Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-11 / 290. szám

2 MRPLŐ lov? nFr.F*n»ER ti A n<!|)ek ti£k«?koiig;ressziisa e!Jit A riPRAVD V“ LONDONT TUDÓSÍ­TÁSA A NÉPEK BÉKÉK ONGRKSSZU- MNAK ANGLIAI ELŐKÉSZÜLETEI RŐL A monzlkvai lapok továbbra is t»i- do«'.ásókat közölniük a népek béfce- Uon^es«tusának előkéstü létéiről. A „Pravda'1 közli V. Majevvzikij ..A Ükére vágyó ndp hangja“ című tudna,tavát, amelyben beszámol a rró. hogyan készülnek a kongresszusra Angliában. A Bécsije utazó on.jo küldöttekről] szólva a tudósító meg állapítja: az angol küldöttségnek több mim l'-’O tagja van, a leglkülönbözöbl szakmához tartozó, különböző politi kai (« vallási meggyözöclést valló wn borok. Sohasem volt még az angol nép ilyen nagy számban képviselve liemzclközi kongresszusokon és kon férőn dóikon. A jobboldali munkáspár­ti vezetők, akik megtiltották a Mun­káspárt és a szakszervezetek tagjai­nak a kongresszus munkájában való részvételt, most fuldokolnak a dühtől. Csúfos kudarcot vallottak. Majevszikij ezután kiéz-i az egysze rü angol embereiknek a békejegyző könyvekben összegyűjtött nyWatkoza- tail és megállapítja, hogy azok kiíe fázik az angol nép haragos til'takozá sót a háiborús gyújtogatok cselekede­ted eílen, atkák megszedik magukat az embereik mÜD: óinak tánatán és nyo­morán. Ezektien a bejegvzés«kl>en ki­fejezésre jut az angol nép törhetet­len béke-akarata. A HAMBURGI KÜLDÖTTEK el­indultak a népek béke- KONGRESSZUS.iRA Hamburg lakosságának a népeik lséikekongreiwwu-viVra m-egválaazitolt kű' dőttséye az c'múlit hét végén elulazott Bécsire. A küldöttség tagjai közölt van Heinrich Knoop, a nvugatnémet halá/vzszövote-ég a-lclnöke, Paul RVnér (SPD), a háborús szolgálatot ellen­zők nemz©!közi szövetségének ham tmrgi tartománvi vezetője. He.rtha Werner vierlandeni pártontk-ívüli pa- rasztusszony, stb. A BELGA NÉP A REAKCIÓ MESTERKEDÉSÉI ELLENÉRE EL­KÜLDI KÉPVISELŐIT A NÉPEK BÉKÉKONGRESSZUSARA A be’pn reakció minden úton-mó- 'V>n igyekszik megakadályozni a küí- dőltek elutazását a népek békék on grosftzusára. A „Nation Beige“ című katolikus lap kirohanást intézett a „keresztények l>ékemoz»a lm a “ i>ovű szervezet e'len. amelv úgy határozott hogy elküldi képviselőit a kongresz szusra. A Be'saa Szocialista Párt tiafúTomt Ixvn erö«iti meg a párttagoknak adót' korábbi rendifi'lkeziését. hogy „ne vc- yvon-ek részt ilyen természetű meg- n yi'latkoz-á sokba n." A szoé/aCista. a keresrténvszocialis- la és a liberális párt egyszerű tagjai azonban nem engedelmeskednék veze­tőiknek. akik clI Híják őket a béke- harcban való részvételtől. A txs'gin nép nagy' lelkesedéssel támogatja a nél>«k békokongresszu sának összehí­vd.sót. Az ország különböző városai ban és falvaiban több, mimt 80 kon gre-ivzu-so küldöttet választottak meg. BRAZIL KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉ­GI 1K HELYESLIK A NÉPEK BÉKE- KONGRKSSZUSANAK ÖSSZE­HÍVÁSÁT Mm! a* „ImprMusta Popular“ jelenti a brazil társadalom egyre több kép viselője jelenti ki, hogy támogat jrf a népek bék«ko.n,ssre*szusát. Tlnoeo, a kormányon lévő jobboVia’d vezetés alatt álló Munkáspárt kon­gresszusi képviselője Bio de ■lan-férő APtam békehareosa-ihoz inté zeit levflAben ezt Írja: feladetwifí hogy minden erővel védelmezz ük » bőke ügyét és az államok közötti lm rátvágot, mert ez «Slwííw feltétele ii békés alkotó munkának. MEGTARTOTTAK AZ ELSŐ BOLÍVIAI BÉKEKONGRESSZUST Az ..tmprensa Popular“ jelentése szerint La Pazl»an összeült az első boűKiai bóknkoníjfre«srus, mite-ly fon tos esemény a bolíviai bőkemozga lomktn. A kongressTOs munkájában n Lakosság mind&n rít-eaét-wik Mpvi*e ői rv-szil vet I ek — épftőmuoká sok. )-á óvás*' k. textifniutlUások. vasutasak parasztok, diákok, pedagógusok, szn. 1, a df o-ei'.a 'k ozáson k. A kongresszus megvitatta a béke harccal kapcso’ato-s kérdéseket és a boloCiai béketnozoalom gyakor'stti fe' adatait. H11 ár oza'1 okát fo pad lak cl a tartéi® izékéért folyó harc fokozására kí lpoijtikai Iliid London (MTI): Ismeretes, hogy az amerikai kormány arra törekszik: az aagol-iráni olajvitában magához ra­gadja a kezdeményezést és megkap., riotsa az iráni olajat. Az AFP wash­ingtoni vehezéssel az amerikai kül­ügyminisztérium egyik javaslatáról számol be, amely szerint úqy olda­nék meg a jelenlegi vitát, hogy az angol-irán[ olajtársaság összes be­rendezését amerikai érdekeltségeknek adná el és részestdest kapna az nme- rifcat cégek álla; eladott o'aj után. A Daily Express című burzsoá an­gol lap leplezetlenül megírja: „A washingtoni terv újabb súrlódásokra adhat okot Anglia és Amerika kö­zött.” Az angol alsóházi kápvise'ők és az angol sajtó sokat foglalkoznak azzal, hogy egyes amerikai cégek, fi gyeimen kívül hagvva az angol zár­latot. olajat szándékoznak vi-sároln’ lránl>an A 'ondoni rádió idézi Eden nek kijelentését, honv .,továbbra is bíróság elé állítják, mint kalózokat azokat, akik megk'sérlik. hogy Irán­ból olajat szállítsanak el" » Póri* (MTI): Kedden este 13 óra 30 perckor zajlott le a bizalmi sza­vazás a francia r.emzetgyű é*ben. A Pinay-kormány 300 szavazattal 291 ellenében, vagyis csak kilenc szó- ‘öbbségge! kapott bizalmat. London (MTI): A Der Kurier című nyugatnémet lap londoni tudósítója arról számol be, hogy az utóbbi idő­ben az angol burzsoá sajtó berkei­ben egyre jobban terjed az a véle­mény, hogy vissza kell állítani a botbüntetést. Az angol lapok — mint a Der Kurier írja. — arra alapozzák követelésük t. hogy jelentősen sza­porodnak az erőszakos büncselek.mé. nyék. Különösen nőket és Idősebb személveket támadnak meg. Menauer úiabb veresége Karlsruhe (ADN): A nyugatnémet lakosságnak a bonni és a párisi há­borús szerződésekkel szemben tanú­sított elenállása kedden „ háborús kance'lár újabb vereségét eredmé­nyezne a Karlsruhe; alkotmányjogi bíróság előtt. Egyelőre kudarcot val­lott Adenauemejf az a kísérlete hogy » bonni különélem legfelső bi róságának egyik engedelmes taná­csával alkotmányosnak ismertesse el a szerződéseket. A biróeág úgy dön. tölt. hogy a szerződésekkel kapcso­latban nem foglalhat állást egyetlen tanács, hunem c*ak az alkotmánvjo gi bíróság plénuma Ezzel a határozó* tai ismét eltolódik a háborús *aer/ódé«ek ratifikálási vitája foly­tatásának időpontja A karlsruhe' hatáfozat azt jelenti, hogy a némei nép harca újabb vereséget mért Adeftauerra Nsd h, fiaiá’vw k vili helyeztette az 1S23. évi egyptemi alkotmányi London (MTI): Nagib tábornok kedden este bejelentette a kairói rá­dióban. hogy hatályon kívül helyez ék az 1923. évi egyiptomi alkot­mányt — jelenti „ iondoni rádió. Az AFP részleteket ismertet Na- qíbnak a kairói rádióban elmondott bestédéből. Nagib a demagógia fegv. vérévé! igyekezett elködősiter.i a té­nyeket ,,Szent’’ ígéreteket lett, hogy .az össze* polgárok érdekében“ cse- ckszik majd az új alkotmány kidől, gozásánál' Ugyanakkor azt is beje- 'entette. hogy „a kormány az új u1- kotmány megstövegezésénzk ideje alatt korlátlan hatalmat gyakorol.” Növekszik a gyermekhalandóság Jugoszláviában MoséScva: A .,Za szocija'.iszticsku JugoAzlAvlju", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének lapja írja: .higoszluviában sira rna- a gyer­mekek helyzete. A gyermekbelegsé gok példában elterjedését beismer­ték a szerbiai orvosov újvidéki kon. greaer.usán felszólalt küldöttek is A kongre^zu-on ismertetett beszámo­lók egyike kiemelte, hogy >*z ískolá« gyermekek közül a legtöbb különbö­ző betegségben, tüdóbajban és mi? fertőző («tegBégbcn szenved Igen sok két éven aluli gyermek •zenved vérhasban és angolkórban Különösen ijesztő méreteket öltött • caecsemók 6s az iskolásgyermekok halandósága. Koszovo-Met oh Íja vá­rosaiban és falvaiban 1950-ben a ese<^|CDiö'aa'anid(>ság 14.1 százalék 1951-beo pedig már 17.4 százalék volt. A vajdaságban a csectemöha- '«tvdóság még ezeket a -zámókát I* felülmúlta. Csupán 24 bánáti faluban IMO-ben a gyermekhalandóaág A burz-oá fca]ló, rádió és fi m Hazánk n külföldi hírek tükrében Rolgér tápok a magv túr iSmhátril A „N*rodtn>:i Mudezs“ dccemjbar ö-i f-s a „Veoserm Ncniré" dzcciujjcr 4-i szém.ititnt Isjiierteti a bulpárlai w g\iar fi'miictem b©n»utaláítrta kerülő filmeket. A ..Trud" hint ad amVl lK\gv n fi'lmJvét aSJoahnihöf magyar n'mküidöttség érkéz A Bulgáriáiba. Arany János eml^kftnnepélyi ren­di irt efe egy szófiai Iskolában t inófkal 10. számú (lúlekoU őe- cinlwr 7-én Arany János emlékűn- nepé.yt renids-zolt a Hadsereg llijá ban. Az iákra Isnllgatói elsz^eaVjilk iKi'tvVr nvx-lvcn a nagy megvár köl'ö rnéhánv kö'teményét. Az firwze|»élyesi henuitattiik több magyar kisifr.'.met is. Az i'mm-i>''!yen résztvevő több, mimé ötsniz diák és szjüJö nsi-gv tetvo'-stc! nyilatkozott n magyar kisfiísnről. A ,.Nowa Kultur»** cikke Arany Jánosról é.s Ady Endréről A „Nowa KuMura“ cfniű lengve' folyórat loputóbbi »zánvában hosszú cikkben ismertei i Arany János és Ady Endre életét és munikássógüt. A 'ap kiVrii Tadeusz Fao.gr»t fordításá­ban Ady „Csátk Máté földjén“ című vorsét is­József Attila-estrt rendeztek Varsóban December 8-én Varsóban a lengve' írók székházéban irodalmi caiet ren­deztek József Attiua balá ánok 15. év­fordulója alkaloidból. Az ünnepi e-jten a töbW kőzxltt pe g jelentek a lengyel irodalmi élet k'-p viselői, továbbá a varsói magyar kö­vetség diplomáciai tealiii'eténck tagjai, va’amint a lengyel |>olitikal és társa dalmi élet sok kiválósága. Az üno.epi megnyátó után Józs-d Attilbi (-.letérői és iroda Lm i munkás ségéról Izabclíe Czerrnakowa tartót' l*esz«m ollói. Az esten a varsói »zir.,művészeti fű iskola n-öveodékol József Alt la ver­seket szavallak és részeteket adtak e'ő József Jolán: „A város peremén* című müvébCi. százalék volt. nyolc faluban pedig ‘clülmúlia n húsz. százalékot. Szer­biában például 1950-ben a tíz évan aluli gyerrntkek ha ardóságe tS 7 százalék volt, miközben a gyermekek •-villctésl arÉmytzáma A'taiában 34 8 százalék volt. A jugoszláviai gyermekek szörnyű helyzetét még titóista hiva'.a'o* S-st tó sem titkolhatja el, így pé'dául .Oszlobogyenyi*'* cimü lap t'k'óbyr 7-1 számában a Koparabmi *artott 'irási titóufa pártértekczle: le’énté- krt közü. amely a több! között ki­emeli. hogy „aggodalmat kellő adu­tok” tanúskodnak küönböző súlyos betegségek terjedéséről. A jelentés szerint különösen sok gyermek tüdő bajos. Az orvosok megállapították ugyanis, hogy 156 megvlzzgált tüdő­bajos közül 90 gyermek. A lep hc- smeri, bogy az említett lárásban .J gyérmakbalandóság mintegy 50 »»6- aa'ékoo." Uj ^iVn8chluwu Roma (TASZSlé): A ..Pease Sera” ;lmü oU«z. lap a kővevkeiő Ijócsi •c.eníéaj köaö'.te: ,A ruhri nagyiparosok titok bot. üj osztrák .Am-rnlusst’ kéazitcnek elő.” Az új „Anschuss'' elilkészitésé ben rAsz* vesz Adenauer és Etgl kor. Hánya. U, A ruhri nagyiparosok Adenauer óa Figl konuAnya mögött eruisizctesen az amtríkaiak húzód­nak mog Az nmnrikut terv az új ...An- sch uss** te-é vezető út első iépéaóül nsjgy „nyugaf-nérnet—osztrák ipa rl ogveaülés létcidtésót irjw e!6. Eb­ben ijí amerikai töke is résztvenné Uj hadiipari vállalatukat U léteatte nénik, amelyeki-i n két tél —- az Egye sült Államok pénzügyi segítségéve és ellonótzésc alatt — köz.oson igaz gjutna. Elhatározták hogy ennek ér dekóben elsősorban az Alpine Mon an osztrák bányáawtt és koltAazz konazert agyesltlk a ruhrí vá'.UiluU kai ás bányákkal. Az agitáció és propaganda legcl- crjedlebb eszköze a sajtó, rádió és film. Nálunl-c mindez a nép kezébetx van és a népet szolgálja. Ameriká­ban a pénz élet és halál ura. a töké­nek kezében van az állam, minden n saitó. rádió és a film Is. Ott a sat tó, rádió, film nem a népet, hanem •i tőkéseket, azok céljait szolgál ia sllep’.ezi a nyomort — ni aknrj-a hi- etni a nyomorod amerikaival, hogy 5 jó! él — háborús hisztériát szít •i népből ágyútólie'éket akar ne­velni. Hazudni a vég?c'énségip, Ml Amerikában az újság? ,,.4z új- vág magánvállalat — írja a Wall Street Journal —, amelynek az ol­vasóközönséggel szemben nincsenek kötelezettségei.. Ezért a közérdekek­nek nincs jelentőségük az úisüq szá­mára. Az újság kizárólag gazda Iának üi’ajdona, ckí, mint árut. adja azt el ” Ez a cikk cinikus beistne-ése an- ■vak, honv az újság Amerikában üz- 'eti vállaIkozAs. Amerikában körü'- belül 1.750 napliöp ’eleni^ meg 51 millió példányban, tízezer v-déki he tilap és néhány tucat folvóirat. min- egy százmillió példány számban. Ezek •>ek döntő többsége néhány újság- Mrá'yé. néhány tröszté. Ilyenek a Hearst. McCormick. Patterson és n ‘öbbtek. Az amerikai úiság , magánvállal­kozás" inegha'ározáss kevés Pon- •osabb. h-] azt mondiuk rá. hogy ha- rugsággyár. Az arrverikni ú'séo egye* len és mintegy összefoglaló feladaté* íigy fogalmazhatnánk meg: hazudni és hazudni, a végfe’enséoiq. Hazud­ni ];€ll az újságnak azért, mert a 'öltés rend már rég ro'had* és ha 'adáselleues, hazudni kel neki azért niert az igazságnak már egv szikrá­ba sincs mellettük „Minden (ingó újság első oldalán a kővetkező fel­iratot ke!lcnc hozni — mondott LUr- t.ley Shawcros angol főügyész 1940 ban. tgy váratlan őszinteség! roha­mában: — ,.Er oz újság érmék és ennek o lordnak tulajdona Cella, c gardasdgf hartem és azoknak az egyéni véleményeknek a fcí/ej#jé.'re juttatása, 0melyekher. óimdságe. idő­ről-időre tartani méltónál !: martát Semmi biztosíték sincs arra, hogy az újságban közölt tények nea't.l- nck a valóságnak. Ezek. a *<*,iv»-’< bármilyenek lehetnek, csak, ígizofv i-m.” Jeieir.ző erre a iegbcfolvá-usohb angol nuDilap. a Titne.-J és ezt követ, vo a többi angol Up cikke. Az an­gol lapokban, nem is olyan réqen a magyarországi kutyák szörének kö- Icző renyirásáról és egyedüli textil, nyersanyagként való felhasználásá­ról“ szóló — nskütWc kacagtató — kacsák láttak napvilágot. A hazugság művészetének Ad ha. gyományai vannak már a kaDitalis- lapoknál. Amerikában a hazugság ezerféle módszerét, csiniát-binját is. merik a polgári újságírók. Lehet az igazságot egyszerűen e1- haUgiatni. és nem Imi róla semmit Ez a hazugság legegyszerűbb for­mája Nem kerül semmi fáradságba Lehet úgy hazudni, hogy egy tőr- émelmi jelentőségű Vislrv»zjtij-be«zé- det. a lepedő nagvságni oldalak utol só előttijén, az óriási hirdetések kö­zött lehoznak néhány sorban, sok­szor cím nélkül. Lehet úgy hazudni, hogy egysze­rűen a hasunkra ütünk és k&sz. — Máris repülnek a csészealjak. Ter­mészetesen a ..szovjet tömb országai, bői.’* Ez n hazudozási módszer leg­alább olvan elterjedt az amerikai újságoknál, mint a többi. Es kik a hazugság e bősz meste­rei? 39 ezren vannak a 40 ezer ame rikai újságíróból. Vezérük az Alsop fivérek. Walter Lipptnann, Drew Pear son és még jónéhányan Ezek sem­mivel sem élnek rosszabbul, mint háborús uszító tőkések, semmivel -em ártatlanabbak, mint n hóborús bűnösök. A fő lapok az 6 szavu­kat kürtőik Ha majd a háború őrült jel a néjwk ttélőszéke előtt állanak ók is ott lesznek közöttük ás ők is megkapják méltó büntetésüket D« az amíTlkai sajtó rövid leírá­sa még mindig nem teljes. Elfeled­keztünk egy ..megtisztelő” feladatú, ró'. Ez pedig nem más mint a rek műk kőzléae. Az amerikai újsá­gok. folyóiratok oldaiszámalnuk ‘öbboégó’ esek teszik ki. Annyit kö lenek Amerikában reklámra, ho<jy abból néhány millió éhező vígan meq élhetne. Il,i az cgyn* amerikai újeág nincs hivatalosan valamelyik nagy tökén kesében, de a rek óra útiin * gyakorlatban Igen. A tőkés gyár és áruháztulajdonosok azzal zsarol ták az íi(súgókat, hogy megvonják ’ölük u rakiáBhirdfté**<kot. Ez- pe lig egyenlő a* úlaág halálával. kapItaUstg újság haló’.Aynl Mert kevés kotiMuunUta he adó int van Aino-ilkában. de aaér* van. Ezé két n«m támogatják a tőkések, ha nőm agyonbúntetik. nyomdáját né Ellátják Kommunista, vagy haladó újságot árulni Am.rikában annyi, uint az újságárusnak elkészülni ar­ra, hogy újságosbódéját, vagy új- -ágosúllványát feldöntik és fclgyujt- ák n felbérelt fasiszta t;engszte.rek az íjságárust súlyosan megverik. (Hi­vatalosan oersze sajtószabadság van). De a haladó '«nők mégis élnek mert 'enntnrtjq őket a nép, s ha közvet­ettül kevesen is o'.vassáv őket, ha­tása annál nagyobb mer* az igaz­ság szájról-szájra is eljuthat a doi- -ozókhoz. Szappanopera Az jvmorik.-i..' rádió fet'adatáit is úcr>; e-hettie meghatározni, mint az újságját: hazugság a vétptelenségig Hazudni az amerikai némtek adások, xtn, hazudni a hírhedt „Amerika ha.nffin“ :ulájse.k:l>a,n Ezek az adások, izomba«,' rendkívül nagy népszerűt- 'ensévnek örvendenek nemcsak' a népi demokratikus országost dolgozói, hanem a kaniis.l'gta országok do'"o- zói előtt is. Hiába kfl'demek ki vijs- vá'óbizotfsAítokat. hogy mi ennek a’'- oka. Az. hogy ezek a népek meci«- uver*él: már az amerikoi „jólé<et‘‘. az amerikai «Zí\ba<Iságot‘‘. az amerikai 'xizm.atalpat ós nem lehet őket be­csapni. Az amerikai rádió legfőbb eéítis-. iirvÚJ*ö’íclékclkct nevelni az amerikai népből, ezért romlásba 6s tQlöWwégta* taszi'.í.ni őt. Jellemző erre a köve', kezű adat: a ncwvorki televíziós mű­sorban 1(V>2. év, «gyük átlagos heté- hen 99 olvan jelenetet közvetítettek, amelyekben gyi'Ikosiságok szerepe'tek, hét adásban volt bankmbt.a.s. három­ba« gj-i-rmekrabiájs. M adásban be’ö- re*e« rablás, két gyújtogatás, kért szökés a börtönből, egv gvilkow.’lg (linamittfll, két öngyilkosság én eery zsarolás. (így nines esodá'kozm való azon. hogy az 19ű0-hen nvitvánoesáe- r.u hozott adatok szerint Amerikába« 1.790 000 súlyon bü.nooje,’ipkményt kö­vettek cl, vagyis min‘len lF. másod­percre jutott egy bunere.V*kniénv.) I><- van a rádiónak egv mj.át-os W- ida.t.a. >{emc'f»ak egyszerűen a rCk'ám — hisz az a mitónak i« fejadata A sajtóban nem lehet meghecsteieníteni egy gvönvörü klassziktus operát, do a rádióban igen Mivel az sumerikai no’g.-lrnk, a hosszú, tintát6 rokla.ni- adásokat nem «zoretik. hát felhasz­nál ’Ak az operákat. Az amerikai rádióhaiflgató sohasiem tudta, hy rádió iva.n orr érát ha’t'gat. mikor hallgat rek- ámadást (*s m'kor nem (Az amerikai rádiók operák őz vetítésében ssihasem h«-t megbízni. Szemérmet'enill átír­ják az operákat dz«ei**z-fi,rc, vagy yM'd’g. az opera közvetítése ideién, minden átmenet 6» bemondás né’knl átvájitanak“ egy örült rumb,-i«zámral Talán javában evőnyőrködik az ope­rában az annerikai po'-gár. amikor hiriele« bemondják: ,„•» V. rágógumi, legjobb rágógumi a világon. V. rá górumit rágj!“ Ezek a szappaoppe- rá.k teszik ki a rádióműsor számainak szinte teljes egészét. (Szappanoperák­nak azért nevezik őket. mert a sr.sp- oangvárosok parancsára vezették ezt )re.) A szappanoperák keretében mondják be a gyTkosságokrój s<»r- uográ.f é>* egvób tört ("metekről szóló rémtörténeteké*. Ezekh'*?. gymkran felhasználják az emberiség világhírű operztze beszerzőinek darabjait, zenei kíséretül. „Gyilkolj drágám“ Hasonló a helyzet az amerikai fil­mekkel K Anv-rfkálH'»! kitilt ölték » ha’adó filmeket. l'i!inviro-ukb»n. Holywood-ban szériáKa« gyártják szennvfümjóikét, mint ml a cipőt. A fibnok az amerikai jenkit M- aőitbreiulfl lénynek r(Intetik fel. meg- rágalmazzáik n Szovjetuniót <*« « nó- iri demokráciákat Váz függő n v*“j, % bélti'harooi. a koregt népet, ők ma­gukat jH-dig a civilizáció korod t>aj- nokainok tűnte*ik fej. (..Az őrnagy (t* a kisfiú1'.) 1‘ornogrlf tarla'.nuvk* kai orkö'oet züllésbe döntik az fjá-' *:lgot. Gyilkos témájukkal szadis'í­kát , gengsztereket nevelne í au azne­-r.v rl gve rmekekhő Ilyen ntmctireV k^r ü'ni'k ki a holrwtzodi fi* mgvá/­ból Tbf Killer* (. GvHkoei vk“ ). M'»r* (Vt My «wee.f („ Oviik ölj dr Agám"' D13 i;«g«*r, Born to Kül t. ,0v l'ke'.is­ra szűlotett”) stb. Az amerikai «z«métriuy*t o'Arae* totlák a kapitalista országokat. Fár* melyik marshaBizAlt. amerikai f!*' g/s'.s* taszitot*. országban tőlih ka.1 filmért jútszanak, mini „sajil'4 áa, többi külföldi filmet együttvéve­A dolgozók azonban nem szeret™ eleket a fllnn’ket. Uvattafió sikere VI van azoknak a szovjet é* népi ó' mokratitíiM filin(,*knck amiket — r"’ ka véhmbm — 1« tudnak Játaz-a**- I >e bojk ért látják az amerikai llWnokM. A ..Va<*fUa»őnv“-t a s’ . dolginók bojkotláUuk 1949-ben őrnagy és k sfhV'g a jugoszláv «*** . gőzök —1 és így tovább. j Az amerikai rothadt kultúrái*-■ éppúgy, min* a rothadt sinerütai. M p«Ha íamuaoak elöbb-utóbh eéf*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents