Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-03 / 283. szám

2 NAPLÓ PCM.mwírt » Előkészületek a népek békekongresszusára PRÁGA Bratislavában november 28-án ü'c&l tartott a Béke Hívei Szukák Bizott­sága. Az ülésen megvitatták a népek békék on gresszusúnak előkészületeivel kapcsolatban folyó nagyarányú felvi­lágosító munkát. Az ülésről u béke hívei bizottsága kiáltvánnyá! fordul! a béke szlovákiai híveihez, amely Hangsúlyozza, hogy a békehare műi­den egyes becsületes, jószándéku em­ber igaz ügye. BERLIN Martin Niamöller, ■ besseni evan­gélikus egyház elnöke — aki jelenleg Zürichben tartózkodik — felszólította a svájci békebarátokat. hogy ne ad­janak hiteit a bécsi békekongresszus­ra szórt a'ijas rágalmaknak, amelyeket az amerikai imperialisták propagan- dagópezete terjeszt Nyugat-Eu répában, hanem küldjék ki megbízottaikat Bécsbe. PHENJAN A ..N'odon Színműn". a Koreai Mun­kapárt központi lapja vezércikkben fog’aikozik a népek békekongresszusá­val. Megállapítja, hogy ez a kongresz- sztis történelmi jelentőségű esemény lesz az egész emberiség számára. „A kongresszus küldöttei — Írja a lap — újból meg ' fogják bélyegezni az amerikaiak koreai imperialista agresszióját és szilárdan követein; fogják a koreai bábon! azonnali be­fejezéséi.‘‘ DELHI Az indiai béketanács Madraszban tartott ülésén határozatot hozott a békehare fokozásáról. A koreai helyzettel kapcsolatban ho­zott határozatában rámutat; a koreai helyzet a legnagyobb mértékben ve­szélyezteti Ázsia és az egész viíág bé­kéjét. NFxvvnnK A ,,Christian science monitor'' — nyil vánvalóan • azért, hogy megfélem­lítse a népek bék«kongresszusára ké­szülő amerikai küldötteket — washingtoni jelentést közöl, amelyben egvértelmülcg, tudtul adja: az ame­rikai kormány bírói úton üldözni fog. ja a kongresszus amerikai delegátu­sait. Az új választójogi törvényjavaslat közönséges csalás" — mondotta Palmiro Togliatti elvtárs Róma (MTI): Paimiro Togliatti elv. tár», az Olasz Kommunista Párt fő­titkára vasárnap Reggl0 Emíliában beszédet mondott a kormányt támo- , ga;ó pártok választójog! törvényja­vaslatáról. A legkevesebb, amit erről a tör­vény javaslóit r ól mondani lehet — jelentette lei Togliatti, — az, hogy közönséges csalás, minthogy ország­világ megtévesztésére szolgál. Ez a törvény javaslat azt a célt szolgálja, hogy már a választások előtt bizto­sítsa a többséget azok számára, akik a hatalmat kezükben tartják, Ez a törvényjavaslat — mondotta a továbbiakban Togliatti —• az or- \szágot két tömbre osztja. Ha az egyik tömb megszerzi a szavazatok 50 százalékát, plusz egyetlenegy sza- \ aratót, akkor a parlamentben 385 mandátumhoz jut, míg a másik tömb, amely « szavazatoknak 50 százalékát, minusz egy szavazatot kapott, csupán 20-1 képviselői mandátumhoz jut. Az új törvényjavaslat értelmében tehát az ország lakosságának 50 Százalékát a törvényhozók 64 százaléka, másik ötven százalékát pedig a törvényho­zók csak 36 százaléka képviselné- A hamisítást még teljesebbé teszt a listaknpcsolás rendszere — fejtette ki Togliatti, — amelyet ez a tör­vényjavaslat most az általános vá­lasztásoknál is meghonosít. A ke­resztény demokraták tisztában van­nak azzal, hogy egyedül nem képe sek megszervezni a szavazatok öt­ven százalékát, így tehát a kisebb kormánylámogató pártok hátán akar jáj. megszerezni a szavazatok több­ségét. Ennek további következménye az lesz, hogy egy kormánypárti kép. viselő megválasztásához elegendő lesz 35 ezer szavazat, egy ellenzéki kép viselő megválasztásához pedig 60 ezer szavazatra lesz szükség. Miért tántoroíjuak ki az olaszok milliói? .Kitántorgott Amerikába, másfél- I yorktí lap 1950 december 28-i jelen­mittió emberünk" _ írta legnagyobb W mankds át/agos ke ^ M 3 rasete 15 dollar, nug egy neqytuau pro'.etéfköltőnk József Attila. Ma a kivándorlók, akik csak tudnak, ha. zatántorognak Évtizedekkel ezelőtt, amikor kivándoroltak, akkor még talán hittek az amerikai ..ígéret föld­jének”, de most, hogy hazatérnek, a összehasonlítják Itteni életüket az amerikaival, most látják, hogy meg. találták az ígéret földjét — itthon. Itt nincs munkanélküliség, ni-ncs nyomor, nincs háborús uszítás, itt jólét ée béke honol. De sok országra méq mindig áll ez, ami hazánkra néhány évtizeddel ezelőtt. így Olaszországra is. Ná- lunv már megszűnt a kivándorlás — ott fokozódik. Az ANSA olasz hir- ügynökség jelentése szerint 1952 el­ső felében — az idénysgerü kíván- dor'ások figyelembevétele nélkül — 93.435 ember vándorolt ki Olaszor­szágból az 1951 első félévi 71.230 ki. vándorlóval szemben. Miért kell ezeknek a szerencsétlen embereknek elhagyniok hazájukat? Azért, mert Olaszországban négy­millió munkanélküli van (Ha a mun. kaképtelen aggastyánokat és cse­csemőké* heteszámitjuk, még akkor Is, majd.minden tizedik ember mun­ka nélkül lézeng.) Azért kell elhagy ni ok hazájukat, mert Olaszországban az árak elérik a háború előtti árak 7P—75-szőrőséf — míg n bérek egy általán nem követték ezt — mert dúl az infláció és negyvenhétszer több papírpénz van torgalomban, mint a háború előtt. Azért kelj el- hagyniok hazájukat, mert Olaszor­szágban, a Dailv Compass cimű new család létminimuma legalább 65 dollár. Az az olasz munkás, akinek az a szerencse jutott, hogy do'gozhat, az az olasz munkás nem keres arty- nyit, hogy saját maga egyedül jól­lakjon és hol van ekkor még a fée- ség és hol vannak a gyermekei? A ha2aáruló olasz kormány cini­kusan arra biz tolja a nyomorgó ola­szokat, hogy vándoroljanak ki Abesz szlnlába. Amerikába, stb. Olaszország ban talán nem tudnának megélni az olasz munkanélküliek? De igent — Olaszország északi része fej ett ipa­rilag, Dél-Ölaszország pedia olyan, akár a középkori Magyarország. Ipari elmaradottság, óriási papi és földesúri földbirtokok, melyekből százezer holdak hevernek parlagon, Dé!-Olaszországban sztá invárosokat lehetne építeni n földeket 'zét kel­lene osztani, le lehetne csapolni a matóriás mocsarakat, viz.ieróműveket lehetne építeni a kihasználatlan fo jyók és patakok energiá ját»ót. N* m '.enne Olaszországban munkané.kü- liség. De en\ nem lehet megcsinálni a tőkések Olaszországéban, nem lehet megtenni az amerikai imperialisták­nak ki.-zo tgáltatott Olaszországban. De meg lehet majd tenni a nép Olaszországéban. N-.m kétséges, az olasz, munkásmozgalom fedettsége é« ereje, az. o'asz parasztság öntudata bizonyltja, hogy Olaszországban ha­marosan eljön ez az idő. S akkor Olaszországból sem- fognak kitánto­rogni a milliók, mert saját hazáju­kat a jólét és bő>ég országává vá'- toztatják ét. M. I­G ALS AI POXGR.ÍC: JÓZSEF ATTILA Halálának 15. évfordulóján a tegsreré­K ül politika — néhány sorban Az északi országok szociáldemo­krata pártjainak értekezlete Helsinki (MTI) A helsinki rádió hirt ad arról, hogy Finnország fővárosá­ban összeült az északi országok szo­ciáldemokrata pártjainak értekezlete. A megnyitó ülésen beszédet mondott Tanner, a hírhedt háborús bűnös finn műn késáruié. Megkezdődött a Sehuman-terv „minisztertanácsának” ülésszaka Haris (MTI) A Sehwman-terv úgy­nevezett minisztertanácsának új ülés­szaka hétfőn Luxemburgban megkez­dődött. Harry Pbllltt elvtárs a kenyai terrorról London (MTI) Harry Pollit! elv- társ, az Angol Kommunista Párt főtit­kára a sheffieldi városháza nagyter­mében megtartott nagygyűlésen a töb­bi között beszélt a kenyai események­ről is és leszögezte, hogy az angol munkásságnak követelnie kell a ke­nyai nép sorsának megjavítása érdekében valamennyi angi >1 csa­pat visszavonásait, valamennyi fo­goly Mabadonbowátását, telje* sajtó szabadságot, az afrikaiaktól elrabolt föld visszaadását, teljes jogokat va (amennyi szakszervezet számára, a fe­hérekkel egyenlő jogokat az afrikaiak nak és indiaiaknak, Padilla Nervo lőtt Meviko külügy­minisztere (MTI) Adolfo Buiz Cortinez, Mexiko új elnöke PodiMa Nervbt külügyminisz térré nevezte ki. Padilla Nervo eddig az. KNSZ-ben képviselte Mexikót. Az „Al Mls/ri” az iraki események­ről Kairo. Az „Al Mistri” cimű egyip­tomi lap kommentálja az iraki ese­ményeket. Rámutat arra, hogy ^ tün­tetők soraiba beszivárgott provokáto­rok ténykedése adott ürügyet a népi megmozdulás s-éres elfojtására, majd megállapítja, hogy az. iraki hazafiak jogos követelései rémületbe ejtették a brit imperialistákat, mert hadibá- ziaaikat, az olajkoncoe,sz.iók révén hú­zott nagy hasznukat veszélyeztették. Az ,.A! Miszri“ hangsúlyozza”, el­jött az Ideje, hogy a néjfrk felkelje­nek az imperializmus és a kizsákmá­nyolás élen. A népek ki fogjál; har­colni szabadságukat.” Ez éni’őanvag’pari miirszicrium és az tpilök Szflkszarveze ének ér ékelése a ki nkerégeiők országos versenyének november havi eredményeire! A ktinkerégetök országos versenyé ben a nntember havi eredmények alapján hz alábbi .sorrend alakult'ki: Balatonszárszó talán nyebb fürdőhely a somogyi parton. Véko.nypénz'ü emberek, sokgyermekes tisztvisetöcsa.ádok nyaraltak itt. egész éven át tartalékolt pengőikből, magá­nyosok, akik vízre. napfényre, és csendre vágytak, nem építkeztek, el­vonultak, nem szórakoztak, pihenlek, s a falu, melynek képe egyszerű pa- rasztházaival ma sem különbözik akármelyik dunántúli községétől, mégis belekerii't ar irodalomtörténet­be: a magvar kötészet egyik legna­gyobb fiának tragikus halálára emlé­keztet. Tizenöt éve. hogy Szárszó éppúgy népünk szivéhez, nőtt. mint Kiskőrös. Szalonta, Érdmindszent vagy Csécse — Petőfi, Arany, Ady és Móricz Zsig- mond szülőhelyei. Áfásfél évtizede, hogy a szárszói vasút állom ás on át­utazók szorongva baútgatják a kere­kek csattogását: ezekre a sinekre haj­totta fejét József Attila, harminckét éves korában. , Néhány nappal halála előtt, nyilván már a végső elhatározás konok szó morúságával szivében, kezdte el ezt a félbemaradt verses levelet: Drága barátaim, kik gondoltok még a bolonddal. nektek írok most. Innen, a tűzhely oldala mellől, aliovn húzódtam melegedni « emlé­kezni reálok. Mert hiszen összevegyült a novem bért est hidegével bennem a lasstidan s alig oldódó szomorúság. Emlékezzetek ott ti Is, és ne csupán liahotázva rám, nkik közietek éltem s okit ti szerettelek egykor., A költő uto'zó szavai barátait szó­lítja, harcostársait, ismert és névte­len hősöket. Agitátorokat, akikkel együtt terjesztette a röpcédulákat a Láng-gyárban, együtt ragasztotta a plakátokat az. újpesti választásokon, együtt veit részt a városligeti „tünte­tő sétán”, együtt bujkált és együtt szervezett. Küllőket, akik ugyanazt váltották,_nilnt ö, nem .,mocskolták magukat szegyig", nem mímelték má­mort ..koholt képekkel és szeszekkel” és nem fogták be ..pörös szájukat korban, midőn Radnóti Miklós szerint besúgni érdóm vo’.t s a gyilkos, az áruló, a rabtó volt a hős... az élő irigylé n férges síri holtat, mig habzott asztalán a sűrű méregoMat.” Hányán, de bánván haltak meg közülük éppoly fiatalon, mint József Atitila! Némán, fegyvertelenül! állt pusikacsö elé *z egyik, lepecsételi! marhavagotvban, halálos lázban halt meg a másik. Bármilyen tragikus is. nem egye­dülálló a költő sorsa. „Ha majd egész va ómmal kancáitok“, — jósolja meg végzetes betegségét, és semmi kétség ezt az ftogyitkosságha hajszoló „kan csiságol”, a tébolyt többek között ugyanaz az erő okozta, amely végső tombolájakor lövésre emelte a puska sövet a Dunaparton és lakatot tett az emberekkel tömött marhavagonok ajtajára. t. Lábatlan 100.4 2. Bereineiid 100.3 3. Tatabánya 0» 4. Rélapáttalva 92.2 5. Selyp 85.7 Csődöt mondott Titóék iparosítási terve Bukarest. A jugoszláv forradalmi emigránsok „Pod zasztavom Interna- eionalizma” című Bukarestben meg­jelenő lapjában l)j. Vrcetj a többi között a következőket Írja Jugosrlá eia iparosításának csődjéről: A Tito-banda egyik kedvenc dema­góg szólama a Jugoszlávia Iparosítá­sának hangoztatása volt. túőO-ben ar­ról beszéllek, hogy a lervbevctt obiek tumokat tftől-re felépítik. Az idén pedig arról fecsegnek, hogy majd 1953 ra. Titoék azt is megígérték, hogy az „ötéves terv" során 1939-hez viszo nvftva az ipari termelést ötszörösér*, a mezőgazdasági terme'ésl 20 száza lékkat. a lakosság éeUzinvnalál pe­dig 2—3-szorosára emelik. Ezt a .Jer vet“ «lőször hat, majd bél évre host «z .t.hitották meg. Az Ipari termeié eme'kedés helyett állandóan csökken Igm sok iirem c*ökkí\n!ett kauacitás sat dolgozik. A mezőgazdasági terme’és az idén kb. ötven százalékká, a’acsonyabb a háború előttinél. Amit a belgrádi hatalom-bitorlók az utóbbi évekl^u építettek, straté­giai jellegű építkezés. Maga Tito mondotta pártjának zúg rúb: kongresszusán, hogy Jugoszlávia az utóbbi hat év torán három mil­liárd 581 millió dollárt fordított há­borús előkészületekre. Jugoszláv Iában korlátozzák az aramfoyvasalási, miközben áram­kivitelről targvalnah. A novlvádt titoiata lapokban híva ta>!os köz eniény jejent meg, nmelv vzertnt az üztetekiien, egész sor tizein ben és mühc'yhen reggel hattól II óráig, valamint délután 10-1 Al 22 óráig tilos a villanyáram fogvaaztás. L'gvan er»* ai id szakr# megtiltották, hogy a háztartásokban villany-vasalót, vX lanv kályhát, vagv villany fűzőket tiasz Háljanak és korlátozások siló vetették a közvilágítást is. Az előírások megszegőit kizárják az áramfogyasztásból és bíróság elé út it ják. A reiwletkezé.sel egyidejűleg azonban egy másik közlemény is nap vüánot látott és n kettő között nem nehéz felfedezni az összefüggést. Ti­toék hivatalos sajtóügynöksége. Tnnjttg hlrüladla: november 20-án Nyugat Németország, Ausztria, (iopög ország és Olaszország képviselői leüt lek tárgyain! Genfbén a t Ito-klikk iiiegl.Írottal va' arról, tiogv inegindil ják Jugoszláviából «* érwnkiviiett ezekbe az országokba. A br.grád klikk, loliát t föld mól vében rejlf nyersanyagok után most mir a vSa m «áramot is eladja külföldre, mlköz ben a jugoszláv dolgozók lakásaiba sorra stazsnak ki » fények. Barátait szólítja az önkéntes hatói­ba menekülő ember, barátait. Rki’k egyel jelcintettek számára a mozgalom inai, mélyhez utolsó lebelletéig hű maradt. Ha öngyilkosságának okait kutatjuk, az orvosi diapiw'>xi,sok és kórházi tetetek helyett forduljunk a műhöz, élete alkonyának remeklései­hez és utolsó töredékeihez: megadják erre is a választ. Semmi sem vnjg számára otvan elviveCiheíetlen, min* az egyedüllét, T A semmi igán üt szivem, kis teste hangtalan, vae'-g, kiiréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagot.. Anyja halála ntán hiába futott bár­hová, diderpető magánya elől, nem talált menedékei. Az elmaradt szülői gyengédsérej » szeretem sem pólot- liatta, pedig a .nők, az apai parancsra Londoniba küldött elkényeztetett uri- !ájiv% Márti, a „virossialoló győzel­mek” eljöveteléit olyan lelkesen hall­gató párisi ismerős. Olga, a Iépien- nyomon felbukkanó Flóra. IngszeHh szerelmes versét, az „Ddá”-t thlatő, ismeretlen lWlafüredi barátnője, és vé­gül, de elsősorban felesége, Judit, sokszor közeledlek felé azzal a szán­dékkal, hogy enyhítsenek őrlő egye- dKlóién, é.s a-nva helyett anyái legye­nek. Megnyugtató menedéket csak a párt jelenteti számára, az akkoriban lát­szólag legkevesebb személyes bizton­ságot nyújtó közösség. ..Nem éri gyá«r, akire csak a párt Vigyáz“, — irta ar anyjára talált «vermek hol- do.gságáva!. élete legdcrülátólib kor­szakaiban. Az eszméhez hű maradi azután is, bogy a harmincas éveik ele­jén a kommunisták soraiban győze­delmeskedő szektárius szelem kizárta a pártl.64, de a barátoktól elszakadt. Ez a magány gyermekkorának legfc- ICtimesehb emlékét juttatja eszébe, a sötét szobában zokogó kisfiúé!: A »»tét szolsa .sarkában zokog ' egy tehetetlen, guggoló gyerek. Sfr, mint a cipő alatt a homok. Vergődik, mint a nehéz tengejefc. Sir, mint nhogy a vízben »fr a móz Sir, mint a viz air a fedő alatt. Sir. mbit a holt fa, melyet tftz emészt. Sir, mint raarmtkhan a futószalag. Kétségbeesését enyhíti ugyan a kap­csolat, mely oaztályához fűzi, az utolsó évek versei kört a sötét gon­dokról, idegbaja* téveszmékről szólók mellett bőven akadnatk a harcos jövő ígéretét sugárzók l*,de a kitaszítottság érzéssé lassan-laasan egy bomlott ideg rendszerű ember kényszerképzetévé nő, aki nem képes többé megtalálni egvcnsútlyál a világiban és 1937 decem­ber 3-hoz érkezik. Ez. József Attila igazi tragédiája. Ha mindennapi ember, rokonunk vagy családtagunk halálára emléke­zünk. a gyász n‘-brzcn enyhül. A nagv egyéniségeknél más a helyzet. Ar. 6 távozásuk, bármilyen tragikus i*. » jövőre utak haláluk napja egyúttal halhatafansógsik kerdete. FIUK, LÁNYOK, KUTYÁK A Kossuth-(Tlmsr.inház új francia filmet tűzött műsorára. A film címe első hallásra kLvé qrotessknek hat: „Fiúk, lányok, kutyák” — de megte­kintése utárt nyilvánvalóvá lesz, hogy helyes a cím A történet ugyan, is párisi munká.»gyermekek — liúk. lányok — és az általuk ellopott ku­tyák körül bonyolódik. Megelevenedik előttünk a párisi muukáagyemiektk egyik csoportjá­nak kalandos vakációja, (A főszere­peket is pária) gyermekek és nem hivatásos sziué-zek, „csodagyermc- kok" játsszák) Vakáció! Mennyi örö­met, boldog, önfeledt kacagást, gond tulan szórakozást rejt mináiunk ez a szó! Franciaországban is vannak bol. dogon, gondtalanul vakációzó fiata­lok. de <-z;k »om a munlcáaok gyer­meket közül ketüinok ki. A munkásgyerekek — Coaettc és társéi — azonban búsan néznek a nyaraló gyennekek után. — Minket mindenből kihagynak, mii kezdjünk szabadidőnkkel? — kérdezik búsan egymástól és Coset­te mvg i* udja az ötletet: „Mi lenne, ha skvtéieadit játszanánk?" A gyermekek exentút ó landóan a gazd; gok lakáaa közelében *étálgo’. nak. Egyre gyakrabban ..tümiek c ” dritgán veti és gonddal ápolt ólrbek. hogy mint .jnegtalált” klskutvák ke­rüljenek vissza — !ermész*te»*n hu. sás jutalom ®’J«*iében — gazdáik- hoz. A vskactó* ssórakozás mailéit a »in tér esdi tehát anyagi haszonnal i* jár. A pénzből telik szórakozásra, nyalánkságra bőven. Azonban a műn kisgyermekei, nCm elégednek meg ezzel. Mind gyakrabban haszrnAltá'' fel a pénzt elesettek, munkanélküli­ek, megszorultak megsegítésére, mig végül társuk szemevilánát is a gör­be úton szerzett pénzből mentik meg. Körülbelül cnnY> 8 film rövid tar­talma. Azonban mervnvl minden vüR e rövid tartalom mögött Különöse^ akkor találunk sok é* mély monda­nivalót. ha ö8~zehason.lltjuk a fll**>* ben vázolt raal franciaországi álla­potokat a mi életünkkel: a dolgozók életét amott és itt, a gyermekokrö való gondolkodást ott és nálunk. 9 betegbiztosítást Franciaországban é* hazánklmn. A film kritizál, bírál, leleplezi * társuda om visszásságait, ru ameri­kai imperialistákat, a francia bur­zsoáziát, a feketéző lumpenprotetárl Haladó a film. de a kivezető ut*( nem mutatja meg. Nem mutatja wű a franr ki kommunisták egyre eröseh- bé. szeivezolt. bbé váló tömbéit. A gyermekek é>tal -egitett nélkül őr ék isteni csodáról isten kezéről békáéi­nak, De a koraérch gyermekek he- »zátgcléséból már kitűnik, hogy * francia nép nem istentől, nem csodé- tól vár *egit»éget. hanem n *»!*'■ eddig m.yj talán meg sem .»matt **f' 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents