gyors. Az egy főre eső széntermelés 1938-hoz viszonyítva Magyarországon megkét- zerEződött. Angliában viszont, melynek banyáit semmiféle hadikár nem érte. még ma sem érte el az 1938-as szín let. Nyugat-Németországban pedig az utolsó békeév 75 százaléka alatt van. Az egy főre eső széntermelés Magyarországon az idén 40 százalék_ kai magasabb, mint Franciaországban. Széntermelésünk úgy felfejlődött, hogy az idén minden múzsa bú zára 11 mázsa szenet termeltünk. Mindez persze nem jelentheti, hogy tervünket a széntermelés terén is pontosan ne teljesítsük és n® feszítsük meg minden erőnket e fontos alapanyagunk termelésének tervszerű fokozására , Olajtermelésünk is felfelé ívelő vonalat mutat, de itt is van egy kis lemaradás a terv mögött. Ennek oka az, hogy az új olajmezők termelését vissza kellett tartani, mert még nem tudtuk elég gyorsan biztosítani az olajforrásokhoz szükséges szállítóeszközöket. Tervteljesítésünket hátráltatta, hogy szocialista munkaverseny kér dését helyenként elhanyagolták. A gépek jobb kihasználása, a munka jó megszervezése, a munkafegyelem te. ráa ja még mindig «ok a kívánnivaló. Tervteljesítésünkre hátrányosan ha lőtt, ki az idei aszály, melyre a mezőgazdaság taglalásánál részletesen kitérek. Emellett azonban azok a gazdasági célok, melyeket tervünk az 1952-es évben célul kitűzött, reálisnak mutatkoztak és hála munkásaink és értelmiségünk közös erőfeszítésének. lényegében megvalósultak. Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági országból, fej- •ett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassuk. A tervnek megfelelően gyorsabban nőtt iparunk nak az a szektora, amely a termelő- eszközöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóé. Az arány 1953. ban a kettő között: 60:40 lesz. Iparunk koncentráltsága, összpontosítása gyorsan nő. A gyáriparban ez a fejlődés úgy mutatkozik, hogy míg 1938-ban egy üzemre 91 munkás jutott, most már egy üzemben 525 munkás dolgozik. Ezer munkásnál többet foglalkoztató vállalatokban dolgozik ma már a munkásság majdnem fele, 48.7 százalék. Az olyan, ipari és mezőgazdasági üzemek, melyeknek munkás- és alkalmazott létszáma meghaladja az ezret, több, mint kétszáz. Az ötéves terv folyamán irányt vettünk arra, hogy az ipart decentra lizáljuk, vidékre helyezzük le. Ennek első eredményei abban mutatkoznak hogy 1938-ban az ország gyáripari munkásságának (723 százaléka volt Budapesten, ma pedig 56.7 százaléka. A vidék iparosodását mu. tatja, hogy 1938-at száznak véve, az ipari munkásság száma Pest és Bács- Kiskun megyében 456. Szolnok megyében 312. Fejér megyében 306. s Hejdu-Bihar, Heves, Komárom megyében is megduplázódott, — A tervgazdálkodás folyamán a koncentráció azzal járt, hogy 1938-ban meglevő 3900 vállalat helyett, melyeknek 87 százalék» száz munkásnál kevesebbet foglalkoztatott. az idén 1339 vállalat maradt, amely azonban majdnem kétszer annyi mun kást foglalkoztat, mint 1938-ban. A magyar ipart az 1952. évi terv jó befejezése mellett az 1953-as évi terv foglalkoztatja. A jövő esztendőre iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk megemelni. Annak a cé;ki- tüzésünknek megfelelően, hogy 0lső. sorban az alapanyagok termelését növeljük. a szén, a nyersvas, az acél a nyersolaj termelése ennél sokkul magasabb lesz. A szén termelését 4.6 millió tonnával akarjuk megemelni. Ez a szám 24 százalékos eipelést jelent Hogy milyen gyors iramú ez a fejlődés, annak jellemzésére megemlítem, hogy az tóéi és a jövő évi szén termelésnek emelkedése nagyobb, mint az 1938-as esztendő egész szón. termelése. A «zenek kfczjül legjobban (Folytatót m S. oldalon.)
