Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

1932 DECEMBER 14 NAPLÓ # Leveleink nyomában így fokozzák szakérettségis hallgatóink eredményeiket! „M/, szakérettségis hallgatók kitűnő körülmények között tanulunk. Kötelességünk az, hogy tanulmányi eredményünket állandóan fokozzuk. Mi, az építész C osztály hallgatói szorgalmasan tanulunk. — A héke- héten 3.96-os eredményt értünk el és elnyertük a legjobb osztály cí­mét. Ez mutatja osztályunk jó kollektív szellemét is. Jó eredményünket úgy értült el, hogy többször röpgyülésl szervez­tünk. a tanulmányi eredmények megjavítása érdekében Ezeken a röp- gyűléseken a tagság jó javaslatokat, kezdeményezéseket hozott. Mészáros lajos például javasolta, hogy a tanú lás nyugalmát zavaró hallgatókat pel- lengérezzük ki a faliújságom A tanulóköröket is-megszerveztük. A tanuló körökön a tankörvezető ismerteti az anyagot, után„ pedig vissza is kér­dezi. Bruder Dezső lankörvezetö az anyag többszöri elmagyarázásával például Németh Sándor gyengébben tanuló hallgatót segítette, aki a bé­kehéten fizikából már jó eredményt ért el. A tanulás megszervezése a szorgalmas munka eredményeként volt olyan nap, amikor négyesnél rossza bbra senki sem telelt. Bruder Dezső tanulóköre 3 74-es átlaggal dolgozott. A hallgatók közül jó eredményük­kel kitűntek Petényi János. Berkes Gyula. Resch János és még többen mások Ezek „ hallgatók minden percet kihasználtak a jó eredmény ér­dekében. Most felajánlásokkal készülünk Sztálin elvtárs születésnapjára. A jó eredmények eléréséért határozatot hoztunk, hogy megszilárdítjuk eddigi eredményeinket és kijavítjuk a még mutatkozó hiányokat. A versenylel. hívás tehát ezeknek a szempontokn ak az alapján a következőképpen hangzik: 1. Szekrényeinket, fiókjainkat, tanszereinket rendben tartjuk. 2 A sajtót rendszeresen, jegyzetelve olvassuk, a közvagyont a ron­gálástól megóvjuk. 3. A tanulmányi időt teljes mértékben kihasználjuk, fegyelmezetlen­séget nem /űrünk meg az osztályon belül. Az építész C osztály jól halad a versenyfeltételek teljesítésében. Különösen a tanulmányi idő fó kihasználására fektetünk súlyt. Ezt bizo- nyítja a negyedévi 4.04-es fizika-átlagunk A tanulás és a fegyelem terén egyénenként megfigyelhető haladás látszik. így például Lamberger Jenő nemrégen még nem használta ki a tanulási időt, fegyelmezetlen volt és ha ezért bírálatot kapott, azt visszautasította. Berkes Gyula osz- tájytitkár gyakori egyéni beszélgetéssel meggyőzte Lembcrger Jenőt, hogy magatartásával a dolgozó nép bizalmát csúfolja meg. Ma már Lem­bcrger elvtárs segít a legyelem meg szilárdításában, így például a háló­szobában villanyoltás után ő figyel inezteti a hangoskodókat, a zajongó- kat. így hajtjuk végre vállalásunkat az építész C osztályban. Így igyek­szünk megfelelni a bclénkhelyezett bizalomnak. Tudjuk, hogy ilyen és még ennél Is jobb munkát vár hifiin k szeretett hazánk, dolgozó népünk, # magyar tialalou legjobb barátja. Rákosi elvtárs'’ S7.ABŐ DEZSŐ Szabó Dezső levelezőnk levele nyo mában kimentünk a szakérettségis kollégiumba, hogv meggyőződjünk róla milyen igyekezette! folyik a vállalás teljesítése a többi osztály­ban, hogyan szilárdul meg a decem­ber 21 -i versenyben a fegyelem, ho. 9yan emelkedik a tanulási eredmény Az építész C osztály — mint ahogy az igazgató elvtárs is megállapította, ~~ valóban a kollégium legjohl» srellemű kollektívája. Olyan tagjai vannak, mint Bruder Dezső, volt sztahánovista, aki a se­gítésben is sztahánovista akar len­ni. vagy mint Berkes Gyula, aki egy ■elkes, kommunista aktívát szerve­zett maga köré és a kommunista hallgatók segítségével minden felme. fűlő nehézséget meg tud oldani. Más osztályokban is mcgmutaíko- 7-k a sztálini verseny eredménye, A plSZ-szervezet a leggyengébb terü­lten, a matematika tanításában sietett segítségére n nevelőknek és diákoknak Versenyt hirdetett tehát forgalmi matematikai példák meg­adására (Ez a kezdeményezés is Julajdonképpen az építész C osztály, •ál indult ki. azzal a különbséggel, "Ogy ők tanulókörön belül akar­jak versenyt indítani.) A matemati­kai verseny igen eredményes. Részt­a Ságvári Endre szakérettségis kollégium építész C osztályának hallgatója. vesz benne a hallgatók 96 százalé­ka. A verseny lebonyolítása igen érdekes. A DISZ-szervezet esténként zárt borítékban kiosztja a nevelői testület által előr: kidolgozott pél­dákat, melyeket a hallgatók becsüle­tesen egyedül, igazi versenylendület­tel igyekeznei- kidolgozni. Minden­ki négy-négy példát kap. A megol­dásokat hetenként kétszer értékelik a nevelők, ennek az értékelésnek az alapján a DISZ a ..villám‘’-ra kiírja az egyes osztályom eredményeit. A legutóbbi értékelés szerint a kohó­sok vitték el a pálmát és az építész A osztály maradt le legjobban. A „villám“ esvébként kitűnőt n működik. Egy karikatúra a kohósok hálófele- lősét. Bálintot gúnyolja a következő felirattal: ,.A kohósok nem szeret­nek felkelni.” Egy másik ,,villám” Muhauser kohóst pellengérezi ki, aki állandóan füzeteket kunyerál, nem szeret önállóan dolgozni ha pedig társai megtagadják a füzetek köl­csönzését, az osztályátlag lerontá­sával, egyes felelettel fenyegetőzik. A „villám"-on 'látszik, milyen jó a kohósok között a bírálati szellőm — Sok osztályban van ez még így. — Azonban nem véletlen az sem, hogy éppen a gyenge eredményt felmuta­tó építész A-osztályban rossz az ön- birálat szelleme, rossz a bírálathoz való viszony. Az építész A osztály gyakran másokat okol hibáiért és ahelyett, hogy tanulna a bírálatból, visszautasítja azt. A bírálathoz! való viszony, azon­ban nem az egyedüli hiányosság az építész A osztályban. És az eredmé­nyek mellett ennek az osztálynak a hibái, ha kisebb mértékben is, de megtalálhatók más osztályokban is. így például megtalálható még a szak. érettségis kollégium falain bélül a jampeckodés, a cinizmus nem egy tü nete. Néhány olyan hallgató is be­férkőzött a kollégiumba, aki kozmo­polita elveket hangoztatott és való­sággal megrémült, mikor például a honvédelmi kötelezettség teljesítésé., ről került szó. Merza Béla például" sírvafakadt. ha arról hallott, hogy a szakérettségizőknek is be kell vonul, nlok. Mikor a szakérettségi tanfo­lyam hallgatói megkapták felmenté- süket — köztük ő is — egész egy­szerűen búcsút mondott az iskolának tehát kiderült, hogy nem a tudás­vágy, hanem az állampolgári kötele, zettség alóli kibújás vágya hozta őt a kollégiumba. Az ellenséges ideológiák, a bur- zsoá csökevények egyik megnyilvá­nulási formája volt az is, hogy le­becsülték a hallgatók a sajtóolva- sást. A számviteli osztályban tanuló Stang hallgató például sajtófélóra alatt is tanult, fordítva véve kezébe az újságot. Azóta már Stang elvtárs megértette az újságolvasás jelenlő- ségét, de vannav még mindig olya­nok, akik kevésbbé értik meg, hogy a sajtó jó segítője munkájuknak. A politikai oktatás megindítása, az egyre fejlődő bírálati szellem mindinkább kiszorítja ezeket a burzsoá maradvánvokat a szak- érettségis kollégiumból. De úgy az iskola vezetőségének, mint a DISZ- szervezotnek még többet kell tennie Dénes István elvtárs útmutatásának megvalósításáért: „Ifjúsági szövet?4., günk alapvető feladata, hogy har­coljon a tőkés időkből örökölt ká­ros szokások, erkölcsi maradványok és előítéletek ellen s fejlessze az ifjúságban az új iránti érzéket, a bá­tor kezdeményezés szellemét.” Mit lehetne még tenni ezen a te­rületen? Elsősorban azt, hogy a jó osztályok kollektive patronálják a gyengébbeket. Az építész C például csak akkor végez igazán olyan auin kát, amilyet a dolgozó nép ejfig. ha hallgatói segítik az igen gyenge építész A osztályt. És így segíthetne a gyengébb osztályoknak a vegyész, biológia-földrajz, kohászati osztá’yoi; hallgatósága a tanulmányi eredmé­nyek javításáért. A segítésnek azon ban nemcsak n tanulás területére kell kiterjedni! Bíráljáp meg elsősor­ban a kommunisták, de a DISZ fia­talok is azokat a hallgatókat, akik kipisszegnek az ablakon, jampeckod nak. fegyelmezetlenkednek! Igyeknz. zenek megszervezni a DISZ-tagok a kommunisták vezetésével a vasárna­pi közös szórakozást és soha ne mu lasszák el a bírálatot ott és akkor, amikor erre szükség van — akár a tanulás, akár a fegyelem, akár a ma­gánélet területét is érinti az. Min­den bizonnyal az ilyen segítségnek is meglesz a jól felmérhető eredménye. Nem tűrhetjük, hogy az álbetegek a dolgozó nép pénzén üdüljenek! Blnmentáler János Péca-ozabolcson, a Tolbuchin úton, a posta melletti első háziban lakik. Azért írok mos! róla. mert azt tapasztaltam, hogy évek óta kihasználja az SZTK-t, és a dolgozók nyakán élösködik. Blnmentáler János valamikor Kom- lón dolgozott az altáró építésénél kőművesek mellett. De nem sokáig, mert betegállományba helyezték. Mi­után egészségesnek találták és kiírták munkára, nem járt rendesen műszak­ra, ezért elbocsátották. Ekkor huza­tért Szabolcsra, itthon pedig tovább kezelték, sőt, egy Balaton melletti szanatóriumba is beutalták. A szana­tóriumból két hét után önkényesen távozott, de az SZTK-ban ezt 's el­nézték neki. 1951 tavaszán Árpád-tetőn vállalt munkát, mint kocsikísérő, de itt sem tetszett neki a munka és akkor a pécsbányatelepi mészégetőhöz járt miunkára. Itt kérte a pártba való fel­vételét, de nőm vették fel. Érdemes megnézni közetlebbről, hogy ..igyekezett” mindig szorgalmas- kodnL amikor táppénzre akarta ki Íratni magát. Az orvosnál való je­lentkezés előtt két-három hónapig mindig úgy dolgozott, hogy a fizetése magas legyen — természetesen azért, hogy .magasabb táppénzt fizessenek azután a számára. Érdemes megnézni azt is, hogy 1951 októbere elölt — mielőtt „megbetegedett” milyen jói keresett. Súlyos hiba, hogy az SZTK-tól senki sem ellenőrizte: vájjon jogosan élvezi-e a táppénzt Blnmentáler Já­nos? Nem nézte meg senki azt sem, hogy vállalhatott ő munkát I9ö? tava­szán Pécs-Szabölcsön a moziban, ami­kor géjvész leM! Most már éppen elég ebből! Nem tűrhetjük tovább, hogy egy olyan ember, aki nem él példa­mutató életet, aki koctimázik, csava­rog, SZTK táppénzt húz! Mert — kér­dezzük az illetékeseket, — ha valaki liő hónapig beteg, miért nem küldik szanatóriumba, vagy ha nem beteg, akkor miért nem küldik már dolgoz­ni, miért hosszabbítják meg állan­dóan a lógási idejét? Én kérem, hogy egy olyan napon, amikor táppénzt kap, kísérjék figye­lemmel a napját, hallgassák meg: mennyire értékeli ő a népi demokrá­cia által nyújtott javakat, mennyire becsüli meg a pénzt, amit mint „be­teg“ kap. Azért nem tártam fel eddig ezt a kérdést, mert kíváncsi voltam: meddig ensredi meg az SZTK ezt a te­hetetlen állapotot, de most már n-em Minlietem tovább, hogy az ilyenek a dolgozó nép nyakán üdüljenek! Kiss Jánosné levelező 3\£1>I 1st v A n. a ríszcjfcs betejj Üzemünkben a becsületes dolgozók között többen akadnak, akik a dol­gozó nép bőrén akarnak élőstködni. Ilyen például NSbl István csillés is, aki az új meszesi legény-otthoniban lakik és Ferenv-aknán dolgozik. Nébl Istvánt nemrég táppénzre utalta az orvos. Az idevonatkozó ren­delet neki is biztosítja betegsége ese­ten a táppénzt, — amit élvez is, — azonkívül rendes gyógykezelésben is részesítik. A múlt rendszerben, ha a dolgozók elmentek az orvoshoz» bármilyen sú­lyosan betegedtek is meg, bárom nap múlva kaptak táppénzt és három hó­nap után már megvonták tőlük nem­csak a táppénzt, hanem az orvosi ke­zelést is, akár munkaképesek voltak akár nem. Nébl István erről úgytAtszilk már megfeledkezett, mert nőm tudja, hogy a szakszervezet beteglátogatói azért látogatják szorgalmasan a meg­betegedett dolgozókat, hogy ellenőriz­zék: vájjon minden esetben megkap­ják-e a rendes kezelést és a táp­pénzt, ha arra jogosultak. Nébl Ist­vánt felkereste Budai Éra csHlésnő, hogy a fentiek felől érdeklődjék, de Nébl István őt kiutasította. Igazoláso­kat kérte tőle és kijelentette» hogy őt nőm kell meglátogatná, mert ő úgyis azt csinál, amit akar, amit az orvos számára ellőír. ügy látszik szavát be is tartja, mert állandó látogatója a Iniffék -»öntéseinek, elég sűrűn lát­ják lakótársai részegen. Rész Antal TT etaők Pécs-Szabolés, Nem ártana, ha az SZTK és » Pécs-szabolcsi szakszervezet az SZTK- va! karöltve megvizsgálná Blnmentá- Ier János és Nébl István ügyét, hogy vallóban jogosmltak-e a táppénzre, * véget vet ne a dolgozó nép nyakán való élöslködésüknek. A ,,Tollal a békéért“ irodalmi pályázat bírálóbizottságának közleménye Egy hét múlva, december 21-én zá rul a ,,Tollal a békéért” irodalmi pá lyázat. a beküldési határidőt nem hosszabbítjuk meg, pályázni decem­ber 21-ig, Sztálin elvtárs születés­napjáig lehet. A -pályázatra beküldhetők mai éle­tünkről, mindennapos munkánkról szóló elbeszélések, jelenetek, egyfel- vonásosok, irodalmi riportok, csasz- tuskák é3 versek. (Versből és csasz- tuskából legalább hármat kell meg­küldeni). A pályázatnak a jó Írások felku­tatása mellett az is célja, hogy új tehetségeket is megismerjünk. Támo. gatásukra az írószövetség tanácsadó szolgálatot szervezett. Kedden dél­után 4—7-ig a Kossuth Lajos-utca 11 II. pmclet 16 alatt igénybe vehetik ezt a szolgálatot mindazok, akik az írás közben támadt nehézségeken szeretnének átjutni, A pályázaton hat dijat osztanak ki. Egy 1500, két 1000 és három 500 forintosat. A díjkiosztásra december 28-án kerül sor. Az eddig beérkezett, pályaművek közül a legtöbb vers. Aránylag sok pályázat érkezett a falvakból és kg. vés az üzemekből, ennek elsősorban az az oka, hogy az üzemi DISZ szer. vezetek elmulasztották a pályázat népszerűsítését A hátralévő egy he­tet, használják fel a pályázók jó mun kára, A műveket Pécsre, a 24-es »z. postafióknak címezzék. Szántó Tibor a bírálóbizottság nevében. Szepeshe«yi István bányaíőinérnök útja a dolgozók felé — Szepeshegyi István főmérnök 'H/y beszél a dolgozókkal, hogy hang­’s a hatodik szobába is clhalMszik. Az emberek remegve mennek be n Robajába jelentéstételre. Elismerjük. jó szol:ember, de rettenetes Úir!yl... Szitué elriasztja maga ’Miiül a munkásokat... — Szcpeshegyi munktrtdrs — Mr- ”'lre van szükségünk — szívesen se- 7U. Nem türelmetlen, söl. Szívesen N/lalkostk a dolgozókkal, tanítja, '‘"Veti ókét. átadja „ tudását nekünk. “I is szervijük ... Két különböző vélemény, pedig "jindkettöt dolgozók mondták. Do u lfcűl, a régi Szcpeshegyi Istvánról, f*. utóbbit pedig arról a Szepeshe- ÍVirA1. aki jelenleg, mint a vasasl ^ “töft-akna főmérnöki' — helye#cn és ’perrel «tervezi, irányítja a mun- K4t. A vaiati Petőfi-akna bányászai megfogadták Rákosi elvtár» hogv Sztálin eivtárvt születés x*PJ4r-t befejezik évi tervüket. Sta­lls villásáért meg is indítót * * harcot, amelynek eredménye l* lett, hogy 13-án reggeliig 4.423 w'liia szenet termeltek terven télül még tovább kell fokozni a bar hogv a jelenlegi előnyt is tűi- [^nyalják, iw Sztálin elvtárs szüle- .'••»pián befejezhessék évi tervüket ,l évj (érv tűkéijesitiW>ve| egyben Mák az 1UM. évi terv sikeres ■ Múlásának alapjait Is, akna műszaki vezetői ismerik v * UH, év c4ső nejfyialén<“k i 1 '«i>udutalt. A terv végrehajtása I komoly munkát követel mindannyiuk- tói, mert a jövő év első negyedében tonna szénnel kell többet termelni a jelenlegi napi termelésnél. Ez a terv reális, éppen megfelel althoz hogy szó nbdn y ászai u nk termelését egyetlen év alatt annyival emeljük, tolul a felszabadulás előtti Magyar- ország félévi izén termelése volt. Ép­pen ezért a terv végrehajtása érdeké­ben már megtették a szükséges elő­készületeket. Az a tervük, hogy a jö­vő évben három szintre összponto­sítják a szállítást és a szabolcsi ak­nák példájára megpróbálkoznak a két szint közötti fejtéssel. Már most elő­készítenek egy fejtést, amely a VI. szinttől a VIÍ1. szintig törjed. Ezál­tal megtakarítják a VII. szinti elő- vájásokat. A jövőévi terv sikeres lel jesítóse érdekében tartalékfejtéseker biztosítottak és eddig már négy tá inadé gurltót készítettek elő. A tisz- tánterniolés érdekében Versekéi elv­társsal — az akkori igazgatóval — tervet készítettek, a.mclv szerint min­dig arányosan vesznek művelés alá palaraentes és palás rétegeződéin fejtésokot. Természetesen ez csak a műszaki megoldása n tiszt Ante rm elés terén régebben mutatkozott hullám- zá» elkerül ősének. Ennél sokkal több függ a csapatoktól, attól: müven i o Ik i !sn te re Iitssécge I végzik a inuuká jiikát ezen a téren is. Az utóbbi két hónapban sikerült oaökenteni n vasa- si szénben a palát, jelenleg 3.8 ti­zed a régebbi 5—5.ő százalékkal szem ben. De a vasasi bányászok a mű­szaki vezetőkkel együtt azért harcol­nak, hogy ez a mennyiség fokozato­san tovább csökkenjen. A jövő tervévben fokozni akarják Vasason a szénfalon dolgozóik szá­mát. Ezen a téren eddig is komoly eredményeket értek el. Júliusban 54 augusztusban 54.2, szeptemberben .54 októberben 54.5, novemberben 54.5, léc emberben pedig 557 százalék volt a szénfalon dolgozók arányszátim. Ez még növekedni fog a jövő éviién akkor, ha a n&gykiterjedésű, régi szinteket „kiszerelik“ s ezekről vis­szavonják a fönntartó csapatokat. Ezekből a csapatokból a iegjobb szakembereket szintén szénfalra te­hetik. [Vem valószínű az. hogyha Sze poshegyi István főmérnök nem változik modorában, munkájában, a dolgozókhoz való viszonyában — si került \ olna Vasason ezeket a jó eredményeket elérni az évi terv tel­jesítésének biztosítása, valamint a jö- vőévi terv sikeres beindulásának biztosítása terén. Valamikor így vont futár vonalat a dolgozók között: — Ez jő, tudja mi a feladata, ez rossz wm érdemes trie foglalkozni. — S nem gondolt arra, hogy a neve­lés, a türelmes foglalkozás eszközé­vel meg lohet változtatni a „rossza­kat“, s példamutató dolgozókat lehet nevelni belőlük. Erre egészen „vélet­lenül", az aknai pártbizottság segít­ségével jött rá.., — Már régóta figyelem ezt a Ko- p<U! — mérgelődött magában. — Hiába teszem a különböző munka­helyekre, elővájásra, vagy máshová, nem boldogul sehol sem. Pedig.., A „pedig" után legszívesebben ab­bahagyta mindig, mert nem szerette Kopa Lajost. Ha látta, mérgelődött, szidta magában, s hogy rosszaié vé­leménnyel van róla, azt észrevették mások is. S ez a vélemény átragadt inás műszaki vezetőikre is. Gradwohl elvtárs, Kopa Lajos körletvezetője, Szepeshegyi elvtáresa! egy vélemé­nyen volt. — Azt kéri az aknai pdrtbizrMság Szept'shcgjfi munkatárstól — fordult egyezer Urauka elvtárs a pártbizott­ság nevében az akna főmérnökéhez, — hogy Kopa elvtársat osszák be a DISZ brigád mástxlik harmad csapat- vezetőjének. Hízunk abban, hogy ott megállja a helyét, s nem fognálc csa- latikozni benne. — Megmondtam őszintén — mond­ja Szcpeshegyi elvtárs, — hogy ne­kem nem tetszik a pártbizottság ja­vaslata Kopa Lajossal kapcsolatban. Úgysem lesz belőle scmnu. De ha olyan nagyon aJiarják, egy havi pró- Imidöre odahelyezhetjük... 4 műszaki vezetők közül so­,‘*L kan, amiikor megtudták a hirt. e'lhúztAk a szájukat. — Majd tönkre- teszi ez a fejest, ha eddig még rumi volt lönkrrtÁve! — mondták egymás közt, de abban megállapodtak, hogy közülük mididen nap lemegy valaki Kopa elvtárs munkahelyére, és segí­teni fog neki. Szcpeshegyi elvtárs pedig azt igértette meg Kopa Lajos­sal, hogy minden nap felkeresi öt az irodájában és műszak után beszámol a történtekről Kopa Lajos elvtársról hamarosan megváltozott a műszaki vezetők vé­leménye. — De főleg az enyém! — mosolyog régebbi kijelentésén Szopesliegvi Ist­ván. — Mert Kopa elvtárs jelenlegi munkahelyén kitűnő szál,-ember, Pe­tő fi-ak na egyik legjobb csapatvezető­je, amit az is bizonyít, hogy a DISZ- brigád novemberi tervét 139 száza- tártra teljesileite! Kopa elvtáre még most is napont* felkeresi Szepeshegyi elv-társat az iro­dájában, mert szüksége van tanácsai­ra. öt pedig ugyancsak naponta meg­keresik munkahelyén az akna mű­szaki vezetői. — Most már azért .,haragszom“ Kopa elvtársra — tréfálkozik sok­szor Gradvvohl elvtárs — mert becsü­letesen, legjobb tudása szerint végzi a munkáját és feleselés nélkül hajtja végre a felsőbb vezetők utasításon. r|'ermészetessn, Gradwohl clv­-*■ társ sem haragszik, inkább pél­daként ATI it ja Kopa elvtársat más csapatvezetők elé. S főként nem ha­ragszik már rá Szcpeshegyi István főmérnök, aki rajta keresztül tanulta meg, hogyan kell igazában foglalkoz­ni a dolgozókkal, hogy kell megtalál­ni azt az utat, amely hozzájuk Iwr- közalobb vezért... Hursányi Márta

Next

/
Thumbnails
Contents