Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
NR PL Ó m2 r>F.rr\rt>Kn 14 (Folytatás az 1. oldalról) népében, amelyek idáig vezetlek, hogy pontosan felmérjük az emberiségre leselkedő veszélyekéi és hogy együtt meghozzuk a szükséges első védeúm intézkedésoket. A tömegpusztító fegyverek betiltásának követelése nem lesz-csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimondó és a szigorú ellenőrzést megszervező nemzetközi szerző <fés aláírása megfelel’, a népek a kara tának. A fegyverkezési verseny terhe’ ránehezednek az országok gazdaság' életére és szétzilálják a gaz<lnság: tevékenységet, ellentétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az ebfecsérlését és c/.t & bizonytalansági érzetét. Véget kell vetni tehát ennek a kollektív • őrületnek, amely ha idejében meg nem fékezik, nagyonis nehézzé teheti a visszatérést a józan ész uralmához Ne áltassuk magunkat. A fegyverek felhalmozása. akár egv lehetetlen egyensúlyi helyzet kialakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányul, olyan szédületét' okoz, amelynek végül min denki áldozatává vállhatik. Konkrét javaslatok útján rá kell világítanunk arra, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése é? a nemzetközi feszültség feloldása minden rendszer számára előnyös lesz. mer) ez meg fogja hozni az össz-^ ország közötti gazdasági kapcsola- *ok felvirágzását . Curie professzor ezután leleplezte a hírhedt Baruch-féle atomcllenörzési tervet, melynek megvalósítása egyed uralomra juttatná az Egyesült Államokat az atemsnergiagyártás terén. Szüntessek mejr a hatfniüveíeleke! Koreában, Vietnamban és Maláj-Iöldön ' Joliot-Curie ezután a nemzetközi feszültség feloldásával és a kuitúr- Jcapcsolatol; problémájával foglalkozott. Megállapította, hogy a nemzet, közj feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folytatódik a háború Koreában, Vietnamban és Maláj-földön Lehetséges hbgy ml itt nem tudnánk megegyezésre jutni — folytatta, — ha azzal kezdenénk, hogv meg akarnánk álla. pítani. ki a felelős e háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonban arra vonatkozólag. hogy követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket már most. mielőtt tovább mennének a kompromisszumok kérdésében. A háborús egyezmények az agresszió eszközei JoHot-Curie ezután áttért a népek nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a másodig világháború befejezése éta egyre nyíltabb támadások folynak számos ország nemzeti függetlensége ellen. Ez országok nem- •péti függetlenségét vagy erőszakká’ rabolják ei. vagy — hol ténylegesen hol jogilag — gazdasági nyomás álján semmisítik meg. vagy maguknak ez országoknak kormányai mondanak le külföldi segélyek. Uleiő'eg idegen országoktól kapott poll*lkai és katonai védelem fejében a nemzeti függetlenségről. Számos országban a nemzeti függetlenségről va'ó lemondást olyan síinben tüntetik fel, mintha ez a nemzeti biztonsáq feltétele lenne. Az Atlanti Egyezmény s a párisi és bonni szerződések, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosítják a kölcsönös bizton ságot. mogfele’.nev az Egyesült Á’- tárnok arra irányuló törekvéseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki. biztosítsa maga számára a stratégiai nyersanyagokat és egyidejűleg a gazdasági hasznot is Napról-napra mind világosabban látszik, hogy ezeknek az egyezményüknek és szerződéseknek rendszere a valóságban az agresszió eszköze s te!jesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata gtle- nére minden nemzet bevonható háborúba. Ez a rendszer — amelynek az a célja, hogy a bonni és a paris' szerződés segítségével bevonja az újjáéledő német militarizmust é* ;m- periaüzmust az európai védelmi közösség tömbjébe — hatalmas veszélyt jelent a béke szempontjából. JoHot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés meqo’.dása a négy nagyhatalom és Németország közötti megegyezés útján az igazi kollektiv biztonság szavatolásához vezető út első szakaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került Ezután Joüot-Curie foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepével. Az ENSZ mostani tehetetlenségének egyik oka az. hogy nem világ- tellegü. Sok ország még mindig nincs képviselve benne Nem lehet a békés együttlétezés biztosítására törekedni. ha ugyanakkor nem engeo k be az Egyesült Nemzetek Szervezeté. be a nagy Kína képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény. hogy gépies többséget használnak fel benn5 és arra törekszenek, hogy az ENSZ közvetítésével kierőszakolják egy olyan többség akaratát, amely néprajzi ada tok figyelembevétele nélkül alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondta Joliot-Curie, — most zsák. utcába került. A világot kettéosztó nagy problémákkal kapcsolatos tárgyalások az Egyesült Nemzetek Szer vezetőben nem vezetnek a minden nép úttal kívánt békés megoldásához. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangúságán az ENSZ alapokmánya alapszik, nem találkozhatik ebben a szervezetben, mert nem bocsátották be a Kínai Népköztársaságot. írják alá a békeegyeznicnyt! Vájjon ilyen feltételek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk és annak nevében mondjuk az öt nagy- hata'omnak: üljenek össze, tárgya,- janak, tegyék meg azt a lépést, ameiv az erőszakon alapuló határozatoka' elutasítva, megnyitja az utat az igazi tárgyalások felé? Engedjék meg — mondta Joliot- Curie —, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet ennek az öt nagyhatalomhoz intézendő követelésnek jelentőségéről és poiti- kai fontosságáról, amelyet én 3 kó vetkezőképpen szövegeznék megírják alá a békeegyezményt, amely visszaadja végeredményben az Egye sült Nemzetek Szervezetének igazi értelmét.” Véleményem szerint — folytatta JoHot-Curie — a legfontosabb az. hogy az öt nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételek telje* mértékben a nagyhatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom között ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörben újból megteremtené an nak u jóviszonynak a feltételeit, amely az ENSZ alapításának idején kialakult. Ez az egyezmény ugyanakkor tartósan biztosítaná az ENSZ alapokmány szellemének és betűjének betartását. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete világ jellegűvé válna és alkalmas lenne arra, hogy igazságosan meooldia a világ nemzetei között felmerülő ősz sz.es nézeteltéréseket. Végül ez az egyezmény, — amelynek fő célja, hogy biztosítsa a tartós békét az öt nagyhatalom között — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket. Mi a népek meghatalmazottal vagyunk — mondotta befejezésül lo- llot-Curie — és jogunk van arra. hogy a népek béketörekvését a kormányok tudomására hozzuk. Tetteiket. béketettckkel kell válaszolnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeq az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősiti békeharcunkat. Mi nem ..kereszteshadjáratot” hirdetünk, hanem küzdeni fogunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéletek ellen. A népek békekongresszusánok szombat délelőtti ülése Felszólalások a népek békekongresszusának december 12-i első ülésen Béca (MTI): Kicslev. az Indiai kül. dőttség tagja India békeszerető népe nevében a többi között a következőket mondotta: — E nagyjelentőségű bécsi kongresszus egyik legfontosabb föladata hogy még kedvezőbb légkört teremt sen a viláq minden táján a béke- mozgalom számára Az Indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti csoportját képviseli ezen a kongresszuson Pandit Nghru kormánypártjától egészen a Kommunista Pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben nem egyez, nek. de a béke követelésében és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség India népét jogos nyugtalansággal tölti el a koreai há. ború. amelynek befejezését a béke- mozgalomnak eddig nem sikerült elérnie India népe keserves tapasztalatai alapján jól tudja, mit jelent a járvány és a betegség és ezért egy- emberként ítéli el azokat, akik nem átallják baktériumok felhaszná'ásáva pusztítani Korea békcszerető és szorgalmas népét. jlndia békeharcosai az egész emberiség békeharcosaiva! együtt küzdenek a sőiéltég. a szenvedés, a bo tegség, a halál, azaz a háborús veszély ellen Kívánjuk, hogy az az erő amely itt a Duna partján összehozott bennünket, végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India nép* mindenkor kiveszi részét nbbói a kfn delemből, amely e cél meqvalósitá- -áért folyik — mondotta Kicslev Terra nuova olasz küldött az olasz parlament hákevédelmi csoportja nevében szólalt fel. A többi között hangsúlyozta hogy a békevédelml csoport pártkii- Őnbiégre való tekintet nélkül egye. sHt az olasz parlament mindazon kép viselőit, akik aktiv részt vállalnak a béke fenntartásáért folyó harcban Terranova kiemelte, hogv ő maga * De Gaaperi Keresztény Demokrata Pártjának képviselője. Kijelentette: azok a politikusok akik az emberiség érdekeit semmibevéve háborút készítenek elő. kirekesztették magukat népük közösségéből. Meg kell akadályoznunk az új háborús gaztetteket. Aki ma hallgat, ku.önö. sen az. aki felelős állást tölt be és ennek ellenére nem emel szót a háború előkészítése ellen, nem más. mint a háborús gyujtogatók cinkostársa. Az olasz nép pártállásra való eklntet nélkül a béke biztosítását követeli. Ez a kongresszus minden- rél jobban bizonyitja, hogy becsü- etes és jóakaraté emberek világnézeti különbségre vak) tekintet nélkül megtalálhatják egymást és összeülhetnek. hogy a béke megmentéséről anácskozzanak és e nemes cél érdekében hatásos határozatokat hozzanak Olaszországban ma már senki sem hiszi el. hogy ne lenne lehet, -égés a keleti és nyugati államok békés megegyc/ése és békés együttélése. Mozgósítsuk még fokozottabban az embereket a békeharcra, nehogy a népek árulói holnap háborúra mozgósíthassák az rmberlséqet — mondotta nagyhatású felszólalásában Terranova, olasz képviselő. Sartre francia fró. az ezisztenclalista irodalmi irányzat ismert képviselőié mindenekelőtt kijelentette azért lőtt el a népek bécsi kongresszusára, m»rt lelkiismereti kötelességének tartja, hogy résztvegyen az ombe- rlség jobbik felének nagy küzdelmében. a legfőbb emberi jó, a béke megmentésében. Ezen a kongresszuson — Uangsú- yozt„ a többi között —. nem diplomaták és miniszterek de a jelenlévők sem mint tudósok, művészek. munkások, parasztok, te készek vesznek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik élni és dolgozni »karnak, akik nem hajlandók törni, hogy nagyszerű ó* ne. mes igyekezetükben gátolják őket. Bécs (MTI): A bécsi Konzert-Hallé ban valamivel tíz óra után kezdődött meg a népek békekongvesszusá- nak második ülése. A napirendre az elnökség a következő pontokat javasolta: 1. A nemzeti függetlenség és a népek biztonságának kérdése. 2. a háborúk elsősorban a koreai háború megszüntetésének módjai. 3. a nemzetközi feszültség csökkentésének módjai. Az ehvökséq ügyrendi javaslatainak e'fogadása után szólásra emelkedett Szun Csin-Lin asszony, Szun Jat-Szen özvegye, akit a küldöttek fergeteges lelkesedéssel ünnepeltek Szun Csin-Lin asszony bevezetőül rámutatott, hogy Ázsiából jön. arról a földrészről, ahol már nem a háborús veszély, hanem az igazi, véres háború ellen kell küzdeni. A világhelyzet áttekintése után Szun Csin-Lin az amerikai néphez fordult. A világ békeszerető népei reméTik, — mondta, — hogy az ame rikai nép a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a háború elleni harcban. .Azokhoz az amerikaiakhoz, az amerikai nép túlnyomó többségéhez fordulok. — mondta. — akik akarják a békét, de az ujjukat sem mozdítják érte.” Szun Csin-Lin asszony befejezésit' felsorolta a békére vágyó kínai nép követeléseit: a koreai, vietnami és malájföldi háború mtgszünte'.ését, a koreai fegyverszünet megkötését és a koreai hadifoglyok hazabocsá'.ását. lapán és Nyugat-Németország felfegyverzésének menállítását. a kereskedelmi és kulturális csere korlátozásának megszüntetését, az-öthatalmi békeegyezmény megkötését. a? ENSZ alapokmány elveinek tisztelet- bentartását. az atomfegyver és más ömegpusztító fegvverek betiltását és a nyomás, zsaro'ás. fenyegetés mód. szerének kiküszöbölését a nemzetek külpolitikájából. A kővetkező felszólaló dr Wirkh vol* német birodalmi kancellár. Dr. Wirth rámutatott arra. hogv a német kérdés milyen nagyje'entősé- gű az egész világ békéje szempontiáiról. A német kérdés békés megoldásának legfőbb akadálya ma a bonni különszerződés és az úgynevezett európai véde'mi közösség fe'állitására vonatkozó párisi szerződés, ezért ,a német nép legfontosabb feladata ma pregakadáiyozni; ezeknek az ■’gyezményeknok ratifiká’ását!” A német nép többsége n béke jgye mögött áll, nem a bonni dik- átorok mögött. Ezután az ülés az első napirendi pont, „A nemzeti függetlenség és'a népek biztonságának kérdése” tárgyalását kezdte meg. Ennek vitáiét Yves Fargo nyitotta meg. Félszobásában rámutatott, hogy a kongresszus fe'adata a közös célok meg határozására és ezen célok elérésére alka'mas módszerek kido gozása. A német kérdést az orszáq függet. ensége és az általános biztonság szempontjainak figyelembevételével kell rendezni — mondotta, majd hang •túlyoztii: hogy az Atlanti Szöve'seq keretében te.jesen figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, sőt még a vezetőket sem tájékoztatják. Erre jellemző az angol alsóházban a mandzsuriai célpontok bombázása után lefolvt vita. amelyben Churchill kénytelen volt kijelenteni, hogy nem tájékoztatták előre az erre vonatkozó tervekről. Franciaország számára az Atlanti Szövetségben való részvétel azt je- enti, hogy Franciaországot érdekei ellenére háborúba sodorhatják, hogy ennek a szövetségnek keretében hoz zá kell járulnia Németország újrafel. fegyverzéséhez és az európai hadsereg fe'álhtása érdekében le kell mondania nemzeti függetlenségéről. Az ENSZ-röl szólva Farge rámutatott. hogy a koreai háború az ENSZ zászlaja alatt folyik. Ezt a háborút a biztonságra és békére való hamis hivatkozással indították. A népek békekongresszusán olyan országok küldöttei is résztvesznek amelyek-’ nek kormánya csapatokat kü'dött Koreába. Ezek a küldöttek érzik, hogy Korea békéjén.k ügye közös ügye mindannyiunknak. Ezután arról szólt, hogy a vietnami háborút a francia nép egységesen elítéli. Yves Fargo hangsúlyozta, hogy a viotnar miak bízhatnak a francin népben; mert az méltó tud lenni és méltó 1* fog maradni legnemesebb hagyományaihoz. Az ülés több felszólalás után befejeződött. A délutáni nagy béke-felvonulás után este 20 óra 30 perckor kc7dódik az esti ülés. fl Magyar Népközlársaslg Miniszierianicsinak határozata A minisriertawäcs a dolgozók régi kívánságára május hú 2, napját fizetett nwmkaSBÜneti nappá nyilvánította. Mivel a munkaszüneti napok számának növelése a termelésben naev kiesési idézne e'ő és a népgazdaság számára jelentős kárral jármi, a minisztertanács egyidejűt'eg elrendelte december hó 2C>. napjának rendes munkanappá va'ó váHnz'.atású't. A háborús veszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tüzetesebb vizsgálat nélkül ts ellenségei látnak egy másban, rágalmazzák és gyanúsítják egymást, ahelyett, hogy arra építenének. ami minden embert egybe- füz. Ez a kongresszus — mondotta. — amelyen a iegkülön-bözöbb érdokcso portok és világnézetek képviselői je_ lennek meg. komoly lecke és 'nte- lem az ENSZ felé, ahol a politikusok ügy állnak egymással szemben, mint a vadállatok és nem hajlandók 'igyelerabe venni » legegyszerűbb érveket és igazságokat. Az embereket sok minden elválaszthatja ugyan egv Ktás‘01, de azt mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nemzeti, gazdasági és szociális nroblémák metroldására Nem vagyunk pacifisták, mert tudiuk hogy a pacifista ember, aki a békét minden áron és minden feltétel nélkül elfogadja, nem mentheti meg a békét. A világ nénei igazi gvümőV*ö- ző. szabad békét követelnek. Mi a békét választjuk és ezért belevetjük magunkat a politikába Is. hogy megmentsük az emberiséget a legborral. mas-ibb veszélytől a háborútól. Nem igaz. hogy a tőkés é« szocialista rendszerben élő népek csak egymás elpusztításával vagy leigázásával tart hatják fenn életüket, A nyugati és a k'iletl állatitok közöt* nem szakadt meg u szellem! és erkölcsi knpeso- 'al. A nyugati államokban tanúi va. gyünk annak, hoqv a proletariátus reménykedve é» szeretettel tekint szocialista Szovjetunió és a lelkesen építő népi demokratikus orszáook felé. A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság fe'számo- lása révén elősegítse n nyugati és a keleti országok gazdasági (-qyültraOködéiét és a különböző tár sadalmi rendszerben éld népek ősz'n te omberi »zoltdarltását — mondotta Jean Paul Sartre, —- akinek beszédét a kongresszus részvevői züqó tapssal fogadták Paris (MTl'l flasnh'ancából klszivar gólt hirek szerint a váró« utcáin fel tűzött szuronvú katonai és rendőr: egvségek cirkálnak. Rábaiból ér k ez ett^je'-en léseik arról számodnak he- hogy a helyzet a vá roshan és környékén pcn'eken feszültebbé vált. A város üzletei csütörtök óta zárva vantwik, a környező falvakban újabb tüntetésekre kerül! sor. A tüntetők ellen a fcgwcres erőket vonultatták fe4. A munkásság — HefyzetVenfés Marokkóból és Tuniszból noha a kormányjelentések ezt tagadják — folytatja a sztrájkot Casablancáiban és Riibatban is. Tuniszból érkező hirek szerint a helyzet továbbra ia feszült. A Hased szakszervezeti vezető meggyilkolása ügyében á'litó'ag megindított vizsgálat eredménytelen. A francia rendőrség tovább folytatja a 'letartóztatásokat és házkutatásokat. Marokkói pártok közfts nyilatkozata Newyork (TASZSZ) December 11 lóságok ugyanis „terroristáknak" én, a marokkói felszabadító mozga-1 Igyekeznek feltüntetni a marokkói lommal kapcsolatban álló négy ma rokkoi politikai párt — az Isztikla Párt, a Független Demokrata Párt, » Spanvol-Marokkóban működő Nemzeti Reform Párt, valamint a Függetlenség és Egység Pártja képvise őineik sajtókonferenciáján közös nyilatkozó tot tettek őzzé. A nyilatkozat elítél: marokkói francia hatóságok ónké- nyeskedéset és F ra ne, a or s / ágnak n vkág közvéleményének félrevezetésé re iránvu'ó kísérleteit. A francia hflhazaflakat. A nyilatkozat hangsúlyozza: „A francia rendőrség terrorizálja Marokkó lakosságúi.’’ A francia sajtó közleményei szerint — jelentik ki a marokkói pártok képviselői — csupán hatvan-hetven marokkóit öltek meg- A valóságban viszont töhbszáz nmlicr cselt áldozatni francia polgári személyek és a francia rendőrség lövöldözéseinek. A begyűjtési minisztérium verseny je 'en lése A barom flbegv üjté.si verseny alias*: kiikorieubvgs Ujtési idla.su: vers esi v t. Győr, 2. Szabolcs. It. K' marom 4. Vas, 5. Szolnok, fi. ZuIm. 7. Bonod, 8. Fejér, ü. Pest, 10. Nékgrád. II. Tolna, l'i. Rékés, 13. Veszprém, II. Iltvesi, ló. Somogy, Ifi, llaranvu, 17. Jlajdii. 18. Rács, il). Csongrád. A oupruforgóliegviijtésl versen) állást: t. Szabolcs, 2. Fejér, 3. Vu*. 4. Gyűr, 6. Nógrásk fi. Komárom. 7. Zala. 8. Hajdú. it. Heves, 10. Rorsod. 11. Tolna, 12. Veszprém. 13. Somogy, 14. Szó nők, ló. Pest, Ifi. llaranvu. 17. Békés- 18. Rács, 10. CMtgtM A horgony nbegyltjlrut verseny állása: I. Győr. 2. Komárom. 3. Vas, 4. Zala, ó. Borsod, fi Nográd. 7. Pest 8. Rarunvn. 0. Fejér, 141 Som gy, II. Tolna, 12. Szabolev 13. Vts/présn 14. Ilfvra. ló. Rács. Ifi. Hajdú. 17 Sitrinuk. 18. Békés, Itt. Csongrád 1. Békés, 2. Győr, 3. (.longnot, l- Zala, 5. Pest. fi. Komárom. 7. Vei*' prém, 8. Vas, il. Nógrád, 1(1. Hajdú- II. Szolnok, 12. Heves, 13. Fejér, 14- Tolna. 15. Rács, Ifi. Somogy. I *• Borsod. 18. Baranya, lit. Sau holes A tojásbegy Ujtési verseny állása: 1. Győr. 5. Zala, 3. Vas, 4. Szabóié»- 5. Veszprém, fi Heves, 7. Komárom. 8. Bors.nI, M. Nógrád. 1(1. Békés. H- Pest, 12. Szolnok. 13. Hajdú. II. rád, 15. Somogy, Ifi. Baranya. Tollúi, 18. Fejér, lit. Rács. 4 liiüolleertéebeeyiljlésl '«zsnij állása: I. /.a a. 2. Heves, 3. l'Cvt. 4. G*»'*tr rád. 5. Komárom, fi. Nógrád 7. 8. Il.'-kée- u. Fejér, 10. Gvftr, It. T‘\ ns, 11 Veszprém. 13. Burs. II- ’V'” nők, 15. Somogy. I«. Itajdn, U 1,1 sod ll. Bareaye. II Szabóié*
