Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

ms DECEMBER 16

NAPLÓ

3

Hétfőn délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka

(Fotj’tat&s a 2. oldalról.)

* kokszolható fekete szén termaié- gét fejlesztjük. A terv itt majdnem ötven százalékos növekedést ír elő. Acél nyersvasunk termelése 44 százalékkal növekszik. Az elektroacél 28 százalékkal nő. Nyersolajtermelésünket 25 százalékkal fogjuk fokozni. Alumíniumtermelésünk 51 százalékkal nő. Timföld termelésünk 27 százalékkal emelkedik. Ezek a számom azt, mutatják, hogy tovább folytatjuk ipari termelésünk alapanyagainak fejlesztését.

Ezek a célkitűzések magasak, de elérhetők, sőt túlteljesíthetek. Az új tervesztendó jó megkezdésének egyik előfeltétele, hogy a hátralévő két hétben azok az iparok, amelyek le vannak maradva a terv teljesítésében, ezt a lemaradást erejük teljes megfeszítésével behozzák. Emellett különösen nagy súlyt kei helyezni arra, hogy ne ismétlődjék meg az elmúlt esztendő utolsó hónapjának az a hibája, hogy minden erőt csakis a tervév befejezésére összpon.tositot_ tak és emiatt elhanyagolták a januári termelés előkészítését. Ennek következtében , januári ;|:melés erősen elmaradt a decemberihez képest és rossz hatása hosszú hónapokon át mutatkozott a tervteljesítés számaiban.

A mi iparunknak általános hibája még mindig, hogy nem tud egyen. Jelesen, ritmikusan termelni. A hónap első dekádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonló ismétlődik a negyedévi terveknél. Jelentkezik ez az egész esztendő termelésében, ahol az év elején történt lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni.

Külön hatalmas feladat vár. mint mondottuk, az alapanyagok iparaira, a szénbányászára, a kohászatra és az energiatermelésünkre. A szénbányászatban biztosítani kell végre, bogy a gépesítés teljes súlyával érvényre jnssou, megszűnjön az idegenkedés azoknak a bányagépeknek a használatától, amelyek a bányász nehéz munkáját vannak hivatva megkönnyíteni és a termelékenységet növelni. Az a nagy feladat, melyet szénbányásza, tuuk elé a jövő évre kitűzünk, ar ra kötelezi a bánya- és energiaügyi minisztériumot, hogy az ezévben ta pasztáit hibák kiküszöbölésével teljes erővel készüljön fel a jövő évi termelésre. Tudatosítanunk kell a bányaipar fejlesztésének jelentőségét a bányászok köz.ött és gondoskodnunk kell, bogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a szakszervezet. a DISZ a nufguk részé ről szintén megfeszítsék erejüket, bogy e célok elérését biztosítsuk. Nemcsak több szenet kell a jövő cvben termelnünk, de jobbat is.

— Gazdasági életünk fejlődése szükségessé tette, hogy az egyes te rületek jobb átfogása céljából a nagv minisztériumokat kisebbekre bontsuk. Ez a módszer jól bevált és tovább fogjuk folytatni. Jelenleg három ilyen minisztérium van szervezés alatt: a vegyipari minisztérium, melynek létrehozását gyorsan növő vegyiparunk teszi szükségessé, a felsőoktatási minisztérium, mely 27 egyetemünket és főiskolánkat fogja össze és a kohászati minisztérium, amely kohászatunk fejlődésének ütemét van hivatva meggyorsítani. Ezeknek a szervezés alatt lévő minisztériumoknak költségvetése már a pénz- ügyminisztér elvtárs előterjesztésében szerepel.

— A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme megköveteli, hogy mielőbb üzembelielyezzük a Sztálin vasműt, meg kell gyorsítanunk a diósgyőri kohászati üzem rekonstrukcióját. Üzembe kell helyeznünk új, nagy villamos erőművünkét, be kell fejeznünk az inotai erőművet. Mindezekkel a nagy ipari építkezésekkel párhuzamosan meg kell építeni az ott dolgozók szántára a lakásokat Az alapanyag ipar fejlesztésével párhuzamosán növelnünk kell az építőanyagipart, különösen a cementipart és be_kell fejeznünk építés alatt lévő új cementgyárat.

— Mint speciális feladat jelentkezik, hogy különös súlyt fektessünk azoknak a nagyüzemeknek tervteljesítésére, amelyek külkereskedelmünk, exportunk szempontjából bírnak különös fontossággal. Az aszály következtében, mint erre rá fogok férni, erősen lecsökkentettük mezőgazdasági tér. »lékeink exportját és nagy mennyiségben importálunk takarmányt. Ha nem akarjuk, hogy külkereskedelmünkben történt változások kiv Dűkeztében csökkenjen a külföld f5j jövő nyersanyag és gépimportunk, akkor az így előálló hiányt

ipari exporttal kell pótolnunk.

— Ezért különösen fontos, hogy sz olyan országos jelentőségű vas- és gépipari nagyüzemek, mint a

Ganz Vagon, a MÁVAG a Beloiannisz, a Gheorghiu-Dej hajógyár, a Győri Vagongyár, melyek nemcsak exportunk szempontjából, de szocialista iparunk fejlesztésénél is jelentősek, feltétlenül teljesítsék, sőt lehetőleg túlteljesítsék tervüket.

— Gyakran tapasztaljuk, hogy gyáraink húzódoznak az exportra menő rendelésektől. Ez a helytelen politika természetesen megbosszulja magát, mert hiszen ugyanezeknek az üzemeknek nyersanyag és gépellátása jelentékeny részben attól a behozataltól függ, melyet az exportunk. árukivitelünk tesz lehetővé. Ismétlem, ezen a téren változtatni kel] az eddigi káros és hely. télén gyakorlaton. Változtatni kell azon is. hogy a mennyiségi számok elérése érdekében elhanyagolják a minőséget. Nekünk terveinket nem- csak mennyiségileg, de minőségileg is meg kell javítanunk. Meg kell javítanunk népgazdasági tervezésünk munkáját, mert ezen a téren is az 1952-es év folyamán komoly hiányosságok mutatkoztak.

Gazdasági életünknek még nem erős oldala a tervfegyelem, amit a tervüket nem teljesítő iparok és üzemek nagy száma mutat. Gazdasági vezetőink, igazgatóink egy része a nehézségek láttán gyakran megtorpan, nem mer keményen kiállni, nem követeli meg a fe- gyeimet, a takarékosságot, a minőséget, igyekszik a munka köny- nyebb végét fogni. Nem szereti, ha a hibákra rámutatnak s ezért elfojtja az alulról jövő kritikát. Ezek a jelenségek népi demokráciánk más területén is megvannak s mindenütt fel kell lépnünk ellenük.

— És harcolnunk kell nz önelégültség. a Iátsznteredmén vekkel való hivalkodás, a gondatlanság, az éberség hiánya ellen, az ellen a megnvugvő hangulat ellen, hogy n dolgok úgy is jól mennek. Ha nem lépünk fel az ilyen jelensé. rckkel szemben, nem fogjuk az előttünk álló feladatokat jól megoldani.

— Végül feltétlenül meg kell javítanunk biztonsági berendezéseinket. munkásvédelmi berendezéseinket és gondoskodnunk kell arról, hogy mindazokat a rendszabályokat, melyeket dolgozóink egészség- védelmére hoztunk. pontosan be is tartsuk. Ezt a kérdést az idén ismételten felvetettük, de meg kel! vallani hogy eddig nern sikerült megfelelő eredményt vagy éppen fordulatot ezen a téren elérni. Ezért fokozottan meg kell követelnünk minisztériumainktól, igazgatóinktól hogy a biztonsági berendezéseket. az egészségvédelmi intézkedéseket megvalósítsák. Pártszervezeteink. szakszervezeteink, DÍSZ-istáink egyik legfontosabb feladata legyen az üzemekben, hogy ezeknek a rendszabályoknak a megvalósítását ellenőrizzék és lépienek közbe ott. ahol e téren mulasztást tapasztalnak

Jövő évi tervgazdálkodásunk megvalósítására 146.000 új 'munka erő beállítása válik szükségessé. Ez a szára mutatja hogv a rumika- erőszükséglet messze túlhaladja a felnövő munkaképes évjárat számát. Érdemes ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy _ _ Angliából, amely pedig büszkén ...jóléti államnak" nevezi magát, ennek nz évnek első felében százezer ember vándorolt ki mert nem tudta meg élheíését otthon biztosítani. Olyan gazdag országban, mint Hollandia állami' segítséggel cs támogatással küldik évente külföldre a kíván dorló ifjúság tízezreit, mert az oj szagban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosítani

Az 1952-es termelési számok ipa runk liatalams fellendülését mutat- ják, mutatják ipari munkásságunk és technikai értelmiségünk jó munkájút is. De amikor az eredményeket felsoroljuk, hálásan kell megemlékeznünk arról a sokoldalú, ön zetlen segítségről, melyet felszabad! tónk, a baráti Szovjetunió változatlanul nvujt nekünk. A szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen tár- háza szinte korlátlanul rendelke- zésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben, Fokozódik annak a kölcsönös segítségnek a jelentősége is, mely a népi demokráciákkal egyre inkább nő és amely egvre komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlődésünkben.

Rátérek most mezőgazdasági termelésünk alakulására. Növénytermelésünket rendkívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás és ennek következtében a mezőgazdaság eredménye jelentősén elmaradt a íérv előirányzatunkhoz képest. Ismerete*, hogy májusban hosszantar. tő erős fagyok voltak, június végétől kaoztva pádig hét héten kérőmtől olyan aszály ée olyan hőség uralkodott, amelyre * meteorológiai intézet megállapítása szerint ebben a században nem volt példa. Ősszel viszont október és november hónapokban majdnem kétszer annyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály kedvezőtlenül befolyásolta a gabonatermést és rendkívül nagy károkat okozott a kapá.snövé- nyekben. Az őszi esők zavarták a betakarítást, megnehezítették az őszi vetést, a mélyszántást, a jövő tavaszi munkálatok megfelelő előkészüle. teit. A károk, amelyeket a rossz időjárás okozott, kapitalista időkben ka- taezrtrófát- jelentettek volna, mint ahogy katasztrófát jelenítenek a szomszédos Jugoszláviában. ahol most valóságos éhínség dúl és a parasztok százezrei jutnak koldusbotra.

A mi államunk azonban a dolgozó nép állama ée mint ilyen, jól szervezett, erős, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak köz_ ellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenésmentes fejlődéséről is. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozik, hogy igen jelentős mértékben csökkentettük élelmiszerkivitelünket ugyanakkor a baráti országokból, elsősorban a Szovjetunióból jelentékeny mennyiségű takarmánygabonát és abrakta- karmáuytt vásároltunk. Ez lehetővé tette, hogy csökkentsük a kukorica és burgonyabeszolgáltatás mértékét és ezáltal enyhítsünk a dolgozó paraszt, ság helyzetén. Több, mint 300 millió forint értékben meghosszabbítottuk a mezőgazdasági hiteleket és sok millió forint új támogatást nyújtottunk vctömagvásárlásra és hasonló célokra, Végül, de nem utolsó sorban mozgósítottuk azokat a tartalékokat, maíyeket az előző évben gyűjtöttünk.

Ezeknek a rendszabályoknak a segítségével sikerült elérnünk, hogy bár 1950-ben is szárazság sújtott ben nőnket, az idei aszály dacára biztosítani tudjuk közellátásiunkat Mindjárt' hozzá kell tennem, hogy a fagy kár és aszály mejlett is sokkal jobb lehetett volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna. Az idén májusban a Német Demokratikus Köztársaságból mező- gazdasági szakértők jártak nálunk. A német elvtársak nem győriek csodálkozni azon, hogy milyen alacsonyak a mi . terméseredményeinik. Ezeknek az alacsony eredményeknek fő okát a rossz trágyakezelésben láttáit. Lép- ten-nyomon felhívták' figyelmünket a helytelen trágyakezelésre, melynek következtében a földbe már értékét vesztett, gyakran szinte csak szalmából álló trágya perül, A német elvtársak véleménye szerint egyedül a helyes trágyázás következtében. — melynek végrehajtása úgyszólván semmi befektetés^, vagy munkatöbbletet nem igényel —25—30 százalékkal meg tudnék emelni terméshozamunkat. Rámutattak ezek az elvtársak arra, hogy kevés figyelmet fordítunk a vetőmag megválasztására. a mélyszántásra

Amikor októberben a Német Demokratikus Köztársaságban jártam, magam is meggyőződtem róla. hogy bár az ottani földek általában gyengébbek. mint. nálunk és bár az időjárás az idén a Német Demokratikus Köztársaságban sem volt valami kedvező. mS’ holdanként 1,6.5 mázsa volt holdanként az átlagos búzatermés Csehszlovákiában, amely szintén szenvedett a fagykártól, es aszálytól, különösen a szlovákiai részen, 13 mázsa volt az átlagos búzatermés. Mindenki tudja és íz újságok számtalan példát hoztak fel rá. hogv nálunk is azok a szövetkezetek és egyéni parasztok, me iyek betartották a növényápolás és az agrotechnika szabályait, az idei fagy és aszály dacára, kimagasló eredményeket értek el.

Az elmondottakból következik, hogy minden erőnket meg kell feszíteni. hogy emeljük’ növénytermelésünket és általában mezőgazdaságunk hozamát és igyekezzünk utolérni e téren a többi, nálunknál haladottabb népi demokráciák eredményeit. Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, melynek teljesítéséhez a rossz időjárás következtében néhány száza lék még ,hiányzik, az utolsó holdig teljesítsük. A felszabadulás óta is mételten előfordult, hogy nz őszi búzát kénytelenek voltunk részben december végén, sőt január első fe. lében vetni és megfelelő talajelőkészítés és a kedvező időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta. Most is azt kell tennünk, ltogv nz. utolsó holdig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír.

Kedvezőbb képet mutat ilLatte nyésztésiink fejlődése. Ez részben

annak a következménye, hogy a tavalyi jó termés hatására állatállományunk megnövekedett. A rossz takarmány termés következtében most komoly gondot okoz a meg növekedett állatállomány áttelelte tése. Vigyáznunk kell, hogy a rendelkezésünkre álló takarmányt gondosan őrizzük meg, takarékos kodjunk a meglévővel és biztosítsuk, hogy az állatállomány addig is, míg újra zöldtakarmánnyal táplálhatjuk, ne csökkenjen.

Be kívánok számolni a mezőgaz- dasággal kapcsolatban a falu szq cialista átépítésének kérdéseiről is. A termelőszövetkezeti mozgalom a/, 1952-es esztendő folyamán egyenletesen és erőteljesen fejlődött. A termelőszövetkezetek és csoportok száma 658-al nőtt. Kilencvenkét- ezernégyszázhárom dolgozó paraszt család 715.500 kát. hold szántóterü lettel lépett a szövetkezeti terme- lés útjára. Hazánkban jelenleg 5515 termelőszövetkezet és csoport mű ködik. A termelőszövetkezetek szán. tóföldi területe kétmillió 215.000 kát. hold. Ez az ország szántóterü leiének 22.8 százaléka. Ehhez hozzájárul még a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága, mely

178.000 kát. hold. az, ország szántóterületének 1.8 százaléka. A 318.500 főt kitevő termelőszövetkezeti család kezén van tehát jelenleg az ország szántóterületének 24.6 szá- zaléka, majdnem negyede. A termelőszövetkezetek összterülete (szántó, szőlő, legelő, stb.) 2,606.000 hóid, összes tagjainak száma 446.900.

Az állami gazdaságok, tangazdaságok és célgazdaságok szántóterü. lete egyÁilIiószázkilenevene/.er kát. hold, az ország szántóterületének 12.7 százaléka. Ez a szám már meghaladja azt, amit az állami gazdaságok elé az ötéves tervben célul kitűztünk. A növekedés oka részben az, hogy az állami gazdaságok átmenetileg megművelésre átvettek olyan földeket, melyeket a kétlaki ipari munkások ajánlottak fel, vagy kulákoktól vettek át és amelyek azonnal nem voltak a termelőszövetkezetekbe beilleszthetők. Kézenfekvő, hogy ezeket a járulékos {erőieteket a lehető leggyorsabban a szövetkezetek kezére kell juttatni. A terme, lőszövetkezetek és az állami gazda súgok szántóterülete együttvéve az ország szántóterületének 57.5 száza, lékát teszi ki.,

A termelőszövetkezetek állatállo- mánya erőteljesen megnövekedett. 1950. februárjában a termelőszövetkezetek közös sertésállománya 46.400 darab volt és az idén. októberre 522.000-re nőtt fel, a szarvas, marha ez idő alatt 19.000-ről 151.000 re, a juhállomány 4t.00C-rő! 274.0QŰ- re növekedett. Erőteljesen megnőtt az. állami szektor állatállománya is. Az ország sertésállományának 19.6 százaléka, szarva «marhaállományának 11.1 százaléka volt az állami szektor kezén.

A termelőszövetkezetek fejlesz- tűsénél vigyáztunk arra, hogy a fejlődés ne legyen gyors. A fő súlyt inkább a meglévő szövetke. zetek fejlesztésére, megerősítésére, vezetőinek jobb kiképzésére, a munkafolyamatok jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására fektettük. Ezt a politikát to- vább is folytatni fogjuk. Ennek a helyes fejlesztési politikának következménye hogy bár a szövetkezetek jövedelmét az idei rossz időjárás természetesen károsan befolyásolta, a szövetkezetek egészséges fejlődésének irama ettől nem szenvedett és a termelőszövetkezet változatlanul nagy vonzást gyakorol az egyéni parasztokra A termelő, szövetkezetek mintegy nyolcvanöt százalékának földjét nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területté tagosítottuk A termelőszövetkezetek nagvsága is növekedik. Már 557 olyan szövetkezetünk van. amely ezer kát. holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodik Termelőszövetkezeti községeink és városiunk száma az idén 489-ről 665. re emelkedett. TcrmebV/öve/ctke zeii várossá lett például Békéscsaba vagy Orosháza. És alig van ma az országnak olyan községe, melynek határában ne volna termelő szövetkezet. Termelőszövetkezeteink még. erősítésében. de mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is az egvik legfontosabb ténvezőt a gépállomások jelentik A gépállomások ezév folyamán komolv feilődésen mentek keresztül. Az év első 9 hó napjában 32.6 százalékkal több traktor és motor munkát végeztek, mint az 195t.es esztendő hasonló időszakában. Ennek dacára a gépállomások távolról sem teljesítették a rájukháruló feladatokat nem tel. jesítették tervüket sem. Munkájuk gyakran szervezetlen, könyvvitelük és elszámolási rendszerük megbízhatatlan és rengeteg panaszra ad

okot. Ugyancsak sok a panasz a gépállomások munkájának minőségére, a gépek kihasználási fokára is. A hiba elsősorban a földművelésügyi minisztériumban és a gépállomások vezetésében van. A géj- állomások mumkáját sürgősen meg kell javítani, mert 1955-ban fokozott feladatokat bízunk rájuk. Ig'v a gépállomásokon meg akarjuk duplázni az univerzális traktorok számát. A kombájnok számát not akarjuk háromszorozni. A kultivá torok és aratógépek számát egy- harroaddal akarjuk növelni. A gépállomások 195"-as felszerelése olyan lesz. hogy a termelőszövetke zetek összes alapvető talajmunkáját el tudják végezni, ha jó] dolgoznak.

A mezőgazdaság jővőévi fejlesztési terv óben fontos szerepet játszik állatállományunk minőségének további feljavítása- Erre a célra tizenkétezer fajáliatot bocsátunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Továbbfejlesztjük az ipari növények és új kultúrák termelését. A gyapotterület 88 százalékkal. a rizstertiltetét több mint 28 '-■m- z ál ék kai kívánjuk emelni.

Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. Bár jelenleg már hatszor akkora területet öntözünk, mint a Horthy-i&őöen, e téren még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az aszályos részeknek csak két százalékát teszi ki. A jövő esztendőben az öntözött területek kiterjedését 56 százalékkal akarjuk növelni. Mindjárt hozzáteszem, ltogv az idei vizsgálataink eredményei azt mulatják, hogy helyi eszközök és lehetőségek kihasználásával minden kfi'ö nősebb anyagi befektetés nélkül, egynegyed millió holdat lehet-- öntözés alá vonni. Termelőszövetkezeteink és taná-csaink for ditsanak ezekre a helye Öntözési lehetőségekre nagyold) gondot

Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről. Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható. ami az állampolgári fegyelem megszilárdulásával és a begyűjtő szervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk buzabeadási kötelezettségét november végéig 9!) százalékra telejsitette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok teljesítése, ami arra mutat, hogy a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogy amit a killák nem ad be, azt s kötc!ezetNéglik már teljesített., dolgozó parasztokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkás-paraszt szövetséget, törvénytelen s ezért fel kell ellene lépni. A begyűjtési terv- teljesítésében i* sok az egyenetlenség. Kúzabeadási tervét például Zala megye hi t százalékra, teljesítette, október végéig, ugyanakkor Báes-Kiskun megye csak 815.5 százalékra. Közellátásunk zavartalan menete megköveteli, hogy begyűjtési tervünket, melyet az aszály miatt csökkentettünk, pontosan végrehajtsuk. Ennek minden előfeltétele megvan.

Szólnom kei! a takarékosságról.

Nem a takarékosságról egyes konkrét területeken vagy esetekben, hanem arról, hogyan fog’a'nak állást sokan ehhez a kérdésihez. A kapitalista világban a takarékosságról a termelésben és fogyasztásiban egyaránt gondosko-- dott a" lét bizonytalansága, a holnap bizonytalansága Az ipari munkás vigyázott, hogy takarékoskodjon a rábízott anyaggal, mert ba ezt nem tette, a kapitalista elbocsátotta és a munka nélküliség, az éhség fenyegette. A mezőgazdasági alkalmazott, a béres, a cseléd, akinek a háta mögött ott állt a hptosispán, ugyancsak, takarékoskodott a nagybirtokos javával, mert ha ezt nem tette, ő is hamarosan az emberpiaera, a köpködőbe került. De a gazdálkodó 'parasztság is vigyázott minden kalászra, minden szem gabonára, mert hiszen élete örökös bizonytalanság volt, sohasem tud; halta, hogy egy rossz termés, vagy betegség nem juttatja-e á tönk szélére, vagy ko’dusbolra. Ezért egész életében kuporgatott. takarékoskodott -s munkás, aki sohasem tudhatta, mikor kerül a munkanélküliek közé. zsugorian takarékoskodott a kisember, hogy öreg napjaira legyen néhány garasa.

A népi demokráciában » helyzet alaposan megváltozott. A munkánál- kill iség, a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékossá» irányába szorította. A tőkés nyomorfegyelme eltűnt és helyette csak most van kialakulóban az öntudatos, szocialista fegyelem óa vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amig azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, fokozottan kiizdenünk kell a takaré- nsságért minden fronton. Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment á; az a tudat, hogy mindenütt magának dolgozik, addig nőm takarékoskodik

(Folytatás a 4. »idaloft.)