Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

1852 DECEMBER 14 NAPLÓ A Központi Vezetőség november 29-i útmutatása nyomán Felkészülitek a jövő évre a komlói üányavóllalatok vezelói (vAz iparban mindenekelőtt bizto­sítanunk kell az 1952-os termelési év sikeres befejezését s elő kell készite_ nünk a sima, zökkenőmentes, szer­vezett átmenetet 1953-ra" — mon­dotta Gerő elvtárs november 29-i beszámolójában. Ezeknek a szavaknak a szellemé­ben készülnek fel az ötéves terv ne­gyedik esztendejére a komlói bánya- vállalatok vezetői, — 3 szénbánya, a feltáró, az aknamélyítő vállalat, —■ Különösen fontolóra veszik Gerő olv társ szavait a Komló jelenét és jövő­jét irányitó műszakiak, hiszen eb­ben a beszámolóban többször szó esik a Sztálin Vasműt ellátó komlói szén biztosításának fontosságáról. A szénbánya műszaki vezetői — az év első hónapjaitól eltekintve — nem tudták a döntő tervévben biztosítani a folyamatos termelés előfeltételeit. A szállítási nehézsé­gekből. a sűrített levegőellátás hiá­nyából adódó termeléskieséseket az­után rohammunkával igyekeztek be­hozni! a fenntartási és elővájási mun kák rovására széntermelésre ■ telepí­tettek minden mozgatható embert. Ugyanakkor nőm biztosították a.z ez év eleje óta önálló vállalatként mű­ködő feltárók és aknamé’.yitők anyag ellátását som, mert elsősorban szé­nen dolgozó munkahelyek ürescsille és anyagellátására gondoltak. Mindezeknek a hibáknak kiküszö­bölésére már most decemberben hat­hatós intézkedéseket tesznek, hogy részben bepótolhassanak valamit az adósságokból, részben pedig az új év munkáját már ne gátolják. A sürí­tett levegőellátás megjavítására — addig is, amíg az új, nagyteljesítmé nyű kompresszor megkezdi működé­sét — újabb három kompresszort ál­lítanak be még december folyamán. A meghajtóerő jobb biztosítása ér­dekében fokozatosan áttérnek a vil­lamos meghajtásra. Már két front­fejtésben ki is cserélték a sűrített le­vegő meghajtású motort villanymo­torra. s még ezévben három csúsz­damotort is átcserélnek. A Feltáró Vállalat vezetői már ezévben hozzákezdtek — a meg­lévő létszám jobb kihasználása ér­dekében — az úgynevezett „ikermun. kahelyek" telepítésére. Eszerint az egymáshoz közelfekvő feltárásokon ugyanaz a csapat dolgozik. így mint­egy 3—4 emberrel kevesebb szüksé­ges az ikermunkahelyekre, s gazda­ságosabb a sűrített levegő felhaszná. lása is: egyszerre csak egy munkahe_ lyen fúrnak, tehát csak egy helyen fogyasztják. A tízezer folyóméteres feltárás ezévi tervében mintegy 8.5 -:záza!ékos elmaradás mutatkozik. December folyamán a száz és kétszáz méteres mozgalomba — tehát a gyor sított előrehaladásba —• való bekap­csolódással harcolnak a lemaradás be hozáséért, A továbbiakban még jobban kiszélesítik ezeket a mozgal­makat s egyidejűén — a ciklusos munkamódszer szélesebb körben el­terjesztésével — megteremtik a szűk. séges műszaki feltételeket is. A szállítás megjavítása érdekében a Feltáró Vállalat vezetői az egész bé_ nyára érvényes ciklusos szállítási grafikont dolgoznak ki, amely meg­szabja az akna használatát órákra beosztva és vállalatonként. Di sknamélyiiőlt előreláthatólag 1— 2 százalékos elma­radással zárják a harmadik tervevet. Amellett, hogy ennek behozásáért harcolnak, előkészülnek az 1953-as év egyre növekvő feladataira is. A múlt hibáin okulva, mindenekelőtt megszünteti^ a korábban — gyakran kényszerűségből — szokásos munka, erőátcsoportosításokat, ami tervsze- rűtlenséget, kapkodást okózott a terv teljesítésében. Rátérnek a fejlettebb technika alkalmazására: az újabb és újabb szénkincsekhez vezető utak — aknák és vágatok — készítéséért úgy is küzdenek, hogy a mélyítésnél és feltárásná; fúrókocsit állítanak mun­kába 'és több helyen is alkalmazzák majd a Komlón kísérletként bevált ..vízöbiítéses” fúrást, amely a szov­jet tapasztalatok hasznosításával ki. küszöböli a rossz, poros levegőt fú­rás .közben, s gyorsabb előrehaladást is biztosít, Szintijei Henrietta Importanyagok pótlásával is a terv túlteljesítéséért harcolnak a Pécsi Bőrgyár dolgozói A Pécsi Bőrgyár dolgozói, a döntő tervév— 1952 — egész folyamán az elsők között harcoltak a terv túltel­jesítéséért. Fokozódó jó munkájukat mutatják a negyedévi tervteljesítési számok: az első negyed 101.4, a má­sodik 103.8, a harmadik 304 4 száza­lékos eredménye. De nem csökkent a lendület a negyedik negyedév hó­napjaiban sem: októberben 104.3. no­vemberben pedig 110.2 százalékos tervteljesítésse! teremtették meg az évi terv határidő előtti befejezésének alapjait. A tervfeladatok megoldásán együtt munkálkodnak a műszakiak, újítók, és sztahánovisták. Már az elmúlt év. ben újító komplexbrigádokat alakí­tottak, amelvek elsősorban „ külföld ről behozott nyers- és alapanyagok pótlására dolgoztak ki eljárásokat Az 1952, folyamán benyújtott és el­fogadott közel 300 újítási javaslat­nak több, mint a fele az importanya­gok pótlására irányult. Ennek ered­ményeképpen újfajta kikészítési móddal külföldi helyett, hazai bő­rökből készítenek bé.'ésárut, a cser- zési eljárás tökéletesítésévé!, pedig a sertésbőr minőségét javítják meet évről évre úgy. bogy a külföldről behozott marhabőrt igen jói pótolja. Az újítások, észszerösitések segítsé­gével — amelyek mindezt lehetővé teszik, — évente mintegy tízmillió fo­rintot takarítanak meg a Pécsi Bőr­gyár dolgozói. E mellett az új el­járások, a7- újítások biztosítják a fo- yamatos. akadálymentes gyártást is. Az üzem dolgozói (elajánlották, hogy egész évi munkájuk méltó be­fejezéseként decembre 21-re, a világ, béketábor nagy vezérének születés­napjára tervüket egészében és rész­leteiben is befejezik. Exporttervüket máris teljesítették s így ebből az év végéig már terven felül dolgoznak Most — Gerő elvtárs szavai szelle­mében -r az üzem vezetői már az új év feladataira készülnek elő. Az ed­dig jól' bevált anyagmegtakarítási, importanyagpóílási javaslatokat álta. iánosiá teszik és minden üzemrész­ben a termelés legjobbjaival műhely gyűléseken beszélik meg a feladato­dat, hogy az 1952-es év jó bevégzése után új erővel láthassanak neki az 1953-as év tervének teljesítéséhez. Nem gazdálkodtunk jól a iminkiiegyslggel, eltíírtllk a munkafegyelem lazaságát, ezért gyengék termelőszövetkezetünk eredményei X mohácsi Béke termelőszövetke­zet jelentős eredményeket ért el 1952-ben A kedvezőtlen időjárás el­lenére jónak mondható a termésát­lagunk is, amelyet elsősorban az élenjáró módszerek alkalmazásának köszönhetünk. Munkánkat azonban nenr az eredmények jellemzik. Sok komoly hiányosság van, amely hát­ráltatja termelőszövetkezetünk gyor­sabb fejlődését. Olvastam Dobi Ist­ván elvlárs beszédét, amelyet novem. bér 15-én mondott a Termelőszövet­kezeti Tanács fiié »én. I isizaclésck a munkaegységgel — Káros következménnyel jár, ha nem gazdálkodnak jól a munkaegy­ségekkel ■.. A munkaegység beírá­sát egész egyszerűen rábízzák az ér­dekelt tagokra, akik gyakran nem hármak szűkkeblűén magukkal — mondotta Dobi István elvtárs a Ter­melőszövetkezeti Tunács ülésén. És ígv van ez nálunk is. Bizonyltja ezt Pados Józsefné tsz-lag példája is. December nyolcadikén békeértekez­leten vet* részt és mikor visszatért. ffi század munkaegységet követelt érte, amit beíratott" a_ munkacsapat vezetőjével u könyvébe Mi büszkék '•agyunk arra. hogy olyan asszonya- bik vannak, akiknek 340—361 vagy még ennél is több munkaegysége van. Arra azonban nem vagyunk biiizkélt és elítéljük, hogy ilyen ,,ál békeharcosalnk" vannak, mint pél­dául Padosné, aki munkaegységért harcol s békééit Vezetőségünk e - Itélte a/ dyen magatartást és még könyvéből is kihúzattuk e beirt mun- küegységc'. A kertészetben dolgozók egy nap •'att végeztek 3- 4 féle munkát, sutiért volt olyan nap. mikor beír- kik három egész munkaegységet is. Nem beszélve arról, hogy a munka­csapat vezető sem figyelt lel eléggé 8zel<rB a hiányokra. Több alkalom- d”: a kertészetben dolgozók megra­kott kosarakkal igyekeztek haza. — Hogy ha valamely másik tagunk vitt v®lamlt a kertészetből, azt pontosan oméHék é* értékét beírták a tag- könyvbe, ami helye* I» De nem Sy jártak o! több alkalommal salát,, ’’águkkal szemben. Kovát* Dezső tiz-tag, ugyancsak | '’cŐtlenül nazdá kodott a munka­I egységekkel. Lóápolás ürügye alatt nyolc munkaegységet íratott be a könyvébe, annak dacára, hogy Bá- rócz Miklós brigádvezető is meg­mondta: nem dolgozott meg érte, nem is jár. Könyvéből természetesen kihúzta vezetőségünk. Előfordult a kender aratásánál, a piaci árusítások nál, hogy több munkaegységet írtak be a könyvekbe, mint amennyi járt volna. Aki lelkiismeretlenül bánt a közös vagyonnal A Termelőszövetkezeti Tanács el­nöke, Dobi István elvtárs, hangsú­lyozta beszédében, hogy sok terr.vz- löszövetkuzetben nem kezelik elég gondossággá] a közös vagyont, az a fülfogás járja, hogy ki-ki vigyáz­zon a saját vagyonára, a köxiis va­gyonra meg vigyázzon a lószeren­cse" Ezt az elvet tartotta nálunk Hernáth István állatgondozó, akit durvasága miatt elküldték a tsz-ből. Ugyanis cqy tehenünknek kiverte a szemét. ütlegelte őket és keze a la* t állandóan csökkent a tejhozam. Hi­hetetlenül kevés tejet fejtünk, kilenc tehéntől csak 25 litert. Azonban az ö saját tehen0 egyre szebb lett. erő­södött. Vezetőségünk, tagságunk nem tűrhette tovább Hernáth István ön- kényeskrdését és elbocsátottuk, uzon ban a tehenét kicseréltettük, mert így láttuk helyesnek. Az ő jó tehe­ne maradt nálunk és amit tönkretett, azt olvihetle Azonban még ezzel -íncs megtérítve az a kár, amit szö­vetkezetünknek okozott. Most Pupp János elvtárs van helyette, aki szív. vel-lélekke] végzi munkáját. A tej­hozam most 35 literre emelkedett, de Papp elvtárs ennél még nagyobb eredményt akar elérni, ami sikerülni :s fog, mert mellette állunk és segít­jük munkáját. Mindezekből következett, hogy szövetkezetünkben lazult a munka- fegyelem. Több. mint hetven tagból átlagban csak 35 ■ 40 dolgozott Kü- 'önösen az asszonyoknál vannak hlá. nyossógok. Sokan ..házimunkára, betegségükre" hivatkoznak, ami nem minden esetben elfogadható indok Szkrobó Ágnesnek r-ak 112 mun­kaegysége van. Ez bizony nem sok. K.nnck az oka, hogy Szkrobó Agnes állandóan „betegeskedett1’. Azonban betegség ürügye alatt — amiről men győződött sok tsz-tag is, kulik­nál dolgozott. Rontja a munkafegyel. met Fekete Katalin is. aki a szövet­kezettől, kapott juttatásokat — akár természetben, vagy pénzben legyen az, — a kocsmára költi el. Sokszor hossiú heteken át felénk sem néz, nem dolgozik. Amikor a jövedelem- osztás volt akkor bezzeg ők vol­tak az elsők között, akik tartották a zsákot és n?m egyszer elégedetlen megjegyzéseket tettek a ,,kevés jö­vedelemre". Aki nem dolgozik be­csülettel egész éven át. az nem is kap annyit, mint akinek 300—350 mun kaegysége van, az biztos. Dobi István elvtárs beszélt a szi­lárd munkaszervezet kialakításáról amely lényegesen megjavítja a mun­kafegyelmet és kiszélesíti az egyéni felelősséget. Ná unk ez nem volt meg. Egyedül a gyapotosoknak mértük fel <i földet személyekre, ahol nem is volt sok hiba. Időben kapáltak, ka- csojtak, és időben szüretelték a gyapotot. A munkafegyelem lazu'4- sáuak egyik élő bizonyítéka, hogy 90 sor burgonyánk még mindig a földben van, A silózás sincs még befejezve és így a zárszámadás mun. káiatait sem tudjuk elkezdeni. Kijavítjuk a hibákat A napokban beszéltem a Vórö» f ény tsz elnökével,' aki elmondta: náluk is voltak ehhez hasonló hiá­nyosságok. Közösen beszéltük meg, hogyan javítsa ki termelőszövetkeze­tünk a hiányosságokat.. Először in szilárd munkaszervezetet építünk ki A'.andó jzllcyű brigádokat, munka­csapatokat szervezünk és biztosítjuk a vezetés elismerését; a brigád és a munkacsapat vezetők fokozott fele­lősségét a brigádjukban vagy műn. kacsapatban lévő tagok munkájáért. Felosztjuk a földet személyekre és a munkáért mindenki $ ,‘mélycsen fe­lelős, Bevezetjük a uiunkacgységle- voná.sl a rossz, hanyag munkáért. A legkemény. bben eljárunk azokkal szemben, akik még csak kísérletet is tesznek a közös vagyon rongálására annak elherdálására. Az 1953-as év­ben az ideinél sokkal jobb eredmé­nyeket fogunk elérni, amelyhez hoz závgit minket a közel ötven új dol­gozó paraszt, aki belépett teimeló- szöve‘ keze tünkbe Barbár Jórtcfné tsz-elnők h.-».'fsrK ■.winitir~iir,T--’ — .r.T-ur--i«——mm u r'-'-iVnpm'.iw.VM.-oT,- ■ Oktatási segédanyag A nemzeti jövedelemről a A SZKP XJX. kongresszusa anyagának tanulmányozása köz­ben felvetődik a nemzeti jövede­lem fogalma is. Az alábbi cik­künket a politikai iskolák hall­gatóinak és propagandistáinak szánjuk, hogy megismerjék a magyar nemzeti jövedelem el­osztását: egykor é-s napjainkban. Mi a nemzeti jövedelem? A nem­zeti jövedelem alatt értjük valamely országiján az év során alkotott új ér­tékeinek összességét; Tizek az új ér­tékeik a dolgozók által előállított ter- múkekhen testesülnek meg. Ezeknek egy része nem a nemzeti jövedelmet ártják: a te mi-eléibcn felhasznált nyersanyagok, .segédanyagok, elko­pott gépek, épületek stb. Ami a ki­adásokból fennmaradt: az a nemzet: jövedelem. A nemzet; jövedelmet azok a dől go-zók termelik, akik rész tvesznek a termelőmunkában. Ezek közé tartoz­nak az. ipari dolgozók, kézművesek, technikusok, a szellemi dolgozók kö­zül a műszaki dolgozók, agromómu- sok. dolgozó parasztok, akik szintén a nemzed jövedelmet gyarapítják. A tőkések n/t mondják, hogy ná­luk is van „nemzeti jövedelem’1. De ha állításukat megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a nemzeti jö­vedelem elosztása szélsőséges. A ka pita'Ióki országok nemzeti jövedel­mének szettkezeié a barzisoázla sia tiszt iktiwlna'k hamisításai ellenére megmutatja, hogy a tőkés társadalom ban kibékíthetetlen e lentét van a tő­kések és a dolgozók hatalmas tömege között. Hogyan érvényesül ez a gya­korlatban, a nemzeti jövedelem el­osztás* területén? Az egyéni jövedelmek megosztása választ ad erre a kérdésre. Magyar_ országon 1938—39-ben egy ipari munkás, egy keresőre jutó évi jöve­delme 998 pengő volt. Az egy főre jutó évi átlagos jövedelem mindössze csak 473 pengő volt. A mezőgazdasági munkás egy keresőre jutó évi jöve­delem csak 372 pengő volt, míg az egyfőre jutó évi jövedelem 1Ä3 pengőt mutat. ÉzzeC széniben a tőkések év földbirtokosok egy „keresőre" jutó évi jövedelme 5994 pengő volt, az egv főre jutó évi jövedelem pedig 2222 pengőt tett ki. Világos tehát, hogy az italuk sokat hangoztatott „nemzeti jövedelem11 a tőkések, kizsákmányo­lok jövedelme volt. Nézzük meg. mire használják fel a nemzeti jövedelmei a kapital izmus­ba n ? A megtermelt nemzeti, jövede­lem egy részét beruházásokra fordít­ják (magán- és közületi beruházások), másik része a készleteket növeli, har­madik résrét elfogyasztják. A három kiadási tétöt feloszlik termelő és nem termelő kiadásokra. A termelő kiadá­sokhoz tartozik a jövedelemnek az a része, melyet a termelő munkát vég­ző dolgozók fennartásAra fordítanak. Erre a részre a kapitalizmusban igen kevés juI, a nemzeti jövedelemnek általában 30 százaléka Ide tar. toziík a tőkés felhalmozás, vagyis a terme és bővítésére fordított rész is. A kapitalizmusban a nemzeti jövede­lemnek kis hányada kerül felhalmo­zásra, általában 5—10 százalék. Az ország területén 1928—1937 között évi átlagban a nemzeti‘jövedelem 3.9 szá­zalékát fordították beruházásokra. A kapitalista rendszerre jellemző, hogy a nemzeti jövedelemből a ki- Z.sáik’hiáUyohVk húzzák a hasznot. Nagy köl;«é|et emésztett fe! a dol­gozókat ej nyomó apparátus is, vala­mint ami a legjellemzőbb a kapita­listákra ; azok a költségek, melyeket a fegyverkezésre, imperialista hábo­rúk előkészítésére fordítanak. Jellem­ző a magyar tőkésekre, hogy 1938--- 39 ben az összes közületi IxTuházú- siskból 80.9 százalékot fordítottak ka- — ______________________ ta nai célokra, ezzel szemben szoeáá- ••*« és kulturális célokra nem gé.vjen 1.7 százalékot költöttek Mire használják fe a nemzeti jö­vedelmet a szocka’izmusban? A szocialista nemző i jövedelem felhasználás szempontjából két nags részle oszlik: l. felha inozás- alpjára. 2. fogyasztási alapra. A szocializmusban a fal halmozáshoz számít a megtelninemzet, jöv*- delemnek az a i.' ze, nm.lv nem fo­lyó fogyasztásra kerül, hanem ame­lyet a termelés bővítésé:e és á'? ló­ban a nemzeti vagyon gyjrajü'á'-Vra fordítanak. A fogyasztási p„dig rész'nt a lakosság egyéni fogyasztását szolgálja, másrészt a t-'.rsídulmj fo­gyasztást, amennyiben fedez: a köz­oktatás, közigazgatás, ez:és-."-éd•• s-ni stb- fenntartásának amiagi költségeit. Amíg a tőkés országokban a fel­halmozás a munkásosztály kizsákmá­nyolásának eredménye, ad.lig a szo- cla ..irta felhalmozás a «aoéía!/;»!■» ter­melés bővítésére, a nonzei vagyon növelésére — a dolgozó nép anya.?! és kulturális életsrzínvona'á: szolgálja. A szocializmusban a nemzeti jövede­lem felhalmozása igen jelentős, mert itt előtérbe kerülnek, v beruházások, vagyis az ország ádlóalapjának növe­lése. Másodszor a felhalmozás, a nép­gazdaság készleteinek és tartaléka-i- ralk célját szolgálják. Ide tartozik » termelő üzemek forgóalapjaino4 bő­vítése, a kereskedelmi háilózat raktár- készleteinek nagvobhitAsa és az álla­mi tarta’ékok növelése. A szociálist* terv gazdálkodás feltétlenül megköve­teli az átjárni tartalékok létesítését, hogy a fejlődés terü'etéu lévő esetle­ges aránytalanságot-, fagykár, stb.. •ki lehessen küszöbölni. l)e szükséges azért is, hogy a termelés és a keres­kedelem zavartalanul működlhessen A szocialista jövedelmet is produk­tív. es improduktív módon használ­ják fel. A szocializmusban a nemter- mclő kiadások sokkal kisebbek. a ka­pitalizmuséival szemben- ahol a nam- tenmetiö ki,adásokat lényegében a nemterme',ö tőkések és azok emberei, valamint a népe!nyomó hódító állam apjjarátus fenntartására fordítják. Ezzel szemben a szocializmus nem- termelö kiadásai biztosítják » szo- cíal'ista állam gazdasági-szervező és kulturális nevelő munkáját, a dolgo­zók ellátását, a tudomány és a mű­vészet fejlődését, az ország védelmét az imperialista támadásokkal szem­ben. Nálunk Magyarországon is állan­dóan emelkedik a mmzet! jövede'ein, mivel megszüntettük a nagybirtoko­kat, elvettük a tőkésektől a gyára­kat. üzemeket, ameivek a dolgozó népnelt termelnek és a nemzeti jö­vedelmet gyarapítják. A magyar nemzeti jövedelem gyors üterrúien emelkedik, mivel a Szovjetunió át. ■»dta gazdag tapasztalatait, melynek eredményeként' gyors ütemű a fe • - lődés, tervszerű az irányítás, az el­osztás. Nálunk a nemzeti jövedelem­ből műiden dolgozó részésfi* annak arányában, ki hogyan veszi kJ részét a munkából. Amíg a marshal Hz ált országok gaz dasága egvre mélyülő vá’ságban ver­gődik. addig nálunk új városok épii!_ nek Épül büszkeségünk: Sztálinv.á- ros. Komló. Inota. Kazincbarcika, — Legutóbb Gerő elvtárs arra hívta fe! figyelmünket, hogy takarékoskod­junk, óvjuk a nemzeti vagyonúnkat, amely dolgozó népünké. Propagandistáink feladata, hogy a hallgatóknak részleteiben Is magya­rázzák meg, mit jelent üzemük terü­letén a tervek maradéktalan telje­sítése, amely egyik legfontosabb a1-3» ja a nemzeti jövedelmünk emelésé­nek, ötéves tervünk magvalósításá­nak. Mii aduit az ötéves terv első három esztendeje a pécsi Mezőgazdasági Szerárngyár dolgozóinak? A péc.sf Mrz6gazda­sági §zérái iir/gctr dol­gozói az ötéves t>ri alsó napjaiban kaptál, saját kézbe üzemüket Ekkor indult tellödésney az üzem.. lUHO-bm öt darab sajtotógép. egg 1 áncf úi ö-aulónwt o és két kegesztő-antó- mata érkezett az üzem­be, lilái-treu meg egy korszerű lánefütö ontó- műtő-gépei koptak, „i év végen pedig újabb ye/tek: öl darab csomó­sait lám: készítéséhez szü k s 4g es a u1 ón m In állt munkába a fejlődő üzemben. Az oj gé/tek- nek — < piUi'látiz/akitús- *nl — új, korsz, ri7 mú helyt építettek. 1952* ben — a döntő terv év­ben — a további üzem- fejlesztés mellet l rur- áyobb gondot fordítót­, tok már munkavédelmi berendezésekre. Meg- é/rütt — a dolgozók ré­gi vágyának megváló- sulásahént — az új tize mi fürdő és öltöző. A beállító lakutosok mun­kájának niegkö nn ifi­lésére pedig ismét ajabb üzemrésszel gaz­dagodik a gyár: a lám fűző és linchegeszti) uiHúmctiáliat új közös műhelybe helyezik. A iái világított, tágas, korszerű csarnok még ccie régére elkészül Irt mái rátérhetnek a többgépes iiuinkainőrl- szerre a dolgozók: a korábbi egy helyi ti két íánchegestiől, vagy d fázó automatát kezel­nek. A több, mint *td: ezer forintos' műnkéivé- del mi beruházások ke­retében czévbi'n kezd­tek hozzá a műhelyek levegőjének megjavító- SiíllOZ. A Uiurhegesztő gépekre gázelszívó be­rendezéseket szerelnek, tövöre hasonló borén dc.zésckksi látják ti a nud eg sajtoló műhely munkagépéit, A géppark 30 száza­lékos növekedése, a nutnkavédAmi előírá­sok betartása, m ért- éves terv edaigi létesít­ményei sei/ít'dték hoz :á a \1"!Őyazda.stt»i: tsz er ár agyár dolgozóit, hogy 19-10. évi lánc- és vetett termelésük hó rou:s sorosát ;s 3—I nappal u: I9.VJ. ér vé­ge előtt befejezik és — vili,dósuk sterilt! — több tonna l inrárn dank terver f fiit K •n'-.öyaidasinj (Hátasa r*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents