Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
6 % NAPLÓ 1952 DECEMBER 14 A MÁSODIK FRONT MÖGÖTT Vágyim Szobho színmüve a pécsi Nemzeti Színházban A grínhislátogató dolgozók színházunk egyes bemutatói után gyakran számolnak be szerkesztőségiünknek leveleikben arról, hogyan tetszett a darab, mi ragadta meg az előadásból figyelmüket, milyen tanulságot vontak le belőle. Vágyim Szobkó színművének megtekintése u‘á0 Poiiák Dezső tudósítónk méltatta ,,A második front mögött” előadásának jelentőségét. „Úgy hiszem — — Írja lapunk 4, odalán lévő levelében a többi között Poüák elvtárs, — hogy ez a színmű komoly segítse, get nyújthatna a' politikai iskolák hallgatóinak az oktatási anyag meg. értéséhez...*' A politikai iskolákban most tanulják Sztálin elvtárs korszak alkotó művének, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" — címmel összefoglalt zseniális tanításainak és a XIX. párt- kongresszusnak anyagát. Ez az anyag ar imperialista országok közötti ellentéteknek, a burzsoázia meggyen• gülésének, az Amerikai Egyesült Ál- 'amok gyengülésének kérdéseit tisztázta, ugyanakkor meghatározta a mai békemozgalom demokratikus jellegét és megmutatta a szovjet nép hatalmas erejét. Ezeknek a tételeknek a gyakorlati megértéséhez, jobb megismeréséhez valóban nagy segít, .séget nyújthat a politikai iskolák hallgatóinak, sőt előadóinak is Vá- gryim Szobko mindvégig fordulatos, elejétől végig lebilincselő színműve. A darab cselekménye a második világháború végefelé, a nyugati államok csapatainak franciaországi partraszállása után történik. Az első felvonás színhelye egy franciaországi náci koncentrációs tábor, a második és harmadik felvonás egy angol gyáros otthonában, a harmadik felvonás első képe pedig egy Angliában létesített amerikai koa- centrációs táborban játszódik le. Maga a történet voltaképpen igen egyszerű. Elmondja, hogyan árulják el o tőkések hazájukat, hogyan adják el ,még saját gyermekeik életét is a több haszonértf hogyan keríti az amerikai tőkés mindinkább hatalmába „'ársál", az angol gyárost, annak egész házát és családját — vé* q’il pedig hogyan harcolnak a becsületes emberek a szovjet emberek vezetésével az imperializmus rothadtsága. tengernyi szennye, embertelen elnyomása, gyilkos fasiszta módszerei ellen. Egy franciaországi náci koncentrá. ciós táborból együtt szabadul egy aeovjet pllótafőliadnagy: Tánja és egy angol gyáros leánya: Jane Crosby. Jane apja, Arthur Crosby meghívja otthonába a szovjet pilóia- nöt, akit hamarosan egy másik vendég is, egy amerikai ezredes. Crosby iiiettársa követ, aki igaz; ura, pamncsolója lesz a háznak. Egy harmadik vendég, Ralph érkezése osztatlan örömet kelt., hiszen a fiatal pilótatiszt Jane Crosby vőlegénye. Ez dz öröm azonban hamarosan elpárolog, mert kiderül, hogy Ralph hazafias felbuzdulásában tilos náci hodioélpontot bombázott — Crosby és ■ az amerikai Sam Gibson közös tulajdonát: a Tigris-tankokat gyártó Riagen-i gyárakat. Az általános megdöbbenést csakhamar megkönnyebbü lés váltja fel, mert kitudódik, hogy a náciknak gyártó üzemek ejap kisebb, jelentéktelen sérüléseket szén. védtek. Tánja azonban — ki meg- iudja, hogy Riegcnben szabadon dolgozó náci gyárak vannak, — értesíteni akarja erről a szovjet követséget, hogy megmentse a tankoktól az egyszerű angol-amerikai katonák ezreit, kiket az amerikai és angol társé lelkiisrmeretfurdalás nélkül fel. á’dozna a profitért. Egészen természe- %s, hogy áz amerikai ezek után kon centrációs táborba zárja Tánját, — mégpedig az angol család néhány tag jónak segítségével, illetőleg hallgatólagos beleegyezésével. Az. egyszerű katonák, a szovjet népet és a békét azeretö angolok azonban szeinbcfor- dnlnaií az imperialisták megszomélve »ütőivel és kiszabadítják Tanját. aki leleplezi és erkölcsileg megsemmftíti e’rablóit, a népei; veszett ellenségeit. Hogyan függenek össze a színpadon történtek a kongresszus anyagával, Sztálin elvtárs téziseivel? Nem kell mesterké't ..belcma- gyarázás" nem kell különösebb töprengés ahhoz hogy ezeket az ftsz- szetíjqgéseki-t meglássuk. Ki ne ismerne rá az amerikai ezredesben, fiam Gibsonhan az amerikai imperia- hrmus jellegzetes képviselőjére, ki ne ismerne rá elnyomó törekvéseiben az Amerikai Egyesült Áramokra, mely „kényszrritette Nyugat- Európát, Japánt lés o többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák nadrágssijjukat; NemetorSzág (Nyu- gat-Sémetország). Anglia. Fraruiaor. :Zág. Olaszország és Japán az Egyesült Államok karmai köré került is engedelmesen lelt.siti parancsait.“ (Sztálin) Mint csepp vízben a tengert, úgy ismerhetjük fel Gibson magatartásában az imperialisták jelleg, zetes tulajdonságait. Ann Crosby- ban pedig az ősi angol szokásokra, tradíciókra, a ház megszokott rendjére kényes és éberen vigyázó angolt ismerjük meg. Ann gyűlöli az amerikaiakat, akik meg akarják változtatni az étkezés idejét, akik úgy járnak-ke'.nek a házban (Angliában), mintha otthon lennének, akik 'eszórják a szivar hamuját a földre és egyéb ..merényietet" követnek el az angol polgár megszokott életrendje ellen. Arthur Crosby azonban még ennél is többet tud. Ö tudja, hogy egyenrangú üzlettársból az amerikai tőkéstől függő, kiszolgáltatott nyo- rnorúságos féreggé vált, így bontakozik ki a darabban egyre mélyebben az imperialista tábor országainak ellentéte, az angol és amerikai ellentét. ,A mostani békemozgalomnak az a célja, — írja Sztálin elvtárs, — hogy harcbavigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világháború elhárításáért. Tehát nem célja, hogy megdöntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vívott harc demokratikus céljaira korlátozódili.” — Sztálin elvtárs szavai világítják meg: lehet aktív békeharcos Stafford, az angol katonatiszt, ha célja a háború megakadályozása és elítéli a háborús gyujtogatókat, elítéli a burzso áziát .— Crosby-t —. mert „A burzsoázia most dollárokért áruba bocsátja a nemzet jógáit és függetlenségét. A nemzeti függetlenség és nemzeti szuverénitás zászlaját eldobták.” Mi lenn,, e hazaárulásnak éke sebb bizonyítéka, mint az. hogy a náciknak hadianyagot gyártó angolamerikai tulajdonban lévő gyárakat nem bombázzák és éppen égy ilyen gyárból kikerült páncélosok gyilkolják rakásra az angol-amerikai egyszerű katonák tömegeit, köztük a tu. lajdonos — Arthur Crosby — fiát is. Az. imperialistái* aljasságának ábrázolása mellett más célja is van a darabnak: megmutatja a szovjet emberek helytállását, elvtársi ma gatartását, önfeláldozását. Két szovjet tiszt. Tánja főhadnagy és Markov őrnagy azonban nemcsak ezeket a tulajdonságokat mutatják a színpadon. Bebizonyítják, hogy a Szovjetunió a békeharc vrrelőereje. mely, nemcsak a szovjet nép békéjéért és lobb életóért, de az egész világ békéjéért s az egész világ dolgozóinak jobb, szebb életéért harcól. Orbók Emire rendezésében jól érvényesültek az. író célkitűzései, elgondolásai. Sikerült a rendezőnek az a törekvése is, hogy hasonló hely zetekben rámutasson a szovjet és az angol lány magatartásának, viselkedésének. helytállásának, önfeláldozásának különbözőségére. A darab bemutatása a színház egyik idei leg, nagyobb eredménye. A harmadik fel. vonás első képében azonban kissé visszaesik a tempó, csökken a feszültség, a nézőnek az az érzése, hogy a rendező ezt a részt még nem dolgozta ki eléggé. A rendezés ama törekvése azonban, hogy menet közben is javítsa az előadást, bizonnyal itt is érvényesülni fog. Mert a bemulató óta ez a törekvés számos, jól felmérhető eredményt hozott úgy az egyes szereplők munkájában, mint az egész előadás összhatásában A mynetközbeni fejlődés , minden egyes alakításnál megmutatkozott. — Kormos Lajos Markov őrnagya hideg diplomatából udvarias. kissé_ gú- nyoros. de mindemellett szenvedélyesen gyűlölni tudó szovjet emberré vált. Leleplező szava, mint éles pen. ge — vág. Elhisszük, hogy * szavak ostorc-apásai alatt meggörnyed az emberrab.ó tőkések, szabad-ágtipró „üzletemberek” gyülevé*?. társasága, Markov érzései azonban — Kormos Lajos to'mácsolásábnn kisíó eqy- oldalúaknuk tűnnek. Gyűlölete jóval ■rösebb szerrteténél, melyet kiszabadult honfitársa, Tánja iránt és a bé- keh.rrcossá tett Stafíord iránt érez és mutat Miklós Klóra Tánja ezerepélieri még nem mindenütt találta meg önmagái. Az első és második felvonds- bait egr/re erőteljesebben ábrázol ja a bős szovjet pilótánál, a harmadik fel- vonáft záró Jelenetében azonban „zava, színtelenül oeengenek. ,igv nem is érhetik el a várt hatá-s.t. Az amerikai konoentfáofón táborba zárt Tánja gyengébbnek, erőtlenebbnek mutat kozik, mint az elcö felvonás náci Iá- geiábao. Könnyen h-hot. hogy ez. utóbbinak Surf ma Sándor, nr. amerikai táborparancsnok alakítója fióka. A tábofparaneénokot alakító művé« játékából még kér érés. érzik, ail&kitáea nem meggyőző, néha ön céhl. küleMMéger eszközöket is igénybe vesz. természetesen kevés ered ménnyel. Már előbb illa tünk rá, bog) ez a kép visszaesett feszilit-égi-hi-n. gördülékenyeégében a többi mögé. Ehhez kétségkívül a két szereplő — elsősorban Szalma Sándor — bizonytalansága is hozzájárul. Csupán az első felvonásban találkozunk Mary Claire »lakjával, akit Mátrai Mária alakit. Mary Olaire a német koncentrációs tábor felilgye- tönöje. saját biztonsága, jobb ellátása érdekében nemcsak saját testét dobja oda a megszállóknak, hanem feláldozza aorstái-sait is. Az. áruló aljasságát, magaféltését, ocsmánysá gát a maga visszataszító mivoltában ismerhetjük meg Mátray Mária tolmácsolásában. E cél — a minél pluszt iikusa'bb ábrázolás érdekében — azonban néha túlzásokba téved. Különösen akkor érezhető ez, mikor a feKigyelőnő tehetetlen dühében fenve- getödzik. ágál. A baj az. hogy itt rsidiis a külső eszközók alkalmazását érezzük és nem a mélyről fakadó haragot. Ugyancsak az. eil«o felvonásban találkozunk Jeanne Rogort-tei, ,t koncentrációd tábor egyik földszürke arcú, osont!)őr foglyával, akit Vesztő- ráczp Kató hoz. színpadra. Teljesség ire-1 bíhetetl'wn, hogy éppen ezt a vézna lányt, ezt az. élőhalott Jeanne Rögért kívánná meg a náci kapitány, ítt a rendező tévedését kellene korrigálni.. Az angol család feje Arthur Crosby. .Szerepében Kovács Gyula igyekezett kevés «'körrel megformálni az angol üzletembert. Ahogyan egyik néző t,Valóan megjegyezte: „Inkább vidéki jegyzőnek látszott". Feltételezhető, hogy Kovács Gyula nincsen fid/.táhan szerepe célkitűzéseivel. Vájjon miért örülne különben Sam (í-ibson bejelented látogatásának, hi- rzen nem szereti, mint később ;V lenti: ,.megdöbbentett a látogatóé hiro” — tehát sommi különösebb oka sincs az. örömre. De lehetne még folytatni :iz apróbb-nagvobb momentumok fölsorolását, melyek együtt bizonyítják: Kovács Gyulának el kell méíyedrúe szerepébe cs meg kell határoznia Crosby cél jak. fetáda- térit. A többi szereplővel ver ló ka,peso- Űrt pirítsa som elhanyagol haló! Földes Éva alakítása .lnne Crosby -ze ropé-ffi-n gyenge. Krtöt-eseibcn néha megközelíti -célját, viszont gyakran csak mondja, de nem játssza és különösen nem éli szerepét. Lcgjelleg- zeresebb példája ennek az, mtko-r Jane 'legVl'rplezöbb szavait éppen csak efmondja: ,,Csak legalább ne tudnék róla!” Ann Crosfoy-t Harsányt Margit alakítja. Az angol asszony ceelékdlétéit két érzés diktálja. Az egyik fiának szeretedé, sőt imádata, a mászik: ./ez én házam — az én váram” tudata. Az előbbi mriat.t vajúdik, mikor a gyáraik bombázásáról van szó, az utóbbi miatt gyűlöli az amerikait és szereti meg Tánját és a szovjet attaséét. Az utóbbi érzés érvényesül elsősorban Harsányt Margit játékáltan. Az előbbi kissé háttérbe szorul, anri különösen akkor mutatkozik meg, műkor kiderül, hogy a gyárak nem sérültek meg súlyosan. Harsány! Margit A.nnja ekkor- örül. örül minden fönntartás, minden g:U-> lás nélkül. Később azonban már bevallja: a gyár sorsának vitájakor csak azon töprengett, hogy fiának mit áiriliatnnik a saját gyárukban eW- áWtoti nác-i tankok. Ezt az ellentmondást a későbbiek során még tisztáznia kell Ilarsányi Margitnak. A (•«illádhoz tartozik még Ralph is. Puskás Tibor színészi munkájúnak kiemelkedő állomását jelentette az angol repülőtiszt alaki láva. Puskás szerves és állandó kapcsolnia környezőiével, a céltudatos cselekvések Ián- r-olata hitelessé, rnegkapóvd formálta Randolph alakját, a joszándékú, jóért,é*ii, de ellenállásra csak allg-n&ig képes, hazaszeretö angol fiatalember két >ét. llalphnál pozitívabb. harcosabb, erőteljesebb fiatal tisztiét játszik Kálmán György. Az első felvonásban talán kicsit komikus, de a harmadik ban a hazuggá goktól niegu odorodéi I >ék eh arcossá váló Stafford nak min den szava súlyos, leleplező erejű Minden mozdulatának, mondatának megvan a maga jelenKőségie, érezzük: azok Irgbntsőhb meggyőződésből Inkádnak. Sam CHbaon. a ház igazi ura szerepében Hegyi Péter mu-tátkozik be. Hegyi Pétw kezdeti kedélyeskedű. mgánv‘ Gibsonu érett, velejéig go- no>z, kegyetlen és kíméletlen Gib- sguná vált a premiertől az ötödik előadásig. Az ellenség amit kendőzetlen valóságában láthatjuk Vágyim Szobkó *».ininfl vében. Az el len-ég még tisztább felistncrése pedig a háborús uszítok. a világpolgárok, az amerikai imperialisták és kiszolgálóik e'Venl fokozottabb harcra lelkesít bennünket. Ezért is értünk egyel Fóliák Dezső levelezőnkkel1 aki minden politikai iskolai hallgató- naJ;, minden párttagnak és mind'-n be is Ulet rs dolgozónak ajánlja „A má smlik Irani mögött" (Imii színmű megtekintését. (.nruini Limaiéi KÖSZÖNTJÜK A 70 ÉVES KODÁLY ZOLTÁNT Kodály Zoltán,, a ma élő legnagyobb magyar zeneszerző, a magyar ze ne világszerte elismert, ünnepelt kétszere-s Kos suth-díjas mestere d-c- oe-idber 16-án töll-i be életének 70, évét. Mikor a Zencimflvészeli I-'őiskoMt elvégezte, már a levegőben voC-t a gyö- kerese-n magyar és egyúttal klasszikus szimvo- nalu zeneművészet megteremtésének igénye, az olyan zenéé, amely a „magyar élet teljességit” adja. Az ilyen zen-e megteremtéséért vivőit harc a feudális Oroszország nagy realistáit, az Orosz, ötöket, a néphez, a népi zene forrásaihoz vezette akkor, mikor nyugaton az egyre fojtogató kapitalizmus hátú- Bartók: „Szerencsére Kodály-kérdvs »ára a fejlődés zsákutca felé haladt, nem itthon, hamum külföldön fog elNálunk ezt a kibontakozást, a néppel valló iigazi találkozást, a kfogvédő! ni é.s akkor majd megismétlődik az a sajátságos jelenség, hogy az imént még teliszájjal szitkozódó urakzés következményei megakasz.t-ollák s lelkes rajongókká fognak \ álni. Első csak a saázadiforduló döl>bvmt rá Ko- dáCy és Bartók, „a parlagon •heveri) magyar zeneiség óriási megújító képességére.“ igazi itthoni nagy győzelmét 192.Vb.an- a „Psalmus Hurtgaricus1* c. müvéval aratja. A főváros 50 éve» fennállásá'-'i szóCó hivatalos megrendelés diadalmas ünnepi zenét várt, s Kodály kecsA főiskolát elhagvó Kodály belére k<'nuHi. v,‘»h „Mi,h^-V ^vlprédikátor szövegére alkotott müve- oltiafároizsv je.eotőscguek a meg-meg- hpn ^tkot sK(r Uc.Vl;|y , ^lopokra és ismétlődő népdalgynijtő utak, melyek- aí e'inyomókra. De a mű olyan lenyii- nck első eredményeként Bartókkal gőzéi erővel szólal meg, hogy alkotóközösen közreadják a zongora kisere- nem lehetett többi- e.l nem ismer- . . , ni. A Psalnvust azóta is 8 nve.vr« tea „20 magyar wtpdalj-t. De . nép- roP)HtoUák, több mint 300 váró.hm dallnl való taSátlkozás s'ezeti őket a kő- adták elő világhírű karnagyok ó* zös feilism«ré9re s az eléjük táruló együttesek közreműködésével, nagymérrtü terv kialukítására: nem- Zenek-ari színpadi és hangszeres zétivé tenni a nvagvar zenei életet, müvei mellett különleges jelentőségük megteremteni a munden izében nem * kórusmüi-óknek, melyek jelenf • . , . tős fegyvert jelentettek az egységes zcli magyar zene-művészetet. A nép- niüveltségért vívott Harcban, pel s annak magasre^ulü zene kúliú- Nagyszabású né.pdalifcldo'igozáyaibnn rá jóval már ilv fiatalon találkozó és Berzsenyi, Kölcsey, \ őrösinarty, mester igv vált korát megeilörve egy, '’elöfi. Adv verseire f^D n.^tiben a nép hősiességét, bizakodását, mm a népet fei.eme n: akaró — rooz- (|fn 'Mmei4w| dacoló életerejét galom szellemi ve Fürivé Felismerése, renfti Kodály zenéje páratlan erővel. Iiogv „a nég>zcnéihen megvan terve., Példa nélkül áll Kodálynak a gysf magva rtty nagy nemzeti renetkuütú- mekekihez való vonzódása. Ilyen akkorának“, kitűzte célját is. mely emll»er- öltők roppant feladatát róttgi a még ma is hiiheletlen energjáa-ai dolgozó mesterre. Minden áldozat árán, hivatalos támogatás nélküli fel kellett könyvei éppúgy, mint hutalmos alko- gyűjteni a már már veszendőit^- menő táwiiról külön kiéind'kcdő gyermekR ... kari müvei még Bartókot is hasonló müvek alkotására serkentették. tó lángelme még nem hajolt le üst gverniokdkhez, mint ö. Srfvfigyei az, hogy mit énekei az óvódás és az általános iskolai gyermek. Pedagógiai müvei. Írásai, tat)' mépzenri ikioeseket. Kodály, cs taniitványi körük mnmkájáiKik eredménye, a ma már több, mint .'10.000 népdalt számláló gyüjté». melynek első megjelent kötetéért a miilt A felszia.hadu'á» Kodály életében * néppel való ipari találkozás, tudományos, művészi és pedagógiai eölkitfi- zéscinek állami támogatással való éviién kapta meg a mester az 50.000 megvalósulását hozta meg. A tömegek forintos Kossuth-dijat. A felfedező és rendszeres munka eredményei nyomán a zseniális alkotóművész erejével műveiben elvégezte nagy zenei nyelvújítás munkáját, megteremtette a klasszikus magyar «BÜ’etésr.apján a7 zenei nyelvet, de nemcsak a maga, nagyja, hanem u bortársak, az utódok száunáril Pécs zenei élete a múltban híve* Mint pedagógus és kultúrpolitikus ’-übrözto a társadalom v.szonyát Ko* páratlan lendülettel végzett nntnká- dályhor Itt is kevesek álltak melleit* Mii mozgósította u társadalmat, jlja- és sokan voltak el'Vne. Mezitlába» kulturális felemeléséért vállalt harc» ma a szocializmus építésének fontos harci feéadata. Ebben a közös harcban találkozik most igazán Kodály é* a magyar nép. Érért ünnepli őt 70. ország aprajákat és öregeket, munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, egyaránt az új magyar zene aktív szolgálatéval harcolni az igazibb társadalmi rend ért. polgárislák kónisa énekelte clöwőt Pécseit o nemzeti szabadságharc gondolatát. a gyermek érzés-világába* megszólaltató Lengyel László játékot s vasiuti munkások szólaltatták mcf elsőnek hires férfikari müvét, * „Karádi nóták“-at. T9t5-hcn báré*1 Kodály életműve egy meghaaonlott, cinihe r télen világban szil letett, mélyben „nem egv nagy lé-lek egyedül, elszigeteltei, harcolt Igazáéit aki évtizedek alatt sok időt töltött a c.-p h",wl"7-' várw"lr,k vfn^'' vo,:i- Ak’ kn/.ftlt, me^ivmerte annak nyomorává- kor n wii i^fkolankbnn indítóiig mcí gos élőiét s felmérhette fel s/mba dúlni ki vériéiképpen a szolifézs-oktat4«t. .»A készülő hala más energiáit, melyek- pée-|(tl rWc,ett kLk«4r\ mint Kodály ’.cguléddi momlotla, IIá!ábé nek reprezentánsai a kis formában ia klasszikus szép-u-aií népdalok, ugyanakkor melye,, belelátott a városi úri iskolánk és várooun-k éKonalheli mű kultúra sivár világába is. Nagy alko- vészei és együttesei, az üzemi és iá' kölni együttesekké-! karöltve „ jfiví hónapban megrendezeiutó kélnapc» üivuepaég keretében három hangversennyel kőazöntik a körünkbe készülő mestert. Csokorba kötjük err* az alka'omra legszebb müveit, nzoka1- amelyeket húsz éve énekeltek a diáikok s azokat is amelyeket új él*' tünk egyre gazdagodó művészi ered' ménvelkénl most srólaltatunk tn** először várotntrk'han. Iiogv kifejezi#* tanUónieatenlnk iránt érzett há'lánk*! és szeretetünket s hogy hchi/.onjm' sok ország-'-llág elölt „Nem «okas^é hanem lélek s izalmd m-t> te-t croM do'goknt. Antal t.yttrgy • zaO*>uiuvé»*<»ii »sakiAc ' .gszgi'ój* tásai ezért leplezik le olyun eKewi erővel a leudá'is Magyarország kiélezett társa dalai)', ellent mondása it. .•llúrv János'* c. daljátéka a népet áldja színpadra, melynek ajkán először szólal nieg openiszínpudon az ősi tiszta magyar népdal. A „Székely fonó“-t a „népdal upoteózisát” egy mélyen megrázó, zenében megun intézőit népdráinává lormátja, amelynek hőse a magyar nép. Mindez együtt sok vo t a fvuidális Magvarország uralkodéikörci számára. A Kodá'y liemutntök körül vihart kevernek, n „Pávát"* levetetik « műn* kavkórusok művoráró’, v gondosan vágyátrak arra. bogy a legforradalmibb osztály, a muukásoszlálv ne tuláiknzhai«ék Kodály forradalmi zenéjével. \ kél világháború kőaöttl időben kevesen állnak mellette év *0 kan vannak e'áetit, de találóan és at akkori ál'apotokr« jellemzőm írja
