Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

DUNÁNTÚLI

yiLÍO PROLETÁRJAI

Közöljük Rákosi elvtársnak az országgyűlésen elmondott beszédét

AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÁRTBIZOTTÍÁCÁNAK LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

KEDD, 1952. DECEMBER Ifi

Hétfőn délelőtt megkezdődött az országgyűlés új

Az 1953. évi költségvetés meg tárgyaláséra hétfőn délelőtt * parlamentben megkezdte tanácskozásait ax

országgyűlés.

Tizenegy óra után néhány per ccel vonaliak be a terembe a Min!Sz tertanács elnökhelyettesei és a MV- nlszlertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, a Minisztertanács elnökével. A terembe lépő Rákosi elv társat helyükről felállva, vi karos tapssal köszöntötték dolgozó népünk képviselői. Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke megnyitotta az új ülésszakot, majd Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az elmúlt ülésszak óta végzett munkájáról.

Szabó Piroska beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette, majd Gerö Emö, a Minisztertanács elnök helyettese az állami statisztikáról sz 616 törvényjavaslatot, Ölt Károly pénzügyminiszter pedig az 1953. évi állami költségvetést és a költségvetés röl szóló törvényjavaslatot terjesztette he. i

Ezután, a képviselők viharos tapsa közben, Rákosi Mátyás elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra.

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde

Tisztelt Országgyűlés!

— Megragadom az alkalmat — kezdte beszédét, — bogy a költségvetés tárgyalása előtt ismertessem a nemzetközi helyzetet, hazánk belső helyzetét és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állanak.

— A nemzetközi helyzetet az Jellemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapitalistái egyre nyíltabban törnek világuralomra és e céljuk elérésére egyre nyíltabban készítik elő a harmadik világháborút. Ezzel kap. csolathan egyre élesebb a háborús Uszítás a Szovjetunió, a béketábor el. len.

— Az amerikai Imperialisták világ Brakni terveik támogatására alávetik maguknak a többi kapitalista országokat. Ezeket az országokat a „Mar- Bhall-sególy" révén, vagy hasonló módon gazdasági függőségbe hozták. Szövetséget kötnek ezeknek az or- szágoknak reakciós tőkéseivel, akik szívesen eladják hazájuk függetlensé gél a dollárért és azért, hogy az amerikai kizsákményolók oldalén, mint „fiatalabb cégtárs", folytathassák saját dolgozó népük megrablá- sát. Az amerikai imperialisták ezekre a szövetséges országokra eszeveszett fegyverkezést kényszerítenek rá. ami nagy haszoníorrása számukra, te_ kintettel arra. hogy a fegyverek jelentékeny részét ők szállítják. Meg- kezdték Nyugat-Németország és Japán felfegyverzését is. Világszerte Iá. zasan építik a haditámaszpontoka: és szervezik a legkülönbözőbb támadó szövetségeket.

— Az Amerikai Egyesült Államok monopóltőkései ugyanakkor fokozott mértékben zsákmányolják ki gazdaságilag szövetségeseiket Miq az amerikai piacot magas védővámmal veszik körül, maguk benyomulnak Angliába, Franciaországba. Beülnek szövetségeseik gyarmataiba, szívósan, alattomosan kirzorítják őket. hogy maguk ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vátt nyilvánvalóvá például, hogy Iránban a kiszorított angol tőkések helyébe az amerikaiak készülnek beülni és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak részt az iráni Olajat kézbevevő amerikai társaságban, hogy így legalább a veszett fejsze nyelét megmentsék. Az amerikaiak beültek Ma. rokkóba, a francia gyarmatba és egy 1832-es szerződés alapján, melyet az akkori szultánnal kötöttek, kicsikar, ták, hogy vámmentesen, viszik be Oda áruikat.

— A harc a piacokért rendkívül

kiéiesedett azért, mert a második világháború után már nem áll a kapitalista kizsákmányolok rendelkezésére az a 800 millió lakossal bíró terület, mely a Szovjetunió-vezette béketáborhoz tartozik. Az összeszűkült kapitalista világpiacon a versenyt élesíti az is, hogy újra megjelent a janán és a nyugatnémet konkurencia. Megnehezíti a gyarmati kizsákmányolást, hogy a gyarmati és félgyarmati népek szabadság, harca elnyomóikká] szemben a Szovjetunió győzelme és a kfnai nép felszabadító harca következtében hatal. Bias lendületet kapott. Az elmúlt egy két esztendőben ezekben a gyarmati és félgyarmati országokban, Tunisztól Délafrikáig és Iraktól Vietnamig, hatalmas erővel lángolt fel « gyarmati elnyomók elleni harc.

—- Az amerikai monopóltőke világ- uralmi törekvésének és a háború elő készítésének elkerülhetetlen velejárja, hogy magában az Egyesült Ál.

lamokban éles fasizálódási folyamat indul meg. A háborús agresszor otthon, a saját országában biztosítani akarja a hátát. Biztosítani akarja oly módon, hogy üldözi, terrorizálja a békét védő, háborút ellenző demo- kiatikus szervezeteket, elsősorban a kommunistákat, haladó polgárokat.

— Az Egyesült Államokban kezdenek mindenkit üldözni, aki szót emel a polgári szabadság mellett. n békéért. vagy aki egyszerűen nem ért egyet a monopóltőke háborús uszitá. sával. A besúgók, spiclik, provokátorok, kopók soha ne® látott hada nyüzsög Amerikában. A titkosrendör ség minden munkás ujjlenyomatát megszerzi. A városok utcáin, terein figyelmeztető táblák hívják fel a polgárokat arra, hogy leselkedjenek szomszédaikra és tapasztalataikat jelentsék be a titkosrendőrségre. Ez a titkosrendőrség a „szabad Amerikában" olyun haiakrtn, amilyenhez ha. sonlót a régi rendóráilamok nem ismertek.

Ez a titkosrendőrség mindenható. Ma már ott tart Amerika, hogy Eisen hower jövendő kormányának tagjai, Dulles külügyminiszter-jelölttel az élükön, hivatalosan felkérték K titkosrendőrség vezetőjét, hogy mielőtt miniszteri széküket elfoglalnák, állítson ki róluk erkölcsi bizonyítványt

Az Egyesült Államok monopóltőké sei világuralmi céljaikat é« agressziós terveiket a demokrácia és a szabadság megvédésének ürügye alatt készítik elő. S, mert kezükben van az Egyesült Államokban — és más tőkés országokban, — nemcsak az államhatalom hanem a sajtó, a televízió, a színház, a rádió, az egyház, a leg több szakszervezet vezetése, egyelőre félre tudják vezetni a néptöme. geket. Miközben szabadságról és demokráciáról szájai, az amerikai monopóltőke háborús hisztériát teremt, melyben a népszabadság utolsó maradványait is kezdi megsemmisíteni és egyre inkább átveszi a német nácik. a német fasizmus minden funkcióját.

Ugyanezt teszi nemzetközi méretek ben is. Szolgálatba állítja Hitler és Mussolini háborús bűnös tábornokait, a német és japán fasisztákat. Udvarol Franconak, * spanyol nép hóhérának. Gondosan összegyűjti a világ minden részéről a megszökött fasiszta csőcselék maradványait és világszerte segíti a reakciós népcl- nyomó erőket, mint ahogy ezt annakidején Hitler és Mussolini tették. Ezzel párhuzamosan üldözi, ahol csak módja van rá, a béke. a demokrácia, a népszabadság erőit. így az Amerikai Egyesült Államok fokozatosan a világ zsandáraivá válnak.

Az erőszakolt fegyverkezéssel jár, melyet az amerikai imperialisták sző Vetségeseikre kényszerítenek, hogy a hadiipar egyre inkább elharácsolja a békeipar elől a nyersanyagot, ami fokozódó munkanélküliségre, „ dolgozó tömegek életszínvonalának csökkenésére vezet a kapitalista or. szagokban.

Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottságánál,- legutóbbi jelentései érről a tényről ilyen megállapításokat tartalmaznak:

„AngEa, Franciaország, Nyugat- Németország, a skandináv országok, Bolgium, Hollandia és Svájc lakossága 19ű8-öen kevesebbet eszik, iszik, dohányaik, kövesebbet utazik, kevesebbet szórakozik és kevesebb ruhát.

háztartási cikket vásárol, mtat Illőiben. Ajz lifjß-es év első negyedében a kereskedolem minden ágában a pangás és több ágában a válság korszaka volt.“ És hogy az év folyamán a helyzet nem javuk meg, azt ugyanennek & bizottságnak m év november 30-án megjelent közleménye mutatja. mely Így kezdődik: „Az ipari termelés általában gyengébb volst, mint a megelőző év hasonló periódusában ... Nyugat-Német országban meglassubbodott a fejlődés és Franciaországban a háború óta először a második negyedév termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint az első negyedévé. Ä* Egyesült Királyságban a termelés körülbelül öt százalékkal volt kevesebb, mint 1S61. második negyedében és valamivel még gyengébb volt, mint 1960-bee is. Ha 6ouló fejlődés tapasztalható a többi ipari országokban is, melyekben a termelés vagy pangott, vagy oritk- V*ní. A {<x?y**ttá(s is általiban csökkent“

Az Ipari untdkisok a kapitalista országokban hataknaAsztrájkokkal igyekeznek életeainvonalukat megvédene Az Egyesült Államokban az acélipari munkások sztrájkja bét hétig tartott és hú«r, millió tonna acél kieséséé okozta, A rosszabbodó gazdasági helyzet következtében a kapitalista államok legtöbbjében kezd egyre jobban terjedni & felismerés, hogy az ellenség maga a szövetséges, az Amerikai Egyesült Államok és hogy ez országok függetlenségét és szabadságát egyetlen oldalról, az Egyesült Államok imperialistáinak oldaláréi fenyegeti veszély.

Felmerül a kérdés, annyira hatalmába kerítette-e az amerikai inono- pollőke a többi kapitalista országot, hogy kizárta annak lehetőségét, hogy e tőkés országok egymás között vagy az Egyesült Államok ellen háborút viselhessenek. E kérdésre Sztálin elv- társ korszakalkotó művében ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ n következő választ adta:

„Látszólag minden .rendben* van: az Amerikai Egyesült Államok kénv- ezorítette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy- összébhtlzzák nadrágszíjukat: Németország (Nyugat-Németország),, Anglia, Franciaország, Olaszország én Japán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy .örök időkre’ minden .rendben' maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát éh jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek ...

Feltételezhetőe. hogy ezek az országok A végtelenségig tűrni fogják a mai helyzetet, amíko-r az amerikaiak a .Marshall-terv* keretében nyújtott jsegélv* leple alatt befészkelik magúikat Anglia és Franciaország gazdaságába és igyekeznek azt az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé tenni, amikor az amerikai töke elhódítja az angol és francia gyarmatokon lévő nyersanyagot és felvevőpiacokat, ég ilymódon vészesen fenyegeti az angol és francia kapitalisták nagy profitjait? Nőm helyesebb-e azt mondani, hogy ft kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista Franciaország végüli« kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öLolósóből éa konílikíneha

kerülői vele, hogy biztosítsa magának a* önállóságot és persze a bueás profitot?

Térjünk át a fő legyőzött országokra, Németországra (Nyugat-Német- országra) és Japánra. Ezek az országok most nyomorúságoeaa tengődnek a* amerikai imperializmus oniz-mája alatt. Az amerikai megszállási .rendszer' bilincsbe vert« iparokat é* mezőgazdaságukat, kereskedelmüket, kül- és belpolitikájukat, egész életüket. De hiszen ezek az országok teg- nap még imperiaKsta, nagyhatalmak voltak, «melyeik Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország uralmának alapjait Európában é« Ázsiában megrendítették. Aki úgy véli, hogy ezek az országok nem kísérlik meg, hogy újból talp rááll janik, szétzúzzák az Egyesük Államok „rendszerét“ és erőszakkal ki tőr jenek az önálló fejlődés útjára T- az osodákbau hisz."

— Sztálin elvíárs zseniális megállapításait rengeteg olyan tény igazolja, mely abba az irányba mutat, hc\gy az Egyesült Ál tárnok szövetségesei kezdik törhetetlennek tartani a helyzetűket. Az amerikai monopoltőke politikája, mbit a fasiszta politika általában kizsákmányoló erőszakos, durva, kíméletlen, szakadatlanul megsérti szövetségeseinek létérdekeit, önérzetét, nemzeti büszkeségét. Gondoljunk arra. hogyan lökte félre az Egyesült Államok kormánya Angliának azt a kérését, hogy a Földköai- ttmger flottájának angol" legyen a parancsnoka. Elutasították az angol kormány azon alázatos kérését, hogy a csend:'tóceáuu paktum tárgyalásnál, melybe Ausztráliát és a kétmib Üó lakosú lljzélspdot bevonták, legalább mint megfigyelő lehessen jelen.

A francia nép fel van háborodva amiatt, hogy az Egyesül» Államok heülnek a francia gyarmatokba. Elkeseredve látja, hogy az amerikai lökések azzal fenyegetŐznek, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorítják a falhoz Franciaországot és így kényszerítik rá akaratukat. Nyugat-Németországol nyíltan és szemtelenül raboljak »eg. Például olcsón elvisznek kilenc millió tonna szenet és ennek egy részét dupla áron, mint amerikai importot visszahozzák. Az amerikai katonák és hivatalnokok, akik Angliában, Francia- országban és a többi szövetséges vagy megszállott országokban a legkülönbözőbb címen tízezrével nyüzsögnek, pökhendi magatartásukkal, durvaságukkal, kicsapongásaikkal és garázdálkodásaikkal maguk ellen bő- ezitik a lakosságot

Ez Így van világszerte. A Nvugat- Németországban megjelenő Freie« Európa című újság azt írja erről: „Európában csakúgy, mint Ázsiában, az amerikaellcnesség egyre inkább növekszik. Abban nz időben, amikor a Távol-Keletien, mindenekelőtt Japánban nő az amerikaellcnesség, Európában különösen Nyugat-Nérnetorezágban erősödött, ahol egyre élesebb az amerikaiak elleni kritika ős olyan formákat ölt, amely komolyan veszélyezteti Washington és Bonn közt a viszonyt De Franciaországban. Olaszországban, Belgiumban, Angliában, Svédországban és Ausztriában ie erősödik az amerikaoHenesoég.

A Colliers amerikai folyóirat párisi tudósítója erről a kérdésről fgv ír; „Az Egyesült Államokat egész Nvii- gat-Európában a leghevesebb támadások érik" a nem kommunisták részéről is. Ezek a kirohanások minden amerikait megdöbbentenek, elképesztenek és nyugtalanítanak ... Három országban, Angliában, Franciaországban é« Nyugat-Némctországbnü lármáznak legerősebben.“

Arról i6 panaszkodik ez a folyóirat, hogy a népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségüket.

És valóban, Londontól Tokióig a házak falát egyre sűrűbben borltja be az a felírás: „Yankee, go home! Jenki takarodj haza!“ Ez a néphangulat odavezetett, hogy Dél-Amerikában egymásután buknak meg a választásokon az ameríkabarát köztársasági elnökök. Az Egyesült Nemzetek Szövetségében, ahol két évvel ezelőtt

ülésszaka

még Amerika szövetségesei és vazallusai révén korlátlanul rendelkezett, most egyre-másra vereség éri. Nyu- gftt-Néanetországnjk a katonai keretszerződés ratifikálása körül hetek óta folyó huza-vonáját ís az az ellenállás okozza, mely a nyugatnémet tömegekben a bonni bábkormány .vme- rikabarát politikájával szemben megnyilvánul. Az amerikai imperialisták agressziója kezd világszerte megfelelő ellenhatást kiváltani.

Magyarország, mint a béketibor hű tagja, lépten-nyomem tapasztalja az amerikai háboríts gyujtogatók agresszióját és gyűlöletét. Az, Amerikai Egyesült Államok akadályozták meg eddig azt, hogy Magyarországot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A Szovjetunió minden észszerű javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy az összes felvételre jelentkező országokat, köztük Magyarországot ie, felvegyék az ENSZebe, az Egyesült Államok és csatlóséi makacsul cint ásították. Az Egyesült Államok csak csatlósaikat és vazallusaikat hajlandók a» ENSZ-be felvenni.

Az F^yesflít Államok mind a mai napig nem szolgáltatták vmz* azoknak a magyar javaknak jelentékeny réewét, amelyeket a német fasiszták és a magyar nyilasok 1ÍÍ44—45-ben nyugatra hurcoltak. Az Egyesült Államok kormányát ezeknek a javaknak visszaszolgáltatásira kötelez} a békeszerződés, kötelezik a saját ünnepélyes nyilatkozataik. Ezeknek a javaknak jelentékeny része magába az Egyesült Államokba vándorolt. F* bi, isinételtcc vieszskőveíeltfl-k őket, az Egyesült Államok makacsul meg- lágádlák az általuk is elismert jogos követeléseink teljesítését. Emiatt kénytelenek vonunk nem egyszer diplomáciai jegyzékben tiltakozni.

A Magyar Népköztársaság kormánya sz óv folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ellen a különszerződés ellen, melyet az Egyesült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kormányával az „európai védelmi közösség" és az „európai hadsereg“ alakításáról megkötöttek. A magyar kormány nyilatkozatában kijelenti:

..A Magyar Népköztársaság kormánya e2eket a bonni és párisi szerződéseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Xagybritannia és Franciaország kormánya részéről, hogy Nyugat-Német országnak a támadó Atlanti Tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború kirobbantását, törvényesítsék Nyugat- Németország remilitarizálását és Ny ligát-Németország mégse.állásának állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába.

...A magyar nép hosszú Mön át

nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között lét rejött ..szövetség’’ jármát. A német imperializmus világura’.mi törekvései egy emberöltő alatt kétízben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyo_ morúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építő munkáját s nem akar még egyszer a német imperializmus és mili- tarizmus áldozat., lenni.”

A Magyar Népköztársaság kormánya helyesen járt el, amikor nyilatkozatában fellépett 'az új világháború kirobbantásét célzó ez újabb imperialista kísérlet ellen.

A Magyar Népköztársaság kormánya ez ev október végén ogy delegációt küldött a Német Demokratikus Köztársaságba. Ennev a kormánydelegációnak az volt a feladata, hogy erÖ3Íts0 a magyar és német dolgozó nép barátságát, hogy biztosítsa a Német Demokratikus Köztársaság polgárait arról, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói a legnagyobb rokonszenwel és örömmel figyelik áldozatos és sikeres munká. |ukat és azt a törekvésüket, hogy az imperialisták által kettészakított hazájukat egy erős. szabad, független és demokratikus Németországba egy«

Folytatás o 2. oldalam