Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-13 / 292. szám

Í#.S2 mffTWCTH 18 NAPLÓ PAKT ÉS PÁRT ÉPITfi b « Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanu'mányozása minden párttag megtisztelő kötelessége A villányi járás pártokíatási munkájáról A XIX. kongresszus anyagának ta nulmónyozása új feladatok e.é állí­totta a villányi járási pártbizottsá­got, ugyanis az októberi magasszín­vonalú ós n-agy látogatottsága poli­tikai Iskolai foglalkozások után no­vemberben mind a színvonalban mind a látogatottságban hanyatlás mutatkozott. A járási pártbizottság, hogy a Központi Vezetőség határoza­tát maradéktalanul végrehajtsa, min­denekelőtt a propagandisták jobb felkészítésére összpontosította mun­káját. A helyzet ugyanis az volt, hogy egyes propagandisták. így Ha­vasi István elvtárs Lapáncsáról, Mi. kola Ferenc elvtérs Kísbudmérról, Patak György eivtárs Ujpetréről, Haj du Ferenc eivtárs Mérőkről, ismétel­ten távolmaradtak a propagandista szemináriumról, vagy pedig hiányo­san készültök fel. Ez azután kihatott az általuk vezelett politikai iskola munkájára is. A hallgatók, akik elő szőr szívesen jártak foglalkozásra, most elmaradoztak, nem készültek fel és igy lényegében a politikai is­kola népi töltötte be feladatát Maro­kon októberben mind a 11 hallgató résztvett a foglalkozáson — Ez á szám november végére ötre csök­kent. A távolmaradó elvtársakat Haj du Ferenc nem vonta, de nem is vonhatta felelősség re, hiszen nem volt meg ehhez az erkölcsi alapja, mert maga sem járt propaganda sze mlnáriumokra. Amikor Hajdú elv­társ látta, hogy a politikai iskolát a teljes szétbomlás fenyegeti, azzal állt elő hogy küldjenek máshonnan propagandistát. Pedig ahogy a leg­utóbbi politikai isko.it mutatta. Hai- du elvtárs is jó! tud dolgozni, jól tudja vezetni a politikai iskolát, csak akarnia keli. A járási pártbizottság kemény fel­lépése, a rendszeres és tervszerű el­lenőrzés, valamint a propagandisták versenyfelhívása az oktatási szín­vonal emelésére, megtette hatását. Amíg november 28-án csak 22 pro- , pagandisfa jelent meg a december 4-i foglalkozáson már valamennyien résztvettok és a propagandisták fe'- készültségc is javult. Aktívan részt- vettek a sztmináriumon Szűcs Jó- xsefné Pócsáról, Fiilöp Gyula LIppó- ról, akik azélőtt nóhány héttel még csalt tehernek tartották az oktatást. A propagandisták kellő felkészíté­se nagyobb követelményeket ró a já­rási pártbizottság ágit prop. osztá­lyára is. Nőin fordulhat ctó többé, hrwrv a propagandista szemin.Viumo. kon egyes kisebb jelentőségűnek lát­szó kérdések fölött elsiklanak. A december 5-i foglalkozáson nem ma gyarázták meg azt, miért elkerülhe­tetlenek a háborúk az imperialisták között. Ezeknek a hatása jelentke­zett a hétfői politikai iskolákon.. A feladat tehát az, hogy a járási párt- bizottság és a propagandista szemi­náriumvezetők sokkal nagyobb gon­dot fordítsanak az ilyen másodran­gúnak 'látszó kérdések tisztázására A propagandisták javuló munkája meglátszott a hétfői foglalkozásokon, A hallgatók nyolc­van százaléka résztvett a XIX kon­gresszus anyagának tanulmányozásá­ban. a hallgatók hozzászólásai pe­dig — különösen Pozsár Sándor (Nagybudmér). Tihanyi Sándor (Sá­rok), Sárkány Ferenc (Villány), Schmidt Imre (Lippó) azt mutatták, hogy a propagandisták jobban meg­magyarázták az egyes kérdéseket. Különösen jó volt Horváth eivtárs, Peternai Pál elvtárs és Katona Jó- :sef elvtárs polilikai iskolája. A propagandisták többsége igen ió mimka.módszerel;kel dolgozik A iárási pártbizottság javaslatára a pro oagandista elvlársak elmondják egy­másnak tapasztalataikat, hogy ezzel is emeljék az oktatás színvonalát. Kerekes Sándor elvtárs ivánbaítyáni propagandista az előadás vázlatát felírja a táblára. A hallgatók lemá­solják füzeteikbe, ami megkönnyíti ‘átállásukat Sárokon Horváth Ka­miin elvlársnö szép eredményt ért el a kritikai légkör kialakításában. — Nem javította ki mindjárt a téves hozzászólásokat, hagyta, hogy az elv társak vegyék észre, amikor pedig azok nem őszlelték az elvi tévedése­ket, ö maga vezette rá őket a he­lyes válaszra. így elérte, hogy most már éberen figyelik egymás» felele­tét. Palkonyán Asztalos Andrásné és Péter József elvtársak már a poli­tikai iskola kezdetén elbeszélgettek a későnjövökkei, így sikerült a kez­deti 30—40 perces késéseket 10 perc re leszorítani, Alapveto hiányosság a járás oktatás} munkájában, hogy a politikai iskolák még mindig nem ütik meg azt az elvi színvonalat, amely feltétlenül szükséges s erre a járási pártbizottság csak az elmúlt napokban figyelt fel és tette meg ennek megszüntetése érdekében az első lépést, vagyis megszervezte az előadóirodát. Hiányosság, hogy azel- 'enőr elvlársak az elvi kérdése^ tisz tázásánál nem kapcsolódnak be a vitába. Virágoson például n haflgo- ‘ók nem tudták megmondani, miért elkerülhetetlenek a háborúk az im­perialisták között, Vass eivtárs pe. dig nem segített tisztázni ezt « kér­dést. Hiba továbbá, hogy a villányi fö'dmüvesszövetkezettiél nem bizto­sítják a tanulófélnapot, de előfor­dul az is, hogy egyes elvtársak más- a fordítják a rendelkezésükre álló élnapot, al;ogy ezt Czógény elvtárs, i járási tanács dolgozója tette. A villányi járás oktatási munkája ehá! a XIX. pártkongresszus anya­gának tanulmányozása óta javulás­nak indult. Ha ezeket a kezdeménye zéseket továbbfejlesztjük, minden bi­zonnyal sikeres lesz a XIX. kongresz izus anyagának tanu'mányozása já­rásunkban . Nagy Béla villányi járás ágit. prop. osztály oktatási aktívája. Keller Jíínns.Lehman Mihály blikkMi németnjlíri dolgozók várják a békekoagresszus határozatát Befejezték 1 e • vii /* et a Komlói Karbantartó Vállalat dolgozói V Komlói Karbantartó VáCJaiat dol­gozói a következő levelei küldié'k szeFkesztŐségünikbe: „Mi, a Komlói Karbantartó Vál­lalat dogozói örömmel jelentjük,' hogy la,)2- évi felemelt tervünket de­cember Ifl-én befejeztük. Mi. a vállalat dolgozói egész évben mtinkaversenyben dolgoztunk, becsü­lettel teljesítettük fogadalmiunkat, amelyeket liíkos: eivtárs születés­napjára. alkotmányunk ünnepére tei- tiivA A Nagy Októberi .Szociálisla Forradalom évfordulójára ieíajónfá- sainkut megújítottuk, az elért ered­ményeik után sem pihentünk, hanem igyekeztünk magunkévá tenni a Szov­jetunió Kommunist,a Pártja XIX. kon gresívzusáliak tanulságait. Igv Sztálin eivtárs születésnapjára tett felaján­lásunkat határidő előtt teljesítettük s évi tervünket is a vállait határidő előtt II nappal fejeztük be.'“ A dolgozók nevében: Oas/mai Antal igazgaió. Keller János bácsi, 68 éves do gozó paraszt a vacsora mellett ül. Abba­hagyja az evést és mesélni kezd. — Ilyen korban megjön már a mesélő kedv, különösen akkor, ha az em­ber öreg korában sokat látott, tapasz talt. — Tizennégy előtt nem tudtam hogy mi a háború — mondja. — Ami kor először mentem a frontra, azt hittem, búcsúba megyek. De amint az első halottat megláttam, elegem voH a háborúból Haza azonban nem főhettem. Kidobtak mind a három frontra ... Majdnem belepusztuljam, — mutat egy hosszú kékes forra­lást a szeme mellett. — Szilánk.-. Mesél arról Keller bácsi, hogy az első világháborúban amikor a cári csapatok fogságába esett, meg- ógott. De 1945-ben amikor a szov- iet csapatok bejöttek ő mu’alta ne­kik az utat, merre üldözzék a német fasisztákat. — Nem kívánom ón a háborút egy porcikámmal sem — fo'ytatja. —Hal­lottam a Ili. Magyar Békckongresz- szusról és a népek. bécH békekon­gresszusáról. Kívánom, hogy ott a küldöttel; jól tárgyalják, meg a bé­ke ügyét, hozzanak olyan határoza­tokat, melyeket ha végrehajtunk, — meg tudjuk védeni a békét... * Lehmann Mihály kedélyes ember De Lehmann Mihály nemcsak erről ne-vezetes a faluban. Arról is. hogy ha tanácsülés van bátran kimond­ja nézetért, nem fé! a bírálattól és arról is. hogy beadását mindig pél- iazmitatóan teljesíti. Kedden találkozott a kisbíróval. A kislbíró még mindig nem teljesítette beadásj kötelezettségét. Azt mondta neki erre Lehmann elvtárs: — András bácsi! Ha nem teljesít­őik a beadást, hova lykadunk ki? Mit szól álkununk? ..- A beadjís elöl úgy sem lehet kibújniI Előbb- utóbb, de teljesíteni kell. De jobb előbb, mint utóbb. En már teljesí­tettem egész évi beadásomat. Két li­bát már tömök, hogy januárba be­adjam. És megnézheti az adóbeH2'- tési csel-keimet is Tizenkettő van belőle, mindegyiket a hónap elején fizettem be. Nem várok fél évig. mert akkor egyszerre annyi gyűlik össze, hogy azt már nehezebb meg­fizetni ... A kulák pedig kulák, az mind egyforma! A volksbundísla szervezkedés ide. ián. Lehmann elytársat is hivták a fasiszta vezetők, hogy lépjen be Lehmann elvtárs azt válaszolta ne kik: — Én itt születtem Magyarorszá­gon, nekem itt terem a kenyér. En hazámért akkor sern tagadom meg, még ha felakasztanak is! KATONA ISTVÁN OLASZI KÁPLÁN „ÉHSÉGRŐL" BESZÉL, MIKÖZBEN A DISZNÓTOROS VACSORÁTÓL ZSÍROS A SZÁJA fii .'WAgv községből kerültem Pécsre, ezüleim * * most jjs ott laknak. Édesapám a hányába jár, édesanyám pedig 1040 óta — ahogy meg­alakul* a tt> emelőt wo port, — benne dolgozik. Többszőr meglátogatom őket. Annyit kérdezünk iye nkor egymástól, hogyha mindenki válaszolna » kérdésekre, egész éjjel «sein érnénk a végére Marad 1« tok olyan dolog, ami az idő rövidsége tiriatt elhúzódik » következő látogatásig. Legutóbb U liazafelé tartottam, találkoztam iBmcrőwölvkoL Ibarátaimmal és lilába akartain 1 láza­sáéin i, elhúzódott a iKwzélgctésünk. Ekkor láttam, hogv Katona látván o torai káplán 1« a községben tartózkodik. Nem tűnt fel. mert már többször lát­tam Hátfwágyón, tudom azt i«, hogy a község az ő körcetébe tartozik. IV éppen megállt egyik kiskapu előtt, kereste a zárat é« benyitott. Igen kíváncsi voltam, hogy mi történt ebben a háziam, •wak nem gyóntatni kell valakit... vagy talán már (emelni ts? Nem, az nem lehet, hisz «.civil­ben" nem megy temetni. Ahogyan igv tűnődőm és beszélgetünk. Katona káplán is úgy léteik tőv.ctt. mert kifordult a ki-kapun ón ment le­felé. [>.« iwak a következő házi? jutóit ott el­tűnt. Alig tolt cl lő pere, megint feltűnt os be­tért a következő kiskapun. — Kére* • tvilak-U a káplán, vafli/ 'iáért házai itt rivUöept—kérdeztem egyik barátomtól.- Pénz, pénz kell irki... Azt hajszol fa már *gesz nap egyik házból ki, a másikba lm.... család óe mow minden Odahaza együtt volt a mondani. mondta • JU órál" .. itt is kérdez«'« nélkül én akartam újságot hogy mit láttam a köznépben. — Te csal; Ilyen ujnigged }1>SSZ,~~ ^leoapám. — E»t mi is tudjuk, hl*2 <*'!/ fU'nl ti tőlünk! Tehát Igazuk volt a nellvcieknok úrinál ja ... Házul, kun pered, feji a ‘ dolyttzo j/aras stukát... . ... i — N eil unj; mennyi pénzt kért, fagy ”t,ri 1 a pánit f — kérdeztem. — Hát tusul kezdtg — feleli éilissanyam. ^ "így biztosan hali. > tud; már, hmm " 9!Pj/‘r>) ' . ***.........Unite>ttvk — nnvultinn neki, de m " ' *iétiem ni. csak huss1 tini tovább, \teirittt ti "Jdíérf jöttem ele rrun/ukho? is... M'umpsd'/ min "‘patti; semmit a papok, vsak ebből ti ónk nu, a hire/c őrszem Imik, tűni ró magssánnak... mrak a hnfnlikus hltn-k, ki nrgyvrm^ki M*r (Jtkdot ad, ki hoppon biz, úgy segít --•** — Remélem, maguk nem adtair neki egy fil­lért sem?!- Hogy adjunk tudna? Semmit. — felelték weinte egyezerre. — Túl vagyunk mi már az Ilyes­min! — De várjál csak, — folytatta édesanyáim — Ahogy ÍU beszélünk, ti /síd is felébredt. A pap azt hitte, hogy már tegnap este óta alszik. Aztán megmondtuk, hogy most jött haza n bányából. „Hej... bányász... bányász élet- — sopánkodó:,t itt felettünk, — istenkáromló bányászok. Leszáll- nak a bányába, de soha uem tudják, hogy lát­nak-e mée/ élve napvilágot...“ így beszelt irtt mindent ftuMe-visoza, majd látta, hogy úgysem tud kikunyerálni semmit, hát elköszönt, É'desapám legjobban tudja, hogyan ülnek napjainkban a bányászok, nem szükségvvó hogy ilyen Katona-félék nk'-wík Ö einiondta, liogy bi/,fons.'igb.'Hi vannak éé könnyebben dol­goznak, mint a felszabadulás előtt. Tudta, hogy Katona az ilyen mesékké] a bányászok mtuika- ki-dvét akarja elvenni, le akarja beszélni a bánya­munkáról, J"V vájjon miért terjeszti Katona káplán ant, hogv nem kapnak fizetést, abból élnek, ami* a hívók adakoznak? Nem érez ilyenkor leHiláaneret furdalátt, hogy lieusapj« a hátságyi és olasza dol­gozókat? Mert, hogy becsapja, azt le sem tudná tagadni, hisz a ká.o'ánok havi fizetése ,Vh>, a p é- iiánosoké pí«drg 7S0 forint. Es ezenkívül! 7ö—--80. olykor 100 foirjntot is elkér egy elkötésért. Kü­lön pénzt kap a temetésért és ha vailákj m'«ét rendel elhalt hozzátartozójáért, azt s*nn „fele-ba­ráti szeretőiből" csinálja, A plébán:akcr*i>eii meg­terem neki a zödv’g. gyümölcs, fözeVkfóJék, -—■ természetesen, ha megmunkálja a kertet t<‘rinoszotes*-n, ha megmunkálja a kertet — erre nine* gondja egész éven keresztül. Mégla félre­vezeti az olaszt és Wsságyi dolgozó parasztokat kisóvárogja tőlük az utolsó fillért is, (Haszon oh- Iten az évben már háromszor tartott gyűjtést, ős mlml a háromszor többet és töblx-t követéit. Hor­váth Jánosnénak péfdául panasíkodott az egyik nsszony, hogy két leinapp-i! ez alőtt fizetett lő fo niíitot a káplánnak és vasárnap újból a lakására küldte a gyűjtőket, hogy fizessen. Horváth .Iá- nos-né tiKír arról buszéi, hogy néhány héttol előtt öt liter bort adott a káplánnak, dőlt«, hogy már nőm is követel tői« vasárnap tö> is Sí) forintot kért, / ayár folyamán már ment «íégsdsti nwg csenjő készpénzzel, salátáért, krumpliért és kol­bászért esedezett a dolgozó parasztok lakásán Folytatta azt amit Sellyén abbahagyott. A tnuMmn a kulák é>s pap egyfltt nyúzta a becsület«» dolgozó parasztot és nőbe zen tudják abWhagvni most is <-zt a sírásó, nvú ZtW mániát. Bizonyára most újból közösen do gozzák ki az „agitáciiW én eket, közösen lie széliik meg a „feladatokat“, men igen szoros sző vétségét kötöttek egymással. Olyan k illák okká ..dolgozik“ együtt, mint Fuchs Fiilöp, Has® Ja kab V» Mai íz er József, akik állandóan cselédeket tartottak. — sokszor kettő? is — olyanokká akik ogy napi szántásért nyolc napi gyalog-műn kát követeitek, a legégetőbb munkák idején. lég­gel négy órától <vt<* kíleneig-tizig piheni» nélkül kellett dolgozni a cselédeknek és „jutalmul*' kaptak minden évben egy lduuipár. egy paeskert egy zaigruhát és ezer pengőt. Az ezer pengőt természetesen abban az időben, mikor már ni; Iáik «ein érrtek semmit, — az inflációban. Épjien ezért Olasz és Ilásságy községben egy k.'-sé elkésett már Katona káplán a aóvárgó «za vakkal, hisz egyre többen lártják, hogy Katona káplán a.z ilyenekkel súlyosan megsérti az ál lám és egyház között létrejött megegyezést, egvr« tkiblytn tudják, hogy a megegycv.és biztosítja a papoknak is a rendes életet. Az okisz-i és hassá gyi dolgozó parasztok között szép számmal van nak már olyanok, akik látják, hogy a káplán nem a dolgozó nép ügyét képvisel, mikor agitál a bilnyumunika ollon. amikor ,,begyűjtési" tart. — becsapja a dolgozókat. lg<-n sokan hallják a tMHplolnhan. hogy a sz<W,ékrö] békéről prédikál Katona káplán, de tudják egyre többen, hogy óz házaknál meg az él »égről, a , pedig a napokban vágott még mosi is zsíros a d'szn ez Ug.v gon­•cminil. de esstiK látszat, mert a „kosi’alá'sról“ beszé két *íl:«7.nót, a szája toros 1-atworától. ló v-ekböl azt látják a község ■ J együtt a kuiákokkal, még akarja a dolgozókat, mert a gyüjrt túrni miM, mint Katona képián I tatja. Használja fe hárieágy-i tajiárw, In áéról szó ó mesi josatett mewét aetn higvjék Jött a háború. Lehmann elvtáxn- iiak is be kellett volna vonulnia — Lehmann elvtárs ekkor jó hasznát vette sokoldalú tapasztalatának, — végül is itthonmaradt. Lehmann elvtárs öntudatos béke­harcos, Olvassa az újságot, mindig udja, hogy mi történik a világban. Ha megjön a Szabad Föld. legelőször Is az utolsó oldait, a külpolitikai ol. iáit olvassa el. — Kíváncsi vagyok, milyen hatá­rozatot hoznak a népek békekcm- gresszuzán Bécsben, a német kérdés­ben. Mert, amikor Németország kel, tészakitottscgáról olvasok, mindig arra gondolok, hogy ez olyan a né­meteknek mintha nekünk, ha ketté lenne szakítva a mi országunk és itt bennünket a dunántúliakat, a Duna Tisza-köziek és a tis-zántúliak ellen akarnának uszítani. Nyilvánvaló hogy nem azok ellen mennénk, ha­nem a tőkések ellen Ha pedig ide­gen imperialista hatalmak akarnánap bennünket megtámadni, akkor ben­nünket segítenének az egész világ dolgozói. Ezért segtienünk kell ne­künk a német nép harcát. Majd a bé­csi békekongresszuson biztosan meg­mondják, hogyan. Lehmann elvtárs nem akar hábo- tút. De ha az imperialisták mégis kirobbantanák, akkor... — Akkor elmennék ellenük harcoí- ni. A múltban kiért harcoltam vol­na? Talán Jeszenszky ért? — int te­jével a vo.t Jeszenszky kasté.y fe.é. — De most van kiérti Saját ma­gunkért. Zuhany a napsütésben Pár nappal ezelőtt még ákasulóujs esetit az cm. PeMyi az utcán, y. naa- tccon es tnoymleMHeU az uhu az vmr ot-r iiya/iaau, cipojeov. Ma.pl /avat. tóttá a lej. Ez huh nem fosyl. Állo­va esc. t, oil u maradt. PentcKcn vegre Kisütött u nap. Itt a varos-bon úgy haunt, tninOM nyári zápor lenne. A huzietokon ineyolvuai hó az cresz-csátornakbau usstcyyuive es Oepuszkuva omlik az 'dali uj; elnurnok nyakúba. A ]<u dá­kon meejazas nciKui nem tenet men­ni, ukurnulyen széj/on is sut <j imp. /íz ereszt sátor mm szintű tuvuuj inukul rosszak es úgy működnek, mini valami zulumyo^okcszulck. A~ esozesocu meg nem Hint fel az íny du, hiszen huiuleauct esett, icy/eip-Ob a juriktJexm meg jobban. Ue most tuegénertkáU az a .test gyalogos for. gamut, mert senki sem kíván léli- kabaluan zuhany túr dót venni. Persze azért nem mindenütt van ez így. Akad olyan hely is, ahol az eresz összegyűjti a húlevet. A ioiorol lehozza úgy az első emelet magasságáig, mupL ott a csatorna megszakadva egy vastag sugárban önti tartalmát a gyanútlan ás fi- gyeltrurtlen járó-kelő fejéri. Másutt meg a járdalcifolyó tömödött eL Így aztán a víz nem a borttóvas, vagy beton alatt folyik eí, hanem fölötte terül szét a járda teljes szélességi­ben. Azelőtt a házmesteréi; dolga volt tzeknak a kifolyóknak a tisztítása, karbantartása. Valószínillcy most ts az övék, de miután senki som el­lenőrzi őket, ők sem gondolnak ilyesmire. Setéd sem törődik az ilyen „aprósággal", mint ea Mzali ereszei, csatornái és kifolyódnak a rendben!(trtása. Minek is, hiszen a városi tárnics húz jár elől „jó példá. val". A városhdzköz és a Perezel utca sarkán hatalmas errövci zuhog a négy emelet magasból a víz az útra. Nimesak ilzJat, hanem üt is már a víz. Ideje lenne' a Pécsi IngatlanJ/arló Vállalat részéről, ha. ilyesmire is kitérfesztemé felügyeletet és rendbe hozatná, majd aztán karban is tar­tatná a csatornákat, vizkif oly ókat, fiúért ezek a házal; falain'eh és ívj. holdsának épségét óvják. Az jmdig egyformán mindannyian/; érdeke, hogy a házal; minél tovább legye- ' nők épek, szépek, egészségesek ét lakhatók. (SZABÓ) 1 ext a néhány se hogy u doégozók t,, hamui a többi dolgozói, hogy Illost i* ..icjtli" c, a si ráti’k ■ :z:í« | opxeéeúgát mó­rt a z »M , V ne csak a kép pap által tor IJptrsU láorf íz össsph állami áruházak nyitva lesznek vasárnap At állami üzletek felkésxültek a közeledő csúcsforgalomra és tele rak ‘árakkal, bő választékkal várják a vásárlókat Vasárnap, 14-én St éa«Ze* él.«an áruházak áruataoak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents